Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-11 / 284. szám, csütörtök

A Biztonsági Tanács folytatja a szuezi kérdés vitáját Jugoszlávia nem ért egyet a nyugati hatalmak javaslataival Ü Dulles a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételét követeli New York (ČTK) — Az ENS'f new­yorki épületében október 9-én dél­előtt tartotta a Biztonsági Tanács a szuezi kérdéssel kapcsolatos ülését. Elsőnek Popovics jugoszláv külügymi­niszter szólalt fel. Beszédében hang­súlyozta, hogy a jugoszláv kormány nézete szerint semmiképpen sem ta­gadható Egyiptomnak az a joga, hogy saját területén államosítást hajtson végre. Elutasította azt az állítást, amely szerint a Szuezi-csatorna Tár­saságnak nemzetközi statutuma volt, és Egyiptomnak nem volt joga álla­mosítani. Popovics továbbá annak a nézeté­nek adott kifejezést, hogy a Szuezi­csatorna problémáját gyakorlati szem­pontból kell tekinteni. Biztosítani kell, hogy a csatorna állandóan szabad le­gyen és nyitva álljon valamennyi ál­lam hajói számára. A Szuezi-csator­na „nemzetközivé tételének" gondo­latával kapcsolatban Popovics kije­lentette, hogy ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Egyiptomot megfosz­tanák jogos -területétől. Popovics sze­rint a Biztonsági Tanács elé terjesz­tett brit-francia javaslat nem nyújt alapot megegyezésre. Ez a határozati javaslat előre egyoldalúan befolyásol­ja a probléma megoldását, melyet csupán az egyenlőség, az álláspontok egymáshoz közeihozásának útján le­het elérni, ami a Biztonsági Tanács tárgyalásainak fő célja. Popovics kijelentette továbbá, hogy osztja az iráni küldöttnek azt e re­ményét, miszerint a Biztonsági Ta­nács tárgyalásainak eredményei fe­leslegessé teszik, hogy e határozati javaslatról szavazzanak. A jugoszláv külügyminiszter ezután állást foglalt amellett, hogy a Biz­tonsági Tanács tárgyalásait zárt ajtók mögött folytassa. Hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak teljes figyel­met kell szentelnie Sepilov szovjet külügyminiszter azon javaslatának, amely szerint a Biztonsági Tanács külön bizottságot alakítana. Ezt tart­ja egyedüli helyes módszemek, amely hasznos eredményeket hozhat. A bi­zottság összetételének olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a legnagyobb mértékű tájékozottságot és hatékony­ságot. Feladata volna többek között megvizsgálni azt a javaslatot, amelyet Favzi egyiptomi külügyminiszter tett az október 8-i ülésen. Felszólalása végén a jugoszláv kül­dött annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy meg lehet találni a szuezi kérdés igazságos és elfogad­ható megoldását. A jugoszláv külügyminiszter után J. F. Dulles államtitkár, az USA kül­dötte szólalt fel. Beszédének bevezető részében az egész világ közvéleményének kigú­nyolásaképpen azt állította, hogy „senki sem kételkedhet komolyan a nyugati hatalmak békés törekvéseiben a szuezi kérdéssel kapcsolatban, mert e problémának a Biztonsági Tanács elé történt terjesztése a nyugati ha­talmak, immár „hatodik" békés akció­ja" A továbbiakban megismételte azt az érvelését, amely szerint a Szuezi­csatorna — „nem tartozhat egy or­száqhoz és 'nem lehet annak politi­kája, befolyása alatt". Más alkalmak­kor viszont ugyanilyen határozott­sággal védelmezi azt az álláspontot, hogy a Panama-csatornának egy or­szághoz, vagyis az USA-hoz kell tar­toznia. Be kellett ismernie, hogy a „Szuezi-csatorna olyan területen van, amely ma Egyiptomé, és ebben az' értelemben „Egypitorm"', de igyekezett bizonygatni azt az érvet, amelyet a nyugati jogászok is meg­cáfoltak, azt, hogy jogi szempontból a csatorna nemzetközi. Dulles haszéde további részében kijelentette, hogy >'0 kilátások \an­nak a szuezi probléma békés meg­oldására, azonban az egy tárgyaló szerv létesítésére fett szovjet javas­lat olyan összetételben, hogy egyik szempont se jralkodhassék benne, szerinte .kísérlet arra, hogy zavaros vizekben halásszanak", mert — Dul­les közelebbről meg nem magyará­zott kijelentése szerint — az ilyen szerv „soha sem érhetne el meg­egyezést". Azt az egyiDtomi javaslatot, hogy létesítsenek egy olyan tárgyaló szervet, aimelynek előre meghatároz­zák munkaelveit és céljait, Dulles „konstruktívnak" minősítette. Tudo­másul adta azonban, hogy ezeknek az elveknek és céloknak meg kelle­ne felelniök az úgynevezett „Dulles tervnek", amely arra irányul, hogy a csatorna igazgatását megvonják Egyiptomtól. Végül Dulles bejelentette, hogy a szuezi probléma megoldásának alap­elveit az angol—francia határozat tartalmazza. Mint ismeretes, ez a határozat szintén azt követeli, hogy a csatorna igazgatását vegyék el Egyiptomtól. Dulles rámutatott, hogv az Egyesült Államok küldöttsége er­re a határozatra szándékozik sza­vazni. Dulles beszéde után a Biztonsági Tanács elnöke javasolta, hogy helyi időszámítás szerint 16 órakor (a mi időnk szerint 21 órakor) zárt ülésre a tanács üljön össze. Az elnök javaslatát ellenvetés nél­kül elfogadták. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a három nyugati hatalom küldöttségei gyorsan külön ülésre hívták össze azon 18 ország küldöt­teit, amelyek egyetértésüket nyilvá­nították Dullesnak a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételére irányuló gyar­matosító tervével. Az ülést helyi idő­számítás szerint 15 órára hívták egybe. * • * A beérkezett jelentés szerint New Yorkban október 9-én helyi időszá­mítás szerint 16 órakor (a mi időnk szerint 21 órakor) ült össze a Bizton­sági Tanács, hogy folytassa a szuezi kérdés megtárgyalását. A nyilvános­ság kizárásával lefolytatott ülésen Pineau francia külügyminiszter elnö­költ: Bejelentették, hogy az ülésrő' nem közölriek semmilyen hírt. New Yorkban úgy vélik, hogy a Biztonsági Tanács eiy zárt ülést tart és később ismét nyilvánosan fog tárgyalni. Az egyiptomi és az indiai sajtó Biztonsági Tanács tárgyalásairól TU\ A — - : —+ „—; A _ . Kairó (ČTK) — Az egyiptomi sajtó október 9-én üdvözölte dr. Favzi egyiptomi külügyminiszternek októ­ber 8-án a Biztonsági Tanács ülésén mondott beszédét. A félhivatalos A1 Gunhuria ezt írja: „Dr. Favzi bebi­zonyította, hogy Egyiptom soha sem utasította el a tárgyalásokat. Míg Nagy-Britannia és Franciaország arról álmodozik, hogy visszanyerje imperia­lista uralmát és ellenőrzés alá vegye a Szuezi-csatornát, különféle fenye­getésekkel és gazdasági szankciókkal, Egyiptom nemes magatartásával hang­súlyozta. hogy kész megvédeni jogait. Az A1 Ahram rámutat, hogy bár Egyip tom állásfoglalása Favzi külügymi­niszter beszéde előtt is világos volt, „Egyiptom a Biztonsági Tanácsban ál­láspontját erőteljesen és oly módon hangsúlyozta, amely meggyőzi a világ közvéleményét." Delhi (ČTK) — Az indiai lapok szerkesztőségi cikkekben kommentál­ják a Biztonsági Tanács tárgyalásait és támogatják az egyiptomi küldött­ség által benyújtott javaslatot. E ja­vaslatokból kitűnik — írja a Times of India —, hogy Egyiptom kész egyenjogú alapon együttműködni a csatorna valamennyi használójával. A nyugati javaslatok ezzel szemben csupán unalmasan ismétlik az úgy­nevezett Dullest-tervet, amelynek új­bóli benyújtása nem járhat eredmény­nyel, mert ez a terv Egyiptom részére elfogadhatatlan". A Hindustan Standard is élítéli azokat a nyugati javaslatokat, ame­lyek a Szuezi-csatorna nemzetközi el­lenőrzésére irányulnak és rámutat, hogy mind India, mind a Szovjetunió ellenez bármilyen kívülről jövő kény­szert. Növekszik a iöldművesszövetkezetek száma Romániában Bukarest (ČTK) — A román föld­művesszövetkezetek és a föld közös megművelésére alakult csoportok jő munkaeredményekkel sokkal gazda­gabb termést értek el, mint az egyé­nileg gazdálkodó parasztok a Román Népköztársaság a- i területein is, ahol az idén kedvezőtlen volt az időjárás. A román szövetkezeteknek ez a sikere számos további parasztot nyert meg a szocialista szektornak. Még az aratás idején 226 új földmű­vesszövetkezeti csoport és egyéb szocialista gazdaság alakult Romá­niában, és a meglevő szövetkezetek­be mintegy 7000 további parasztosa-' Iád lépett be. Ma Romániában több mint 10 000 szövetkezet és egyéb jellegű szocialista gazdaság van. amelyekben több mint 600 000 paraszt dolgozik. India javaslata alapján tárgyalnak-e tovább? KEDDEN DÉLELŐTT véget ért a Biztonsági Tanács Szuezzel kapcsolatos tárgyalásainak első része. Az általános vitában, amely pénteken indult meg, Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Ju­goszlávia és a Biztonsági Tanács más tagjai kifejtették álláspontjukat és meghallgatták Egyiptom' képviselőjé­nek beszédét, akit meghívtak a tár­gyalásokra. Az eddigi ülések nyilvánosak voltak, a továbbiakkat szerda délutántól kezd­ve már zárt ajtók mögött folytatják. Az üléseken elhangzott összes beszé­dek hangsúlyozták a napirenden sze­replő kérdés rendkívüli fontosságát és azt a nagy felelősséget, amely most a Biztonsági Tanácson nyugszik. Azonban távolról sem volt valameny­nyi beszéd olyan jellegű, hogy se­gítségére lett volna a Biztonsági Ta­nácsnak abban a nehéz feladatában, hogy igazságos megoldást találjon a szuezi kérdésben. Franciaország, Nagy­Britannia és az Egyesült Államok kép­viselőinek felszólalása csalódást oko­zott minden elfogulatlan megfigyelő­nek. A beszédek megmutatták, hogy a nyugati hatalmak mindeddig nem mondtak le irreális álláspontjukról a szuezi kérdésben. Nem mondtak sem­mit a hamis vádakon kívül, nem tet­tek semmilyen konstruktív javaslatot, mely további tárgyalások alapjául szol­gálhatna. Előadták csupán határozati javaslatukat, amelyekben megismétlőd­nek azon pontok, amelyek Egyiptom­ra elfogadhatatlanoknak mutatkoztak és amelyeket Egyiptom elutasított. Hová vezettek ezek a javaslatok? A nyugati hatalmak indítványaikkal egy­szer már zsákutcába kerültek. Ha to­vábbra is kitartanának javaslataik mel­lett, ez nem jelentene mást, mint hogy kísérletet tesznek sikertelen tár­gyalásokra a Biztonsági Tanácsban. A NYUGATI HATALMAK képviselői beszédeinek közös vonása volt, — mindnyájan hangsúlyozták, hogy a béke nem minden, hanem fontos te­kintetbe venni a jogok biztosítását. És vajon kinek a „jogairól" van itt szó? Annak a társaságnak a „jogairól", me­lyet D. T. Sepilov szovjet küldött jo­gosan nevezett „a gyarmati rendszer egyik legfontosabb erődítményének a Közel- és Közép-Keleten". Azoknak a „jogairól" van szó, akik hosszú évti­zedeken át jogtalanságokat követtek el az egyiptomi nép ellen és akik nem akarnak belenyugodni abba a gondo­latba, hogy a gyarmati rendszer kor­szaka véget ért. Sepilov külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője tegnapi beszédé­ben visszautasított minden olyan kí­sérletet, amely Egyiptom szuverenitá­sának rovására óhajtja a kérdés meg­oldását elérni. A szovjet küldött fel­hívta a figyelmet a megoldásnak arra a lehetőségére, amelyet az első londorti konferencián előadott indiai javaslat nyújt. Ez a javaslat tanácsadó szerv létesítését ajánlja, amely a csatorna használóinak érdekeit képviselné. Az egyiptomi kormány képviselőjének be­széde' megerősítette, hogy Egyiptom álláspontja India álláspontjával nincs ellentétben és hogy ez a javaslat va­lamennyi fél jóakarata mellett alapul szolgálhatna a további tárgyalásokra. AZ INDIAI JAVASLAT egyre inkább a figyelem középpontjává válik, annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak ed­dig nem nyilatkoztak arról, egyetérte­nének-e azzal, hogy e javaslatból in­duljanak ki a további tárgyalások. A New,York Herald Tribúne az in­diai javaslatot „olyan hídnak nevezi, amely áthidalná az Egyiptom és a csa­torna használóinak álláspontja közti különbségeket." A Biztonsági Tanács ma délelőtti ülésén részt vett újságírók figyelmét nem kerülte el az a tény sem, hogy a tárgyalások folyamán az ülésteremben megjelent mint megfigyelő Krisna Me­nőn, az indiai kormány ENSZ-beli képviselője. Az indiai képviselő, mint ismeretes, az utóbbi napokban tett útja folyamán találkozott több olyan or­szág kormánytényezőivel, melyek részt veeznek a szuezi kérdés megoldásáról folytatott tárgyalásokon. így megbe­széléseket folytatott a múlt hét végén Nasszer elnökkel, hétfőn Nutting brit képviselővel és Aldrich-al, az USA nagy-britanniai nagykövetével. A MEGEGYEZÉS elérése megköny­nyítésének egyik módját képezik azok a megbeszélések is, amelyeket az egyes küldöttek a Biztonsági Tanács keretén kívül folytatnak egymással. Eddig még nem láthatók előre a tár­gyalások eredményei. Bizonyos azon­ban, hogy most, az egész gyarmati rendszer csődjének időszakában nem hozhatnak olyan megoldást, mely a gyarmati rendszert bármily formában helyreállítaná. Pŕemysl Tvaroh New York, 1956, október. A szoviel-japán tárgyalások döntő szakasza Amint ismeretes, október 7-én To­kióból Moszkvába repült Hatojama ja­pán miniszterelnök annak a kormány­küldöttségnek az élén, amely tovább folytatja a Szovjetunió és Japán kö­zötti kapcsolatok normalizálására irá­nyuló tárgyalásokat. Több mint 16 havi tárgyalás után, amely 1955. június 1-én kezdődött Londonban, most e megbe­széleseket harmad ízben újítják fel és feltételezhető, hogy elérkeztek döntő szakaszukhoz. Hatojama részvétele e tárgyalásokon nagy fontosságú. A Szovjet-japán közeledés ellenzőinek mesterkedései A japán kormány ez év október 2-án határozta el véglegesen, hogy a mi­niszterelnököt Moszkvába küldi tár­gyalni. A szovjet-japán közeledés el­lenzői e napokban lázas tevékenységet fejtettek ki, hogy megakadályozzák Hatojama szovjetunióbeli útját. E mesterkedések mögött az USA áll, amely kezdettől fogva nem titkolt elé­gedetlenséggel követte a szovjet-japán tárgyalásokat. Az USA fél mindattól, amit Japán nyerhet, vagyis gazdasági és politikai függetlenségétől, mely gyengíti az USA áldatlan befolyását Ja­pánra. Az amerikai imperialisták tud­ják, hogy a Szovjetunió és Japán kö­zötti normális kapcsolatok felvétele új erővel helyezi előtérbe a Kínai Nép­köztársasághoz fűződő kapcsolatok ha­sonló alapokon való felvételét. Aggód­nak a semlegesség egyre erősödő áramlata miatt, amely a japán terü­leten levő nagyszámú amerikai kato­nai támaszpontok ellen és az úgyne­vezett amerikai-japán biztonsági egyezmény ellen irányul. A japán nép a szovjet-japán kapcsolatok normalizálását óhajtja Nem kétséges, hogy a japán kor­mánynak azt a végső döntését, hogy Hatojamát Moszkvába küldi, jelentős mértékben a japán népnek az akarata befolyásolta, hogy rendezzék a két ország kapcsolatait. A Szovjetunióval való békeszerződés megkötése Japán számára messzemenő jótékony követ­kezményekkel járna gazdasági téren és megszilárdítaná politikai függetlensé­gét. Eddig az a helyzet, hogy az USA beavatkozik Japán belügyeibe, ami je­lentős mértékben kedvezőtlen hatást gyakorolt a szovjet-japán tárgyalá­sokra is. Japán a Szovjetunióval való békeszerződés megkötésével fontos lé­pést tenne igazi független és nemzeti politikája felé. Ezzel kétségtelenül növekednék Japán tekintélye ázsiai szomszédai körében és az egész vilá­gon. A moszkvai tárqyalások, amelyek ha­marosan megkezdődnek, sikerrel ke­csegtetnek, ha a japán küldöttség Ha­tojamával az élen őszintén fog töre­kedni a mindkét fél számára elfogad­ható és igazságos elvek alapján le­rögzített békeszerződés aláírására és a kölcsönös kapcsolatok normalizálá­sára. Azokban a pontokban, amelyeket a japán kabinet nemrégen a szovjet kormány elé terjesztett és amellyel a szovjet kormány egyetértését nyilvání­totta, nem foglalták be a területi kö­veteléseket, melyek az eddigi tárgya­lások nehéz akadályát képezték. Az utóbbi napokban azonban olyan hírek hallatszanak, hogy Japán nem mondott le teljesen területi igényeiről. Ezek a követelések természetesen komoly bo­nyadalmakat okozhatnak az új tárgya­lásokon. A világ közvéleménye és főleg a ja­pán közvélemény azonban azt várja, hogy a szovjet-japán kapcsolatok nor­malizálása rövidesen megvalósul. Ez megnyitná az utat Japánnak más or­szágokkal, közöttük a mi köztársasá­gunkkal való kapcsolatainak normalizá­lásához is. » Milan Mádr Csehszlovákia és az NSZK közötti kapcsolatokról és a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemről Köln, (ČTK) — Úgyszólván vala­mennyi nyugatnémet lap közli októ­ber 10-én azt az interjút, amelyet Carlo Schmid, a szövetségi parlament alelnöke adott a ČTK tudósítójának. A lapok kiemelik azt a tényt, hogy Carlo Schmid a Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak normalizálása mellett nyilatkozott. * * 4 A Die Welt c. lap szerkesztőségi cikkében foglalkozik a Kelet és Nyu­gat közötti gazdasági kapcsolatokkal és többek között a következőket írja: „A politikai légkör enyhülésének csal­hatatlan jele az a tény, hogy a Ke­let és Nyugat közötti kereskedelem tavaly nagyon jelentősen — vagyis egy negyedével — bővült. Feltételez­hető, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemnek ez a bővülése az idén tovább folytatódott, mert a po­litikai feszültség is enyhült. A Kelet és Nyugat közötti kereskedelem je­lentős szerepet játszik a világkeres­kedelemben és a viszonyok stabilizá­lásának jelentős tényezője. A VIETNAMI NÉP ÉLETÉBŐL A Vietnami Demokratikus Köztársaságban 1955-ben létesítették az első kísérleti gyapotültetvényt. E gazdaság ültetvényein kísérleteket folytatnak a gvapotniagvak nemesítésével, hogy azután az itt szerzett tapasztal t lókat átadják a vietnami parasztoknak. Képünk a gvapot begyűjtését mutatja a kí­sérleti földeken. Duna-Tisza csatornarendszer Belgrád (ČTK) — A Szövetségi Vég­rehajtó Tanács keddi ülésén többek között határozatot hoztak a Duna­Tisza nagy csatornarendszerének épí­téséről a vajdasági jugoszláv auto­nóm területen. Ez a csatornarendszer amelvnek teljes hosszúsága 250 km lesz, Jugoszlávia leggazdagabb gabonatermő vidékének vízgazdálko­dását fogja szabályozni. OKTÓBER 9-ÉN Leningrádból visz­szatért hazájába a Francia Nemzeti Népszínház együttese. Az egvi ttes szovjetunióbeli vendégszereplése fo­lyamán a moszkvai és leningrádi né­zők előtt előadta Molliere Don Jüan­ját, Hugó Tudor Máriáját és Mari­vaux A szerelem és véletlen játéka című darabját. (ČTK) oj szo 1956. október 11,

Next

/
Thumbnails
Contents