Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-12 / 285. szám, péntek

Közlemény a kormány üléséről ' (Folytatás az 1. oldalról) nyaihoz igazodva új fonalak termelé­sének bevezetésére, a termelési mene­tek célszerű lerövidítésére, a nyers­anyagok jobb kihasználására és az áru kivitelében magasabb színvonal eléré­sére összpontosítja a figyelmet. A ru­ha- és bőrfeldolgozó iparban a kézzel végzett munka csökkentéséről, új, nagyteljesítményű gépek és félautoma­ta szalagrendszerek bevezetéséről van szó. A. rövidáru termelésében nagyobb mértékben alkalmazzák az uj anyago­kat. Az üveg- és kerámiai iparban a világtermelés terén vezető helyet kell elérni a leghaladóbb módszerek beve­zetésével az üveganyagok termelésé­ben, és az üveg feldolgozásában az üvegből készült termékek választéká­nak bővítésével és nagyméretű hasz­nálatával egész gazdaságunkban, az üvegáru és kerámiai árucikkek érté­kének képzőművészeti szempontból va­ló emelésével és a minták megjavítá­sával. A kormány megtárgyalta az első földreform felülvizsgálata, valamint az új földreform alapján átvett mezőgaz­dosági vagyont terhelő kötelezettségek felszámolásának eredményeiről szóló beszámolót. A követelések ellenőrzése és rendezése után a telepesek részlet­fizetéseit úgy állapítják meg, hogy leg­később 1966. december 31-ig kifizes­sék összes hátrálékaikat. Azon földtu­lajdonosok esetében, akik III. és IV. típusú EFSZ-ek tagjai, ahol a pénzjö­vedelem kizárólag a munkaegységek ^lapján van szétosztva, beszüntetik a szövetkezet közös gazdálkodásában le­vő földbirtokokért és tulajdonért járó részletfizetéseket. Ha azonban a föld­höz juttatott egyén kilép a szövetke­zetből, vagy abból kizárják, fizetési kö­telessége eredeti terjedelmében fel­újul. A követelések pontos megálla­pításánál és ellenőrzésénél gondot for­dítanak a részletfizetések rendszeres beszedésére; a nemzeti bizottságok anyagi érdekeltségének fokozása céljá­ból a beszedett összegek 10 százalékát a kerületi nemzeti bizottságok taná­csainak, 20 százalékát a járási nem­zeti bizottságok tanácsainak rendel­kezésére bocsátják, mint a nemzeti bi­zottságok pótköltségvetéseinek forrá­sát. *** A kormány továbbá megtárgyalta a Karlovy Vary-i kerület lakossagának péktermékekkel való ellátásában elő­állott helyzetet. Megállapította, hrgy e kerület számos helységében a kenyér­rel és péksüteménnyel való ellátás lé­nyegében nem javulna meg, ha to­vábbra is lemaradna az eddigi üzemek átépítése és a feltétlenül szükséges új péküzemek felépítése. Ezért a kor­mány konkrét feladatokat tűzött kl a Karlovy Vary-i kerületben a péküze­mek építésének és rendbehozatalának szakaszán a legközelebbi évekre és el­sősorban az építészeti minisztérium feladatául tűzte ki, hogy idejében való megvalósításukra, biztosítsa a szüksé­ges építkezési kapacitást. Egyidejűleg a kormány a kenyér és péksütemény termelésében mutatkozó egyes fogyatékosságokkal foglalkozott, főként az áru minősége és választéka terén. A kormány megengedhetetlen­nek tartja az alapvető élelmiszercikkek kifogástalan minősége s bő választéka biztosításával kapcsolatban a figyelem legcsekélyebb csökkentését is. Ezért meghagyta az élelmiszeripari és mező­gazdasági terménybegyűjtési minisz­ternek, tegyen azonnal intézkedéseket a kenyér és péksütemény minőségében és választékában mutatkozó fogyaté­kosságok kiküszöbölésére. Jugoszláv ifjak Csehszlovákiában Szerdán, október 10-én megérke­zett Csehszlovákiába a CSISZ KB meghívására a jugoszláv ifjúság hat­tagú küldöttsége Milojko Drulovics vezetésével, aki a Jugoszláv Nemzeti Ifjúsági Szövetség Elnökségének tag­ja és a Jugoszláv Diákszövetség el­nöke. A jugoszláv vendégeket a párká­nyi állomáson a csehszlovák ifjúság nevében Milan Rázus, a CSISZ szlo­vákiai központi bizottságának elnöke üdvözölte. HÍREK A magyar Állami Operaház balett­együttese Csehszlovákiába jön. — A Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Köztársaság között kötött kulturális egyezmény alapján októ­ber 29-én Prágába érkezik a magyar Állami Operaház balettegyüttese. A magyar vendégek négyszer lépnek fel Prágábán és 2—2 előadói estet ren­deznek Brnóban és Bratislavában. A bratislavai bábszínház művészei a budapesti Állami Bábszínház szín­padán az Alexandria és a Lancelot herceg bús históriáját elevenítették meg. A közönségnek nagyon tetszett és az előadás után melegen ünnepel­te a bratislavai művészeket. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövet­ség központi tanácsának küldöttsége Joszip Gazinak, az elnökség tagjának vezetésével szerdán ellátogatott a prágai Mira kötöttárú üzembe. A dél­utáni órákban a küldöttség tagjai el­beszélgettek a Helyi Gazdálkodás Al­kalmazottai Szövetsége KB vezető dolgozóival a gazdálkodás problémái­ról. m Évtizedekig tartó harc a szociális biztosításért AZ AGGKORI- és rokkantbiztosítás bevezetéséért még az Osztrák-Magyar Monarchia idején harcoltak a dolgo­zók. Közbejött' 1 az első világháború, megakadályozta a szociális biztosítás megvalósítását. A munkásság elsődle­ges követelményei közé tartozott min­dig az aggkori biztosítás, valamint az árvákról és özvegyekről szóló gondos­kodás. A májusi felvonulásokon és tüntetéseken is ezeket a jelszavakat vitték a felvonulók. A kapitalista termelési rendszer ki tudta zsákmányolni a munkásokat, a munkáért nem fizetett rendes bért és nem törődött azzal, hogy mi lesz a munkásokkal rokkantság esetén, vagy ha megöregednek. Ennek a kérdésnek az elintézését a magánvállalkozók kez­deményezésére, valamint az egyéni emberszeretetre, vagy adakozásra bíz­ta. A csehszlovák burzsoázia csak 1924 októberében oldotta meg — rész­ben — ezt a kérdést, amikor elfogad­tuk a 221/1924. számú törvényi, amely azonuan csak 1926. július elsején lé­pett érvénybe. Az első nyugdíjakat a gyakorlatban csak 1929-ben kezdték folyósítani. 1927-ben a burzsoá kormány a nagy gazdasági konjunktúra és óriási nye­reségek idején már meg akarta nyir­bálni a szociális biztosítás nehezen ki­harcolt vívmányait. A szociális biztosí­tás elleni támadás nem volt elszige­telt jelenség, hanem csupán egy része annak a burzsoázia által indított tá­madásnak, amely a dolgozók életszín­vonala ellen irányult. A burzsoá kor­mány elsősorban arra törekedett, hogy a dolgozók egységét szétbontsa, hogy a biztosítottak köre minél szűkebb le­gyen, és hogy a társadalombiztosítás minél kevesebbe kerüljön. Ezért a tár­sadalombiztosítást igyekezett kisebb, anyagilag gyengébb biztosító intézetek­re szétforgácsolni. E szerint voltak hi­vatalnoki, mezőgazdasági, iparos biz­tosítási intézetek. A kormányjavaslat értelmében az eddigi betegbiztosítási táppénz magassága is veszélyeztetve volt. A legalacsonyabb rokkantsági biz­tosításnak pedig nem volt szabad túl­lépnie az évi 1000.— koronát. Az öz­vegyeket meg teljesen ki akarták re­keszteni ebből a biztosításból. Az úri koalíció javaslatában a mezőgazdasági idénymunkások biztosítását is meg akarta szüntetni. Ezenkívül a cseh­szlovák burzsoázia a felénél kisebb hozzájárulással kívánta csak megter­helni a vállalkozókat a biztosítás te­rén. AZ ILYEN biztosítás ellen a dolgozók nagy ellenállást fejtettek ki. A CSKP a biztosítás megjavítást-a irényuló harc élére állt. Jogos követeléssel tá­masztott, mint pl. a szociá'is bi'^ itás megjavítását, az egységes járási bizto­OJ SZO 1956. október 12. sító intézetek felállítását és a többi in­tézet megszüntetését, a családi bizto­sítás kiépítését anyaság esetében, az aggkori- és rokkantsági biztosítás ki­építését, a segélyek felemelését, a hatvan éven felüli öregek támogatását és ellátását, akik nem voltak biztosít­va. Ezek az utóbbi követelések csak a felszabadulás után voltak megvalósít­hatók. A kommunisták az első Cseh­szlovák Köztársaság ideje alatt felaján­lották a szociáldemokratáknak és a cseh szocialistáknak, hogy egységesen lépjenek fel a szociális biztosítás meg­szigorítására irányuló kormányjavaslat ellen. A két párt ezt elutasította és így a javaslatot a dolgozók kárára le­szavazták. A burzsoáziának sok volt az évi 180 000 000.— korona, amit a szociális biztosítás céljaira kellett vol­na fordítania. Abban az időben a bur­zsoázia a nyolcórai munka eltörlését és a tízórás munkaidő bevezetését köve­telte ellenszolgáltatásként, ha bele­egyezik a szociális biztosítás törvényé­be. AZ 1948. ÉVI februári győzelem, a kétéves és az első ötéves terv si­kerei, népgazdaságunk mai helyzete, az egyre növekvő munkatermelékeny­ség hozzájárultak ahhoz, hogy 1957. január elsejétől még többet törőd­hessünk a dolgozók társadalmi bizto­sításával. Már eddig is sok változás történt. Érdemes egy kissé felfrissí­teni emlékezetünket. Az alábbi ada­tok és diagramm érzékelteti azt a fejlődést, melyet ezen a téren 1955. végéig elértünk. Vegyük például csak azt, hogy az első világháború után, 1920—1936 között az elesett katona özvegye csak 75.— korona segélyt kapott havonta, 1936-tól 142.— koronát, ma pedig 400.— koronáig terjedő segélyt kap­hat. További érdekes összehasonlítás az évi egy fejre eső munkásnyugdíj a különféle biztosítási ágazatok sze­rint: 1360 221-702 J1I37 ] 1136 5.501 x <UJ Q < a> R0HRANTSA6I 1.899 031 7218 ÖREGSÉGI Ä IZZZZl 662 ^881 13.642 OXVEGYI Nyugdíj: 1937 1938 1955, ebből összes szakmák, bányászok: rokkantsági 1560.— 1702.— 5501.— 10.007.— aggkori 1899.— 2031.— 7218.— 13.257.— özvegyi 862.— 881.— 3642.— 6 676.— Szlovákiában 1937-ben áNami agg­kori támogatás címén évente átlag 500.— koronát fizettek, ma 2385,80 koronát fizetnek ki évente fejenként. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a legmagasabb nyugdíjakat az állami alkalmazottak élvezték, a bá­nyászok, munkások, hivatalnokok és egyéb magánalkalmazottak viszont jó­val alacsonyabb nyugdíjat kaptak. 1948. után tudvalevőleg összevon­ták a különféle fajta nyugdíjbiztosí­tást. Ezenkívül felemelték a munká­sok, de különösen a bányászok nyug­díjait, valamint először vezették be a szövetkezetekben dolgozó parasztok biztosítását. Rokkantság, öregség, vagy a családfenntartó elvesztésének esetén biztosítják a t egyénileg gaz­dálkodó földműveseket és iparosokat is. • A társadalombiztosítási törvény fontos elve, hogy biztosítja a dolgo­zókat a munkaképtelenség valameny­nyi esetében, egyformán, minden szak­mai áqazatban. -Sk­A görög kormány rendkívüli megbízottja Csehszlovákiában Szerdán, október 10-én Prágába ér­kezett Pierre Garufaliasz nagykövet, a görög parlament képviselője, a gö­rög kormány rendkívüli megbízottja. Érkezése előtt ellátogatott a Szovjet­unióba és a Lengyel Népköztársaság­ba, ahol tárgyalásokat folytatott gaz­dasági és politikai kérdésekről. Kör­útján Sz. Rokanasz, a bolgáriai görög követség titkára kíséri. A görög vendéget a ruzyni repülő­téren dr. Dobromíl Ječný, a Külügy­minisztérium diplomáciai protokollfő­nöke üdvözölte. Tartózkodásának első napján Pierre Garufaliasz nagykövet, a görög parla­ment képviselője, a görög kormány rendkívüli megbízottja megtekintette a Nemzeti Képtárat és a főváros más nevezetességeit. * Csütörtökön, október 10-én Václav Dávid külügyminiszter fogadta Pierre Garufaliasz nagykövetet, a görög par­lament képviselőjét, a görög kormány rendkívüli megbízottját. A nagyköve­tet Sz. Rokanasz, a bulgáriai qörög nagykövetség titkára és Jean P. Li­beropoulosz, a görög királyság prágai ügyvivője kísérték. Jelen volt Oldrich Kasir, a Külügyminisztérium szakosz­tályvezetője. A Szovjetunió egészségügyi dolgozóinak küldöttsége elutazott Szlovákiából Csütörtökön, október 11-én reggel Bratislavából Prágába repült a szov­jet egészségügyi dolgozók küldöttsége Platón Lukics Supik ukrán egészség­ügyi miniszter vezetésével. Szlovákiá­ban október 5-e óta tartózkodtak. Lá­togatásuk folyamán a szovjet vendégek megtekintették számos egészségügyi berendezést Szlovákiában, — a tátrai gyógyintézeteket, a Liptovský Miku­láš-i járási egészségügyi intézetet, a lubochňai endokrinológiai gyógyinté­zetet, Pieštany fürdővárost s a brati­I slavai egészségügyi berendezéseket. A csehszlovák ideggyógyászok első kongresszusa A csehszlovák ideggyógyászok Je­seník fürdőben tartott kongresszusá­nak első három napját az elméleti szakoknak szentelték. Központi téma volt a különféle beszédhibák kutatá­sa, kivizsgálásuk és gyógyításuk. Dr. Jaromír Hrbek egyetemi tanár, a Palacký Egyetem rektora eldadta az alapvető fiziológiai beszéd és gondol­kodászavarok új magyarázatát és az emberi agykéreg sérülései felismeré­sének új alapelveit. Csütörtököt és pénteket a kong­resszus külföldi részvevői előadásain nak tartották fenn. 12 európai or­szágból érkeztek ideggyógyászok Je­seníkbe. E. V. Smidt egyetemi ta­nár, a Moszkvai Szovjet Orvostudo-! mányi Akadémia ideggyógyászati in­tézetének igazgatóhelyettese előadást tartott a beszédhibák új kivizsgálási módjairól I. T. Pavlov alapelveinek következetes felhasználásával a kli­nikai gyógyászatban. A nyitrai kerület nemzeti segítik a Szerdán, október 10-én a Handlovai Helyi Nemzeti Bizottság üléstermében aktívára gyűltek össze a nyitrai kerü­let járási nemzeti bizottságainak alel­nökei, a járási nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő munkaerő­ügyi osztályok vezetői, a nyitrai kerü­let vállalataiban működő szakszerveze­ti szövetségek üzemi bizottságainak elnökei és a vállalati igazgatók, hogy a bányavállalatok'és a szlovákiai szén­bányák trösztjeinek, valamint a kerü­leti nemzeti bizottság és a Munkaerő­ügyi Megbízotti Hivatal felelős képvi­selőivel együtt megtárgyalják a szlo­vákiai szénbányák részére a munka­erők toborzásának égető kérdését. Az aktívát a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bi­zottság tanácsa és a Kerületi Szak­szervezeti Tanács hívta össze. Jozef Ziaknak, a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa mellett mű­ködő munkaerőügyi osztály vezetőjé­nek megnyitó beszéde után a vitában felszólaltak az aktíva egyes résztve­vői és főleg a szénbányáink részére­a kellő számú munkaerők biztosításá­bizottságai és vállalatai bányákat val kapcsolatos problémákról beszéltek. Ebből az alkalomból a Prievidzai Já­rási Nemzeti Bizottság képviselői, amely JNB a munkaerőtoborzás tel­jesítésében a legjobb eredményeket érte el, és a pravenci Ziara fafeldol­gozó vállalat képviselői felhívták a nyitrai kerület minden egyes üzemét és a járási nemzeti bizottság tanácsait, hogy indítsanak szocialista munkaver­senyt az idei toborzási feladatoknak december 10-ig való teljesítésére. Délután az aktíva résztvevői ellá­togattak a Handlovai Nagybányába és elbeszélgettek a dolgozókkal. A szénbányák részére történő mun­kaerőtoborzás fokozottabb teljesítésé­nek szükségessége megerősíti azt a tényt, hogy a nyitrai kerület az év elejétől szeptember végéig 245 mun­kaerővel maradt adósa a szlovákiai szénbányáknak. A negyedik negyed­évben további 475 munkaerőt kell még biztosítania. A szlovákiai szénbányák­nak összesen ez év utolsó három hó­napjában 1120 új bányászra lesz szük­ségük. Szlovákiában 80 ezer járadékélvező kap magasabb járadékot A Szlovákiai Járadékbiztosító Hiva­talban az alacsony járadékok felemelé­sével kapcsolatos előkészítő munkák befejező részükhöz közelednek és a CSKP KB határozata értelmében már a decemberi kifizetést is ennek alap­ján valósítják meg. Szlovákiában mintegy 80 ezer járadékélvezőre vonat­kozik az új rendezés. A járadékok emelésével kapcsolatos előkészítési munkákat ez év október 20-ig fejezik be. A Szlovákiai Járadék­biztosító Hivatal egyidejűleg a posta­hivatalokban is megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a járadékélvezők a decemberi részleteket már az új rendezés szerint kapják. A decemberi járadékok kifizetésekor a postahiva­talok egyidejűleg kikézbesítik az új nyugdíjak magasságáról szóló végzé­seket is. A második időszakban, amely 1957 január elsejével kezdődik, emelked­nek, az úgynevezett közép-járadékok, MEGJEGYZÉS cÁľi^iika, letetsz ? „Anyuka, szeretsz ? Akkor oltass be!" Egészséges, dundi leányka-arc mosolyog rám a frissen ragasztott pla­kátról. Elnézegetem és elgondolkodom a felirat felett. Igen, aki szereti gyermekét, minden áldozatot meghoz érte. Semmi olyat el nem mulaszt, ami gyermeke egész­ségének, jólétével fiigg össze. De va­jon így gondolkodik-e mindenki? Nemrégen négy év körüli szóké lány­kát láttam a parkban. Jobb lábacskáját maga után húzva bicegett a gyermekek között. Mély hatást tett rám ez a mo­solygó, de mégis "szomorú gyermekarc. Egész magatartásában volt valami ide­ges feszültség a többi gyermekekkel szemben. Az édesanyja elmondotta, hogy most készül a kislánnyal orvos­hoz. Igen, de miért kellett ezzel eny­nyit várni? Miért nem fordul\orvos­hoz, még mielőtt járni kezdett a kicsi, miért kellett, hogy megérje és meg­érezze, hogy testi fogyatékossága miatt kevesebb, mint a többi gyermek? A szülő sohase feledje el, hogy el­sősorban ö a felelős gyermekéért, hogy szülői kötelességei vannak gyermeké­vel szemben. Akkor se feledje el, ami­kor öt is magával ragadja gyermeke vidám játéka és mindenről megfeled­kezve együtt kacag vele. Jöhet egy váratlan fordulat, mely feldúlja az életet, ha valamit elmulaszt. Mert nincs marcangolóbb érzés, mint egy parányi, lázban égő, vergődő kis-emberi testet látni, amint tekintetével segítségért könyörög. Ilyenkor patakként ömlik a könny és százszor elismételgeted tehe­tetlenségedben, hogy „csak még egy­szer meggyógyulj". Szem előtt kell tartani, hogy ez nemtörődömségből, saját hibából soha be ne következzék. Kerülni kell az elkeriilheťót. Nem sza­bad engedni, hogy a gyermek orvosi ellenőrzés nélkül nőjön fel. A gyermek nem csak a szülő, hanem a nemzet, a társadalom legdrágább kincse is. Törődnek a gyermekekkel, de elvárják, hogy elsősorban a szülő maga törődjék vele. Ojabb és újabb egészségügyi intézkedések bizonyítják ezt, amelyeket nálunk az elmúlt tíz év óta sorozatosan vezetnek be a gyer­mekvédelem terén. Felbecsülhetetlen egyik ilyen rendelet a tetanus (merev­görcs) és a diftérla elleni védő-oltás. Fiatal mamák! Ha igazán szeretitek gyermekeiteket, ha tudatosítjátok ma­gatokban, hogy az ő boldogságukért dolgoztok, nem várjátok meg, hogy fel­szólítsanak, hanem egyedül viszitek el g u érmékéit eket az oltás színhelyére. <a?) V

Next

/
Thumbnails
Contents