Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-19 / 292. szám, péntek

Azoknál az alkalmazottaknál, akik egyben mezőgazdasági földhaszonélvezői, a családi pótlék havonta a következő összeget teszi ki: 1 gyermek után 38.— Kčs 2 gyermek után 86.— Kčs 3 gyermek után 144.— Kčs 4 gyermek után 212.— Kčs 5 gyermek után 290.— Kčs 6 gyermek után 378.— Kčs 7 gyermek után 476.— Kčs és minden további gyermek után 108 koronával emelkedik. Mezőgazdasági föld haszonélvezőinek azokat tekintjük, akik' alkalmazottságukon kívül 0,5 hektárnál nagyobb területű mezőgazdasági földön gazdálkodnak (legeltetési vagy takarmánytermő vidéken 2 hektáron felül) és azokat az alkalmazottakat, akik az ilyen haszonélvezővel közös háztartásban élnek. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRADÉKOK ADÓMENTESSÉGE A társadalombiztosítási járadékok adómentesek. Ezért a táppénzeket, az anyasági segélyt, a családi pótlékokat, a szülési- és temetkezési segélyt teljes összegükben, minden levonás nélkül fizetik ki. VÉDELMI HATÁRIDŐ Az alkalmazottaknak és családtagjaiknak megelőző orvosi ke-: zelésre és gyógyításra, valamint betegbiztosítási járadékokra munkaviszonyuk tartama alatt van igényük. Ezenkívül igényük van e járadékokra akkor, ha munkaviszonyuk befejezése után 42 napon belül betegednek meg. Azoknak az asszonyoknak, akik terhességük idején kilépnek a munkából, akkor van igényük ezekre a járadékokra, ha hat hónapon belül szülnek vagy meg-i betegednek. A BIZTOSÍTÁSI ILLETÉK A munkaadó az alkalmazottért az egész bérösszeg 10 százaié-: kát fizeti biztosítási illetékként (a magánszektorban 15 százalé-i kát). Az alkalmazottak nem fizetnek biztosítási illetéket. II. A szociáiis biztosítási törvény javaslata MUNKAKATEGÖRIÁK Az alkalmazottakat a járadékbiztosítás szempontjából három munkakategóriába osztják: az I. kategóriába a bányákban föld alatt dolgozó és a tényleges repülést végző alkalmazottak tartoznak, a II. kategóriába azok az alkalmazottak tartoznak, akik különösen nehéz munkakörülmények között dolgoznak, a III. kategóriába tartoznak a többi foglalkozású alkalmazottak. A kormány állapítja meg, melyik foglalkozásúak tartoznak a II. munkakategóriába. AZ ALKALMAZÁS IDŐTARTAMA A járadékbiztosítás szempontjából valamennyi alkalmazottnak 1957. január l-ig beszámítják azt a járadékbiztosítási (nyugdíjbiztosítási) időtartamot, amelyet eddig szerzett. Emellett az alkalmazás időtartamába beszámítják a katonai szolgálat és az ellenállási tevékenység, valamint a politikai vagy fajüldözési okokból a megszállás alatt elszenvedett börtönbüntetés idejét is. Ezenkívül az alkalmazás időtartamába beszámítanak még egyéb más időszakokat is, amelyeket 1948. október 1. után nyertek: a kiválasztottak iskoláján vagy a főiskolákon végzett tanulmányok idején, az új alkalmazási ág céljából végzett kiképzés vagy oktatás időszakát, a munkaképtelenség idejét, valamint azt az időt, amely alatt az asszony nyolc évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodott. AZ ÁTLAGOS ÉVI KERESET A járadékokat az átlagos évi keresetnek megfelelően határozzák meg. Ezt az átlagos évi keresetet az utolsó 10 év bruttó jövedelmeiből, esetleg ťz utolsó 5 év bruttó jövedelmeiből számítják ki, ha ez az alkalmazott szempontjából előnyösebb. Emellett a 24 000 koronáig terjedő átlagos évi jövedelmet teljes egészében, a 24 000 koronától 60 000 koronáig terjedő évi jövedelmet egyharmadában számítják b9 A 60 évnél idősebb alkalmazottaknál (a I. munkakategóriába tartozó alkalmazottaknál és az 55 évnél idősebb nőknél) beszámítják azokat a kereseteket, amelyeket ezen koruk betöltése előtt kaptak, ha ez az alkalmazott szempontjából ekjnyösebb. ÖREGSÉGI JÁRADÉK 20 ÉVI ALKALMAZTATÁS UTÁN Az az alkalmazott, aki legalább 20 éven át volt alkaheazásban és betöltötte 60. évét, öregségi járadékot kap. A I. munkakategóriába tartozó alkalmazottak és a nők ezt a járadékot már 55. évük betöltése után megkapják. A III. munkakategóriában az alapvető öregségi járadék az átlagos évi jövedelem 30 százalékát teszi ki. Az alkalmazotti viszony 26. évének betöltése után ez a járadék az alkalmaztatás minden egyes évével az átlagos évi kereset egy százalékával növekedik. Az I. munkakategóriába tartozó alkalmazottaknál az alapvető öregségi járadék az átlagos évi kereset 60 százalékát (a II. munkakategóriába tartozóknál 55 százalékát) teszi ki és már az al-i kalmazotti viszony 21. évének betöltése után 2 százalékkal nö-; vekedik (a II. kategóriánál 1,5 százalékkal) az alkalmazotti vi-4 szony minden egyes ^ovábbi éve után. Az az öregségi járadékélvező, aki 60 és 65 éves kora között tovább dolgozik (a nőknél 55—60 éves kor között) keresete mellett megkapja öregségi járadékának egy harmadát. Ezenkívül ezen időszak alatt az öregségi járadék évente az átlagos évi kereset 4 százalékával növekedik. Ezen öt év alatt tehát ezen dolgozók járadéka az átlagos évi kereset további 20 százalékával emelkedik úgy, hogy járadékuk 65 éves korukban (a nőknél 60 éves korukban) átlagos évi keresetüknek legalább 70 százalékát teszi ki. Az I. kategóriába tartozó alkalmazottak, akik 55. életévük betöltése után továbbra is a I. kategóriába tartozó mun-kahelyükön dolgoznak, teljes járadékot kapnak. A 65 évnél idősebb öregségi járadékélvező (a I. kategóriában és a nőknél 60 évnél idősebb járadékélvező) keresete mellett megkapja teljes járadékát is és emellett öregségi járadéka alkalmaztatásának minden további évében évi keresetének további egy százalékával emelkedik (az I. kategóriában 2 százalékkal, a II. kategóriában 1,5 százalékkal). Az öregségi járadék havonta legalább 400 koronát tesz ki és az átlagos évi keresetnek legfeljebb 85 százaléka lehet (az I.; kategóriában és az alacsony kereseteknél 90 százalék). ÖREGSÉGI JÁRADÉK ÖT ÉVI ALKALMAZOTTSÁG UTÁN Az az alkalmazott, aki 20 évnél kevesebb ideig, de legalább" öt évig volt alkalmazásban, 65. évében kap öregségi járadékotw Ez az öregségi járadék ebben az esetben azon járadék alapvető összegének arányos részét képezi, amelyre 20 évi alkalmazotti ság után volna igénye (pl. tíz évi alkalmazottság után az öreg-* ségi járadék felét kapja). Ez az öregségi járadék azonban legalább havi 300 koronát tesz ki, de nem haladja meg az átlagos évi kereset 90 százalékát* ROKKANTSÁGI JÁRADÉK Az az alkalmazott, aki rokkant és az utolsó tíz évben legalább' öt évig alkalmazotti viszonyban volt, rokkantsági járadékot kap. A 28 éven alúli alkalmazottaknál elegendő rövidebb alkalma-; zottsági idő, (pl. 20 éven alúl kevesebb mint egy év, 22 évig egy év, 26 évig három év). Annál az özvegynél, aki özvegyi járadékra való igényjogosultságának megszűnése után legkésőbb egy éven belül lépett alkalmazásba, a rokkantsági járadék elnyeré-t séhez szintén egy évnél kevesebb idő elegendő. A rokkantsági járadék alapösszege az átlagos évi kereset 50 130