Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-11 / 284. szám, csütörtök

Többet, jobbat, gazdaságosan A trebišovi Élelmiszeripari Kombinát dolgozói között nagy versengési mozgalom indult gyártmányaik minőségének megjavítása és a gazdaságosabb termelés érdekében. A kötelezettségvállalásokkal, melyeket a kombinát dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulójának tiszteletére tettek, túl akarják szárnyalni a második félév tervét, többet, jobbat akarnak gyártani a gazdaságosság fokozottabb érvényesítésével. A cukorgyár dolgozói az idei kampány idejét 24 órával rövidítik le, ami csaknem 22 ezer korona megtakarítást jelent az üzemnek. A szárítóban 18 százalékkal teljesítik túl napi normájukat, ami viszont a szárítás időtartamát rövidíti le 9 nappal. Csökkentik a melasztermelés mennyiségét is, ami áltai 700 q cukorrai termelnek többet. A csokoládé- és cukorkagyártás részlegén 500 ezer koronával emelik az eredeti gyártási tervet. Az eddigi sorozatgyártást ötféle csokoládé- és cukorkafajtával gazdagítják. A gazdaságosság érdekében további 100 személynél vezetik be a takarékossági számlát. Ezáltal 11.339 Kčs megtakarítást érnek el. Kollektív és egyéni kötelezettségvállalásokat tettek a műhelyek esztergályosai és mesterei, hogy a javítási és karbantartód munkát jól és gyors ütemben végzik el. A konzervgyártás részlegén 220 ezer Trnava új internátust kap Ez év májusában a trnavai Zavarská utcában megkezdték az új internátus alapjainak ásását. A telek arculata napról napra változott, és megszülettek a mezőgazdasági technikai iskola diákotthonának alapjai. Ez négy hónappal ezelőtt volt. Ma már a Zavarská utcában egy nagy terjedelmű épületkomplexum látható. A hatalmas építkezésen nagy a t élénkség. Valschovič mester irányítja az egyes kollektívák munkáját. Ai egyik kőművescsoport falaz és Juraj Kaba ácscsoportja, amely csupa fiatalokból áll, a mennyez „et készíti A csoport 160 százalékra teljesíti normáját. A csoport vezetője mosolyogva jelenti, hogy 7.— koronát keresnek óránként. Az építkezésen találkozunk egy másik, nagy teljesítményt nvujtó csoporttal is. A csoportot Štefan Hencek vezeti. Hencek csoportjának betonozói nem hagyják 180 százalékon alul. Az internátus három 2—3 emeletes épülettömbből áll. A beruházási költségek 7 millió koronát tesznek ki. Az épületet 1958-ban adják át rendeltetésének. A mezőgazdasági technikai iskola tanulói valóban kényelmes otthont találnak benne. A háromszáz ágyas internátust tantermekkel, étteremmel és konyhával, nagy kultúrhelyiséggel és színházzal látták el. Az iskola mellett sportpályát és egy fürdőmedencét építenek. A trnavai építészeti dolgozók hozzájárulásával Trnava városa 20 hónap múlva egy korszerű otthont kap tanulóifjúsága számára. (Tudósítónktól) koronával teljesítik túl a gyártási tervet. A befőtteknél főleg a cseresznye és a barack, a zöldségféléknél a lecsó, az uborka és paradicsom befőzési tervét szárnyalják túl. A dolgozók itt 18 ezer koronás önköltségcsökkentést hajtanak végre. Csutkih módszerét alkalmazzák, és csak első és második minőségi árut gyártanak. Ezzel a minőségi árkülönbséggel 13 ezer koronával javítják gazdasági egyenlegüket. Az üzemi gazdaságokban az állattenyésztési termelés mennyiségének emelésére tettek vállalást. Az etetők a napi súlygyarapodásra, a fejők a tejhozam emelésére. A tejfeldolgozó üzemben a második félévben több mint 18 ezer koronával akarják a tervet túlteljesíteni. Az Oj Tanya gazdaságának nyolc tehéngondozója az év hátralevő idejére terven felül mintegy 40 ezer liter tejjel termel többet, s a súlygyarapodás fokozására ís tettek ígéretet. A traktoristák vállalták az éjszakai műszakot, s a gépek jobb kihasználásával 430 1. olaj megtakarítását. A magtárak dolgozói Ígéretet tettek arra, hogy az őszi vetéshez szükséges vetőmag előkészítését két héttel előbb végzik el. Egyre nagyobb a munkalendület és a lelkesedés a trebišovi élelmiszeripar dolgozóinál. Nem kétséges, hogy felajánlásaik teljesítésében sikert érnek el. (Gj-) Olvasztott bazaltkő Magnezit kohóink és bányáink magasabb feladatokat is teljesítik Az acél és vas egyre fokozódó ütemű gyártása szükségessé teszi a tűzálló porhanyós anyagok és magnezittéglák gyártásának gyorsabb ütemét. Ez o körülmény a maoenziitkohók és bányák üzemeivel szemben is nagyobb igényeket támaszt, ugyanis a termelési feladatok teljesítésének meggyorsítására van szükség. Ezeknek a nagyobb feladatoknak teljesítésére a magnezit kohó- és bányaüzemek igyekeztek alaposan felkészülni. Ebben az évben új, modern üzem kezdte el a gyártást Lubeníken, ahol maanezit- és hrómmagnezi.t-tégiát állítanak elő. A jolsvai üzemben két új automatikus kemencében folyik a magnezit és bazifrit égetése. Tökéletesítették a termelést az eddigi gépi berendezéseken is, megrövidítették a kemence-agregátok javítási idejét, meghosszabbították az égetőkemencék élettartamát. A kassai üzemben a műszaki vezetőknek sikerült az aknakemencék nyomását fokozni, ami a kemence-agregátok nagyobb teljesítőképességéhez vezetett. A lubeníki üzemben, amelyben csak néhány hónappal előbb kezdték el a magnezittéglák avártását, a .r.unkát a gépek végzik. A jolsvai automatikus kemencék a szocialista gazdálkodás magas technikai színvonaláról tanúskodnak. Ezek a kemencék minden létező fizikai munkát elvégeznek, az emberi munka pusztán a regisztrációs berendezés ellenőrzésére szorítkozik. Hogy milyen következményekkel jár a termelés automatizálása a kapitalista államokban, annak jelenleg is tanúi vagyunk. Angliában ez az üzemi munkásság számának leépítését, a dolgozók elbocsátását jelenti. A mi szocialista társadalmunkban ellenben a fárasztó testi munka megszűntét, a munka termelékenységének jelentős emelkedését eredményezi. Az idei év termelési terve a magnezitkohók és bányák üzemeire az előző évvel szemben jóval nagyobb feladatokat ró. Az össztermelést 28 százalékkal, a tűzálló anyagok, az égetett magnezit és bazifrit termelését, valamint a nyersércfejtést 22 százalékkal kell emelniök. A lubeníki új üzemben magnezit-tégla gyártása mintegy 40 százalékát teszi ki a lovinobányai magnezit üzemek magnezit-tégla gyártásának. A lubeníki magnezit-téglák gyártásának első eredményei memutatták, hogy a téglák kiváló minőségűek. Már most megállapítható, hogy mindenütt a megrendelők megelégedését érdemli ki, külföldön pedig méltón reprezentálja majd a csehszlovák ipart. (m) Az em';erek nélkül dolgozó pé üzemben A bratisiavai nagyipari péküzem építésénél, melynek befejezése után ez az üzem fogja kenyérrel ellátni Szlovákia fővárosának összes lakóit, megkezdték az első termelő-szalag egyes agregátjainak részpróbáit. A péküzemet nagy részben a legkorszerűbb berendezéssel látják el, ezért a próbáknak rendkívüli figyelmet szentelnek. Az ipari péküzem felépítésében letértek az eddig használt termelési vonalak betartásának alapelveiről. A magasfokú gépesítés és automatizálás lehetővé teszi a liszt-, kovász- és tésztakészítésnek csaknem emberi kéz beavatkozása nélküli előkészítését, ami nemcsak minőséget, hanem magasfokú munkatermelékenységet is biztosít. Az egyes agregátok részpróbáinak befejezése után megkezdik a rendes kísérleti üzemvitelt, az egész első termelési szalagon. A kísérleti üzemvitel fél évig tart. A Marianske Lázné mellett fekvő Kynžvart fürdőhely világhírű ásványvízforrásairól és arról a pompás kastélyról nevezetes, amelyet annak idején Metternich osztrák kancellár építtetett. A fürdőhelyet és a kastélyt, ahol ma dolgozóink üdülnek, évről évre sok ezer külföldi turista keresi fel, hogy a fürdőhely szépségeiben gyönyörködienet-- és megtekintsék a Matternich és utódai által összeállított gyűjteményeket, különlegességeket, kitömött állatokat. A kastély látogatása felidézi bennünk a müncheni idők emlékét is, amikor lord Runciman Henleinnel itt tárgyalt. Itt élt a spanyol polgárháború idején a spanyol király. Az európai reakció számos merényletét itt szőtték a haladás ellen. 44ai látogatásunk azonban nem a fürdőhelynek és a kastélynak szól, hanem a néhány percnyi távolságra fekvő volt Stará Voda-i üveggyárnak. Ezt a gyárat elavult berendezése és csekély termelőképessége miatt be akarták már zárni, de azután egy új termelés céljaira használták fel, olyan termelésre, amelyhez nincsen itt hasonló, *** František Novák, a gyár munkásigazgatója azelőtt üvegfúvó volt, fiatal, barátságos, szolgálatkész ember. Azonnal elmagyarázta, hogy semmi sem akadályozza az üzem megtekintését. Végigvezet az üvegkohóhoz vezető udvaron, útközben elmeséli, hogy sok német munkás dolgozik az üzemben, akik nagyszerűen beválnak és elégedetten élnek itt. Ahogy beszélgetésbe mélyedve megyünk, az üvegkohó bejárata előtt majdnem megbotlottam egy bazaltkő rakásban. „Mit keresnek ezek a kövek az ajtó előtt ?" — Ez a mi legfőbb nyersanyagunk — válaszolja mosolyogva az igazgató. A bazaltkövet, amelyet azelőtt csupán az utak és utcák kövezésére használtak fel, most itt, Stará Vodában egy új, magaskemencében, melyet a teplicei Teplotechna n. v. külön erre a célra készített, 1300 fok Celzius alatt olvasztják. Egy ideig az igazgatóval, aki elmagyarázza a gyártási folyamatot, végignézem, amint a köveket kis csillékben felvonóval az olvasztóba emelik és beleszórják s azután mint izzó láva folyik ki alul a kemencéből. Ezt az izzó tömeget azonnal formázzák és e tömeg a levegő hatására megmerevedik. Az olvasztott bazalt feldolnozásS t Ijesen új iparág, amelyet hosszúéves kutatómunkák előztek meg hazánkban és a külföldön. Elsősorban különféle átmérőjű csöveket gyár-? tunk, amelyek főleg a föld és a kö2 vek pneumatikus szállítására alkal-i masak a bányákban, a hulladékok elJ szállítására a kohókban s nagyon be-? váltak az energetikai és vegyi üze^ mekben. A tapasztalatok és az anyag-? vizsgálat azt mutatja, hogy a bazalt-? csöveknek és az egyéb bazalt termékeknek az eddig alkalmazott acéli csövekkel szemben tizenhatszoros až üzemtartamuk, és így nemcsak értékes acél és színes fém megtaka-: rítását jelentik, hanem alkalmazásuk sokkal gazdaságosabb, mint až acélcsöveké. Olvasztott bazaltból már most szállítócsigákat, csúsztató-' kat, malomköveket, kokszosztályozó berendezéseket, esôvízcsatornákať gyártanak s az utóbbi időben megí kezdték egy bazaltrostból való alak-! talan vatta gyártását, amely az asžbesztcement gyártásban az aszbesztrostok húsz százalékát helyettesíti heti. A cseh és német munkások kez-? deményezően vállvetve dolgoznak ebben az üzemben, értékes találmányokat és ésszerűsítő javaslatokat nyújtanak be, amelyek nagy megta-? karításokat tesznek lehetővé až üzemnek. A német nemzetiségű Franz Bauer mester 11 ésszerűsítő javaslatot; nyújtott be. — A mi üzemünk és minden ésszerűsítés és megtakarítás elősegíti a dolgozók jólétének emel-: kedését — mondják a munkások.; Mindnyájuk érdeke, hogy az üzeni rentábilis legyen, hogy a munkatermelékenység emelkedjék és a terme-i lési önköltség csökkenjen. Egyre több megrendelés érkezik külföldről, nagv az érdeklődés az új. gazdaságos olvasztott bazaltkészítmények iránt és ez már magában véve is azt bi-> zonyítja, hogy munkásaink és tech-í nikusaink lépést tartanak a haladással és jobban tudnak gazdálkodni, mini a tőkések. H. Frank A trnavai építészek a Nagy Október tiszteletére Második ötéves tervünk számol az iskolák építésének meggyorsításával. A bratisiavai kerület magasépítészeti vállalata Suchá nad Parnouban, Veľké Uľanyban és Felsőszeliben korszerű iskolákat épít. Az iskolák építőinek feladata, hogy az iskolák építését 1958 nyári hónapjaiban befejezzék. Az építészeti dolgozók azonban többet akarnak. Arra igyekeznek, hogy gazdaságos és jó minőségű munkával és harmonogramm bevezetésével lerövidítsék az iskolák építésének idejét. Suchá nad Parnouban a 8 éves 9 osztályos középiskola építői a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulója tiszteletére munkaversenyt indítottak. A munkaverseny felhívását a másik két említett iskola építői is I elfogadták. (Tudósítónktól.) í**************** Az osztályharc a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának megvilágításában A marxizmus-leninizmus klasszikusai bebizonyították, hogy az emberiség történelme az osztálytársadalom keletkezésétől lényegében az osztályharcok, vagyis az egymással szemben álló osztályok kölcsönös küzdelmének történelme. Az osztálytársadalom a termelési eszközöket kisajátítókra és azokra oszlik, akik nem rendelkeznek termelési eszközökkel. Ebben a társadalomban a kisebbséqnek lehetővé válik hogy kisajátítsa a többség munkájának eredményét. Az uralmon levő osztálynak tehát monopóljoga van a termelési eszközökre, amíg az alárendelt osztálynak nincs ilyen joga és ezt az osztályt az uralmon levő osztály kizsákmányolja. Az osztályok keletkezésével létrejött az állam, amelynek feladata, hogy védje az uralmon levő osztály tulajdonjogát és engedelmességre szoktassa az alárendelt osztályt. Az egymással szemben álló osztályok, az uralkodó és elnyomott osztályok érdekei összeeav ztethetetlenek. Azáltal, hoqy az egyik osztály kisajátítja magának a másik osztály munkájának eredményeit. a két osztály között kérlelhetetlen osztályharc alakul ki. Az osztályok csak akkor jöhettek létre, amikor a munkatermelékenység olyan magas fokra emelkedett, hogy egy ember többet termelt, mint amennyit egyedül elfogyaszthatott volna és azt a részt, amelyet nem fogyasztott el, elvehettek tőle. Ezáltal egyesek a mások terhére éltek. Minden egyes osztálytársadalom egyeseknek a mások megkárosítása alapján létesült és ez a helyzet fenn fog állani mindaddig, amíg az egész világon nem létesül az osztálynélküli kommunista társadalom, amelynek első fokát, a szocializmust nálunk építjük. Az osztálytársadalom keletkezésével jelentkezett az osztályharc is, amely mindinkább fokozódik, s végre a szociális forradalomban éri el tetőfokát. Ennek a forradalomnak következménye a régi osztályok megszüntetése és új társadalom kialakulása új osztályokkal. így volt ez a rabszolgatartó, majd a feudális társadalom keletkezésénél, amely után a kapitalista társadalom kialakulása következett, amely a fő osztályok, a burzsoázia és proletariátus közötti legélesebb osztályharc küzdőtere lett. te fő osztályokon kívül a kapitalizmus idején mellékosztályok is léteznek, a nagybirtokosok, az iparosok és földművesek osztályai. Ezenkívül vannak még bizonyos csoportok, amelyek nem képeznek külön osztályt, mint pl. az értelmiség, amelyek ezt vagy amazt az osztályt szolgálják. Valamennyi kizsákmányolt osztály közül a legjobban a forradalmi proletariátust használják ki, mert nem rendelkezik semmiféle vagyonnal, csakis a saját munkaerejével, amelyet a kapitalistáknak ad el. Ezért a proletariátusnak a forradalomban nincs mit veszítenie. Csakis nyerhet a forradalommal. Ezen tény alapján Marx és Engels arra az eredményre jutottak, hogy a proletariátus az egyedüli következetesen forradalmi osztály, amely képes ledönteni a kapitalizmust és a társadalmat a Kommunizmus fele vezetni. A proletariátus azáltal, hogy felszabadítja önmagát, egyúttal valamennyi dolgozót felszabadít, mert a magánvagyon megszüntetésével kiküszöböl bármiféle kizsákmányolást. Ebben a harcban a proletariátus nem érzi magát magára hagyatva, mert a kapitalizmus elleni küzdelemben szövetségese a forradalmi földművesség, amelyet a kapitalizmus szintén kizsákmányol. A proletariátus osztályharcának három formája van: a gazdasági, a politikai és az ideológiai. Mindhárom formának ugyanaz a célja: a kapitalizmus megdöntése és a proletár államhatalom bevezetése. A kapitalista rendszer megdöntésére szolgáló döntő eszköz a proletárforradalom, amely részint fegyveres felkelés által valósulhat meg, mint ahogy ez volt a Nagy Októberi Forradalomban, részint a hatalom nyugodt átadásával a proletariátus kezébe fegyveres felkelés nélkül, mint ahogy ez az európai népi demokratikus országokban történt. Osztályharc a proletárforradalom győzelme után A proletárforradalom győzelme után a proletariátus helyzete és feladatai meqváltoznak. Az elnyomott osztályból vezető osztály lesz, amelynek feladata, hogy a magántulajdont közös tulajdonná változtassa és ezáltal megszüntesse a társadalomban a kizsákmányolást. E feladat teljesítésére a proletariátusnak jelentőségteljes eszköz, a proletár államapparátus áll rendelkezésére. Azzal, hogy a munkásosztály átveszi a politikai hatalmat, az osztályharc még nem csökken. A politikai hatalom átvétele, habár a proletariátus győzelmére döntő befolyással van, még távolról sem elegendő. A politikai hatalom átvétele után a proletariátusnak a gazdasági hatalmat is kezébe kell vennie. Természetesen abban az esetben, hogyha a politikai hatalom már a munkásosztály kezében van, a gazdasági hatalom megnyerése sokkal könnyebb feladat. A szocialista társadalom kiépítése után nincsenek már meg az osztályharc kiéleződésének feltételei és szó sem lehet az osztályharc kiéleződéséről e társadalom keretén belül. A szocialista társadalom összetétele alapvetően megváltozik. Üj munkás- és földművesosztály és új értelmiség nő fel. Mivelhogy a szocialista társadalomban nincsenek kizsákmányoló osztályok, nem lehet állítani, hogy kiépítése után fokozódik az osztályharc. Az osztályharc élesedése tézisének J. V. Sztálin által 1937-ben történt kiemelése a gyakorlatban jelentős károkat okozott és gyakran indokolatlan megtorlásokra vezetett a becsületes elvtársak ellen. Ezt a tézist a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa joggal ítélte el mint helytelent, amely a szocializmus építésének időszakában nagyon káros. Az, ami érvényes a kiépített szocialista társadalomra, nem érvényes és nem lehet érvényes a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszakban. Az osztályharc a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után az osztályharc kérdéseivel kapcsolatban az átmeneti időszakban különböző véleményeket nyilvánítanak. Egyesek azt a nézetet vallják, hogy az osztályharc kiéleződik, mások azt, hogy csökken. E viták folyamán a legkomolyabb fogyatékosság abban mutatkozik, hog-y az osztályharc kérdését szűken értelmezik, jobbára csak mint politikai téi ren vívott harcot. Az osztályharc ilyen értelmezésé egyoldalú, és mesterségesen leszűkíti a kérdést a politikai kapcsolatok terére. Az osztályharc az átmeneti időszakban is sokkal bonyolultabb, és a lakosság osztályai, rétegei és csoportjai tevékenysége és élete valamennyi oldalát érinti. Kihatással van a munkásosztály, a kapitalisták, a kispolgári rétegek, a kulákok, a kis- és középparasztok és az értelmiség kölcsönös kapcsolataira. Ebben az időszakban a múlt maradványai és á bürokrácia ellen is folyik a harc. Ezen kérdés meg nem értése a gyakorlatban, az osztályharc kérdésének csakis politikai térre való leszűkítése arra vezetett, hogy a proletárdiktatúrában csakis annak erőszakos oldalát láttuk és hangsúlyoztuk, és megfeledkeztünk a gazdasági-szervezési, valamint a kulturális-nevelési kérdésekről. Nem vettük figyelembe Engelsnek az osztályharc három formájáról szóló gondolatát és nem érvényesítettük az állam funkciói aszerint, ahogyan a helyzet változott. Az osztályharc kiéleződéséről szóló tézis kedvezőtlenül tükröződött vissza a nemzetközi politika kérdéseiben is, ahol sok esetben szintén dogmatikus alapon jártunk el pl. viszonyunkban Jugoszláviával szemben, vagy India esetében, amikor figyelmen kív^l hagyták ez ország béketörekvéseit, stb. Abból, hogy két társadalmi rendszer küzdelméről van szó, azt a következtetést vonták le, hogy a nemzetközi feszültségnek is fokozódnia kell és teljesen felesleges békés utakat keresni a nemzetközi problémák megoldására. Látjuk, hogy az osztályharc állandó kiéleződésének tézisével az átmenet OJ SZÖ 1956. október - 7 íi. *