Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-24 / 297. szám, szerda

Hamitiarskjold az ENSZ hivatásáról New York (ČTK) — Hammarskjöld, fez ENSZ főtitkára október 22-én közzétette az ENSZ eddigi tevékenységétől szóló évi jelentést. Ez a beszámoló az ENSZ közgyűlése elé kerül, amely november 12-én ül össze New Yorkban. Hammarskjöld beszámolójában általában pozitívan értékeli az ENSZ eddigi tevékenységét, rámutat azonban arra, hogy a tagállamoknak az eddiginél nagyobb mértékben és gyakrabban kellene igénybe venniök a szervezet szolgálatait a nemzetközi ellentéteknek tárgyalásokkal való rendezésében. Ezzel kapcsolatban rámutat, hogy az ENSZ egyik fő célja az ENSZ alapokmányának értelmében a nemzetek közötti egy-OTjogúsáqon és önrendelkezésen alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése. Hozzáteszi, hogy ez ENSZ-nek e kérdésben főleg az afrikai kontinensnek kell segítséget nyújtania. Az ENSZ főtitkára a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az ENSZ tagállamainak egy szép napon megegyezést kell elérniök az általános leszerelés kérdésében. Ez a megegyezés az emberiséget mérhetetlen pusztulástól védené meg. Hammarskjöld három fő problémára mutat rá, amelyeket a világnak még meg keil oldania: 1. Az ázsiai és afrikai népek kapcsolatait a Nyugattal; 2. a világ államai azon nagy többségének gazdasági fejlődését, amelyek eddig csak kis részben osztoznak a mai ipari korszak előnyeiben; 3. a még mindig meglevő idcologiai konfliktust, amely keltéosztja a világot. Az ENSZ főtitkára évi beszámolójának végén rámutat arra, hogy valamennyi nemzetközi problémát békés eszközökkel kell megoldani és meg kell őrizni az igazságosság és a nemzetközi jog elveit. N. Sz. Hruscsov fogadta az olasz békeharcosok küldöttségét Moszkva (ČTK) — Amint a TASZSZ Jelenti, N. Sz. Hruscsov október 22-én fogadta az olasz békeharcosok 15 tagú küldöttségét, amelyet Corona képviselő vezet. Csaknem három órán át tartó barátságos beszélgetésen részt vett M. I. Kotov, a Szovjet Békevédők Bizottságának titkára is. Az olasz vendégek kérésére N. Sz. Hruscsov megvilágította az SZKP XX. kongresszusa határozatainak szempontjából a Szovjetunió bel- és külpolitikájának egyes kérdéseit. A beszélgetés továbbá a békeharc és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének időszerű problémái körül forgott. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy bővíteni kell a szovjet és olasz nép baráti kapcsolatait és együttműködését. A poznani bűnperek tárgyalásait november f-án folytatják Varsó, {ČTK) — A poznani vajdasági törvényszéknek október 22-én kellett volna ítéletet hirdetnie a Jansz Kulas és további két vádlott elleni bűnperben. Amint a lengyel sajtóiroda jelentette, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bünperben mindeddig nem merítették ki az összes bizonyítékokat főleg Ladislav Kackowski vádlottat illetőleg. Ezért a bíróság szükségesnek tartja további tanúk kihallgatását és elhatározta a per folytatását. A védők azt javasolták, hogy valamennyi vádiottat bocsássák szabadon vizsgálati fogságukból. A bíróság elhatározta, hogy Pacnornacki, Majchsr • és Blascik váldottakat szabadlábra helyezi. A bünper tárgyalását november 6án folytatják. Államfordulat Hondurasban Tegucigalpa (ČTK) — Egy háromtagú katonai csoport október 21-én letette hivatalából Julio Lozano Diaz hondurasi elnököt és átvette az országban a hatalmat. Ez a háromtagú csoport, az úgynevezett Junta Roque J. Rodriguez repülőtábornok, vezérkari főnökből, Hector Caraccioli repülőezredesbői és Róbert Galvez őrnagyból, Manuel Galvez volt elnök fiából áll. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az államfordulat véres összetűzések nélkül folyt le. Lozano Diaz, Honduras eddigi elnöke, M. Galvez uralma alatt alelnök volt. Az 1954. október 10-i. elnöki választásokon a három jelölt közül egyik sem kapta meg a felénél nagyobb többséget és a kongresszus, amelynek az alkotmány szerint az elnököt meg kellett választania, szintén nem talált megoldást. Ezért az alkotmány alapján az eddigi alelnök lett a köztársaság elnöke. Jui.o Lozano Diaz antidemokratikus politikát folytatott, amely már azelőtt is tiltakozó hullámot váltott ki Honduras lakosságának körében. Tiltakozás a Cipruson uralkodó brit terror elien . New York (ČTK) — Aímint a Reuter jelenti, az ENSZ-ber. levő görög küldöttség nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítéli a Cipruson uralkodo brit terrort. A nyilatkozat tiltakozik a Kokkinotrimithi koncentrációs táborban levő terror ellen, ahol brutálisan meggyilkoltak negyven foglyot, akik Görögország iránti hűségüket hirdették. ZÁGRÁBIKEPEK A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság második legnagyobb városa, DélEurópa régi kereskedelmi központja, Zágráb. A város környékén elterülő pompás parkokba és ápolt kertekbe, amelyeket dél felöl a Száva folyó szegélyez, nem hallatszik el a nagyváros zaja. Horvátország fővárosa nemcsak kereskedelmi metropolis, hanem az ország ipari, tudományos és kulturális központja is. 1. A zágrábi piac, a háttérben az érseki katedrális tornya látszik. 2. A horvát főváros eg.vlk utcájának lüktető élete. 3. A zágnbi Nemzeti Színház gyönyörű épületének képe. (Foto: Koloman Cieli — ČTK.) Ä társadalombiztosítás előnyei, lehetőségei és a gazdasági kérdések Az utóbbi évek alatt köztársaságunk gazdaságilag megerősödött. Többet adhat tehát, az embereknek, emelheti életszínvonalukat, természetesen csupán a lehetőségeken belül. így is történik; Emelkednek a bérek és fizetések — nemcsak azok a koronák, amelyeket az alkalmazott kézhez kap, hanem az árak leszállítása folytán növekedik a pénz reális értéke is. Többet vásárolhatunk pénzünkért. A rokkantak és a járadékélvezők azonban kissé mellőzve voltak. Az árleszállítások következtében ugyan emelkedett járadékuk reális értéke, de nominálisan nem növekedtek ezek a járadékok. A társadalombiztosítás átépítése ezt a helyzetet megjavítja azáltal, hogy a járadékok is emelkednek. Többet kapnak azok is, akik betegségük miatt idő előtt munkaképtelenné válnak. A társadalombiztosítási igények növekedése az új rendezés szerint évente több mint egy milliárd koronát követel meg. Ez viszont jelenlegi lehetőségeink legfelsőbb határa, ennél tovább nem mehetünk. Ha ezt a határt túllépnők, azt jelentené, hogy kedvezőtlen következmények állanának be más téren s minden valószínűség szerint éppen azok károsodnának, akik az állami költségvetés bevételeihez —, -amelyekből valamennyi járadékot fedezzük — a legjobban hozzájárulnak, vagyis az üzemek dolgozói. Nemcsak kapni, de adni is kell Hogy köztársaságunk még bőkezűbben adhasson, tovább kell gazdagodnia; kell, hogy növekedjen a .nemzeti vagyon. Erről viszont a dolgozóknak kell gondoskodniok, azoknak, akik néha betegség esetén segítségre szorulnak, sőt, az állandó járadékélvezők is időről időre hozzájárulhatnak még e jövedelem fokozásához munkájukkal, amennyiben egészségük megengedi. A társadalombiztosítás új rendezése kiemeli ezt a körülményt és le•hetőséget ad erre. Ennek nagy gazdasági jelentősége van a termelési feladatok jobb teljesítése szempontjából. Nagy károkat okoz pl. a rövid ideig tartó, sokszor indokolatlan munkamulasztás. Több milliós veszteséget okoz a termelésben. Helyes, hogy az új rendezés a munkából való ilyen távolmaradást alacsonyabb táppénzekkel sújtja. A táppénz a betegség első három napja alatt a tiszta bér 50—70 százalékát fogja kitenni. Emellett a munkások túlnyomó többségénél ez a táppénz is magasabb lesz az eddiginél. Vagy vegyük a munkaerőhullámzás problémáját. Az az ember, aki' gyakran váltogatja foglalkozását és a vállalatokat, nem sok hasznot hajt a társadalomnak. Nincs ideje, hogy jól bedolgozza magát. Nirfcs alkalma szakképzettségének emelésére, soha sem lesz .képes arra a teljesítményre, melyet a töb'b éves gyakorlattal rendelkező dolgozó végez. A betegbiztosítás új rendezése csapást mér a mufikaerőhullámzásra is, mégpedig azzal, hogy a táppénz összegének magasságát azon évek száma szerint határozzák meg, amelyet a dolgozó megszakítás nélkül egy és ugyanazon vállalatban töltött. Míg ä betegség első három napja alatt az az alkalmazott. aki egv éviq alkalmazottja az üzemnek, tiszta bérének csak 50 százalékát kapja táppénz címén, az üzemben töltött további évekért fokozatosan egészen 70 százalékig emelkedik táppénze. Hosszabb betegség esetén a dolgozó, ha ugyanazon vállalatban eo

v évin megszakítás nélkül dolgozott, 60 százalékot kap, egy évtől öt évig terjedő munka után j0 százalékot, öt évtől tíz évig 80 százalékot, tíz éven felül pedig már tiszta bérének 90 százalékút kapja. Ez tehát határozott előnyben részesíti azokat, akik hűek foglalkozásukhoz és vállalatukhoz. Természetesen a foglalkozás változtatásának komoly okai, mint pl. a gazdaság fontos szakaszaira való toborzás, a vállalat átszervezése, a férj követése alkalmazásának helyére stb. esetén az előző munkahelyen való alkalmazás idejét beszámítják a megszakítás nélküli alkalmazottság idejébe. Az új rendezés csupán a fluktuánsokat sújtja. Az anyagi igényeknél is figyelembe veszik és előnyben részesítik a foglalkozáshoz és a vállalathoz való hűséget, A társadalombiztosítás új rendezését dicsérjük, mert emeli a különféle igényeket és járadékokat. Az új rendezés azonban megszigorítja az igény elnyerésének egyes feltételeit. Ez helyes, mert nem célszerű bőkezűnek lenni ott, ahol erre nincsen szükség. , Az állami költségvetésből folyósított kiadásokkal úgy keli gazdálkodni, hogy odakerüljenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A munkaérdem szerinti jutalmazás egyrészt jelentős javulást, másrészt azonban a feltételek szigorítását vonta maga után, anynyiból, hogy a pénzeszközök, melyek a társadalombiztosításra vannak előirányozva, tényleg célszerűen legyenek szétosztva. Az új rendezés megszünteti a gyakori visszaéléseket is a családi pótlék indokolatlan folyósítása körül, amikor 14 évnél idősebb, dolgozó és havonta 120 koronánál többet kereső, vagy pedig olyan gyerekek után kaptak csaladi pótlékot, akikről teljesen az állam gondoskodik. A családi pótlékok elnyerésének feltétele, hogy a dolgozó havonta húsz műszakot dolgozzék le, nem pedig 15-öt, mint eddig. Ez a rendezés egyáltalán nem érinti azokat, akik becsületesen dolgoznak, hanem azokat sújtja, akik szívesen kihagynak műszakokat és indokolatlan távolmaradásukkal megkárosítják a népgazdaságot. Azokat a napokat, amelyeken az alkalmazottat betegnek ismerik el, ledolgozott napokként számítják be. A családi pótlékok emelése a négy és többgyermekes családokban a gyermekszaporulatot igyekszik serkenteni. Mindenkinek érdeme szerint A társadalombiztosítás új rendezése kifejezésre juttatja a jutalmazás, szocialista elveinek érvényesítését. A táppénzek magasságát a tiszta bér nagysága, a járadékok magasságát a brutto-bér szerint és a dolgozó által végzett munka mennyisége és fontossága alapján állapítják meg. Beteoség és öregség esetén magasabb járadékókra lesz igényük azoknak, akik a munkatermelékenység növelésével, a normák túlteljesítésével, a technika és az új munkamódszerek érvényesítésével, munkaverseny útján magasabb keresetet érnek el, valamint azoknak, akik a legfontosabb szakaszokon dolgoznak és hűek foglalkozásukhoz. Az új rendezés azonkívül, hogy leszállítja az aggsági járadék elnyerésének korhatárát, lehetővé teszi a járadékélvezöknek, hogy tovább dolgozhassanak. Társadalmunk ezzel is megbecsüli a régi tapasztalt dolgozókat és érdem szerint jutalmazza azt a készségüket, hogy tovább dolgoznak és megtanítják a fiatal dolgozókat munkájuk minden fortélyára. A könnyebb balesetek esetében, amelyek következtében a dolgozó nem veszti el tartósan keresetét, de munkából való távolmaradása népgazdaságunknak nagy károkat okoz, az új rendezés szigorításokat tartalmaz. Ezeket a baleseteket, ha durva hanyagság miatt maga az alkalmazott okozta, a vállalatoknak kell kártalanítaniok. Ezek az intézkedések elősegítik a munkabiztonság növelését és a balesetek elleni harcot, vagyis más szóval, elősegítik a' termelés növelését és emellett védelmezik a dolgozók egészségét. Több pénzt az állampénztárba Egy dolgot azonban tudatosítani és hangsúlyozni kell: az állam csak azzal gazdálkodhat, amit a dolgozók termelnek. A társadalombiztosítás új rendezése emeli az életszínvonalat. Ennek fedezésére többet kell adnunk az államnak, hogy az életszínvonal emelésének útját tovább folytathassa. Valamennyi dolgozó ügye tehát, hogy új értékeket termeljen, túlszárnyalja a terveket, növelje a munka termelékenységét és így elősegítse a nemzeti vagyon növekedését. Ennek számtalan útja van: minden tonna szenet vagy ércet, akárcsak egy koronával olcsóbban termeljünk, naponta legalább 1 méterrel több szövetet gyártsunk, az építkezéseken , még egyszer használjuk t'el az épületfát, takarékoskodjunk az autón történő utakkal, gyors esztergályozással rövidebb idő alatt munkáljuk meg az alkatrészt, gyártsunk jobb és olcsóbb gépet, takarítsunk meg segédanyagokat, végezzünk gyors olvasztásokat a kohókban, gépesítsünk, vezessük be az új technikát és így tovább. Mindez kifizetődik! Ebből nemcsak a társadalomnak van haszna, de minden egyénnek is, vagy már ma a magasabb keresetben, vagy holnap az árleszállítások folytán, vagy betegség esetén a magasabb táppénzek- következtében, vagy pedig a jövőben, amikor nyugdíjba megy és nagyobb járadékot élvez. R, L. Beszédes számok Hosszú évek után a Statisztikai Hivatal nálunk is kiadta első nyilvános jelentését, amely cCZ 1956. esztendő első felének adatait öleli fel. Igen érdekes ezekben a számokban böngészni. Ezek a most nyilvánosságra hozott abszolút számok ugyanis sokkal érthetőbben és meggyőzőbben beszélnek a szocializmus építése terén elért eredményeinkről, sikereinkről, mint az elmúlt években kiadott százalékos arányszámok. Mennyi lakosa van Csehszlovákiának ? Az alapvető adat minden ország statisztikájában a lakosság száma. E téren az összehasonlítási alapul szolgáló 1937-es esztendő adataival összevetve, Csehszlovákiában jelentős változások mutatkoznak. 1937 elején ugyanis hazánknak — Kárpát-Ukrajna nélkül — 14 412 209 lakosa volt, amely szám 1948-ra a háborús veszteségek és a kitelepítések következtében 12 265 431 före csökkent. Azóta, természetesen, az ország lakosságának száma újra szaporodik, s 1955 végén már meghaladta a 13 milliót (pontosan 13 162 170 jö). Igen tanulságos dolog a lakosság természetes szaporodásának az elemzése. Míg 1937-ben a természetes szaporodás — a születések és halálesetek közötti különbség — a 14 és félmillió lakos ellenére is csak 46 773 személyt, vagyis 3,2 ezreléket jelentett, addig ez a szám 1948-ban — több mint kétmillióval kisebb lakosság mellett is 146 652 főre, vagyis 11,9 ezrelékre emelkedett, és 1955-ben is 138 574, vagyis 10,6 ezrelék volt. A lakosság természetes szaporodásának kedvező alakulása hazánkban egyaránt eredménye a születések gyarapodásának és a halálozások csökkenésének. 1937-ben 235 858 gyermek született élve, míg a halálesetek száma 189 085 volt. Ezek az adatok 1948-ban 289 026-ra emelkedtek, illetve 142 374re csökkentek. 1955-ben az élve születettek száma 264 360, az elhaltaké 125 786 volt. Hogyan szaporodik a lakosság Szlovákiában ? A fenti számokon belül igen érdekesen alakúi Szlovákia lakosságának természetes szaporodása. Az 1.937. esztendő elején Szlovákiának 3 531 598 lakosa volt. Ez a szám 1948 elejére — az emiitett okok • következtében — 3 425 144 főre csökkent; s azóta 1955 végére 3 760 598 személyre emelkedett. Amíg a természetes szaporodás évi arányszáma a cseh országrészekben az utóbbi években 7—8 ezrelék -között mozog, addig ez a mutató Szlovákiában lényegesen magasabb, s meghaladja az évi 17 ezreléket. Ez annyit jelent, hogy Szlovákia lakossága több mint kétszer olyan gyorsan szaporodik, mint a köztársaság többi területéé, s a jelenlegi fejlődést alapul véve ki lehet számítani azt az időpontot, amikor Szlovákiának annyi lakosa lesz, mint a cseh országrészeknek. A házasságkötések száma országos méretben jelenleg kb. százezer körül mozog, a válásoké kb. évi 13 ezer. Míg a házasságkötések száma a cseh országrészekben és Szlovákiában nagyjából egyezik (1955-ben 7,6, Hletve 8,5 ezrelék), addig a válások terén nagy a különbség: 130,4, illetve 40,1 százezer lakos alapján számítva, vagyis a cseh országrészekben több mint háromszor akkora a válások száma, mint Szlovákiában. Igen örvendetes a csecsemőhalandóság alakulása hazánkban. Míg 1937-ben, a burzsoá köztársaság idején ezer élve született gyermek közül egyéves koráig 117,4 gyermek halt meg, addig ez a szám 1948-ig 83,5-re s 1955-ig 33,9-re, vagyis lényegesen kevesebbre, mint egy harmadára csökkent. Ez az irányzat 1956 első felében is tovább folytatódott s ez év június havában már csak 31,4 ezrelék volt. Ezen az országos arányszámon belül vis7->nt a cseh országrészek mutatnak kedvezőbb részaránift. Az előbbiekben 1937-ben ez a mutató 100,7 volt, ugyanakkor Szlovákiában 149,8 — 1955-ben ugyanazok a számok 27,8, illetve 44,1-et tettek ki. Szlovákia tehát még tovább fokozhatja természetes szaporodásának növelését, ha a csecsemőhalandóságot a cseh országrészek itir, ýf^jlára csökkenti. (-e -ej