Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-22 / 295. szám, hétfő

Végei ért a Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése Összehívják az FSZM országos konferenciáját Szombaton, október 20-án Prágában tovább folytak a Központi Szakszer­vezeti Tanács teljes ülésének tárgyalásai. Az összes vitázok nagy figyelmet szenteltek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatainak a szocia­lizmus építése időszakában és hangsúlyozták, hogy jelenleg a szakszer­vezetek legfontosabb feladata a munkatermelékenység emeléséért folyta­tot harc. A vita után egyhangúlag megszavazott határozatot fogadtak el. A határozat megállapítja, hogy a Központi Szakszervezeti Tanács VI. ülése megtárgyalta Csehszlovákia Kommunista Pártja KB-nak a szak­szervezetek feladatairól szóló határo­zatát. A Központi Szakszervezeti Ta­nács a határozatban az összes funkcio­náriusok és tagok figyelmét arra összpontosítja, hogy teljesítsék az ál­lami terv feladatait minden üzemben és minden munkahelyen, emellett a fő súlyt a munkatermelékenység elsőd­leges fokozásának biztosítására fekteti az átlagbérek növekedésével szemben. A határozat további pontjaiban többek között arról beszél, hogy a dolgozók érdekeinek védelme azt is jelenti, hogy határozottan fel kell lépni mindenki ellen, aki ki akarja forgatni vagy meggyengíteni a kormánynak a ter­melés alapvető emelésére és a munka­termelékenység fokozására irányuló határozatát és intézkedéseit. Továbbá szükséges, hogy a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom tevékenységének megjavítása érdekében megszüntessék a bürokratizmust a szakszervezeti munkában, alapvetően csökkentsék a fizetett alkalmazottak számát s a munka túlsúlyát a szakszervezeti ak­tívákra hárítsák. A Központi Szakszervezeti Tanács a szakszervezeti munka eddigi hiá­nyosságainak okát abban látja, hogy sok kérdésben a döntéseket, melyeket közvetlenül a Szakszervezeti Szövet­ségekben lehetne sikeresen megoldani, a Központi Szakszervezeti Tanácsban összpontosították. Ezért a Központi Szakszervezeti Tanács munkájában kí­vánatos fordulat legfontosabb feltéte­le, hogy megváltoztassák az irányítás módszereit és teljes mértékben kifej­lesszék a szakszervezeti szövetségek kezdeményezését és önállóságát. A Központi Szakszervezeti Tanács plénuma továbbá egyhangúlag jóvá­hagyta a Központi Szakszervezeti Ta­nács VI. teljes ülésének az országos össz-szakszervezeti konferencia össze­hívására és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a bányászokhoz intézett felhívására vonatkozó határozatát. Az országós össz-szakszervezeti konferenciára vonatkozó határozat hangsúlyozza, hogy az egész Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalomra felelős­ségteljes feladatok hárulnak a CSKP országos konferenciájának a második ötéves tervre vonatkozó irányelveiből, az 1957. évi népgazdaságfejlesztési állami terv előkészítéséből, a szocia­lista törvényességnek a munkára való jog szakaszán való érvényesítéséből, a dolgozók munka- és életfeltételeinek megjavításából és annak szükségessé­géből, hogy alapvetően megjavítsák a szakszervezeti szervezetek szervező és nevelő munkáját, főleg a termelő szö­vetségek alapelveinek írvényeslt'.'sében. Ezért a Központi Szakszervezeti Ta­nács elhatározta, hogy 1956. november 15. és 16. napjaira összehívja az or­szágos össz-szakszervezeti konferen­ciát és azon megtárgyalja a) az 1957. évi népgazdasági tervet — a munka­termelékenység emelését és a szocia­lista munkaverseny fejlesztését, b) a munkajogot és a munkatörvényesség alapelveinek javaslatát, c) a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom szervezeti összetételét és az alapszabályok módo­sítását. A Központi Szakszervezeti Tanács a bányászokhoz intézett felhívásában hangsúlyozza, hogy bár 1956. első fél­évében a szénfejtési terv teljesítésé­ben kiváló eredményeket értek el, az utóbbi hónapokban komoly visszaesés állt be a kőszén fejtésében. Ily mó­don fenyegetik az idei fejtési terv tel­jesítését, a tüzelőanyag-készletek biz­tosítását a téli időszakra és az 1957. évre való sikeres áttérést. Közvetle­nül a fejtési terv teljesítésétől függ a többi ágak termelési tervének sike­res teljesítése, főként a kohókban és az energetikai iparban. A felhívás bányászainkhoz és összes dolgozóink­hoz szól, hoqy összpontosítsák tö­rekvéseiket a szénért folytatott harc jelentőségteljes feladatainak teljesíté­sére. A Központi Szakszervezeti Tanács VI. teljes ülésének tárgyalását Fran­tišek Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke zárta be. A francia parlamenti küldöttség az ostravai kerületbe utazott A francia parlamenti küldöttség szombaton, október 20-án az esti órákban Gottwaldovba utazott. Gottwaldovón Jaroslav Ledl, a kép­viselők kerületi tagozatának elnöke s a kerületi és városi nemzeti bizott­ság képviselői üdvözölték a küldött­séget. A gottwaldovi kerület képvi­selőivel folytatott beszélgetés folya­mán Lucien Begouin képviselő beszélt a csehszlovák—francia kapcsolatok történetéről és felemlítette főként a francia partizánok részvételét a Szlo­vák Nemzeti Felkelésben. Ezt mond­ta: „Mindenütt a csehszlovák népnek Franciaország népe iránti meleg ro­konszenvével találkozunk. Közös fáj­dalmas emlékeink vannak a második világháború áldozatairól és ezért mindnyájunknak közösen a békére kell törekedni, mert csupán így szi­lárdíthatjuk tovább kölcsönös barát­ságunkat." A beszélgetés után a francia par­lamenti küldöttség az ostravai kerü­letbe utazott. A prievldzai és partizánskej járások teljesítették a burgonyabeadás tervét Prievidzán, a nyitrai kerület egyik legnagyobb burgonyatermesztő járá­sában október 20-án — 11 nappal a megállapított határidő előtt — 100,55 százalékra teljesítették a burgonya­beadást. A siker főként az állami gaz­daságok érdeme, melyek csaknem 70 százalékkal teljesítették túl beadási kötelezettségüket. Október 19-én az esti órákban a partizánskej járás állami gazdaságai, EFSZ-ei és egyénileg dolgozó föld­művesei is 100,6 százalékra teljesí­tették burgonyabeadási kötelezettsé­güket. Eddig a nyitrai kerület kilenc já­rása teljesítette burgonyabeadási kö­telezettségét. Az alsósajói bányászok versenyfelhívása A Gömöri Vasércbányák alsósajói üzemének dolgozói elhatározták, hogy versenyre hívják ki a kassai kerület valamennyi bányaüzemét az évi terv idő előtti teljesítésében. Ennek a felhívásnak nagy jelentősé­ge van. Bányáinkban ez év október 1­től a heti munkaidőt 46 órára rövidí­tették le. A tervfeladatok teljesítése ugyanis fokozottabban függ a munka­szervezéstől, a szocialista versenytől, valamint a munkaidő és a gépi be­rendezések kihasználásától. Alsósaió bányászai megfogadták, hogy munkájuk műszaki kivitelének. a nyers és pörkölt érc minőségének­betartásával az össztermelés tervét 105,4 százalékban teljesítik. A gazdaságos termelés érdekében kötelezettséget vállaltak,«hogy az ön­költséget tovább csökkentik, s így az év végéig 696 ezer koronát takarítanak meg. Vállalták továbbá, hogy a pörkölt érc termelési tervét december 23-ig teljesítik, e ttrven felül kétezer ton­na ércet pörkölnek. A nyers érc fej­tési tervének december 27-ig eleget tesznek, s 1800 tonna vasércet termel­nek terven felül. (m-k) Dr. Pobožný püspök tetette a köztársaság iránti hűségesküt Dr. Róbert Pobožný püspök fel­kérte a köztársaság kormányát, hogy engedélyezzék a köztársaság iránti hűségesküjének letételét és elfoglal­hassa a rozsnyói római katolikus egy­házmegye püspöki hivatalát. A kor­mányhoz intézett kérelmében többek között ezt Irta: „Üj élet és jólét nő és az új vi­szonyok sok jót hoznak főleg Szlo­vákiának. Nem akarok passzív meg­figyelőként maradni az új társadalom építésében, hanem hozzá akarok já­rulni a haza további építéséhez, szor­galmas munkára akarom vezetni ia hí­vőket és az alám rendelt lelkészeket a köztársaság érdekében, hogy becsü­letesen teljesítsék hazájukkal szem­ben kötelességüket." A kormány jóváhagyta kérelmét és állami beleegyezést adott a rozsnyói egyházközség püspöki funkciójának betöltéséhez. Dr. Róbert Pobožný püs­pök 1956. október 20-án letette a köztársaság iránti hűségesküt Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes ke­zébe. Megkezdték a nagy mű A mült héten Királyhelmecen a járási, községi és a kassai, valamint ;a prešovi kerület vezető funkcioná­riusainak jelenlétében ünnepélyes ke­retek között kezdték meg a Latorca védőgátjának építését*. Az aktíván Michal Chudík elvtárs ínező- és erdőgazdasági megbízott mondott ünnepi beszédet, melyben kifejtette mindazokat a lehetősége­ket', amelyeket a védőgát építése nyújt a királyhelmeci járásnak és népgazdaságunknak. A védőgát építése, amelyet 1961-ig k'ell befejezni, fel évszázados óhaja az itteni népnek. Az akkori államrend képviselői 50 évig ígérgették, hogy megszabadítják a Latorca mellett: falvak lakóit az árvízveszélytől. Saj­nos, mind ez csak üres ígéret' ma­radt. Ma, amikor ez az óhaj megvaló­sul, a királyhelmeci járás dolgozói hálájuknak adnak kifejezést kormá­nyunk gondoskodásáért. A védőgát építése óriási munka lesz. Az építkezésre 60 millió koronát fordítanak. A gát építésével egyidejű­leg Aár 1958-ban megkezdik a sorno­ŕk O J SZÖ 1956. október 22. tori csatorna építését, amire további milliókat fordít az állam a király­helmeci járásban. Ez az építkezés, amely kiterjed egész Kelet-Szlovákia sík vidékére, eddig a legnagyobb és kizárólag a mezőgazdaságot szolgálja. A tervek nagyszerűek és hosszú tar­tamúak. Kormányunk egész Kelet­Szlovákia vízszabályozási munkálatai­ra mintegy két és fél milliárd koro­nát szavazott meg. A királyhelmeci járás dolgozói büszkék arra, hogy a nagy mű az ő járásukban vette kez­detét. De meg is érdemlik ezt, mivel a közös gazdálkodásra való áttérés­sel már eddig is ragyogó bizonyíté­kát ad'ák annak, hogy sokkal többet termelnek, mint az egyénileg gazdál­kodó parasztok. A latorcai védőgát építésével csu­pán a királyhelmeci járás 8 ezer hek­tárral több termőterületre tesz szert. Ha a Kelet-Szlovákiában tervezett szabályozási munkák elkészülnek, 221 ezer eddig terméketlen vagy alacsony terméshozamú terület válik müvel­hetővé. Ez nem csekély munka, ha tekin­tetbe vesszük, hogy több mint másfél millió köbiméter földet kell elmozdí­tani a Latorca védőgátjának felépíté­sére. Egy méter gáthoz 75 köbméter Készül a cukor A Diószegi Cukorgyárban eddig a cukorrépatermésből mintegy 340 ezer mázsát gyűjtöttek be, ami a tervezett begyűjtés 30%-át, teszi ki. A termed lés megkezdésétől a mai napig mint­egy 100 ezer mázsa cukorrépát dol« goztak fel, melyből kb. 11009 mázsa cukrot és 63 mázsa répaszeletet nyer­tek. A répaszeleteket azonnal vissza­szállítják a cukorrépatermelőknek. A teljesítménynormát a cukorfőző kampány kezdetétől. 105,66 százalékra teljesítik, ami lehetővé teszi, hogy a cukorgyártás idejé'j 3—4 nappal le­rövidítsék. Összesen 11 ezer vagon cukorrépa begyűjtését és feldolgozá­sát tervezik. A cukorrépa feldolgozása elég bonyolult feladat, és mire olyan cukrot kapunk, amilyent a fogyasz­tók ismernek, számos termelési folya­maton kell keresztűlmennie. Mai szá­munkban néhány felvételt közlünk a Diószegi Cukorgyárból. Az első képen az iparvágányon a cu­korgyárba szállított cukorrépát az öb­lítőkbe rakják, ahonnan a víz segít­ségével a répa a cukorgyárba jut és megkezdődik feldolgozásának első folyamata, a mosás és a szeletelés, A második képen az ELFA gépi be­rendezés segítségével a vagonokból rakják ki a cukorrépát. A cukorgyár rakba vasúton és teherautókon szál­lított cukorrépát erős vízsugár segít-! ségével rakják le, amely a répát köz-" vetlenül az öblítőkbe viszi. Egyúttal a cukoirépa bizonyos mértékben meg­tisztul. Az ELFA gépi berendezés 200 mázsa répáit mintegy 10—15 perc alatt rak ki a vagonokból. Naponta 6—7 ezer métermázsa cukorrépát rak­nak ki ezzel a berendezéssel. A harmadik képen a kristálycukor főzésének folyamatát láthatjuk a gőzkatlanokban. Medoma József cu­korföző éppen a cukor szemcsésségét vizsgálja. A következő kép azt mutatja, hogy a különböző főzési folyamatok után a cukorrépa a centrifugális gépekbe kerül, ahol a kész cukor megszárad. Velecký János és Pala István idény­munkások a gépek kezelésénél. föld szükséges. Ez azt jelenti, hogy­ha vagonokba raknánk ezt a föld­mennyiséget, mintegy 4 ezer kilomé­ter hosszú vonatot tenne ki, vagyis ötször olyan hosszú távolságot, mint Csemőtől Prágáig. Csarnokovics István zétényi lakos megilletődve mondta el, hogy megérte a 60 évet és sokat hallott az ígér­getésről, de most azt is megérte, hogy mindez valóra válik. Igen, meg­érte, mert a dolgozók szabad álla­mában mindenről gondoskodnak. A távlati tervek újabb építkezése­ket tűznek ki célul. Egyik ilyen nagy mű a Slovenské Nové Mestóból kiin­duló vízvezeték lesz, amely a járás M 32 községét látja majd el jó ivóvíz­zel Csemőtől kezdve. Az aktíva részvevői értékes fel­ajánlásokat tettek a védőgát felépí­tése alkalmából. A csernői vasútállo­más dolgozói 1957-ben ötezer bri­gádórát dolgoznak le a gát' építésén. A szövetkezetek szintén több ezer brigádórát dolgoznak le. A felajánlá­sok szépek és értékesek. A király­helmeci járás dolgozói ezzel kifeje­zésre juttatták elhatározásukat, hogy a Latorca védőgátjának felépí­tését határidő előtt megvalósítják. Kaszonyi István Az utolsó képen a kész kristálycu­kor látható, amint futószalagokon Faló Mária idénymun­kásnő felügyelete alatt a raktárba szállítják. (Sluka felvételei:)

Next

/
Thumbnails
Contents