Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-19 / 292. szám, péntek

százalékát teszi ki Azoknál az alkalmazottaknál, akik több mint 15 évig voltak alkalmazásban, ez a rokkantsági járadék alkalmazásuk minden egyes további évében az átlagos évi kereset egy százalékával növekedik (az I. kategóriában 2 százalék, a II. kategóriában 1,5 százalékkal). Húsz évi alkalmazotti viszony után tehát a rokkantsági járadék az átlagos évi kereset 55 százalékát teszi ki (az I. kategóriában 60 százalékot, a II. kategóriában 57,5 százalékot), 30 évi alkalmaaottság után ez a járadék 65 százalékot tesz ki (az I. kategóriában 80 százalékot, a II. kategóriában 72,5 százalékot). A rokkantsági járadékot teljes egészében kifizetik akkor is, ha az alkalmazott tovább dolgozik, tekintet nélkül keresetének magasságára. Emellett a dolgozó rokkantsági járadékélvezőnek minden egyes munkában töltött éve után, ha betöltötte alkalmazotti viszonyának 16. évét, évi bruttó keresetének 1 százalékával növekedik rokkantsági járadéka (az I. kategóriában 2 százalék, a II kategóriában 1,5 százalékkal). A rokkantsági járadék havonta legalább 400 koronát tesz ki és nem haladja meg az átlagos évi kereset 80 százalékát (az I. kategóriában és az alacsony kereseteknél 90 százalékot). RÉSZLECES ROKKANTSÁGI JÁRADÉK Azt az alkalmazottat, aki részben rokkanttá válik és megvan a rokkantsági járadék elnyeréséhez szükséges munkaideje, elismerik részleges rokkantsági járadékélvezőnek. A részleges rokkantsági járadék az átlagos évi kereset 30 százalékát leszi ki (az I. kategóriában 35 százalékát, a II. kategóriában 32 százalékát). ROKKANTSÁGI ÉS RÉSZLEGES ROKKANTSÁGI JÁRADÉK MUNKABALESET ESETÉN Az az alkalmazott, aki munkabeleset következtében vagy hivatásában szerzett betegsége következtében rokkanttá, vagy részben rokkanttá vál'k ezt a járadékot megkapja tekintet nélkül alkalmazottságának időtartamára. Munkabaleset esetén a rokkantsági járadék alapösszege az átlagos évi kereset 65 százalékát teszi ki. Ez a járadék éppúgy, mint a rokkantsági járadék, az alkalmazotti viszony 15 éve után az alkalmazottság minden egyes további évében az átlagos évi kereset 1 százalékával emelkedik (az I. kategóriában 2 százalékkal, a II. kategóriában 1,5 százalékkal). A munkabaleset esetén kifizetett részleges rokkantsági járadék az átlagos évi kereset 40 százalékát teszi ki (az I. kategóriában 45 százalékot, a II. kategóriában 42 százalékot). A FELESÉG JÁRADÉKA Az alkalmazott vagy a járadékélvező rokkant vagy 65. életévét betöltött felesége havi 100 korona járadékot kap. Ezt a járadékot nem fizetik ki azoknak a feleségeknek, akik keresettel rendelkeznek vagy egyéb járadékot élveznek. ÖZVEGYI JÁRADÉK Annak az alkalmazottnak az özvegye, aki az utolsó tíz évben legalább öt éven át alkalmazásban volt (a 28 éven aluli alkalmazottaknál, valamint a rokkantsági járadékélvezőknél elég az alkalmazotti viszony rövidebb időszaka is), vagy pedig annak az alkalmazottnak az özvegye, aki munkabaleset következtében halálozott el, tekintet nélkül alkalmazásának idejére, özvegyi járadékra jogosult. Erre az özvegyi járadékra igénye van olyan járadékélvező özvegyének is, aki öregségi, rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot, vagy pedig szolgálati évei után járó járadékot élvez. Az özvegyi járadék az özvegyet az alkalmazott (járadékélvező) halála után egy évig illeti meg. Ezen idő leteltével az özvegynek továbbra is igénye van járadékra, amennyiben rokkant vagy legalább egy olyan gyermekről gondoskodik, aki árvasági járadékra jogosult vagy betöltötte 45. életévét és legalább két gyermeket nevelt fel, vagy pedig betöltötte 50. életévét. Az özvegyi járadék további élvezésére van igénye annak az özvegynek is, akinek férje az első kategóriába tartozó munkahelyén szenvedett munkabaleset következtében halt meg és ha elérte 40. életévét. Ha az özvegy újból férjhez megy, járadékigénye megszűnik. Az özvegyi járadék annak a járadéknak 70 százalékát teszi ki, amelyet a járadékos élvezett, vagy pedig amelyre halála idején igénye volt. Az özvegyi járadékot akkor is teljes öszszegben kifizetik, ha az özvegy alkalmazásban van. Az elvált feleség csak akkor kap özvegyi járadékot, ha férjének halála idején férjétől tartásdíjat kapott. Az özvegyi járadék ebben az esetben csupán a tartásdíj összegében illeti meg. Annak az özvegy férjnek, aki tartósan nem képes semmilyen kereseti tevékenységre és rá volt utalva, meghalt, alkalmazásban volt (vagy járadékot élvező), feleségének keresetére, ugyancsak elismerik az özvegyi járadékot. Az özvegyi járadékot az özvegy asszonyoknak folyósított járadék összegében fizetik ki. ÁRVASÁGI JÁRADÉK Az elhúnyt alkalmazott vagy járadékélvező gyermekeit árvasági járadék illeti meg. Ez a járadék megilleti a gyermekeket elhalt nagyapjuk (nagyanyjuk), vagy nevelő szülőjük után is, ha ezek alkalmazottak (járadékélvezök) voltak, s a gyermekek megélhetéséről túlnyomórészt ők gondoskodtak. Az árvasági járadékot a gyermek kötelező iskolalátogatásának befejezéséig fizetik ki. Ezen idő után az árvasági járadék a gyermeket legkésőbb 25 éves koráig illeti meg abban az esetben, ha a gyermek előírt kiképzéssel rendszeresen készül jövö hivatására vagy pedig egészségi állapota miatt tartósan munkaképtelen. Ha a gyermeknek több alkalmazott (járadékélvező) után volna igénye árvasági járadékra, akkor csupán egy árvasági járadékot, mégpedig a legmagasabbat kapja meg. A félárva gyermekek árvasági járadéka annak a járadéknak negyedét teszi ki, amelyet a járadékélvezö kapott, vagy melyre halála idején igénye volt. A félárva gyermek árvasági járadéka legkevesebb havi 120 koronát tesz ki. A teljesen árva gyermek árvasági járadéka annak a járadéknak felét teszi ki, amelyet a meghalt járadékélvező kapott, vagy amelyre az alkalmazottnak elhalálozása idején igénye volt. A teljesen árva gyermek árvasági járadéka legkevesebb 240 korona. A JÁRADÉKON KÍVÜL FIZETETT NEVELÉSI PÖTLÉK Annak a járadékélvezonek, aki öregségi, rokkantsági vagy részleges rokkantsági járadékot élvez, vagy leszolgált évei alapján személyes vagy szociális járadékot kap, minden egyes gyermek után nevelési pótlékot fizetnek ki. A nevelési pótlékra azonban nem jogosult az a gyermek, akinek árvasági jáiadékra van igénye. A rokkantsági járadékhoz kifizetett nevelési pótlék havi összege egy gyermek után 120 korona két gyermek után 260 korona három gyermek u'án 420 korona négy gyermek után 600 korona és minden további gyermek után havi 220 koronával több. A többi járadékokhoz a nevelési pótlékot ugyanolyan összegben fizetik ki, mint az alkalmazottak családi pótlékait, vagyis egy gyermek után 70 koronát két gyermek után 170 koronát három gyermek után 310 koronát négy gyermek után 490 koronát és minden további gyermek után havonta 220 koronát. A nevelési pótlékot a gyermek kötelező iskolalátogatásának befejezéséig fizetik. Ezen idő után e pótlékot éppúgy, mint az árvasági járadéknál, a gyermek 25 éves koráig folyósítják, amennyiben a jövö hivatására készül vagy kedvezőtlen egészségi állapota miatt munkaképtelen. A LESZOLGÁLT ÉVEK UTÁNI JÁRADÉK Azok az alkalmazottak, akik olyan foglalkozást űznek, amely különös jellegénél fogva rendkívüli igényeket támaszt az alkalmazott képességeivel és szervezetével szemben, alkalmazásuk bizonyos ideje után tekintet nélkül egészségi állapotukra és korukra, járadékot kapnak. (Pl. a lényleges repülők, a művészek bizonyos csoportjai). k