Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)
1956-10-24 / 297. szám, szerda
Dunaszerdaheüyen Sörödnek a cigányokkal A Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság a napokban foglalkozott a lmunkaerőtoborzással. Ezzel kapcsolatban sorra került a cigánykérdés megtárgyalása is. Tekintette! arra, hogy cigány polgártársaink szép számban élnek Dunaszerdahelyen és sokan közülük nem dolgoznak sehol, a járási nemzeti bizottság határozatot hozott, melyben hangsúlyozta, hogy köztársaságunk alkotmánya minden polgárnak egyenlő jogot biztosit, ugyanakkor minden polgárnak kötelessége, hogy legjobS tudása és tehetsége szerint belekapcsolódjék az építő munkába. A járási nemzeti bizottság tanácsa •Ihatározta, hogy a jövőben nagyobb gondot fordít azokra az egyénekre, akik nem dolgoznak sehol. Meggyőző munkával arra fog törekedni, hogy bekapcsolja őket az építő munkába. A jövőben nagyobb gondot fordít a cigányok politikai és kulturális neszerveiz meg, amelynek az lesz a hivatása, hogy a lakótelepeket tisztán tartsa és a fegyelmet megszilárdítsa. A járási nemzeti bizottság ezzel a bizalmi testülettel állandó kapcsolatot fog fenntartani. Vannak azonban Dunaszerdahelyen olyan cigány polgártársainak is, akik aktívan kiveszik részüket az építő munkából. Többen közülük a nehéziparban, bányákban dolgoznak. Ezenkívül a dunaszerdahelyi baromfifeldolgozó üzem mejlesztő osztályán jelenleg 60 nő dolgozik szép eredmánynyel. Lakatos Ilona és Malik Lujza tervüket állandóan száz százalékon felül teljesítik. Havi keresetük meghaladja az ezer koronát. Keviczky elvtárs, a járási nemzeti bizottság titkára több alkalommal meglátogatta a mellesztö osztály dolgozóit és beszélt a második ötéves terv feladatairól. Kérte a dolgozókat, hogy munkateljesítményüknél nagyobb velésére is. Több kultúrelöadást fog , ^ fektesse n J ek a bőségre KerűC7iil/ro c7ort,ű7ni Ae ulrAhő 7fli í.- . részükre szervezni és lakóházaik megjavításával is törődik. A járási nemzeti bizottság továbbá tervbe vette, hogy cigány polgártársaink köréből egy bizalmi testületet viczky elvtárs megígérte, hogy az üzemet rendszeresen fogja látogatni. Patasl István, Dunaszerdahely. Egy traktorosbrigád panasza A várgedei traktorosbrigád tagjai is figyelemmel kisérték a sajtóban a prágai mezőgazdasági és a brnói gépipari kiállítást. Tudomást szereztek arról is, hogy a Füleki Járási Nemzeti Bizottság száz embert küldhet a prágai mezőgazdasági kiállításra. Kirsner elvtárs, a JNB dolgozója éjjeleket töltött a szövetkezetekben, hogy megszervezze a kiállításra az érdeklődőket. A várgedei szövetkezetben tíz érdeklődőt szerzett, de nem jutott eszébe, hogy ellátogasson a traktorosbrigádhoz is, vajon a traktorosokat nem érdekli-e a kiállítás. Brigádunk a nyári munkák tervét 100 százalékon fölül teljesítette, a szövetkezei tagsága is megvan elégedve a traktorosbrigád ez évi munkájával, azonban a járási nemzeti bizottság egyes dolgozói csak 'bíráló cikkeket ímak a traktorosbrigád hibáiról. Jól esne a brigád dolgozóinak, ha a nehéz körülmények között elért eredményekről is írnának. Ez jobban serkentene valamennyiünket a további munkára, mint az, hogy állandóan bírálnak, sokszor kicsinységekért, amit mi úgyis iparkodunk tőlünk telhetően kiküszöbölni. Mi, a traktorosbrigád tagjai az őszi munkákban teljesíteni fogjuk az öszszes tervfeladatokat, amelyek pártunk és kormányunk határozataiból ránk hárulnak,'mert tudjuk, hogy így fogjuk mindannyiunk jobb életét megteremteni. A jövőben azonban elvárjuk a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályától, hogy ne kezeljen bennünket felületesen és a várgedei brigádszékhely kérdését is rövid időn belül megoldja. A traktorosbrigád tagjai nevében: Molnár Lajos, brigádvezető. ÚJ HAJÓK Á VIZÉN A komáromi hajógyárban Q temg yártással gyorsítják meg a vontatóhajók építését AZOK A VÁGSELLYBÍ UTCÁK... Vágsellye ezeréves múltra tekinthet vissza s olyan szérencsés helyen fekszik hogy csak igazán hanyagság és nemtörődömség miatt lehet az a sár- és porfészek, mint ami ma. Bár kimeríthetetlen kavics- és homokbányája van, a hiányos járdarészek száraz időben porral teltek, esős idő esetén Dedio kacsaúsztató szerepét töltik be. Az utcák, ha nem esik az eső. porfelhőbe vannak burkolva, mert a községnek, mint járási székhelynek nincsen öntözőautőja. Az árkok a fő utcán gyommal nőttek tele. Hol van Vágsellye elöljárósága, hogy mindezt nem látja? ' Szabó István, Vágsellye Gondoskodnak a kunčicei brigádmunkásokról A vítkovicei építkezési vállalat, amely legnagyobb kohászati kombinátunk építését Végzi, nagy előkészületeket tesz, elsősorban az alkalmazottakról való gondoskodás terén. Az újonnan munkába lépő építkezési dolgozóknak jól felszerelt szállások állnak rendelkezésükre. Minden lakótelepre bevezették a központi fűtést, és nem hiányoznak a fürdőszobák sem. Üzemi klubok, színház és tánctermek. szebbnél szebb mozik es telt áruházak várják a dolgozókat. A szállásokon mintegy ötezer dolgozót lehet elhelyezni, szükség esetén még többet is. A KOMAROMI Stedner Gábor Hajógyár méreteinek igazi nagysága csak akkor bontakozik ki az ember' előtt, ha benne jár. Annyi itt a műhely és olyan szerteágazók az épületek, hogy még az ott dolgozók is könnyen eltévedlntnek. Legutóbb néhány napot töltöttem az üzemben. Kísérőm végigvezetett a műhelyeken és a hajógyártás mesterségét a kezdéstől a befejezésig mesélte és mutogatta meg. Szép munka a hajóépítés. A komáromiak büszkék lehetnek mesterségükre. Büszkén gondolhatnak arra is, hogy Közép-Európa egyik legnagyobb hajógyárában dolgozóknak mondhatják magukat. Amilyen nagy a hajógyár, olyan nagy ütemben megy itt most a termelés. Számos megrendelésük van, s az előirányzott terveket idejében akarják teljesíteni. A személyhajók gyártása mellett, amelyeket ma már gyakorlott és jól bevált módszerekkel zavartalanul építenek, az utóbbi időben vontatóhajókat is gyártanak. A kezdet, mint mindenütt itt is nehéz volt. A harmincas jelzésű próbavontató hajót pl. nem is tudták a meghatározott Időre elkészíteni. Gyártási nehézségeik voltak. Ezeket azonban a körültekintő munkával sikerült leküzdeniök. Ma már ott tartanak, hogy a gyártási munkálatok jó megszervezésével és a széleskörű szocialista munkaversenynyel a vonatóhajókat is sikerül a tervezett időre, sőt idő előtt elkészíteni. Jelenleg a 32-es és 33-as vontatóhajókon dolgoznak. A 32-es hajó befejezéséhez közeledik. A 33-asnak terv szerint november 10-re kellene elkészülnie. A második szaktor dolgozói azonban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 39. évfordulója alkalmából kötelezettséget vállaltak, hogy november 10. helyett, már október 25-re elvégzik a rájuk váró munkát. Az üzem dolgozói október l-től célul tűzték maguk elé, hogy minden hónapban elkészítenek egy vontatóhajót és átadják megrendelőjének. Ez egyben kötelezettségvállalás is, amelylyel a munkát folyamatossá téve a termelést akarják növelni. A FELADATOK teljesítése nagy erőpróbára teszi a dolgozókat. A sikeres teljesítést nehezíti az, hogy a vontatóhajók első példányait, a már említett okok miatt nem készítették el a tervezett időre. A. próbahajón átszervezések és a gyártási munkák megváltoztatása miatt hosszabbra nyúltak a munkák, mint a tervek előírták. Ezt a lemaradást az elmúlt hetekben kellett behozniok, ami kihatott további munkájukra. A kezdésnél történő lemaradásra, mint egyik nehézségre gondolnak jövőbeni feladataik sikeres teljesítésében. A 34-es vontatóhajó átadásának határideje decemberre esik. December már téli hónap. Természetesen a téli hónapok nehezebb munkaviszonyokat teremtenek, mtnt mondjuk szeptember vagy október. A második szektor dolgozói ezzel máris számolnak. Már most úgy szervezik a munkát, hogy időt nyerjenek és ezt a 34-es hajón használják fel. Előfordulhat, hogy az időjárási viszonyok zökkenőket idéznek elő. Ha azonban a munkákkal előre vannak, nem érzik meg, ha az utolsó hónapban adódnak is kisebb zavarok. Céljukat tehát a komáromi dolgozók, hogy minden hónapban átadnak egy vontatóhajót, teljesíteni akarják és teljesíteni fogják. Feladataik következetes teljesítésére biztosítékot nyújt az, hogy a munkások és műszakiak közös erővel dolgoznak terveik teljesítésén. ' Bejárva a műhelyeket, ahol a hajók különböző részeit csinálják, ellátogattunk a mólóra is. Itt már az ismert kép fogad: hajók horgonyoznak. Személyhajók, vontatóhajók, a hajógyár dolgozói munkájának gyümölcse. A VlZEN LIBEGŐ hajók láttán nyugodtan e<jy kikötőbe érezhetnénk magunkat. Csak a szakértő veszi észre, hogy ezek a hajók még csak félig készek. Egyikük sem köthetne még ki valamelyik kikötőben, mert hiszen belsejében csak most folynak a munkák, most szerelik a motorokat, a hajők szívét. Mí a rövidesen üzemképes 32. vontatóhajó fedélzetén kötünk ki. Nagy ütemben folyik itt most a munka, A fedélzeten találjuk a második szektor munkálatainak egyik vezetőjét és szervezőjét, Potemra Pált. Potemra Pál nemcsak címletesen vezetője a második szektornak, A szó gyakorlati érteimében is az. Most is olyan munka közben találjuk, amely magában véve is arról beszélt, hogy Potemra Pá' jó vezetője munkakörének. Az utolsó munkákat végzik ezen a hajón és hogy minden jói menjen, Potemra elvtárs állandóan a helyszínen van. Irányítja és ellenőrzi a munkát. Alig jutott ideje a velünk való beszélgetésre. Csak amikor elmondtuk, mi járatban vagyunk, szakított időt és a hajó gépházába vezetve így szólt: „Nem a legelőnyösebb hely, de Itt beszélgethetünk." Arról érdeklődöm, hogyan akarják a munkatermelékenységet emelve teljesíteni felajánlásaikat, amelyek a vontatóhajók határidő előtti elkészítésére vonatkoznak. Potemra elvtárs így válaszolt: — A munka jobb megszervezésében és a munkaidő gazdaságos kihasználásában van minden reményünk. Sokat várunk a szocialista munkaversenytól. Az első szektor tervteljesítésében beállott javulás, reméljük, a mi szektorunkat is hozzásegíti a sikeres munkához, amellyel feladatainknak mindenben eleget tehetünk. Beszélgetésünk további részében megtudtuk, hogy új módszerek bevezetésével is igyekeznek munkájukat könnyebbé és gyorsabbá tenni. Eddig a hajóépítésben az volt a gyakorlat, hogy amint elvégezték az egyik ág munkálatait, hozzáfogtak a kipróbáláshoz. A hajó üzemképességének úgynevezett „részenkénti" kipróbálása sok hátránnyal jár. Több üzemanyagra volt sziikség, s a részenkénti próba sok Időt Is igényelt Most a munkák folyamatos végzésével a próbákat egyszerre hajtják végre, a hajé minden részében. Az úgynevezett Utemgyártás meg«honosodására és arra törekednek, hogy ezt a módszert minél jobban tökéletesíthessék. Az Utemgyártás előnye abban is megnyilvánul, hogy a munkacsoportok egyik hajóról nyomban a másikra' mehetnek dolgozni. AZ ÜJ MÓDSZERREL eddig még csak a 32-es vontatóhajón próbálkoznak. Amint az eddigi eredmények mutatták, a kezdeményezés eredményes, s a bevált módszert a készülő többi hajón Is alkalmazni fogják. Ez szintén segítségükre lesz feladataik teljesítésében és abban, hogy az említett vontatóhajókat határidő előtt elkészítsék. <b> A sninai Vihorlát újítói A sninai Vihorlát Gépgyár dolgozói nagy figyelmet szentelnek a termelés ésszerűsítésének. A gazdaságosság elvét és a célszerűséget igyekeznek ezzel érvényesíteni. Az üzemben az újítóknak külön jól felszerelt műhely áll rendelkezésükre, Tematikus terveken dolgoznak jelenleg, %tehát olyan dolgokon, amelyek a termelésben a munkatermelékenység növelését célozzák. Az újítók eme racionalizáló tevékenységének szép eredményei vannak. Az ebben az évben benyújtott 42 uiltísi javaslat közül 27-et már megvalósítottak. Ezek a javaslatok 570 ezer korona megtakarítást eredményeztek. Ivan Svarnij szerelőnek 9, Ivan Balasz technikusnak 8 javaslata volt a legkifizetőbb. Mik voltak ezek az újítási javaslatok ? Az üzemben több villanyenergia Szerkesztőségünk levelet kapott Maczvald Károlytól, a Váradi Nyolcéves Középiskola igazgatójától, melyben figyelmeztet bennünket a heiyi nemzeti bizottság titkárának önkényes cselekedeteire. MIRŐL VAN SZÔ? 1956 áprilisában Medveď Pál, a helyi nemzeti bizottság titkára az iskolaudvar egy részét minden indok nélkül odaajándékozta Kulcsár Ernőnek, az Iskola egyik szomszédjának. Mindezt a helyi nemzeti bizottság tanácsának tudomása nélkül. A tanítók hiába tiltakoztak az eljárás ellen, a megajándékozott szomszéd nyugodt lelkiismerettel már el is kerítette az udvart, s most kertnek használja. Amikor a helyi nemzeti • bizottság tagjai és a párttagok tudomást szereztek a dologról, természetesen tiltakoztak ellene, de megakadályozni már nem tudták. Utólagosan jóváhagyták, hogy Kulcsár egy évig használhatja a kertet. A tanítók természetesen ebbe nem nyugodtak bele. Az esetet jelentették a járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályának. Zsellzre, de ott ezt figyelembe sem vették. Skarber elvtárs, az iskolaügyi osztály vezetője állítólag megfeledkezett róla. S most, amikor megemlítettem neki ezt a kérdést, sok munkájára hivatkozott. Lehet, hogy Így van, de az ilyen kérdésről mégsem lett volna szabad megfeledkeznie, különösen, ha figyelembe vesszük az újabb fejleményeket. Med- veď Pál ugyanis nem elégedett meg az iskolaudvar egy részének elajándékozásával, most Pépes Jánost, a másik szomszédot is meg akarja ajándékozni az iskolakert egy részével. Medveď Pál nem tartotta fontosnak a helyi nemzeti bizottság tanácsának véleményét kikérni, s mivel a járásról feléje sem néztek a dolognak, bátorkodott ajándékozási szándékát továbbszőni. Reméljük azonban, hogy tervét a járási nemzeti bizottság meghiúsítja, és a c/L oáľndi kishitáhj Kulcsár Ernőnek ajándékba adott kertet is hamarosan visszaadják törvényes gazdájának. Mert hogy az iskola udvara teljes egészében nincs kihasználva, még nem jelenti azt, hogy az iskolának nincs is rá szüksége. Az iskolatelket nem elvenni, hanem rendbehozni kellene. Játékteret, röplabda-pályát khetne építeni. Az iskolaudvart el kellene keríteni az igazgatói lakástól, mert a baromfiudvar egyben nem lehet játéktér -is. Ez nem higiénikus megoldás. Az iskolaépület is javításra szorul, mert még mindig magán viseli a háború okozta sebeket. Mindezt Medveď Pál nem látja? — Ha nem akarja látni, akkor érthető a szándéka. Mivel a helyi nemzeti bizottság nem teljesíti bevételi tervét, az iskola költségvetését sem tudja fedezni — és ha már nem tudják rendbehozni az iskola telkét, odaajándékoznak belőle a szomszédoknak, hogy ne legyen vele annyi baj. A telek átruházásánál nincs szükség telekkönyvi kivonatra sem, mert határozott a helyi nemzeti bizottság titkára. A MÜLTKOR MARIA KUNTOVÄ, a szlovák nemzeti iskola tanítónője tiltakozott Medveď Pál rendellenes eljárása miatt és a következő választ kapta, „Csinálhattok bármit, minden úgyis csak úgy lesz, ahogy én akarom." Lehet, hogy eddig így volt. A másik kérdés Roskó Erzsébet ügye. Kétgyermekes özvegyasszony, nincs semmije, csak egy 134 négyszögöles telke. Ez a háztelek Holec Sándor telkének szomszédságában van, s mivel Holec építeni akar és kicsiny a telke, kérvényt adott be a helyi nemzeti bizottsághoz, melyben igényt tart Roskó Erzsébet háztelkére. A helyi nemzeti bizottság nevében Medveď Pál, a HNB titkára a kérvényt a járási nemzeti bizottság építkezési osztályához továbbította. Augusztus 30-ra Vargha elvtárs, az építkezési osztály vezetője tárgyalást irt ki Roskó Erzsébet háztelkének kisajátítása ügyében. Roskóné természetesen tiltakozik a kisajátítás ellen. Ennek ellenére Vargha elvtárs, a járési nemzeti bizottság építkezési osztályának vezetője döntés végett az egész ügyet átadta a kerületi nemzeti bizottságnak. Mennyi felesleges munkát okozott Medveď Pál, aki ebben az esetben sem kérte ki a tanács véleményét, hanem önkényesen akart dönteni. Roskóné ügyéről a helyi nemzeti bizottság tanácsa ismét csak utólagosan szerzett tudomást, s a tanács felháborodása jogos a titkár tetteivel szemben. Roskó Erzsébet ügye tehát á kerületre került, onnan várják a döntést, holott a kérdést csak Váradon lehet tisztázni. A döntés pedig a Roskő Erzsébet és Holec Sándor közötti meg-, egyezés alapján jöhet létre. Ha RoskóErzsébet hajlandó lesz háztelkéről lemondani, akkor Holec Sándor megkaphatja a háztelket, máskülönben nem. NEM LENNE, TELJES az itt felvázolt kép, ha elhallgatnők az egyik pártbizottsági gyűlés eseményeit. Medveď Pál, mint a helyi pártszervezet elnöke, arra akarta rábírná a bizottság tagjait: írják alá, hogy nincs szükség a helybeli közbiztonsági szervre. Ezt azzal indokolta, hogy az illető nem vizsgálja ki az ügyeket, részeges, csak a kocsmában ül. A pártbizottság tagjai persze erre nem voltak hajlandók, mert Banák Rudolf parancsnokot Medveď Pál alaptalanul vádolta. S amikor arra került a sor, hogy Medveď Pál Banák elvtárs szemébe mondja a véleményét, így nyilatkozott: „Most nem vagyok rá elkészülve". Érdekes, szemtől szembe nem mert nyilatkozni. A gyűlésen azonban még ezt a kérdést is feltette: „Ki nagyobb a faluba«, ő vagy én? — Természetesein, hogy én" — felelt nyomban kérdésére. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT az utóbbi nyilatkozat teljes egészében karakterizálja az embert. Medveď Pál személyében olyan emberről van szó, aki a faluban korlátlanul akar uralkodni, aki egyedül akar dönteni a kérdésekben, aki félre akarja vezetni a helyi nemzeti bizottság tanácsát és a pártszervezetet. Ám hogyan lehetséges ez? Talán ninc9 a faluban olyan ember, aki meg tudná akadályozni káros tevékenységében, aki figyelmeztetné a hibákra? — Van. Ilyen ember Szabó István, a helyi nemzeti bizottság volt elnöke, ilyen volt Király István, hogy csak néhányat említsek. Szabó István lemondott "elnöki tisztségéről, mert már tovább nem bírta idegekkel, Király elvtárs meg nem kapta meg a párttagsági könyvét, amikor mái» a járási pártbizottság elküldte a helyi pártszervezetnek, csak azért, mert meg merte mondani Medveď Pál szemébe az igazságot. Medveď Pál nem tűri, hogy valaki bírálja. Azt gondolja, hogy hiba nélkül dolgozik — és téved. Aki többet gondol magáról, mint amennyit a valóságban ér, könyörtelenül beleesik a tévedések soroztába. Ezt bizonyítják a felsorolt példák. ÖSSZEGEZVE A VÁRADI eseményeket, le kell szögeznünk, hogy Medveď Pál cselekedete nem méltó tisztségéhez. Munkájában egész sor hiba mutatkozik, ami abból fakad, hogy nem támaszkodik a kollektív vezetés elvére, funkcióit erőszak gyakorlására használja fel — így önkényes intézkedéseivel nem a fejlődést szolgálja, hanem a fejlődés fékezője. KEREKES ISTVÁN vált szükségessé. Sokat gondolkodott ezen Ivan Balasz, míg végre sikerült neki az eddig nem gazdaságosan felhasznált mintegy 75 ezer korona értékű villanyáramot odavezetni, ahol a hiányt pótolni kellett. Az újítóknak sikerült a gépek zsírtól és olajtól való tisztítását — amit eddig külföldről hozott anyaggal, trichloretilénnel végertek — hazai nyersanyagok felhasználásával megoldaniok. Ez Michajlo Penej újítása volt, aki 22 ezer korona évi megtakarítást ért el. Nagy volt a szénfogyasztás is a szárításnál, amit Kotradi és Pivovarník újítók oldottak meg. Sikerült a régi típusú gőzgépeket katlanokkal helyettesíteni, a szén fogyasztását jóval csökkenteni, több és jobb minőségű gőzt előállítani s a szárítás folyamatát megrövidíteni. Kotradi és Pivovarník elvtársak ezáltal évi 250 ezer korona megtakarítását tették lehetővé s a gőzgépek kezelésének fölöslegessé tételével három munkaerőt szabadítottak fel. Néhány példát hoztunk fe! mindössze a sninai Vihorlát Gépgyár újítóinak munkájáról. Értékesek ezek az újftások, amelyek az üzemnek s az üzem dolgozóiinak egyaránt tetemes anyagi előnyöket jelentenek. Ezt bizonyítja az az összeg is, amelyet az újítóknak ebben az évben kifizettek. Ez közel 10 ezer koronára rúg. Mindezek az újftások fokozzák "az üzem dolgozóinak teljesítményét, s nagyobb jövedelmet biztosítanak a munkásságnak. 1 (O-f) A belke reskedelem hírei Csokoládé cukorbetegek részére A bratislavai Stollwerck Csokoládégyár n. v. diabetikus csokoládét szándékszik forgalomba hozni. A gyárban jelenleg ez irányú gyártási kísérletek vannak folyamatban. Tekintettel arra, hogy a cukorbetegek száma nálunk jelentős és Csehszlovákiában eddig diabetikus csokoládét nem gyártottak, az új cikk gyártása Iránt a cukorbetegek érdeklődést tanúsítanak. A Stollwerck Csokoládégyár ez Irányú kezdeményezését mindenesetre üdvözölni kell, tudva azt, hogy aok ezer és ezer cukorbeteg vágyódik csokoládé után, melynek fogyasztása azonban részükre a közönséges csokoládéban levő cukor miatt tiltva van. A cukormentes csokoládé meg lehetővé teszi, hogy a jövőben ők is fogyaszthassanak csokoládét. K, 0 J s 1956. oktft*'" '1