Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-02 / 275. szám, kedd

gondoskodásunk fontos része. Biztosításuk eddigi rendszere, mely hozzájárul a város és a falu dolgozói közötti szövetség megszilárdításához, valóban bevált. Jelentós javulás lesz, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek gyermekei ingyenes kórházi kezelésben részesülnek. Ezenkívül ki kell emelni, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek feleségei anyaságuk idején ingyenes orvosi segítséget kapnak éppen úgy, mint a gyermekeikről való egészségügyi gondoskodás egy évig ingyenes lesz. Az EFSZ-ek az alapszabályuk szerint szociális alapot létesíthetnek, melyek pénzösszegeit többek között a szövetkezeti tagoknak betegség idején való megsegítésére, gyermekpótlékok és pótnyugdíjak stb. kifizetésére használhatják. A szövetkezetek gazdasági fejlődése lehetővé teszi ezen alapok kiegészítését és ezzel együtt az általuk nyújtott segítségek megjavítását is. A betegbiztosítás és a szociális biztosítás új rendezése pártunknak az összes dolgozók anyagi színvonala szüntelen emelése biztosításának és az egész életükön át becsületesen dolgozók anyagi helyzete megjavulásának kifejezője. Az új rendezés, am;nt azt a központi bizottság elé terjesztjük, a Szovjetunió állami szociális biztosítása mellett a világ legfejlettebb betegbiztosítási és szociális biztosítási rendszerét jelenti és nincsen párja egyetlen kapitalista államban sem. Az ilyen szociális biztosítás, melyet most megkezdünk, csupán olyan államban valósulhat meg, ahol a munkásosztály uralkodik és ahol a termelési eszközök az egész nép tulajdonát képezik. Rendezésünk előnyei különösen kifejezően megmutatkoznak a kapitalista államok szociális biztosításával való összehasonlításnál. Számos országban, mint például Angliában, az USÁ-ban, Svájcban egyáltalán nincs rokkantsági biztosítás. A betegség, anyaság és öregség idején nyújtott járulékok alacsonyak és még az alapvető létminimumot sem biztosítják. A kapitalista államok túlnyomó többségében nincs bevezetve az ingyenes orvosi gondoskodás, kórházi kezeiés, és ingyenes orvosságellátás az alkalmazottak és családtagjaik számára. Több olyan országban, mint például Franciaország, a Német Szövetségi Köztársasáq. Ausztria. Olaszország és Belgium beteq e.qélyt csupán a munkaképtelenség negyedik napjától számítva nyújtanak és rendszerint legfeljebb 180 napig. Emellett a betegsegély összege az alapfizetés 50 százaléka körül mozog és csupán kivételesen, mint például Belgiumban és Franciaországban az alapfizetés 60—70 százaléka a betegsegély összege. Helyenikint a hosszantartó munkaképtelenség esetén még jobban lecsökkentik a betegsegélyt, mint például Svédországban. A dolgozó nők anyaszabadsága a kapitalista államokban rendszerint 10—12 hetes és az anyaság idején -nyújtott pénzsegítség az alapfizetés 50—60 százaléka között mozog. Családi pótlék számos kapitalista államban egyáltalán nincs éspedig olyan államokban, mint az USA, Svájc, a Német Szövetségi Köztársaság stb. Több más kapitalista államban fizetnek ugyan családi pótlékot, azonban aránylag nagyon csekély összegben. A nyugdíjbiztosításnál a korhatár az öregségi iárulék megállapításánál 65 év, mint például az USA-ban, Angliában, Svédországban, Svájcban, Ausztriában stb., és csupán igen kivételes esetekben állapítanak meg a nők számára eltérő feltételeket. Az öregségi járulék összege sem kielégítő és Franciaországban például 20 százalék, Belgiumban 45 %, Angliában az átlagbér egyötöde körül mozog. Még alacsonyabbak az özvegységi rfyugdíjak, melyeket a fent említett kis összegű öregségi járulékból számítanak ki. Elenyésző kivételtől eltekintve, az önállóan dolgozó polgárok nincsenek biztosítva. Emellett a kapitalista országokbar. ezt a hiányos szociális biztosítást, melyet az ottani munkások nehéz harcokban értek el, szüntelenül fenyegeti az uralkodó burzsoázia. Angliában például az öregségi nyugdíjigény korhatárát 65-ről 67 évre akarják felemelni. Ezzel szemben nálunk, ahol a munkásosztály uralkodik, a dolgozóknak alkotmányban biztosítjuk az olyan szociális vívmányokat, melyek a kapitalista országok munkásosztályai számára csupán programot jelentenek, melyek megvalósításáért éles osztályharccal küzdenek. Pártunk és kormányunk a szocialista építés sikereinek alapján a dolgozók szociális jogainak további megjavítására és elmélyítésére irányuló javaslatokat terjeszt elő és mind nagyobb pénzösszegeket szentel ezen intézkedések megvalósításának. A most javasolt intézkedéseknek messzemenő pénzügyi kihatásuk van. A betegbiztosítás és a szociális biztosítás rendelése, beleszámítva az alacsony nyugdíjak felemelését is, amint azt a CSKP országos konferenciája jóváhagyta, — összesen körülbelül évi 800 millió koronás költségemelést követel meg. A betegbiztosítás a szociális biztosítás megjavítására irányuló további intézkedésekkel együtt, melyeket a CSKP KB politikai irodája utólagosan javasol és melyekről alább szólok, a nemzeti biztosítás átépítése csaknem évi egymilliárd koronával való költségemelést követel. A nemzeti biztosítás új rendezése további jelentós hozzájárulás a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Míg nálunk a párt és a kormány minden lehetőséget felhasznál arra, hogy rendszeresen bővítse és elmélyítse a dolgozóról és családjáról való gondoskodást, a kapitalista államok dolgozói kénytelenek állandóan harcolni a kapitalistáknak a munkások és a többi dolgozók alapvető jogai ellen intézett támadásainak visszaveréséért. A nemzeti biztosítás átépítése ezért új bizonyítékot nyújt népi demokratikus rendszerünknek a kapitalizmus feletti vitathatatlan fölényéről a dolgozók biztosítása összes kérdéseinek megoldásában; e fölény abból ered, hogy nálunk a nemzeti jövedelem a dolgozók érdekeit szolgálja és a dolgozók között kerül felosztásra. A nemzeti biztosítás átépítése teljes jelentőségének értékelése azonban csupán akkor lehetséges, ha tekintetbe vesszük, hogy ezzel együtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a kormány kiterjedt intézkedéseket valósít meg az életszínvonal emelésére más vonalon is, például az árleszállítással, a bér- és fizetésrendezések tervszerű megvalósításával, a munkaidő lerövidítésével. A dolgozók életszínvonala emelésének ezen módszerei között bizonyos arányokat kell betartani, tekintettel az életszínvonal emelése egyes formáinak eltérő funkciójára. Hasonlóképpen törődni kell azzal is, hogy helyes viszony fejlődjék ki a személyes és a társadalmi szükségletek növekedésének ütemében. Éppen e gazdasági törvényszerűség tiszteletbentartásának szükségessége okozza, miért nem lehet a nemzeti biztosítás átépítésénél következetesen megoldani az összes problémákat. A nemzeti biztosítás átépítésére fordított eszközök utólagos emelése szükségszerűen megmutatkoznék a bérrendezések vagy árleszállítások terjedelmében és ütemében. Ha társadalmi rendszerünkben megvannak a feltételek a nyugdíjbiztosítás és betegbiztosítás kérdéseinek nagyvonalú megoldására, úgy az anyagi feltételeket a termelés szüntelen növelésével és a társadalmi munkatermelékenység emelésével kell megteremteni. A második ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése, a tervnek az összes minőségi és mennyiségi mutatókban való teljesítése szükségszerű feltétel ahhoz, hogy a párt országos konferenciáján jóváhagyott szociális-gazdasági intézkedések egész komplexuma, mely igen jelentősen igénybe veszi pénzeszközeinket, megbízható gazdasági alapot nyerjen és megteremtsék a feltételeket a további előrehaladásra. V. A nemzeti biztosítás átépítése javaslatának megtárgyalása a párt és szakszervezeti szervekben és a nemzeti bizottságokban Az a mód, ahogyan a javasolt rendezéseket megtárgyaljuk, rendszerünk legszélesebbkörű demokratikus jellegének bizonyítéka. A javaslatot, mielőtt a párt Központi Bizottsága elé terjesztették, megtárgyalták a kerületi járási pártbizottságokban, a kiterjedtebb pártaktívákon, a szakszervezeti szövetségek központi bizottságainak plenáris ülésén, • a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban, a kerületi szakszervezeti tanácsokban és a KSZT plenáris ülésén. Ezenkívül megtárgyalták a javaslatot a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsainak ülésein és a Nemzeti Front jelentősebb szerveinek központi szerveiben, sőt a képviselők kerületi szövetségeiben is. A kormányban való megtárgyalás után, melyre körülbelül 1956 október elsó felében kerül sor, •nyilvánosságra hozzuk a nemzeti biztosítás átépítésének alapelveit, hogy a többi dolgozók is megismerkedhessenek a javaslatokkal és véleményüket nyilváníthassák. November első felében a nemzetgyűlésben tárgyalják meg és hagyják jóvá a törvényrendeletet. Az előkészületben levő rendezés megtárgyalásában részt vett a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok széleskörű aktívája. A párt- és szakszervezeti szervek, továbbá a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsai teljes mértékben egyetértettek az új rendezés alapelveivel. Ezen alapelvek megtárgyalásakor számos értékes javaslat és ösztönzés merült fel az intézkedések elmélyítésére és pontosabb megjelölésére. Összesen 2289 hozzászólás érkezett, melyből 819 a betegbiztosításra és 1470 a szociális biztosításra, az EFSZ-tagok és