Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-11 / 284. szám, csütörtök

A i i. lig á ban: Slovan Bratislava —Sparlak Hradec Králové 2:0 (0:0) A liga őszi idényének első fordulójától elmaradt Slovan Bratislava— Spartak Hradec Králové bajnoki mérkőzést tegnap a Slovan Bratislava stadionjában 55 ezer néző előtt játszották. Optulovič játékvezető sípjelére a két csapat a következő felállításban lépett a pályára: Slovan Bratislava: Schroiff, — Beňa, Jajcaj, Jankovič — Vengloš, Kováč — Moravčík, Obrt, Bilý, Pažioký, Molnár, Spartak Hradec Králové: Matys — Andrejsek, Sčerba, Mach, — Chobot, Krejčí, — Pičman, Šuhrt, Dvoŕák, Macek, Malík. Gyenge iramban kezdődött a játék, nehezen bontakoztak ki a támadások. A Slovan többet kezdeményezett és lövései gyakoribbak voltak, mint ellen­felének, azonban egyik csatár lövése sem volt pontos. Szünet után lendü­letet kapott a játék. A Slovan csa­tárai biztosabban játszottak és a 16. percben Bílý—Moravíík akcióból az utóbbi megszerzi a vezetést. Egy perccel később újból Moravčík és Bílý játszik össze és az előre adott labdát Bílý védhetetlenül a jobb sa­rokba továbbította. A mérkőzés to­vábbi folyamán a honiak állandó fö­lényben voltak, a csatárok több ízben tiszta gólhelyzeteket hagytak ki. Szlov ák iában is meg kez dődik a Jégkorong-évad Hazánk területén jelenleg két fedett műjégpálya van: az egyik Prágá­ban, a másik pedig Ostravában. Az előbbi szeptember óta, az utóbbi pe­dig már két hete nyitva van. Szlovákiában még nincs fedett mű­jégpálya és ezért az időjárástól függ, hogy mikor nyíl­hatnak meg az it­teni műjégpályák. A bratislavai Téli­stadionban már minden elő van készítve és ha az időjárás továbbra is hűvös marad, akkor pénteken, október 12-én megnyílik a közönség részére. Az első napon, mint minden esztendőben, az érdeklődök ingyen vehetik igénybe a műjégpályát. A Slovan Bratislava jégkorong együttese, mely, mint már ismeretes, a ligában szerepel, jelenleg Ostra­ván tartózkodik, ahol edzéseket tart. A bratislavai műjégpálya megnyitása után azonban hazajönnek a jégkoron­gozók és minden valószínűség szerint vasárnap, október 14-én játsszák az első barátságos jégkorongmérkőzést. A liga megkezdése előtt a Slovan jégkorongozói öt külföldi együttest látnak vendégül. E hó 17-én az' NSZK válogatottja szerepel, 21-én pedig az SC Zürich jégkorongozói látogatnak a bratislavai stadionba. Az elsó liga­mérkőzést a Slovan Bratislava Ostra­vában vívja a Baník Vítkovice ellen e hó 28-án. Féltucat GÓLLAL győzött vasárnap Bratislavában a ČH ellen az ÜDA s ez­zel az 1956. évi labdarúgó-bajnok­ság I. ligájában új gólcsúcsot állított fel. Felvételünkön Pavlis, az ÜDA ícapusa magasba ugorva, veszélyes helyzetet tisztáz. (Foto: Alexy.) * Csehszlovákia-Magyarország 4:16 A csehszlovák válogatott ökölvívók vasárnapi sikeres szereplése után a csehszlovák ifjúsági válogatott ököl­vívói mérték össze erejüket a magyar együttessel. A találkozó magas ma­gyar győzelemmel ért végett. A ven­dégek sokkal jobb erőnlétben voltak, gyorsaságban és technikailag is felül­múlták a mieinket. A magyar váloga­tott részérő! Takács, Schneger, Du­bovszky. Páll. Trimmel, Sebők, Pillis és Horváth, csehszlovák részről Kuch­ta és Benešovsky volt eredményes. KÜLFÖLDI atlétikai eredmények JUGOSZLÁVIA: K. Racsicä kalapács­csal 62,82 métert dobott s ezzel új jugoszláv csúcsot állított fel ebben a versenyszámban. PAKISZTÁN: Knahque, a kiváló pa­kisztáni futó 100 méteren 10,2 mp-et ért el, ami új országos csúcsnak felel meg. NSZK: A német olimpiai 4X100 mé­teres váltó Knörzer — Steinbach — Pohl — Germar összeállításban 40,6 mp-et futott. Steinbach az NDK atlé­tája, a többi három NSZK-beli. SVÉDORSZÁG: Uddebom a súlylö­késben 16,70 métert ért el, ami új svéd csúcs. FRANCIAORSZÁG: A. Mimoun, az ismert francia távfutó, három orszá­gos csúcsot állított fel: 1 óra alatt 19 364 métert tett meg, a 20 km-es távon 1 ó 01 p 56,4 mp volt az ide­je, 15 km-en pedig 46 p 21,3 mp-et ért el. Egy szurkoló naplójából Iszonyú nehéz két órát éltem át a Slovan ONV stadionjában. Igaz, csak magamra vethetek. Nem tehetek róla, de nem tudok ellenállni a labdarúgó­mérkőzések csábító varázsának. Így volt ez a Slovan—Trnava mérkőzés napján is. Kalandos utazás után, testi­leg megtörve támolyogtam be a sta­dion kapuján. Éppen jókor. Néhány perc múlva kezdődik az „előre meg­nyert" mérkőzé". Kivételesen i ó Jielyet kaptam. Különösen jobboldali szom­szédom látszott nyugodt, kedves em­bernek, de nem panaszkodhatom a bal­oldalira sem. Csendesen cigarettázgat­va vártunk. A jobboldali nyugodt moz­dulattal nyúlt zsebébe és elővette irat­táskáját. Kinyitotta s a táska belse­jéből Schroiff újságból kivágott képe mosolygott a táska tulajdonosára. Ö visszamosolygott s talán, ha nem ál­lok mellette, néhány biztató szót is súgott volna a fülébe. Megszólalt a mérkőzés kezdetét jel­ző sípszó. Emberem pillanatok alatt csodálatos változáson ment át. Eddigi nyugodtságának minden nyoma eltűnt. Szeme kimeredt, arcára piros foltok ültek ki, mint akinek 140-ről 250-re ugrik a vérnyomása és minden porci­kája együtt mozgott a pályán küzdő­kével. Nem jót sejtve, néhány centi­méterrel balra húzódtam. A szeren­csétlen negyedik percben jártunk, amikor Sturdík távoli lövése szállt ka­pura. Emberem nyaka vagy húsz cen­timéterrel megnyúlt, dülledt szemmel követte a labda útját, s amikor az ár­talmatlannak látszó lövés hálót ért, soha nem látott és elképzelhetetlen jelenetnek lehettem tanúja Szomszédom óriásit csuklott, s a következő pil­lanatban teljes erejéből f ült övön vá­gott. Az előttünk álló tisztes sportba­rátot hátbarúgta, ezzel egyidöben olyan Csütörtök, október 11. A BRATISLAVA! MOZIK MŰSORA Hviezda: A gyermeket szeretni kell (német) 16, 18.15, 20.30, Slovan: Szal­tanát (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Po­hraničník: Tehetségek és hódolók (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Praha: Sze­gény szerelmesek krónikája (olasz) 10, 14. - Ján žižka (cseh) 16, 18.15, 20.30, Metropol: Egy csepp a tenger­ben (német) 16, 18.15, 20.30, Dukla: Gábor diák (magyar) 18, 20.15, Obzor: Szülőföld (szlovák) 17.30, 20, Mladých: Puntyi és a négylevelű lóhere (cseh) 16, Stalingrad: Fanfán Tulipán (fran­cia) 18, 20, Máj: Az utcán történt (bol­gár) 18, 20.30, Zora: A heilbronni orvos (német) 17.30, 20, Pokrok: Hűtlenség (cseh) 17.45, 20.15, Iskra: Viharban (jugoszláv) 18, 20.30. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA Nemzeti Színház: Don Juan (19), Hviezdoslav Színház: Legenda a sze­relemről (19), Üj Színpad: Három a A SAZKA KÖZLI hogy a 2. fogadási hét szelvényén szereplő Baník Kopisti—Spartak ÜstI n. L. bajnoki labdarúgó-mérkőzés színhelyét még nem állapították meg. A B. Kopisti pályáját ugyanis egy va­sárnapra zár alá helyezték s így sem­leges helyen játsszák le a pontküz­delmet. Ennek ellenére a tippelés úgy történik, mintha otthon szerepelne a Bánik Kopisti, tehát azok, akik győ­zelmére fogadnak, egyest Itmak a szel­vényre. kislány (19), Zenei Színház: Álarcos bál (19). A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÄZ MŰSORA Holnapután Galántán: Az anya (19.30) Diószegen: A póruljárt sógorok (19.30). A KASSAI MOZIK MŰSORA Slovan: Az utcán történt, Üsmev: Egy pikoló világos. Tatra: Én és a nagyapám. A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: Nebáncsvirág, — holnap: A pletykák iskolája (19). IDŐJÁRÁS Reggel az alacsonyan fekvő helye­ken köd. Szétoszlásuk után az égbolt derült, esetleg kisebb felhőzet. A leg­magasabb délutáni hőmérséklet Dél­nyugat-Szlovákiában 14—17 fok, má­sutt 11—13 fok. Szélcsend esetleg gyenge szél. bömbölésbe kezdett, mint a sivatag királya. Kis idő múlva a börnbölés hör­gésbe csapott át, s amikor az ered­ményhirdető táblán megjelent az 1:0, emberem már sikított. Majd előkapta irattáskáját, lázas sietséggel rántotta elő Schroiff képét, földhöz csapta és rátaposott. Jó időbe telt, míg lelki egyensúlya úgy-ahogy helyrebillent. De fergeteges biztatásba kezdett, s magával ragadta baloldali szomszédomat is. Nemes versenyben igyekeztek egymást túlor­dítani. Ám a Slovan fittyet hányt két szomszédom szívből küldött biztatá­sára, álmosan tologatott s szinte lát­szott, hogy maguk is elveszettnek lát­ják a mérkőzést. Nem így a Trnava. Fergeteges támadások hömpölyögtek a Slovan kapujára s a 32. percben a bra­tislavai védelem megint „összehozott" egy gólt. 2:0. . Szép gól volt. Éppen tapsra lendítet­tem tenyerem, amikor szomszédom mellen ragadott és kegyetlenül rázni kezdett. Gombjaim hangos pattanás­sal búcsúztak kabátomtól. Szomszédom egy hirtelen mozdulattal vagy három méternyire lódított magától, magam­mal sodorva az előttem levőket, akik nem éppen kesztyűs kézzel „tessékel­tek" vissza eredeti helyemre. Ami ezután történt, az már egye­nesen fantasztikus. Két szomszédom egymást túllicitálva, a legválogatottabb szidalmak özönét szórta az edzőre, a saját és ellenfél játékosaira egyaránt. Remegve álltam a pergötűz kellős közepén. Lélegzetvisszafojtva figyel­tem a tombolást s magamban már rég feladtam minden reményt, hogy négy apró gyermekemet valaha is meglát­hatom. Közben emberemnek újabbnál újabb nézeteltérései támadtak a körü­löttünk állókkal. A mérkőzés vége felé már háttal állt a játéktérnek, minden figyelmét és erejét a veszekedésnek szentelte. Végre: vége'. Emberem búcsúzóul még alaposan lehülyézett mindenkit, s valamennyiünket megvádolt, hogy nem értünk a labdarúgáshoz és ha mérkő­zést akarunk látni, hát menjünk Mu­csára! Szólt és szikrázó szemmel távo­zott. Még soha nem éreztem olyan hatvá­nyozott mértékben, hogy milyen szép az élet, mint a Slovan ÜNV— Trnava mérkőzés után. (—ce—za) időszakban nem érthetünk egyet, mert nem felel meg a meglévő feltételeknek és helytelen irányt diktált a kapcsola­tok bonyolult kérdéseiben mind az or­szág belsejében, mind a nemzetközi kérdések terén. Lehet-e élezni vagy mérsékelni az osztályharcot? Hogy e kérdésre teljesen megfelel­hessünk, szükséges rámutatnunk ar­ra, miből ered az osztályharc és hogy képesek vägyunk-e azt kényünk-ked­vünk szerint kiélezni, vagy mérsékelni. Ha így állítjuk fel a kérdést, látjuk, hogy az osztályharc függetlenül tő­lünk és akaratunktól objektíven léte­zik. Az osztályharc azért létezik, mert a társadalomban fennállnak az egyes osztályok, amelyek viszonya a terme­lési eszközökhöz különböző. Az egyes osztályok gazdasági kérdéseinek döntő szerepük van az osztályharcban. A proletariátus győzelme és a pro­letárdiktatúra bevezetése után ezt a kérdést is megoldja. A proletariátus feladata az új, jobb társadalmi rend építése, amelyben megszűnik az em­bernek ember által történő kizsákmá­nyolása. Ezért e feladat teljesítésében kisajátítottuk a kapitalisták vagyonát, a kulákot a politikai és gazdasági élet hátterébe szorítva lehetetlenné tesz­szük számira, hogy gazdaságilag nö­vekedjen és kizsákmányolhassa a többi gazdát. A kis- és középparasztokat emellett meggyőzzük a szocialista nagyüzemi termelés előnyeiről. Teljesen érthető, hogy a volt ki­zsákmányolók nem értenek egyet ez­zel a politikával és elleneszegülnek. Ha kilátásuk nyílik bizonyos sikerre, ezt az ellenállást még fokozhatják. Ezzel a ténnyel számolnunk kell. Ez az ügy egyik oldala. A dolog másik oldala abban rejlik, hogy olyan politikát folytathatunk, amely előse­gítheti, hogy az osztályharc enyhébb formában folyjon és súlypontja gazda­sági és ideológiai téren nyüvánuljon meg. így például viszonyunkban a ku­lákokkal szemben arról van szó, hogy megvonva tőlük a kizsákmányolás le­hetőségét, ez még nem jelenti azt, hogy nem adunk alkalmat arra, hogy tiszteségesen élhessenek, mint hazánk polgárai. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1956. június havában tar­tott országos értekezletén szó esett arról is, hogy a kulákokkal szemben egyénileg kell eljárni az egységes föld­művesszövetkezetek iránti viszonyukat illetőleg. Politikánk befolyással van arra, hogy az osztályharc csökkenjen és súly­pontja ne a politikai, hanem a gazda­sági és ideológiai téren nyugodjon. Itt a nézetek harcáról, a gazdasági ered­ményekkel való meggyőződésről és nemzetközi viszonylatban a békés gaz­dasági versenyről van szó. Ez azonban nemcsak tőlünk, hanem elsősorban el­lenzőinktől is függ, hogy egyetérte­nek-e az adott tényekkel, vagy sem. Elmondhatnók a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusának sza­vaival is, hogy az, vajon az osztály­harc élesebb formákat ölt-e vagy sem, a kizsákmányolók ellenállása fokától függ. A kizsákmányolók ellenállása és annak intenzitása olyan tényektől függ, mint amilyenek az ország belső erővi­szonyai, az adott nemzetközi helyzet, az erőviszonyok a nemzetközi téren, a belső és külső erők kapcsolatának lehetősége stb. Hogyan folyik az osztályharc nálunk a jelen időszakban ? Ha köztársaságunkban vizsgáljuk az egyes osztályok és csoportok kölcsönös kapcsolatát, arra a meggyőződésre ju­tunk, hogy az osztályharc a mostani időszakban mérséklődik. Súlypontja mindinkább a gazdasági és ideológiai térre kerül. Az osztályharc tehát továbbra is fennáll, formái azonban változnak. Elő­térbe rendszerünk gazdasági-szerve­zési és kulturális-nevelési funkciója Jut. Az osztályharc mérséklődése több tényből ered: a) Az utolsó kizsákmányolók (kulá­kok) befolyása csökken; b) az ország belső erőinek viszonya kedvezőtlen az ellenség számára; c) az osztályharc csökkenése a párt helyes viszonyából és politikájából ered a régi kizsákmányoló osztályok maradványai ellen; d) végre befolyással van erre a je­lenlegi nemzetközi helyzet. Emellett számolni kell azzal, hogy amíg léteznek kizsákmányoló osztályok — a mi helyzetünkben kulákok — a helyzet enyhülését egyesek akciói fog­ják megbolygatni. A lengyelországi Poznanban leját­szódott események komoly bizonyíték­kal szolgálnak arra, hogy a helyzet enyhülését az osztályharc legélesebb formái szakíthatják, vagy változtathat­ják meg. Lenin annak idején megmondotta, hogy a politikai hatalomnak a prole­tariátus által való kivívása lehetővé teszi számára, hogy nagyobb enged­ményeket tegyen, mint annak előtte. Vagyis, ez a hatalom olyan alapot képez, amelyen engedményeket lehet tenni anélkül, hogy ezáltal csorbát szenvedne a munkások és földműve­sek hatalma, sőt mi több, ezt a hatal­mat végső eredményében az engedmé­nyek még meg is szilárdítják. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet. Nem vagyunk abban a hely­zetben, amelyben a Szovjetunit) volt az első és második ötéves terv idején. Nálunk a helyzet teljesen más. Nálunk a kulákok távolról sem képeznek olyan erőt, mint amilyet annak idején a Szovjetunióban. Ma a szocializmus olyan Óriási si­kereket ért el és annyi országot és népet foglal magába, hogy jogosan be­szélünk szocialista világrendszerről. Ezek a nagy sikerek lehetővé teszik számunkra, hogy olyan politikát foly­tassunk, amelyre nem lett volna elég bátorságunk azelőtt, hogy ne veszé­lyeztessük a szocializmus ügyét. Nem véletlen, hogy a jelen időben a béke és sozcializmus érdekében ta­nácskozások folynak a kommunisták és a szocialisták között. Nem véletlen az sem, hogy Kínában és a Német De­mokratikus Köztársaságban hangsú­lyozzák a volt kizsákmányolók átneve­lésének elvét. Nálunk is Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos kon­ferenciáján szó volt a kulák egyéni megítéléséről, vagyis, hogy ami .érvé­nyes az osztályra, annak nem kell érvényesnek lennie egyúttal az egyes emberekre is. Ránk ebből az a következtetés: a kulákkal szemben továbbra is a korlá­tozás politikáját kell folytatni, azon­ban egyénileg kell őt megítélni, egyes esetekben lehetővé lehet tenni, hogy belépjen az EFSZ-be. Nem lehet azon­ban megengedni, hogy az egyéni kivá­logatás helyett a kulákok tömeges be­lépését valósítsuk meg az EFSZ-ekbe anélkül, hogy meggyőződnénk róla, milyen a kuláknak az állammal, ' a munkával szemben való viszonya, ho­gyan viselkedik, milyen erős a szövet­kezet stb. Munkánk súlypontjának a gazdasá­gi-szervezési és kulturális-nevelési fel­adatokban kell gyökereznie. A kulturális-nevelési tevékenységgel kapcsolatban államunkban meg kell mondanunk, hogy ennek fejlődése nem a gyakorlati élettől elvont propagan­dától, a szocializmus építéséről szóló frázisok mennyiségitől függ, hanem azoktól a gazdasági eredményektől és propagandától, amelyet konkrét ered­mények támasztanak alá. Az ideológiai munka tekintetében meg kell mondanunk, hogy ezt nem lehet megoldani dekrétummal, hanem a dolgozók millióinak lassú és türel­mes meggyőzésével. Az osztályharc kérdéseinek helytelen szemléletét a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa fedte fel, melynek nagy jelentősége van nemcsak a szocialista tábor országai, hanem a világ kommunista és munkáspártjainak valamennyi tagjára nézve is. Ezt teljes mértékben tudatosítják a Nyugat im­perialistái is és attól való félelmükben, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi még közelebb jutnak a milliós töme­gekhez országaikban is, arra törek­szenek, hogy elferdítsék és hamisan állítsák be a Szovjetunió XX. kong­resszusának tanulságait. A valóság azonban azt bizonyítja, hogy mesterkedésük nem jár ered­ménnyel és ezért aljas, gaz provoká­ciós akciókra vetemedtek, amilvcieknek tanúi voltunk a poznani eseményekkel kapcsolatban, ahol az ártatlanul kiön­tött vérért a felelősség az imperialista ügynökökre hárult. Még az ilyen tettek sem állítják meg a szocialista tábor dolgozóinak lelkes előretörését, akik továbbra is szilárdítani és fejleszteni fogják a szocialista demokráciát és be­csületes, békés versengést folytatnak a kapitalista rendszerrel. (K. K.) „ŰJ SZO", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőffizo'ttság. Félélős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkésztőség: Bratislava, G ôťkého u. 10. sz., telefon: 347-16, 351-17, 326-39, 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta K čs 8,—. Terjeszti a Posta HI rlapszolgá lata. Megrendelhető minden posta­A-74-824 hi i/ataln äl és kézbesítőnél.. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents