Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-02 / 275. szám, kedd

melyek megteremtették a feltételeket a nemzeti biztosítás ilyen új rendezésére. További pénzeszközöket ehhez a második ötéves terv összes feladatainak következetes és egyenletes teljesítésé­vel és a gazdaságosig szigorú betartásával nyerjük. Pártunk mindig hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelése nemcsak a dolgozóknál, hanem azoknál is, akik betegség, rokkantság vagy a magas kor miatt nem tudnak dolgozni, — munkásaink, föld­műveseink és a dolgozó értelmiség önfeláldozó és lelkes mun­kájától függ. Pártunknak a szocialista munkaverseny fejlesz­tésére, az új technika érvényesítésére és a gazdaságosság rend­szerének megszilárdítására irányuló törekvése megteremti a döntő feltételeket a termelés növelésére és ezzel a nép jólété­nek további emelésére. IV. Az előkészület alatt álló rendezés politikai-gazdasági értékelése A nemzeti biztosítás átépítésének javaslata, melyet a politikai iroda terjeszt elő, a következő szempontokból indul ki: Az új rendezés alapvető vonása a betegbiztosítás és nyugdíj­biztosítás legfontosabb részeinek alapvető emelése. Az alkalma­zottak több mint kétharmada betegség idején megkapja a tiszta bér 90 százalékát. A legmagasabb táppénz összege 2340 korona lesz havonta. Míg a legalacsonyabb táppénz napi 3.— korona, a javaslat szerint ezt napi 16.— koronára emelik, nem haladhatja túl azonban a tiszta bér 90 százalékát. Emelik az átlagos tiszta jövedelem határát is, melyből a táppénz összegét megállapítják éspedig napi 100.— koronára. Ezzel emelkedik a magasabb jö­vedelemeket elérő alkalmazottak jogos igénye. Ez új rendezés az összes munkásoknak nagyon sokat jelent. A betegbiztosítás emelkedése olyan nagy lesz, hogy lehetővé teszi a munkások és a hivatalnokok közötti eddigi indokolatlan különbség megszün­tetését. Az új rendezés gyakorlatilag jelentős javulást jelent azon alkalmazottak részére is, akiknek eddig betegség idején fizetés jogosultságuk volt, főleg a hosszabb időtartamú meg­betegedéseknél. A javasolt rendezés kedvezően nyilvánul meg azon alkalmazottaknál, akik betegség idején csupán az alapfi­zetést kapják, mint például a vasutak egyes alkalmazottai. Ezek az alkalmazottak a fizetési igény megszüntetése után is ma­gasabb összegű táppénzt kapnak majd, mint az a fizetésük volt a betegség ideje alatt. Itt az összes dolgozók igényeinek egy­séges és igazságos rendezéséről, olyan rendezésről van szó, melynek nincsen párja egyetlen kapitalista államban sem, és amelyért a dolgozók hosszú évtizedeken át harcoltak. A beteg­biztosítás új egységes rendezése, mely általában jelentős javu­lást eredményez, megfelel a munka érdem szerinti jutalmazása alapelveinek is. Jelentősen emelkedik az öregségi és rokkantsági járadék, mely 50—85 százalék között fog mozogni, vagyis a nyersjövede­lem 90 százaléka lesz. Miután a nyugdíjakat nem adóztatják meg, az új nyugdíjak felső határa megközelíti a ténylegesen elért keresetet. Alapvetően emelik az özvegységi, árvasági és rokkantsági járadékot, valamint a nevelési járulékokat. Az új rendezésben kifejezően érvényre jut a jutalmazásnak a munka nehézsége és fontossága szerinti szocialista alapelve. Ezt úgy valósítják meg, hogy az alkalmazottakat a jövedelem­biztosításnál három csoportba osztják, s azok tarthatnak igényt nagyobb jövedelemre, akik a legfontosabb iparágakban dolgoz­nak. Ez az intézkedés igazságosabban értékeli a végzett mun­kát, és ahhoz is hozzájárul, hogy a legfontosabb iparágak dol­gozói hűek maradjanak hivatásukhoz. Az érdem szerinti jutalmazás alapelvét azzal is hangsúlyoz­zák, hogy a táppénz összegét az ugyanazon vállalatnál való megszakítatlan alkalmaztatás ideje szerint fogják fokozni. Ezzel előnyben részesítik azokat az alkalmazottakat, akik hűek maradtak üzemükhöz és hivatásukhoz. Elvárjuk, hogy ez a ren­dezés kedvezően megnyilvánul mindenekelőtt a munkaerőhul­lámzás csökkenésében. A munkatevékenység időtartama alapve­tően nagyobb befolyást fog gyakorolni a nyugdíj összegére. Másrészt azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a munka időtartama csupán a társadalomban szerzett érdem egyik megnyilvánulása, még fontosabb része ennek az elvégzett munka minősége és mennyisége, mely a bér összegében nyer kifejezést. A betegbiztosítás és a nyugdíj mindenekelőtt a kere­set összegétől fog függni és csupán másodsorban a munkate­vékenység időtartamától. Ezen alapelvek érvényesítésével a betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás a dolgozók biztosításának valóban szocialista rendszerévé válik. Az új rendezés fontos eleme lesz a dolgozó nők előnyben ré­szesítése. A nők 20 éves munka után már az 55. évben öregségi nyugdíjat kapnak majd. Az anyaszabadság, mely a világ összes államai között nálunk a leghosszabb, megmarad az eddigi 18 hetes időtartamban, s emellett a pénzsegély az anyaszabadság idején jelentősen emelkedik. A dolgozóknak betegség, anyaság, rokkantság és öregség idején való biztosításának új rendezése az érdemek elve mellett a szociális szempontot is figyelembe veszi. Ez mindenekelőtt a betegpénz és a nyugdíj minimális összegének meghatározásá­ban nyilvánul meg. A rokkantsági járadéknál is teljes mértékben érvényesítjük a szociális szempontot. Ezenkívül más járulékokat is megjavítunk, mint például a betegpénzt a korházi kezelés­nél, a temetkezési segélyt a családtagok részére, nevelési se­gélyt a rokkantjáradékokhoz stb. Alapjaiban megváltozik az öregségi nyugdíj és feltétele is. Az alkalmazottaknak az I. kategóriában 60 éves kortól, a nőknek 55 éves kortól van joguk nyugdíjra 20 évi munka után tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjigény után dolgoznak-e vagy pedig kilépnek a munkából. Az öregségi járadék jutalmazás lesz a tár­sadalom részére végzett hosszú éves munkáért és támogatni fogja a további munkakedvet. Az öregségi járadék rendezése az eddigi helyzethez viszonyítva alapvető javulást jelent. A 60 évnél idősebb nyugdíjasoknak az I. kategóriában és az 55 évnél idősebb nőknek, akik tovább dolgoznak, keresetük mellett ki­fizetik a nyugdíj egyharmadát és a nyugdíjat minden ezután következő évben 4 százalékkal emelik. A 65 vagy 60 év betöltése után a teljes kereset mellett teljes nyugdíjat kapnak majd. Az öregségi nyugdíj ilyen értelmezése annak megnyilvánulását jelenti, hogy népi demokratikus rendszerünk tiszteli az öreg dolgozók érdemeit és tapasztalatait. Értékeli munkahelyük iránti hűségüket és a kapitalista államoktól eltérően lehetővé teszi számukra, hogy tovább dolgozzanak és átadják tapasztala­taikat és ismereteiket az ifjabb nemzedéknek. Ismételten hang­súlyozni kell, hogy minden polgár jogával ellentélben áll elbo­csátani valakit a munkából csupán azért, mert nyugdíjra van joga. Az öreg és rokkant polgárokról való gondoskodást a rendsze­res szociális gondoskodással egészítik ki, mely magában foglalja a munkába való elhelyezkedésnél nyújtott segítséget, az intézeti gondoskodást és szükség szerint a rendkívüli járulékokat is. Ennek keretében figyelmet szentelnek a nyugdíjasok kuitúr­szükségleteinek is. Itt mindenekelőtt nyugdíjas klubok létesí­tésére, a nyugdíjas otthonok tevékenységének elmélyítésére és különleges kultúrfellépések megrendezésére gondolunk. Ezt a szociális gondoskodást a törvény kiadása után különösen in­tenzíven kell megvalósítani és fejleszteni. E téren felelősség­teljes feladatok várnak a nemzeti bizottságokra és a társadal­mi szervezetekre is. A javasolt rendezésben fontos változás lesz a munka közben történt balesetek kártérítésének új módszere. A szociális biz­tosítás eszközeiből nyugdíjat csupán azon balesetet szenvedett dolgozóknál ismernek el, kiknek sérülése vagy részleges vagy teljes rokkantságot okozott. A többi munkasérülések, a köny­nyebb sérülések esetén, melyeknek nincs következményük a ke­reset tartós elvesztésére, az illető vállalatok kötelesek a kár­térítésre, ha az alkalmazottnál nem súlyos gondatlanság okozta balesetről van szó. Ezen a téren egyúttal megváltoztatják a pol­gári törvényt is. Ezzel a vállalatvezetőség és az alkalmazottak fokozottabban érdekeltekké válnak a baleseteket megakadá­lyozó intézkedések megvalósításában. Ennél fontos szerepet ját­szik az üzemi szakszervezeti bizottság mind a dolgozók neve­lésében, mind pedig a baleset által a megkárosított alkalmazott érdekeinek vélelmezésében. A betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás e fő változásai mel­lett még egyéb változásokat is végrehajtunk. Ezeknek célja megszüntetni azon feltételeket, amelyek nem felelnek már meg a jelenlegi fejlődésnek és gyakran lehetővé teszik a betegbizto­sítással való visszaélést. Ez mindenekelőtt a családi pótlékok, az ifjúsági igények, az egészséges és gyermektelen özvegyek jflényjogosultsáqa egyes feltételeinek megszigorítását il!e t : Meg­szüntetjük az új házasok kelengyepótlékát, mely természetével nem illik a betegbiztosítási járulékok közé és népességi funk­ciót sem tölt be. Más intézkedésekkel pótoljuk ezt, melyeket a CSKP KB politikai irodája javasol, és melyek az eddiginél kifejezőbben támogatják a népesedést. A betegbiztosítás és a szociális biztosítás tervezésében nem javasolunk semminemű változtatást, annak kivételével, hogy a termelő szövetkezetek tagjai éppúgy, mint az alkalmazottak maguk fogják igazgatni a betegbiztosítást. Hangsúlyozni kell, hogy az EFSZ-ek tagjai és az egyénileg gazdálkodó földművesek szociális biztosítása a dolgozókról való 5

Next

/
Thumbnails
Contents