Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-02 / 275. szám, kedd

tonságról való gondoskodás kérdéseit a munkánál. Sok helyütt szemet hunynak az egészségügyi és biztonsági előírások megszegése felett. Nem hangsúlyozzák eléggé a higiéniai és biztonsági fogyatékosságok megszüntetését a munkahelyeken. A szakszervezetnek alapvetően meg kell javítania munkáját és mindenekelőtt a betegségek és balesetek megelőzéséről kell gondoskodniok, rendszeresen elemezniök kell a megbetegedések és balesetek okait és hatékony intézkedéseket kell javasolni megszüntetésükre. A megbetegedések és balesetek kedvezőtlen fejlődésében jelentékeny részük van az állami egészségügyi igazgatás szerveinek is. Még nagyon sok a hiba az egészségügyi szolgálat megszervezésében és abban is, hogy számos fontos kulcsipari üzemben nincs megfelelő egészségügyi berendezés és elegendő számú egészségügyi személyzet. Az Egészségügyi Minisztérium és a nemzeti bizottságok tanácsainak egészségügyi szakosztályai nem szentelnek kellő figyelmet a véleményezési gondoskodásnak, irányításának és ellenőrzésének. Még sok olyan orvos van, akik felelőtlenül munkaképtelennek nyilvánítanak alkalmazottakat. Alapvetően meg kell javítani az orvosi tanácsadó bizottságok tevékenységét, melyek nem teljesítik kellőképpen funkciójukat. Szükséges lesz, hogy az Egészségügyi Minisztérium energikus intézkedéseket tegyen a dolgozók egészségéről való gondoskodás hibáinak megszüntetésére főleg az üzemekben, hogy gyors ütemben kiépítse a véleményező szolgálat rendszerét betegségek esetén és a véleményező szolgálat ellenőrzését is. Az egészségvédelmi és munkabiztonsági gondoskodás komoly hibái megmutatkoznak az üzemvezetőségnél, melyeknek teljes mértékben tudatosítaniok kell felelősségüket az összes biztonsági és egészségügyi előírások betartásáért. Helyenkint a gazdasági tényezők rosszul szervezett munkával és az ebből eredő hajrázással közvetlenül maguk idézik elő a hiányzásokat. Kevéssé használják ki az igazgatósági alapok pénzeszközeit a kisgépesítés, automatizálás és a légmentes elzárás bevezetésére az egyes munkahelyeken és más intézkedésekre, melyek megteremtenék a feltételeket a munka biztonságosabb és jobb elvégzésére. A szociális biztosítás terén szükséges, hogy a nyugdíjasokról való gondoskodás tovább fejlődjék és mélyüljön. A rokkantakat és az öreg dolgozókat nem szabad kizárni a dolgozók kollektívájából. Meg kell szilárdítani az aktív dolgozók és a nyugdíjasok szolidaritását és barátságát. A párt- és szakszervezeteknek szoros kapcsolatot kellene fenntartaniok az alkalmazottakkal nyugdíjazásuk után is. A szociális biztosításra vonatkozo törvényjavaslat sikere nagy mértékben attól függ, hogyan tudunk elegendő mennyiségű és megfelelő munkalehetőséget biztosítani a csökkent munkaképességű személyeknek, akik tovább akarnak dolgozni. Második ötéves tervünk számit e dolgoiók munkájára, főleg azért, mert állandó munkaerőhiányban szenvedünk a kulcsiparágakban. Ezért mind több fiatal alkalmazottat kell behívni ezekbe a munkaágakba és a könnyebb munkákra a lehető legtöbb nyugdíjast kell megnyerni azok közül, akik akarnak és tudnak dolgozni. Nem használjuk ki eléggé a rokkant szövetkezetek intézményét sem, melyek a Szovjetunióban magas színvonalon állnak. Munkaerőhiány miatt a nemzeti bizottságok helyenként nem biztosíthatnak bizonyos szolgálatokat a polgároknak és itt sokat segíthetnek a rokkant szövetkezetek. Szükséges azonban, hogy a nemzeti bizottságok megfelelő tevékenységet és anyagot biztosítsanak számukra és megteremtsék az összes többi szükséges feltételeket. Még a szakképzést sem biztosítják teljes mértékben a rokkantak felhasználásában és ez nagy részben még mindig e rokkant dolgozók hagyományos foglalkoztatására korlátozódik. A szociális biztosítás fontos intézményei a véleményező bizottságok, melyek együttműködnek a rokkantsági járulékokról való döntésnél. Ezek a szervek is gyakran felületesen dolgoznak és nem veszik tekintetbe mindig az új technika fejlődését. Rendszerint nem adnak ösztönzést rokkantsági járulékokat élvezők gyógyítására és a rokkantak foglalkoztatásában végzett tevékenységük sem mondható kielégítőnek. A nemzeti bizottságoknak az eddiginél sokkal többet kellene foglalkozniok a földművesek szociális szükségleteivel. Tanácsokat kellene adniak a földműveseknek a szociális alapíjk létesítésére és igazgatására. * * * Elvtársak! A betegbiztosítás és szociális biztosítás új rendezése jelentős intézkedés, melynek nagy bel- és külpolitikai visszhangja lesz. Ezen . intézkedések megvalósítása népi demokratikus rendsze-: rünk megszilárdítását és a dolgozóknak Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya körüli további fel-; sorakozását fogja jelenteni. Betegbiztosításunk és szociális biztosításunk megjavítása további jelentős bizonyítéka a szocialista rendszer fölényének a kapitalista rendszer felett. Dolgozóink beteg-, anyasági, öregségi és rokkantsági biztosításának magas színvonala értékes hozzájárulásul és ösztönzésül fog szolgálni a kapitalista, gyarmati és félgyarmati álla-* mok munkásosztályai számára és támogatni fogja őket harcuk-; ban a kizsákmányolás ellen és a világbéke megszilárdításáért. Ezért javasolom, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tárgyalja meg és hagyja jóvá a nemzeti biztosítás rendezésére irányuló javaslatot. Egyúttal javaslom, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága terjessze elő ezt a javaslatot a kormánynak a nemzetgyűlésben való megtárgyalásra oly módon, hogy az 1957, január 1-től érvénybe lépjen.