Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-11 / 284. szám, csütörtök

Gyorsabban kell fokozni a munkatermelékenységet! mint a béreket A szlovákiai kom

muni

sták biztosítják a CSKP KB szakszervezetekre vo

nat

koz

ó hatá

rozatának teljesítését. Befejeződött a Szlovák Szakszervezeti Tanács bővített pártcsoportjának ülése. — A kollektív szerződéseket be k

ell tartani és naponta kell ellenőrizni. Mint már jelentettük, a legfelsőbb szlovákiai szakszervezeti szervben dolgozó kommunisták megtárgyalták a CSKP KB szakszervezetekre vonatkozó határozatát, megbeszélték, hogyan lehet ezt a legjobban és a gyakorlatban a leggyorsabban érvényesíteni. A vita, melyben 21 elvtárs vett részt, megmutatta a párt Központi Bizottságának határozatával való teljes egyetértést, és a jelenlevő elvtársak szilárd eltökéltségüket fejezték ki a határozat teljesítésének biztosítására. Az elhangzott beszámolók és vitafelszólalások konkrétan alkalmazták a CSKP KB határozatát a szlovákiai viszonyokra és számos értékes javaslatot tettek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájának megjavítására, a Szlovák Szakszervezeti Tanács plénumában és a szakszervezeti szövetségekben való megtárgyalásra. — Ma a fő feladat —ymint Daubner elvtárs zárószavában hangsúlyozta — elérni, hogy a legrövidebb idón belül döntő fordulat álljon be a munkatermelékenység eddigi kedvezőtlen fejlődésében a bérek növekedéséhez viszonyítva. Erre kell összpontosítani a szakszervezetek és az összes dolgozók figyelmét. Másként komolyan fenyegeti ez a párt és a kormány határozatait a dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozóan. Ezzel összefüggésben rendkívül nagy jelentőséget kell tulajdonítani az üzemek kollektív szerződései következetes teljesítésének. Minden szakszervezeti gyűlés programjának első pontja, minden szakszervezeti csoport napi feladatának kellene lennie a kollektív szerződésnek a terv teljesítésére vonatkozó fejezetének ellenőrzése. Ha az összes kommunisták a párt Központi Bizottságának határozata értelmében kezükbe veszik a szakszervezeti munka megjavításának ügyét, úgy kétségtelen, hogy ezen a szakaszon is döntő javulásra kerül sor, ami egész népünk érdekében ált. A szovjet egészségügyi küldöttség Bratislavában A szovjet egészségügyi küldöttség tagjai kedden, október 9-én szlovákiai tartózkodásuk negyedik napján meotekintették a trenčíni és myjavai kórházakat, és megszemlélték a járási egészségügyi központokat. Nagy figyelmet szenteltek a körzetben levő egészségügyi dolgozók munkaszervezése kérdéseinek. A szovjet vendégek a délutánt Piešťany fürdőhelyen töltötték. Megtekintették a fürdő- és gyógyberendezéseket és a gyermekreumatizmust gyógyító osztályt. A Szovjetunió egészségügyi küldöttsége az esti órákban Bratislavába utazott. A Szovjetunió egészségügyi dolgozóinak küldöttségét, melyet Platón Lukics Supik, az Ukrán SZSZK egészségügyi minisztere vezet, szerdán, október 10-én Vojtech Török egészségügyi megbízott fogadta a kollégium tagjaival és szívélyesen elbeszélgetett velük. A vendégek nagyra értékelték Szlovákia egészségügyi berendezéseinek technikai felszerelését, a munkahigénia egyes módszereit, a gyermekről és anyáról való gondoskodást és a fürdőgyógykezelés megszervezését._ Egyes tapasztalatokat — főleg a dolgozók fogorvosi gyógykezelésének szakaszán — a szovjet egészségügyi dolgozók alkalmaznak majd a Szovjetunióban. A küldöttség egy részét Platón Lukics Supiknak, az Ukrán SZSZK egészségügyi miniszterének vezetésével délelőtt fogadta Rudolf Strechajt, a Megbízottak Testületének elnöke. Nyugat-németországi ifjúsági küldöttség érkezett hazánkba Hétfőn, október 8-án a CSISZ Központi Bizottságának meghívására háromtagú ifjúsági küldöttség érkezett Nyugat-Németországból Csehszlovákiába. Egyhetes itt-tartózkodásuk során A népi orosz nyelvtanfolyamok dolgozói a Szovjetunióba utaztak Kedden, október 9-én a népi orosz nyelvtanfolyamok járási bízottsági tagjainak tanítóinak, propagálóinak és szervezőinek 25 tagú küldöttsége 14 napi tanulmányi körútra a Szovjetunióba utazott. Ellátogatnak Kijev és Leningrád városokba és néhány napig Moszkvában maradnak. E dolgozókat a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsága küldte a Szovjetunióba. A kirándulás jutalom a dolgozóink és az ifjúság között az orosz nyelv terjesztésében elért sike- tak a Csalogányvöigyi-temetoben reikért és sokéves tevékenységükért, hozzátartozói, elvtársai és barátai. megismerkednek munkásifjúságunk és a diákságunk életével és munkájával. Prágán kívül ellátogatnak még Bratislavába, Kassára, a Magas-Tátrába és Lidicére. A vendégek látogatásukkal akarnak hozzájárulni a nyugatnémetországi és a csehszlovák ifjúság baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez. Kedden, október 9-én a küldöttség tagjai a CSISZ Központi Bizottságában elbeszélgettek a csehszlovákiai népi demokratikus rendszerről és tájékozódtak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tevékenységéről. Szerdán négy napra Szlovákiába utaztak. HAVERDA LAJOS, a munkás- és szakszervezeti mozgalom régi harcosa 69 éves korában hosszú betegség után 1956. októb 6-án meghalt. Az elhunyttól október 10-én búcsúzA belga nők meglátogatták Ždiar községet. — A belga nőkúldöttség a kassai kerületben való tartózkodása második napján, kedden megtekintette a Spišská Bela-i dohán • gyárat. Ezután a belga nőküldöttek megtekintették a sajátságos Zdiar községet, a ždiari népviseleti kiállítást. a hímzéseket és népművészeti készítményeket. Megszemlélték a tátrai Nemzeti Park szépséoeit és A Bolgár Népköztársaság nagykövete Komáromban Sztojan Karadzsov, a Bolgár Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kedden szlovákiai útja során ellátogatott a komáromi Steiner Gábor Hajógyárba. A hajógyárban, mely az elmúlt években néhány hajót a Bolgár Népköztársaság részére is épített, megtekmtette az egyes szerelőcsarnokokat és megismerkedett a személyés teherhajők építési eljárásával. A naqvkövet. akit Dimitr Hadzsijev, a Bolgár Népköztársaság bratislavai vicekonzula kísért, délután Topoľčiankyba utazott. A Szlovák Nemzeti Front szervei központi bizottságai titkárainak tanácskozása Szerdán, október 10-én délelőtt Bratislavában tanácskozásra ültek össze a Szlovák Nemzeti Front szervei központi bizottságainak vezető titkárai, hogy megtárgyalják a Slovák Nemzeti Front szervezeteinek feladatait a város- és falurendezési akciókban, a rétek és legelők rendezésében és a szervezett munkaerőtoborzásban. A tanácskozásokon, melyet Emília Janečková-Murínová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára vezetett, dr. h. c. Alexander Horák, a helyi gazdálkodás megbízottja beszélt a város- és falurendezési akció kérdéseiről. Hangsúlyozta, hogy az akció ebben az évben nagyobb tömegalapon folyik, mint a múlt évben. Míg a múlt évben a január l-e és június 30-a közötti időszakban 3 849 000 bridélután megtekintették a Vyšné ' Sádos vett részt az akcióban, akik Hágy-n levő legnagyobb tüdőbeteg- j 25 millió órát dolgoztak le, 1956 gondozó-intézetünket. ' ugyanezen időszakában több mint hétmillió brigádos dolgozott, akik 47 millió brigádórát dolgoztak le. Befejezésképpen javaslatot nyújtott be, hogy 1956 negyedik negyedévében és a jövő évben versenyt szervezzenek a Szlovák Nemzeti Front kerületi bizottságai és szervei között a legtöbb brigádos, a legtöbb ledolgozott munkaóra, és a legnagyobb értékű munka eléréséért. A rét- és legelőrendezés feladatairól Alexander Urban, a mező- és erdőgazdasági megbízott helyettese számolt be. A két beszámolóról folytatott vitában Jozef Gajdošík munkaerőügyi megbízott beszélt a szervezett munkaerőtoborzás feladatairól 1956. negyedik negyedévében, mikor Szlovákiában 6554 munkaerőt kell megnyerni a népgazdaság fontos ágaiban végzendő munkára. MFGJEGYZÉS Szzek mű éb en IM M

A

Ô ivl Sport, közlekedés, érdeklődés, e három fogalom az, amely írásra késztet. Bratislavában minden sportolót, vagy sportrajongót egyformán érdekel e három különbözőnek látszó, de mégis szervesen összefüggő fogalomkör Nem vagyok barátja a sportnak, ettől eltekintve engem is érint ez a dolog. De ha csak engem érintene és nem a sportnak nem hódoló anyák, apák százait, ezreit, akkor ezt a cikket meg se írnám. De miről is van szó tulajdonképpen? A napokban ismét tanúja voltam annak, amit már számtalanszor megfigyeltem, hogy a sport iránt közömbös dolgozók minden nagyobb fővárost sporteseményt megszenvednek. Ha a sportpályán zajlik valami: jégkorong, vívás, labdarúgás, motoros verseny, a közlekedés azon nyomban büntetni kezd. Bünteti, szenvedteti, várakoztatja a gyermekükhöz, családjukhoz siető anyákat, akik nagy elfoglaltságukban estefelé sietnek bevásárolni, szerencsétlenségükre éppen akkor, amikor kint a Stadionban heves küzdelmek folynak. De bünteti azokat a hivatalban, építkezésen, elárusítóhelyeken dolgozókat is, akik munkájukat jól, becsületesen, lelkiismeretesen végezvén, igyekeznének haza ... Mert kérem, felesleges a jó szán- vacsora, hazakerülnek-e egyáltalán, dék, az igyekezet, a közlekedés tudo- j mert a Stadionban mérkőzés van, harmására hozza minden ilyen hálandó nák, hogy most ne siessen, most a Stadionban heves mérkőzések dúlnak, előbb az ott kimerülteket szállítjuk el s akkorra maguk is kimerülnek és következnek önök'. így történik aztán, hogy a Manderla körül és minden csomóponton összetorlódik a tömeg. Öt-tíz percig nyugodtak, türelmesek, de mikor már egy félóra is eltelik, az idegállapot roszszabbra fordul és veszekednek, civakodnak. Legutoljára például az történt, hogy hármas, ötös vülamosok jöttek, jöttek és a feltartóztathatatlan és türelmüket vesztett idősebb asszonyokat, bácsikat úgy kellett letaszigálni a villamosról és tébolyodottan ordítani a fülükpe, ez a járat a Stadionhoz megy! Az egyik fiatal ember nyálfröcskölőn kiabálja vissza: de ez a hármas, ez a Stollwerck felé megy. Semmit sem ért a veszekedés, a szitkozódás. Utána egy kettes számú villamos érkezett a megállóhoz. Gondolták, ez fut más irányba, de ez is a Stadionhoz ment... És még sok, rengeteg villamos futott a stadionig. És az emberek, a dolgozók, vagy háztartást vezető anyák őrlődtek a gondban, elkészül-e idejében a r.dncezer ember kint, de mi történik a nem sportbarát százezerrel? A közlekedés valószínűleg arra gondol, hogy így a százezret is bekapcsolja a mérkőzés izgalmába, várnak, ácsorognak, izgulnak az utolsó és befejezést jelentő füttyszóra, aztán égnek álló hajjal végignézik a stadionból érkezők szörnyű artista-mutat ványait^ amint félkézzel, féllábbal csüngenek é feljárókon, egyensúlyoznak az ütközőkön ... És ez rendben is lenne. A baj az, hogy a százezernek semmi kedve ehhez a szédületes izgalomhoz, az úcsorgáshoz, nem akar tudomást szerezni ilyenformán arról, mi történik a Stadionban! Legyenek tehát tekintettel a közlekedés rendszabályozói erre a csekély százezerre is. Segítsék ki a sportbarátokat a Stadionba, de segítsék haza c közömbösöket is. Mert ami idáig történt, az nem rend, ez egy kisebbségi akarat rákényszerítése a többségre! . Ezrek nevében mondom, mi örülünk a sportcsatáknak! De ha csaknem egy óráig kell villamosra várnunk, lobog bennünk a gyűlölet. Mert mégis, mégis azzal a százezerrel is számolni kell. M. J. TÖBB MEGÉRTÉST ÉS EMBERSÉGET Mily sok ügyes-bajos elintéznivaló dolog adódik az ember életében. Jóformán alig akad nap. valamilyen dclqa elintézése vége.tt ne kellene az embernek ezt vagy azt a hivatalt felkeresnie. S hányszor meg hányszor megtörténik, hogy egy-egy ügy elintézéséhez nem elég sem egyszer, sem kétszer az illetékes hivatalt felkeresni, hanem szinte a szó szoros értelmében meg kell járni a kálvária mind a ťz-mnégy stációját, cipelve az ügyintézés nehéz keresztjét. Mindenki előtt ismeretes, hogy az országos pártkoní'?rencia határozata nyomán a kormány az elmúlt hónapokban több intézk Jést léptetett életbe, amelyek egy szt különféle közbeeső szervek és hivatalok megszüntetésével, másrészt az alsóbb szervek, nevezetesen és elsősorban a lakosság mindennapos dolgaihoz oly közelálló nemzeti bizottságok hatáskörének bővítésével igyekezett eltorlaszolni az ügyintézés tekervényes labirintusait. Tévednénk azonban, ha úgy vélekednénk, hogy a kormány intézkedései egy csapásra megszüntetik az ügyek intézésének tekervényes módozatait, hogy most már nem lehetséges és nem történhetik meg, hogy apró jelen''"' íelen ügyekből is rétestésztát húznak és tologatják az aktát, vele együtt az embert, mint valami sakkfigurát. Sajnos, a bürokratikus módszerek nem szüntethetők meg csupán intézkedésekkel és határozatokkal. Ily úton egyszerűbbé tehető az ügyintézés módja, de ez még nem minden. A 1

1 ' S

Z° ^ lflüS október 11. leegyszerűsített ügyvitel mellett és ellenére is lehet dolgokat vontatottan és lélektelenül, az ügyek mögött emberi sorsokat meg nem látón intézni. Ügy hisszük, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy az ügyek intézésének leegyszerűsítésében és meggyorsításában, valamint abban, hogy az egyes hivatalok közelebb kerüljenek a lakossághoz, ebben döntő ezen hivatalok dolgozóinak magatartása, akarása vagy nem akarása valamely dolog elintézésére, de főleg és elsősorban emberségük, megértésük valamilyen dolgát és ügyét elintézni' akaró emberek iránt. S éppen ez az, ami nem egy hivatalunk dolgozójából hiányzik. Híján vannak a legfontosabbnak, a legtöbbnek: a megértésnek és az emberségnek. Bürokrata — szoktuk mondani az olyan hivatali dolgozóra, aki minden, a legkisebb ügyből is aktát gyárt és aki valamilyen ügyét elintézni akaró emberben nem az embert, hanem csak az „ügyfelet" látja. Azt az ügyfelet, aki szerinte egyenlő egy aktával és mint ilyen, kap egy számot, és a számok sorrendjében egyszer majd elintézésre kerül. Helyes és találó lehetett a bürokrata elnevezés azelőtt a burzsoá államrend idején, amikor ez egyben kifejezője volt annak az áthidalhatatlan mély szakadéknak, amely az államhatalom hivatalai és a nép között állt. Merőben más a helyzet ma. Más helyzetnek kel! lennie mindenütt, minden hivatalban é° azoknak minden egyes dolgozójánál annál az alapvető oknál fogva, hogy népi demokráciánk államapparátusa nem a nép elnyomását, hanem éppen ellenkezőleg a népet, a lakosság érdekeit szolgálja. Tehát a miénk ez az apparátus, a népé, a városok és a falvak lakosságáé, a mi, az emberek millióinak a szolgálatában áll. Abban kell állnia. A nép, a lakosság szolgálatában. Helyesnek és elintézettnek tekinthetjük-e hát, hogy egyes hivatali dolgozóknak az emberek mindennapos ügyeihez való lélektelen magatartását csupán egy megszokott szóval mintegy megváltoztathatatlan tényt tudomásul vegyük? Bürokrata! Azt jelentené, azt jelenti hát ez az elnevezés, hogy az illető közömbös az emberek, a lakosság, az állampolgárok jogai iránt. Sajnos, nem is oly ritka jelenség, hogy egyes hivatali dolgozókat magatartásukból kifolyólag igen nagy távolság választja el éppen attól a néptől, amelynek szolgálatában állnak és amelynek ügyeit intézni feladatuk volna. Valamely hivatalba belépve hányszor és hány helyen fogja el az embert valamiféle kisebbrendűségi érzés. Joggal, ha az ember azt látja és tapasztalja, hogy itt erején, igazságosságán és jogain túli erők hatalmába került. Vagy minek nevezhető az az egyes hivatali dolgozók részérő! nem is oly ritkán tapasztalható, teljesen közönyös, meg nem értő — sőt ez is előfordul — megértést tanúsítani nem is akaró rideg magatartást az ügyeiket elintézni akaró emberekkel szemben? Miért kell az embernek azt a szenvtelen, hivatali formaságot éreznie és miért nem érezheti és tapasztalhatja azt, hogy ügyét egészen természetes, magától értetődő módon elintézik, mint ahogy így is van ez igen sok hivatalban. Ezt a minden emberi jószándékot és segíteni akarást nélkülöző ügyintézést több helyen tetézi még az udvariatlanság, a fölényeskedés, s ilyenkor csak megdöbben az ember: „vajcn mi rosszat követtem el, hogy ezt a magatartásai tanúsítják velem szemben'" E cikk olvasói közül is bizonyára nem egy-két embernek ötlik most eszébe, hogy csak születési anyakönyvi kivonatot, vagy más hasonlót kért a helyi nemzeti bizottságon és ráripakodtak: mit gondol, más dolgom sincs nekem és jó, ha nem tették még hozzá, hogy jöjjön majd három nap múlva. S lehet-e szó nélkül hagyni, ha éppen a lakosság kényelmét szolgáló különféle kommunális intézmények és vállalatok irodáiba megy be az ember, hogy valamilyen dolgát elintézhesse, akkor ott olyan megdöbbent csodálkozással néznek rá, úgy fogadják kérését, hogy éppen csak meg nem kérdezik: mi közünk hozzá. A pró-cseprő jelentéktelennek tűnő kis dolgok, mégis mennyi fájó tűszúrás, amelyek elrontják, kellemetlenné teszik az emberek életét. S nem olyan dolgok, nem olyan állapotok, amelyeken változtatni nem lehetne. Mert nem arról van szó, senki sem kívánja, hogy bárminemű kívánságát azonnal teljesítsék, mindenféle ügyes-bajos dolgát egyoldalúan, ^sunán az ő érdekelt és szempontjait 'artva szem előtt lnt*"*V el N°m erről ván szó, nem ezt kívánjuk. De joggal elvárhatja mindenki, hogy a nemzeti bizottságokon és más, a lakosság ügyeit intéző hivatalokban kérését vagy panaszát megértéssel fogadják, emberséges magatartást tanúsítsanak iránta, figyelmesek és előzékenyek legyenek. Jóakaratot és emberséget kapjanak akkor is, olyan esetekben is, ha valamely kérést vagy panaszt mint jogtalant és igaztalant elutasítanak. Ha valamely kérés vagy panasz nem helytálló és nem jogosult, vagy ha az illetékes szervek akarata és jószándéka mellett is nem fiit módjukban teljesíteni és elintézni, akkor ezt nyíltan és őszintén meg kell mondani és semmiesetre sem szabad hitegetni, valósággá nem váltható illúziókat ébreszteni és táplálni az emberben. Lényegében tehát nagyon' egyszerű és elemi dologról van szó. Csupán annyit kérünk, az emberek, a dolgozók, csupán azt kérik az ügyesbajos dolgaikat intéző szervektől, hivataloktól, azok dolgozóitól, hogy tudatában legyenek: nálunk semmi sem öncélú. Tudatos célt — végső soron a nép helyzetének szüntelen javítását, életszínvonalának emelését — szolgál minden: a qvárak, az üzemek, a traktorállomások, a nehéz és a könnyűipar, a mezőgazdaság éppúgy, mint az egyes hivatalok. Tehát nem azért vannak különféle hivatalaink, hogy különféle elintéznivaló ügyek legyenek, hanem azért, hogy az emberek ügyelt magától értetődő, természetes módon, a törvényes keretek között megértően és emberséges módon intézzék B >lr

V r n^JÓ