Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-26 / 299. szám, péntek

I H árom esztendő suhant el azon nehéz napok óta, amelyekre nem szívesen gondolnak vissza a nyá­rasdi szövetkezet tagjai. E három év nem is olyan hosszú idő, de ha napok­ban akarjuk kifejezni, több mint^ezer. E napok minden órája, perce esemény­ben, változatosságban, örömben, avagy bánatban telt el. Az új élet sokat adott a nyárasdiaknak. Az idő elnyelte az akkori visszásságokat, a forrongó, tisz­tuló folyamat, mely a faluban ötven­három nyarán végbement, tlj erőt, na­gyobb kedvet, szorgalmat ajándékozott a közösségnek. S hogy sokáig ne te­gyem próbára az olvasó kíváncsiságát, elárulom, miről van szó, miért lapoz­tam vissza három évet a nyúrasdi szö­vetkezet történetének lapjaiban. Borúra der«í Mintha most is magam előtt látnám a gyengébb szívűek elkeseredését afe­lett, hogy a néhányéves szövetkezet alapjában megingott, az asszonyok ha­lálra rémült arcát, kérdő tekintetét: vajon mi lesz most, újra kell kezdeni az életet, mi lesz a közössel, hogyan osztják újra szét a jószágot, mit ve­tünk ősszel a főidbe? A nehéz napok sok fájdalmas percet jelentettek a szövetkezetet féltő, a közösséget meg­kedvelt, a jobb jövőben bízó szövet­kezeti tagok számára ... Majd mint derült égből a villámcsapás, ügy ha­tottak Dömény János elnök szavai azon a gyűlésen, amelyen ítélkeztek a rend­bontők, a fegyelem megzavarói felett. A parasztember ereje, hite, a jövőért küzdő bátorsága testesült meg az elnök személyében. Akinek nem tetszik — fájdalmasan, de erőlteljesen hangzott ez Dömény elvtárs ajkáról — mehet, nem tartjuk vissza, de azt nem enged­jük, hogy eddigi szívós munkánk ered­ményét néhány munkakerülő miatt fel­adjuk. A szövetkezetet meg kell vé­deni és meg is védjük ... Az elnök határozottsága, s a szövet­kezeti gondolatért tüzbemenő tagok összefogása győzött. Győzött, mert nem maradtak egyedül a nehéz órákban sem, a párt egy pillanatig sem vette le a szövetkezetről segítő kezét. Az igaz ügyért végzett munka, a paraszt­ember szilárd akarata győzedelmeske­dett és kamatozva térült vissza az idei tavaszon mindaz, ami akkor pillanat­nyilag elveszettnek látszott. „Kamat fejében" negyvenöt dolgozó paraszt lett a tagja — köztük azok is, akik­nek megingott a bizalmuk — annak a közösségnek, amely nemcsak a járás­KAMATOSTOL ban vívta ki magának az elismerést, hanem országos hírnévre tett szert. Könnyű a dolguk már a csoportvezetőknek A jó hírnév büszkeséggel, szorga­lommal, munkaszeretettel párosult a szövetkezetben. Ugyan ki merte volna három évvel ezelőtt azt állítani, hogy ötvenhatban már jobb dolguk lesz a csoportvezetőknek. Ez más szóval úgy értendő, hogy most már nem kell ne­kik reggelenként kilincselni, könyö­rögni, hogy gyere már szomszéd, vagy koma, hiszen nyolc óra felé ballag a vekker mutatója. Tudja mindenki, mi vár rá, mi a teendője. Azt is hallot­tam, hogy voltak olyanok is, akik a kukoricabetakarítás alatt „két váltás­ban" dolgoztak. Azért idézőjelben, mert nem hivatalos éjjeli műszakról lesz most szó, hanem csupán a parasz­ti virtusról, a versengésről, ami jel­lemző a kiváló munkafegyelemre ... Estefelé jár már az idő. A tagok a részükre kiadott területről betakarít­ják a kukoricát. Már alig látják a csö­veket, de azért dolgoznak. Végül is annyira ellepi a tájat a sötétség, hogy abba kell hagyni a munkát, pedig a kőrővágásra most a legalkalmasabb az idő. Leszállt a harmat, megereszkedett a kukoricaszár, nem törik a levele. De hét ki emberfia dolgozik sötétben. Nincs más hátra, haza kell menni, ko­rén reggel sem lesz száraz ... Elcsen­desedik a határ, de csak addig, amíg a sápadt hold kikandikál a felhők mö­gül. Aztán, mintha összebeszéltek volna, újra megzavarják az éj csend­jét a kapavágások. A hold fénye mel­lett is jól megy a munka. Mire virrad­ni kezd, már csak a rakásokba hordott korőkévék bizonyítják, hogy a szor­galmas paraszti kéz éjjel sem pihent. De megérte a nagy sietséget, a szor­galmat. Egy hét múlva már maguk mögött tudják az őszi betakarítást, nem beszélve a vetésről, amit október tizedikéig befejeztek. 22 ezer korona és 50 mázsa gabona egy évre Ilyen emberek hát a nyárasdiak. Ezek után nem csodálkozhat senki sem azon, miért olyan jó gazdák, miért tud a nyárasdi szövetkezet 200 ezer liter tejet beadni terven felül. Hát hogyne tudna, amikor naponta minden fejős­tehénre átlag 9 és fél liter tejet szá­míthatnak. A jövőben ezt is túlhalad­ják, mert csupa fajmarhákat akarnak tenyészteni. Olyanokat, amelyekből már negyven áll a közös istállóban. S ezek a tehenek már évente 6000 li­ter tejet adnak, köztük van olyan is, amely naponta 22—22 literrel örven­dezteti meg a fejőket. Most már ahhoz sem kell túlságosan sok magyarázat (a fejőket a tejhozam után jutalmaz­zák), miért van Grünwald Dezsőnek, Csölle Sándornak és a többi fejőnek évente 20—22 ezer koronás jövedelme, emellett a természetbeni juttatás fe­jében 50 mázsa gabona, 10 mázsa ta­karmány és 3000 korona a háztáji gazdálkodásból. A legfőbb jövede'mi forrás A nyárasdiak megszívlelték azt a már jelszóként ható igazságot, hogy a mezőgazdasági termelés fő jövedel­mi forrása a fejlett állattenyésztés. Ezt nyomban be is bizonyíthatjuk az­zal, hogy az évi jövedelem — ami 4 r Mi történt Ocsváron? Kétféle hangulat uralkodott a köz­ségben, amikor a lakosság egy része elhatározta, hogy megalakítják az ÉFSZ-et. Mindenről beszéltek a falu­ban, hogy a szövetkezetnek nincs jö­vője, hogy rövidesen szétesik, hogy a szövetkezetben ingyen kell dolgoz­ni, és még ki tudja, mi mindent ösz­szekiabáltak azok, akik nem szívlel­ték a szövetkezetet. És mégis mi történt Ócsváron? Az új szövetkezeti tagok, Kazsimír és Kövér a feleségükkel. Török elv­társ, az elnök vezetésével mindjárt tavaszkor szorgalmasan munkához láttak. Földjüket a gép- és trak­torállomás kiválóan megdolgozna. Jó volt a termés. 370 métermázsa ter­mést öt nap alatt csépelt ki a 12 szö­vetkezeti tag. Ebből 38 mázsát mint természetbeni járandóságot a szövet­kezeti tagok között osztották szét az első félévi munkaegységek után. Első termésükből 180 mázsát adtak be. (Levelezőnktől) és félmillió korona — 55 százalékát az állattenyésztésből nyerik. A fen­tebb említett kivélő szarvasmarhaál­lomány mellett igen jelentős a jöve­delem a sertéstenyésztésből is. Az állami felvásárlási árakon értékesített hízósertések (természetesen a beadás teljesítése után) úgyszólván aranybá­nyái a szövetkezetnek. Eddig 250 má­zsa hízósertést adtak el ilyetén, 50 mázsányi pedig most hízik. Kétségttlen, az állattenyésztésből eredő bevétel nagy szerepet játszik a gazdaságosságban, emellett nem be­csülik le a növénytermesztést sem, hiszen a csallóközi földeken jó búza és zab terem. A könyvelő szerint a len , és napraforgó termesztése is áldásos ; dolog, különösen, ha ráfordul az idő, mint az idén. 50 új ház, 11 épülőfélben Az, hogy a közösben milliókkal szá­molnak, egyben kihatással van a falu, a szövetkezeti tagság életmódjára, anyagi helyzetére i«. A munkaegysé­genkénti 10 koronás előleg, a termé­szetbeni jutalmak, a háztájiból eredő jövedelem a fokmérője a közösségben végzett munka igazságos jutalmazásá­nak. Ennek az 1100 hektáros szövet­kezetnek (most már 1600 hektárt szá­molnak. mert az alistáliaktól, akik nem bírták munkaerővel, átvettek 500 hektárt) minden dolgos tagja megta­lálta számítását a közösben. Mert ha nem így volna, akkor hogyan épült volna a szövetkezet fennállása óta 50 új háromszobás lakóház. Ennyi a múltban 100 év alatt sem épült. S ha nem volna rá mód. nem szépít­getnék huszonhármán is a még elég jókarban lévő házukat. De miért ne tennék, amikor a mód, az an^ag is megvan hozzá. A szövetkezet ^téglagyá­ra naponta egy új lakóházat „gyárt". Ügy értsük, hogy minden nap 15 000 téglát égetnek a helyi* téglagyárban, ha ugyan ennek nevezhetjük ezt a kis égetőkemencét. Nevezzük hát annak, hiszen a faluban is így büszkélkednek vele. Mert a nyárasdiak nemcsak arra büszkék, hogy nem sikerült annak ide­jén a szövetkeze te lienes megmozdulás, hanem arra is, hogy megmutatták hogy jövője csakis a szövetkezetnek van, és arra is, hogy ma már a faluban csak 400 hektáron gazdélkodnak az egyéniek, (akik különben már tudják, hogy jobb a közösben, csak várnak még a belépéssel) és a középparaszt­ság, a tapasztalt jő gazdák túlnyomó többsége is, a nagyüzemi gazdálkodás megelégedett családjában találta meg a jövő legjárhatóbb útját. Méry Ferenc A bratislavai televíziós adóállomás a napokban megkezdte próbaadásait. Bratislava lakosai — főleg azok, akik már rendelkeznek televíziós vevőké­szülékekkel — türelmetlenül várják a rendszeres adásokat. Addig — amint az a fenti képen is látható — a kép­tükör helyett a hatalmas kolibai adó­antennát szemlélik. Nem sokáig. Az adások a legközelebbi hetekben meg­kezdődnek. Televíziós műszaki szolgálat Nifrán Tekintettel arra, hogy a bratislavai televízióállomás f. é. november elején megkezdi működését, a Nyitrai Ház­tartási Cikkek nemzeti vállalat, amely a televíziós készülékeket árulja, kü­lönleges televíziós műszaki szolgála­tot létesített. A televíziós műszaki szolgálat elme: Nitra, Ulica Národné- ho povstania 4. Ez az üzem gondos­kodik arról, hogy az újonnan vett televízorokat üzembehelyezze. to­vábbá a vevő kívánságára bárhol te­levízió- antennát felszerel. K. Csaknem hatmillió Kčs bevétel a simoR-jiidai vásáron A haqyományos simon-iudai vasártez év október 20—22-ig mér 232-szer tartották meg Párkányban. A vásárnak újból nagy sikere volt. Feladatát jól teljesítette mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem és az egy­séges földmüvesszövetkezetek is. A háromnapos simon-judai vásár, összbe­vétele csaknem 6 millió koronát tett ki. A népi kezdeményezés növekvő szerepe írta: Rudolf Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja A moszkvai Pravda hétfőn, október 22-én közölte Rudolf Baráknak, a CSKP KB politikai irodája tagjának következő cik­két: A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi jelen­tőségű határozatai a népi kezdemé­nyezés páratlan fellendülését váltot­ták ki nemcsak a Szovjetunióban, ha­nem azokban a népi demokratikus országokban is, ahol a szocializmus építése során a kommunista és mun­káspártok vezetésével megszilárdul a nép erkölcsi-politikai egysége. Ez a szocialista demokratizmus előnyeiből eredő kezdeményezés nem ideiglenes, nem kampányjellegű. Hatalmas munkát jelent az egyre növekvő népi kezde­ményezés, amelynek kimeríthetetlen és legyőzhetetlen erejére számit az al­kotó marxizmus-leninizmus. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa megtárgyalta a világjelentőségű alapvető politikai és gazdasági kérdéseket. A Nagy Októberi Forradalom által elültetett szocializ­mus fája egészséges, zöld leveleket hajt és leráz magáról mindent, ami káros további fejlődésére. A fogyaté­kosságok bírálata, a marxizmus-leni­nizmustól idegen személyi kultusz le­töréséért folytatott harc és a szocia­lista törvényesség alapelveinek betar­tásáért vívott küzdelem új erővel bi­zonyította be a szovjet demokrácia előnyeit. A mondottakon kívül a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresz­szusa megmutatta a nemzetközi fejlő­dés optimista távlatalt Ezzel új, erős ösztönzést adott a nép kezdeménye­zésének az egész világon a békéért, a demokráciáért, a szocialista haladá­sért vívott harcban. A Csehszlovák Köztársaságban nem­csak a kommunisták, hanem az egész Nemzeti Front, a munkások, a dolgozó parasztok és a népi értelmiség meg­kezdte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa fontos ered­ményeinek alkotó alkalmazását a he­lyi feltételek mellett. A CSKP a kongresszusi határozatok magyarázatát egybekapcsolta a szocia­lista építés második ötéves terve irányelvtervezetéről folytatott nyilvá­nos vitával. A politikai történések mozgalmas légkörében ült össze a CSKP júniusi konferenciája. A konferencia megtárgyalta a jelen­legi helyzetet és a párt feladatait s ál­lást foglalt a népgazdaság 1956—1960. évi fejlesztési tervével kapcsolatban a második ötéves terv irányelvtervezeté­ről folytatott vita eredményeihez. A konferencia világos bizonyítéka volt a párt teljes egységének. A konferencia az egyhangúlag elfo­gadott határozatokban hangsúlyozta a pártmunka átépítésének szükségessé­gét a pártélet lenini normáinak szigorú betartása szellemében. Ezenkívül a konferencia megtárgyal­ta a szocialista építés gyakorlati kér­déseivel kapcsolatos fontos irányelve­ket, amelyek utat mutatnak az anyagi­technikai ellátás tervezése és decent­ralizálása módszereinek és szervezé­sének egyszerűsítésében, a népgazda­ság, a beruházási építkezés és nyil­vántartás pénzügyi rendezésének egy­szerűsítésében. Ä konferencia határo­zatot hozott az állami igazgatás és a népgazdaság terén a jogkör és felelős­ség jelentős decentralizálásáról, a szlo­vák nemzeti szervek jogkörének kibő­vítéséről, a nemzeti bizottságok fel­adatainak további lényeges növeléséről, a minisztériumok és központi hiva­talok számának csökkentéséről s az ezen intézményekben dolgozók munkájának megjavításőról és létszá­muk csökkentéséről. A konferencia végül, de nem utolsó sorban határo­zott a szocialista törvényesség további megszilárdításáról. Lényegükben mind­ezek az intézkedések a szocialista de­mokratizmus előnyeinek nagyobbmé­retü kihasználásra irányulnak. A konferencia óta eltelt rövid idő­szakot olyan jelentős munkával töl­töttük meg, amely azt bizonyltja, hogy a párt, a kormány és a nép egyek a konferencia határozatainak pontos teljesítésében. A nemzetgyűlés meg­tárgyalta és jóváhagyta a képviselők­nek a szlovák nemzeti szervek jog­köre lényeges kibővítéséről szóló alkotmánytörvény kiadására vonatkozó kezdeményező javaslatát. E törvény végrehajtása további fontos lépés a köztársaság egységének megszilárdí­tásában, a cseh és a szlovák nemzet testvéri kapcsolatainak elmélyítésé­ben. A kormány megtárgyalta és konkrét intézkedéseket tesz a célszerű decent­ralizáció megvalósítására, szem előtt tartva a helyi szervek kezdeményezé­sének fejlesztését a központi irányítás alapvető és lényeges elveinek betartá­sa mellett. Ezek tehát a népi Csehszlovákia fej­lődésének eredményei a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa után. A reakciós körök úgy véleked­nek, hogy J. V. Sztálin személyi kul­tuszának nyílt bírálata a marxizmus­leninizmus tudományos nézetéhez iga­zodó pártok politikai vonzóerejének gyengülér Hoz fog vezetni. A munkás­osztály r égei hiábavalóan fejtet­tek ki n t igyekezetet, hogy saját céljaikra használják fel a feltárt hi­bákat és fogyatékosságokat, mert terveik hajótörést szenvedtek. A szocialista demokratizmus tovább­fejlesztéséért folytatott harcban elért sikerek rendkívül szemléltetően m tatják az ellenséges propaganda csőd jét, mely gyűlölettől elvakultan egyre ismételgeti a régi, régen leleplezett mesét, hogy nálunk egyáltalán nincs demokrácia. Nincs, nálunk valóban nincs burzsoá demokrácia, a gazda­gok demokráciája. A munkások, föld­művesek és dolgozó értelmiség álla­mának demokráciája az. Olyan demok­rácia, amely példaképét a szovjet de­mokráciában látja, mivel olyan állam — ahogy Lenin mondotta —, amely a szó szoros értelmében demokratiku­sabb volna, amely szorosabb kapcso­latban állna a dolgozókkal és a ki­zsákmányolt tömegekkel, eddig még nem volt a világon. A népet, amely kivívta igazi szabad­ságát, nem lehet vívmányaitól meg­fosztani. Ma ez annál kevésbé lehet­séges, mivel létrejött és erősödik a szocialista világrendszer. Különben, amint látjuk, ezekkel a tényekkel akarva, nem akarva szá­molnak ellenségeink is. Jellemző, hogy az amerikai pénzből fenntartott „Sza bad Európa" leadóállomás és ellenséges kémszervezet követői is, az utóbbi időben kénytelenek voltak új manőve rekhez folyamodni. Ez év szeptember elején a „Szabad Európa" cseh adá­séban arról kezdtek beszélni, hogy „a felszabadítás" (értsd: Csehszlovákia újbóli imperialista leigázása után) fe­lülvizsgált tervei szerint e tervek kezdeményezői végeredményben ké­szek lesznek arra, hogy ne adják visz­sza az üzemeket a kapitalistáknak és hogy az uralomra kerülő demokrácia sem szükséges, hogy feltétlenül a ré­gi típusú demokrácia legyen. De né­pünket ilyen trükkökkel nem lehet be­csapni. Ez túlságosan hasonlít a kommunisták nélküli szovjetekről szóló régi nótához. A burzsoázia képviselői ilyen propagandisztikus cselszövések­hez folyamodnak mindig, amikor az új rendszer szilárd gyökeret vert a nép tudatában. A szocialista tábor országai között egyre mélyülő általános együttműkö­dés, főleg a gazdasági tervek össz­hangba hozása lehetővé teszi gazda­sági és kulturális építésünk gyorsabb ütemét is. Csehszlovákia igen fejlett ipari alap­pal rendelkezik. A második ötéves terv folyamán Csehszlovákiában lényegében be ' >het fejezni a szocializmus alap­jainak építését a mezőgazdaságban is. A kommunista párt és a csehszlo­vák nép teljesen reális feladatot tűz­tek maguk elé, azt, hogy gazdasági szempontból meg kell előzni a leg­fejlettebb kapitalista országokat. Ilyen feladatokat csupán a nép növekvő kezdeményezése alapján lehet telje­síteni. A termelés növelése és ezzel a lakosság életszínvonalának emelke­dése is elsősorban a munkatermelé­kenység növekedésétől függ. A tár­sadalmi munkatermelékenység tartós és gyors növekedésének biztosítása a néptömegek kimeríthetetlen erejében rejlő tartalékok mozgósítása, a népi demokratikus rendszer által nyújtott minden lehetőség kihasználása — a sikerhez vezető út. Népi demokráciánk nem hangos frá­zisokkal és üres ígéretekkel, hanem tárgyilagosan és praktikusan a nép közvetlen részvételével oldja meg a dolgozókat legjobban érdeklő kérdé­seket. így például a múlt hónapban a dol­gozók aktív részvételével készültek az üzemek és • hivatalok arra, hogy a béreik csökkentése nélkül köztársa­ságunkban ez év október 1-től be le­hessen vezetni a 46 órás munkahetet. A fiatalok 16 éves korig 1956. októ­ber 1-től 36 őrát dolgoznak heten­kint. Még a második ötéves terv fo­lyamán megkezdjük a hétórás mun­kaidőre való fokozatos áttérést. Ez év december 1-i érvénnyel emelkednek az alacsony járadékok. A szocializmus megköveteli azoknak a feltételeknek megteremtését, ame­lyek a dolgozóknak az állam, a nép­gazdaság, a köz- és kulturális élet irányításába való egyre nagyobb mér­tékű bekapcsolására szükségesek. A Csehszlovák Köztársaságban a nemzeti bizottságok fennálló rendsze­re a dolgozók széles aktíváját kap­csolja be a gazdasági és kulturális építés konkrét kérdéseinek megoldá­sába. A legutóbbi választásokon 180 ezer polgárt választottak meg a nem­zeti bizottságok tagjaivá. A polgárok további százezrei dolgoznak a nem­zeti bizottságok különféle albizottsá­gaiban, a népbíróságokon, stb. A nép alkotó kezdeményezésének fejlesztéséhez és érvényesítéséhez ve­O i W 1956. oV • «• •• >R

Next

/
Thumbnails
Contents