Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-20 / 293. szám, szombat

Munkásegységre van szükség Már beköszöntött a tél előhírnöke — a jeges fuvallatú ősz. Minden ember összébb húzza magán a kabátot, a kényesebbje már feltűri a kabát gsllérját is és alig várta október 15-et, amikor már hivatalosan is fűteni kezdhettünk. S éppen most. amikor a szén beszerzése egyike a legfőbb gondjainknak, nyugtalanító hírt közöl a sajtó: a handlovai szénbányák ez év elejétől 61 447 tonna szénnel kevesebbet termeltek, mint amennyit tőlük vártunk »s a no-ákyi Béke-bánya is 8 ezer tonna szénnel maradt adós. Lesz-e elég szenünk a télre? — vetődik fel nyugtalanítóan a kérdés. Hiszen erre a szénre, amely a bányákban maradt, valahol várnak és valahol valakik ezt a szenet nélkülözni fogják. Nem egy, munkahelyén rendesen dolgozó és tervét túlteljesítő ember gondol neheztelve ezekben a napokban bányászainkra ezért a szénadósságért. Amikor azonban ellátogattam Prievidzára a bányásznegyedbe, ott a bányászok családi körében örömmel tapasztaltam, hogy ez a szénadósság nem kevésbé nyugtalanítja a mi bányászainkat is. — Kevesen vagyunk, nem folyamatos a szén felszínre szállítása, kevés a gép, a munkahelyek 90 százalékán még lapáttal dolgozunk, — ömlik a panasz minden oldalról. Ejnye, hát nincs, aki segítene eltávolítani ezeket a hibákat? Mit csinál a szakszervezet, amely ebben az esetben akkor szolgálná a legjobban tagjai érdekeit, ha a bánya vezetőségét és a bányászokat a hiányosságok kiküszöbölésére ösztökélné. A terv teljesítése ugyanis a bányászok keresetének lényeges emelkedését jelentené; tehát a tervteljesítés minden bányász érdeke. Ezt a bányászok többségének nem is kell magyarázni. Tudják ők azt éppen olyan jól, mint a fizetéseket kiszámító hivatalnokok. De azt is tudják, hogy így szétszóródva, ki-ki a maga szakállára hiába követeli a jobb munkaszervezést. Itt egységre, közös tanácskozásra van szükség és „hiba legyen a talpán", melyet ennyi bányász közös akarattal nem tudna eltávolítani! Mit csinál a szakszervezet? — ezzel a kérdéssel fordultam Karol Šlapkához, a Bányászalkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége szlovákiai bizottságának titkárához. — Bizony még a bányákban sem dolgoznak úgy az üzemi bizottságak, mint ahogy azt elvárnánk tőlük, annak ellenére, hogy az utóbbi időkben határozott javulás tapasztalható munkájukban. — hangzott a felelet. — Ez a javulás visszatükröződik abban is, hogy pl. Handlován ebben az évben körülbelül ezer új szakszervezeti tagot szereztek, ami első lépés a bányászoknak a tervteljesítéséért folyó harcba való megszervezésében. Hasonló taglétszám-gyarapodás tapasztalható a többi szénbányákban és a hozzánk tartozó féladminisztratív üzemekben is. Most már csak jó szakszervezeti funkcionáriusokra van szükség, ami nem is olyan nehéz kérdés, hiszen pl. Handlován az üzemi bizottságok és a mühelytanácsok élén olyan emberek állnak, akiknek megvan a háromhónapos szakszervezeti tanfolyamuk. Bizony az elmúlt években ilyen munkafeltételekkel nem dicsekedhettünk. — Minek kellene lennie az első lépésnek a szakszervezeti bizottságok munkája megjavításához? — tettem fel a második kérdést. — Éppen ezekben a napokban és hetekben folynak a szakszervezeti választások. Most kell ügyelni arra, hogy az üzemi és mühelytanácsok élére aktív, a bányászok sorsa és a munkamenet iránt érdeklődő emberek kerüljenek. További fontos feladat, amit a választásokkal egyidejűleg a közgyűléseken kell elvégezni, a kollektív szerződések teljesítésének nyilvános és szigorú ellenőrzése. Hiszen a kollektív szerződések teljesítésének a nehéz munkák további gépesítésében, a munka jobb szervezésében, a terv teljesítésében, tehát a fizetések lényeges emelkedésében és végső fokon a bányászok kulturális életének és szociális helyzetének javulásában kell visszatükröződnie. — Tudna erre példát is mondani? — Itt van a kékkői szénbánya példája. A kékkői bányászok állandóan túlteljesítik tervüket. Ha ennek a jó munkának az okát keressük, azonnal feltűnik, hogy a kollektív szerződést is teljesítik. Ez azt mutatja, hogy a szakszervezet náluk jól működik. Nehéz nem keresni összefüggést a szakszervezet jó munkája és a jó tervteljesítés között. A Bányászalkalmazottak Szakszervezeti Szövetségének szlovákiai bizottsága legutóbbi közgyűlését a kékkői bányászok között tartotta meg. Az első napon mindnyájan lementünk a bányákba és ott a munkahelyen beszélgettünk a bányászokkal. Itt jöttünk rá arra, mit jelent a szakszervezet jó munkája. Ugyanis a bányászok azzal indokolták meg a jó tervteljesítést, hogy a szakszervezeti vezetők a bánya gazdasági vezetőivel karöltve a lehető leggyorsabban távolítják el a fogyatékosságokat, az esetleges üzemzavarokat, géphibákat és a termelés más akadályaival idejében törődnek. Zeman elvtárs, a bánya igazgatója rendszeresen beszámol az üzemi szakszervezeti bizottság gyűlésein a termelés és a kollektív szerződés teljesítésének állásáról és az esetleges nehézségekről, így aztán a bánya vezetősége és a szakszervezet kivívta a bányászok megelégedését, elismerését is. Ezért van az, hogy a fejtésen dolgozó kékkői bányászok havi átlagkeresete kb. 200 koronával meghaladja a novákyi Béke-bánya bányászainak havi keresetét. — Miért nem lehet ez így minálunk is — ezt kérdezte nem egy novákyi, vagy handlovai bányász, aki a Bányászalkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége szlovákiai tanácsának tagjaként szintén velünk járta a kékkői bányák munkahelyeit. Ez egyedül a handlovai és a novákyi bányászoktól függ. A szakszervezet kebelén belül egységes és közös erővel ők is rendet teremthetnek a maguk portáján. Ennyi a szakszervezetek lehetőségeiről a szlovákiai szénbányákban. Befejezésül még csak annyit: 3500 új bányászt várnak szénbányáink még ebben az évben. Ez már nemcsak a bányászok, hanem mindnyájunk ügye, akik meleg szobában, villanyfény mellett, fejlődő iparunk életkönnyítő — életszépítő termékeinek áldásait élvezzük. Mert mindenre, ami körülöttünk fejlődik, hatása van a széntermelésnek. Szén hajtja gyáraink gépeit, szén gyújtja meg esténként villanyégőinket, szólaltatja meg rádiónkat és melegíti iskoláinkat, lakásainkat, indítja vonatainkat. Szén az iparunk mindennapi kenyere, amit mindnyájunk érdekében naponta biztosítanunk kell. Ezért — ne legyünk az utolsók között, akik segédkezet nyújtanak. Gajdács Irén. MI

WWttMWMmU

Mt

tHtHH

Mi

mH

WI

tHM Bakelit és szilonharisnya tenoltartalmú szennyvízből Mire használható a fenol? A fenol tulajdonképpen egy karbolsav, igen fontos a különféle vegyszerek és műanyagok, mint pl. bakelit', műgyanta, gyógyszerek, ragasztóanyagok, festékanyagok, perion- és szilán műrostfonalak gyártásánál. "Csupán az ostravai folyókban annyi fenol vész el, melyből évente 100 millió pár jó minőségű női szilonharisnyát, vagy akkora mennyiségű bakelitot lehetne készíteni, mely 160 000 vasúti vagont töltene meg. A csehszlovák fenolbizottság irányítja a kutatók munkáját e sürgős probléma megoldásában a második ötéves terv elkövetkezendő éveiben, amikor megkezdjük a fenollal szennyezett hulladékvíz tisztítóállomásainak kiépítését. Ezeket mindenekelőtt Ostravában, majd fokozaA lakosság igényeinek kielégítéséért Csehszlovákia Kommunista Pártjának júniusi országos konferenciája nagy feladatokat tűzött egész népgazdaságunk elé, köztük a decentralizációt. A Zselízi Járási Nemzeti Bizottság foglalkozott és továbbra is foglalkozik a decentralizáció kérdésével, s egész sor változást eszközölt ezen a téren így például az egységes földmüvesszovetkezetek építkezési beruházásáról való gondoskodást átvették az Agroprojekttől. Továbbá a munka jobb megszervezése, a tanács határozatainak végrehajtása és ellenőrzése érdekében a járást nyolc körzetre osztották fel. Az egyes körzetekbe rendszeresen ellátogatnak a tanácstagok s foglalkoznak az őszi munkák tervének teljesítésével. A járás' nemzeti bizottság tanácsa a napokban foglalkozott a helyi gazdálkodási vállalat munkájával is. A helyi gazdálkodási osztály áttanulmányozta a helyi gazdálkodás szakaszának jelenlegi összetételét és az országos konferencia által adott alapelveket érvényesítve, a helyi gazdálkodás újjászervezését javasolta. Az új javaslatban az ipari termelést elválasztják a karbantartási és javítási munkáktól. A javítási munkák irányítását a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe helyezik át, melyek felelősek a lakosság szükségleteinek teljes mértékű kielégítéséért. A Járási Ipari Kombinátot december 31-ével feloszlatják és 139 alkalmazottját más munkahelyre helyezik át. Helyette 1957. január 1-től városi közszolgálati vállalatot létesítenek. Az tosan a többi kerületekben is kiépít- i *,,„,

Q

fv„ ,, i uionnan létesített vállalatba 35 dolgosuk. v 1 zót osztanak be, köztük 20 munkást, 5 adminisztratív erőt, tizet pedig az adminisztratív apparátus létszámának csökkentése értelmében a munkaerőügyi osztály rendelkezésére bocsátanak. hogy bekapcsolódhassanak a termelési folyamatba. A Farnai Helyi Nemzeti Bizottság javaslata alapján az újonnan megszervezett vállalatba osztják be az egész gépkocsijavítást és a karbantartó műhelyt 26 alkalmazottal. 1937 január 15-ig Zselízre helyezik át és ott összpontosítják a motorokat, jármüveket és a műhely egész tulajdonát. Az autópark áthelyezése azért szükséges, hogy biztosítva legyen az jperativ irányítás, a gépkocsik jobb kihasználása, a helyi gazdálkodási üzemek és vállalatok szolgálatainak megjavítása a helyi lakosság részére, ha a ČSAD nem képes kielégíteni a lakosság szükségleteit. Ezzel az intézkedéssel biztosítják az üzemanyaggal való jobb gazdálkodást és megtakarítanak 35 km utat. A készülő átszervezés a helyi gazdálkodás terén előnyöket hoz az egyes vállalatok számára. A vállalatokat hozzáértő szakemberek fogják vezetni, csökkenni fog az adminisztratív munkaerők száma, s a tervezett befektetést is jobban ei lehet helyezni. Biztosítják az anyaggal való jobb ellátást is, s a ki nem használt béralapok és más alapok széthelyezését. Ezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy a zselízi járásban gyorsabb ütemben haladjon előre a lakosság igényeinek kielégítése. — ker — NOSICE JELENTKEZIK Az elmúlt napokban a Púchov n. V. vasútállomásra különlegesen rendezett vagon érkezett a plzeni V. I. Lenin-üzemből a nosicei vízierömű építkezése részére. A vagon egy 29 tonna súlyú úgynevezett vontatócsillagot tartalmazott, melyet a nosicei T. G. III. vízierömű számára rendeltek meg. E vontató csillagot a vagonban különleges készítménnyel felerősítve függőleges helyzetben szállították. A vasútállomástól körülbelül négy kilométerre eső vízierőmüépítkezéshez igen rossz út vezet és ezért ezt a vontatócsillagot le kellett fektetni és vízszintes helyzetben kellett szállítani. Érdekes, hogyan segítettek magukon az Elektrostroj szerelőn. Rendelkezésükre állt egy 16-kerekes „Cullmeyer"' a megfelelő vontatószerkezettel és egy különlemann elvtárs vezetésével. A nehéz feladatot csupán egy különleges emelőberendezés segítségéve! lehetett megoldani. A žilinai ČSD-vel történt rövid tárgyalás után kölcsönöztek egy gőzdarut 50 tonnás emelősúlylyal és megfelelő személyzettel. E daru segítségével a vontatócsillagot felemelték és a vagon elmozdítása után vízszintes állapotban a földre helyezték. Az ELS n. v. autóda-J.iával kiemelték a vontatócsillagbó! a különleges szerkezetet, mely a szállítás folyamán teljesítette feladatát és a gözdaru emelőrúdjának segítségével átfordították a vontatócsillagot. A többi már könnyen ment. Leikötözés után a vontatócsillagot ráhelyezték az előkészített járműre és biztonságosan elszállították a vízi erőmű-építkezéshez. Az említett gőzdaru segítségével az egész munkát nem egészen három órán belül elvégezték. Jan Reichl. ges szállítócsoport a tapasztalt Hayslyezik. A Szovjetunió Csehszlovákiával együtt az elektro-eroziós megmunkálás terén jelentős helyet foglal el. Elsőbbségre tett szert a gépipari termelés technológiájában is. A Szovjetunió a váqás technológiájában, magában a vágási folyamat tökéletesítésében és a vágási elmélet fejlesztésében világelsőbbségre tett szert. Elsőbbségét tartja a hegesztés fejlesztésében is; ebben jelentős része van a Csehszlovák Köztársaságnak is. A legutóbbi évek során óriási sikert ért el a repülőgép-konstruktőrök szovjet iskolája is. Itt elsősorban a hatalmas reaktív és Iökhajtásos egységek építéséről van szó. A TU 104 szovjet repülőgép a repülés terén a világ közlekedési technikáját legalább 2—3 évvel megelőzte. Iparunk sikeres fejlődéséről tanúskodik a nemrég megtartott gépipari kiállítás, amelyen a külföldi látogatók százai és ezrei vettek réiszt. Megmunkáló gépeink, — be'eszámítva gépkocsijainkat, motorkerékpár lamkat, szivattyúinkat és gépipari üzemeink egyéb készítményeit. r'nelyek már hagyománnyal ,'idelkeznek az egész világon, — sz:':.vonala eléri a legfejlettebb kapitalista országok gépeinek színvonalát. Nincs szükségünk arra. hogy sikereinket túlbecsüljük, elegendő egy ésszerű elemzés, amit tények alapoznak meg, és minden ilyen elemzés meggyőz bennünket a szocializmus valamennyi előnyéről. tt r.) szénből, villanyáramból stb., hanem a széleskörű szükségleti árucikkekből is. így pl. a Csehszlovák Köztársaság a gyapotanyag egy főire eső termelésében még mindig jelentős mértékben visszamaradt az USA és Franciaorszáq mögött. 1955-ben nálunk egy főre 26,5 métert termeltünk, az USA-ban 56 métert, és Franciaországban 50 métert. Csehszlovákia a gyapjúanyag termelésében túlszárnyalta az USA-t és csaknem elérte Franciaországot, azonban visszamaradt Anglia mögött. 1955-ben egy főre számítva 2.9 métert gyártottunk, míg az USA 2,4 m-t, Franciaország 3,1 m-t és Anglia 6,5 métert. Emellett döntő tényező a szocializmus anyagi-termelési alapjának kiépítése^ hazánkban. Ennek alapvető gazdas^ji feladat megoldása szempontjából nagy jelentősége van. És éppen a második ötéves terv során vár ránk az a feladat, hogy befejezzük a szocializmus anyagi-termelési alapjának kiépítését. A második ötéves terv feladatainak teljesítése után az acéltermelés 1960-ban 46 százalékkal emelkedik és eléri a 6,54 millió tonnát. A villanyáram termeléso 68 százalék emelkedéssel eléri a 25,3 mülió kilowattórát, a kőszén termelése 26 százalék emelkedéssel eléri a 29,3 millió tonnát. A barnaszén fejtése 49 százalékkal eléri az 57,79 millió tonnát. A gyapotanyag termelése 29 százalékkal emelkedik és 1960-bam eléri a 439 millió métert. A gyapjúszövetek termelése 20 százalékkal emelkedik és eléri a 47,2 millió métert. Ez további jelentőségteljes lépés lesz az alapvető gazdasági feladat megoldásában. És miért? E feladat megoldásában fő tényező a társadalmi munkatermelékenység növekedése. A társadalmi munkatermelékenység tartós növekedése szempontjából fontos az anyagi-termelési alap fejlődése és elsősorban annak technikai színvonala. Éppen ezért az anyagi-termelés magas technikai színvonalú alao kiépítésével a második ötéves terv során megteremtjük népgazdaságunk további hatalmas fejlődésének feltételeit. m. Ezzel kapcsolatban említést kel! tennünk a fejlett kapitalista országok iparának, eredményeinek és tapasztalatainak kihasználásával szemben elfoglalt helytelen álláspontról. A kapitalista országok gazdasági helyzetének elemzéséné! a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán Hruscsov elvtárs rámutatott arra, hogy gondosan figyelemmel kell kísérnünk a kapitalizmus közgazdaságát, nem szabad leegyszerűsítenünk Leninnek a kapitalizmus rothadásáról szóló tanát, hanem vizsgálnunk kell mindazt, amit a kapitalista országok tudománya és technikája hoz, hogy ezt a szocializmus érdekében felhasználhassuk. A múltban nem vettük teljes mértékben figyelembe azokat a tényezőket, amelyek előmozdították a tudomány és technika fejlődését és ezáltal a termelés növekedését is a kapitalista országokban, holott ismeretesek voltak gazdasági irodalmunkban is. Ezek: a gazdaság militarizálása és a lázas fegyverkezés, a fő kapitalista államok külföldi gazdasági expanziójának elmélyítése, az elavult termelési berendezés háború utáni gyorsított felújítása és végül a munkásosztály kizsákmányolásának erős fokozása. Ezek a tényezők ideiglenesek és mulandók ugyan, de előmozdítják a kepitailista gazdaság fejlődését a mai időben. Emellett azonban látni kell, hogy a termelés ilyen növekedése nem küszöböli ki, hanem kiélezi a kapitalizmus alapvető ellentmondásait és a kapitalizmus általános válságának további elmélyítését jelenti. Az említett tényezők megvilágításában teljesen érthető a termelés egyes ágazatainak fejlődése a kapitalista országokban. így a második világháború folyamán gyorsan fejlődött a katonai rádiótechnika és az . elektronika. A monopolisták a háború befejezése után kénytelenek voltak lehetőséget keresni tőkéjük kihasználására és ezért a tudománv és technika addig eltitkolt vívmányai a termelésbe és széleskörű használatba kerültek. így került a közhasználatba a televíziós technika, a rövidhullámú rádió, a magasfrekvenciájú technika és az ultrahang ipari felhasználása. Hasonló helyzet állt elő az új anyagok fejlődésében is. A kohászati termelés intenzifikálása különösen a Korea elleni amerikai támadás idejében, új módszerek alkalmazását is lehetővé tette az acéltermelés terén. Az USA repülőgépipari termelésének fejlesztése az utóbbi időben fellendítette a Iökhajtásos repülőgépgyártást is. A kapitalista országokban a mai helyzetet befolyásolja a gépesítés és automatizálás gyors bevezetése a termelésben, amit előmozdít a tömegfogyasztási cikkek iránti kereslet is. Az ilyen és hasonló tényezők mellőzése a múltban nem járult hozzá gazdaságunk fejlesztéséhez és csökkentette figyelmünket különösein a termelés és a termékek technikai színvonala emelése tekintetében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a jól bevált vívmányokat, amelyek a kapitalista termelésben érvényesülnek. Bizonyos ugyanis, hogy a tudománynak és technikának a kapitalista termelésben alkalmazott sok vívmánya új körülmények között, a szocialista termelés feltételei között sokkal jobban érvényesülne és sokkal inkább felhasználható lenne a béke és az emberiség javára. Mind ennek azonban semmi köze sincsen a kapitalista államok utánzásához vagy sikereink lebecsüléséhez. Ami az elsőt illeti, minden esetben alapos tudományos vizsgálatot és összehasonlítást kíván. Sikereinknek — jobban mondva a szocialista tábor sikereinek — lebecsülése kérdésében meg kell jegyeznünk, hogy a szocialista tábor országai a hatalmas sikerek egész sorát érték el, amelyek erőről és fejlettségről tanúskodnak. A Szovjetuniót illeti az elsőséq az atomenergia békés célokra való. felhasználásában. Erről az a tény tanúskodik, hogy a világ első atomhajtású erőművéhez további hatalmas 400—600 ezer kilowattos teljesítményű atomerőhajtású erőművek sorakoznak, amelyeket Leningrádban, Voronyezsben és az Uraiban építenek. Ezeket a gyárakat a legközelebbi évek során üzembe heo j •< / 1956. október 20. J