Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-11 / 284. szám, csütörtök

A Biztonsági Tanács folytatja a szuezi kérdés vitáját Jugoszlávia nem ért egyet a nyugati hatalmak javaslataival Ü Dulles a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételét követeli New York (ČTK) — Az ENS'f newyorki épületében október 9-én délelőtt tartotta a Biztonsági Tanács a szuezi kérdéssel kapcsolatos ülését. Elsőnek Popovics jugoszláv külügyminiszter szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a jugoszláv kormány nézete szerint semmiképpen sem tagadható Egyiptomnak az a joga, hogy saját területén államosítást hajtson végre. Elutasította azt az állítást, amely szerint a Szuezi-csatorna Társaságnak nemzetközi statutuma volt, és Egyiptomnak nem volt joga államosítani. Popovics továbbá annak a nézetének adott kifejezést, hogy a Szuezicsatorna problémáját gyakorlati szempontból kell tekinteni. Biztosítani kell, hogy a csatorna állandóan szabad legyen és nyitva álljon valamennyi állam hajói számára. A Szuezi-csatorna „nemzetközivé tételének" gondolatával kapcsolatban Popovics kijelentette, hogy ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Egyiptomot megfosztanák jogos -területétől. Popovics szerint a Biztonsági Tanács elé terjesztett brit-francia javaslat nem nyújt alapot megegyezésre. Ez a határozati javaslat előre egyoldalúan befolyásolja a probléma megoldását, melyet csupán az egyenlőség, az álláspontok egymáshoz közeihozásának útján lehet elérni, ami a Biztonsági Tanács tárgyalásainak fő célja. Popovics kijelentette továbbá, hogy osztja az iráni küldöttnek azt e reményét, miszerint a Biztonsági Tanács tárgyalásainak eredményei feleslegessé teszik, hogy e határozati javaslatról szavazzanak. A jugoszláv külügyminiszter ezután állást foglalt amellett, hogy a Biztonsági Tanács tárgyalásait zárt ajtók mögött folytassa. Hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak teljes figyelmet kell szentelnie Sepilov szovjet külügyminiszter azon javaslatának, amely szerint a Biztonsági Tanács külön bizottságot alakítana. Ezt tartja egyedüli helyes módszemek, amely hasznos eredményeket hozhat. A bizottság összetételének olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a legnagyobb mértékű tájékozottságot és hatékonyságot. Feladata volna többek között megvizsgálni azt a javaslatot, amelyet Favzi egyiptomi külügyminiszter tett az október 8-i ülésen. Felszólalása végén a jugoszláv küldött annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy meg lehet találni a szuezi kérdés igazságos és elfogadható megoldását. A jugoszláv külügyminiszter után J. F. Dulles államtitkár, az USA küldötte szólalt fel. Beszédének bevezető részében az egész világ közvéleményének kigúnyolásaképpen azt állította, hogy „senki sem kételkedhet komolyan a nyugati hatalmak békés törekvéseiben a szuezi kérdéssel kapcsolatban, mert e problémának a Biztonsági Tanács elé történt terjesztése a nyugati hatalmak, immár „hatodik" békés akciója" A továbbiakban megismételte azt az érvelését, amely szerint a Szuezicsatorna — „nem tartozhat egy orszáqhoz és 'nem lehet annak politikája, befolyása alatt". Más alkalmakkor viszont ugyanilyen határozottsággal védelmezi azt az álláspontot, hogy a Panama-csatornának egy országhoz, vagyis az USA-hoz kell tartoznia. Be kellett ismernie, hogy a „Szuezi-csatorna olyan területen van, amely ma Egyiptomé, és ebben az' értelemben „Egypitorm"', de igyekezett bizonygatni azt az érvet, amelyet a nyugati jogászok is megcáfoltak, azt, hogy jogi szempontból a csatorna nemzetközi. Dulles haszéde további részében kijelentette, hogy >'0 kilátások \annak a szuezi probléma békés megoldására, azonban az egy tárgyaló szerv létesítésére fett szovjet javaslat olyan összetételben, hogy egyik szempont se jralkodhassék benne, szerinte .kísérlet arra, hogy zavaros vizekben halásszanak", mert — Dulles közelebbről meg nem magyarázott kijelentése szerint — az ilyen szerv „soha sem érhetne el megegyezést". Azt az egyiDtomi javaslatot, hogy létesítsenek egy olyan tárgyaló szervet, aimelynek előre meghatározzák munkaelveit és céljait, Dulles „konstruktívnak" minősítette. Tudomásul adta azonban, hogy ezeknek az elveknek és céloknak meg kellene felelniök az úgynevezett „Dulles tervnek", amely arra irányul, hogy a csatorna igazgatását megvonják Egyiptomtól. Végül Dulles bejelentette, hogy a szuezi probléma megoldásának alapelveit az angol—francia határozat tartalmazza. Mint ismeretes, ez a határozat szintén azt követeli, hogy a csatorna igazgatását vegyék el Egyiptomtól. Dulles rámutatott, hogv az Egyesült Államok küldöttsége erre a határozatra szándékozik szavazni. Dulles beszéde után a Biztonsági Tanács elnöke javasolta, hogy helyi időszámítás szerint 16 órakor (a mi időnk szerint 21 órakor) zárt ülésre a tanács üljön össze. Az elnök javaslatát ellenvetés nélkül elfogadták. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a három nyugati hatalom küldöttségei gyorsan külön ülésre hívták össze azon 18 ország küldötteit, amelyek egyetértésüket nyilvánították Dullesnak a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételére irányuló gyarmatosító tervével. Az ülést helyi időszámítás szerint 15 órára hívták egybe. * • * A beérkezett jelentés szerint New Yorkban október 9-én helyi időszámítás szerint 16 órakor (a mi időnk szerint 21 órakor) ült össze a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a szuezi kérdés megtárgyalását. A nyilvánosság kizárásával lefolytatott ülésen Pineau francia külügyminiszter elnökölt: Bejelentették, hogy az ülésrő' nem közölriek semmilyen hírt. New Yorkban úgy vélik, hogy a Biztonsági Tanács eiy zárt ülést tart és később ismét nyilvánosan fog tárgyalni. Az egyiptomi és az indiai sajtó Biztonsági Tanács tárgyalásairól TU\ A — - : —+ „—; A _ . Kairó (ČTK) — Az egyiptomi sajtó október 9-én üdvözölte dr. Favzi egyiptomi külügyminiszternek október 8-án a Biztonsági Tanács ülésén mondott beszédét. A félhivatalos A1 Gunhuria ezt írja: „Dr. Favzi bebizonyította, hogy Egyiptom soha sem utasította el a tárgyalásokat. Míg Nagy-Britannia és Franciaország arról álmodozik, hogy visszanyerje imperialista uralmát és ellenőrzés alá vegye a Szuezi-csatornát, különféle fenyegetésekkel és gazdasági szankciókkal, Egyiptom nemes magatartásával hangsúlyozta. hogy kész megvédeni jogait. Az A1 Ahram rámutat, hogy bár Egyip tom állásfoglalása Favzi külügyminiszter beszéde előtt is világos volt, „Egyiptom a Biztonsági Tanácsban álláspontját erőteljesen és oly módon hangsúlyozta, amely meggyőzi a világ közvéleményét." Delhi (ČTK) — Az indiai lapok szerkesztőségi cikkekben kommentálják a Biztonsági Tanács tárgyalásait és támogatják az egyiptomi küldöttség által benyújtott javaslatot. E javaslatokból kitűnik — írja a Times of India —, hogy Egyiptom kész egyenjogú alapon együttműködni a csatorna valamennyi használójával. A nyugati javaslatok ezzel szemben csupán unalmasan ismétlik az úgynevezett Dullest-tervet, amelynek újbóli benyújtása nem járhat eredménynyel, mert ez a terv Egyiptom részére elfogadhatatlan". A Hindustan Standard is élítéli azokat a nyugati javaslatokat, amelyek a Szuezi-csatorna nemzetközi ellenőrzésére irányulnak és rámutat, hogy mind India, mind a Szovjetunió ellenez bármilyen kívülről jövő kényszert. Növekszik a iöldművesszövetkezetek száma Romániában Bukarest (ČTK) — A román földművesszövetkezetek és a föld közös megművelésére alakult csoportok jő munkaeredményekkel sokkal gazdagabb termést értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok a Román Népköztársaság a- i területein is, ahol az idén kedvezőtlen volt az időjárás. A román szövetkezeteknek ez a sikere számos további parasztot nyert meg a szocialista szektornak. Még az aratás idején 226 új földművesszövetkezeti csoport és egyéb szocialista gazdaság alakult Romániában, és a meglevő szövetkezetekbe mintegy 7000 további parasztosa-' Iád lépett be. Ma Romániában több mint 10 000 szövetkezet és egyéb jellegű szocialista gazdaság van. amelyekben több mint 600 000 paraszt dolgozik. India javaslata alapján tárgyalnak-e tovább? KEDDEN DÉLELŐTT véget ért a Biztonsági Tanács Szuezzel kapcsolatos tárgyalásainak első része. Az általános vitában, amely pénteken indult meg, Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Jugoszlávia és a Biztonsági Tanács más tagjai kifejtették álláspontjukat és meghallgatták Egyiptom' képviselőjének beszédét, akit meghívtak a tárgyalásokra. Az eddigi ülések nyilvánosak voltak, a továbbiakkat szerda délutántól kezdve már zárt ajtók mögött folytatják. Az üléseken elhangzott összes beszédek hangsúlyozták a napirenden szereplő kérdés rendkívüli fontosságát és azt a nagy felelősséget, amely most a Biztonsági Tanácson nyugszik. Azonban távolról sem volt valamenynyi beszéd olyan jellegű, hogy segítségére lett volna a Biztonsági Tanácsnak abban a nehéz feladatában, hogy igazságos megoldást találjon a szuezi kérdésben. Franciaország, NagyBritannia és az Egyesült Államok képviselőinek felszólalása csalódást okozott minden elfogulatlan megfigyelőnek. A beszédek megmutatták, hogy a nyugati hatalmak mindeddig nem mondtak le irreális álláspontjukról a szuezi kérdésben. Nem mondtak semmit a hamis vádakon kívül, nem tettek semmilyen konstruktív javaslatot, mely további tárgyalások alapjául szolgálhatna. Előadták csupán határozati javaslatukat, amelyekben megismétlődnek azon pontok, amelyek Egyiptomra elfogadhatatlanoknak mutatkoztak és amelyeket Egyiptom elutasított. Hová vezettek ezek a javaslatok? A nyugati hatalmak indítványaikkal egyszer már zsákutcába kerültek. Ha továbbra is kitartanának javaslataik mellett, ez nem jelentene mást, mint hogy kísérletet tesznek sikertelen tárgyalásokra a Biztonsági Tanácsban. A NYUGATI HATALMAK képviselői beszédeinek közös vonása volt, — mindnyájan hangsúlyozták, hogy a béke nem minden, hanem fontos tekintetbe venni a jogok biztosítását. És vajon kinek a „jogairól" van itt szó? Annak a társaságnak a „jogairól", melyet D. T. Sepilov szovjet küldött jogosan nevezett „a gyarmati rendszer egyik legfontosabb erődítményének a Közel- és Közép-Keleten". Azoknak a „jogairól" van szó, akik hosszú évtizedeken át jogtalanságokat követtek el az egyiptomi nép ellen és akik nem akarnak belenyugodni abba a gondolatba, hogy a gyarmati rendszer korszaka véget ért. Sepilov külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője tegnapi beszédében visszautasított minden olyan kísérletet, amely Egyiptom szuverenitásának rovására óhajtja a kérdés megoldását elérni. A szovjet küldött felhívta a figyelmet a megoldásnak arra a lehetőségére, amelyet az első londorti konferencián előadott indiai javaslat nyújt. Ez a javaslat tanácsadó szerv létesítését ajánlja, amely a csatorna használóinak érdekeit képviselné. Az egyiptomi kormány képviselőjének beszéde' megerősítette, hogy Egyiptom álláspontja India álláspontjával nincs ellentétben és hogy ez a javaslat valamennyi fél jóakarata mellett alapul szolgálhatna a további tárgyalásokra. AZ INDIAI JAVASLAT egyre inkább a figyelem középpontjává válik, annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak eddig nem nyilatkoztak arról, egyetértenének-e azzal, hogy e javaslatból induljanak ki a további tárgyalások. A New,York Herald Tribúne az indiai javaslatot „olyan hídnak nevezi, amely áthidalná az Egyiptom és a csatorna használóinak álláspontja közti különbségeket." A Biztonsági Tanács ma délelőtti ülésén részt vett újságírók figyelmét nem kerülte el az a tény sem, hogy a tárgyalások folyamán az ülésteremben megjelent mint megfigyelő Krisna Menőn, az indiai kormány ENSZ-beli képviselője. Az indiai képviselő, mint ismeretes, az utóbbi napokban tett útja folyamán találkozott több olyan ország kormánytényezőivel, melyek részt veeznek a szuezi kérdés megoldásáról folytatott tárgyalásokon. így megbeszéléseket folytatott a múlt hét végén Nasszer elnökkel, hétfőn Nutting brit képviselővel és Aldrich-al, az USA nagy-britanniai nagykövetével. A MEGEGYEZÉS elérése megkönynyítésének egyik módját képezik azok a megbeszélések is, amelyeket az egyes küldöttek a Biztonsági Tanács keretén kívül folytatnak egymással. Eddig még nem láthatók előre a tárgyalások eredményei. Bizonyos azonban, hogy most, az egész gyarmati rendszer csődjének időszakában nem hozhatnak olyan megoldást, mely a gyarmati rendszert bármily formában helyreállítaná. Pŕemysl Tvaroh New York, 1956, október. A szoviel-japán tárgyalások döntő szakasza Amint ismeretes, október 7-én Tokióból Moszkvába repült Hatojama japán miniszterelnök annak a kormányküldöttségnek az élén, amely tovább folytatja a Szovjetunió és Japán közötti kapcsolatok normalizálására irányuló tárgyalásokat. Több mint 16 havi tárgyalás után, amely 1955. június 1-én kezdődött Londonban, most e megbeszéleseket harmad ízben újítják fel és feltételezhető, hogy elérkeztek döntő szakaszukhoz. Hatojama részvétele e tárgyalásokon nagy fontosságú. A Szovjet-japán közeledés ellenzőinek mesterkedései A japán kormány ez év október 2-án határozta el véglegesen, hogy a miniszterelnököt Moszkvába küldi tárgyalni. A szovjet-japán közeledés ellenzői e napokban lázas tevékenységet fejtettek ki, hogy megakadályozzák Hatojama szovjetunióbeli útját. E mesterkedések mögött az USA áll, amely kezdettől fogva nem titkolt elégedetlenséggel követte a szovjet-japán tárgyalásokat. Az USA fél mindattól, amit Japán nyerhet, vagyis gazdasági és politikai függetlenségétől, mely gyengíti az USA áldatlan befolyását Japánra. Az amerikai imperialisták tudják, hogy a Szovjetunió és Japán közötti normális kapcsolatok felvétele új erővel helyezi előtérbe a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatok hasonló alapokon való felvételét. Aggódnak a semlegesség egyre erősödő áramlata miatt, amely a japán területen levő nagyszámú amerikai katonai támaszpontok ellen és az úgynevezett amerikai-japán biztonsági egyezmény ellen irányul. A japán nép a szovjet-japán kapcsolatok normalizálását óhajtja Nem kétséges, hogy a japán kormánynak azt a végső döntését, hogy Hatojamát Moszkvába küldi, jelentős mértékben a japán népnek az akarata befolyásolta, hogy rendezzék a két ország kapcsolatait. A Szovjetunióval való békeszerződés megkötése Japán számára messzemenő jótékony következményekkel járna gazdasági téren és megszilárdítaná politikai függetlenségét. Eddig az a helyzet, hogy az USA beavatkozik Japán belügyeibe, ami jelentős mértékben kedvezőtlen hatást gyakorolt a szovjet-japán tárgyalásokra is. Japán a Szovjetunióval való békeszerződés megkötésével fontos lépést tenne igazi független és nemzeti politikája felé. Ezzel kétségtelenül növekednék Japán tekintélye ázsiai szomszédai körében és az egész világon. A moszkvai tárqyalások, amelyek hamarosan megkezdődnek, sikerrel kecsegtetnek, ha a japán küldöttség Hatojamával az élen őszintén fog törekedni a mindkét fél számára elfogadható és igazságos elvek alapján lerögzített békeszerződés aláírására és a kölcsönös kapcsolatok normalizálására. Azokban a pontokban, amelyeket a japán kabinet nemrégen a szovjet kormány elé terjesztett és amellyel a szovjet kormány egyetértését nyilvánította, nem foglalták be a területi követeléseket, melyek az eddigi tárgyalások nehéz akadályát képezték. Az utóbbi napokban azonban olyan hírek hallatszanak, hogy Japán nem mondott le teljesen területi igényeiről. Ezek a követelések természetesen komoly bonyadalmakat okozhatnak az új tárgyalásokon. A világ közvéleménye és főleg a japán közvélemény azonban azt várja, hogy a szovjet-japán kapcsolatok normalizálása rövidesen megvalósul. Ez megnyitná az utat Japánnak más országokkal, közöttük a mi köztársaságunkkal való kapcsolatainak normalizálásához is. » Milan Mádr Csehszlovákia és az NSZK közötti kapcsolatokról és a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemről Köln, (ČTK) — Úgyszólván valamennyi nyugatnémet lap közli október 10-én azt az interjút, amelyet Carlo Schmid, a szövetségi parlament alelnöke adott a ČTK tudósítójának. A lapok kiemelik azt a tényt, hogy Carlo Schmid a Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak normalizálása mellett nyilatkozott. * * 4 A Die Welt c. lap szerkesztőségi cikkében foglalkozik a Kelet és Nyugat közötti gazdasági kapcsolatokkal és többek között a következőket írja: „A politikai légkör enyhülésének csalhatatlan jele az a tény, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem tavaly nagyon jelentősen — vagyis egy negyedével — bővült. Feltételezhető, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemnek ez a bővülése az idén tovább folytatódott, mert a politikai feszültség is enyhült. A Kelet és Nyugat közötti kereskedelem jelentős szerepet játszik a világkereskedelemben és a viszonyok stabilizálásának jelentős tényezője. A VIETNAMI NÉP ÉLETÉBŐL A Vietnami Demokratikus Köztársaságban 1955-ben létesítették az első kísérleti gyapotültetvényt. E gazdaság ültetvényein kísérleteket folytatnak a gvapotniagvak nemesítésével, hogy azután az itt szerzett tapasztal t lókat átadják a vietnami parasztoknak. Képünk a gvapot begyűjtését mutatja a kísérleti földeken. Duna-Tisza csatornarendszer Belgrád (ČTK) — A Szövetségi Végrehajtó Tanács keddi ülésén többek között határozatot hoztak a DunaTisza nagy csatornarendszerének építéséről a vajdasági jugoszláv autonóm területen. Ez a csatornarendszer amelvnek teljes hosszúsága 250 km lesz, Jugoszlávia leggazdagabb gabonatermő vidékének vízgazdálkodását fogja szabályozni. OKTÓBER 9-ÉN Leningrádból viszszatért hazájába a Francia Nemzeti Népszínház együttese. Az egvi ttes szovjetunióbeli vendégszereplése folyamán a moszkvai és leningrádi nézők előtt előadta Molliere Don Jüanját, Hugó Tudor Máriáját és Marivaux A szerelem és véletlen játéka című darabját. (ČTK) oj szo 1956. október 11,