Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-07 / 280. szám, vasárnap

Szedik a burgonyát a látra alján A burgonyaszedéssel teljes ütemben haladnak a Spišské Teplice-i szövetkezet tagjai. A burgonyát František Štein traktoros szántja ki. Az első két napon több mint 8 hektáron szántotta ki a burgonyát. Képünkön Jozal Jamnieký, Eduard Kupčuk és Jozef Cercu felrakjak a burgonyával telt zsákokat a szekérre. Fokozódik falusi dolgozóink érdeklődése a tanulás iránt A szövetkezeti tagok, a falvak mezőgazdasági dolgozói az eddigi tapasztalatok alapján egyre inkább meggyőződtek arról, hogy szaktudásuk elmélyítésének elengedhetetlen feltétele a 3 éves szövetkezeti iskolák, agrotechnikai és zootechnikai szaktanfolyamok látogatása. A poprádi járásban két évvel ezelőtt mindössze hatvannyolcan vettek részt a szövetkezeti munkaiskolákban. Az idén 394 a hallgatók száma. Nagymértékben kiterjedt ezeknek az iskoláknak a hálózata a járás egész területén. Poprádon, a járás székhelyén azonkívül egy szakiskolát szerveztek, melyen a szövetkezetek elnökei, raktárnbkai és a termelési csoportok vezetői vesznek részt. (m) Nem dolgoztak hiába Véget ért a bratislavai kerület mezőgazdasági kiállítása Trnaván. A kiállítás örvendetes áttekintést nyújtott a kerület mezőgazdasági dolgozói munkájának legjobb eredményeiről. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy egyedül a szocialista nagytermelésnek van jövője, hogy a közös gazdálkodás a siker útja. a bőség forrása és a kulturális élet biztosítéka. A kiállításon érvényt nyert a közmondás — Többet ésszel mint erővel. A kerület mezőgazdái a tudományos ismeretek igénybevételével olyan eredményekhez jutottak, amelyeket az új, korszerű módszerek alkalmazása nélkül lehetetlen elérni. Erről tanúskodott a vŕbové és drahovcei s-övetkezet hektáronkénti 35 mázsás búzahozama, a pobedími szövetkezet hektáronkénti 31 mázsa árpatcrmése. Szép eredményekről tanúskodtak a többi EFSZ-ék és állami gazdaságok kiállított termékei is. A kutatóintézetek és nemesítő állomások arról győzték meg a látogatókat, hogy tudományos munkájuk helyes j irányban- halad s jó munkájuk a gyakorlat kiváló eredményeiben nyer igazolást. A szabad ég alatt kiállított nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek elismerést nyertek nemcsak a szövetkezetesek körében, akik saját tapasztalatból tudják értékelni segítségüket, hanem az egyénileg gazdálkodó paraíztok körében is. A szép.^ jó fonmájú gazdasági állatokon nem egy gazda szeme pihent elismerő gyönyörködéssel. Magaj hasznosságukat büszkén hirdette az ismertető tábla. A tudás forrását a mezőgazdasági szakkönyvek és folyóiratok képviselték, amelyek segítségét miinél tovább, annál szé'esebb mértékben veszik igénybe mezőgazdasági dolgozóink. A kiállítás szervezői gazdag műsorról gondoskodtak és tették változatossá a látogatási napokat. A szakelőadásokat és vitákat kultúrműsorok váltották fel. Szép és tanulságos volt a bratislavai kerület mezőgazdasági kiállítása Kézzel fogható és szemmel látható példákon bizonyította, hogy mezőgazdaságunk jó úton halad, hogy a tudomány és gyakorlat kéz a kézben mérföldes lépésekkel halad termelésünk felvirágoztatásához. L. I. Üj emberek — új élet felé H

űvös, őszies szeptemberi reggel. A nap alig áraszt valami meleget az éjszakai lehűlés után. Motorkerékpárunk szaporán veszi a kilométereket, már Zétény község határában vagyunk. Közeledünk utunk végcéljához. Figyelmünket már messziről magára vonja a volt urasági kastély égnek meredő szürke falaival, hi'detve uruk letűnt hatalmát. Gondolataink éppen csak átszaladnak a múlton s máris betutunk a gazdasági udvarba. Nagy csend fogad. Alig látunk valakit. Bizonyára a mezőn van mindenki. Elnézzük a hatalmas épületeket s magunk elé képzeljük a volt Fuchs-féle uradalmat. De hol van ez már! Letűnt, mint sok minden, s ma már csak ittott esik szó róla. Nehéz idők voltak azok — így emlegeti az az 50 család, akik szolgálatukban állottak. A havi 300 koronás éhbér gondolatára még ma is megkeseredik a szájuk s a kezek ökölbe szorulnak. Legtöbbjük itt kezdte gyermekkorától a munkát. S bizony nem egyszer hiányzott a mindennapi kenyér az asztalukról... Ilyen gondolatokkal foglalkozva indulunk a szövetkezeti gazdaság megtekintésére. Szemügyre vesszük a sertésállományt. Még meg sem csodálhatjuk kedvünkre a sok száz állatot, amikor váratlanul ránk köszönt Pokol Gyula, a szövetkezet elnöke. A barna, markáns arcú férfi szívélyesen üdvözöl. — Tekintsék meg szövetkezetünket közelebbről is — invitál szívesen. A régi uradalom helyén a volt kocsisok, béresek virágzó szövetkezeti gazdálkodása bontakozik ki előttünk. Pokol elvtárs szívesen mutat és magyaráz meg mindent. — Éppen a cukorrépaföldekről jövők — mondja. — Ma kezdtük meg a cukorrépa szedését. Most már érthető az a nagy csend, ami a gazdasági udvarban fogadott. A továbbiakban megtudjuk, hogy elsőnek kezdték meg a királyhelmeci járásban a cukorrépa betakarítását, a cukorgyár külön hozzájárulásával. Pokol elvtárs örömmel újságolja, hogy az eddigi megállapítások szerint nekik van a legszebb cukorrépájuk egész Kelet-Szlovákiában. A Trebišovi Cukorgyár saját autóin — mint a legszebbet — szállítja el a gyárba. Nagy esemény ez! A hektárhozamok iránt érdeklődünk. — Legkevesebb 600 mázsás hektárhozamra számítunk — büszkélkedik Pokol Gyula. i j egértjük az egykori urasági szolga örömét. Pokol Gyula a felszabadulás után elkerült falujából. A JNB mezőgazdasági osztályán dolgozott — de mindig visszavágyott. Azokkal akart dolgozni, akikkel valamikor együtt küszködött és nélkülözött. 1955-ben mint instruktor működött a szövetkezetben. Majd ugyanazon év augusztusában mint aktív tag végleg visszatért övéihez. Már azon az őszön szép erdeményeket ért el. így történt, hogy 1956. januárjában az évzáró taggyűlésen elnöknek választották. Azóta minden igyekezetével a tagság boldogulását szolgálja. Törekvését siker koronázza. A tagság szereti. A zétényi szövetkezet élenjáró a királyhelmeci járásban. Elsők a munkák elvégzésében és a begyűjtésben. Nincs itt panasz senkire. A jó munkakedv érthető, hiszen ma már minden egyes ember tudja, hogy miért dolgozik. Becsületes munkájuknak megvan a gyümölcse. Tavaly 24 koronát fizettek ki munkaegységenként, mint legjobbak •a járásban. Az idén sem lesz kevesebb a munkaegység értéke. A jó mód meglátszik minden szövetkezeti családban. Eltűnf.k a cseléd-tömeglakások, s helyettük saját házakat építettek. Építkeznek s vásárolnak. Ötven új családi ház tágas udvarával és virágos kertjével hirdeti az új életet. Ebben az évben az utolsó kilenc család költözik be új lakásába. Amire valamikor csak álmukban gondolhattak, az ma mind megvalósult. A szövetkezeti gazdálkodás megnyitotta az új élet felé vezető utat. Dolgoznak becsülettel s minden törekvésük a többtermelésre irányul. Nincs kivétel férfi vagy nő között. Egy emberként veszi ki a részét a munkából mindenki. Az elmondottakról saját szemünkkel győződtünk meg. A tagok helyett bél szélnek az eredmények. — Habár ebben az évben nem volt I

lyan kedvező az időjárás, mint ta-. aly, pénzügyi tervünket mégis túli teliesítiiik s a tavalyi 24, koronás részesedést az idén is elérjük — mondja Pokol elnök. Kijelentése annyira meggyőzd, hogy nem lehet kételkedni benne. A meg A valósításhoz megvannak az előfeltételek. Például 317 sertés helyett 640-et tartanak. Juhállományuk négyszázzal több a tervezettnél. Jut bőven a szai badpiacra is. Csak sertésből 300-at éri tékesítenek szabadon. Jelenleg minden munkaszakaszon szorgalmasan dolgoznak. Betejezték már a dohánytörést és a fűzést. Eddic/ 5 hektáron letörték a kukoricát. Utána mindjárt megkezdték a kukoricaszár silözását répafejjel keverve. Eddig mintegy 500 köbméter süójuk van. Az eredmények mellett azonban vaň hiányosság is, ami főképpen a felsőbb szervek segítségével küszöbölhető ki. Például lassan megy az építkezés, mert az Agroprojektben késleltetik az egyes, épületek befejezését. Hasonló hiba, hogy nehezen kapcsolják be Zétényt a villanyhálózatba: Ezek kiküszöbölése a legsürgősebb tennivalók, hogy fokozl ni tudják a termelést. Ezért a JNB-, nek mindent el kell követni, hogy ezt is megkapja Zétény. a hibáktól eltekintve megelégedés1 ** sel búcsúzunk a zétényi sző J vetkezetesektől. Pokol elvtárs és valamennyi tag meggyőző szavai biztosítékot nyújtanak arra, hogy a 66 sző-, vetkezeti család jól halad az új úton és új életet épít a Latorca partján, olyan életet, amely rövid időn belül nemcsak a királyhelmeci járás, de egész kerületünk büszkesége lesz. —ki—' Nincs előttük akadály A losonci gépállomás dolgozói 163 százalékos tervteljesítéssel fejezték be a harmadik negyedévi tervüket. A jó tervteljesítésböl különösen a rárósmulyadi, rappi, gácsi, pinci és a losonci traktorosbrigádok vették ki részüket. Balázsko Sándor a rappi brigádban szép teljesítményt ért el, harmadik negyedévi tervét 147 százalékra teljesítette. A gépállomás dolgozói most minden figvelmüket az őszi munkák sikeres elvégzésére fordítják. A csapadékhiány miatt a talaj rendkívül száraz és bizony kemény munkát igényel az ősziek vetése. Ennek ellenére már 810 hektáron elvetették az őszieket és a mélyszántást is végzik. A tamásfalai szövetkezetnek a kukorica betakarításában n^jtanak nagy segítséget a traktorosok. A gépállomás kukorica kombájnja itt már 30 hektárról takarította be a termést. Hogy a kóróvágásban is segíthessenek, a szövetkezet tagjai két SZ-4-es gabonakombájnt kóróvágó-silózó géppé alakítottak át. Ezekkel a gépekkel 20 hektárról vágták le a kukoricakórót. A losonci gépállomás egyre több modern gépet kap iparunktól. Legutóbb NH 100-as trá-: gyarakó bágert kapott. A dolgozók új szocialista biztosítása Irta EVŽEN ERBAN, az Állami Járadékbiztosító Hivatal elnöke. A párt két évvel ezelőtt azt az utasítást adta, hogy kezdjék meg a dolgozók anvagi biztosítása iövóbeni rendszerének előkészítését munkaképtelenség esetére. E feladat teljesítéséhez minden tapasztalatot összpontosítani kellett, amelyeket az eddigi előírások, főként a nemzetbiztosításról szóló törvény útján szereztek, továbbá figyelembe kellett venni a dolgozók minden hozzászólását és bírálatát. Gondos gazdasági és pénzügyi elemzést kellett végrehajtani és elő kellett készíteni a szociális biztosítás egész eddigi rendszerének tökéletesítését úgy, hogy annak megnövekedett költségeit a termelés tervezett növekedése és a munkatermelékenység fokozása fedezhesse. Fölhasználtuk a tapasztalatoknak szovjet elvtársakkal való kölcsönös kicserélése értékes lehetőségeit is. A dolgozók szociális biztosítása az általános életszínvonal jelentős és elválaszthatatlan része. Az életfeltételeket nemcsak a munkából eredő jövedelem biztosítja, hanem a létbiztonság foka, az anyagi biztosítás az öregkorban és a munkaképtelenség különböző eseteiben. Felsorolok néhány számadatot, amelyből világosan látható e kérdés szociális és politikai jelentősége. Már az 1948 februárja után néhány hónappal kiadott nemzeti biztosításról szóló törvény alapján is nagy sikereket értünk el az általános világfejlődéshez viszonyítva. Minden munkás, hivatalnok és járadékélvező — azok is, akik nincsenek alkalmazásban — biztosítva van betegség esetére, ingyen kapja az orvosságot, ingyenes az orvosi kezelés, a kórházi és fürdőgyógykezelés. A betegségbiztosítást az EFSZ-ek tagjai részére is bevezették. Járadékbiztosításban részesül minden dolgozó és családtagjaik. Naponta körülbelül 250 000 alkalmazott részesül a betegségbiztosítás díjaiban, járadékbiztosítás címén körülbelül 1 700 000 járadékélvezőnek nvntegy kétmillió koronát fizetnek ki az állami jövedelemből. Ebből öregségi és rokkantsági nyugdíjat fizetnek ki mintegy százezer földművesnek, ezenkívül körülbelül százezer szociális járadékot fizetnek ki a munkaképtelen földműveseknek, akik számára a régi rendszer a legszűkebb mértékben sem biztosította a megélhetés jogát öregségükre. A kizsákmányoló rendszer az öreg és rokkant polgárok biztosítására természetesen más szemmel tekint — nyomasztó tehernek tartja őket. Hazánkban is azoknak volt a legrosszabb helyzetük a kapitalizmus idején, akik közvetlenül teremtik az ország gazdagságát, vagyis a földműveseknek és a dolgozó parasztoknak. A munkanélküliség állandó tünet volt és nemcsak azokat sújtotta, akiket elbocsátottak a munkából és ezzel megfosztottak az élethez való joguktól is, hanem állandó veszélyt jelentett minden dolgozóra. Emellett a munkásoknak a köztársaság megalakulása óta eltelt tíz évben nyugdíjigényük sem volt. Később 10C—200 korona összegben fizették ki a nyugdíjakat a munkásoknak 65 éven felül, mégpedig öregségi járadék cimén. Ezzel összehasonlítva új jövedelcmbiztosítási járadékrendszerünk a következő években a munkások számára legkevesebb ötször magasabb járadékot biztosít, mint amennyit az első köztársaság idején kaptak. De a kiváltságos állami bürokrácia akkoriban kétszer magasabb nyugdíjat élvezett, mint amennyi az átlagos munkáskereset volt, bár nem fizetett egv koronát sem biztosítás elmén. Ilyen körülmények között az összes kiadások felét, melyeket járadékokra szántak, a bürokrácia tagjainak nyugdijára használták fel. És közben a/t a pénzt, melyet a munkások biztosítása címén befizettek, nagyrészt a munkásosztály ellenségeinek céljaira használták fel, így a szociális biztosítás is, mely bizonyos haladást jelentett a munkás előző teljes jogtalanságával szemben, a kizsákmányoló rendszer számára újabb alkalom volt a dolgozó tömegek megkárosítására. Nem volt más a kisparasztok helyzete sem, akik a vidéki lakosság túlnyomó többségét képezték. A rokkantsági és öregségi járadék az önállóan gazdálkodó személyek biztosításáról szóló törvény szerint rokkantság vagy öregség esetére évi 500 koronát tett ki igen magas — havi 22 korona biztosítási díj mellett. Egyidejűleg e törvény 254 000 hatvanöt évnél idősebb polgárt — magángazdálkodót, és 560 000 segítő családtatot kizárt a biztosítási igényből. Az akkori burzsoá forrásokból tudjuk, hogy a törvény egyáltalán nem lépett életbe, mivel a kis- és középparasztok nem rendelkeztek elegendő pénzeszközzel a biztosítási díj fizetésére. Nem csoda, ha meggondoljuk, hoqy például a végrehajtások száma túlnyomórészben a földművesek ingatlanaira 1931-ben körülbelül 50 000, 1933-ban pedig már 163 000 volt. Nagyon tanúlságos mindezt összehasonlítani azokkal az előírásokkal, amelyeket a dolgozó nép győzelme títáni időszakban adtak ki az EFSZek tagjai és az egyénileg gazdálkodó földművesek részére. Az egyénileg gazdálkodó földművesek nyugdíja a biztosítási díj magasságát véve tekintetbe ma legkevesebb ötször, a szövetkezeti tagoknál pedig 9-szer olyan magas, mint amennyit a választások előtt az agrárpárt igért a földműveseknek, amely pedig azt hirdette, hogy a földműves nép pártja. És ez csak az alap, melybe nincs beleszámítva az emelkedés százaléka és a szociális biztosítás díjainak mai terjedelme. 1929-ben a burzsoá parlamentben megtárgyalták az öregek állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot, melyet a kommunista párt az éhenhalás büntetéséről szóló törvénynek nevezett el. E törvény megvitatásakor a kommunista képviselő kijelentette: „Az egész dolgozó osztályhoz szólunk: induljatok harcba a kizsákmányolók eltávolításáért és nem lesznek többé kizsákmányoltak, nem lesznek szegények, sem koldusok. Ezt a harcos jelszót hirdeti Csehszlovákia Kommunista Pártja az egész dolgozó osztály élén és harcában nem lankad, míg győzelmet nem arat." A sikeres harc után Csehszlovákia Kommunista Pártja a születő szocialista rend új feltételei között vezeti Csehszlovákia dolgozó népét építő békés munkájának és boldog életének útján. A dolgozók anyagi biztosítása munkaképtelenség és öregség esetén állampolitikánk alapvető feladatai közé tartozik. A párt a szocialista humanizmus alapelveiből kiindulva elrendelte a szociális biztosítás megjavítását oly módon, hogy az eddiginél kifejezőbben érvényesüljön benne a munkaérdemek szerinti jutalmazás elve, valamint a szociális szükségesség szempontja, hogy e javulás terjedelme megfeleljen jelenlegi gazdasági lehetőségeinknek és az eddigi előírásokhoz viszonyítva nagyobb súlyt helyezzen az osztályszolidaritás, valamint a munkások, parasztok és dolgozó értelmiség szövetsége megerősítésére. Ennek az irányvonalnak megfelel á nemzeti biztosítás átépítésére vonatkozó javaslat, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyott és melyet elő-" zőleg a politikai és szakszervezeti funkcionáriusok széles aktívája megtárgyalt. Melyek a legjelentősebb új vívmányok a készülő módosításokban? Lényegesen megjavul a munkások biztosítása betegség esetén és egységes rendszer létesül minden munkás és alkalmazott biztosításában. Az anyára és családra fordított fokozottabb gondoskodás megnyilvánul az anyaság idején a nagyobb pénzbeli támogatásban — • ugyanez vonatkozik á sokgyermekes családokra is — továbbá annak az időszaknak meghosszabbításában, amikor az anya á beteg családtag kezelése idejére támogatásban részesül, valamint a gyermeknevelés időszakának olyan értékelésében, mintha alkalmazásban lett volna, ami döntő jelentőségű a járadékigény és annak magassága szempontjából; árvasági járadékot kap minden félárva gyermek. A járadékok magassága és a járadékigény feltételei az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fognak függni a munkaérdemtől. Az első csoportba, amely a legkedvezőbben lesz értékelve, tartoznak a bányászok, akik a föld alatt dolgoznak és a tényleges repülők. A második csoportba, amelynek terjedelmét a kormány pontdsan megszabja, azok tartoznak, akik rendkívül nehéz munkafeltételek mellett végzik hivatásukat. Az összes többi dolgozók a harmadik csoportba lesznek beosztva. A nőknek már 55 éves koruktól igényük lesz az öregségi járadékra, amennyiben 20 évig alkalmazásban voltak; ezzel egyenértékűvé válik néhány más tevékenység is — mint például a {jyennekneo J sn 1956. október 7*