Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-19 / 292. szám, péntek

SZEMÉLYES JÁRADÉKOK A gazdasági, tudományos, kulturális, közigazgatási szakaszokon ťs a közélet egyéb szakaszain különös érdemeket szerzett dolflozóknak vagy hátramaradottaiknak személyes járadék ismerhető el. Ezt a személyes járadékot a többi járadék helyett a Járadékbiztosítás eszközeiből nyújtják. SZOCIÁLIS JÁRADÉK Azoknak a személyeknek, akik 65 évnél idősebbek vagy rokkantak és erre rászorulnak, szociális járadék ismerhető el. A TEHETETLEN BETEGEK JÁRADÉKÁNAK EMELÉSE Azoknak a járadékélvezőknek járadékát, akik tartósan oly lehetetlenek, hogy más személy ápolására és szolgálataira szorulnak, felével lehet emelni. A hét évnél idősebb gyermekek Crvasúgi járadéka és nevelési pótléka is emelhető tehetetlenségük esetén. A JÁRADÉKOK FELJAVÍTÁSA Az alkalmazottak járadékigényei növelhetők azokkal a biztosítási illetékekkel, amelyeket maguk fizetnek be. AZON FEGYVERES ERÖK TAGJAINAK JÁRADÉKBIZTOSÍTÁSA, AKIK NEM TARTOZNAK A KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK SZERINTI JÁRADÉKBIZTOSÍTÁS ALÁ E járadékbiztosításra a fegyveres erők tagjainak van igényük katonai szolgálatuk teljesítése idején (nem hivatásos katonákaak). A fegyveres erőknek ama tagja, aki azelőtt alkalmazásban volt és rokkanttá vagy részben rokkanttá vált a Csehszlovák Köztársaság védelmében bekövetkezett baleset vagy megbetegedés következtében, vagy a fegyveres erők keretében egyéb kötelességeinek teljesítése közben, vagy a fronton való tartózkodásával kapcsolatban, rokkantsági vagy részleges rokkantsági Járadékot kap olyan összegben, mint munkabaleset esetén. Ezt e rokkantsági járadékot az átlagos évi keresetből számítják ki, de legalább évi 12 000 korona összegből. A fegyveres erőknek azok a tagjai, akik előzőleg nem voltak alkalmazásban, ebben az esetben az évi 12 000 korona összeg 65 százalékát kapják rokkantsági járadékként (vagyis havi 650 korona járadékot) vagy 42 százaléknyi részleges rokkantsági járadékot (vagyis havi 420 koronát). A fegyveres erőknek azon tagjai, akik előzőleg alkalmazásban voltak és szolgálattételük idején rokkantakká vagy részleges rokkanttá vállak egyéb okokból, olyan rokkantsági vagy részleges járadékot kapnak, mint az alkalmazottak. Ezt a járadékot ugyancsak az átlagos évi kereset után számítják ki, de legalább évi 12 000 korona összegből. A fegyveres erők azon tagjai, akik nem voltak előzőleg alkalmazásban és egyéb okokból váltak rokkanttá, az évi 12 000 korona összeg 50 százalékát kapják rokkantsági járadékként (vagyis 500 korona járadékot) vagy pedig 32 százaléknyi részleges rokkantsági járadékot (vagyis 320 korona járadékot). Azok a személyek, akik rokkanttá vagy részben rokkanttá váltak olyan okok következtében, amelyeket a megszállás idején fasiszta üldözés vagy bebörtönzés következtében szenvedtek el. olyan rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot kapnak, mint munkabaleset esetén. Azok a személyek, akik nem tagjai a fegyveres erőknek és rokkanttá vagy részben rokkanttá válnak olyan baleset következtében, amelyet saját hibájukan kívül harci eszközök okoztak, rokkantsági járadékot vagy részleges rokkantsági járadékot kapnak. A fegyveres erők tagjainak és olyan személyeknek hátramaradottjai. akik a járadékbiztosítás terén egy színvonalon állanak velük (vagyis olyan személyek, akik a megszállás alatti fasiszta üldözés miatt, börtönben szerzett betegségük miatt haltak meg, vagy pedig olyan baleset következtében, amelyet saját hibájukon kívül harci eszköz okozott), olyan özvegységi vagy árvasági járadékot kapnak, mint az alkalmazottak hátramaradottjai. A fegyveres erők tagjainak és a velük egy színvonalra helyezett személyeknek elismert járadékok emelkednek — éppúgy, mint uz alkalmazottaknál a nevelési pótlékokkal ?s a tehetetlenségi pótlékkal TÖBB JÁRADÉKRA VALÓ IGÉNY Ha a járadékélvezőnek igénye van öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági járadékra vagy pedig szolgálati évei után járó jaradékra, akkor ezek közül csupán a legmagasabb járadékot kapja. Ha azonban ennek a járadékélvezőnek ezenkívül igénye van az özvegységi vagy árvasági járadékra, akkor a legmagasabb járadékot teljes összegében ismerik el, a többi járadéknak pedig csupán a felét. A JÁRADÉKOK ADÓMENTESSÉGE A járadékok adómentesek. RÖVIDÍTETT JÁRADÉKOK Azoknak a járadékélvezóknek, akik dolgoznak, munkaviszonyuk miatt nem csökkentik járadékaikat. A JÁRADÉKÉLVEZÖK BETEGBIZTOSÍTÁSA A járadékélvezőknek és családtagjaiknak ingyenes egészségügyi gondoskodásra van igényük éppolyan időtartamra terjedően, mint az alkalmazottaknak. A járadékélvezőknek és családtagjaiknak ingyenes fürdőgyógykezeltetés nyújtható. A nem dolgozó járadékélvezőknek is igényük van szülési és temetkezési segélyre ugyanolyan összegben, mint az alkalmazottaknak. A munkaviszonyban levő járadékélvezőknek igényeit betegség esetén az alkalmazottak betegbiztosításáról szóló törvény tartalmazza. ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK A járadékok és a többi járadékbiztosítási illetmények, melyeket az eddigi előírások alapján fizetnek ki, elvben változatlanok maradnak és mindaddig kifizetik őket, míg az új előírások biztosítják kifizetésük feltételeit. A balesetek következtében folyósított járadékokat és a hadikárosultak járadékait oly mértékben lehet leszállítani vagy megvonni, ahogy azt az eddigi előírások megengedik. Azokat a járadékokat, amelyeket eddig a béradó levonása után fizettek ki, 1957. január 1-töl eddigi tiszta összegükben fogják kifizetni. Azokat a járadékokat, amelyeket eddig a járadékélvező keresete miatt megrövidítettek, 1957. január l-tól nem rövidítik meg többé, hanem teljes összegben kifizetik. Azok az öregségi járadékok, amelyek 1956. június 30-ig keletkeztek és amelyeket 60—65 év közötti dolgozó járadékélvezőknek fizettek ki, eddigi összegükben megmaradnak. Emellett ez a járadék tovább emelkedik az alkalmazás minden egyes évében az évi bruttójövedelein átlagának egy százalékával (az I. kategóriában 2 százalékkal, a II. kategóriában 1,5 százalékkal). Azok az igények, amelyeket az alkalmazottak a nyilvános nyugdíjbiztosításban nyertek, teljes magasságukban megmaradnak, amennyiben az emelés nem haladja meg a havi 250 koronát (a hátramaradottaknál a 125 koronát). Ezt a javítási pótlékot nem adják meg a részleges rokkantsági járadékélvezőknek és azoknak az öregségi járadékélvezőknek, akik 60—65 év között dolgozó járadékélvezők (a nők 55—60 év között) és járadékuk egyharmad részét kapják. A nyugdíjpótlékok igényjogosultsága is megmarad éppúgy, mint a nyilvános nyugdíjbiztosítás keretében levő igények. * A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEKRŐL VALÖ GONDOSKODÁS Az üzemek kötelesek munkahelyeket létesíteni csökkent munkaképességű személyek részére és a munkahelyeket e sze132