Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-06 / 279. szám, szombat

NÉPHADSEREGÜNK A BÉKE ŐRE Népünk katonái A kiképző tábor­ba délben érkez­tünk meg. A tisz­tek értekezletén éppen akkor be­széltek a nagy gyakorlatról. Az előadó térképen magyarázta a ké­kek és pirosak, a támadók és védők feladatát. A ťsz- tek értekezlete után az egységes pártszervezetek gyűléseztek, mnjd a katonák száza­donként értekezle­teket tartottak. Mindenütt jól folytak az előké­születek. Este, mikor a katonák kivonultak a kiképzőtáborból, mindenki tudta a gyakorlat célját. A gyalogosok, tü­zérek, hidászok, híradósok, szaká­csok... egytől egyig ismerték fel­adatukat. Egy kis községben rövid pihenőt tartottak a tankisták. A főtéren ját­szó gyermekek a katonákhoz sza­ladtak. Libra főhadnagy karjára vette a csöppséqet. Talán a négyéves kris­fiára. a hároméves kislányára és a feleségére gondolt. Ügy látszik, hogy a katona, aki távol van családjától, örül annak is. ha olyan gyermeket szoríthat magához, akit még soha éle­tében nem látott. De a nőtlenek sem másak. A tankisták valamennyien ba­rátkoznak a gyermekekkel. Vége a pihenőnek. A katonák a páncélóriásokba szálinak. Felbúgnak a motorok, a gyermekek odább áll­nak az útból és máris indul az első tank. Rossz irányt vett. Kicsit meg­döntötte a kézilabda-pályán az eqvik Libra tiszt példás parancsnok Ruldra szakaszvezetóvel, Kren őrvezetővef és Gregor közkatonával a gyakorlatozás előtt megbeszélik feladatuk vég­rehajtásának módját. oszlopot. A tank megállt. Két katona ugrik ki belőle, és csákánnyal, lapát­'.^.r-r.". Mielőtt felnyitnak a szakácsok az íz letes gulyással teli katlanokat, le­mossák a port a mozgókonyháról. Komjáthy, a példás katona Amikor egy hidászalakuíalnál megismerked­tiink Komjáthy közlegénnyel, nem is akartuk elhinni, hogy magyar nemzeti­ségű elvtárs, aki röviddel ezelőtt még egy szót sem tudott a szolgálati nyel­ven. Kassán végezte el a magyar tannyelvű ipariskolát, sikeresen leérettségizett és munkába állt. Azonban nem dolgozott sokáig. Megkapta ugyanis a behívót. Komjáthy újoncnak a katonai szolgálat első napjaiban nem volt vidám az élete. Nem értette meg bajtársait és ezért szorgalmasan tanulta a szolgálati nyelvet. Lá­togatásunkkor már mindenről el­beszélgethettünk vele, ami ben­nünket érdekelt. És ilyen téma bi­zony sok akadt. A parancsnoktól megtudtuk, hogy Komjáthy közle­gényt ma a csehszlovák hadsereg napján a „Példás katona"-jel­vénnyel tüntetik ki. Komjáthy elvtárs szenvedé­lyes szeretettel viseltetik a gépek iránt, saját szavai szerint azóta, amióta kinőtt a gyermekcipőből. Katonai szolgálatának első napjai­ban fokozott érdeklődéssel várta, hová osztják be. Kellemesen meg­lepődött, amikor a felvételi irodá­ból eciyenesen a központi villany­erőmű kezelőinek tanfolyamára küldték. Szorgalmasan kezdett ta­nulni és a tanfolyamot kitűnő eredménnyel végezte. A parancs­nok gondolkodás nélkül bízott rá egy bonyolult gépet. Közelebbről megismerkedünk munkájával. Riadó esetén és gyakorlatra n katonák gyakran olyan helyüket keresnek fel, ahol nem világíthatnak villanyáram­mal. Itt Komjáthy elvtárs, jön se­gítségükre mozgó villanykózpont­jával. Különféle térségeket, sátra­kat és gépeket is ellát villany­árammal. Azok az utászok, akik röviddel ezelőtt éjjel gyakorlatoz­tak a folyón, a legjobban tudják értékelni segítségét. A rábízott gépről úgy gondos­kodik, mint saját órájáról. Ez a gép tulajdonképpen nagyon is fi­nom mechanizmus, kezelőjének mindig pontosan kell tudnia, hány üzemi órát dolgozott a gép, ame­lyet jókarban kell tartania és időnként javítania. Komjáthy elvtárs jól ért a villanyközpont­hoz. Erről legjobban akkor győ­ződtünk meg, amikor a gépet az utolsó csavarig szétszedte és is­mét összerakta. Napokat és esté­ket tölt el a bonyolult gép mel­lett. Az alakulat műhelyében min­dig valami újításon töri a fejét. Állandóan újít, javít a gépen. Egy­szóval — elektrotechnikai szak­emberré válik. Ne gondoljuk azonban, hogy Komjáthy közlegény csak ezzel a géppel tud jól bánni. Kitűnő lö­vész, ami egy katonánál a leg­fontosabb. Az éleslövészetet pus­kából és önműködő fegyverből is kitűnőre végezte. A néqy legfon­tosabb tárgyból — amelyek arról döntenek, hogy a katonát felter­jesztik-e a kitüntető jelvényre — a vizsgán kitűnően felelt. Ezért Komjáthy elvtársat a csehszlovák hadsereg napján jog­gal tüntetik ki a „Példás katona" jelvényével. Hiszen alapszolgálata első évében mindig példás kato­na volt. OTA KOT'IK tal helyreigazítják az oszlopot. El­végre nem okoz­hatnak kárt a la­kosságnak. A tan­kisták folytatják útjukat. A faiu végén még egyszer megállnak. Egy idős asszonyka teli kötény almával kedveskedett a ka­tonáknak. Talan az ő fia is katona. Le­het, hogy más vi­déken ugyano.yan kedvesek hozzá az emberek, mint ami­lyen ô ezekhez a katonákhoz. A tanl.isták még néhány falún men­tek keresztül. A polgárok minde­nütt integettek nekik. És a kato­nák? Hogy is ne örülnének ennek? Szívesen viszonozzák népünk szere­tetét. Azért gyakorlatoznak szívvel­lélekkel. Azért készülnek önfeláldo­zóan hazánk védelmére. Este a katonák megérkeztek arra a helyre, ahol a támadás másnap reggel megindul. A konyhák útköz­ben is főztek, így hát idejében kész volt a vacsora. A katonák élelmezé­se kitűnő. Olyan, amilyen csak a nép­hadseregben lehetséges. Dolgozóink hozzájárulásával katonáinknak minde­nük van. Megvannak a feltételek minden katonai egységben ahhoz, hogy jól felkészüljenek népünk béké­jének védelmezésére. V. I WM Wtl » <I M W<WW*W« WWWIW mt tl MH \ brnoi laifiteson volfurk Alakulatunk elég messze van Br­nótól, a második gépipari kiállítás színhelyétől. De ha százezrével ér­keznek polgáraink a legtávolabbi or­szágrészekből, sőt tömegesen érkez­nek vendégek külföldről is. mi kato­nák is kíváncsiak voltunk a kiállítás­ra. Parancsnokságunk gondoskodott arról, hogy eljussunk gépiparunk termékeinek szemléjére. A kiállítás­ról felejthetetlen élményekkel tér­tünk vissza. Bajnóczi János, közkatona. Vizsgák után Az altiszti iskolákban a záróvizs­gák alatt faliújságunk is felélénkült. Egymás után változtak benne a cik­kek, melyekben a katonák feltárták a vizsgákon ejtett hibákat. Az ered­mények nem rosszak, de jobbak is lehetnének. A vizsgákon kitűnően fe­leltek Bláha, Lukeš, Schőn, Vajda, Doležal és Misik elvtársak, akik a hadsereqnap alkalmával megkapják a példás tankista jelvényt és a Ľ/edesi rangot. Német Ferenc, közkatona Példát mutatnak Alakulatunk tagjai szabad idejük­4 ben a katonai gazdaság földjein se­gédkeztek a burgonyaszedésnél. Leg­több brigádórával Fučík elvtárs egy­sége járult hozzá ahhoz, hogy idejé­ben betakarítottuk a burgonyát. Fu- čík elvtárs egysége a kommunista­és hadseregsajtó terjesztésében is nagyon szép eredményekkel dicse­kedhet. Ebben az egységben nincs olyan katona, aki ne lenne előfizető­je a Rudé Právonak, a Pravdának, az Oj Szónak vagy az Obrana Lidunak. Gottlieber Ferenc, közkatona Várjuk az újoncokat Már egy hónapja készülünk az újoncok fogadtatására. Olyan kör­nyezetet akarunk nyújtani nekik, hogy úgy érezzék magukat a had­seregben, mint otthon. A vasútállo­mást is feldíszítjük és egységünk tagjai zenekarral várják majd itt a bevonulókat. Kultúrműsort is ren­dezünk megérkezésük napján. Célunk az, hogy mindjárt bevonulásukkor megbarátkozzunk az új katonákkal és közös erővel jól felkészüljünk ha­zánk védelmére. Kovács András, közkatona Átkelés a folyón A qvaloqsáq csónakokon kel át a széles vízen. ýy.-y-' • ••••.•:•::: Míg a gyalogosok a túlsó parton hídfőállást építenek ki. addig a hidászok vízrebocsátják a pontonokat. Ok biztosítjuk a motorizált egységek átkelését. A pontonok vízrebocsátását emelődaruval végzik. A pontonokból összeállított kompra került az első tank. A nehéz rako­mányt motorcsónak vontatja át a túlsó partra. A gyalogság segítséget kapott. Tankosokkal együtt folytatják a támadást.

Next

/
Thumbnails
Contents