Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-06 / 279. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek f SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. október 6. szombat 50 tlllér IX. évfolyam, 279. szám, A termelő és az ország érdekében Ma ünnepeljük A CSEHSZLOVÁK HADSEREG NAPJÁT 'Az őszi tennivalók egyik leg­fontosabbika a mezőgazdaságban a cukorrépa betakarítása, majd a földekről a cukorgyárakba való gyors elszállítása. Olyan munka ez, amely sok-sok munkáskezet és jó munkaszervezést igényel, hi­szen ahhoz, hogy a legkisebb veszteséggel a gyárba kerüljön a ré­pa, a szövetkezetek, az állami gaz­daságok, a traktorállomások, a cu­korgyárak és a vasút szoros együtt­működésére van szükség. Tapaszta­latból tudjuk, a múlt években szá­mos esetben előfordult, hogy a termelő igyekezett gyorsan felszed­ni a répát, s aztán több helyen napokig, sőt hetekig a határban kupacokban várt a répa az elszál­lításra, kitéve az októberi kora reggeli fagyok veszélyének. Azt meg mondani sem kell, hogy ilyen esetben, ha a répában kárt tesz a fagy. csökken a cukortartalom, a minőség, s ebből kára van nem­csak az államnak, hanem magá­nak a termelőnek is. A gyengébb minőségű cukorrépáért kevesebb pénzt kap a termelő. Az idei cukcrrépakampányra jól felkészültünk. Dolgozó parasztsá­gunkat e munkában a legjobb gé­pek segítik, az elszállítást pedig olyképpen biztosítottuk, hogy elő­re szerződést kötött a gyár a terme­lővel arra, hogy vagy saját fogattal, vagy egyéb jármüvei határidőre elszállíttatja a terményt. A fel- és lerakodás meggyorsítására az épí­tészebtől kapunk elegendő szállító­szalagot, és a cukorgyári műhe­lyekben készített répalapátokat, melyek segítségével könnyebbé, gyorsabbá tesszük a szállítást és jelente® kézi munkaerőt szabadí­tunk fel. Mindezek után a terme­lőkön a sor, hogy kihasználva eze­ket az előnyöket, gyorsan takarít­sák be ezt a fontos ipari növényt, hazánk „fehér aranyát". A cukor­répa a mi aranyunk, hiszen any­nyira szükséges külföldi valutánk nagy részét a cukorért szerezhet­jük be. A legfrissebb jelentések szerint október első napjaiban 1500 va­gon' cukorrépát gyűjtöttünk be, jóval többet, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A továb­biakban is arra kell törekedni, hogy még mielőtt beköszöntené­nek a hosszantartó esőzések, eset­leg a kora reggeli fagyok, fel­szedjük a cukorrépát. Az igaz, hogyha kemény a talaj, nehezebb a munka, viszont megvan az az előny, hogy a száraz időben fel­szedett cukorrépát könnyebb meg­tisztítani, s mivel az átadáskor ke­vesebb tisztátlanságot tartalmaz, jobb osztályba sorolják, s több ér­te az ellenérték. Ez esetben pél­dául egy mázsa cukorrépából, melynek ára 13.— korona, csak 5 százalékot vonhatnak le tisztá­talanság címén, ami csupán 0,40 korona levonást jelent, ellenben ha túlságosan sok rajta a föld, vagy egyéb szemét, az átvevő ál­lapítja meg. milyen osztályba so­rolható a termény. Ezek szerint minden termelőnek saját egyéni érdeke is, hogy jól megtisztított, helyesen lefejelt cukorrépát adjon át a cukorgyárnak. Az idén kétszei-esen nagyobb gondot kell fordítani a cukorré­pa gyors és veszteség nélküli be­takarítására. Habár ebben az esz­tendőben a mezőgazdaság teljesí­tette a cukorrépa vetési tervét, a nagy szárazság miatt sok helyen nem érték el a tervezett hektár­hozamokat. Ezért minden egyes cukorrépa, amely kárbavész, tönk­remegy, nagy veszteséget jelent az országnak. Veszteségek szár­mazhatnak például a helytelen ki­szántásnál. Adatokkal lehet bizo­nyítani, hogy a múlt esztendőben is a gépekhez, a kombájnokhoz kevésbé értő emberek hanyagsága folytán az országos termésnek úgyszólván 4 százaléka tönkre­ment, a határban maradt. Az effé­le felelőtlenség következtében 1955-ben 24 millió koronára te­ltető vesztesége volt népgazdasá­gunknak. Ha ezt cukorra számít­juk át, kitűnik, hogy több ezer tonna cukorral kevesebbet gyár­tottunk. És ha ezt a sok cukrot eladhattuk volna a külföldnek, ez országos méretben is érezhető len­ne az életszínvonal emelkedésé­ben. Jó, ha mindezt tudják a gazdák, a termelők, különösen az olyanok, akik meggondolatlanul a saját és az ország érdekeit mellőzve, ahe­lyett, hogy minden cukorrépát be­szállítanának a cukorgyárba, ta­karmányozásra használják fel. Pe­dig rosszul gondolkoznak az ilyen termelők. Ha tudnák, hogy min­den mázsa takarmányozásra el­használt cukorrépáért a feldolgo­zás, a cukor értékesítése után há­rom mázsa árpát, vagy egyéb erő­takarmányt vásárolhatunk akár külföldön is, egészen biztosan nem fecserelnék el ezt a fontos ipari növényt. Az idei cukorrépakampány ide­jén tehát fokozott munka vár a szövetkezetekben, az állami gaz­daságokban dolgozó kommunisták­ra, a falusi pártszervekre és a helyi nemzeti bizottságokra. Az ő feladatuk érthetően megmagyaráz­ni a termelőknek, hogy az ország szempontjából is annyira értékes növényt, a cukorrépát a legna­gyobb gonddal takarítsák be. s mind egy szemig szállítsák be a cukorgyárakba. Ott, ahol egyes termelők etetésre akarják felhasz­nálni a cukorrépát, türelmes fel világosító szóval mondják el, hogy ezzel nemcsak magukat, hanem az államot is megkárosítják. Hiszen a be nem szállított cukorrépáért nem kapnak pénzt, ha pedig a cukorgyárnak adják, megkapják a termény értékét, emellett jó ta­karmányra is szert tesznek, répa­'karaj, levél, majd a cukorgyártól visszakapott szelet és melasz fe­jében. Még akkor is köteles a ter­melő a cukorrépát a gyárba szál­lítani, ha terven felül termelte és semmiféle szerződés nem köti a gyárhoz. A terven felül termelt cukorrépát az állam nem tizen­három, hanem 26 koronáért veszi át mázsánként. A helyesen gondolkozó dolgozó parasztok a múlt években is meg­értették, milyen nagy előnyük származik abból, ha a cukorrépát annak rendje és módja szerint a gyárba szállítják. Azt is tudják, hogy az ő érdekük közös az áliam érdekeivel. Ezért az idén is min­den bizonnyal kevés lesz az olyan dolgozó paraszt, aki nem értené meg, hogy a cukorrépa gyors és legkisebb veszteséggel való beta­karítása újabb lépést jelent a nép gazdaság fejlődésében, s az színvonal emelésében. A nemzetvédelmi miniszter hadparancsa Katona, őrvezető és altiszt elvtár­sak! Tiszt és tábornok elvtársak! Tizenkét év telt el azon történelmi nap óta, mikor a szovjet hadsereg és oldalukon az 1. csehszlovák hadtest egységei nehéz és áldozatokkal telt harcok után a fasisztákat legyőzve a duklai szoros körzetében hazánk föld­jére léptek, hogy felszabadítsák a megszállóktól. A dicső duklai győzelem évforduló­jának napját államunk összes polgá­raival együtt a csehszlovák néphad­sereg napjaként ünnepeljük. E nap ar­ra emlékeztet bennünket, hogy mint szemünk fényét őrizzük vérrel meg­váltott szabadságunkat és függetlensé­günket. Hogy ne sajnáljunk semmi­lyen fáradságot és eszközt hazánk védelmi képességének szüntelen meg­szilárdításában. Hogy továbbfejlesz­szük a barátságot leghűségesebb szö­rFolvtatás a 2. oldalon) A szocializmus építkezéseiről jelentik Szlovákiában 13 nagy építkezést jelöltek meg a szocialista építke­zés jelzőjével. Az építést végző vállalatokat az Építészeti Megbí­zotti Hivatal irányítja. A legutóbbi jelentés szerint ezek a vállalatok aároir.negyedévi tervüket 108 száza­lékra teljesítették, ami az egész évi terv 80 százalékának felel meg. ­Jól végzik feladataikat a prie­vidzai Prie ii tav dolgozói, akik a novákyi villanerőmü építésénél 28 százalékkal szárnyalták túl há­romnegyedévi feladataikat. A Žiar nad Hronom-i alumíniumgyár épí­tésén 6.2 százalékkal teljesítették túl a tervet. Szép sikereket értek el a heneoveei faf Idolgozó üzem és a Iubeníki magnezitavár építői is. A jó átlagot megtartották a krpelanyi, sučanyi, lipoveci vízi­lépcső építői, akik feladatuknak 121 százalékra tettek eleget. Fel­tételezhető, Jlofiy a Váhostav vál­lalat dolgozói rgész évi tervüket már november eleién teljesítik. Vasutasaink az őszi csúcsforgalom előtt A zvoleni vasutasok jól felkészül­tek az öszi csúcsforgalom lebonyolí­tására. Már egy hete mindennap 12 szerelvény halad át az állomáson. E szerelvények cukorrépát és kukoricát szállítanak. A legnagyobb megterhe­lést e hó második felében várják, azonban n^m lesz fennakadás, mert kisegítésképpen újra üzembehely -ik a régebben kiselejtezett 500 vagont. Ján Gáluš, a vonalszakasz főnöké­nek helyettese a következőket jelen­tette ki: „A zvoleni vasutasok jól ">1­készültek az őszi csúcsforgalomra, annyira, hogy bármikor útnak tudnak indítani különleges tehervonatokat is, mégpedig elsőrangú személyzettel." Rekordfúrás az ásványkutatásban A prágai központi földtani intézet vándor fúrószerkezetének dolgozói, akik kiterjedt ásványkutatást végez­nek Dél-Csehorsaágban, túlhaladták az eddigi csehszlovák rekordot a kísérleti fúrásokban. Nemrégen Vladimír Hlinák fúrómester csoport­ja néhány kísérleti geológiai fúrást végzett a dél-csehországi Blatiban és České Budejovicén, összesen 505,10 méter mélységig. Még 5 évvel ez­előtt a legmagasabb havi teljesítmény nem egész 100 méter volt. Tavaly ez a határ 500 méterre terjedett ki Is idén augusztusban Vladimír Hlinák fúrómester csoportja elérte a legma-' gasabb teljesítményt 308,80 méterrel. " Most saját rekordját ismét túltelje­sítette. Az ásványkincsek kutatásával Dél-Csehországban további új lignitle­lőhelyet, néhány különféle kerámiai nyersanyagot fedtek fel, melyek kö­zül egyesek igen fontosak a nehéz-' I ipar számára. Befejezték az ősziek vetését A Szobránci Állami Gazdaságban az őszieket teljes egészében súrűsoro­sar. vetették el a legmegfelelőbb agro­technikai határidőkben. A rozs veté­sét öt, a búza vetését pedig 10 nap­pal a határidő előtt fejezték be. A vetés gyors elvégzésében nagy segít­ségükre volt a lánctalpas és a két kerekes traktor, amelyekkel 15 nap alatt előkészítették a 100 hektárnyi földet a vetéshez és elvetették a ma­got. Az állami gazdaság dogozói most a kukoricaszedést végzik. A 40 hek­tárnyi kukorica letörésére kivétele­sen nagy gondot fordítanak, mert ezt a kukoricát vetőmagnak szánták. Petruška János kombájnos KU—2 kombájnnal naponta 2 hektár földről takarítja be a kukoricát. Az idei ter­més elég jól sikerült, mert hektáron­ként 40 mázsát takarítanak be. A kombájnnal betakarított kukorica kóróját egyúttal silótakarmánynak dolgozíák fel. A 40 hektárnyi föld ter­méséből 100 köbméter silótakarinányt készítenek. E munkák elvégzése után a gazdaság dolgozói hozzálátnak a mélyszántáshoz, mert jól tudják, hogy az idejében elvégzett mélyszántással megteremtik a jövő évi bő termés alapjait. A mélyszántást fele rész­ben már elvégezték és úgy tervezik, hegy a másik részét is e hó végéig befejezik. Teljesítették az évi tervei az állattenyésztési termékekből A királyhelmeci járásban a beadási kötelezettségüket példásan teljesítő szövetkezetek közé sorolhatiuk a bod­rogszerdahelyit, amely az állatte­nyésztési termékekből teljesítette egész évi beadási tervét. A beadást az alábbiak szerint teljesítették: ser­téshús — 105 százalék, tejből 26 ezer litert már terven felül adtak be és teljesítették a marhahúsbeadást is. Hazánk első rr erőmüve nép- ] élet­J l!)58-bsn kell megindulnia a Iipnói vízíerőmíí első turbinájának. Ez a villanyerőmü Közép-Európa első olyan vill<»nyerőmüve, amely nagy melegségben a Vl- tava szintje alatt épül. A vízitároló felülete 4500 hektár és 300 miliő köbméter vizet fog fel. A víz a tárolóból függőleges mély aknán át zúdul a turbina kerekeire, s a további szakaszon egészen Brod községig a Vltava a föld alatt folytatja útját. Az ilyen villanyerőmü épí­tése nagyon előnyös, elsősorban azért, mert olyan ma­gasságból és olyan erővel zúdíthatja a vizet a turbinára, ami elérhetetlen a szokványos duzzasztó gátaknál. A villanyerőmű építői azon vannak, hogy az év végéig befejezzék a belépő csatorna építésének első szakiszát. Ez lehetővé teszi, hogy jövő év augusztusában már megkezdhessék a víztároló feltöltését.

Next

/
Thumbnails
Contents