Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-10 / 283. szám, szerda

Új vízvezeték Ponrádon Poprádon új vízvezetéket építenek, amely vízzel látja el Poprád városát, Svit ipari üzemeit, Spišská Teplicát, Kysovce és Švábovce községeket. A vízvezetéket egy forrás táplálja, amelynek kapacitása 575 000 liter órán­ként. Képünkön Alexander Pešák munkacsoportját látjuk a vízvezeték csö­veinek lerakása közben. Silótakarmányok készítése és jelentősége Tavasztól őszig rétjeink, legelőink és szántóföldi növényeink általában biz­tosítják állataink takarmányozását. Na­gyobb gondot okoz azonban a téli ta­karmányozás. Ahhoz, hogy állataink egész évi hasznossága fenntartható le­gyen, olyan téli takarmányozást kell biztosítanunk, amely a nyárihoz hason­ló. Fontos kérdés a téli takarmányo­zás, mert állataink ellési ideje jórészt téli idényre esik. Hiányos és rossz téli takarmányozást az állatok megsínylik, s ezen a tavaszi kedvezőbb takarmá­nyozási viszonyok sem tudnak változ­tatni. Termelő képességük a tavaszi és nyári időszakban is gyengébb, mert a téli időszakban a szervezet felépítése és teljesítő képessége leromlik. Ezt a megállapítást igazolják a szövetkeze­tekben végzett kísérletek. ' Az egyik szövetkezetben sílózással készítettek téli takarmányt, s a tejhozam 67 szá­zaléka volt a nyári időszakénak. Ugyanakkor a másik szövetkezet siló­zás nélküli takarmányt biztosított az állatok számára, s a tejhozam 26 szá­zaléka volt a nyári időszakénak. E két érték világosan szemlélteti a silózás jelentőségét. Ha megvizsgáljuk az évi tejhozam mennyiségét, akkor azt ta­pasztaljuk, hogy a silótakarmányon tartott állat évi tejhozama 2100 liter, míg a silótakarmány nélkülié csak 1420 liter. A réti szénán tartott állat te­jelő képessége sokkal kisebb. Zöldtakarmányaink legbiztosabb és legegyszerűbb tartósítási módja egye­lőre a silózás. Az elnevezés nem új­keletü. Az elmúlt században silónak nevezték a föld alatti gabbnaraktára­kat. A kifejezés jelentése módosult, amikor a tartályban, aknaszerü üreg­ben való tárolást is silózásnak nevez­ték. Később csak az erjesztéssel, sa­vanyítással tartósított takarmányok tárolását jelentette a szó. Az állatte­nyésztési termékek fokozásának és termelési költségek csökkentésének egyik legbiztosabb módszere a silózás. A silózással függetleníteni tudjuk ál­lattartásunkat az időjárás szeszélyeitől. A silótakarmány etetésével, mint alap­takarmánnyal könnyen megoldhatjuk állataink takarmányozását. Felhasznál­ható a silótakarmány nyáron is, ha a legelő kiég, szárazság, aszály adódik A tapasztalat azt igazolja, hogy a jól elkészített beton- yagy téglasilóban a takarmány több éven át eltartható. A kísérletek beigazolták, hogy a pillan­gósok, fűfélék tápanyagértékét és a bennük levő ásványi anyagokat silózás­sal sokkal jobban meg tudjuk őrizni, mintha szénává szárítjuk. A füvesve­tésforgó fokozottabb mérvű bevezeté­sével megvan a lehetőség arra, hogy silóinkban állandó tartaléktakarmányt biztosítsunk állataink számára. A siló­zott takarmány etetése mellett keve­sebb takarmányt fordítanak az állatok életfenntartására is, mert a siló nem igényel olyan erős rágómunkát, mint a száraz, rostos takarmány. A silóta­karmányban az eredeti zöld takar­mányban levő vitaminok is megmarad­nak. A silótakarmánnyal etetett te­henek tejében ugyanannyi vitamin van télen, mint nyáron a zöldtakar­mányozás idején. A silótakarmányban a vitamin karo- tín formájában van jelen, amit az ál­lati szervezet átalakít vitaminná. Két­szerannyi vitamin van a silózott, mint a szárítóit takarmányban. A vitamin­ban gazdag tejnek a borjúnevel^sben nagy a jelentősége, mert a tejjel táp­lált" fiatal állatok a legtermészetesebb formában jutnak vitaminhoz, ami el­lenálló képességüket a betegségekkel szemben nagyban növeli. A növények ízletességét a silózás fokozza. Sok nö­vényt az állatok sem zölden, sem szá­razon nem esznek meg, mint pl. a burgonyaszárat, fiatal nádat, somkórót, viszont savanyítva szívesen fogyaszt­ják. A silótakarmánynak kitűnő ha­tása van, mert a silózás fokozza a ta­karmányok emészthetőségét. A silóta­karmány etetése után a istállót ki kell szellőztetni, s csak úgy kezdjünk a fe­jőshez, mert különben, ha. sokáig tart­juk az istállóban a tejet, magába veszi a silószagot. A silózás megszervezésében döntő jelentősége van a gépierő biztosításá­nak. A nagyüzemi gazdaság részben saját, részben a gépállomások silóvágó gépeivel aprítja fel a takarmányokat. Nem kell aprítani a répafejet, a ned­ves cukorgyári szeletet, s a fiatal, friss zöldtakarmány-féleségeket. Fel kell aprítani a kukoricaszárat, a silónak vetett takarmányokat, általában a ros­tos takarmányféléket, a takarmányré­pát és a tököt. A burgonyát pároljuk és úgy silózzuk be a pillangósokkal együtt. Ez elsőrendű sertéstakarmány. A kukoricaszár silözásához idejében biztosítsuk a cukorgyártól a termelők részére járó répaszeleteket. A silózási munkákat úgy kell megszervezni, hogy mielőbb megtöltsük és lezárjuk a si­lógödröket. Ha időközönként meg­megszakítjuk a munkát, a meginduló erjedési folyamat károsan befolyá­solja a silózást. Egy 100—150 köb­méteres silót két-három nap alatt meg kell tölteni. A silózás idejére munka­brigádokat kell szervezni. A munkabri­gád áll: kaszás, szállító, etető, taposó brigádokból. Váltott műszakban dol­goznak. A silózás takarmányaink tartósító eljárása. Silózáskor savanyú réteget keil teremtenünk, melyet sav, sósav hozzáadásával érhetünk el, vagy tej­savakat előállító baktériumok életfel­tételeiről kell gondoskodnunk. Legel­terjedtebb eljárás a tejsavas erjesztés. Az erjesztés folyamán hasznos tejsa­vas baktériumok vagy a káros vajsav­ecetsavas baktériumok szaporodhatnak el. A szántóföldi növényeink mellékter­mékeinek silózásra való felhasználásá­val megszüntetjük a takarmányok nagymérvű értékcsökkenését. A későn betakarított meléktermék sokat veszt­het tápanyagtartalmából, pl. a ké6őn vágott kukoricaszár. Mint mellékter­mék silózással kitűnően hasznosítható a kukoricaszár, napraforgó, répafej. A kukoricaszárat a töréssel egyidőben kell levágni, s be kell hordani. Ugyan­ez vonatkozik a napraforgó szárára és tányérára is. Nagy gonddal kell végezni a silógödrök megtöltését is. Ha száraz takarmányt silózunk (kukoricaszár) a silófalat belülről alaposan öntözzük meg, mert ellenkező esetben a fal a takarmányból kiszívja az amúgyis ke­vés nedvességet. Ha nedvdús takar­mányt rakunk a silóba, úgy a siló aljára 1 m vastag pelyva- vagy tö­rekréteget rakjunk, hogy a kipréselt nedvességet felvegye. A silóba szórt takarmányt állandóan taposni vagy az állatokkal tiportatni kell. A fal melletti részeken le kell döngölni. A megtöltött silóra 50 cm agyagos földréteget ra­kunk. Az ülepedését állandóan figyel­jük és 5—6 nap múlva újra megtöm­jük agyagos földdel. A jó siló 10—14 nap alatt beérik. Ha a siló jól van el­készítve, lezárva, úgy évekig eláll. Mennyisege a gazdaság állatainak lét­számától függ. Minden állatra 7 köbméteres silótért számítunk, hogy a téli időszakban állataink részére ele­gendő silótakarmánnyal rendelkezhes­sünk. Ha az elmondottak alapján ké­szítjük el állataink számára a takar­mányozást, növeljük szövetkezeteink gazdasági erejét, s tovább erősítjük, gazdagítjuk szocialista mezőgazdasá­gunkat. * Gasparik Sándor iünr mmitk zloväk falvakban jártam, szlo­vák emberekkel ismerkedtem. A völgyekbe ékelt egyszerű falucs­kákból sok élménnyel és hangulattal tértem haza. Hirtelenében nem is tu­dom, miről beszéljek, mit mondjak el előbb. írjak a faluról? Az itteni élet­ről ? Vagy az emberek kedvességéről, melyből rövid ottlétem alatt oly so­kat kaptam? Mindenről kellene szólnom. Én most mégis csak az iskolákról, azokról a „műhelyekről" írok, ahol az új falu emberei nőnek, nevelődnek és ahol azokat a lelkeket formálják, akiknek már most is más s a jövőben is más lesz az életük, mint szüleiké volt. Sudince. Alig pár száz lelket szám­láló falucska. Benne járva valami meg­állásra késztetett. Az iskola. Oj, igazán szép épület. Ide látogat­tam elsőnek. A tanítás már befejező­dött. A gyerekekkel nem beszélhet­tem, nem láthattam a tudásszomjas, okos kis gyermekarcokat sem. Pavel Boldii, az iskola igazgatója mondott egyet s mást. Az új iskola 1950-ben épült. Lét­rehozásában az állam segítsége mel­lett, segédkezett a falu népe, ezek a dolgos, egyszerű emberek. Magukénak hitték és hiszik a tudás várát, amely­ben gyermekeik merítenek ismeretet, tudást. Az ötosztályos iskolának mindösz­sze 14 tanulója van. Mikor erre te­relődik a szó, Bodiš igazgató arca el­komorodik és ezeket mondja: — Sajnos, hogy csak ennyien van­nak. Én akkor örülnék legjobban, ha sokkal tööben lennének. Hiszen a ta­nítónak akkor öröm a munkája, ha minél több emberpalánta nevelődik a keze alatt... Tavaly még huszonkét ­ten voltak ... Megütközöm: — Hogyan? Talán nem akarják is­kolába járatni a gyerekeket és azért vannak ilyen kevesen? — Nem, nem — mentegetödzik az igazgató. — Akik itt vannak, szívesen járnak iskolába. Sok szülő azonban másüvé ment megélhetést keresni. Ezért csökkent a létszám. Megértem és együtt érzek az igaz­gatóval, aki azon csodálkozik: hogyan lehet otthagyni a falut az egyszerű, de örökké csendes és nyugodt falut!? Sudincéhez pár kilométerre fekszik Súdovce. Az itteni iskolába vezetett következő utam. Megnyerő külsejű, kedves ember mutatkozik be az igazgató személyé­ben: Jaroslav Karaska. Első pillantásra látom: vérbeli pedagógussal, igazi ta­nítóval és igazgatóval állok szemben. Később tudom meg, hogy a negyvenegy éves igazgató-tanító tizenkilenc éve ta­nítóskodik. A súdovcei iskolában ötödik éve tanít. Elmondom, mi járatban vagyok. Ja- roslav Karaska, mikor észrevette, hogy töröm a szlovákot, ezeket mond­ta: — Szívesen beszélünk iskolánkról és a nyelvkülönbség sem lesz nehézség. A kolléganőm beszél magyarul. A ne­héz szavakat majd lefordítja ... Sinka Márta, a szép és fiatal taní­tqrió valóban szívesen vállalta a tol­mács és egyben a felvilágosító szere­pét. Beszélgetésükből tudom meg, hogy itt már több a tanuló és az iskola két tanerös. Az új iskolaévet jól felkészülve kezdték. Az eredmény a kezdés óta eltelt rövid idő óta is megmutatko­zott. A gyerekek fegyelmezettek és a tantervhez előírt tananyagot szorgal­masan tanulják. Nehézségek? Vannak ezek is. He­lyiséghiány miatt az iskolában helyez­ték el az óvodát. Ennek következtéd ben a tanulók egyik csoportja délelőtt, a másik délután tanul. Ez a beosztás nem a legelőnyösebb sem a tanítók­nak, sem a tanulóknak. Ezért az ille­tékes szerveknek módot kellene talál­ni a nehézségek kiküszöbölésére. Az óvodát ifyy kellene elhelyezni, hogy ne zavarja a tanulóknak a folyamatos délelőtti tanítását. Délután látogattam el az iskolába. Mivel délután is tanítanak, módom volt megismerni a gyermekeket és végighallgatni egy tanórát. Nem tudok elég elragadtatással ír-­ni a jól öltözött, okos kis gyermek­emberekről. Hogy szívták magukba a tudást, hogy figyeltek tanítónőjük minden szavára ... Szinte egy percre sem vették le tekintetüket tanítónő­jükröl, aki a hőmérőkről ' beszélt és praktikusan is bemutatta azok műkö­dését. Jó tanítók, jó iskola. Csak ezt ál* lapíthattam meg rövid ottlétem alatti A közel húszéves tanítói múltra visszatekintő Jaroslav Karaskánál jó kezekben van a tanítás és az iskola igazgatása. De jó kezekben van a taní­tás, Sinka Mártánál is. A fiatal tanítónő most xrégezte el a tanítóképzőt és első éve tanít. A kez­dés nehézségeinek a nyomai sem lát-­hatók nála. Olyan határozottan, jól felkészülve áll a katedrán, mintha évek óta tanítana. Az ö személyében is a gyermekeket igazán szerető jó peda­gógust ismertünk meg. Az új iskolaév kezdetén arrőt szá­moltunk be, milyen jól felkészülve és milyen nagy akaraterővel kezdődött iskoláinkban a tanítás. A tanévnyitás óta alig telt el egy hónap s ebben a két iskolában, melyeket meglátogat­tunk, máris azt tapasztaltuk: a jó kez­désnek jó eredményei vannak. (b) m Tapasztalatok az idei trnavai őszi vásárról Egynegyed millió látogató — 5 millió koronán felüli áruforgalom A vásároknak hagyományos jellegük van. Sokan népünnepélynek tekintik őket. A legtöbb ember előszeretettel keresi fel a kirakóvásárokat azért, mert ott a tágasan kirakott áruk job­ban és fesztelenebbül tekinthetők meg, mint a boltokban. Azonkívül a vásári szórakozólehetőségek és az ott ural­kodó jó hangulat nagyban hozzájárul a vásár népszerűségéhez. Különösen a falu lakói, a gazdaközönség hasz­nálja fel ezt az alkalmat arra, hogy ilyenkor a vásáron termésfeleslegét értékesítse és érte a háztartásban és a mezőgazdaságban szükséges ipari cikkeket vásároljon. Ilyen vásár még nem volt! Milyen volt a tmavai őszi vásár? Az őszi idény egyik kimagasló pontja az idei trnavai őszi vásár volt, amelyet gyönyörű időjárás mellett tartottak meg. A vásár terjedelem és színvonal tekintetében magasan felülmúlta az eddigi összes szlovákiai kirakó vásá­rokat. A vásárnak, amelyet a kerületi nemzeti bizottság az állami és szö­vetkezeti belkereskedelem bevonásá­val rendezett, óriási sikere van. Több mint egynegyed millió ember látogatta meg a vásárt és az elért áruforgalom jóval túlhaladja az ötmillió koronát. Ez a szép eredmény igen biztató és jó hímevet szerzett a trnavai őszi vásárnak. A kerületi nemzeti bizottság mintaszerű rendezése A vásár mintaszerűen volt meg­rendezve, úgyhogy a dolgozók a vá­sárt tömegesen keresték fel. Különö­sen a trnavai, ga'ántai, piešťanyi és bratislavai járások falunépe tanúsított nagy érdeklődést az ott kiállított áruk iránt. Több mint 200 nagy és ízlése­sen díszített nagy árusító helyen mindennemű közszükségleti cikket és élelmiszert árulták. Rádiózene, rög­tönzött vendéglők és szórakozólehe­tőségek tarkították a vásárt és hoz­zájárultak a látogatók jó hangulatá­hoz. Televízorok az érdeklődés középpontjában A legszebb pavilonszerű elárusító­helye a vásáron a Bratislavai Háztar­tási Cikkek nemzeti vállalatnak volt. Emelvényes csarnokban' bemutattak ott a vásár közönségének újfajta bú­torokon kívül távolbalátó készüléke­ket és azok műsorát. Továbbá láttuk ott a legújabb rádiókészülékeket. Be­mutatták és megafónon megmagya­rázták, miképpen működnek az egyes jénai üveggyártmányok, mint pl. a kávéfőzők, turmix-keverők, fóző- és sütőedények. A közönség e gyakorlat; bemutatások iránt meleg érdeklődést tanúsított, úgyhogy az itt kiállított különleges cikkeket gyorsan eladták. Újfajta ruhaszolgálat a vásáron A vásáron nagy választék volt kész ruhákban és szövetekben. Különféle szabású, jó minőségű télikabátok mér­sékelt áron kerültefc elárusításra. Az eladást megkönnyítette az a körül­mény is, hogy az elárusítóhelyen rög­tönzött szabómühely volt felállítva, amely kisebb ruhaigazításokat azon­nal és díjtalanul végzett el. A vá­sárlók ezt a szolgálatot örömesté, tö­megesen igénybe is vették. Egyébként a közelgő téli szezonra való tekin­tettel gyorsan elfogytak a téli ruha­neműek, különösen a télikabátok és bundák. A vásár gazdasági eredménye kitűnő volt. Egy millió koronáért adtak el ruhanemüeket és szöveteket. Nagy volt a kereslet igelit árukban Kis háztartási cikkeket a vásáron hatvan méter hosszú, ízléses, nagy elárusítóhelyen árusítottak. A közön­ség Itt leginkább igelitből készített cikkeket vásárolt, amelyek rendkívül olcsók. Tömegesen vásároltak igelit asztalterítőket. A mellette levő cipő­elárusítóhelyen, ahol harisnyákat is árultak, igen élénk volt az üzlet. Leginkább a téli cipők és téli harisnyák fogytak. Ezzel szemben a Bazár el­árusító helyen olcsó méteráru volt a legkeresettebb cikk. Újfajta csokoládé — kilója 85 koronáért A trnavai őszi vásáron a Zdroj nem­zeti vállalat árudáiban újdonságként egy újfajta, jó minőségű csokoládé igen előnyös áron volt kapható. Kilo­grammja 85.— korona. A készletek I természetesen gyorsan elfogytak. To­í vábbá árultak itt fehér asztalibort, literjét 11.— koronájával, amit a fo­gyasztók szívesen vettek. Ezen áru­kon kívül az összes élelmiszerek bő választékban voltak kaphatók. Nagy forgalmat ért el a szövetkezeti kereskedelem is A vásáron nagy áruforgalmat ért el a szövetkezeti kereskedelem is. Számos szövetkezeti elárusítóhelyen mindennemű áru volt kapható. Eze­ken az elárusítóhelyeken leginkább a falusi közönség vásárolt. A szövetke­zeti elárusítóhelyeken kívül a vásáron a trnavai helyi gazdaság kereskedelmi és iparvállalatai is képviselve voltak és ízléses árusítóhelyeken állították ki áruikat és készítményeiket. összegezve megállapíthatjuk, hogy az idei trnavai őszi vásár nagyszerűen megfelelt küldetésének, igazolva a ke­rületi nemzeti bizottság és a belke­reskedelem közös munkájának ered­ményét. További bizonyíték ez arra, hogy minden vállalkozás sikerrel jár, ha jól és idejében előkészítjük. (K) A belkereskedelem hírei: Új autószalon Bratislavában Október 6-án nyílt meg Bratisla­vában a Leningradské utca 13 szám alatt a Mototechna n. v. új autósza­lonja. Az új autó- és motorkerékpár­üzlet igen ízlésesen és korszerűen van berendezve, egy-egy új Spartak és Wartburg autó mellett a legújabb típusú hazai motorkerékpárokban gyönyörködhetünk. Az új autószalonnak az a feladata, hogy a közönséget informálja a kü­lönféle típusú kocsik feltételeiről. (K) Új különleges üzlet Trnaván A Bratislavai Háztartási Cikkek Ke­reskedelmi Vállalata, amelynek Trna­ván is van több üzlete, a város kellős közepén, a Stálin utcában különleges üzletet nyit villanycikkek és üvegárúk részére. Az új üzlet tágas és kor­szerű berendezésű lesz és nagy vá­lasztékkal fog rendelkezni, úgyhogy a közönségnek megkönnyíti a bevá­sárlást. Az új üzlet, amelyet a legkö­zelebbi időben nyitnak meg, bizonyára a város szépítéséhez is hozzá fog járulni. (K) Vasúti kísérleti műhely A vasutak műszaki fejlődését szem előtt tartva a kassai vasútigazgatósá­gon hozzákezdtek egy kísérleti mű­hely felállításához. A műhelyben az újítóktól, technikusoktól és mérnö­köktől beérkezett javaslatok és újí­tások alapján prototípusokat készíte­nek, hogy ezáltal is biztosítsák a vas­útak állandó műszaki fejlődését, a reájuk háruló feladatok teljesítését. A kísérleti műhely működésének irányítása a vasútioazgatóság tech­nikai osztályának feladata lesz. A műhely vezetője felelős annak berendezéséért, a gépek gazdaságos kihasználásáért, az anyagfelhasználá­sáért. Elősegíti és lehetővé teszi az újítók elgondolásainak realizálását, a prototípusok összeállítását. A imühely, amely a nem régen lé­tesített pferovi fütőházi kísérleti mű­hely mintájára születik, még ebben az évben kezdi el munkáját. (m) 0 J S 7 ') 1956. október 1Q. 5

Next

/
Thumbnails
Contents