Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)
1956-10-02 / 275. szám, kedd
melyek megteremtették a feltételeket a nemzeti biztosítás ilyen új rendezésére. További pénzeszközöket ehhez a második ötéves terv összes feladatainak következetes és egyenletes teljesítésével és a gazdaságosig szigorú betartásával nyerjük. Pártunk mindig hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelése nemcsak a dolgozóknál, hanem azoknál is, akik betegség, rokkantság vagy a magas kor miatt nem tudnak dolgozni, — munkásaink, földműveseink és a dolgozó értelmiség önfeláldozó és lelkes munkájától függ. Pártunknak a szocialista munkaverseny fejlesztésére, az új technika érvényesítésére és a gazdaságosság rendszerének megszilárdítására irányuló törekvése megteremti a döntő feltételeket a termelés növelésére és ezzel a nép jólétének további emelésére. IV. Az előkészület alatt álló rendezés politikai-gazdasági értékelése A nemzeti biztosítás átépítésének javaslata, melyet a politikai iroda terjeszt elő, a következő szempontokból indul ki: Az új rendezés alapvető vonása a betegbiztosítás és nyugdíjbiztosítás legfontosabb részeinek alapvető emelése. Az alkalmazottak több mint kétharmada betegség idején megkapja a tiszta bér 90 százalékát. A legmagasabb táppénz összege 2340 korona lesz havonta. Míg a legalacsonyabb táppénz napi 3.— korona, a javaslat szerint ezt napi 16.— koronára emelik, nem haladhatja túl azonban a tiszta bér 90 százalékát. Emelik az átlagos tiszta jövedelem határát is, melyből a táppénz összegét megállapítják éspedig napi 100.— koronára. Ezzel emelkedik a magasabb jövedelemeket elérő alkalmazottak jogos igénye. Ez új rendezés az összes munkásoknak nagyon sokat jelent. A betegbiztosítás emelkedése olyan nagy lesz, hogy lehetővé teszi a munkások és a hivatalnokok közötti eddigi indokolatlan különbség megszüntetését. Az új rendezés gyakorlatilag jelentős javulást jelent azon alkalmazottak részére is, akiknek eddig betegség idején fizetés jogosultságuk volt, főleg a hosszabb időtartamú megbetegedéseknél. A javasolt rendezés kedvezően nyilvánul meg azon alkalmazottaknál, akik betegség idején csupán az alapfizetést kapják, mint például a vasutak egyes alkalmazottai. Ezek az alkalmazottak a fizetési igény megszüntetése után is magasabb összegű táppénzt kapnak majd, mint az a fizetésük volt a betegség ideje alatt. Itt az összes dolgozók igényeinek egységes és igazságos rendezéséről, olyan rendezésről van szó, melynek nincsen párja egyetlen kapitalista államban sem, és amelyért a dolgozók hosszú évtizedeken át harcoltak. A betegbiztosítás új egységes rendezése, mely általában jelentős javulást eredményez, megfelel a munka érdem szerinti jutalmazása alapelveinek is. Jelentősen emelkedik az öregségi és rokkantsági járadék, mely 50—85 százalék között fog mozogni, vagyis a nyersjövedelem 90 százaléka lesz. Miután a nyugdíjakat nem adóztatják meg, az új nyugdíjak felső határa megközelíti a ténylegesen elért keresetet. Alapvetően emelik az özvegységi, árvasági és rokkantsági járadékot, valamint a nevelési járulékokat. Az új rendezésben kifejezően érvényre jut a jutalmazásnak a munka nehézsége és fontossága szerinti szocialista alapelve. Ezt úgy valósítják meg, hogy az alkalmazottakat a jövedelembiztosításnál három csoportba osztják, s azok tarthatnak igényt nagyobb jövedelemre, akik a legfontosabb iparágakban dolgoznak. Ez az intézkedés igazságosabban értékeli a végzett munkát, és ahhoz is hozzájárul, hogy a legfontosabb iparágak dolgozói hűek maradjanak hivatásukhoz. Az érdem szerinti jutalmazás alapelvét azzal is hangsúlyozzák, hogy a táppénz összegét az ugyanazon vállalatnál való megszakítatlan alkalmaztatás ideje szerint fogják fokozni. Ezzel előnyben részesítik azokat az alkalmazottakat, akik hűek maradtak üzemükhöz és hivatásukhoz. Elvárjuk, hogy ez a rendezés kedvezően megnyilvánul mindenekelőtt a munkaerőhullámzás csökkenésében. A munkatevékenység időtartama alapvetően nagyobb befolyást fog gyakorolni a nyugdíj összegére. Másrészt azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a munka időtartama csupán a társadalomban szerzett érdem egyik megnyilvánulása, még fontosabb része ennek az elvégzett munka minősége és mennyisége, mely a bér összegében nyer kifejezést. A betegbiztosítás és a nyugdíj mindenekelőtt a kereset összegétől fog függni és csupán másodsorban a munkatevékenység időtartamától. Ezen alapelvek érvényesítésével a betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás a dolgozók biztosításának valóban szocialista rendszerévé válik. Az új rendezés fontos eleme lesz a dolgozó nők előnyben részesítése. A nők 20 éves munka után már az 55. évben öregségi nyugdíjat kapnak majd. Az anyaszabadság, mely a világ összes államai között nálunk a leghosszabb, megmarad az eddigi 18 hetes időtartamban, s emellett a pénzsegély az anyaszabadság idején jelentősen emelkedik. A dolgozóknak betegség, anyaság, rokkantság és öregség idején való biztosításának új rendezése az érdemek elve mellett a szociális szempontot is figyelembe veszi. Ez mindenekelőtt a betegpénz és a nyugdíj minimális összegének meghatározásában nyilvánul meg. A rokkantsági járadéknál is teljes mértékben érvényesítjük a szociális szempontot. Ezenkívül más járulékokat is megjavítunk, mint például a betegpénzt a korházi kezelésnél, a temetkezési segélyt a családtagok részére, nevelési segélyt a rokkantjáradékokhoz stb. Alapjaiban megváltozik az öregségi nyugdíj és feltétele is. Az alkalmazottaknak az I. kategóriában 60 éves kortól, a nőknek 55 éves kortól van joguk nyugdíjra 20 évi munka után tekintet nélkül arra, hogy a nyugdíjigény után dolgoznak-e vagy pedig kilépnek a munkából. Az öregségi járadék jutalmazás lesz a társadalom részére végzett hosszú éves munkáért és támogatni fogja a további munkakedvet. Az öregségi járadék rendezése az eddigi helyzethez viszonyítva alapvető javulást jelent. A 60 évnél idősebb nyugdíjasoknak az I. kategóriában és az 55 évnél idősebb nőknek, akik tovább dolgoznak, keresetük mellett kifizetik a nyugdíj egyharmadát és a nyugdíjat minden ezután következő évben 4 százalékkal emelik. A 65 vagy 60 év betöltése után a teljes kereset mellett teljes nyugdíjat kapnak majd. Az öregségi nyugdíj ilyen értelmezése annak megnyilvánulását jelenti, hogy népi demokratikus rendszerünk tiszteli az öreg dolgozók érdemeit és tapasztalatait. Értékeli munkahelyük iránti hűségüket és a kapitalista államoktól eltérően lehetővé teszi számukra, hogy tovább dolgozzanak és átadják tapasztalataikat és ismereteiket az ifjabb nemzedéknek. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy minden polgár jogával ellentélben áll elbocsátani valakit a munkából csupán azért, mert nyugdíjra van joga. Az öreg és rokkant polgárokról való gondoskodást a rendszeres szociális gondoskodással egészítik ki, mely magában foglalja a munkába való elhelyezkedésnél nyújtott segítséget, az intézeti gondoskodást és szükség szerint a rendkívüli járulékokat is. Ennek keretében figyelmet szentelnek a nyugdíjasok kuitúrszükségleteinek is. Itt mindenekelőtt nyugdíjas klubok létesítésére, a nyugdíjas otthonok tevékenységének elmélyítésére és különleges kultúrfellépések megrendezésére gondolunk. Ezt a szociális gondoskodást a törvény kiadása után különösen intenzíven kell megvalósítani és fejleszteni. E téren felelősségteljes feladatok várnak a nemzeti bizottságokra és a társadalmi szervezetekre is. A javasolt rendezésben fontos változás lesz a munka közben történt balesetek kártérítésének új módszere. A szociális biztosítás eszközeiből nyugdíjat csupán azon balesetet szenvedett dolgozóknál ismernek el, kiknek sérülése vagy részleges vagy teljes rokkantságot okozott. A többi munkasérülések, a könynyebb sérülések esetén, melyeknek nincs következményük a kereset tartós elvesztésére, az illető vállalatok kötelesek a kártérítésre, ha az alkalmazottnál nem súlyos gondatlanság okozta balesetről van szó. Ezen a téren egyúttal megváltoztatják a polgári törvényt is. Ezzel a vállalatvezetőség és az alkalmazottak fokozottabban érdekeltekké válnak a baleseteket megakadályozó intézkedések megvalósításában. Ennél fontos szerepet játszik az üzemi szakszervezeti bizottság mind a dolgozók nevelésében, mind pedig a baleset által a megkárosított alkalmazott érdekeinek vélelmezésében. A betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás e fő változásai mellett még egyéb változásokat is végrehajtunk. Ezeknek célja megszüntetni azon feltételeket, amelyek nem felelnek már meg a jelenlegi fejlődésnek és gyakran lehetővé teszik a betegbiztosítással való visszaélést. Ez mindenekelőtt a családi pótlékok, az ifjúsági igények, az egészséges és gyermektelen özvegyek jflényjogosultsáqa egyes feltételeinek megszigorítását il!e t : Megszüntetjük az új házasok kelengyepótlékát, mely természetével nem illik a betegbiztosítási járulékok közé és népességi funkciót sem tölt be. Más intézkedésekkel pótoljuk ezt, melyeket a CSKP KB politikai irodája javasol, és melyek az eddiginél kifejezőbben támogatják a népesedést. A betegbiztosítás és a szociális biztosítás tervezésében nem javasolunk semminemű változtatást, annak kivételével, hogy a termelő szövetkezetek tagjai éppúgy, mint az alkalmazottak maguk fogják igazgatni a betegbiztosítást. Hangsúlyozni kell, hogy az EFSZ-ek tagjai és az egyénileg gazdálkodó földművesek szociális biztosítása a dolgozókról való 5
