Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-27 / 300. szám, szombat

1948 óta csaknem 150 milliárd korona értékű mű létesült Köztársaságunk felépítésére és felvirágoztatására az 1948—1955. években több mint 147 milliárd koronás beruházásokat eszközöltünk. Ebből az állami beruházási építkezésekre csaknem 137 milliárd korona esetit. "Ezért az öoszegér'i építőmunkásaink és gépgyári dolgozóink keze munkája nyomán számos korszerű üzem, hatalmas vízierőművek, több tízezer lakás épült a dolgozók számára. Egyik legnagyobb beruházás a kunčicei Klement Gottwald Oj Kohómü az első nagy szocialista építkezés volt. A beruházás nagy részét, — 15 milliárd koronát — lakásépítkezésre fordították. Ezért az összegért a munkások több mint kétszázezer lakást építettek dolaozóinknak. Erre az évre az állami terv beruházási összege körülbelül 23 miliiárd korona. A helyi nemzeti bizottság eln

öke a nemzeti bizottságod munkájáról Ä választókkal való kapcsolat jó eredményeket hoz Minden község virágzása nem csekély mértékben a nemzeti bizottságoknak és az azt választó polgároknak kapcsolatától függ. Attól függ, hogyan végzik á politikai meggyőző munkát az emberek közötti személyes beszélgetések, nyilvános gyűlések stb. formájában éš felelni tudnak-e idejében választóik" kérdéseire és problémáira: Nálunk Napajedlán fel akarjuk kelteni a polgárok érdeklődését az iránt, hogy aktívan részt vegyenek a város igazgatásában. Beláttuk, hogy abban a körzetben, ahol a nemzeti bizottsági tag állandó kapcsolatban áll a választókkal és minden dolgot helyesen magyaráz, ott nincs hiány brigádos kezekben az utcák, terek és parkok rendezésére. Meggyőzödtünk erról Nádcniček, Petrik, Chudárek és más elvtársak körzetében. Közös erővel sok utat rendeztek, zöld védőövezeteket ültettek ki stb. Egyelőre azonban még nem sikerült megnyerni a helyi nemzeti bizottság mind a negyven tagját teljes részvételre a választók közötti politikai tömegmunkára. Sokan közülük még mindig a nemzeti bizottsági munkában való tapasztalatok hiányára hivatkoznak, mások előbbre valónak tartják személyes érdekeiket a közösség érdekében végzett munkánál, nem vesznek részt a helyi nemzeti bizottság plénumának ülésén, csaknem semmilyen kapcsolatot sem tartanak fenn a választókkal. Ezért körzeteikből sok polgár jön hozzánk közvetlenül a nemzeti bizottságba segítségért. Mikor e kérdések már nagyon felhalmozódtak, elhatároztuk, hogy megrendezzük a polgárok nyilvános ütését kérdés és felelet formájában. A gyűlés előtt több mint egy hónappal a napajedlaiak bedobták ;avaslat-aiikat és megjegyzéseiket az előre elkészített urnákba, vagy közvetlenül átadták a helyi nemzeti bizottságon. A megjegyzések különfélék voltak és négytagú bizottság dolgozta fel őket. Vonatkoztak a helyi nemzeti bizottság munkájára, a városépítésre, az üzletek áruinak minőségére stb. A gyűlés beváltotta a hozzáfűzött várakozást. A Munkásház terme zsúfolásig megtelt. Több mint 400 polgár szorongott itt és további kétszáz kénytelen volt az ablak alatt hallgatni a gyűlés lefolyását. A kérdésekre .azok feleltek, akikre a megjegyzés vonatkozott. Itt voltak a szénraktárak, a péküzemek, a Vodotechna képviselői, a járási nemzeti bizottság tagjai és a helyi nemzeti bizottság tanácstagjai. A nyilvános gyűlés arra tanított bennünket, hogy szorosan együtt kell dolgozni a körzetek választóival, és gyakrabban rendezni nyilvános gyűléseket. Novák elvtárs helyesen figyelmeztetett arra, hogy a helyi nemzeti bizottság egyes tanácstagjai vasárnap is rendelkezésre álljanak, hogy például az ostravai brigádosok lepecsételtethessék vasúti kedvezményes igazolványukat stb. A helyi nemzeti bizottság tanácsa megtárgyalta a megjeavzést és helyesnek ismerte el. Ezért már október 7-től kezdve vasárnapi szolgalatot is tartanak, amit hirdetményekkel és a helyi rádió útján is bejelentettek. További megjegyzésekkel a polgárok rámutattak a Chemodroga árdrágítására. Itt is rendet teremtettünk az üzletvezető leváltásával. Néhány nap múlva a polgárok láthatták, hogy a vízszolgáltatásról és a kenyér minőségének megjavításáról sem beszéltek hiába. Pokorný elvtárs, a péküzem főmérnöke ígéretet tett a kenyér minőségének megjavítására. Állandóan ellenőriznünk kell azonban a minőséget, hogy az ígéret ne csak szó maradjon. A nyilvános kérdés- és felelet gyűlés nagy visszhangot keltett községünkben. A polgárok meggyőződtek arról, hogy a helyi nemzeti bizottság I nemcsak üres szavakkal, hanem tetI tekkel bizonyítja, hogy teljes mértékI ben megérdemli bizalmukat. És a jö; vő hónap elején hasonló gyűlést kéi szítünk elő. A nyilvános gyűléseken ' és az egyes körzetekben szerzett öszszes tapasztalatokat következetesen érvényesíteni akarjuk munkánkban és tovább adni tavasszal a helyi nemzeti bizottságokba való választásoknál, hogy segítsenek az új nemzeti bizottsági tagoknak munkájukban. Miroslav Hubáček, a Napajedlai Helyi Nemzeti Bizottság elnöke. Ahol hazánk első földalatti erőműve épül űrú fenyvesek, zöldelő rétek, szikes fennsíkok között visz az út. Egyszerre előbukkan a zöldessárga folyó, vize habos tajtékot ver a hatalmas kövek körül. Ördögsziklák — mondja kísérőm —, a néphit szerint valamikor az ördög dobta ide e köveket roppant haragjában. Szántóföldet alig látni, csak az ősz tarka köntösében pompázó erdők, itt-ott egy ház, a hegyoldalban megbúvó falu. Lipnót hiába keresed a térképen. Valamikor a környék lakóin kívül csak az evezőssport kedvelői ismerték a Šumava fenyvesei közt épült kis falut, akik gyakran megpihentek e tájékon. Csaknem kész betongátak már messziről jelzik, hogy ma itt épül hazánk egyik hatalmas erőműve, Közép-Európa legnagyobb víztárolója. "Több mint száz éves a gondolat: a Moldva vizének felhasználása a Šumavában, de a múltban mindig meghiúsult a folyó mentén épült papírgyárak tulajdonosainak befolyásán. Csak 1951ben indult meg a harc a dél-csehországi kemény gránittal. Az erdők mélyén, távol a családtól, a külvilágtól dolgoztak az első építők: irtották az erdőt, egyengették a talajt. Egy évre rá indultak meg a tulajdonképpeni erőmű munkálatai, Szinte hihetetlennek tűnik: a Moldva néhány kilométeren át a föld alatt fog folyni. Először épülnek nálunk csatornák és vízi tárMar javában folynak a lipnói villanyelosztótelep szerelési munkálatai. nák a folyó medre alatt, vezetik a vizet az erőmű turbináihoz, melyek ugyancsak ott húzódnak meg a mélyben, a hatalmas gránittömbök alatt. A földalatti csatorna e szakaszon harmadával lerövidíti a Moldva eredeti útját, az egész építkezés kétharmada a föld gyomrában folyik. Már hatodik éve épül ez a nagyszerű mű, mégis mily keveset tudtunk róla! Csak az elmúlt hetekben döbbentem rá, mily kevéssé islerjük hazánknak e csodálatosan szép táját, ahol oly fényesen győzedelmeskedik az emberi leleményesség természetformáló ereje! Az erdők helyén, ahol még az idén rigók és cinegék fészkeltek, jövőre már halak fognak úszkálni. Vagy 40 kilométer hosszúságban víz borítja majd a kis településeket vagy azok egy ré A társadalombiztosításról beszélünk TÓTH Tibor ipolysági levelezőnk írja, hogy nemrég levelet kapott egy tengerentúli barátjától. Az illető az Amerikai Egyesült Államokban él, középiskolai tanár. Levelében elpanaszolja, hogy kilencéves kislánya súlyos vakbélműtéten esett át. Az operáció és a kórházi ápolás három havi fizetését emésztette fel. „Nálunk nem létezik ingyenes gyógykezelés. Még szerencse, hogy volt egy kis megtakarított pénzem" — írja a levelében. Kétségkívül vannak olyan tőkés államok, ahol a második világháború után, a koreai háború alatt és az általános örült fegyverkezés következtében bizonyos konjunktúra következett be. Sok ember életszínvonala emelkedett, mert a háborús spekuláció nagy nyereségeiből a tőkés osztály egyeseknek szintén juttatott apró morzsákat. Ha azonban a betegbiztosítás, nyugdíjbiztosítás terén összehasonlítjuk dolgozóink helyzetét, a dolgozóknak a kapitalista 'országokban nyújtott gondoskodással a kövstkezö különbséget látjuk. * A legjelentősebb kapitalista országokban sehol sincs bevezetve az ingyenes orvosi kezelés, a táppénzt is csak a munkaképtelenség 4. napjától számítják és rendszerint csupán 184 napig folyósítják. (Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Olaszországban, Belgiumban.) Néhány államban egyáltalában nincs kötelező és általános betegbiztosítás. Mi a helyzet a tőkés országokban ? ÚJ szö 1956. október 27. így Svájcban varrnak kantonok (megfelelnek a mi kerületeinknek) és községek, melyek az 1911-es törvény értelmében kötelesek voltak bevezetni az általános betegbiztosítást, de mindeddig a 19 kanton közül csak kettőben van részleges biztosítás. Az USÄ-ban a táppénzre jogosultak csak a jófizetésű vasutasok és csak négy államban kapnak táppénzt az ipar és kereskedelem alkalmazottai. A dolgozók nagy része ott a gyakorlatban nincsen betegség ellen biztosítva és a magánbiztosító intézetek önkéntes biztosítására van rászorulva. A legtöbb kapitalista államban a táppénz a napi kereset felét és csak kivételesen — Belgiumban — teszi ki a kereset 60 százalékát. Sok helyen hosszantartó munkaképtelenség esetén csökken a táppénz, mint például Svédországban, ahol három hónap eltelte után a keresetnek csak 55 százalékát kapják táppénz gya• nánt. Az anyasági szabadság is rendszerint csak 10—12 hét, az anyasági segélyt pedig a táppénz magasságában fizetik ki, amely a napibér 50—60 százaléka. Sok kapitalista országban ismeretlen a családi pótlék fogalma. MILYEN a gyakorlat az öregségi nyugdíjak terén? A kapitalista országokban a nyugdíjbiztosításból éppen azokat zárták ki, akik arra leginkább rászorulnak. A munkások kapják a legalacsonyabb járadékokat, mert a biztosításra vonatkozó jog, vagy a jffradék élvezete elsősorban a jövedelem nagyságától függ. Az USÁ-ban csak az a munkás kaphat járadékot, aki legkevesebb 50 dollárt keres havonta. Vannak azonkívül olyan előírások is, amelyek a nyugdíjigényeket aszerint korlátozzák, hogy a nyugdíjigénylő milyen hosszú ideig tartózkodik az illető államban. A Német Szövetségi Köztársaságban a munkások havi járadékának alapját 15.— márka, a hivatalnokokét 37.— márka képezi. Ausztriában az alapjáradék csupán 30 százaléka az átlagbérnek. Az USÁ-ban csak 50 százalékot számítanak az első 110.— dollár keresetből, a további keresetből csak 20 százalékot. Még rosszabbak a viszonyok azokban az államokban, ahol az úgynevezett „nemzeti biztosítást" vezették be, egységes, szilárd járadékokkal, mint például Angliában és Svédországban. Ezek a járadékok egyáltalán nem elégítik ki az úgynevezett létminimumot sem és nincsenek arányban a nyugdíj előtti jövedelmekkel. A kapitalista államokban a dolgozók általában 65 éves korban nyerik el nyugdíjjogosultságukat. (Svédországban 67. életévükben.) Franciaországban csak 30 éves nyugdíjbiztosítás után. Az USÁ-ban az öregségi járadék az átlagos kereset 32 százaléka, Ausztriában 39 százaléka, Belgiumban 45 százaléka, Franciaországban 18—20 százaléka. Svájcban a legmagasabb öregségi járadék nőtlenek részére a jövedelem 13 százaléka, nősek részére 21 százaléka Angliában a nőtlenek a kereset 20 százalékát, a nősök — legmagasabban — 40 százalékát élvezik. ROKKANTSÁGI járadék az USÁ-ban, Angliában, Svájcban a mi fogalmaink szerint nem létezik, azt csak csökszét: Lipnót, Výtoňt, Frymburkot, Cérnát. 100 kilométeren új utak épülnek, átrakják a vasútvonalat, Zelnavánál pedig a vasúti hidat. A hat év alatt két nagy település épült Vyšný Brodnál és Lipnónál. Kőmorzsolők, műhelyek, raktárak létesültek, ott helyben állítják elő az építkezéshez szükséges betont, teljesen önműködő berendezéssel, nem érinti munkáskéz sem a követ, sem a cementet vagy a kavicsot. Már készen áll a betongát nagy része, elkészültek a folyó medre alatt épült keszonok, vágják az üreget, ahol a földalatti erőmű turbináit helyezik majd el, bővítik, tisztítják a rézsútos alagutat, amely az erőműt a felszínnel köti majd össze. Folynak az elosztótelep szerelési munkálatai, szüntelenül búgnak a kotrógépek és földgyaluk, s az építkezés fölött, csaknem egy magasságban a tárnák fatornyaivsl fürgén gördülnek a szállítőcsillék. A lipnói település előtt épült szállodában székel most az építkezés vezérkara. Itt tudtam meg az erőmű építésével kapcsolatos érdekes adatokat. Elsősorban a mesterséges tó, a méltán „šumavai tengernek" nevezett víztároló érdekelt. — A jövő év augusztusában töltjük fel a tó számára kijelölt hatalmas sárkányalakú területet — mondotta Brouček elvtárs, az építkezés egyik vezető műszaki dolgozója. 4200 hektáron terül el majd ez a hatalmas tó, melynek nagyságára misem jellemzőbb, mint az, hogy tizenhatszor férne el rajta Prága városa. A lipnói tavon kívül egy kisebb ún. kiegyenlítő vízgyűjtő is épül Vyšný Brodnál, hogy a lipnói erőműtől elvezetett hatalmas vízmennyiség ne árassza el a környéket. A két tó között mintegy három és fél kilométer hosszú földalatti csatornán át folyik majd a Moldva vize. A lipnói víztároló 300 millió köbméter vizet gyűjt össze. Ez a mennyiség egy tíz méter széles, a föl"det teljesen körülölelő csatornát töltene meg. A továbbiakban az erőmű építkezésének határidejéről számolt be Brouček elvtárs. A két turbina közül az első 1958 decemberéig, a második pedig 1959 márciusáig indul meg. Vyšný Brodnál a kisebb, ún. kiegyenlítő vízmedencén kívül erőmű is épül, természetesen jóval kisebb kapacitással. Ez az erőmű már a jövő évben termel áramot. t

p Uátogattam a diszpécser helyiül ségébe is, ahol a szolgálatot teljesítő Petr elvtárs egy érdekes készülékre hívta fel figyelmemet: — „Itt Lipnón először alkalmazunk periszkópot, hogy a külső munkálatoknál előforduló zavarokat azonnal kiküszöbölhessük." Közelebbről megnéztem a jókora periszkópot. Felső része az épület tetejére nyúlik. Beigazítottam a látcsövet és tisztán kivettem a jó kilométerre lévő gépeket, láttam a betonkeverőnél, vagy a földgáton sürgölődő embereket. Ha nem is ér el mindenüvé a periszkóp lencséje, azért jó szolgálatot tesz, — ahogy megtudtam, sok fenakadást lehet segítségével elkerülni. Tökéletes bányászfelszerelésben, kentett táppénz formájában ismerik. Franciaországban a rokkantsági járadék az átlagos bér 20—35 százaléka, Ausztriában (csak 20 éves biztosítás után) 47 százaléka. A legtöbb esetben a kapitalista államokban a rokkantsági járadékok sokkal alacsonyabbak, mint amilyenek nálunk az új rendezés szerinti részleges rokkantsági járadékok lesznek. A „Federal Reserve Bulletin" folyóirat szerint az USA lakossága 23 százalékának 167 dollárnál alacsonyabb a havi jövedelme. Mit tehet az olyan dolgozó, aki többgyermekes családapa és megbetegszik? Ha valakinek van megtakarított pénze, akkor kénytelen betegség esetért hozzányúlni. És ha nem tudott takarékoskodni? Akkor eladósodik. A statisztika szerint 8 millió család teljesen eladósodott és a beteggondozásra fordított pénzösszegeknek csupán 15 százalékát fedezik önkéntes biztosításból. Egy vakbéloperáció legkevesebb 600 dollárba kerül, mert az ágytól kezdve mindent meg kell fizetni. Különösen nehéz helyzetben vannak a sokgyermekes családok és az öreg emberek, akik nem tudják fizetni a biztosítást és nincs joguk orvosi kezelésre. A szülőket terheli a gyerekek orvosi gondozása is. HA A BETEGSÉG csapás azokra nézve, akik dolgoznak, elképzelhető, milyen csapás lehet azokra, akik nem kapnak munkát. Vonatkozik ez elsősorban az idősebb emberekre. Ma az USÁ-ban a 45 éven felüli ember már idősnek számít, ha állást keres. Ha ebben a korban veszíti el munkáját, úgyszólván lehetetlen, hogy újból munkát találjon. g-k. védősisakkal, gumiköpenyben és csiz-f mában szálltam le a föld gyomrába nyúló mély tárnába. Csak tapogatózva haladhattam előre a gránitba vájt keskeny folyosón, szemem csak lassan szokott hozzá a félhomályhoz. Csizmám cuppogása jelezte, hogy vízben gázolok. A kamrába értem, ahová a zsilipek két csatornán át beengedik majd a tó vizét. Fölöttem két üreg: a turbinák helye. A munka több helyen is folyik. Feszítővassal tisztítják a boltozatot, a kőtörmelék széles kürtőbe hull alá. Előttem kaviccsal töltik a csilléket. Itt ütötte meg először fülemet a magyar szó. Fiatal, fürgekezű fiatalember töltögette a csilléket. Amikor beszédbe elegyedtünk, megtudtam, hogy Kovács Istvánnak hívják, Nagysallóről került ide múlt év nyarán. Bányászbarátja beszélte rá, és amint mondja, nem bánta meg. Szép kétszobás lakást kapott a településen, már családját is elhozta. „Talán sokan el sem hiszik, hogy bár csak segédbányász vagyok, a prémiumokkal együtt havi 3200 koronát is keresek. Igaz, jó csoportban dolgozom, ami a legfontosabb. 100 százalékon alul sohasem adjuk." i| ipnói barangolásom következő KU állomása a rézsútos alagút volt. Sodronykötélre szerelt kis csillén ereszkedtem az alagútba. Vagy hatvan méter után a csille megállt. ' Előttem az ólmos fényben emberek mozognak, tisztítják az alagutat, ahol nemsokára már tökéletes felvonó fog működni. E patkóalakú alagúton át közelítik meg majd a lipnói földalatti erőművet, ezen az úton szállítják rendeltetési helyükre a gépeket és itt vezetik majd ki a kábeleket. Két csoport dolgozott egyszerre, a betonozok és az alagútépítők. Vezetőjüktől megtudtam, hogy körülbelül 1957 tavaszára készülnek el a munkával, mely 1953 óta folyik. Itt talán a legnehezebb munka a szokatlan környezet, az alagút erősen rézsútos alakja miatt. Kevés a hely, hogy egyszerre beszámoljunk a Lipnón végzett hatalmas munka minden fázisáról, sikeréről: az ez év januárjában befejezett több kilométeres alagútról, arról, hogy Stanislav Kofroň és Augustín Kutásek bágeresek néhány nap alatt 6700 köbméter földet hordtak el. Háromneoyed millió köbméter sziklát mozdítanak el Lipnón. Csak röviden említhetem meg, hogy 600 munkás irtja az erdőt azon a helyen, melyet a jövő * évben a šumavai tenger vize borít., majd. De az erdőirtással egyidejűleg három sávban befásítják a vidéket. Már 1954-ben csaknem félmillió borókafenyőt, tavaly pedig 700 000 lomblevelű fát ültettek el a létesülő tó balpartján. A fásítás 1958-ban fejeződik be, és addig összesen 7 millió facsemetét ültetnek el. Tehát bő kárpótlást kap a természet! A lipnói vízierőmű energiatermelése évente egy szénbánya produkcióját takarítja meg. Ha az így megtakarított szenet vasúti kocsikra raknánk, a szerelvény 750 kilométer hosszú lenne. A Moldvának e vízilépcsőjén átfolyó minden félliter víz egy estére villanyárammal lát majd el egy családot. A hatalmas tó megváltoztatja a vidék éghajlati viszonyait is, kedvezőbb feltételeket teremt a mezőgazdaságnak. Eltűnnek a šumavai kíméletlen erdőirtás következményei: a hegyisztyeppék, a kopár fennsíkok. égül vessünk egy pillantást a jövőbe. 1960 ... Üdülni, pihenni vágyók ezrei lepik el az új Lipno festői völgyét. Fürdőzők lubickolnak a šumavai tengerben, kecses vitorlások siklanak a hatalmas tó tükrén. A parton villák, csónakházak százai. A szállodába és a települések házaiba az építők helyére új lakók költöztek. Üj üzemeket, gyárakat hajt a Moldva vizéből termelt áram. Eltűntek az „ördögsziklák", de a természet új szépségekkel kárpótolja a látogatókat. Az öreg folyó befejezve földalatti pályáját Vyšný Brodnál visszatér medrébe. Méltóságteljesen, egyre duzzadva, terebélyesedve hömpölyög Prága felé, magával hozva egy megújhodott táj üzenetét.., Delmár Gábor, Versenyre hívják fel a kerület üzemeit A prakovcei gépgyár dolgozói a Nagy Októberi Szocial'sta Forradalom 39 évfordulójának tiszteletére értékes szocialista felajánlást, tettek. Felajánlották, hogy az évi termelési tervet december 15-ig teljesítik, •vagyis 15 nappal a kitűzött határidő előtt. Az árutermelésben a tervet december 20-ig teljesítik, s a munkatermelékenységben 103,5 százalékot •érnek el, A prakovcei dolgozók felajánlásukkal egyidejűleg versenyre hívják fel Kelet-Szlovákia valamennyi gépgyárát az évi terv határidő előtti teljesítésére.