Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-28 / 301. szám, vasárnap

Elsoh hosBti u világon AZ OLVASZTÁR kezébe vette az acélrudat és néhány erőteljes ütés­sel keresztültörte az olvasztókemen­ce nyílását. Hatalmas szikraeső fröcs­csent magasan az acélgerendák felé és eleqáns ívben, útjában újabb sz'kra­esőt szülve hullott az olvasztókemencék lábánál tátongó mélységbe. Majd a szikraeső alól, mint haragvó hétfejű sárkány tört ki dühös sistergéssel az izzóvörös lángokat löveló acélfolyam. Nehéz csobbanással esett a készen­létben álló medence mé'yére. Az acél zuhogott, s a mederce körül siste­regve, pattogva röpködtek ezer irányba a szikrák. A kunčicei Kle- ment Gottwald Oj Kohó egyik ol­vasztókemencéjénél gyönyörködtünk a szemüveg k£k üvegén keresztül ebben a csodálatos tűzijátékban. A medence lassan megtelt és az acél tetején, mint. folvókon tavasszal a jégtáblák, úszkáltak a sötétebb vö­rös saiakdarabok. Közben az emelődaru könnyedén felemelte a többszáz tonna acélt tartalmazó medencét és vitte a ha­talmas csarnok másik végébe, ahol már vártak rá az üres formák. Az olvasztár és segítőtársai gyors és pontos mozdulatokkal tisztították a kemencéből kivezető vályút és d i­gaszoltá'k el újra a nyílást A vörösen izzó ingotok után igye­kezve, bejártuk a gyárat, s az acél születésétől kezdve a kész áruig vé­gignéztük a munkamenetet. A fő be­nyomás, mely bennem maradt, a gé­pek és épületek hatalmas méretei és a meglepően kevés ember, akik eze­ket a hatalmas gépeket gombnyo­m'ssal irányítják. Nincs talán egyetlen város vagy falu sem országunkban, ahol ne akad­na legalább egy ember, aki a jól végzett munka jóleső érzésével ne mondaná: lén azt ismerem, hiszen segítettem a mű építésében. Mert a Klement Gottwald Űj Kohó építésé­nél 76 000 fiatal dolgozott az ország minden részéből, akiknek biztosan jól fog esni, ha elárulom, hogy a gyár vezetősége !és munkásai még ma is hálával és szeretettel emle­getik lelkes és áldozatkész munkáju­kat'. GYÖNYÖRŰ NAGY GYÁRAT alkot­tunk, ahol a külföldi kapitalisták csoportjai egymásnak adják a kilin­cset, és megtörtént az is, hogy le­mondták a megrendelt külön repü­lőgépet, csakhogy tovább maradhas­sanak Kunčicén. Második ötéves ter­vünk azonban nem elégszik meg ez­zel a hatalmas alkotással sen. A nagy cél érdekében, melyet kitűz­tünk, hogy az ötéves terv befejezése után az elsők soraiban legyünk a világ országai között az Ipari terme­lés egy főre eső mennyiségében, a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó további és még hatalmasabb kiépí­tését tűztük ki feladatul. Kunčico ezért a jövő (év elejétől újra az or­szág ifjúságának találkozó helye és erejének teherpróbája lesz, mert ezt az építkezést ifjúsági építkezésnek nyilvánították. Itt az alkalom, hogy a tapasztalatokban gazdag ifjak és lányok, akik ezt a hatalmas művet fel­épltrtték, itt újra találkozzanak. Az ő részvételük a gyár további építé­sében elejét venné az új erők beta­nítása által elő'dézett idő- és anyag­veszteségeknek. Ki ne emlékeznék, hogyan ment a munka a kezdet kezdetén; az I. szá­mú olvasztókemencére, melyet 200 nap alatt építettek fel, s a negye­dikre, mely rövid 52 nap alatt készen állt. Az első nagyolvasztóra, melyet 30 hónapig szereltek, míg a második szerelését 9 hónap alatt befejezték, íme mit tesz a tapasztalat, ha lelke­sedéssel párosul! Ezért várnak a kun­čicei kohászati művek régi építőikre, akikben még egész biztosan ég a régi lelkesedés. A JÖVÖ ÉVBEN 2890 új munka­erőre lesz itt szükség és 1958-ban további 3700-ra. A munkaerők száma egészen 1960-ig állandóan emelkedni fog. Tévedés azonban azt hinni, hogy az ország ifjúsága csak brigádmun­kával segíthet e mű építésében. Nagy segítséget nyújthatnak a fiatalok a mostani munkahelyükön is, ha szív­ügyükké válik a kunčicei építkezés számára készült megrendelések pon­tos és jó minőségű teljesítése. Kunč'cén jó nevük van a breznói hídépítő üzem dolgozóinak és veze­tőinek. Hálásan gondolnak rájuk Kun­čice építői ezért, hogy eleget tesz­nek vállalt kötelezettségeiknek és idejében szállítják az építkezéshez szükséges gépeket. Vannak azonban olyan gyárak is, melyek nem telje­sítik szállítási tervüket, s így nagyon megnehezítik e nagy építkezés ter­vének teljesítését. A kassai Keletszlo­vákiai Gépgyár dolgozói a szereléshez szükséges segédeszközöket nem ké­szítették el az előirt időben és ezzel fékezik az építkezés ütemét. A tolmácsi Kirov-üzem dolgozóinak figyelmét is szeretnénk felhívni arra a „hírnévre", amelyet rossz munká­jukkal szereztek. A kohászati szerelé­si üzem vezetősége ugyanis figyel­meztette a kunčicei Klement Gott­wald Űj Kohó építésének vezetőit ed­digi rossz tapasztalataira az említett gyár munkájával kapcsolatban és azt ajánlotta, hogy a mű fontosságára va­ló tekintettel a lehetőség szerint más gyártól rendeljék még a szükséges berendezést. Bizony rossz névre tet­A hitelből már 80 millió koronát fordítottak racionalizálásra és kisgépesítésre A második ötéves terv feladatai tel­jesítésének racionalizálási intézkedé­sekkel és a kisgépesítés bevezetésével való biztosítása visszatükröződik a két-hároméves hitelek -iránti nagyobb érdeklődésben, melyet e célból a cseh­szlovák Állami Bank nyújt. Az első negyedévben a vállalatok ezekből a hitelekből országos méret­ben 20.5 millió koronát merítettek. Jú­lius l-el ez az összeg 45.5 milliót tett ki és a harmadik negyedév folya­mán 80 millió koronára emelkedett Ez csaknem hússzor annyi, mint a múlt év ugyanezen időszakában volt. A Kohóipar és Ércbányaügyi Minisz­térium vállalatai idén 14 millió koro­nát fordítottak a racionalizálás és kis­gépesítés gyorsított bevezetésére. Nem csekélyebb az érdeklődés a Közszük­ségleti Cikkek Minisztériuma, a Mező­és Erdőgazdasági Minisztérium és az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Ter­ménybegyüjtési Minisztérium vállala­tainál. A Gépkocsi és Mezőgazdasági Gép­ipari Minisztérium vállalatai 6 millió korona hitelt merítettek. Ez 50 száza­lékkal több, mint amennyit a Nehéz­gépipari Minisztérium, és 12-szer több, mdnt amennyit a Fínomgépipari Mi­nisztérium üzemei merítenek. MEGJEQYZÉS Parkjaink védelmét őrökre kell bízni Kétségtelen, hogy Bratislava azon városok közé tartozik, amely a leg­jobb úton van ahhoz, hogy Közép­Európa egyik legszebb városává fej­lődjön. Tömeges építkezések, utcaren­dezések, a dunapart kiépítése, a Vár újjáépítése, új sétaterek, díszkertek, monumentális középületek, sportstadio­nok és egyéb berendezések mind amel­lett szólnak, hogy Szlovákia fővárosá­ból gyönyörű város lesz. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság ezen a té­ren hatalmas propagandát fejt ki és óriási erőfeszítéseket tesz. A villamos­kocsik ablakain olvashatjuk a központi nemzeti bizottság felhívását, amelyben a város szépítéséhez a nagyközönség támogatását kéri. Sajnos, ezeket a felhívásokat sokan nem veszik figyelembe. Erről leginkább ak­kor győződhetünk meg, ha körsétát te­szünk városunkban, amikor is feltűnik parkjaink elhanyagolt állapota. A pázsi­tok szélei le varrnak taposva, teleszórva papírdarabokkal és egyéb hulladékkal. A szépen díszített virágágyak egyes emberek vandalizmusának vannak ki­téve. Az itt elvégzett kertészmunka így hiábavalónak bizonyul, mert sokan részben fegyelmezetlenségből, mások esztétikai érzék hiányában csúfítják parkjainkat. A parkok ilyen módon tör­ténő megrongálása hatalmasan meg­növekedett idegenforgalmunk kárára is van, mert parkjaink bizony nem válnak városunk díszére. Tekintettel arra, hogy a parkokban elhelyezett figyelmeztetőtáblákat, ame­lyeken felkérik a közönséget, hogy ne lépjenek a pázsitra, sokszor figyelmen kívül hagyják, szükséges volna őrökre bízni a parkok őrzését, úgy, ahogy ez régen is volt. Ezt a szolgálatot bizo­nyára számos nyugdíjas szívesen vál­lalná. (K) tek szert a tolmácsi gyár dolgozói és lesz mit csinálniok, míg kiküszöbölik a nevükön esett csorbát. Most itt az alkalom, 'mert a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó építkezésének ve­zetői e figyelmeztetés ellenére is fenntartják megrendelésüket és bíz­nak a tolmácsi munkások becsületes­ségében és ügyességében. Jó lenne, ha a tolmácsi gyér vezetősége meg­tárgyalná ezt az ügyet az üzem dol­gozóival és biztosítaná a megrendelt gépek jó minőségét. AZ EMLÍTETT GYÁRAK fiatalsága felkarolhatná Kunčice ügyét és az említett hibák kiküszöbölésével nagy­ban hozzájárulhatna az építkezés si­keréhez. Kunčice építői várják az alkatrészekkel és gépekkel teli ládá­kat, melyeken újra — úgy mint az előző években — ott lesz a felírás: Határidő előtt küldjük az ország leg­nagyobb szocialista építkezésének Kunčieére. Gajdács Irén. Tapasztalatok érvényesítése az őszi kampányban Több mint százhetvenezer tonna burgonya, s ötvenezer tonnát meg­haladó cukorrépa. Nem csekély fel­adat ennek a mennyiségnek a felvá­sárlóraktárakba, a cukorgyárakba való gyors elszállítása." Márpedig en­nek a feladatnak elvégzése vár a kassai vasúti körzet személyzetére. Ennek a forgalomnak lebonyolítá­sára operatív intézkedésekre, rakodá­si terek és helyiségek előkészítésére, vagonok ütemes bé- és kirakására, gyorsított forgalomra van szükség. Az idei őszi kampány előkészítésé­hez még a múlt év végén hozzá­kezdtek a kassai körzet vasutasai. Már akkor szóba hozták mindazt, ami a t<avalyi kalmpány idején jó volt, s rámutattak a hibákra is. Ezek a ta­pasztalatok érvényesültek az idei őszi kampány idején — s eredmény­nyel. A be- és kirakodásban nagy segít­séget nyújtanak a bunkerek a transz­porterek, a kiborltó-autók. A bun­kerekbe az autókból szórják a bur­gonyát, s azok közvetlenül a vasúti teherkocsikba rakják azt. A burgonyakampány szeptember 25-én vette kezdetét. A hónap vé­géig 666 vagon berakodása volt terv­ben, de a valóság sokszorosan felüld múlta az előirányzott mennyiséget. Ugyanis 2112 vagon berakása volt a szeptemberi eredmény. Októberben is ütemesen folyt a vagonberakás: csaknem megkétszereződött a terve­zett vagonok száma. A cukorrépa szállítás október 5-én indult meg. Azóta naponta több mint száz meg­rakott kocsi indul rendeltetési he­lyére. Az eddigi eredn^ŕnyek á Kassá­körzeti vasutasok jó felkészültségét igazolják. Az őszi és téli kampány munkálataiból egyaránt kiveszi ré­szét. az állomások személyzete, a for­galom valamennyi érdekeltje. Céljuk, hogy gyorsan és idejében megszün-i tessék a felmerülő esetleges akadá­lyokat s feladatukat példásan telje­s'tsék. (m) ÜJ HÁZAK, Ül LAKÁSOK NYITRA. Július másodika óta folynak a munkálatok Nyitrán a hídfőn terveze tt lakónegyed építésén. Az építkezés első két szakasza ban 496 lakás készül el. A képünkön látható 26 lakás egység építésén jól folynak a munkálatok. A komplex kőműves-csoportot Jozef Ku­sala vezeti. KLADNO. A Priemstav vállalat dolgozói a kladnói la­kótelep építésénél haladó módszereket alkalmaznak. Így például 42 féle téglatömböt gyártanak, amivel jelentő­sen meggyorsítják a lakások építését. Ezzel a módszer­rel 24 lakásegységből álló háztömböt .öt hét alatt he­lyeznek tető alá. A tömböket egyenesen az építkezés színhelyén készítik. Képünk a nagyszabású építkezés egy szakaszát mutatja be. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulójának tiszteletére Hatmillió korona értékű munkát végeznek el terven felül A nyitrai Magasépítészeti Vállalat 742. számú gépesítő üzeme is azon üzemek közé tartozik, amelyek nagy munkagyőzelmekkel ünnepelik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulóját. Mikor elterjedt a mun­kahelyeken az a hír, hogy 124 szá­zalékos tervteljesítést értek el az első félévben, ekkor a munkások, kot­rógépkezelők, teherautóvezetők és a különféle gépeknél dolgozó többi munkások elhatározták, hogy novem­ber 7-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulójáig teljesítik az 1956. évi tervet. Ilyen volt a győzelem előkészítése. Gyakorlatilag úgy kezdődött, hogy Ján Paluš újító, aki feltalálta az épü­letek alapjainak tiszta kiásási módját, melyet a Škoda D-500 kanalas mar­kológépek oldalfalain elhelyezett két kés segítségével érnek el, rendszere­sen látogatni kezdte e gépek keze­lőit. Ösztönzésére a bágeresek elha­tározták, hogy egymás között nem csupán formálisan, kizárólag a na­gyobb jövedelem elérésén'ek céljából, hanem a Központi Szakszervezeti Ta­nács határozata alapján látnak hozzá a verseny megszervezéséhez. Anton Okša bágeres segítőtársával — édes­apjával — együtt például kötelezett­séget vállalt, hogy normája teljesíté­sében 200 százalékot ér el. És napról napra növekszik azoknak a száma, akik ugyancsak nem akarnak szé­gyenben maradni. Ez bizonyára nem magától adódik. Ha Ján Miko elvtárs, az üzemi bizottság elnöke csupán Iro­dájának székén fényesítené nadrágját és csak nyilvántartaná a kötelezett­ségvállalások számát vagy a munka­verseny eredményeit, úgy a mai ösz­üzemi kötelezettségvállalás teljesíté­sét értékelő jelentésben bizonyára több frázis lenne, mint szám, melyek elárulják, hogy a nyitrai 742-es gé­pesítő-üzem dolgozói már e napokban kötelezettségvállalásukat teljesítve 2 666 000 korona értékű munkát vé­geztek terven felül. Ebben legnagyobb részük a nehéz­gépek központjában dolgozó munká­soknak van. ök már szeptember 22­én teljesítették a tervet és december 31-ig terven felül további 356 000 köbméter földet fognak kiásni. Máig azonban ezt a kötelezettségvállalást is teljesítették és most gépeik már sok esetben a többi testvérüzemek termelésénél segítenek. Már az üzemi szállításban is tel­jesítették az egész évi feladatokat és a Nagy Októberi Forradalom 39. év­fordulójára tett kötelezettségvállalá­sokat. A műhelyek is célt értek. Ily módon az összes dolgozók megegyez­tek abban, hogy az üzemi terv tel­jesítésére tett kötelezettségvállalásuk idejét, mely szerint november 7-ig teljesítik a feladatokat, még jobban lerövidítik. Döntésük szerint az egész évben terven felül 6 654 720 korona értékű 'munkát végeznek el. A nyitrai 742-es gépesítő üzem dol­gozóinak egymást követő munkagyő­zelmei figyelemre méltóak. Szlovákiá­ban több ilyen üzem van és nem ár­tana, ha a nyitrai jó tapasztalatokat átvinnék oda, ahol még lemaradoznak, ötvendetes lenne, ha a nyitrai dolgo­zók közé mind több olyan elvtárs járna, akiknek tanácsra, segítségre van szükségük, akik tudni akarják, hogyan érik el a sikereket. Gondoljunk például csupán a 742­es gépesítő üzem termelési tanács­kozásaira és más hasonló jellegű üze­mi tanácskozásokra. Nyitrán a mun­kások rendszeresen megjelennek a termelési tanácskozásokon, mert tud­niok kell, hogy mi történik a terme­lésben. A tanácskozásokon nem ad­minisztratív ügyekről, vagy intézke­désekről tárgyalnak, hanem kizárólag termelési kérdésekkel foglalkoznak. A termelésben dolgozó munkások jogo­san követelték azt, hogy a munka be­fejezése után ne kapjanak különféle eltorzított teljesítményi jegyzékeket. Ma a munka megkezdése előtt a munkacsoportok rendesen és érthető­en kiállított munkatervet kapnak. Mindenki láthatja belőlük, hogy mit kell elvégeznie, mennyi ideig tart a munka és mennyit fog keresni. És ez jelentősen elősegíti az erők moz­gósítását a terv teljesítése érdekében. Elért eredményeikkel bizonyítják legjobban ezen üzem összes dolgo­zói, hogy szívügyüknek tartják a 884 lakás és több száz más épület gyors befejezésénél folytatott munkájukat és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 39. évfordulójának méltó meg­ünneplését. Viliam Janičina. Exportra gyárt a Tatrasvit H tmülió ember számára készít a sviti Tatrasvit-üzem évente' Kötött­árut. Harisnyából az évi termelés 10 millió párt tesz ki. A jövő évben 150 fajta ruhanemű gyártását kezdi meg, köztük a Sezana és Gajana nevű ku­ligánókat A hazai piacon kívül až üzem gyártmányait Skandináviába, Máltára, Ceylonra, Görögországba is eljuttatják. OJ S7Ô J­oktfib* *

Next

/
Thumbnails
Contents