Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-09 / 282. szám, kedd

== JÓL GAZDALKODNAK = DÉLUTÄN VOLT. A szövetkezeti udvar gesztenyefáira ferdén esett a nap sugara. Akkor tértek haza a dolgozók a földekről. Más napokon tovább dolgoznak, de mi éppen szombaton látogattunk el Pečovská Nová Vesre, s itt az a szokás, hogy szombaton korábban fejezik be a munkát. Partika Andrij ott ment el az aratógép mellett, amely most tétlenül állt a gazdaság udvarán. Nem állotta meg, hogy ne nyúljon hozzá. — Te már kiszolgáltál, már csak a javítás segít rajtad. Partika elvtársat mindig kihozzák a sodrából a gondatlanul otthagyott gépek. Mert ő itt a gazda, s szereti a rendet. Ezt még abban az időben szokta meg, amikor Bornemissza uraságnál minden kicsiségért alaposan lehordták. Annál jobban becsüli most a közöst, ahol munkájáért megérde­melt jövedelme van, ahol senki nem szidja le. Az irodában Lucsivjánszki elvtársat találtuk, a szövetkezet könyvelőjét. Vele beszélgettünk a szövetkezet életéről. Az idén 9 nap alatt fejezték be a cséplést. Bár jóval kevesebb földet vetettek be az idén, mégis 46 má­zsával több gabonát csépeltek mint a múlt évben. A rozs, árpa és zab áťagos hektárhozama 28 és fél mázsa volt a tervezett 15 mázsa helyett. VÍG ARATÖÜNNEP volt az idén Pečovská Nová Vesen. Különösen d gaz­dag természetbeni járandóság váltott ki nagy örömöt, a tagok között. Sztraka Sztyepán például 16 mázsa búzát, rozsot kapott. Verespej Andrij meg a 382 munkaegységért 11 és fél mázsa terményt. Kaminszkij elvtárs, a szövetkezet elnöke tavaly meglátogatta a moszkvai mezőgazdasági kiállítást. Elhatározta, hogy szövetkezetében is úgy fognak gazdálkodni, hogy elérjék azokat a termelési eredményeket, amelyeknek Moszkvában szemtanúja volt. Ebben az évben bevezették ők is az érdem ozerinti jutalmazást. S az eredmény sok ezer liter tej, sok mázsa hús. Tavaly például egész éven keresztül 26 ezer liter tejet fejtek. Ugyanazok a tehenek ebben az évben augusztus végéig máris 28 ezer liternél tar­tanék. PECOVSKÁ NOVA VESEN — járási méretben legmagasabb a munkaegy­ség értéke. Tavaly 27, az idén 28 korona. Most 'elkesen végzik az őszi munkákat a földeken. Két nap leforgása alatt 10 hektáron vetették el (0—f) a rozsot. Köszönet a jó munkáért Az érsekújvári pályauílvarra a múlt héten is be­futott egy teher­vonat, amely a he­lyi traktorállomas aratókombájnjait és önkötözógepeit hozta haza Cseh­országból, Ezek a mezőgazdasági gé­pek a csehországi Horšovský Týn traktorosainak se­gítettek az elmúlt hetekben az ara­tási munkálatok­ban A gépekkel egyidöben levél is érkezett a traktorállomás igazgatósá­gához, amelyben többek között ez áll: A Horšovský Týn traktorállomás­nak vezetősége, az üzemi pártszer­vezet és a szakszervezet üzemi bi­zottsága ez úton mond köszönetet azért a nagy segítségért, amit nekünk az Önök kombájnosai és azok segéd­munkásai, valamint a traktorosok, a mozgóműhely javítói és nem utolsó sorban a brigád vezetője, Kovács elv­társ nyújtottak. Az ő érdemük is, hogy az ez évi gazdag termést ide­jére és vesztesség nélkül betakarítot­tuk. A kedvezőtlen időjárás ellenére, amikor nálunk csaknem naponta esett az eső, sikeiiilt az Önök brigádosai segítségével a kitűzött feladatokat nemcsak idejére teljesíteni, hanem MÉRLEG Járásunkban a legtöbb egyénileg gazdálkodó parasztot Nádszegen ta­lálhatjuk. Gazdálkodásuk eredmé­nye azonban nagyon gyenge. Kettőszáznegyvenhárom hektáron termesztettek búzát. Az átlagos ho­zam hektáronként hét mázsával volt alacsonyabb a szövetkezet hek­tárhozamainál. Ez azt jelenti, hogy 1701 mázsával kevesebb kenyér­gabonát termeltek S mi a helyzet a beadás terén? A nádszegi EFSZ sertéshúsból 103 százalékra teljesítette beadási tervét, az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok csak 74 százalékra. Meg kell jegyeznünk, hogy az EFSZ ál­lami felvásárlás címén beadott 36 mázsa sertéshúst, s azonkívül az év végéig a szerződéses hizlalás alapján még 150 sertést ad be. A szövetkezet tejből is túlteljesíti be­adási tervét, míg az egyénileg gaz­dálkodó parasztok csak 70 száza­lékra teljesítik a tejbeadást. így lehetne összehasonlítani az egész termelésen és a beadási terv teljesítésén keresztül azt a nagy különbséget, ami minden tekintet­ben a szövetkezeti gazdálkodás elő­nyét biztosnyítja. Kugler József, Galánta Új KULTÚRHÁZ LELESZEN A leleszi szövetkezet kiváló gazda­sági eredményeit bizonyítja az is, hogy a tagok anyagi és kulturális színvo­nala egyre jobban emelkedik. A köz­ség lakosai kulturális igényeinek ki-; elégítéséhez hozzájárul a képen lát-i ható nemrég épült kultúrház is. Á királyhelmeci traktorállomás fejlődése A királyhelmeci traktorállomás | zett 82 000 hektár helyett 99 624 hek­1946-ban kezdte meg működését, ke- tár földet műveltünk meg. Idei ter­vés korszerűtlen gépi felszereléssel. | vünk már 97 ezer hektár és az eddigi 1948-ban megkezdődött a traktor- | kilátások szerint ezt is túlteljesítjük. Élre tört a rozsnyói EFSZ Bizony az elmúlt években a rozsnyói szövetkezet nem dicsekedhetett vala­mi fényes eredményekkel. Tavaly a zárszámadáskor éppen csak két koro­nát tudtak egy munkaegységre kifi­zetni. Ebben az évben azonban nagy változáson ment keresztül a szövetke­zet. Farkas elvtársnák, a szövetkezet elnökének februári versenyfelhívása nagy meglepetésként ért minden szö­vetkezetet a járásban. Sokan nem is vették komolyan s mosolyogtak rajta. De Farkas elvtárs és vele együtt a szövetkezet tagsága kitartott. Ki éri el a legszebb eredményeket ebben az év­ben ? — kérdezték járásszerte. A tava­szi, s később a nyári hónapok azt mu­tatták, hogy Farkas elvtárs ígérete nem volt üres szó A rozsnyói szö­vetkezet előretört, s ma úgy terme­lési, mint pénzügyi eredményeiről so­kat beszélnek. Az idei gazdálkodást reálisan kidol­gozott terv szerint kezdték meg. A meghatározott feladatokat jó munka­szervezéssel biztosították. A tagok egyöntetűen bekapcsolódtak a munká­ba s így az eredmény nem maradt el. Az eddigi értékelés azt mutatja, hogy tervezett 20 korona munkaegy­ség értéke valószínűleg 22,30 koronára emelkedik. Ez a szép kilátás ugyancsak gon­dolkodóba ejti a rozsnyói járás többi szövetkezetét is. A szilicel, mint a múltban a járás legjobb szövetkezete, nem egykönnyen marad le a rozsnyói mögött. A többi szövetkezet is mindent elkövet, hogy méltó versenytársa le­gyen a rozsnyói szövetkezetnek. túl Is szárnyalni. Az Önök által hoz­zánk küldött elvtársak lelkes és ál­dozatkész munkájukkal sokszor pél­dát mutattak a mi gépállomásunk traktorosainak is. Kérjük Önöket, tol­mácsolják a brigád tagjainak szívé­lyes üdvözletünket és köszönetünket azért a példás munkáért, mellyel még jobban megszilárdították a* Önök és a mi traktorállomásunk közötti test­véri kötelékeket. Képünkön a brigád tagjai láthatók, amint gépeiket rakják ki a vasúti ko­csikból. m Gi. állomás átépítése a volt vásártéren, kb. 40 traktor részére. Később a szövetkezetek alakulása és rohamos bővülése a traktorállomás kiszélesítésének szükségességét hozta magával s a GTÄ-ra évről évre na­gyobb feladatok hárultak. A mezőgazdasági munkálatokból év­ről évre több és több kézi és fogatos munkaerőt szorítottunk ki és így ol­csóbbá tehettük a termelést szövet­kezeteinkben. Ezáltal a munkaegység értéke is állandóan emelkedett. A gé­pesítésnek ezenkívül egy másik, na­gyon fontos" szerepe is volt. A me­zőgazdaságból felszabadult munka­erők a nehéziparban helyezkedtek el és így lehetővé vált még több mező­gazdasági gép gyártása és ezzel a mezőgazdaság fokozott gépesítése. 1952-ben a traktorállomis már kép­telen volt munkáját egy központból irányítani s ezért gépeit 16 traktorost brigád-központra osztotta szét. Egész évi terve ekkor már 47116 hektár volt, ebből teljesített 35 734 hektárt. 1953-ban a terv 62 288 hektárra emel­kedett. melyből 52152 hektárt telje­sítettek. 1954-ben megint emelkedett a terv 67 039 hektárra és teljesítették 79 658 hektárra. Az 1955. évre terve­A traktorállomás tehát évről évre nagyobb feladatokat végez el a me­zőgazdaságban és ezzel évről évre fokozatosan olcsóbbá teszi a szövet­kezeti termelést. Ha megfigyeljük a traktorállomás működését a termelési terv teljesíté­se terén, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az üzem pénzügyi gazdálkodá­sát sem. A traktorállomásnak legnagyobb ki­adásai az elfogyasztott üzemanyagra és gépjavításra vannak. Ezek a ki­adások 1 hektárra éppen úgy csök­kennek, mint ahogyan emelkednek a teljesítmények 1 gépre, vagy 1 trak­toristára. Az eredmény azt mutatja, hogy minél több munkát végez el egy gép, vagy egy ember, annál ke­vesebb kiadás esik az elvégzett mun­ka egy egységére — vagyis minél nagyobb a munkatermelékenység, an­nál kisebb az önköltség. Mivel az 1956-os évből még csak az első félévet lehet értékelni, azéut az elmúlt éveknek csak az első fél­éveivel lehet összehasonlítani. 1 hektár elvégzésére szükséges volt: 1954-ben Kčs 26.40 üzemanyag, Kčs 58.— gépjavítás. m Valamennyien kitettek magukért a fák sűrű lombsátorába bújva la­" pul a falu. Csak az új gazda­sági épületek palatetői virítanak a messzeségbe. Tiszta ibolyakék az ég­bolt — mintha csak tavasz volna. Pe­dig már az őszben járunk. Az útmenti poros akácok zizegve hullatják sárgu­ló leveleiket — hosszú pihenésre ké­szül a természet. Mindjárt a falu végén találom a szö­vetkezet irodáját, egy nagy házban. Az idő múlása barnára festette rajta a cserepeket. Előtte rögtönzött mula­tóhely. — Zöld gályákból fonták-rak­ták össze a legények, mikor az arató­bálra készültek. Nagy volt itt a vígság szeptember második vasárnapján. Es­tétől-reggelik ropták, ciirázták a táncot a csölösztöi szövetkezet esek, mint ahogy jó gazdákhoz illik. Mert hogy jó gazdák, az vitathatatlan. Elsők lettek az aratásban-cséplésben, be­adásban, meg aztán a bevételeiket jel­ző számok is csalhatatlanul bizonyít­ják, hogy okosan, célszerűen gazdál­kodnak és megérdemlik az elsőséget a járásban. Szeptember végéig 753 500 korona bevételt kellett volna elérniök. S augusztus végén már 761 828 korona folyt be kasszájukba. Szorgalmukat a Járási Nemzeti Bizottság kellően ér­tékelte. Gyönyörű szovjet gyártmányú televíziós készüléket kaptak ajándék­ba. A szövetkezet székházából álig lé­pek ötvenet, máris fent járok a magas dunai töltésen, hallgatom a víz csobo­gását-zúgását. Sebesen hömbölyög itt keletnek a Duna vize. A töltés mentén elszórtan fekszenek a kis falucska há zai. Harmincnyolc van belőlük s ezek —ki— i ben mind szővetkezetesek laknak. Az elnököt keresem. — A határban lát­tuk, a búzát vetik — kiáltják felém egyszerre ketten is a fehérnépek kö­zül az egyik ház udvarából. S mindjárt útba igazítanak. A falu túlsó szélén, ott, ahol a gazdasági épületek fekszenek, van a szövetkezet 7-hektáros zöldségkerté­szete. Errefelé vezet az utam ki a határba s egy-két percre itt is meg­álltam. Deres bajszú idős bácsi ül az egyik zöldséges ládán. Néhány perccel ezelőtt még a friss hajtású spenót­sorok közét kapálta — most pihenteti fáradt végtagjait. Hetvennégy év re­pült el felette — meséli, de még most is eljár a közösbe. Margit lánya, meg Feri fia is itt dolgoznak. A fiú javára már 348 munkaegységet írtak, - mond­ja lelkesen. A lánya is kitett magáért, mert 170 a ledolgozott munkaegysé­geinek a száma. Ezért már sok gabonát és sok pénzt kap a család egy ilyen szövetkezetben — ahol tavaly is 20 koronát tett ki a munkaegység pénz­értéke. Az idén ennél is több lesz — kapcsolódik bele beszélgetésünkbe Vörös Károly kertészeti csoportvezető. S hogy bizakodását alátámassza, fel­sorolja az eddig elért termelési ered­ményeiket. Hatvan áron termesztet­tünk paradicsomot. Tervünk 100 má­zsát irányzott elő. Ezzel szemben 260 mázsát termeltünk, s csupán paradi­csomért 40 000 koronát kaptunk. Ka­ralábéból még ennél is szebb ered­ményt értünk el — folytatja a cso­portvezető. Karalábét 50 áron termesz­tettünk s erről a területről 52 000 ko­ronát vételeztünk be. Korai káposztá­ból, meg zellerből is túlszárnyaltuk előirányzatunkat. A tervezett 35 000 korona helyett 90 000 koronát hoztunk a kaszába. S így sorolja egymás után az erdeményeket, míg végül elmondja, hogy a kertészeti csoport az erre az évre előirányzott pénzügyi tervét már duplájára teljesítette. S ok most a munka a határban. A tagok féleségei szedik a bur­gonyát, törik a kukoricát — a férfiak trágyát hordanak, vetik az őszieket. Három siíriisoros vetőgépet vontat a traktor. Utána hatalmas porfelhő ka­varog. A veťógépeken a szövetkezet vezérkarát találom. Pongrác Istvánt, az elnököt, Farkas Istvánt, az agro­nómust és Mezei Jánost, a csoport­vezetőt. így van ez máskor is Csölösz­tőn, mikor sürgős a munka. Az elnök is, meg a többiek is megfogják a do­log végét. Róluk nem mondhatja a tagság, hogy csak a hűvöset vagy a meleget bújják — ott vannak ők min­dig az első sorokban, — ahol a ter­méseredmények sorsa dől el. Sáfrány Lajost, a traktorost is sze­reti a tagság szorgalmáért. Kemény­kötésű legény, szereti gépét,. A har­madik negyedévi tervét is jól teljesí­tette. Már a 120 százaléknál tart. Még pár szót váltok a búzavetőkkel, aztán magot töltenek és máris indulnak, hogy kihasználják a szép napos őszi időt, hogy idejében földbe tegyék a búzát. ezer szorítunk. Sáfrány Lajos pár pillanat múlva már ott ül a traktor nyergében. Füle a motor szívdobogását lesi, szemével pedig a vetőgépek járását-ringását nézi. S mi­re az őszi nap eltűnik a dunamenti erdők mögé, a búzavetők is befejezik a munkát. Tizenhat hektáron tették földbe a magot. Farkas Kálmán K e 1955-ben Kčs 24.10 üzemanyag, Kčs 79.30 gépjavítás, 1956-ban Kčs 23.43 üzemanyag, Kčs 32.84 gépjavítás. Ezek a különböző pénzügyi ered­mények különböző teljesítményekből adódtak. Míg 1954-ben egy traktoris- ta 174 hektárt végzett el az első félévben, 1955-ben már 180 hektárt, és 1956-ban 187 hektár teljesítményt ért el. Ha az elért teljesítményt 1 gépegységre simítjuk át, akkor azt látjuk, hogy míg 1954 első felében" 173 hektár esett egy gépre, •az idén pedig már 252 hektár az eredmény. Mások tehát a feladatok ma, mint a traktorátíomás alakulásakor voltak, de mások az eredmények is. A kez­detleges régi gépek azóta már régen az öntödékbe kerültek és helyettük új, modern, saját és szovjet gyártmá­nyú gépekkel rendelkezik a király­helmeci traktorállomás. Az 1952-ben épített traktorállomás épületei is a feladatokkal párhuzamosan bővültek. Csaknem minden évben 1—2 új ga­rázs, nőtt ki a főidből a régi vásártér helyén és ezek mind új, modern gé­pekkel teltek meg. Elég csak meg­említeni a sok magánjáró termény­kombájnt, répakombájnt, istállótrá­gyafelrakót és szórót, a négyzetes kukorica- és burgonyaültető gépeket. Ezek a gépek mind egy célt szolgál­nak: megkönnyíteni a földműves vir­radattól alkonyig tartó nehéz robot­ját és ugyanakkor olcsóbbá tenni a mezőgazdasági termelést. A feltételek mindezekhez adva vannak. Most már csak a szocialista állam legnagyobb értékén, az embe­ren múlik, hogy ezért a célért har-í coljon és azt elérje. Szombathy Károly, a STS dolgozója, Királyhelmec. Tüzes lesz a hegy leve Jobb időt kívánni a szőlőre, mint az idén, talán nem fs lehetne. Még a szőlőbefpgség sem ütötte fel a fe­jét. A párkányi járásban gyönyörű az 'idei termés. Az állami gazdaságok és az EFSZ- ek a párkányi borászati üzemmel 1.60 000 kiló szőlő beadására kötöttek szerződést. Az idei borok sok­kal jobbak lesznek a tavalyinál, mert a cukortartalom már október elsejére meghaladta a 20 fokot. Ez azt jelenti, hogy a mustok cukrozása az Idén el­marad. E napokban, mielőtt a szüretelést megkezdik, a borászati üzem dolgo­zói egyes falvakban szakelőadásokat tartanak. Ezeken az előadásokon az egyéni szőlősgazdák Is meggyőződ­hetnek arról, hogy miért terem ke­vesebb szőlőjük, mint az állami gazda­ságoknak, meg a szövetkezeteknek. A cukortartalmat kint a szőlőkben mérik, hogy az egyes gazdák maguk is meggyőződjenek róla, mennyit is „húz" valójában a mustjuk. -A szüretet Muzslán kezdik meg elő­ször. Ott már szeptember 18-án 19 fokot mértek. Maligán-fokot.) A többi faluban okióber 8-án és 12-én kezdődik a szüretelés Az egyéni szőlősgazdák is örülnek az áraknak, ugyanis, minél nagyobb a cukortar­talom, annál többet kapnak szőlőjü­kért. Verný Ferenc, Párkány. 0 J SZÔ 1956. október 9.

Next

/
Thumbnails
Contents