Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-24 / 297. szám, szerda

Hamitiarskjold az ENSZ hivatásáról New York (ČTK) — Hammarskjöld, fez ENSZ főtitkára október 22-én köz­zétette az ENSZ eddigi tevékenységé­től szóló évi jelentést. Ez a beszámoló az ENSZ közgyűlése elé kerül, amely november 12-én ül össze New York­ban. Hammarskjöld beszámolójában ál­talában pozitívan értékeli az ENSZ eddigi tevékenységét, rámutat azon­ban arra, hogy a tagállamoknak az eddiginél nagyobb mértékben és gyakrabban kellene igénybe venniök a szervezet szolgálatait a nemzetközi ellentéteknek tárgyalásokkal való ren­dezésében. Ezzel kapcsolatban rámu­tat, hogy az ENSZ egyik fő célja az ENSZ alapokmányának értelmében a nemzetek közötti egy-OTjogúsáqon és önrendelkezésen alapuló baráti kap­csolatok fejlesztése. Hozzáteszi, hogy ez ENSZ-nek e kérdésben főleg az afrikai kontinensnek kell segítséget nyújtania. Az ENSZ főtitkára a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az ENSZ tagálla­mainak egy szép napon megegyezést kell elérniök az általános leszerelés kérdésében. Ez a megegyezés az em­beriséget mérhetetlen pusztulástól vé­dené meg. Hammarskjöld három fő problémára mutat rá, amelyeket a világnak még meg keil oldania: 1. Az ázsiai és afrikai népek kap­csolatait a Nyugattal; 2. a világ államai azon nagy több­ségének gazdasági fejlődését, amelyek eddig csak kis részben osztoznak a mai ipari korszak előnyeiben; 3. a még mindig meglevő idcologiai konfliktust, amely keltéosztja a vi­lágot. Az ENSZ főtitkára évi beszámoló­jának végén rámutat arra, hogy va­lamennyi nemzetközi problémát békés eszközökkel kell megoldani és meg kell őrizni az igazságosság és a nem­zetközi jog elveit. N. Sz. Hruscsov fogadta az olasz békeharcosok küldöttségét Moszkva (ČTK) — Amint a TASZSZ Jelenti, N. Sz. Hruscsov október 22-én fogadta az olasz békeharcosok 15 ta­gú küldöttségét, amelyet Corona kép­viselő vezet. Csaknem három órán át tartó barátságos beszélgetésen részt vett M. I. Kotov, a Szovjet Békevé­dők Bizottságának titkára is. Az olasz vendégek kérésére N. Sz. Hruscsov megvilágította az SZKP XX. kongresszusa határozatainak szem­pontjából a Szovjetunió bel- és kül­politikájának egyes kérdéseit. A be­szélgetés továbbá a békeharc és a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének időszerű problémái körül forgott. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy bőví­teni kell a szovjet és olasz nép ba­ráti kapcsolatait és együttműködését. A poznani bűnperek tárgyalásait november f-án folytatják Varsó, {ČTK) — A poznani vajda­sági törvényszéknek október 22-én kellett volna ítéletet hirdetnie a Jansz Kulas és további két vádlott elleni bűnperben. Amint a lengyel sajtóiroda jelentet­te, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bünperben mindeddig nem merítették ki az összes bizonyí­tékokat főleg Ladislav Kackowski vádlottat illetőleg. Ezért a bíróság szükségesnek tartja további tanúk kihallgatását és elhatározta a per foly­tatását. A védők azt javasolták, hogy vala­mennyi vádiottat bocsássák szabadon vizsgálati fogságukból. A bíróság el­határozta, hogy Pacnornacki, Majchsr • és Blascik váldottakat szabadlábra helyezi. A bünper tárgyalását november 6­án folytatják. Államfordulat Hondurasban Tegucigalpa (ČTK) — Egy három­tagú katonai csoport október 21-én letette hivatalából Julio Lozano Diaz hondurasi elnököt és átvette az or­szágban a hatalmat. Ez a háromtagú csoport, az úgyne­vezett Junta Roque J. Rodriguez re­pülőtábornok, vezérkari főnökből, Hec­tor Caraccioli repülőezredesbői és Ró­bert Galvez őrnagyból, Manuel Galvez volt elnök fiából áll. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az államfordulat véres össze­tűzések nélkül folyt le. Lozano Diaz, Honduras eddigi elnö­ke, M. Galvez uralma alatt alelnök volt. Az 1954. október 10-i. elnöki vá­lasztásokon a három jelölt közül egyik sem kapta meg a felénél na­gyobb többséget és a kongresszus, amelynek az alkotmány szerint az elnököt meg kellett választania, szin­tén nem talált megoldást. Ezért az alkotmány alapján az eddigi alelnök lett a köztársaság elnöke. Jui.o Lo­zano Diaz antidemokratikus politikát folytatott, amely már azelőtt is tilta­kozó hullámot váltott ki Honduras lakosságának körében. Tiltakozás a Cipruson uralkodó brit terror elien . New York (ČTK) — Aímint a Reuter jelenti, az ENSZ-ber. levő görög kül­döttség nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli a Cipruson uralkodo brit terrort. A nyilatkozat tiltakozik a Kokkinot­rimithi koncentrációs táborban levő terror ellen, ahol brutálisan meggyil­koltak negyven foglyot, akik Görögor­szág iránti hűségüket hirdették. ZÁGRÁBIKEPEK A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság második legnagyobb városa, Dél­Európa régi kereskedelmi központja, Zágráb. A város környékén elterülő pompás parkokba és ápolt kertekbe, amelyeket dél felöl a Száva folyó szegélyez, nem hallatszik el a nagyváros zaja. Horvátország fővárosa nemcsak kereske­delmi metropolis, hanem az ország ipari, tudományos és kulturális köz­pontja is. 1. A zágrábi piac, a háttérben az ér­seki katedrális tornya látszik. 2. A horvát főváros eg.vlk utcájának lüktető élete. 3. A zágnbi Nemzeti Színház gyönyörű épületének képe. (Foto: Koloman Cieli — ČTK.) Ä társadalombiztosítás előnyei, lehetőségei és a gazdasági kérdések Az utóbbi évek alatt köztársaságunk gazdaságilag megerősödött. Többet adhat tehát, az embereknek, emelheti életszínvonalukat, természetesen csu­pán a lehetőségeken belül. így is tör­ténik; Emelkednek a bérek és fizeté­sek — nemcsak azok a koronák, ame­lyeket az alkalmazott kézhez kap, hanem az árak leszállítása folytán növekedik a pénz reális értéke is. Többet vásárolhatunk pénzünkért. A rokkantak és a járadékélvezők azon­ban kissé mellőzve voltak. Az árle­szállítások következtében ugyan emel­kedett járadékuk reális értéke, de nominálisan nem növekedtek ezek a járadékok. A társadalombiztosítás átépítése ezt a helyzetet megjavítja azáltal, hogy a járadékok is emelkednek. Töb­bet kapnak azok is, akik betegségük miatt idő előtt munkaképtelenné vál­nak. A társadalombiztosítási igények növekedése az új rendezés szerint évente több mint egy milliárd ko­ronát követel meg. Ez viszont je­lenlegi lehetőségeink legfelsőbb ha­tára, ennél tovább nem mehetünk. Ha ezt a határt túllépnők, azt jelen­tené, hogy kedvezőtlen következmé­nyek állanának be más téren s min­den valószínűség szerint éppen azok károsodnának, akik az állami költség­vetés bevételeihez —, -amelyekből va­lamennyi járadékot fedezzük — a legjobban hozzájárulnak, vagyis az üzemek dolgozói. Nemcsak kapni, de adni is kell Hogy köztársaságunk még bőke­zűbben adhasson, tovább kell gazda­godnia; kell, hogy növekedjen a .nem­zeti vagyon. Erről viszont a dolgo­zóknak kell gondoskodniok, azoknak, akik néha betegség esetén segítségre szorulnak, sőt, az állandó járadékél­vezők is időről időre hozzájárulhat­nak még e jövedelem fokozásához munkájukkal, amennyiben egészségük megengedi. A társadalombiztosítás új rende­zése kiemeli ezt a körülményt és le­•hetőséget ad erre. Ennek nagy gaz­dasági jelentősége van a termelési feladatok jobb teljesítése szempont­jából. Nagy károkat okoz pl. a rövid ideig tartó, sokszor indokolatlan munkamulasztás. Több milliós vesz­teséget okoz a termelésben. Helyes, hogy az új rendezés a munkából való ilyen távolmaradást alacso­nyabb táppénzekkel sújtja. A táp­pénz a betegség első három napja alatt a tiszta bér 50—70 százalékát fogja kitenni. Emellett a munká­sok túlnyomó többségénél ez a táp­pénz is magasabb lesz az eddiginél. Vagy vegyük a munkaerőhullámzás problémáját. Az az ember, aki' gyak­ran váltogatja foglalkozását és a vál­lalatokat, nem sok hasznot hajt a társadalomnak. Nincs ideje, hogy jól bedolgozza magát. Nirfcs alkalma szakképzettségének emelésére, soha sem lesz .képes arra a teljesítmény­re, melyet a töb'b éves gyakorlattal rendelkező dolgozó végez. A beteg­biztosítás új rendezése csapást mér a mufikaerőhullámzásra is, mégpedig azzal, hogy a táppénz összegének ma­gasságát azon évek száma szerint ha­tározzák meg, amelyet a dolgozó megszakítás nélkül egy és ugyanazon vállalatban töltött. Míg ä betegség első három napja alatt az az alkal­mazott. aki egv éviq alkalmazottja az üzemnek, tiszta bérének csak 50 szá­zalékát kapja táppénz címén, az üzemben töltött további évekért fo­kozatosan egészen 70 százalékig emelkedik táppénze. Hosszabb be­tegség esetén a dolgozó, ha ugyan­azon vállalatban eo v évin megsza­kítás nélkül dolgozott, 60 százalé­kot kap, egy évtől öt évig terjedő munka után j0 százalékot, öt évtől tíz évig 80 százalékot, tíz éven fe­lül pedig már tiszta bérének 90 százalékút kapja. Ez tehát határozott előnyben része­síti azokat, akik hűek foglalkozásuk­hoz és vállalatukhoz. Természetesen a foglalkozás változtatásának komoly okai, mint pl. a gazdaság fontos sza­kaszaira való toborzás, a vállalat át­szervezése, a férj követése alkalma­zásának helyére stb. esetén az előző munkahelyen való alkalmazás idejét beszámítják a megszakítás nélküli alkalmazottság idejébe. Az új rendezés csupán a fluktuán­sokat sújtja. Az anyagi igényeknél is figyelembe veszik és előnyben része­sítik a foglalkozáshoz és a vállalathoz való hűséget, A társadalombiztosítás új rendezését dicsérjük, mert emeli a különféle igé­nyeket és járadékokat. Az új rendezés azonban megszigo­rítja az igény elnyerésének egyes feltételeit. Ez helyes, mert nem cél­szerű bőkezűnek lenni ott, ahol erre nincsen szükség. , Az állami költségvetésből folyósított kiadásokkal úgy keli gazdálkodni, hogy odakerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A munkaérdem szerinti jutalmazás egyrészt jelentős javulást, másrészt azonban a feltéte­lek szigorítását vonta maga után, any­nyiból, hogy a pénzeszközök, melyek a társadalombiztosításra vannak elő­irányozva, tényleg célszerűen legyenek szétosztva. Az új rendezés megszünteti a gya­kori visszaéléseket is a családi pót­lék indokolatlan folyósítása körül, amikor 14 évnél idősebb, dolgozó és havonta 120 koronánál többet kere­ső, vagy pedig olyan gyerekek után kaptak csaladi pótlékot, akikről tel­jesen az állam gondoskodik. A csa­ládi pótlékok elnyerésének feltétele, hogy a dolgozó havonta húsz műsza­kot dolgozzék le, nem pedig 15-öt, mint eddig. Ez a rendezés egyáltalán nem érinti azokat, akik becsületesen dolgoznak, hanem azokat sújtja, akik szívesen ki­hagynak műszakokat és indokolatlan távolmaradásukkal megkárosítják a népgazdaságot. Azokat a napokat, amelyeken az alkalmazottat betegnek ismerik el, ledolgozott napokként szá­mítják be. A családi pótlékok emelése a négy és többgyermekes családokban a gyermekszaporulatot igyekszik ser­kenteni. Mindenkinek érdeme szerint A társadalombiztosítás új rendezése kifejezésre juttatja a jutalmazás, szo­cialista elveinek érvényesítését. A táp­pénzek magasságát a tiszta bér nagy­sága, a járadékok magasságát a brut­to-bér szerint és a dolgozó által vég­zett munka mennyisége és fontossága alapján állapítják meg. Beteoség és öregség esetén magasabb járadékókra lesz igényük azoknak, akik a munka­termelékenység növelésével, a normák túlteljesítésével, a technika és az új munkamódszerek érvényesítésével, munkaverseny útján magasabb kerese­tet érnek el, valamint azoknak, akik a legfontosabb szakaszokon dolgoznak és hűek foglalkozásukhoz. Az új ren­dezés azonkívül, hogy leszállítja az aggsági járadék elnyerésének korhatá­rát, lehetővé teszi a járadékélvezök­nek, hogy tovább dolgozhassanak. Társadalmunk ezzel is megbecsüli a régi tapasztalt dolgozókat és érdem szerint jutalmazza azt a készségü­ket, hogy tovább dolgoznak és meg­tanítják a fiatal dolgozókat mun­kájuk minden fortélyára. A könnyebb balesetek esetében, amelyek következtében a dolgozó nem veszti el tartósan keresetét, de mun­kából való távolmaradása népgazdasá­gunknak nagy károkat okoz, az új ren­dezés szigorításokat tartalmaz. Ezeket a baleseteket, ha durva ha­nyagság miatt maga az alkalmazott okozta, a vállalatoknak kell kártala­nítaniok. ­Ezek az intézkedések elősegítik a munkabiztonság növelését és a balese­tek elleni harcot, vagyis más szóval, elősegítik a' termelés növelését és emellett védelmezik a dolgozók egész­ségét. Több pénzt az állampénztárba Egy dolgot azonban tudatosítani és hangsúlyozni kell: az állam csak azzal gazdálkodhat, amit a dolgozók termel­nek. A társadalombiztosítás új ren­dezése emeli az életszínvonalat. Ennek fedezésére többet kell adnunk az ál­lamnak, hogy az életszínvonal emelé­sének útját tovább folytathassa. Va­lamennyi dolgozó ügye tehát, hogy új értékeket termeljen, túlszárnyalja a terveket, növelje a munka termelé­kenységét és így elősegítse a nemzeti vagyon növekedését. Ennek számtalan útja van: minden tonna szenet vagy ércet, akárcsak egy koronával olcsóbban termeljünk, naponta legalább 1 méterrel több szövetet gyártsunk, az építkezéseken , még egyszer használjuk t'el az épü­letfát, takarékoskodjunk az autón történő utakkal, gyors esztergályo­zással rövidebb idő alatt munkáljuk meg az alkatrészt, gyártsunk jobb és olcsóbb gépet, takarítsunk meg segédanyagokat, végezzünk gyors olvasztásokat a kohókban, gépesít­sünk, vezessük be az új technikát és így tovább. Mindez kifizetődik! Ebből nemcsak a társadalomnak van haszna, de min­den egyénnek is, vagy már ma a ma­gasabb keresetben, vagy holnap az ár­leszállítások folytán, vagy betegség esetén a magasabb táppénzek- követ­keztében, vagy pedig a jövőben, ami­kor nyugdíjba megy és nagyobb já­radékot élvez. R, L. Beszédes számok Hosszú évek után a Statisztikai Hi­vatal nálunk is kiadta első nyilvános jelentését, amely cCZ 1956. esztendő el­ső felének adatait öleli fel. Igen ér­dekes ezekben a számokban böngészni. Ezek a most nyilvánosságra hozott abszolút számok ugyanis sokkal ért­hetőbben és meggyőzőbben beszélnek a szocializmus építése terén elért eredményeinkről, sikereinkről, mint az elmúlt években kiadott százalékos arányszámok. Mennyi lakosa van Csehszlovákiának ? Az alapvető adat minden ország sta­tisztikájában a lakosság száma. E té­ren az összehasonlítási alapul szolgáló 1937-es esztendő adataival összevetve, Csehszlovákiában jelentős változások mutatkoznak. 1937 elején ugyanis ha­zánknak — Kárpát-Ukrajna nélkül — 14 412 209 lakosa volt, amely szám 1948-ra a háborús veszteségek és a kitelepítések következtében 12 265 431 före csökkent. Azóta, természetesen, az ország lakosságának száma újra sza­porodik, s 1955 végén már megha­ladta a 13 milliót (pontosan 13 162 170 jö). Igen tanulságos dolog a lakosság ter­mészetes szaporodásának az elemzé­se. Míg 1937-ben a természetes sza­porodás — a születések és halálesetek közötti különbség — a 14 és félmillió lakos ellenére is csak 46 773 személyt, vagyis 3,2 ezreléket jelentett, addig ez a szám 1948-ban — több mint két­millióval kisebb lakosság mellett is 146 652 főre, vagyis 11,9 ezrelékre emelkedett, és 1955-ben is 138 574, vagyis 10,6 ezrelék volt. A lakosság természetes szaporodásá­nak kedvező alakulása hazánkban egy­aránt eredménye a születések gyara­podásának és a halálozások csökkené­sének. 1937-ben 235 858 gyermek szü­letett élve, míg a halálesetek száma 189 085 volt. Ezek az adatok 1948-ban 289 026-ra emelkedtek, illetve 142 374­re csökkentek. 1955-ben az élve szüle­tettek száma 264 360, az elhaltaké 125 786 volt. Hogyan szaporodik a lakosság Szlovákiában ? A fenti számokon belül igen érdeke­sen alakúi Szlovákia lakosságának ter­mészetes szaporodása. Az 1.937. eszten­dő elején Szlovákiának 3 531 598 lakosa volt. Ez a szám 1948 elejére — az emiitett okok • következtében — 3 425 144 főre csökkent; s azóta 1955 végére 3 760 598 személyre emelkedett. Amíg a természetes szaporodás évi arányszáma a cseh országrészekben az utóbbi években 7—8 ezrelék -között mozog, addig ez a mutató Szlovákiában lényegesen magasabb, s meghaladja az évi 17 ezreléket. Ez annyit jelent, hogy Szlovákia lakossága több mint kétszer olyan gyorsan szaporodik, mint a köztársaság többi területéé, s a je­lenlegi fejlődést alapul véve ki lehet számítani azt az időpontot, amikor Szlovákiának annyi lakosa lesz, mint a cseh országrészeknek. A házasságkötések száma országos méretben jelenleg kb. százezer körül mozog, a válásoké kb. évi 13 ezer. Míg a házasságkötések száma a cseh országrészekben és Szlovákiában nagy­jából egyezik (1955-ben 7,6, Hletve 8,5 ezrelék), addig a válások terén nagy a különbség: 130,4, illetve 40,1 százezer lakos alapján számítva, vagyis a cseh országrészekben több mint háromszor akkora a válások száma, mint Szlová­kiában. Igen örvendetes a csecsemőhalandó­ság alakulása hazánkban. Míg 1937-ben, a burzsoá köztársaság idején ezer élve született gyermek közül egyéves koráig 117,4 gyermek halt meg, addig ez a szám 1948-ig 83,5-re s 1955-ig 33,9-re, vagyis lényegesen kevesebbre, mint egy harmadára csökkent. Ez az irányzat 1956 első felében is tovább folytató­dott s ez év június havában már csak 31,4 ezrelék volt. Ezen az országos arányszámon belül vis7->nt a cseh or­szágrészek mutatnak kedvezőbb rész­aránift. Az előbbiekben 1937-ben ez a mutató 100,7 volt, ugyanakkor Szlo­vákiában 149,8 — 1955-ben ugyan­azok a számok 27,8, illetve 44,1-et tet­tek ki. Szlovákia tehát még tovább fokozhatja természetes szaporodásának növelését, ha a csecsemőhalandóságot a cseh országrészek itir, ýf^jlára csök­kenti. (-e -ej

Next

/
Thumbnails
Contents