Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-26 / 299. szám, péntek

I H árom esztendő suhant el azon nehéz napok óta, amelyekre nem szívesen gondolnak vissza a nyárasdi szövetkezet tagjai. E három év nem is olyan hosszú idő, de ha napokban akarjuk kifejezni, több mint^ezer. E napok minden órája, perce eseményben, változatosságban, örömben, avagy bánatban telt el. Az új élet sokat adott a nyárasdiaknak. Az idő elnyelte az akkori visszásságokat, a forrongó, tisztuló folyamat, mely a faluban ötvenhárom nyarán végbement, tlj erőt, nagyobb kedvet, szorgalmat ajándékozott a közösségnek. S hogy sokáig ne tegyem próbára az olvasó kíváncsiságát, elárulom, miről van szó, miért lapoztam vissza három évet a nyúrasdi szövetkezet történetének lapjaiban. Borúra der«í Mintha most is magam előtt látnám a gyengébb szívűek elkeseredését afelett, hogy a néhányéves szövetkezet alapjában megingott, az asszonyok halálra rémült arcát, kérdő tekintetét: vajon mi lesz most, újra kell kezdeni az életet, mi lesz a közössel, hogyan osztják újra szét a jószágot, mit vetünk ősszel a főidbe? A nehéz napok sok fájdalmas percet jelentettek a szövetkezetet féltő, a közösséget megkedvelt, a jobb jövőben bízó szövetkezeti tagok számára ... Majd mint derült égből a villámcsapás, ügy hatottak Dömény János elnök szavai azon a gyűlésen, amelyen ítélkeztek a rendbontők, a fegyelem megzavarói felett. A parasztember ereje, hite, a jövőért küzdő bátorsága testesült meg az elnök személyében. Akinek nem tetszik — fájdalmasan, de erőlteljesen hangzott ez Dömény elvtárs ajkáról — mehet, nem tartjuk vissza, de azt nem engedjük, hogy eddigi szívós munkánk eredményét néhány munkakerülő miatt feladjuk. A szövetkezetet meg kell védeni és meg is védjük ... Az elnök határozottsága, s a szövetkezeti gondolatért tüzbemenő tagok összefogása győzött. Győzött, mert nem maradtak egyedül a nehéz órákban sem, a párt egy pillanatig sem vette le a szövetkezetről segítő kezét. Az igaz ügyért végzett munka, a parasztember szilárd akarata győzedelmeskedett és kamatozva térült vissza az idei tavaszon mindaz, ami akkor pillanatnyilag elveszettnek látszott. „Kamat fejében" negyvenöt dolgozó paraszt lett a tagja — köztük azok is, akiknek megingott a bizalmuk — annak a közösségnek, amely nemcsak a járásKAMATOSTOL ban vívta ki magának az elismerést, hanem országos hírnévre tett szert. Könnyű a dolguk már a csoportvezetőknek A jó hírnév büszkeséggel, szorgalommal, munkaszeretettel párosult a szövetkezetben. Ugyan ki merte volna három évvel ezelőtt azt állítani, hogy ötvenhatban már jobb dolguk lesz a csoportvezetőknek. Ez más szóval úgy értendő, hogy most már nem kell nekik reggelenként kilincselni, könyörögni, hogy gyere már szomszéd, vagy koma, hiszen nyolc óra felé ballag a vekker mutatója. Tudja mindenki, mi vár rá, mi a teendője. Azt is hallottam, hogy voltak olyanok is, akik a kukoricabetakarítás alatt „két váltásban" dolgoztak. Azért idézőjelben, mert nem hivatalos éjjeli műszakról lesz most szó, hanem csupán a paraszti virtusról, a versengésről, ami jellemző a kiváló munkafegyelemre ... Estefelé jár már az idő. A tagok a részükre kiadott területről betakarítják a kukoricát. Már alig látják a csöveket, de azért dolgoznak. Végül is annyira ellepi a tájat a sötétség, hogy abba kell hagyni a munkát, pedig a kőrővágásra most a legalkalmasabb az idő. Leszállt a harmat, megereszkedett a kukoricaszár, nem törik a levele. De hét ki emberfia dolgozik sötétben. Nincs más hátra, haza kell menni, korén reggel sem lesz száraz ... Elcsendesedik a határ, de csak addig, amíg a sápadt hold kikandikál a felhők mögül. Aztán, mintha összebeszéltek volna, újra megzavarják az éj csendjét a kapavágások. A hold fénye mellett is jól megy a munka. Mire virradni kezd, már csak a rakásokba hordott korőkévék bizonyítják, hogy a szorgalmas paraszti kéz éjjel sem pihent. De megérte a nagy sietséget, a szorgalmat. Egy hét múlva már maguk mögött tudják az őszi betakarítást, nem beszélve a vetésről, amit október tizedikéig befejeztek. 22 ezer korona és 50 mázsa gabona egy évre Ilyen emberek hát a nyárasdiak. Ezek után nem csodálkozhat senki sem azon, miért olyan jó gazdák, miért tud a nyárasdi szövetkezet 200 ezer liter tejet beadni terven felül. Hát hogyne tudna, amikor naponta minden fejőstehénre átlag 9 és fél liter tejet számíthatnak. A jövőben ezt is túlhaladják, mert csupa fajmarhákat akarnak tenyészteni. Olyanokat, amelyekből már negyven áll a közös istállóban. S ezek a tehenek már évente 6000 liter tejet adnak, köztük van olyan is, amely naponta 22—22 literrel örvendezteti meg a fejőket. Most már ahhoz sem kell túlságosan sok magyarázat (a fejőket a tejhozam után jutalmazzák), miért van Grünwald Dezsőnek, Csölle Sándornak és a többi fejőnek évente 20—22 ezer koronás jövedelme, emellett a természetbeni juttatás fejében 50 mázsa gabona, 10 mázsa takarmány és 3000 korona a háztáji gazdálkodásból. A legfőbb jövede'mi forrás A nyárasdiak megszívlelték azt a már jelszóként ható igazságot, hogy a mezőgazdasági termelés fő jövedelmi forrása a fejlett állattenyésztés. Ezt nyomban be is bizonyíthatjuk azzal, hogy az évi jövedelem — ami 4 r Mi történt Ocsváron? Kétféle hangulat uralkodott a községben, amikor a lakosság egy része elhatározta, hogy megalakítják az ÉFSZ-et. Mindenről beszéltek a faluban, hogy a szövetkezetnek nincs jövője, hogy rövidesen szétesik, hogy a szövetkezetben ingyen kell dolgozni, és még ki tudja, mi mindent öszszekiabáltak azok, akik nem szívlelték a szövetkezetet. És mégis mi történt Ócsváron? Az új szövetkezeti tagok, Kazsimír és Kövér a feleségükkel. Török elvtárs, az elnök vezetésével mindjárt tavaszkor szorgalmasan munkához láttak. Földjüket a gép- és traktorállomás kiválóan megdolgozna. Jó volt a termés. 370 métermázsa termést öt nap alatt csépelt ki a 12 szövetkezeti tag. Ebből 38 mázsát mint természetbeni járandóságot a szövetkezeti tagok között osztották szét az első félévi munkaegységek után. Első termésükből 180 mázsát adtak be. (Levelezőnktől) és félmillió korona — 55 százalékát az állattenyésztésből nyerik. A fentebb említett kivélő szarvasmarhaállomány mellett igen jelentős a jövedelem a sertéstenyésztésből is. Az állami felvásárlási árakon értékesített hízósertések (természetesen a beadás teljesítése után) úgyszólván aranybányái a szövetkezetnek. Eddig 250 mázsa hízósertést adtak el ilyetén, 50 mázsányi pedig most hízik. Kétségttlen, az állattenyésztésből eredő bevétel nagy szerepet játszik a gazdaságosságban, emellett nem becsülik le a növénytermesztést sem, hiszen a csallóközi földeken jó búza és zab terem. A könyvelő szerint a len , és napraforgó termesztése is áldásos ; dolog, különösen, ha ráfordul az idő, mint az idén. 50 új ház, 11 épülőfélben Az, hogy a közösben milliókkal számolnak, egyben kihatással van a falu, a szövetkezeti tagság életmódjára, anyagi helyzetére i«. A munkaegységenkénti 10 koronás előleg, a természetbeni jutalmak, a háztájiból eredő jövedelem a fokmérője a közösségben végzett munka igazságos jutalmazásának. Ennek az 1100 hektáros szövetkezetnek (most már 1600 hektárt számolnak. mert az alistáliaktól, akik nem bírták munkaerővel, átvettek 500 hektárt) minden dolgos tagja megtalálta számítását a közösben. Mert ha nem így volna, akkor hogyan épült volna a szövetkezet fennállása óta 50 új háromszobás lakóház. Ennyi a múltban 100 év alatt sem épült. S ha nem volna rá mód. nem szépítgetnék huszonhármán is a még elég jókarban lévő házukat. De miért ne tennék, amikor a mód, az an^ag is megvan hozzá. A szövetkezet ^téglagyára naponta egy új lakóházat „gyárt". Ügy értsük, hogy minden nap 15 000 téglát égetnek a helyi* téglagyárban, ha ugyan ennek nevezhetjük ezt a kis égetőkemencét. Nevezzük hát annak, hiszen a faluban is így büszkélkednek vele. Mert a nyárasdiak nemcsak arra büszkék, hogy nem sikerült annak idején a szövetkeze te lienes megmozdulás, hanem arra is, hogy megmutatták hogy jövője csakis a szövetkezetnek van, és arra is, hogy ma már a faluban csak 400 hektáron gazdélkodnak az egyéniek, (akik különben már tudják, hogy jobb a közösben, csak várnak még a belépéssel) és a középparasztság, a tapasztalt jő gazdák túlnyomó többsége is, a nagyüzemi gazdálkodás megelégedett családjában találta meg a jövő legjárhatóbb útját. Méry Ferenc A bratislavai televíziós adóállomás a napokban megkezdte próbaadásait. Bratislava lakosai — főleg azok, akik már rendelkeznek televíziós vevőkészülékekkel — türelmetlenül várják a rendszeres adásokat. Addig — amint az a fenti képen is látható — a képtükör helyett a hatalmas kolibai adóantennát szemlélik. Nem sokáig. Az adások a legközelebbi hetekben megkezdődnek. Televíziós műszaki szolgálat Nifrán Tekintettel arra, hogy a bratislavai televízióállomás f. é. november elején megkezdi működését, a Nyitrai Háztartási Cikkek nemzeti vállalat, amely a televíziós készülékeket árulja, különleges televíziós műszaki szolgálatot létesített. A televíziós műszaki szolgálat elme: Nitra, Ulica Národné- ho povstania 4. Ez az üzem gondoskodik arról, hogy az újonnan vett televízorokat üzembehelyezze. továbbá a vevő kívánságára bárhol televízió- antennát felszerel. K. Csaknem hatmillió Kčs bevétel a simoR-jiidai vásáron A haqyományos simon-iudai vasártez év október 20—22-ig mér 232-szer tartották meg Párkányban. A vásárnak újból nagy sikere volt. Feladatát jól teljesítette mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem és az egységes földmüvesszövetkezetek is. A háromnapos simon-judai vásár, összbevétele csaknem 6 millió koronát tett ki. A népi kezdeményezés növekvő szerepe írta: Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja A moszkvai Pravda hétfőn, október 22-én közölte Rudolf Baráknak, a CSKP KB politikai irodája tagjának következő cikkét: A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai a népi kezdeményezés páratlan fellendülését váltották ki nemcsak a Szovjetunióban, hanem azokban a népi demokratikus országokban is, ahol a szocializmus építése során a kommunista és munkáspártok vezetésével megszilárdul a nép erkölcsi-politikai egysége. Ez a szocialista demokratizmus előnyeiből eredő kezdeményezés nem ideiglenes, nem kampányjellegű. Hatalmas munkát jelent az egyre növekvő népi kezdeményezés, amelynek kimeríthetetlen és legyőzhetetlen erejére számit az alkotó marxizmus-leninizmus. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megtárgyalta a világjelentőségű alapvető politikai és gazdasági kérdéseket. A Nagy Októberi Forradalom által elültetett szocializmus fája egészséges, zöld leveleket hajt és leráz magáról mindent, ami káros további fejlődésére. A fogyatékosságok bírálata, a marxizmus-leninizmustól idegen személyi kultusz letöréséért folytatott harc és a szocialista törvényesség alapelveinek betartásáért vívott küzdelem új erővel bizonyította be a szovjet demokrácia előnyeit. A mondottakon kívül a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongreszszusa megmutatta a nemzetközi fejlődés optimista távlatalt Ezzel új, erős ösztönzést adott a nép kezdeményezésének az egész világon a békéért, a demokráciáért, a szocialista haladásért vívott harcban. A Csehszlovák Köztársaságban nemcsak a kommunisták, hanem az egész Nemzeti Front, a munkások, a dolgozó parasztok és a népi értelmiség megkezdte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa fontos eredményeinek alkotó alkalmazását a helyi feltételek mellett. A CSKP a kongresszusi határozatok magyarázatát egybekapcsolta a szocialista építés második ötéves terve irányelvtervezetéről folytatott nyilvános vitával. A politikai történések mozgalmas légkörében ült össze a CSKP júniusi konferenciája. A konferencia megtárgyalta a jelenlegi helyzetet és a párt feladatait s állást foglalt a népgazdaság 1956—1960. évi fejlesztési tervével kapcsolatban a második ötéves terv irányelvtervezetéről folytatott vita eredményeihez. A konferencia világos bizonyítéka volt a párt teljes egységének. A konferencia az egyhangúlag elfogadott határozatokban hangsúlyozta a pártmunka átépítésének szükségességét a pártélet lenini normáinak szigorú betartása szellemében. Ezenkívül a konferencia megtárgyalta a szocialista építés gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos fontos irányelveket, amelyek utat mutatnak az anyagitechnikai ellátás tervezése és decentralizálása módszereinek és szervezésének egyszerűsítésében, a népgazdaság, a beruházási építkezés és nyilvántartás pénzügyi rendezésének egyszerűsítésében. Ä konferencia határozatot hozott az állami igazgatás és a népgazdaság terén a jogkör és felelősség jelentős decentralizálásáról, a szlovák nemzeti szervek jogkörének kibővítéséről, a nemzeti bizottságok feladatainak további lényeges növeléséről, a minisztériumok és központi hivatalok számának csökkentéséről s az ezen intézményekben dolgozók munkájának megjavításőról és létszámuk csökkentéséről. A konferencia végül, de nem utolsó sorban határozott a szocialista törvényesség további megszilárdításáról. Lényegükben mindezek az intézkedések a szocialista demokratizmus előnyeinek nagyobbméretü kihasználásra irányulnak. A konferencia óta eltelt rövid időszakot olyan jelentős munkával töltöttük meg, amely azt bizonyltja, hogy a párt, a kormány és a nép egyek a konferencia határozatainak pontos teljesítésében. A nemzetgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta a képviselőknek a szlovák nemzeti szervek jogköre lényeges kibővítéséről szóló alkotmánytörvény kiadására vonatkozó kezdeményező javaslatát. E törvény végrehajtása további fontos lépés a köztársaság egységének megszilárdításában, a cseh és a szlovák nemzet testvéri kapcsolatainak elmélyítésében. A kormány megtárgyalta és konkrét intézkedéseket tesz a célszerű decentralizáció megvalósítására, szem előtt tartva a helyi szervek kezdeményezésének fejlesztését a központi irányítás alapvető és lényeges elveinek betartása mellett. Ezek tehát a népi Csehszlovákia fejlődésének eredményei a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után. A reakciós körök úgy vélekednek, hogy J. V. Sztálin személyi kultuszának nyílt bírálata a marxizmusleninizmus tudományos nézetéhez igazodó pártok politikai vonzóerejének gyengülér Hoz fog vezetni. A munkásosztály r égei hiábavalóan fejtettek ki n t igyekezetet, hogy saját céljaikra használják fel a feltárt hibákat és fogyatékosságokat, mert terveik hajótörést szenvedtek. A szocialista demokratizmus továbbfejlesztéséért folytatott harcban elért sikerek rendkívül szemléltetően m tatják az ellenséges propaganda csőd jét, mely gyűlölettől elvakultan egyre ismételgeti a régi, régen leleplezett mesét, hogy nálunk egyáltalán nincs demokrácia. Nincs, nálunk valóban nincs burzsoá demokrácia, a gazdagok demokráciája. A munkások, földművesek és dolgozó értelmiség államának demokráciája az. Olyan demokrácia, amely példaképét a szovjet demokráciában látja, mivel olyan állam — ahogy Lenin mondotta —, amely a szó szoros értelmében demokratikusabb volna, amely szorosabb kapcsolatban állna a dolgozókkal és a kizsákmányolt tömegekkel, eddig még nem volt a világon. A népet, amely kivívta igazi szabadságát, nem lehet vívmányaitól megfosztani. Ma ez annál kevésbé lehetséges, mivel létrejött és erősödik a szocialista világrendszer. Különben, amint látjuk, ezekkel a tényekkel akarva, nem akarva számolnak ellenségeink is. Jellemző, hogy az amerikai pénzből fenntartott „Sza bad Európa" leadóállomás és ellenséges kémszervezet követői is, az utóbbi időben kénytelenek voltak új manőve rekhez folyamodni. Ez év szeptember elején a „Szabad Európa" cseh adáséban arról kezdtek beszélni, hogy „a felszabadítás" (értsd: Csehszlovákia újbóli imperialista leigázása után) felülvizsgált tervei szerint e tervek kezdeményezői végeredményben készek lesznek arra, hogy ne adják viszsza az üzemeket a kapitalistáknak és hogy az uralomra kerülő demokrácia sem szükséges, hogy feltétlenül a régi típusú demokrácia legyen. De népünket ilyen trükkökkel nem lehet becsapni. Ez túlságosan hasonlít a kommunisták nélküli szovjetekről szóló régi nótához. A burzsoázia képviselői ilyen propagandisztikus cselszövésekhez folyamodnak mindig, amikor az új rendszer szilárd gyökeret vert a nép tudatában. A szocialista tábor országai között egyre mélyülő általános együttműködés, főleg a gazdasági tervek összhangba hozása lehetővé teszi gazdasági és kulturális építésünk gyorsabb ütemét is. Csehszlovákia igen fejlett ipari alappal rendelkezik. A második ötéves terv folyamán Csehszlovákiában lényegében be ' >het fejezni a szocializmus alapjainak építését a mezőgazdaságban is. A kommunista párt és a csehszlovák nép teljesen reális feladatot tűztek maguk elé, azt, hogy gazdasági szempontból meg kell előzni a legfejlettebb kapitalista országokat. Ilyen feladatokat csupán a nép növekvő kezdeményezése alapján lehet teljesíteni. A termelés növelése és ezzel a lakosság életszínvonalának emelkedése is elsősorban a munkatermelékenység növekedésétől függ. A társadalmi munkatermelékenység tartós és gyors növekedésének biztosítása a néptömegek kimeríthetetlen erejében rejlő tartalékok mozgósítása, a népi demokratikus rendszer által nyújtott minden lehetőség kihasználása — a sikerhez vezető út. Népi demokráciánk nem hangos frázisokkal és üres ígéretekkel, hanem tárgyilagosan és praktikusan a nép közvetlen részvételével oldja meg a dolgozókat legjobban érdeklő kérdéseket. így például a múlt hónapban a dolgozók aktív részvételével készültek az üzemek és • hivatalok arra, hogy a béreik csökkentése nélkül köztársaságunkban ez év október 1-től be lehessen vezetni a 46 órás munkahetet. A fiatalok 16 éves korig 1956. október 1-től 36 őrát dolgoznak hetenkint. Még a második ötéves terv folyamán megkezdjük a hétórás munkaidőre való fokozatos áttérést. Ez év december 1-i érvénnyel emelkednek az alacsony járadékok. A szocializmus megköveteli azoknak a feltételeknek megteremtését, amelyek a dolgozóknak az állam, a népgazdaság, a köz- és kulturális élet irányításába való egyre nagyobb mértékű bekapcsolására szükségesek. A Csehszlovák Köztársaságban a nemzeti bizottságok fennálló rendszere a dolgozók széles aktíváját kapcsolja be a gazdasági és kulturális építés konkrét kérdéseinek megoldásába. A legutóbbi választásokon 180 ezer polgárt választottak meg a nemzeti bizottságok tagjaivá. A polgárok további százezrei dolgoznak a nemzeti bizottságok különféle albizottságaiban, a népbíróságokon, stb. A nép alkotó kezdeményezésének fejlesztéséhez és érvényesítéséhez veO i W 1956. oV • «• •• >R