Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-23 / 296. szám, kedd

Szovjet képviselők az USA-ban Moszkva (ČTK) — Szeptember 21én az USA moszkvai nagykövetsége jefiyzéket juttatott el a szovjet külügyminisztériumhob. amelyben az USA 'kora-lánya rseghívja a szovjet kormány két vagy három képviselőjét az USA-ba, hogy megismerkedjenek a most folyó választási kampánnyal. E meghívást azzal indokolták, hogy a kölcsönösség elve alapján a szovjet kormány amerikai képviselőket hív meg látogatásra a Szovjetunióba, a Szovjetunió Legfelső Tanácsába folyó választások idején. A szovjet konmány a meghívást elfogadta és késznek nyilatkozott az amerikai képviselőket meghívni a Szovjetunióba a Szovjetunió Legfelső Tanácsában történő választások idején. A Kazah SZSZK-t Lenin-renddel tüntették ki Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Lv-gfelső Tanácsának elnöksége a Kazah SZSZK-t a nagy kiterjedésű tagosított és szűzföldek megművelésében elért kiváló sikereiért, valamint a Szovjetunió ú

; nagy gabonatárának megteremtéséért, a gabonatermelés lényeges növeléséért és egymilliárd pud gabona állami beadásáért Lenin-renddel tüntette ki. A Kínai Népköztársaság újabb tiltakozása a hongkongi zavargások miatt Peking (ČTK) — Csan Han-fu, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének helyettese október 19-én tiltakozott a kínai kormány nevében a pekingi brit ügyvivőnél amiatt az álláspont miatt, amelyet Nagy-Britannia a hongkongi kuomintang zavargásokkal kapcsolatban foglalt el. A brit ügyvivő ebből az alkalomból a brit kormány nevében megkísérelte védelmezni a hongkongi brit hatóságokat, amelyek nem tettek hatékony intézkedéseket a zavargások megakadályozására. Sőt oly messze ment, hogy kijelentette, a brit korlmány a kínai sajtónak a koulini zavargásokról közölt híreij ős kommentárjait túlzottaknak tartja. Választások a népi képviseiők pekingi gyűlésébe Peking. (ČTK) — Pekingben véget értek a népi képviselők gyűlésébe folyó választások. A választásokon a Pekingben tartózkodó választók 97,59 százaléka vett részt. Amint az Üj Kína sajtóiroda jelenti, a pekingi kerületekben 2733 képviselőt választottak. A megválasztott képviselők munkások, parasztok, állami hivatalnokok, kulturális dolgozók, iparosok és kereskedők, egyházi körök tagjai, a demokrata pártok tagjai és különféle nemzetiségi csoportok képviselői. A képviselők 25,8 százaléka nő. A pakisztáni miniszterelnök Pekingben Peking (ČTK) — Szuhravardi pakisztáni miniszterelnök, aki Csou Enlejnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására a Kínai Népköztársaságban tartózkodik pktóber 21-én meglátogatta a 2. számú oekingi gyapotszövetgyárat. Szuhravardi érdeklődéssel szemlélte e nagymértékben qépesített vállalat munkamegszervezését és több munkás lakásába is ellátogatott. A pakisztáni miniszterelnök kíséretével ezután megtekintette Peking nevezetességeit. Bevan bristoli beszéde London. (ČTK) — Bevan, az angol Murkáspárt ;3lentős tényezője a gépipari munkások szakszervezeti szövetségének bristoli gyűlésén október 20-án élesen bírálta azt a tényt, hogy Nagy-Britannia alárendeli magát az Egyesült Államok politikájának. Bevan határozottan elítélte a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal folyó kereskedelem korlátozását, amelyet az USA kényszerített Nagy-Britanniára és kijelentette, hogy e korlátozások nagy károkat okoznak a brit gazdaságnak. Bevan továbbá kijelentette, hogy az amerikai nagytőke már hosszú évek óta hatást gyakorol a brit kormányra, és e befolyás következményei az utóbbi 5—6 évben valóságos szerencsétlenséget jelentenek Nagy-Britanniának. E politika alapján Nagy-Britannia és a Brit Nemzetek Közösségének államai nem kereskedhetnek többek között a 600 millió lakosú Kínával. Bevan végül kijelentette: Felelősségem teljes tudatában kijelentem, itt az ideje annak, hogy az Egyesült Államok tudomására adjuk, mentesülni akarunk minden előző kötelezettségünktől, ami az oroszokkal és Kínával folytatott kereskedelmi korlátozásokat illeti.'. MIÉRT IMPORTÁLUNK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBŐL Egyre gyakrabban halljuk, milyen sikereket érnek el áruink a kiállításokon és nagyvásárokon, megtudjuk, hogy üzemeink ötletessége és rugalmassága több millió korona értékű megrendelést szerzett, örülünk, hogy technikánk megelőzi a külföldi konkurrenciát. A kivitel azonban csak egyik oldala a külkereskedelemnek: a kivitel a szocialista államnak nem öncélú idegen piacon történő árueladása, amelyre akkor kerül sor, mikor a hazai felvevő piac túlságosan kicsinnyé vagy nem előnyössé vált; nem a nyereség az export egyedüli értelme és az egészséges gazdálkodás fő mércéje nem az aktív kereskedelmi mérleg csupán. A jövő évi terv előkészítéséről tartott októberi konferencia hangsúlyozta azt a tényt, hogy országunk gazdasága szorosan összefügg a külkereskedelem jelentős funkciójával mégpedig azért, meit a csehszlovák népgazdaság fejlesztése megköveteli, hogy nagy mennyiségben importáljunk alapvető fontosságú nyersanyagokat és gépi berendezéseket. Ezzel egyidejűleg a lakosság emelkedő életszínvonala és igénye megköveteli az élelmiszer és ipari árucikkek behozatalának bővítését. A nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi számunkra, hogy országépítésünk üteme gyorsabb legyen, hogy nagyobb mértékben elégítsük ki a fogyasztók szükségleteit, mintha csupán saját forrásainkra, saját termelésünkre támaszkodnánk. Célszerűbb például külföldről importált gépi berendezésekkel dolgozni addig, míg egy sok tapasztalatot és hosszú évek munkáját megkívánó új, tökéletesebb papírgyártó gépet kidolgozunk és bevezetünk a termelésbe. Hasonló a helyzet számos más különleges gépnél, műszernél és berendezésnél, amikor számunkra előnyösebb az, ha nem forgácsoljuk szét termelési erőfeszítésünket, hanem a külkereskedelem lehetőségeire támaszkodva ezeket a gépeket készítményeinkért cserébe behozzuk. És még egy szemléltető példa: a mezőgazdasági termények nagyméretű behozatala — a gabona, hús, zsiradék, takarmány behozatala — lehetővé teszi, hogy kiegyenlítsük azokat az aránytalanságokat, amelyek az ipar és a mezőgazdaság fejlődése között keletkeztek. Másként fogyasztásunk távolról sem lehetne oly gazdag és változatos. Magának a mezőgazdasági termelésnek fontos kiegészítő forrása, a takarmány, műtrágya és mezőgazdasági gépek nagyméretű behozatala, amelyből az aránytalanságokat kiegyenlíti. Függünk-e a külföldtől? A behozatalnál tehát elsősorban arról van szó, hogy biztosítsuk a gazdaság fejlesztésének nélkülözhetetlen előfeltételeit. A politikai ítélőképességgel bíró emberek gyakran felteszik a kérdést, vajon a behozatalnak ez a fokozódása nem vezet-e a háború után kivívott gazdasági függetlenségünk megsértéséhez? Itt rá kell mutatnunk, hogy a behozatal bővítése mennyire eltérő feltételek között valósul meg a háború előtti és a háború utáni első évekkel szemben: Elsősorban megvalósítottuk iparunk nagyméretű fejlesztését. Mindenekelőtt a legfőbb ágazat, a nehézipar erősödött, és kiépüli néhány fontos különleges ágazat. Másodszor, behozatalunk túlnyomó részét a szocialista államokból fedezzük, amelyek éppen a legfontosabb áruk terén (ércben, vegyszerekben és élelmiszeredben) behozatali szükségletünknek csaknem háromnegyedét fedezik. A függetlenség és az önellátás azonban két különböző dolog. A minden áron való önellátás gazdaságilag ártalmas, s amint már mondottuk, erőnk és anyagi eszközeink szétforgácsolódásót s azon természetes előnyök és termelési hagyományok ki nem használását jelenti, amelyekkel az egyes államok ebben vayy amabban az ágazatban rendelkeznek. Az ilyen önellátásra való törekvés politikai szempontból is ártalmas: hisz azt jelentené, hogy a yyakorlatban megtagadnánk a békés egymás ineilett élés gondolatát. Ennek a gondolatnak a nemzetek közötti sokoldalú együttműködés állapotává kell lennie s nem szabad csupán abban kimerülnie, hogy elutasítja az ellentétek erőszakkal való megoldását. Ilyen aktív politikát természetesen elsősorban gazdaságilag erős és független állam folytathat, amelyre nem lehet semmilyen blokáddal és diszkriminációval egyenlőtlen politikát és gazdasági teltételeket rákényszeríteni. Kit károsít meg az EMBARGO? Néha még most is találkozunk az EMBARGO-poiitika csökevényeivel, mely a Csehszlovák Köztársaság és a többi szociálist^ államok ellen irányult. Ez a politika égfcik változata a hidegháborúnak gazdasági téren. Ma már azonban a nyugati államok sem táplálnak vérmes reményeket arról, hogy a „stratégiailag fontos" anyagok kiviteli tilalma hatékonyan megbéníthatná a szocialista államok gazdasági fejlődését. A többi szocialista országokkal való együttműködésen alapuló műszaki-gazdasági függetlenség Csehszlovákiának nagy előnyt jelentett azon a téren, hogy várhat: van ideje várni anélkül, hogy ez komolyan ártana gazdasága fejlődésének. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy várni akar, hogy teljesen önellátó gazdaságot óhajt felépíteni mindazokkal a gazdasági veszteségekkel, melyeket az ilyen politika hoz magával. Csehszlovákia arra törekszik, hogy megvalósítsa a szocializmust mindazon előnyök felhasznlásával, amelyeket a történelem folyamán létrejött nemzetközi munkamegosztás, valamint a szocialista államok közötti új, céltudatosan kialakított nemzetközi munkamegosztás nyújt. Készek vagyunk tehát együttműködni az egész világgal, de blokád és gazdasági nyomás esetén tudunk magunkon segíteni. A golyóscsapágy kivitelének tilalma csak arra vezetett, hogy Csehszlovákia meggyorsította saját termelését. Hasonló volt a helyzet az alumíniumnál is: a Žiar nad Hronom-i Alumíniumgyár, melyet a szovjet technikusok hatékony segítségével helyeztünk üzembe, feldolgozza a magyar bauxitot és szertefoszlatja azokat az álmokat, hogy repülőgép-gyártó iparunkat megbéníthatják. Az a tény, hogy az EMBARGO gazdasági hatásait nem . becsüljük túl, nem jelenti azt, hogy belenyugodtunk a kiviteli tilatmakba még akkor is, ha e tilalmak csak kevés árura vonatkoznak. Tudniillik nem az árufajták számáról van szó, hanem arról, hogy nem tartják be az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvét, amely nálunk a kereskedelemben az első helyen áll. Ha valaki öltönyt akar vásárolni és hozzá nyakkendőt kér, s az elárusító erre azt válaszolja: „Öltönyt igen, kaphat, de nyakkendő csak az ismerősei számára van" — akkor természetesen a vevő odamegy, ahol mind a kettőt, az öltönyt is és a nyakkendőt is megkapja. A nemzetközi kereskedelemben ezt diszkriminációnak nevezik, és ez természetesen csökkenti Csehszlovákiának kereskedelmét azzal az állammal, amely diszkriminációs intézkedéseket tesz. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez a politika elsősorban azokat a nyugati vállalkozókat károsítja meg, akiktől Csehszlovákia nagyban vásárolna. Az áru importőrre vár És most elérkeztünk a csehszlovák behozatal egy másik kérdéséhez. A behozatal nem a kivitel fordítottja, hanem ellenértéke, amellyel bekapcsoljuk gazdasági körforgásunkba. Természetes, hogy a tőkés termelők és szállítók figyelemmel követik a csehszlovákiai fogyasztás és a csehszlovákiai behozatal növekedését. A csehszlovákiai behozatal indexe (1948:100) 1948 1949 1952 1953 1954 1955 100 105,4 128,5 129,0 136,9 154,5 Számos államban bizonyos árufajtáknál a csehszlovák behozatalnak nagy súlya van. Pl. Csehszlovákia a legnagyobb vásárlója a görög citrus fajtáknak, az indiai vasércnek, jelene tős mértékben kiveszi részét az iz-i landi halkivitelből. A kanadai takar-i mánybehozatal mezőgazdaságunk szá-i mára utat nyit ahhoz, hogy e terüle-i ten azelőtt nagyon korlátozott kiviteliünket fejlesszük. A Csehszlovák Köztársaság Latin-t Amerikából bőrt, gyapjút, gyapotot, húst, takarmányféléket, kávét és kakaót hoz be, az ázsiai országokból kaucsukot, teát, rizst, gyapotot, olajos magvakat, cinket és fűszereket, Afrikából pedig gyapotot és foszfátokat. Az európai országokból nagyon sokféle terméket hozunk be, a legkülönfélébb nyersanyagoktól, élelmiszerféléktől és gépektől kezdve egészen a közszükségleti árucikkekig. Éppúgy mint kivi-: telünk, behozatalunk is összeköt ben-< nünket az egész világgal. A behozatallal is elősegítjük igazságos harcunkat Az utóbbi években nagyon kedvező behozatali szükségleteink kielégítése a gazdaságilag kevéssé fejlett Távol-, Közel- és Közép-Kelet országaiból, Ázsiából, Afrikából és Latin-AmerikáI ból. A gazdaságilag kevéssé fejlett országok rendszerint nagyon kevés ter-: mék kiviteléhez vannak kötve, amelyek az áringadozásoknak vannak alávetve, amit még fokoznak a monopóliumok spekulációi is. A széleskörű felvevőpiac biztosítása ezen országok számára gazdasági létkérdés. Cseh-i Szlovákia teljesíti ezt a követelést és kész hosszútartalmú egyezményeket és szerződéseket kötni, amelyek alapján nyersanyagot és élelmiszereket hoz be szilárd árakért, ami megfelelő biztonságot ad kereskedelmünknek, valamint a kevéssé fejlett országok termelésének is. Az a tény, hogy megszabadulnak az eddigi fogyasztóiktól való egyoldalú függőségtől, megerősíti nemzeti felszabadító mozgalmukat. Emlékezzünk csak mit válaszolt Naszszer elnök arra, amikor Nagy-Britannia, az USA és Franciaország gazdasági blokáddal fenyegette: „Ebben az esetben kereskedelmünk súlypontját más országokra helyezzük át." Fejtegetésünket tehát azzal végezhetjük, hogy behozatalunk kereskedelmünk értékes részét képezi, és ugyanolyan ügyesen és gazdaságosan kell lebonyolítanunk, mint a kivitelt, úgy, hogy maximális előnyöket biztosítson gazdaságunknak és köztársaságunk tekintélyét világszerte emelje. Jiŕi Ryska LIBANON ^mmrm

mf SZÍRIA IRÁN IINDIA Csehszlovákia térképén feltüntették egyes árufajták kivitelét. A térképen kívüli nyilak pedig azt jelzik, hogy mit hozunk be a világ különböző országaiból.