Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-22 / 295. szám, hétfő

Ni A. Bűlganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üzenetet küldött Dwight Eisenhowernek

f az Amerikai Egyesüli Államok elnökének Moszkva, (TASZSZ) — Október 19-én A. N. Lebovszkij, a Szovjetunió amerikai ügyvivője meglátogatta I. F. Dullest, az USA államtitkárát és átadta neki N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét Dwight Eisenhowerhez. az USA elnökéhez: Őexcellenciája Dwigth Eisenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének Washington. Tisztelt elnök úr! Levelemben érinteni szeretném azt a kérdést, melynek érthető okokból nagy figyelmet szentelnek főleg az Amerikai Egyesült Államokban, és főként az utóbbi időben. Az atomfegyver kérdésére és mindenekelőtt e fegyver próbáira gondolok. Erről a kérdésről már néhányszor alkalmunk nyílt véleménycserére mind Genfben való személyes találkozásunk, mind pedig az ezt követő levelezésünk során. Mivel azonban az atomfegyver kérdésében mindeddig nem sikerült semmilyen egyezménvl elérni, célszerűnek látszik ismét ^htegkísérelni a fennálló lehetőségek mérlegelését, hogy haladast érjünk el az atomfegyver betiltására vonatkozó egyezmény megkötése terén. És éppen ez késztetett arra, hogy levelet írjak Önnek. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az USA-ban választás előtti kampány folyik, melynek folyamán a nemzetközi jelentőségű kérdések megtárgyalása, — melyhez a lefegyverzés kérdései is tartoznak, — polémia formáját ölti. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy hivatalos személyek beszédeikben a Szovjetunió politikáját a fenti kérdésekben számos esetben nyilvánvalóan elferdítik. Sajnos, ez különösen Dulles úr beszédeire vonatkozik, aki nem riad vissza még a Szovjetunió és annak békeszerető külpolitikája ellen indított közvetlen támadásoktól sem. Már lehetőségem nyílt arra, hogy figyelmeztessem Önt, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet kormány a lefegyverzés kérdésének és egyezmény megkötése lehetőségének e prob. lémával kapcsolatban. Ezért bizonyára megérti azon törekvésünket, hogy a lefegyverzés problémájának megtárgyalásánál teljesen világosan lássuk kormányaink álláspontját a lefegyverzés kérdésében és főleg az atomkérdésben. Azt hiszem, elnök úr egyetért velem abban, hogy az atomfegyver problémája ma az egy'k legidőszerűbb és legsürgősebb nemzetközi probléma. Nem kell kitérnem arra, hogy a szovjet kormány az atomfegyver feltétlen betiltását kívánta és kívánja, mert a jelenlegi helyzet, mikor e fegyver gyártását lázasan gyorsítják, nem fér össze a nemzetközi feszültség további enyhítésének feladataival és annak szükségességével, hogy megszabadítsuk a nemzeteket az atomháborútól való félelemtől. Ismert tény, hogy az Egyesült Államokban is növekszik a nyugtalanság a jelenlegi lázas atomfegyverkezés esetleges következményei miatt. Csupán sajnálatomat fejezhetem ki afelett, hogy az USA kormánya mindeddig nem tartotta lehetségesnek csatlakozni az atomfegyver betiltását és a betiltásra vonatkozó megfelelő nemzetközi egyezmény megkötését követelő számos más állam törekvéseihez. De tegyük fel, hogy még egy ideig nem érnek el egyezményt az atomfegyver betiltására. Vajon ez azt jelenti-e, hogy nem kell e kérdés ilyen vagy amolyan részleges megoldására törekedni, mely megkönnyíti az atomfegyvernek a nemzeti fegyverkezésből való teljes kivonására irányuló j>vö egyezmény megkötését, hogy azután az atomenergiát csupán békés célokra használják fel? Azt hiszem, hogy folytatni kell ezt a törekvést s hogy ennek eredményei nem csekély mértékben az USA és a Szovjetunió álláspontjaitól függnek. Amíg nem érjük el a feltétlenül szükséges egyezményt az atomfegyver betiltásáról, nézetünk szerint célszerű lenne már most megegyezni az első lépésben az atomfegyver kérdésének megoldására — megegyezni az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek tilalmában, amint ezt Önnek már 1956. szeptember 11-iki üzenetemben javasoltam. Azt hiszem, hogy azzal is egyet fog velem érteni, hogy az e kérdésről való egyezmény elérése esetén nem maradnak fenn komolyabb problémák az ilyen egyezmény teljesítése feletti ellenőrzés szempontjából, miután a tudomány jelenlegi állása mellett nem kerülhet sor semmilyen atomvagy hidrogénfegyver-robbantásra anélkül, hogy azt más országokban észre ne vennék. Vajon nem lenne-e a legjobb biztosíték ilyen egyezmény megsértése ellen már az is, hogy az atomfegyver titkos kísérletei lehetetlenné váltak, tehát az a kormány, amely ünnepélyesen kötelezte magát a kísérletek leállítására, nem sérthetné meg ezt az egyezményt, mert ellenkező esetben leleplezné magát az egész világ előtt, mint a nemzetközi egyezmény megsértője. Teljes mértékben osztjuk azt a nézetet, melyet az utóbbi időben az USA jelentős tényezői nyilvánítottak, hogy egyezményt lehet és kell kötni az atomfegyver-kísérletek betiltására és hogy ennek kedvező befolyása lenne az egész nemzetközi helyzetre. Nem titkolhatom el csodálkozásomat azon kételyek felett, melyeket Ön, elnök úr, kifejíett, hogy a Szovjetunió valóban késznek mutatkozik az atom- és hidrogénfegyverekkel való kísérletek betiltására. Teljesen bizonyos, hogy semmilyen indokai sincsenek Önnek ilyen kételyekre. Ugyanezt kell mondanom az Ön ama kijelentéséről, hogy ha az Egyesült Államok leállítaná az atomfegyverek próbáit, az „egyoldalú amerikai ténykedés" lenne. Az USA ilyen lépése semmi esetre sem lehetne egyoldalú, miután a Szovjetunió maga javasolja, hogy a nagyhatalmak a Szovjetunió részvételével tegyék meg a megfelelő összehangoló akciókat. Figyelmet keltett nálunk az Ön azon kijelentése is, hogy az atomfegyverek próbái betiltásának kérdését csupán az egész lefegyverzési programra vonatkozó egyezmény megkötésével lehet megoldani. Természetesen helyes lenne, ha a legközelebbi jövőben ilyen lefegyverzési egyezményt el lehetne érni. Ismeretes azonban, hogy ilyen egyezmény egyelőre nincs kilátásban. Ezt tanúsítja az a tény, hogy az USA és a lefegyverzési tárgyalások egyes más részvevői elállnak saját javaslataiktól, mihelyt azokat a Szovjetunió elfogadja. Ez volt a helyzet például az öt nagyhatalom védereje legmagasabb létszámának megállapítására vonatkozó javaslat esetén. S mivel ez a helyzet, nézetünk szerint nem lehet az atomfegyverek próbája kérdésének megoldását az egész lefegyverzési problémára vonatkozó egyezményekhez kötni. A szovjet kormány késznek mutatkozik haladéktalanul egyezményt kötni az Amerikai Egyesült Államokkal az atomfegyverekkel való kísérletek leállításáról. Természetesen abból indulunk ki, hogy ehhez más, atomfegyverrel rendelkező államok is csatlakoznak. Természetesen a szovjet kormány továbbra is segíteni fog a lefegyverzés többi kérdéseire vonatkozó egyezmény elérésében, nem is beszélve arról, hogy, mint ismeretes, nem várva ilyen egyezményre, az utóbbi időben egyoldalúan 1840 000 fővel leszállította véderejének létszámát. Hálás leszek önek, elnök úr, nézetelért, melyeket a fent említett kérdésekben velem közölhet. Őszinte tisztelettel N. BŰLGANYIN. Moszkva, Kreml, 1956. október 19-én. A szovlet-ispán tárgyalások visszhangja a világsajtóban London. (ČTK) — Az angol sajtó híreket közöl a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatának aláírásáról, a kereskedelem fejlesztéséről és a legmagasabb előnyök kölcsönös nyújtásáról szóló jegyzőkönyvekről. A londoni és vidéki lapok részletesen közlik a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatának tartalmát. A Times úgy véli, hogy az egyezmény „csupán részlegesen határozza meg" Japán helyzetét. Azonban a két ország közötti kereskedelem fejlesztésének távlatairól a lap további hírmagyarázatában megállapítja, hogy „a tények homályossága ellenére a kereskedelmi szükségletek elsőrendű jelentőségűek". A Manchester Guardian diplomáciai megfigyelője azt írja, hogy az egyezmények előhírnökei a Szovjetunió és Japán közötti jó szomszédság és kereskedelmi kapcsolatok korszakának. * * * Párizs. — A Párizsi újságok e'ső oldalaikon híreket közölnek a moszkvai szovjet—japán tárgyalások sikeres befejezéséről. A l'Humanité ezt az eseményt a nemzetközi feszültség enyhülésének új bizonyítékaként értékeli. Hasonlóan értékeli a szovjet—japán tárgyalások eredményeit a Liberation c. lap is, mely különleges jelentőségűnek tartja Japánnak a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal való kereskedelmi kapcsolata fejlesztését. Az Echos c. lap azt írja, Ifogy a Moszkvában aláírt egyezmények „nagy előnyöket nyújtanak Japánnak különösen gazdasági téren". Mint a Francé Presse hírügynökség washingtoni tudósítója jelenti, a hivatalos amerikai tényezők következetesen hallgatnak a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatának aláírásáról, mely a két ország közötti háborús állapot megszüntetését jelenti. * * * New York. — A New York Herald Tribúne igen célzatosan kommentálja a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatát és nem riad vissza a tények durva megmásításától és a rágalmaktól sem. A szovjet—japán tárgyalások sikeres eredményei folytán a világ közvéleményében kiváltott hatás enyhítésére a lap alaptalanul kijelenti, hogy a „moszkvai egyezmény csupán kevés japán megelégedését váltotta ki". Ä lap nyílt támadást intéz a Szovjetunió ellen. Okinava lakosságának levele az ENSZ szovjet küldöttéhez New York (ČTK) — A. A. Szoooljev, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében levelet kapott, melyben Okinava és Bonin szigetek lakosai felkérik, hogy tegyen lépéseket e szigetek Japánhoz való csatolása kérdésének az ENSZ Biztonsági Tanácsc tárgyalási programjába való beosztására. Eljött az ideje — írják a levélben, — hogy az Egyesült Államok ne uralkodjanak imperialista módszerekkel más országok felett, mert megvan a remény a Távol-Kelet összes országainak békés együttélésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. A levél befejező részében azon reményüknek adnak kifejezést, hogy az ENSZ-ben lévő szovjet küldött megtesz mindent vágyaik teljesítésére, vagyis arra, hogy a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 34. cikkelye értelmében megtárgyalja ezt a kérdést. A levelet számos japán egyesület és szervezet vezető tényezői írták alá, akik Okinava és Bonin sz

;~etek Japánhoz való csatolására törekednek. A Román Munkáspárt és a kormány küldöttsége Belgrádba érkezett Belgrád (ČTK) — Szombaton, október 20-án különvonattal Belgrádba érkezett a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége, melyet Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népgyűlés Elnökségének tagja vezet. A kifldöttség tagjai Hivu Sztoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Petre Borila, a Minisztertanács első alelnöke, Leonter Rautu, a Román Munkáspárt KB politikai irodájának póttagja, Alexandru Birladeanu, a Minisztertanács alelnöke és Grigore Preoteasa külügyminiszter. Kívülük magas párt- és állami tényezők vannak a küldöttségben. A belgrádi pályaudvaron Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Népköztársaság elnöke és a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének első titkára, Mosa Pijade, a Szövetségi Népi Szkupstina elnöke. Edvard Kardelj és Szvetozár Vukmanovics-Tempo, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökei, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, valamint a politikai, kulturális és tudományos élet és a jugoszláv néphadsereg képviselői üdvözölték a román vendégeket. Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz-Tito beszédet mondtak. Délután a román küldöttség tagjai koszorút helyeztek el az Avala hegyen, az ismeretlen katona sírjára. Svédország Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Stockholm (ČTK) — Svédország Kommunista Pártja Központi Bizottságának október 20-i ülésén Hilding Hagberg, Svédország Kommunista Pártjának elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eredményei megteremtették a feltételeket a nemzetközi munkásmozgalom széleskörű felszabadító harca számára a kapitalista világban. Beszélt továbbá a svéd munkásosztály feladatairól a szocializmusért és a svédországi dolgozók helyzetének megjavításáért folytatott harcban. A „Soldatenzeitung" a hadkötelezettség ellenzőivel szemben Bonn (ČTK). — A nyugatnémet Soldatenzeitung, melv a volt hitleri Wehrmacht és SS egységek soraiból kikerülő Iegreakciósabb körök képviselője, októberi számában tovább; provokatív jellegű cikket közö' a nyugat-németországi hadkötelezettség ellenzői ellen. A Soldatenzeitung felhívja a nyugatnémet kormányt, hogy a lehető legélesebben lépjen fel az összes „zavaró slemekkel" szemben, akik nem akarják alávetni magukat a rnilitar'sztikus törvényeknek és intézkedéseknek és nem akarnak a nyugatnémet hadsereg kötelékébe lépni. Teljesen a göbbelsi lapok írásmódja szerint, a nyugat-németországi demokratikus erőket a lap „söpredéknek" nevezi, amely ellen „drasztikus" intézkedéseket" kell alkalmazni és „minden eszközt" felhasználni. A lap felhívja a bonni belügyminisztériumot, hogy a jövőben „vessen be minden rendőrségi erőt" a tüntetések résztvevői és az ellenállók gyűlései ellen. Krisna Menőn elutazott Kairóból Kairó. (ČTK) — Krisna Menőn tárcanéíküli indiai miniszter 24 órás kairói tartózkodás után október 20-án Delhibe repült. Menőn rövid tartózkodása során három hosszabb beszélgetést folytatott Nasszer egyiptomi köztársasági elnökkel. Amint az újságírókkal folytatott beszélgetés során kijelentette, megtárgyalta Nasszer elnökkel a „Szuezi kérdés" megoldásának különféle módszereit és egyéb terveket. Most a résztvevő felektől függ, hogy e tervek alapján tovább dolgozzanak. Á japán közvélemény kedvezően értékeli a szovjet-japán tárgyalások eredményeit Tokió, (ČTK) — A japán külügyminisztérium október 20-án közzétette a Szovjetunió és Japán közös nyilatkozatát, valamint a kereskedelem fejlesztésére és a kölcsönös legmagasabb előnyök nyújtására vonatkozó jegyzőkönyvek szövegét. Mamoru Sigemicu japán külügyminiszter, aki Hatojama miniszterelnököt távolléte alatt helyettesíti, október 20-án nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a szovjet-japán okmányok aláírása összhangban áll a japán külpolitikával és hozzájárulást jelent a béke ügyéhez. Mint a japán sajtó és rádió híreiből látható, a japán politikai pártok vezető tényezői jóváhagyják a szovjet-japán tárgyalások eredményeit. A Hatojama miniszterelnök vezette japán liberálisdemokrata párt vezetői a tárgyalásokat sikeresnek nyilvánítják. A japán szocialista párt képviselői ugyancsak nyilatkozatot tettek közé, melyben üdvözlik a szovjet-japán tárgyalások sikeres befejezését. „A továbbiakban — mondják a nyilatkozatban — „el kell érni a Kínai Népköztársasággal való kapcsolatok normalizálását, ami az ázsiai béke megszilárdításához fog vezetni". Japán Kommunista Pártjának nyilatkozata kijelenti, hogy a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak normalizálása fontos Japán jövője szempontjából. A Japán Szakszervezetek Főtanácsa, a legnagyobb japán szakszervezeti szövetség ugyancsak üdvözli a szovjet-japán tárgyalások eredményeit. Japán kereskedelmi körökben a szovjet-japán kereskedelmi kapcsolatok normalizálása élénk visszhangot keltett. A Mainicsi c. lap jelentése szerint a kereskedelmi körök üdvözlik a kereskedelem fejlesztésére és a kölcsönös legmagasabb előnyök nyújtására vonatkozó jegyzőkönyvek aláírását, mert azt tartják, hogy gyakorlati megvalósulásuk segíteni fog a japán és a Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Ezekben a körökben az a nézet uralkodik, hogy e jegyzőkönyvek is alapját képezik a Japán és a kelet-eurőpai népi demokratikus államok közötti kereskedelmi kapcsolatok megkötésének. A japán kereskedelmi körök számos vezető képviselője azt a nézetet vallja, hogy a moszkvai szovjet-japán tárgyalások utat nyitnak a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztésére. Szuzuki, a Tokiói Rádió hírmagyarázója megjegyezte, hogy a szovjetjapán kapcsolatok normalizálása nemcsak a Kínai Népköztársasáoqal, hanem a többi ázsiai országokkal, mint pl. India, Indonézia, Burma, Lhaos és Kambodzsával való kapcsolatok kiterjesztéséhez vezet. Rjotaru Nemoto, a japán kormány főtitkára jóváhagyta a szovjet-japán tárgyalások eredményeit és kijelentette, hogy a japán parlament rendkívüli ülését, — melynek előterjesztik a közös nyilatkozat és a jegyzőkönyvek jóváhagyásának kérdését, — valószínűleg november 15-ére hívják össze. Összehívták a Bolgár Népköztársaság népgyűlésének VI. ülését Szófia. (ČTK) — Mint a bolgár sajtóiroda közli, a Bolgár Népköztársaság népgyűlésének elnöksége 1956. november l-re összehívta a népgyűlés VI. rendes ülését A külügyminiszterek tanácskozásai Nyugat-Európa gazdasági kérdéseiben Párizs. (ČTK) — Szombaton, október 20-án Párizsban megkezdődött a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország külügyminisztereinek kétnapos tárgyalása a fenti országok atomenergiájának felhasználására irányuló közös szervezet, az „Euratom" megalakításáról és az ún. „közös piac" tervéről, mely feltételezi a tagállamok közötti vámhatárok megszüntetését. A Reuter iroda jelentése szerint az ülésen ellentétek támadtak Franciaország s a Benelux államok álláspontja és Nyugat-Németország álláspontja között. Franciaország azt követeli, hogy a hasadási anyag az „Euratom" tulajdona legyen, míg a Német Szövetségi Köztársaság azt az alapelvet védelmezi, hogy a főszerep az ipari vállalatoknak jusson. Kiterjesztik az árucserét a Szovjetunió és Ausztria között Bécs (ČTK) — Bécsben közzétették azon áruk részletes jegyzékét, melyekben 1957-ben árucserére 'kerül sor Ausztria és a Szovjetunió között. Az áruk jegyzékét Ausztria és a Szovjetunió kormányküldöttségei határozták meg a nemrégen lefolytatott moszkvai gazdasági tárgyalások során. Az egyezmény értelmében 1957ben az árucsere összértéke 25 millió dollárról 33 millió dollárra emelkedik. Lloyd újból követeli a Szuezi-csatorna nemzetközi igazgatását London. (CTK) Az angol konzervatív párt okt. 20-i liverpooli gyűlésén Lloyd angol külügyminiszter a Szuezicsatorna kérdésében folytatott angol politikáról beszélt. Az egyiptomi kormánynak, a csatorna nemzetközi igazgatásával szemben elfoglalt világosan elutasító álláspontja ellenére Lloyd beszédében megismételte, hogy Anglia nem hajlandó visszalépni követelményétől. Lloyd kiemelte, hogy a csatorna nemzetközi igazgatása olyan alapelv, melyben számukra nem létezik kompromisszumos megoldás. ÜJ szo 1956. október 22.