Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-20 / 293. szám, szombat

Munkásegységre van szükség Már beköszöntött a tél előhír­nöke — a jeges fuvallatú ősz. Minden ember összébb húzza magán a kabátot, a kényesebbje már feltűri a kabát gsllérját is és alig várta október 15-et, amikor már hivatalosan is fűteni kezd­hettünk. S éppen most. amikor a szén beszerzése egyike a legfőbb gond­jainknak, nyugtalanító hírt közöl a sajtó: a handlovai szénbányák ez év elejétől 61 447 tonna szénnel keveseb­bet termeltek, mint amennyit tőlük vártunk »s a no-ákyi Béke-bánya is 8 ezer tonna szénnel maradt adós. Lesz-e elég szenünk a télre? — ve­tődik fel nyugtalanítóan a kérdés. Hi­szen erre a szénre, amely a bányák­ban maradt, valahol várnak és valahol valakik ezt a szenet nélkülözni fogják. Nem egy, munkahelyén rendesen dol­gozó és tervét túlteljesítő ember gon­dol neheztelve ezekben a napokban bányászainkra ezért a szénadósságért. Amikor azonban ellátogattam Prievid­zára a bányásznegyedbe, ott a bányá­szok családi körében örömmel ta­pasztaltam, hogy ez a szénadósság nem kevésbé nyugtalanítja a mi bányászain­kat is. — Kevesen vagyunk, nem folyama­tos a szén felszínre szállítása, kevés a gép, a munkahelyek 90 százalékán még lapáttal dolgozunk, — ömlik a panasz minden oldalról. Ejnye, hát nincs, aki segítene eltávolítani ezeket a hibákat? Mit csinál a szakszervezet, amely ebben az esetben akkor szolgál­ná a legjobban tagjai érdekeit, ha a bánya vezetőségét és a bányászokat a hiányosságok kiküszöbölésére ösztökél­né. A terv teljesítése ugyanis a bá­nyászok keresetének lényeges emelke­dését jelentené; tehát a tervteljesítés minden bányász érdeke. Ezt a bányá­szok többségének nem is kell ma­gyarázni. Tudják ők azt éppen olyan jól, mint a fizetéseket kiszámító hiva­talnokok. De azt is tudják, hogy így szétszóródva, ki-ki a maga szakállára hiába követeli a jobb munkaszervezést. Itt egységre, közös tanácskozásra van szükség és „hiba legyen a talpán", melyet ennyi bányász közös akarattal nem tudna eltávolítani! Mit csinál a szakszervezet? — ezzel a kérdéssel fordultam Karol Šlapkához, a Bányászalkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége szlovákiai bizottságának titkárához. — Bizony még a bányákban sem dol­goznak úgy az üzemi bizottságak, mint ahogy azt elvárnánk tőlük, annak elle­nére, hogy az utóbbi időkben határo­zott javulás tapasztalható munkájuk­ban. — hangzott a felelet. — Ez a ja­vulás visszatükröződik abban is, hogy pl. Handlován ebben az évben körül­belül ezer új szakszervezeti tagot sze­reztek, ami első lépés a bányászoknak a tervteljesítéséért folyó harcba való megszervezésében. Hasonló taglét­szám-gyarapodás tapasztalható a többi szénbányákban és a hozzánk tartozó féladminisztratív üzemekben is. Most már csak jó szakszervezeti funkcioná­riusokra van szükség, ami nem is olyan nehéz kérdés, hiszen pl. Handlován az üzemi bizottságok és a mühelytanácsok élén olyan emberek állnak, akiknek megvan a háromhónapos szakszervezeti tanfolyamuk. Bizony az elmúlt években ilyen munkafeltételekkel nem dicse­kedhettünk. — Minek kellene lennie az első lé­pésnek a szakszervezeti bizottságok munkája megjavításához? — tettem fel a második kérdést. — Éppen ezekben a napokban és hetekben folynak a szakszervezeti vá­lasztások. Most kell ügyelni arra, hogy az üzemi és mühelytanácsok élére ak­tív, a bányászok sorsa és a munka­menet iránt érdeklődő emberek kerül­jenek. További fontos feladat, amit a választásokkal egyidejűleg a közgyű­léseken kell elvégezni, a kollektív szer­ződések teljesítésének nyilvános és szigorú ellenőrzése. Hiszen a kollektív szerződések teljesítésének a nehéz munkák további gépesítésében, a munka jobb szervezésében, a terv teljesítésé­ben, tehát a fizetések lényeges emel­kedésében és végső fokon a bányászok kulturális életének és szociális hely­zetének javulásában kell visszatükrö­ződnie. — Tudna erre példát is mondani? — Itt van a kékkői szénbánya pél­dája. A kékkői bányászok állandóan túlteljesítik tervüket. Ha ennek a jó munkának az okát keressük, azonnal feltűnik, hogy a kollektív szerződést is teljesítik. Ez azt mutatja, hogy a szakszervezet náluk jól működik. Ne­héz nem keresni összefüggést a szak­szervezet jó munkája és a jó tervtel­jesítés között. A Bányászalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének szlová­kiai bizottsága legutóbbi közgyűlését a kékkői bányászok között tartotta meg. Az első napon mindnyájan lementünk a bányákba és ott a munkahelyen be­szélgettünk a bányászokkal. Itt jöttünk rá arra, mit jelent a szakszervezet jó munkája. Ugyanis a bányászok azzal indokolták meg a jó tervteljesítést, hogy a szakszervezeti vezetők a bánya gazdasági vezetőivel karöltve a lehető leggyorsabban távolítják el a fogyaté­kosságokat, az esetleges üzemzavaro­kat, géphibákat és a termelés más akadályaival idejében törődnek. Zeman elvtárs, a bánya igazgatója rendszere­sen beszámol az üzemi szakszervezeti bizottság gyűlésein a termelés és a kollektív szerződés teljesítésének ál­lásáról és az esetleges nehézségekről, így aztán a bánya vezetősége és a szakszervezet kivívta a bányászok megelégedését, elismerését is. Ezért van az, hogy a fejtésen dolgozó kék­kői bányászok havi átlagkeresete kb. 200 koronával meghaladja a novákyi Béke-bánya bányászainak havi kerese­tét. — Miért nem lehet ez így minálunk is — ezt kérdezte nem egy novákyi, vagy handlovai bányász, aki a Bányász­alkalmazottak Szakszervezeti Szövet­sége szlovákiai tanácsának tagjaként szintén velünk járta a kékkői bányák munkahelyeit. Ez egyedül a handlovai és a novákyi bányászoktól függ. A szakszervezet kebelén belül egységes és közös erővel ők is rendet teremt­hetnek a maguk portáján. Ennyi a szakszervezetek lehetőségeiről a szlovákiai szénbányák­ban. Befejezésül még csak annyit: 3500 új bányászt várnak szénbányáink még ebben az évben. Ez már nemcsak a bányászok, hanem mindnyájunk ügye, akik meleg szobában, villanyfény mel­lett, fejlődő iparunk életkönnyítő — életszépítő termékeinek áldásait élvez­zük. Mert mindenre, ami körülöttünk fejlődik, hatása van a széntermelésnek. Szén hajtja gyáraink gépeit, szén gyújtja meg esténként villanyégőinket, szólaltatja meg rádiónkat és melegíti iskoláinkat, lakásainkat, indítja vona­tainkat. Szén az iparunk mindennapi kenyere, amit mindnyájunk érdekében naponta biztosítanunk kell. Ezért — ne legyünk az utolsók között, akik se­gédkezet nyújtanak. Gajdács Irén. MI WWttMWMmU Mt tHtHH Mi mH WI tHM Bakelit és szilonharisnya tenoltartalmú szennyvízből Mire használható a fenol? A fe­nol tulajdonképpen egy karbolsav, igen fontos a különféle vegyszerek és műanyagok, mint pl. bakelit', mű­gyanta, gyógyszerek, ragasztóanya­gok, festékanyagok, perion- és szi­lán műrostfonalak gyártásánál. "Csu­pán az ostravai folyókban annyi fe­nol vész el, melyből évente 100 mil­lió pár jó minőségű női szilonharis­nyát, vagy akkora mennyiségű ba­kelitot lehetne készíteni, mely 160 000 vasúti vagont töltene meg. A csehszlovák fenolbizottság irá­nyítja a kutatók munkáját e sürgős probléma megoldásában a második ötéves terv elkövetkezendő éveiben, amikor megkezdjük a fenollal szennyezett hulladékvíz tisztítóállo­másainak kiépítését. Ezeket minde­nekelőtt Ostravában, majd fokoza­A lakosság igényeinek kielégítéséért Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak júniusi országos konferenciája nagy feladatokat tűzött egész népgaz­daságunk elé, köztük a decentralizá­ciót. A Zselízi Járási Nemzeti Bizott­ság foglalkozott és továbbra is foglal­kozik a decentralizáció kérdésével, s egész sor változást eszközölt ezen a téren így például az egységes föld­müvesszovetkezetek építkezési beru­házásáról való gondoskodást átvették az Agroprojekttől. Továbbá a munka jobb megszervezése, a tanács határo­zatainak végrehajtása és ellenőrzése érdekében a járást nyolc körzetre osztották fel. Az egyes körzetekbe rendszeresen ellátogatnak a tanácsta­gok s foglalkoznak az őszi munkák tervének teljesítésével. A járás' nemzeti bizottság tanácsa a napokban foglalkozott a helyi gaz­dálkodási vállalat munkájával is. A helyi gazdálkodási osztály áttanulmá­nyozta a helyi gazdálkodás szakaszá­nak jelenlegi összetételét és az orszá­gos konferencia által adott alapelve­ket érvényesítve, a helyi gazdálkodás újjászervezését javasolta. Az új javas­latban az ipari termelést elválasztják a karbantartási és javítási munkáktól. A javítási munkák irányítását a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe he­lyezik át, melyek felelősek a lakosság szükségleteinek teljes mértékű kielé­gítéséért. A Járási Ipari Kombinátot decem­ber 31-ével feloszlatják és 139 alkal­mazottját más munkahelyre helyezik át. Helyette 1957. január 1-től városi közszolgálati vállalatot létesítenek. Az tosan a többi kerületekben is kiépít- i *,,„, Q fv„ ,, i uionnan létesített vállalatba 35 dolgo­suk. v 1 zót osztanak be, köztük 20 munkást, 5 adminisztratív erőt, tizet pedig az ad­minisztratív apparátus létszámának csökkentése értelmében a munkaerő­ügyi osztály rendelkezésére bocsáta­nak. hogy bekapcsolódhassanak a ter­melési folyamatba. A Farnai Helyi Nemzeti Bizottság javaslata alapján az újonnan megszer­vezett vállalatba osztják be az egész gépkocsijavítást és a karbantartó mű­helyt 26 alkalmazottal. 1937 január 15-ig Zselízre helyezik át és ott össz­pontosítják a motorokat, jármüveket és a műhely egész tulajdonát. Az autópark áthelyezése azért szükséges, hogy biztosítva legyen az jperativ irányítás, a gépkocsik jobb kihaszná­lása, a helyi gazdálkodási üzemek és vállalatok szolgálatainak megjavítása a helyi lakosság részére, ha a ČSAD nem képes kielégíteni a lakosság szük­ségleteit. Ezzel az intézkedéssel bizto­sítják az üzemanyaggal való jobb gaz­dálkodást és megtakarítanak 35 km utat. A készülő átszervezés a helyi gaz­dálkodás terén előnyöket hoz az egyes vállalatok számára. A vállalatokat hoz­záértő szakemberek fogják vezetni, csökkenni fog az adminisztratív mun­kaerők száma, s a tervezett befekte­tést is jobban ei lehet helyezni. Bizto­sítják az anyaggal való jobb ellátást is, s a ki nem használt béralapok és más alapok széthelyezését. Ezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy a zselízi járásban gyorsabb ütemben haladjon előre a lakosság igényeinek kielégítése. — ker — NOSICE JELENTKEZIK Az elmúlt napokban a Púchov n. V. vasútállomásra különlegesen rende­zett vagon érkezett a plzeni V. I. Lenin-üzemből a nosicei vízierömű építkezése részére. A vagon egy 29 tonna súlyú úgynevezett vontatócsil­lagot tartalmazott, melyet a nosicei T. G. III. vízierömű számára rendel­tek meg. E vontató csillagot a va­gonban különleges készítménnyel fel­erősítve függőleges helyzetben szál­lították. A vasútállomástól körülbe­lül négy kilométerre eső vízierőmü­építkezéshez igen rossz út vezet és ezért ezt a vontatócsillagot le kellett fektetni és vízszintes helyzetben kellett szállítani. Érdekes, hogyan segítettek magukon az Elektrostroj szerelőn. Rendelkezésükre állt egy 16-kerekes „Cullmeyer"' a megfelelő vontatószerkezettel és egy különle­mann elvtárs vezetésével. A nehéz feladatot csupán egy különleges eme­lőberendezés segítségéve! lehetett megoldani. A žilinai ČSD-vel történt rövid tárgyalás után kölcsönöztek egy gőzdarut 50 tonnás emelősúly­lyal és megfelelő személyzettel. E daru segítségével a vontatócsillagot felemelték és a vagon elmozdítása után vízszintes állapotban a földre helyezték. Az ELS n. v. autóda-J.iával kiemelték a vontatócsillagbó! a kü­lönleges szerkezetet, mely a szállítás folyamán teljesítette feladatát és a gözdaru emelőrúdjának segítségével átfordították a vontatócsillagot. A többi már könnyen ment. Leikötözés után a vontatócsillagot ráhelyezték az előkészített járműre és biztonságosan elszállították a vízi erőmű-építkezés­hez. Az említett gőzdaru segítségével az egész munkát nem egészen három órán belül elvégezték. Jan Reichl. ges szállítócsoport a tapasztalt Hays­lyezik. A Szovjetunió Csehszlovákiával együtt az elektro-eroziós megmunká­lás terén jelentős helyet foglal el. Elsőbbségre tett szert a gépipari ter­melés technológiájában is. A Szov­jetunió a váqás technológiájában, ma­gában a vágási folyamat tökéletesí­tésében és a vágási elmélet fejlesz­tésében világelsőbbségre tett szert. Elsőbbségét tartja a hegesztés fej­lesztésében is; ebben jelentős része van a Csehszlovák Köztársaságnak is. A legutóbbi évek során óriási sikert ért el a repülőgép-konstruktőrök szovjet iskolája is. Itt elsősorban a hatalmas reaktív és Iökhajtásos egy­ségek építéséről van szó. A TU 104 szovjet repülőgép a repülés terén a világ közlekedési technikáját legalább 2—3 évvel megelőzte. Iparunk sikeres fejlődéséről tanús­kodik a nemrég megtartott gépipari kiállítás, amelyen a külföldi látoga­tók százai és ezrei vettek réiszt. Meg­munkáló gépeink, — be'eszámítva gép­kocsijainkat, motorkerékpár lamkat, szivattyúinkat és gépipari üze­meink egyéb készítményeit. r'ne­lyek már hagyománnyal ,'idel­keznek az egész világon, — sz:':.vonala eléri a legfejlettebb kapitalista or­szágok gépeinek színvonalát. Nincs szükségünk arra. hogy sikereinket túlbecsüljük, elegendő egy ésszerű elemzés, amit tények alapoznak meg, és minden ilyen elemzés meggyőz bennünket a szocializmus valamennyi előnyéről. tt r.) szénből, villanyáramból stb., hanem a széleskörű szükségleti árucikkekből is. így pl. a Csehszlovák Köztársaság a gyapotanyag egy főire eső terme­lésében még mindig jelentős mér­tékben visszamaradt az USA és Fran­ciaorszáq mögött. 1955-ben nálunk egy főre 26,5 métert termeltünk, az USA-ban 56 métert, és Franciaor­szágban 50 métert. Csehszlovákia a gyapjúanyag termelésében túlszár­nyalta az USA-t és csaknem elérte Franciaországot, azonban visszamaradt Anglia mögött. 1955-ben egy főre számítva 2.9 métert gyártottunk, míg az USA 2,4 m-t, Franciaország 3,1 m-t és Anglia 6,5 métert. Emellett döntő tényező a szocia­lizmus anyagi-termelési alapjának ki­építése^ hazánkban. Ennek alapvető gazdas^ji feladat megoldása szem­pontjából nagy jelentősége van. És éppen a második ötéves terv során vár ránk az a feladat, hogy befejez­zük a szocializmus anyagi-termelési alapjának kiépítését. A második öt­éves terv feladatainak teljesítése után az acéltermelés 1960-ban 46 szá­zalékkal emelkedik és eléri a 6,54 millió tonnát. A villanyáram terme­léso 68 százalék emelkedéssel eléri a 25,3 mülió kilowattórát, a kőszén termelése 26 százalék emelkedéssel eléri a 29,3 millió tonnát. A barna­szén fejtése 49 százalékkal eléri az 57,79 millió tonnát. A gyapotanyag termelése 29 százalékkal emelkedik és 1960-bam eléri a 439 millió métert. A gyapjúszövetek termelése 20 szá­zalékkal emelkedik és eléri a 47,2 millió métert. Ez további jelentőség­teljes lépés lesz az alapvető gazda­sági feladat megoldásában. És miért? E feladat megoldásában fő tényező a társadalmi munkatermelékenység növekedése. A társadalmi munkater­melékenység tartós növekedése szem­pontjából fontos az anyagi-termelési alap fejlődése és elsősorban annak technikai színvonala. Éppen ezért az anyagi-termelés magas technikai szín­vonalú alao kiépítésével a második öt­éves terv során megteremtjük népgaz­daságunk további hatalmas fejlődésé­nek feltételeit. m. Ezzel kapcsolatban említést kel! tennünk a fejlett kapitalista országok iparának, eredményeinek és tapasz­talatainak kihasználásával szemben elfoglalt helytelen álláspontról. A ka­pitalista országok gazdasági helyze­tének elemzéséné! a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sán Hruscsov elvtárs rámutatott ar­ra, hogy gondosan figyelemmel kell kísérnünk a kapitalizmus közgazdasá­gát, nem szabad leegyszerűsítenünk Leninnek a kapitalizmus rothadásáról szóló tanát, hanem vizsgálnunk kell mindazt, amit a kapitalista országok tudománya és technikája hoz, hogy ezt a szocializmus érdekében fel­használhassuk. A múltban nem vettük teljes mér­tékben figyelembe azokat a ténye­zőket, amelyek előmozdították a tu­domány és technika fejlődését és ez­által a termelés növekedését is a ka­pitalista országokban, holott ismere­tesek voltak gazdasági irodalmunk­ban is. Ezek: a gazdaság militarizá­lása és a lázas fegyverkezés, a fő kapitalista államok külföldi gazdasági expanziójának elmélyítése, az elavult termelési berendezés háború utáni gyorsított felújítása és végül a mun­kásosztály kizsákmányolásának erős fokozása. Ezek a tényezők ideigle­nesek és mulandók ugyan, de elő­mozdítják a kepitailista gazdaság fej­lődését a mai időben. Emellett azon­ban látni kell, hogy a termelés ilyen növekedése nem küszöböli ki, hanem kiélezi a kapitalizmus alapvető el­lentmondásait és a kapitalizmus ál­talános válságának további elmélyíté­sét jelenti. Az említett tényezők megvilágítá­sában teljesen érthető a termelés egyes ágazatainak fejlődése a kapi­talista országokban. így a második világháború folyamán gyorsan fejlő­dött a katonai rádiótechnika és az . elektronika. A monopolisták a háború befejezése után kénytelenek voltak lehe­tőséget keresni tőkéjük kihasználására és ezért a tudománv és technika addig eltitkolt vívmányai a termelésbe és széleskörű használatba kerültek. így került a közhasználatba a televíziós technika, a rövidhullámú rádió, a ma­gasfrekvenciájú technika és az ultra­hang ipari felhasználása. Hasonló helyzet állt elő az új anyagok fej­lődésében is. A kohászati termelés intenzifikálása különösen a Korea el­leni amerikai támadás idejében, új módszerek alkalmazását is lehetővé tette az acéltermelés terén. Az USA repülőgépipari termelésének fejlesz­tése az utóbbi időben fellendítette a Iökhajtásos repülőgépgyártást is. A kapitalista országokban a mai hely­zetet befolyásolja a gépesítés és au­tomatizálás gyors bevezetése a ter­melésben, amit előmozdít a tömegfo­gyasztási cikkek iránti kereslet is. Az ilyen és hasonló tényezők mel­lőzése a múltban nem járult hozzá gazdaságunk fejlesztéséhez és csök­kentette figyelmünket különösein a termelés és a termékek technikai színvonala emelése tekintetében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a jól bevált vívmányokat, ame­lyek a kapitalista termelésben érvé­nyesülnek. Bizonyos ugyanis, hogy a tudománynak és technikának a kapi­talista termelésben alkalmazott sok vívmánya új körülmények között, a szocialista termelés feltételei között sokkal jobban érvényesülne és sok­kal inkább felhasználható lenne a bé­ke és az emberiség javára. Mind ennek azonban semmi köze sincsen a kapitalista államok után­zásához vagy sikereink lebecsülésé­hez. Ami az elsőt illeti, minden eset­ben alapos tudományos vizsgálatot és összehasonlítást kíván. Sikereinknek — jobban mondva a szocialista tábor sikereinek — lebe­csülése kérdésében meg kell jegyez­nünk, hogy a szocialista tábor orszá­gai a hatalmas sikerek egész sorát érték el, amelyek erőről és fejlett­ségről tanúskodnak. A Szovjetuniót illeti az elsőséq az atomenergia bé­kés célokra való. felhasználásában. Erről az a tény tanúskodik, hogy a világ első atomhajtású erőművéhez további hatalmas 400—600 ezer kilo­wattos teljesítményű atomerőhajtású erőművek sorakoznak, amelyeket Le­ningrádban, Voronyezsben és az Urai­ban építenek. Ezeket a gyárakat a legközelebbi évek során üzembe he­o j •< / 1956. október 20. J

Next

/
Thumbnails
Contents