Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-06 / 279. szám, szombat

Ä nemzetvédelmi miniszter hadparancsa (Folytatás az 1. oldalról.) vetségesünkkel, a Szovjetunióval és annak dicső hadseregével. A múlt évben még jobban megszi­lárdult köztársaságunk nemzetközi helyzete. Hála a Szovjetunió és a szocialista világrendszer többi orszá­gai következetes békepolitikájának, a világban bizonyos mértékben enyhült a nemzetközi feszültség és megjavult a népek közötti kapcsolat tekintet nélkül állami és társadalmi rendsze­rükre. A szocialista tábor országainak kormányai és a mi kormányunk is csökkentették hadseregeik létszámát. Semmiesetre sem szabad azonban en­gedni éberségünkből az államvédelem kérdéseiben. Látnunk kell, hogy Nyu­gat-Németországban a polgári jogok durva korlátozásával együtt terjedel­mes intézkedéseket tesznek a gyorsí­tott militarizálásra a nyugati imperia­listák védelme és a volt náci vezető tényezők vezetése alatt. Látnunk kell azt a veszedelmet, mely népünket és békés építő munkáját erről az oldal­ról fenyegeti. Ezért továbbra is ébe­reknek ke'l lennünk és őriznünk ha­zánk határainak érintetlenségét. A csehszlovák néphadsereg, mely ma ünnepet ül, hivatott arra, hogy őrköd­jék a békés szocialista építés felett, melyből kinő köztársaságunk gazdasági és politikai hatalma. Állandóan emlé­keznünk kell arra, hogy hadseregünk erejének forrása a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette néppel va­ló szilárd kapcsolata. Legyőzhetetlen­sége a szovjet hadsereggel és a szo­cialista tábor többi országainak had­seregeivel való testvéri szövetségén alapszik. Hivatását annál jobban fogja teljesíteni, minél mélyrehatóbban át­érzi minden egyes tagja felelősségét a haza védelméért, minél jobban visz­sza fog tükröződni a hadseregben, mint egészben a katonai tudomány és technika fejlődése, és minél gyorsab­ban elsajátítja és fejleszti az új mód­szerű hadvezetést, főleg a szovjet hadsereg tapasztalatainak mélyreható tanulmányozása alapján. Ez arra kötelezi a hadsereg bár­mely helyén álló valamennyi parancs­nokot és katonát, hogy pontosan tel­jesítsék a felsőbb parancsnokok pa­rancsait és utasításait, egyszóval ösz­szes kötelességeiket, hogy minden képességüket és erejüket a legjobb eredmények elérésére összpontosítsák mind a katonai és politikai felkészü­lésben, mind az egységek és alakulatok harci felkészültségében. Parancsnok elvtársak! Növeljétek parancsnoki képességei­teket és mélyítsétek el a nevelő te­vékenységet! Legyetek igényesek és szilárdak a példás rend és szerve­zettség bevezetésénél az egységekben és alakulatokban! Fejlesszétek az alá­rendeltek kezdeményezését és találé­konyságát az összes feladatok teljesí­tésénél! Katona elvtársak! Legyetek a nép hű fiai és teljesít­sétek pontosan és önfeláldozóan az összes katonai kötelességeket, tanul­játok meg lelkiismeretesen a katonai tudományt! Legyetek fegyelmezettek, sokolda lúan támogassátok a parancsnokokat felelősségteljes munkájukban! Szünte­lenül szilárdítsátok a hadsereg szö vétségét dolgozó népünkkel. Minden erőtökkel segítsetek összes polgá raink, főként az ifjúság védelmi neve­lésének fejlesztésében! Fejlesszétek ki a barátságot a szocialista tábor ösz­szes országaival, élükön felszabadí­tónkkal, a Szovjetunióval! Elvtársak! Jókívánságaimat fejezem ki önöknek a csehszlovák néphadsereg napja al kalmából! A csehszlovák néphadsereg napján elrendelem, hogy Prágában, a köztár­saság fővárosában és Bratislavában 20 ágyúlövést adjanak le! örökké megőrizzük a duklai harco­sok, a szovjet és csehszlovák hősök emlékét! Éljen népi demokratikus Csehszlo vák Köztársaságunk, annak dolgozó népe és hadserege! Éljen hadseregünk harci erejének szervezője, Csehszlovákia Kommunista Pártja. BOHUMÍR LOMSKÝ vezérezredes, a Csehszlovák Köztársaság nem zetvédelmi minisztere. Felfedezték Trenčín megalapítójának nevét A nemzetközi tudományos együtt­működésnek köszönhetően sikerült megállapítani az ősrégi Trenčín vá­ros megalapítójának nevét. Az eddigi legrégibb történelmi em­lék, mely Trenčín létezését a rég­múltban bizonyítja, a vársziklán levő latinnyelvű felirat, mely bejelenti a rómaiak győzelmét a barbár törzsek felett. A feliratból megtudták í» Lau­garicáumban állomásozó (Tren­čínben) második segédlégió ka­tonáinak számát (855) és parancsno­kának, Constantinnak a nevét. Az augustorum szó nyelvtani alakja a feliratban arra enged következtetni, hogy az ütközet Marcus Aurélius császár és fia uralkodása idejében já'-zódott le. Ezt tanúsítják azok a r iái tárgyleletek is, amelyek a II. évszázadból valók. Ezekben a napokban ellátogatott a Trenčíni Járási Múzeumba dr. Radnóti Aladár kiváló magyar tudós, a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi osztályá­nak vezetője, aki a várszikián levő feliratot rendkívül nagy érdeklődés­sel nézte meg. Tájékoztatta Štefan Pozdišovsky professzort, a trenčíni múzeum igazgatóját az Algíri—Tu­nisz határán talált oltárkő feliratról, me'y adatokat szolgáltat Valerius Maximiíianus életéről s többek között arról is, hogy ő alapította meg Lau­garicium (Trenčín) városát. A leletről Flomme francia kutató számolt be az algíri Libica című újságban. Számos ismert történelmi tényből csaknem teljes bizonyossággal megál­lapítható, hogy Laugariciumot (Tren­čínt) az időszámításnak 172. évében alapították, amikor Marcus Aurélius visszaűzte a germán törzseket, melyek római területre törtek be és átlép­ték a Dunát. Valérius MaxirmMánus a pretoriánusok volt prefektusa (pan­nóniai születésű) ebben az időben már valószínűleg a császári seregek főparancsnoka volt. Ez nálunk lehetetlen? — B. Sim­mons londoni polgár 23 000 levelével szerencséltette eddig ai angol lapok szerkesztőségeit. Ebből 4 500 levelet közöltek a lapok hasábjain. A levelek másolatai tizennyolc, egyénként öt­száz oldalas könyvet tennének ki. Mi is szívesen fogadjuk olvasóink leve­leit, hozzászólásait, javaslatait, bírála­tát. A mi olvasóink közül ki követi ezt a szorgalmas angol levélírót? (j- s.) Rendszeres repülőgépközlekedés a TU-T04 repülőgéppel A szovjet légi flotta képviselője csü­törtökön válaszolt az újságíróknak a TU-104 személyszállító repülőgépek előkészítés alatt levő rendszeres Moszkva—Prága légiútjával kapcsola­tos néhány kérdésére. A szovjet lé­gi flotta már ebben a hiínapban be­állítja- a TU-104 rakéta-személyszállí­tórepülőgépet a két főváros közötti légivonalon. A moszkvai repülőtérről Ruzynba a repülés 2 óra és 15 percig tart. Kétórás szünet után a repülő­gép a ruzyni repülőtérről visszatér Moszkvába. Háromszor hetenként, pénteken, szombaton és vasárnap in­dul a repülőgép, és ez a vonal kap­csolódik az Air Francé társaság Pá­rizs—Prága légivonalára. Az eiső re­pülőút a legközelebbi napokban fog megvalósulni. Időtartama azoktól az előkészületektől függ, melyeket a ru­zyni repülőtéren kell megtenni az új­típusú repülőgép műszaki kezelésére, pl. a különleges hajtóanyagok bizto­sítása és a rendkívül magas lejáró­lépcsők elkészítése az utasok ki- és beszállásához. Ezek az előkészületek gyors ütemben folynak. 1 I I | •••>•• I n|i I >||:|. Jilllltllllíl 'Iháll llllllllllílllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinlllllllJllll.lllllllllllliClIllllllllDlIlllllll l' ! II ll:l lí'»llllHII"H illllll|ll|ll> L/lralni fogjuk a (2aforcál J ön az árvíz!" — száguldott vé­gig Leleszen egy lovasszeke­rén a faluból kifelé száguldó gazda hangja. Kis idő múlva egymás után rohantak a szekerek a rét felé meg­menteni még, amit lehet, a takar­mányból. Ügy emlékezeni eatkre az esetekre, mitha ma történtek volna, igaz, hogy minden éven megismétlődtek, a La­torca sokszor riadót okozott a leleszi gazdák között. Évente közel nyolcezer hektár te­rületet öntött el a Latorca vize külö­nösen a pólyáni, szolnocskai, zétényi, bolyí, radi és a leleszi határban. Sok rét, legelő és szántóföld is bizonyos ideig hasznavehetetlenné vált. Kétségtelenül szükségessé vált a védőgát építése, ami meg is kezdődött még az első világháború idején, ami­kor hadifoglyokkal végeztették védőgát építési munkálatait. Ez nagyon nehe­zen és lassan ment, mert hiányzott az ember legnagyobb segítőtársa, a fej­lett technika, a gép. A haditoglyok Kézzel végezték a munkát, ásóval, csá­kányokkal vágták a földet és primitív fatalicskákon szállították rendeltetési helyébe. Ebben az időben a Csaptól Le­leszig elterülő Latorca menti részt látták el védőgátakkal. így a battyá­rtyi, esernyői és a kaponyai területek úgy-ahogy mentesültek az árvíztől, de a kiöntések alkalmával Lelesz köz­ségben egyes helyeken csak csónak­kal lehetett közlekedni. Ugyanez volt a helyzet a többi Latorca menti köz­ségben is. A első Csehszlovák Köztársaság ideje alatt a burzsoá kormány nkt sem törődött azzal, hogy a La­torca menti községek gazdái óriási károkat szenvednek évente az árvíz n OJ szö 1956. október 6. következtében. A Horthy - rendszer alatt is hasonló volt a helyzet. Hazánknak a megszállóktól való fel­szabadítása után megnyílt a lehető­ség arra, hogy népi demokratikus rendszerünk kormánya gondoskodásá­val megkezdődjön a szükséges védő­gátak építése. Amikor 1952-ben a leleszi EFSZ megkezdte a rizsföldek építését, Le­lesz község már bizonyos mértékben mentesítve volt az árvíz szeszélyeitől. Ma pedig már arról beszélhetünk, hogy kormányunk jóváhagyta a Lator­ca• menti védőgátak építésének tervét és erre az állami költségvetés keretén belül biztosította a szükséges pénzügyi eszközöket. Tpz év szeptember elsején meg­J­J kezdődött a jóváhagyott terv alapján Lelesznél a védőgátak építése. Jelenleg a cserjék és a munkálatokat akadályozó fák irtása folyik, de nem kézi erővel, mint régen, hanem a gé­pek húzzák Ki tövestől a bokrokat és a fákat. A királyhelmeci JNB is megtette a szükséges intézkedéseket annak érde­kében, hogy kellő létszámú munkaerő álljon a cserjék és fák eltakarításával kapcsolatos munkálatokban rendelke­zésre. Már megkezdték a nehézgépek, bá­gerek és btúdozérok szállítását is a munkahelyre. Elmarad a talicskázás, a földmunkálatok legnagyobb és legnehe­zebb részét a kiváló teljesítményű gé­pek végzik el. Az emberi munkaerőre csupán a simítózási munkálatoknál lesz szükség. A Latorca-gát felépítésével az eddig veszélyeztetett és megkárosított nyolc­ezer hektár mezőgazdasági földterü­letet mentesítjük az árvíztől. Ezzel egyidejűleg lehetőség nyílik a szomotori csatorna megépítésére is, ami 1957-ben veszi kezdetét. Ez a csa­torna Szomotur, Örös, Nagygéres, Kisgéres, Királyhelmec, Perbertyik, Dobra, Bély, Battyány községek hatá­rán áthaladva összeköti az árvizet okozó két folyót, a Bodrogot és a La­torcát. Ezáltal lehetővé válik járásunkban a vízgazdálkodás szabályozása és az említett községek határaiban az olva­dások alkalmával felgyülemlett hóvíz lecsapolása, levezetése. Ezeken a terü­leteken sok gondot okozott a terme­lőknek az agrotechnikai határidők be­tartásának biztosítása a szántóföldek megművelésében, mert sok esetben még májusban is víz borítot­ta, ami hátráltatta a munkálatok ide­jében való elvégzését. További jelentősége is van e csa­torna építésének, mégpedig az, hogy a nyári szárazság idején, amikor kevés a csapadék, biztosítani tudjuk az ön­tözéses gazdálkodás bevezetésével az erre rászorult területek öntözését. 1960-ig több mint háromezer hektár területen biztosítjuk így a termőföldek öntözését. TZormányunk több mint 150 millió koronát fordít arra, hogy já­rásunk, amely eddig ki volt téve az időjárás viszontagságainak, ezekkel felvehesse a harcot, s ezáltal földjeink még termékenyebbé és dolgozóink még ..gazdagabbakká, boldogabbakká válja­Az emiitettekből is világosan kitű­nik, milyen nagyméretű segítséget nyújt kormányunk termelőinknek ab­ban, hogy a második ötéves tervben a mezőgazdasági termelés lényeges növe­lését célzó feladatokat eredményesen teljesíthessék. Ez a segítségnyújtás mindannyiun­kat kötelez valamire, mégpedig arra, hogy a reánk háruló feladatokat mind a termelés, mind a begyűjtés terén becsülettel teljesítsük. Csakis így kép­zelhető el összes dolgozóink közszük­ségleti cikkekkel való ellátásának és mezőgazdasági termelőink életszínvo­nala további fokozásának biztosítása. Kobák Ferenc, a királyhelmeci JNB elnöke. A helyi gazdálkodás szovjet szakemberei hazánkban A tudományos és műszaki együtt­működés keretében még ebben az év­ben Csehszlovákiába jön a Szovjet­unió egyes köztársaságai helyi gaz­dálkodásának hetven dolgozója. Ta­nulmányozni fogják helyi iparunk és a kommunális gazdálkodás szervezé­sét és tevékenysége eredményeit. E napokban Prágába érkezett a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársa­sáa helyi gazdálkodási dolgozóimat küldöttsége. A küldöttséget Djusza­lijev Bedzsan helyi ipari és építő­anyagügyi miniszter vezeti. Csehszlovákiában tartózkodik az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársa­ság helyi gazdálkodási dolgozóinak küldöttsége is. Tanulmányozza nálunk a közszükségleti cikkek gyártását, valamint a kommunális szolgálatok szervezését és tevékenységét. „Az ifjúság szakmai fejlődésének éve" A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezetei az üzemekben ebben a hónapban megindítják „az ifjúság szakmai fejlődésének évét". Ezzel elő akarják segíteni az ifjúmunkások, földművesek, technikusok és tisztvi­selők ismereteinek kiterjesztését. Most, a munkahét 46 órára való le­rövidítése mellett, amikor a 16 éven aluliak csupán 36 órát dolgoznak, a CSISZ-szervezeteknek módjuk van kellőképpen kihasználni a szabad időt tagjaik szakmai képzettségének eme­lésére. A szakmai fejlődés évével kapcso­latban értékes tapasztalatokat szerez­tek a vítkovicei Klement Gottwald Vasművek CSISZ-tagjai is. Felhasz­nálják azokat számos más üzemben, ahol októberben már megkezdték, vagy előkészítették a szakmai fejlő­dés évét. Eddig a legjobban a brnói, ostravai, olomouci, prágai és az Ostí nad Labem-i kerületekben készültek fel. A prostéjovi Agrostrojban a CSISZ-tagokkal ebben az akcióban együtt dolgoznak az üzemvezetőség tagjai is. Öt éve énekelnek és táncolnak Öt éve hangzik fel városainkban és főként a katonai kiképző térségeken a bratislavai katonai művészegyüttes­nek, a „kiváló munkáért" kitüntetés birtokosának éneke. Az 1951. évi első kezdettől mindmáig az együttes állan­dóan nőtt és tökéletesítette művésze­tét, mellyel nagy sikerrel vendégsze­repelt külföldi körutakon is, mint pél­dául Bulgáriában és Lengyelországban. Az együttes művészi színvonalának növelése mellett a zenakar tagjai és szólistái, táncosai is kiváló teljesít­ményeket nyújtanak. A bratislavai katonai művészegyüttes második öt évébe az október 4-i ju­bileumi hangversennyel indult a bra­tislavai Kultura és Pihenés Parkjában Eddigi sikeres teljesítményének jutal­mazásául az együttest J. Nálepka ka­pitányról, a Szovjetunió hőséről nevez­ték el. II I R £ K KEDVES MEGLEPETÉS DOHÁNYZÓK RÉSZÉRE Az idei karácsonyi piac a dohány­zóknak is újdonságokat hoz. A kö­zépszlovákiaii dohányáru-kereskedelmi dolgozók újfajta különleges Club kü­lönlegességi cigarettát készítenek elő keleti dohányfajtákból, mely a legigé­nyesebb dohányzót is kielégíti. Ezenkí­vül ötféle karácsonyi cigarettadobozt készítenek, melyekben 69—219 darab cigaretta lesz 6 fajtából. Ara 17—50 korona. Kombinált dobozokat is ké­szítenek elő, melyekben szivar-ciga­retta és „Kuba speciál" szivarok lesznek pléhdobozokban 10 darabon­ként csomagolva. Csütörtökön összeültek a bratislavai Csehszlovák Vöröskereszt körzeti bi­zottságainak helyi és üzemi csoport­jainak képviselői városi aktíva ülé­sükre, hogy megtárgyalják a Cseh­szlovák Vöröskereszt feladatait a vá­ros dolgozóinak egészségügyi gondos­kodásában. Az aktíva befejezésén ho­zott határozatokban a Csehszlovák Vöröskereszt kötelezettséget vállalt, hogy intézkedéseket fog kidolgozni a fertőzőbetegségek, a tüdőbaj, a nemi betegségek és az alkoholizmus elleni harcra. Bratislavában megrendezik a városi tisztaság és higiénia hetét. Bécsi diplomaták a brnói kiállítá­son. — A brnói II. csehszlovákiai gépipari kiállításra, csütörtökön, ok­tóber 4-én megérkezett a bécsi dip­lomáciai testület tagjainak egy cso­portja. Köztük volt a Szovjetunió nagykövete, a Román Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság követei, a bolgár követség egy tagja és a ba­ráti államok néhány bécsi diplomáciai képviselője. Megjegyzés Magad javára — a társadalom hasznára Szép emberi tulajdonság a takaré­kosság. Sok ember azért takarékosko­dik, mert ez a tulajdonsága, hogy úgy mondjuk vele született, megtanulta szüleitől, hozzátartozóitól, megszokta a beosztást, mértékletességet, az „ad­dig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér" bölcs mondás betartását. Mások viszont valamilyen célt tűznek maguk elé — családi ház építését, lakásberendezés, autó,- jégszekrény-, szőnyeg, stb. vásárlását. Akár az előbbi, akár az utóbbi esetről van is szó, mindenkép­pen hasznos dolog az ésszerű takaré­koskodás. Jól jár vele az is, aki pén­zét takarékbetétkönyvre helyezi el, előbb-utóbb eléri célját, magáénak mondhatja a Spartakot, Jawát, Cale­xet, esetleg más értékes tárgyat, vagy pedig egy szép, kényelmes családi há­zat, nem beszélve arr.ól, hogy a taka­rékpénztár kamatot fizet a betétek után, a nyereménybetétkönyvek tu­lajdonosai közül pedig sokaknak sze­rencséjük foka szerint 200, 100, 50 szá­zalékkal emelkedik a' betétjük. Más­részt jól jár a társadalom, az állam is, amely a dolgozók betétjeiből nyert ér­téket helyesen, gyümölcsözően hasz­nálja fel a közösség javára. A betétkönyvek száma szerint Szlo­vákiában ma már minden harmadik ember takarékbetétkönyvre helyezi el megtakarított pénzét. A takarékosko­dást már az iskolában megszokják a fiatalok, bizonyítja ezt, hogy csaknem félmillió diák vesz részt az :sko'.ai ta­karékoskodási akcióban. Oz'íini mun­kásaink és szövetkezeti tagjaink köré­ben is széles teret hódított a takarék­betétkönyv. Csak az első évnegyedben 42 millió koronával emelkelett a szö­vetkezeti tagok betétje, az üzemi mun­kások között pedig ma már 170 ezer betétkönyv tulajdonos van. Október első két hetében országos méretű propaganda-akció folyik, až úgynevezett takarékoskodási napok. Ezen akció célja minél több embert meggyőzni a takarékoskodás nagy nemzetgazdasági jelentőségéről. So­kan azt gondolhatnák, mire kall a meggyőzési akció, hiszen a takarékos ember saját belső meggyőződéséből ta­karékoskodik. Sok igazság van ebben, azonban szerintünk mégis nagy szűk­ség van erije az akcióra, és a minél nagyobb siker elérése érdekében a le­hető legtöbb embernek bele kell kap­csolódnia. Hiszen sok ember még nem találta meg a helyes takarékoskodás módját. Legnagyobb hozzájárulást az akció sikeréhez maguk a takarékbetét­könyv tulajdonosok nyújthatják, akik már meggyőződtek arról, hogy a taka­rékpénztárban elhelyezett pénz a leg­biztosabb érték, meghozza gyümölcsét a betevő számára is, a társadalom szá­mára is. Azonkívül az összeg bármely pillanatban a tulajdonos rendelkezésére áll. Beszélgessenek munkatársaikkal erről a kérdésről, nyerjék meg ftket arra, hogy megtakarított pénzüket ta­karékbetétkönyvre helyezzék el. Sok kicsi sokra megy, erről meggyőződhet bárki, aki rendszeresen betétkönyvre helyezi megtakarított pénzét, akárha kisebb összegről van is szó eseten­ként. Sok ember van még, aki takaré­koskodik ugyan, de pénzét otthon rej­tegeti. Az ilyen takarékoskodls nem hasznos a közösség szempontjából, el­lenkezőleg káros. Ebből nem nyújt­hatunk kölcsönöket sem az új háza­soknak, sem családi ház '"jítésére, eb­ből nem vásárolhatunk új qéT'c'et, nem fektethetjük be közhasznú munkák el­végzésébe. Az az igazi takarékoskodás, ha az ember fizetésének megtakarított részével beállít a takarékpénztárba és utána megelégedetten nézi a hónapról hónapra gömbölyödő összeget. Gál László

Next

/
Thumbnails
Contents