Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-02 / 275. szám, kedd

az egyénileg gazdálkodó földművesek biztosítására vonatkozik. A legtöbb javaslat a nemzeti biztosítást intéző szervek munkájának megjavítására irányul. Ezek a javaslatok és hozzászólások értékes hozzájárulást képeznek a dolgozók egészségéről való gondoskodás és betegség, anyaság, rokkantság és öregség idején való anyagi biztosításuk megjavításában. Ezeket a hozzászólásokat figyelembe fogjuk venni az előírások megszerkesztésénél. Számos helyes javaslat érkezett, amelyek változtatásokat javasolnak a CSKP KB politikai irodája által elfogadásra javasolt feltételezett törvények és kormányrendeletek szövegezésénél. Mindenekelőtt az a javaslat, hogy a nemzeti biztosítási bizottságok az egyedülálló anyáik segélykifizetését gyermekbetegség esetén további 6 nappal meg hosszabbíthassák. A hozzászólásokban rámutattak arra is, hogy az alkalmazottaik családjaiban is előfordulnak olyan komoly esetek, hogy a feleség bármilyen munkára képtelen. Ezért javasoljuk, hogy a feleség nyugdíját nemcsak a nyugdíjasok feleségének, hanem azon alkalmazottak feleségének is kifizessék, aikik rokkantak, vagy 65 évnél idősebbek, abban az esetben, ha nem dolgoznak és nem kapnak nyugdíjjárulékot. Hasonlóképpen elfogadásra javasoljuk azt a javaslatot is, hogy a teljesen elárvult gyermekek minimális járulékát az eredetileg javasolt havi kétszáz koronáról havi kétszáznegyven koronára emeljék. A párt- és szakszervezeti szervek többségéből olyan javaslat érkezett, hogy — mint eddig — állítják le az özvegyi járulék kifizetését akkor, ha az özvegy ismét férjhez megy. A CSKP politikai irodája e javaslat mérlegelése után javasolja annak elfogadását. Elfogadásra javasolják azt a hozzászólást ds, hogy a nyugdíjakat a 60 000 koronás évi összeg után állapítsák meg. Emellett az évi 24 000 koronás jövedelmet teljesen beszámítják és évi 21000 koronán felül egészen 60 000 koronával egyharmadával számítják be. Számos pártszerv és nemzeti bizottság javasolja, hogy a III. és IV. típusú EFSZ-ek tagjai és családtagjai ingyenesen kapjanak orvosságot, éspedig magasabb betegbiztosítási járulék mellett. Ezt a hozzászólást is elfogadásra javasoljuk és egyúttal az EFSZ-tagok önkéntes betegbiztosítása újabb fajtájának bevezetését is, melyen belül magasabb biztosítási összegért orvosságokat is ingyen adnának. Végül elfogadásra javasolják azt a hozzászólást, hogy a III. és IV. típusú EFSZ-ek nőtagjainak 65 éven felül joguk legyen öregségi járulékra már ötévi munka után, ellentétben az eredeti tervvel, mely 8 évi munkát feltételez. A CSKP KB politikai irodája a nemzeti biztosítás átépítésének megtárgyalásánál ismételten felülvizsgálta gazdasági lehetőségeinket és javasolja a nemzeti biztosítás további két alapvető megjavítását. Elsősorban javasolja, hogy emeljék a többtagú családok családi pótlékait; a negyedik gyermek után 20 koronával havonta, vagyis összesen 180 korona lenne, az ötödik és a további gyermek után havi 60 koronával, vagyis 220 korona lenne. így például egy héttagú család havi 1150 korona családi pótlékot fog kapni, tehát 200 koronával többet, rrtint eddig. Ezt az emelést végrehajtják a járadékélvezôk nevelési járulékánál is, de nem fogja érinteni azon alkalmazottak családi pótlékát, akik földtulajdonnal rendelkeznek. Az emelés összesen 115 ezer családot érint. A CSKP KB politikai irodája javasolja továbbá, hogy az eddigi alacsony alkalmazotti nyugdíjak 1956. december 1-től való emelésén kívül, melyet a CSKP országos konferenciája már jóváhagyott, 1957. január 1-től még további alkalmazottak nyugdíját is emeljék, éspsdig: 10 százalékkal a rokkantsági és öregségi járadékokat, legfeljebb havi 600 koronás összegre, az özvegyi nyugdíjakat 10 százalékkal, legfeljebb havi 530 koronás összegre, a bányászok rtíkkantsági és öregségi nyugdíját 10 százalékkal, legfeljebb havi 800 koronás összegben, a bányászok özvegyi nyugdíjait 10 százalékkal, legfeljebb havi 420 koronás összegben. Az emelés feltétele, hogy az alkalmazott legalább 10 éven át biztosítva legyen. Ez az intézkedés további háromszázezer nyugdíjast érint majd. A már jóváhagyott négyszázezer alacsony nyugdíj emelésével együtt tehát több mint 700 000 nyugdíjas járadékát emelik. Mindkét javasolt intézkedés a többgyermekes családok és nyugdíjasok előnyben részesítését jelenti. Megvalósításukkal a nemzeti biztosítás átépítésének költségei további 200 millió koronával emelkednek évente azon 800 millió koronán kívül, melyeket a CSKP országos konferenciája már jóváhagyott. Ezzel a nemzeti biztosítás rendezésének költségei körülbelül évi egymilliárd koronával emelkedik. Emellett tudatosítani kell, hogy továbbra is le akarjuk szállítani a közszükségleti cikkek árait, mely kedvezően megmutatkozik majd a dolgozók és a nyugdíjasok életszínvonalának emelésében is. Olyan komoly hozzászólások és javaslatok is érkeztek, melyek gazdaságilag nem valósíthatók meg. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az, hogy a táppénzt már az első három napon is a tiszta kereset 60—90 százalékában állapítsák meg. A javaslat nem veszi figyelembe azt, hogy állandóan nő a betegség és balesetek miatt a hiányzás és főleg az indokolatlan, rövid időtartamú távolmaradás, melyet nehezen lehet ellenőrizni. Ezért azok az intézkedések, melyeket a törvényben javasolunk és melyek átmenetinek tekinthetők, vagyis, hogy a betegség első három napjában csupán a kereset 50—70 százalékát fizessék ki pénzként, jelenleg feltétlenül szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy ez a betegpénz is a munkások túlnyomó részénél magasabb, mint eddig volt. Tőlünk és mindenekelőtt a szakszervezet, az egészségügyi dolgozók és az üzem vezetőségének jó munkájától függ, milyen gyorsan tudunk végetvetni az indokolatlan hiányzásoknak, hogy már a betegség első három napjában is nagyobb összeget fizethessünk ki. Végül azokon a hozzászólásokon kívül, melyek abból erednek, hogy egyes funkcionáriusok nem ismerték a javasolt törvények és előírások részleteit, — értékes javaslatok érkeztek, amelyek nem érintik közvetlenül a betegbiztosítás átépítését. Ezek termelésszervezésére, a bérkérdésekre, az alkalmazottak fizetésének megadóztatására vonatkoznak. A megjegyzéseket megtárgyalás végett átadják az illetékes reszortoknak. VI. Zárószó A betegbiztosítás és szociális biztosítás javasolt megjavítása népünk önfeláldozó munkájából fakad, és rendszerünk gazdasági erejének és szilárdságának bizonyítéka. Egyúttal pártunk előrelátó politikáját és a Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa által adott vezérelvek helyességét bizonyítja. Ezen rendezés, valamint a pártnak és a kormánynak népünk életszínvonala alapvető emelésére irányuló többi intézkedései a párt országos konferenciája határozatainak következetes megvalósítását feltételezik. Megköveteli mindenekelőtt gazdaságunk irányításának megjavítását, a dolgozók alkotó kezdeményezésének továbbfejlesztését, a munkatermelékenység állandó emelése és a második ötéves terv összes feladatainak teljesítése mellett. A párt és fóleg a szakszervezeti szervek feladata tovább terjeszteni és elmélyíteni a szocialista munkaversenyt, következetesebben érvényesíteni az új technikát, megszilárdítani a gazdaságosságot és a munkafegyelmet. Különleges figyelmet kell szentelni a betegségek és balesetek okozta munkából való távolmaradás elleni harcnak, mely állandóan emelkedő tendenciát mutat. A megbetegedések és balesetek e kedvezőtlen feltétele ellentétben áll népünk állandóan emelkedő életszínvoaialával és egészségügyével továbbá az egészségügyi berendezések és a betegséget megelőző intézkedések mindjobban kiterjedő hálózatával. A betegség és balesetek okozta hiányzások okai mindenekelőtt a szakszervezetek, egészségügyi dolgozók és az üzemvezetőségek munkájában levő fogyatékosságokból fakadnak. E fogyatékosságok komolysága és főleg a hiányzások erősen kedvezőtlen fejlődése ez évben különösen nagyjelentőségű ä nemzeti biztosítás átépítése szempontjából. Ezért helyén való teljes komolysággal hangsúlyozni, hogy a nemzeti biztosítás átépítésének megjavítása az öntudatosság és a társadalmi felelősség igen magas fokát követeli meg az összes dolgozóktól. Egyúttal alapvetően emelkednek a szakszervezettel szemben támasztott igények nem csupán az átépítés szervezeti technikai biztosításának terén, hanem főleg politikai nevelő hatás terén is. A szakszervezetek feladata elérni, hog'j a dolgozók maguk védelmezzék azokat a nagy vívmányokat, melyeket a nemzeti biztosítás átépítése jelent, a felelőtlen egyének visszaélésével szemben. A szakszervezetek gyakran lebecsülik az egészségről és bizf