Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-06 / 279. szám, szombat

A munkaidő lerövidítésében szerzett tapasztalatok a galántai Sloboda Bútorgyárban Hazánk jelentős faipari vállalatai­nak egyike a galántai bútorgyár. Köztársaságunkban ebb n a szakmá­ban az első üzem, amely kivitelre dolgozik és bevezette az üzemen be­lüli önálló elszámolást. Tervének si­keres teljesítésével négyszer éi^l emelte ki a Könnyű- és Faipari Minisztérium, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Bizottságának Vörös Zászlaját. Az üzem világhírű bútorkészítmé­nyeit Németországba, Magyarország­ba, Arábiába, Szudánba, Törökország­ba. Adenbe, Palesztinába és más or­szágokba szállítja. A vállalat nem­csak gyártmányairól híres, hanem dolgozóiról is, akik nagv figyelemmel kisérték a CSKP országos konferen­ciájának ülését és teljes komolyság­gal láttak hozzá határozatának biz­tosításához. Jelenleg a munkaidő 46 órára való lerövidítését váltják való­ra. A munkaidő lerövidítésének bizto­sítására öttagú bizottságot létesítet­tek, amely az iqazgatóból, mesterek­ből és technikusokból tevődött ösz­sze. A bizottság tervszerűen a dolgo­zók széleskörű részvételével elemez­te a jelenlegi gazdálkodás helyzetét az egyes munkahelyeken és egész sor konkrét lehetőséget tárt fel, amelyek biztósltják a termelési feladatok és a munkatermelékenység növelését a lerövidített munkaidőben is. Ezt egyrészt az eddiginél jobb anyagellátással biztosítják. Továbbá a munkaszervezés megjavításával, úgy, hogy jobban kihasználják a munkaidőt, és ne kelljen túlórában dolgozniok. A megállapított fogyaté­kosságok alapján intézkedéseket tet­tek, hogy munkaidő után ne dolgoz­zanak és a munkagrafikont 46 óra alatt is teljesíthessék. Az üzemi munkaiskolában három tanfolyam működik. Ezekbe a tanfo­lyamokba beosztják az úi dolgozó­kat, hogy nagyobb szakmai és poli­tikai tudásra tegyenek szert, hogy ezt a tudást a legsikeresebben érvé­nyesíthessék a gyakorlatban. A munkaidő jobb kihasználásával biztosítják a dolgozók pontos mun­kábaiárását. Eddiq a késönjövés és a munkaidő befejezése előtti távozás átlagosan nap: 445 percet tett ki. A déli szünet be nem tartásával na­ponta 1312 percet vesztettek. Az, hogy a politikai tízpercekre a veze­tők nem készültek fel, egy dolgozó­nál öt perc veszteséget jelentett, az összes alkalmazottaknál pedig 1647 percet hetenként kétszer. A munká­ból való elmaradás túlmagas százalé­ka havonta 350—380 munkanapot je­lentett. A munkaidő lerövidítését to­vábbá a géppark műszaki fejlesztésé­vel biztosítják. Kiküszöbölik a mű­szak''-technikai intézkedések formális teljesítését. Törődni fognak azzal. Az érsekújvári járás minden községében ég a villany Csehi és Baromlak községek lakói a múlt héten félretették pétróleum­lámpáikat, mert hozzájuk is beköszöntött a villanyfény. Ezzel befejeződött az érsekújvári járás villamosítása, melynek 16 községe közül 8-at csak a felszabadulás után kapcsoltak be a villanyhálózatba. A két utolsó község la­kói örrmmel fogadták a vilianyégök felragyogását s kedves műsoros ünne­pélyt és közös lakomát rendeztek e nagy nap tiszteletére. Csehiben is. Ba­romiakon is e célra több mint egymétermázsás disznót vágtak le. A mellé­kelt képen a villanyáram bekapcsolásával kapcsolatos ünnepélyt látjuk Csehi­ben. G i­Gotfwáldov látogatott turista és ipari központ Gottwaldovot, hazánk egyik legszebb korszerű ipari városát csupán ebben az évben 1500 turista látogatta meg a Szovjetunióból, Franciaországból, Ang­liából, Magyarországból, Lengyelor­szágból és más államokból. Az <'>sszes turistacsoportok figyelmének központ­jában áll mindenekelőtt a Svit nemzeti vállalat. A múlt 9 hónap leforgása alatt a sviti cipőipari dolgozók a köztársa­ság ipari üzemeinek, iskoláinak 20 000 kirándulóján kívül több mint 3200 ci­pő- és gépipari szakszervezeti szak­embert, újságírókat és más vendége­ket üdvözöltek üzemükben a világ 30 országából. A gottwaldovi ZPS nemzeti vállalat kovácsai ebben az évben 400 belga, észak-európai, észak-amerikai, dél-amerikai, indonéziai, ausztriai és más országbeli gépipari dolgozóval cserélték ki tapasztalataikat. hogy a szervezési intézkedések reáli­sak legyenek és megvalósuljanak. Biztosítják a karbantartók szerve­zett munkáját s nem engedik, hogy a jövőben előreforduljon az. hogy "él­dául a gépeket csak akkor javították meg, ha felmondták a szolgálatot. A jövőben a gépeket idejében és ala­posan megjavítják, hogy élettarta­muk minél hosszabb leg- en. Az újítómozqalom elterjedése ér­dekében az üzem vezető szervei az újítók hónapjának keretében agitációt folytatnak, többek kőzett oly módon, hof" a műhelyekben táblákat füg­gesztenek ki, amelyeken feitüntetik, mire összpontosítsák figyelmüket a dolgozók újítási javaslataikban. Ilyen és hasonló intézekdések segít­ségével a galántai Sloboda Bútorgyár dolgozói 1956. szeptember 24-től le­rövidített munkaidőben dolgoznak. Október elseje nem lepte meg őket. Sikerrel teljesítik a CSKP országos konferenciájának határozatát, ami biz­tosíték arra, hogy II. ötéves tervünk feladatait valóra váltják. Nagy József Csütörtökön, október 4-én a brnói gépipari kiállítást több mint 45 000 látogató tekintette meg, köztük 200 külföldi vendég. A látogatók nagy érdeklődéssel nézik gépiparunk készítményeit, köztük a képünkön látható DK-600 nagyteljesítményű kompres szórt és a mellette lévő motor ke­resztmetszetét. (Fényképezte: Drábek Viktor) éé&é&éé* TALÁLKOZÁS AZOLVASOIAL Ty^ilenc órakor már megtelt az l\ ülésterem. Hetvenen jöttek el Tornaiján a járási sajtókonfe­renciára. A megjelentek egy része ugyan azok közül való, akik „legköze­lebb" állnak a sajtóhoz, terjesztők, kézbesítők, a postai hírlapszolgálat és a vasút képviselői, mégis olyan benyo­mást keltett a vita, hogy ezek az em­berek csaknem valamennyien olvasói szemmel tekintenek az újságra. S ezt nagyon jól esik leírni az újságírónak; jólesik azért, mert itt rr--q jobban át­érzi munkája fontosságát s az elhang­zott bírálatok meg színlelésé vei önkén­telenül is megfogadja: jobb riportot kell írni, több kommentárt vár az ol­vasó, frissebb hírt szeretne olvasni az újság kézbevétele után. Az a húsz félszólaló is, akik ugyan javarészben szervezési kérdésekről szóltak, azt kívánja, hogy iobb legyen az újság. Hát akarhat-e mást Karol Hovančik kézbesítő, mint embereket nevelő, formáló, segítő jó pártlapot akkor, amikor fut, szalad egyik házból a másikba, hogy az olvasó minél hama­rabb kézhez kapja az újságot? Az ő érdeke is úgy kívánja, hogy a széles olvasótábor elégedett legyen a lap színvonalával, ezért függ össze olyan szorosan a szerkesztők, a vasút, a pos­ta és a kézbesítő munkája, ö áll leg­közelebb az olvasóhoz, ő hallja meg legtöbbször az előfizető helyes vagy helytelen megjegyzéseit. Üdvös dolog, hogy Tornaiján (néhány kivétellel) a kézbesítők szívükön viselik a pártsaj­tót, hiszen munkásságukkal, szorgal­mas tevékenységükkel, az újság pontos, idejében való kézbesítésével a leghűbb segítőtársai a szerkesztőknek. 6 hogy a tornaijai járásbeli kézbe­sítőknek a munkáját sok siker koronázza, azt mi sem bizonyít­ja jobban, mint a konferencián az ol­vasók részéről elhangzott vélemények és az, hogy a tornaijai járás lakossága a pártsajtó olvasásában az élen jár a Banská Bystrica-i kerületben. Es ez nem kis mértékben a jó kézbesítők ér­deme. S hogy ne legyünk csupán egy­oldalúak, meg kell említenünk olyan Štefan Dobiaš a szorgalmas lapterjesztő falvakat is, ahol bizony még nagy mun­ka vár a sajtóterjesztőkre és a kézbe­sítőkre is. Kecsöre pl. csak egy Oj Szó és Pravda viszi el a hazánkban és az egész világon történő események híreit. Mellétére csupán 1 Pravda és 5 Űj Szó jár. Hamva se kis falu, s bizony a 19 Oj Szó, illetve a 3 Pravda nem igen elégítheti ki a falu dolgozóinak az események iránti igényeit. Az említett községekben a kézbesítőkre vár a fel­adat, hogy megszerettessék a pártsaj­tót a dolgozókkal. Kétségtelen, hogy a sajtó ezekben a falvakban is sokat segítene a bonyolult kérdések megoldásában, a szövetkezeti gazdálkodás előbbrevitelében. A kon­ferencián Klimkó elvtárs megjegyezte, hogy a gömöri szövetkezetesek a ha­tárban, munka közben beszélik meg a sajtóban megjelent cikkek, riportok alapján ügyes-bajos dolgaikat. Ha ész­„A népből származunk — a népet szolgáljuk" PRÄGA EGYIK LEGFORGALMASABB utcáján, a Národní tŕídán, nagyobb csoportulás vonja magára az arra já­rók figyelmét. Közelebb megyünk és amikor megtudjuk, mire várakozik a tömeg, gondolkodás nélkül beállunk a sorba, hogy mi is megtekintsük a közbiztonsági kiállítást. „A népből származunk — a népet szolgáljuk" hirdeti a látogatókat üd­vözlő felirat és az alatta elhelyezett üvegszekrényekben mindjárt meggyő­ződhetünk arról, mi mindennel foglal­koznak a biztonság és rend őrei, és hogyan oldják meg nehéz feladataikat a gyakorlatban. Az üvegszekrények felett, a kitün­tetett rendőrök mellképei között a bratislavai Vincent Smolka rendőrtiszt fényképe gazdájának félelmet nem is­merő, megbízható tiszta jelleméről tesz tanúbizonyságot. Már az első lépéseknél feltűnik a harcsabajuszos cs. és kir. csendőr, ka­kastollas csákóban. Szinte halljuk fék­telen ordítozását, magunk előtt látjuk, milyen könyörtelenül ütötte-verte a neki kiszolgáltatott ártatlan embereket. 6 Ú .1 S z 0 1956. október 6. A fekete gumibotos rendőr szigorú tekintetével a régi köztársaságot jut­tatja eszünkbe. Bizonyára sok idősebb látogatónak borsódzik a bőre a rossz emlékek nyomán. HOGY MENNYIRE KÜLÖNBÖZIK népi demokratikus köztársaságunk biz­tonsága a régi típusú rendőrségtől, a a továbbiakból tűnik ki. „A szocialista tulajdon érinthetetlen" — olvassuk. És mégis, a fényképeket körülvevő ékszerek, zsebórák, szövetek, cipők, élelmiszerek, újságcikkek, bírósági ítéletek hitelt érdemlően azt tanúsít­ják, hogy még ma is sokan vannak, akik a népet önmaguk hasznára meg­károsítják. Az állam vagyonának tolvajai, a gyárak, üzemek, a mezőgazdaság, épí­tészet, közlekedés dézsmálói mind arra törekszenek, hogy munka nélkül, köny­nyen, jól éljenek és ebben a törekvé­sükben gyakran támogatja őket a rossz üzemi szervezés, a helytelen nyilván­tartás, az ellenőrzés kellő hiánya. A károkozók másik csoportja az ember életére, egészségére tör. Nem törődik vele, ha az általa feketén ké­szített szeszes italtól embertársai meg­vakulnak, gyomormérgezést kapnak, vagy esetleg elpusztulnak. A pénz az ördögük, csak a pénz! Egy kisgyermek testét csupa seb fedi. Gondatlanul elhajított robbanó­szer fosztotta meg szeme világától, két kezétől. „Védjük a gyermekeket!" — így szól a felhívás a szülőkhöz, neve­lőkhöz és arra int, hogy az ellenőrzés nélkül heverő robbanószerekről te­gyünk azonnal jelentést illetékes he­lyen. Gyakori a nyitott kézitáskával járó könnyelmű nő és az a férfi is, aki fon­tos iratait és pénzét csak úgy, heve­nyészve begyűri a zsebébe. Talán ma, vagy holnap semmi sem történik, de egy napon esetleg csalódással állapít­ják meg nélkülözhetetlen tárgyaik hiányát, vagy azt, hogy utolsó koroná­juknak is lába kelt. Mindenki tartozik önmagának annyival, hogy személyi vagyonát védje és őrizkedjék a zseb­tolvajoktól. Vigyázni személyazonos­sági igazolványunkra polgári köteles­ségünk. mert ha illetéktelen személy, vagy mondjuk meg nyíltan, ellenség kezébe kerül, sok bajnak lehet az oko­zója. AZ ELLENSÉGES PROPAGANDA nem nyugszik, bár egyik kudarcot a másik Után szenvedi. Ezt igazolják a ..Szabad Európa" hírhedt léggömbjei, melyeket oly gyakran küld hozzánk, hogy „meteorológiai vizsgálataival" bővítse tapasztalatait. Hogy milyen mérőkészülékek vannak ezekben a lég­gömbökben elhelyezve, azt az itt kiál­lított uszító röplapokból, a lezuhant repülőgépek roncsainak és házromok­nak fényképeiből láthatjuk. Népgazdaságunknak sok kárt okoz a felelőtlen, lelkiismeretlen sofőrök, kocsivezetők gondatlansága. Az or­szágúti balesetek 38 százalékát a gyorshajtás okozza. A türelmetlen ve­zetők, akik minden előttük szaladó kocsit már csak sportból is megelőz­nek, 20 százalékban, és az ittas sofőrök 10 százalékban veszélyeztetik az uta­sok biztonságát. NAGYON ÉRDEKES ez a gazdag anyaggal rendelkező kiállítás. Napon­ta sok százan keresik fel prágaiak és vidékiek. Köztársaságunk minden pol­gárának látnia kellene, hogy tanuljon belőle, hogy megtudja, hol mindenütt leselkedik rá az ellenség, miben, mikor érheti kár, hogy megismerje igazi ba­rátait, hűséges védelmezőit, a bizton ­ság őreit, akik bármikor készek éle­tükkel megvédeni a nép közös és az egyén személyes vagyonát. Kardos Márta reveszik pl. hogy egy csallóközi szö­vetkezetben ilyen, vagy olyan új mód­szert vezettek be, már azon gondolkod­nak, vajon náluk nem válna-e be, ka olyan formában dolgoznának. Ugyanúgy nyilatkozott még néhány felszólaló a sajtó segítő tevékenységéről, hiszen a gömörhorkai üzemben ugyancsak sok támogatást nyújt a pártsajtó a terme­lés megszervezésében, az új haladó módszerek propagálásában. Ezt elmond­hatnánk ' a tornaijai téglagyárról is, csakhogy a konferencia álláspontja sze­rint a tornaijai téglagyári dolgozóknak már kevesebb segítőkezet nyújt a saj­tó. Félreértés ne essék, a gyár munká­sait nem mostohagyereknek tekintjük, csupán azért van ez, mert ott bizony kevesen olvassák az újságot, tehát ma­gától értetődik, kevesebbet is tanul­hatnak a sajtóból. Bízunk azonban ab­ban, hogy ez nem tart sokáig, ha a tornaijai sajtóterjesztők követik Kovács Árpád példáját, aki a konferencián megfogadta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 15 Oj Szóra szerez előfizetőt, s lehet, hogy a jövőben, okulva a konferencia vitájából, a téglagyáriak is más szem­mel néznek majd a pártsajtóra. Akkor aztán majd úgy megszeretik az újsá­got, mint Kovács elvtárs, aki azt mon­dotta „Nekem reggel éppolyan szük­ségem van az újságra, mint a reggelire, hiányzik ha néha nem jön". 7 találkozó az olvasóval a tornai­H jai konferencián igazán sokat adott a szerkesztőnek is. Sokat, mert a felszólalók őszinte bírálata, vagy dicsérő szava úgyszólván útmutatást ad a további munkához. Az újságíró meg­elégedetten hagyhatja el az olyan konferenciát, mint a tornaijai volt, hiszen megfigyelhette azt az egyönte­tű álláspontot, amelyet a pártsajtó érdekében az olvasó, a közéleti funk­cionárius elfoglalt. A konferencia utol­só mozzanatai, amikor a példás sajtó­terjesztőket könyvjutalomban részesí­tették, szintén arról tesznek bizonysá­got, hogy e járásban az újság jó ke­zekben van „megszületése" pillanatától „élete végéig". Amint úgy elnéztem a jutalom átadásakor Štefan Dobiáš át­szellemült, komoly arcvonásait, egy percig sem kételkedhettem abban, hogy ez az ember, a kis város kedvelt kéz­besítője él-hal az újságért, s azt mond­ják, számára talán nincs lesújtóbb, mint az, ha a vonat késve hozza a napi saj­tót. Büszke is a munkájára! De hát hogyne lenne az, amikor a sajtónap tiszteletére 64 előfizetőt szerzett a napi pártsajtóra. S amikor a többi kitünte­tett: Juraj Broňdaš 100, Sámuel Uhrin­čat 94, Martinka Völdiová 71, Karol Hovančik 75 előfizető szerzéséért átvet­te a jutalmakat, a konferencián részt­vevők nagy tapssal adtak kifejezést elismerésüknek kiváló munkáinkért... Végezetül én is, — csatlakozva a rész­vevőkhöz — az egész szerkesztőség nevében mégegyszer sok sikert kívánok a további munkához! Méry Ferenc WH Mt >MtW »tl WW Mt t ltM WWWHH» itt H A jövő évben ezer CSSZBSZ-tag megy a Szovjetunióba. — A Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség a leg­közelebbi napokban rendkívüli ellen­őrző bélyegeket bocsát ki egy korona értékben, melyeket „1956. évi szovjet­uniói kirándulás" jelzésssl látnak el. A CSSZBSZ szervezetek októberben megkapják a bélyegeket és december végéig árusítani fogják őket. 1957 ja­nuárjában 800— 10ÔÓ ilyen ellenőrző bélyeget a CSSZBSZ tagsági igazolvá­nyok számai szerint kisorsolnak és tulajdonosaik, akik megfizették a tag­sági díjat az 1956-os évre, ingyenes turistakirándulásra mehetnek a Szov­ietunióba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents