Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-18 / 291. szám, csütörtök

£7 [U Jl EDISON hutánkban Huszonöt évvel ezelőtt halt meg Thomas Alva Edison, a lángeszű fizikus és feltaláló, aki számtalan fontos találmánnyal gazdagította a világot. 114 egsárgult újságlapok fekszenek "•*• előttünk, amelyek azt bizonyítják, hogyEdison hazánkban is járt. 1911-ben Edison elhatározta, hogu közelebbről megismeri Európát. Automobilján Bécsbe is ellátogatott, innen azonban vasúton folytatta útját Budapestre, mert automobil-kézikönyvében rossz utak voltak feltüntetve, és angol soffőrje úgy vélte, hogy a hosszú úton amúgy is megviselt gépkocsi nem bírná el a hepe-hupás utat. Budapesten meg kellett javítom az autót és Edison volt munkatársa, Fodor István kölcsönözte autóját, mellyel Pozsonyba jöttek. 1911. szeptember 12-én érkeztek ide, hét órás autóút után és a SauoyszáUóban szálltak meg. Edisonnal utazott felesége, leánya, kisfia és Walentin, a New York World amerikai lap tudósítója is. A 64 éves Edison külseje evangélikus papra emlékeztetett. Minden érdekelte őt: a Vár leégése, a pozsonyi béke története, városunk szerepe a napóleoni háborúban. TermészeEdison a mostani bratislavai Nemzeti Színház előtt. A soffőr mögött felesége mellett ül. tesen meginterjúvolták őt az újságírók, autogrammjáért megostromolta öt a közönség, tiszteletére pedig a szállodára felvonták a csillagos lobogót. A fényképészek sok felvételt készítettek Edisonról és kíséretéről. Még megmaradt az a fénykép, amelyen Edison felesége és kísérete a Fodortól kölcsönözött 40 lóerőt Protos-vutomobilóan ülnek a színház előtt. Jellemző Edison haladó gondolkodására és a jövőbe vetett hitére az a beszélgetés, mélyet akkor folytatott egyik kísérőjével. — Kérem, mit fog tenni Amerika, ha mindazok a népek, melyek ma még a legalacsonyabb rangú munkák elvégzésére vállalkoznak, nem mennek többé Amerikába? Az önök országában ma már senki sem akar szolga lenni. — Nincs is szükségünk szolgákra — felelte Edison — mi gépekkel helyettesítjük őket. — De a gépek előállításához nincsen szükség kétkezi munkára? Ki fogja ezeket elvégezni, ha egyszer nem lesznek kivándorlók— kérdezte a vitázó. — A kétkezi munkát is minimumra fogjuk leszállítani, mindent gépekkel fogunk csinálni.. . Még jobban, mint valaha arra fogok törekedni, hogy minden olyan munkát, amely nem fér meg az ember magasabb intelligenciájával és magával az emberi méltósággal, más módon helyettesíthessük. Tegyünk függetlenné mindenkit a mások szorgalmától és törekedjünk arra, az egyéni függetlenség biztosítva legyen. Ez a jövő problémája. M a Edison nem is volt szocialista, de haladó gondolkodásával kitűnt kortársai körül. Edison találmályaiban a céltudatos munka, hosszas ásérletezések, verejtékes kutatások tükröződnek vissza, ralálmányai tovább vitték az emberiség fejlődését, (g—k) A „szemfüles rádió - a televízió Mi újság Nyugaton ľ KÖZEPES teherbíró képességű hajók hajtásához szükséges nylonhajócsavarokat gyárt egy dán cég. A csavarok nem '.őrnek él, ha a hajó valamilyen úszó tárgyba ütközik. Azon gondolkoznak, hogy a legnagyobb tengerjáró gőzösöket is ilyen csavarokkal látják el. AZ AZ ÜJ műanyag, amelyet a belga repülőgépszerkesztők fedeztek fel, 2100 kg/cm

2 nyomást is elbír. Szilárdságának csökkenése nélkül ellenáll a 260 fokos hőmérsékletnek. AZ ILLINOISI egyetemen átlátszó gumi tetőfedő cserepet készítettek az átmeneti építkezések befedésére. A háromsz jgietü téglák a levegő hatására megsűrűsödnek; biztosítják a tökéletes hőszigetelést. AZ ANGLIÁBAN gyártott elasztikus filmvetítő vásznat nagyítani vagy kicsinyíteni lehet, formáját pedig szükség szerint lehet változtatÜJFAJTA szintetikus filmőzalagot állítottak elő külföldön etilenglykolból és dimetiltereftalból. Az eddig használt filmek szélességének kétharmad részét teszi ki, szilárdsága pétiig úgyszólván hihetetlen: 35 mm vastagságú fibmszalagot vontató kötélként lehet alkalmazni autók vontatására. A kozmikus sugárzás gyakorlati felhasználása Mint ismeretes, a kozmikus sugárzás mélyen behatol a földbe. Intenzitása a rétegvastagságokon kívül annak az anyagnak sűrűségétől függ, amelyen áthatol. A Geiger-számláló összehasonlító eredményei alapján a kozmikus sugárzás erősségének mérése alkalmas a bányák és alagutak fölött elhelyezkedő földtömeg sűrűségének meghatározására. Az eljárást az ausztráliai Oj Dél-Walesben alkalmazzák. Kis diákkorom eg

y fantasztikus regényében olvastam először a beszélő újságról, amely reggelente beszámol a jövő század emberének a legfrissebb eseményekről. De nem kellett oly sokáig várni e csodára és a rádió nemcsak az eseményeket, de a zwnét, az irodalmat, a tudományt is elhozta az ember otthonába... És mégis mily gyakran éreztük hallás közben: Fél élvezet ez így... Bár csak láthatnánk is!" — Nos a rádió már szemet kapott — gondoltam a minap, amikor a televízióról szóló előadásra mentem a belvároson kissé kívül fekvő „Technika házába". rom fiatal nő tereferél — az utcára nyíló ablakunk alatt. Ugyanis egy televíziós felvevőgépkamera volt termünkből az utcára irányítva s az ott látottakat vitte koaxiális kábellel a vevöernyőre. E felvevőkamera alig nagyobb egy ipari fényképezőgépnél. A vele többe-es kábellel összekötött iáda. amely erőforrását, szinkronizáló' berendezését tartalmazza, se sokkal nagyobb. Ilyen importált berendezés most kb. 25 000 koronába kerül és reméljük, hogy majd itthon olcsóbban fogjuk előállítani az ipari televíziósvevőt. Ennek segítségével pl. a nagyáruházak emeleteit egy helyről nézhetjük végig, képtárakban és múzeuf h Az elektronkép — ikonoszkóp ô t — a továbbítandó kép, f — fotokatód, h — villamos elektronoptikai lencse, e — elektronkilövellő szerkezet, a gy — gyűjtőanód, mc — mozaikcella, t — terhelő ellenállás képaramok részére, B — képáramerösitö bevezető kapcsa. A földszinten levő előadóteremben két televízórvevő képernyője volt működésben. Az egyik a bécsi adó műsorát fogta. A televízió ugyanis két hordozóhullámot modulál: egyet a szemnek és a másikat a fülnek, melynek hullámhossza rendszerint valamivel még kisebb az előbbiénél. Amerikai autót, majd gőzmozdonygyárat dicsőítő reklámfilmek voltak itt láthatók, gyakran zavarva Örült gyorsaságijai vízszintesen átcikázó vékony fehér vonalakkal, s néha gózturbinalapátokra emlékeztető képsavképződésekkel. Az előbbit a 200 m körzetben átfutó autók batériás gyújtószerkezete! okozzák, az utóbbit pedig a közeli kórház diatermiája — mondja kérdésünkre az előadó, Dillnberger mérnök, a SAV dolgozója. De ezek csak az aránylag gyenge teljesítményű bécsi adót zavarhatják, a televíziónál nagy távolságban levő bratislavai vevőkészülékben. A novemberben megnyíló itteni televíziós nagyadó vételénél nem kell ilyen zavaroktól tartanunk. Azonkívül a reklámfilmek túlságosan éles kontrasztú mozifilmek, míg a televízióba különleges, finom árnyalatú filmek valók. A másik televíziós vevő képernyőjén szép nyugodt képet látunk: há, mokban a portás állandóan ellenőrizheti fülkéjéből az értékes tárgyakat, a nagyvárosi kereszteződéseket a rendőrségről figyelhetik, völgyelzarógát víz alatti részét ellenőrizhetjük, nem steril öltözetben operációkat nézhetünk végig, avagy veszélyes környezetben lefolyó műszaki folyamatokat láthatunk biztos távolságban. Szóval a televízióképeket vagy egy adóállomás küldi dróttalan úton, avagy egy ipari képvevökamera a legfeljebb 500 méter hosszú koaxiális (nagyfrekvenciájú) kábelen. Ez utóbbi tudományos és ellenőrzési célokat szolgál, de más kísérleteket is végezhetünk. Amikor pl. besötétedett, a kamerát és reflektort ránk irányítva mindegyikünk „távolbaláthatta" magát a képernyőn. E nagyon bonyolult technikai találmány kifejlődése több évtizedig tartott. Ha csak a vételtávolsággal való nehézségeket vesszük mértékül, akkor is ezerszer nehezebb a televízió feladata a rádióéval szemben. 1375-ban jöttek reá, hogy a szelén nevű elem elektromos ellenállása a megvilágítása szerint változik, de 1920-ig a rádiótechnika és elektrotechnika kifejlődéséig — egy szabadalmat sem tudtak megvalósítani. — ÉRDEKES KÍSÉRLET A sebészek gyakran megpróbálkoznak azzal, hogy egyes testrészeket, például fülkagylót, nyelőcsövet mesterségesen, a szervezet más részeiből alakítsanak ki. Bonyolultabb szervet, szívat, vesét, kezet, lábat még nem tudnak ily módon pótolni, de már ezen a területen is jelentő? eredményeket értek el. Megállapították, hogy az átültetett szerv csak akkor lesz életképes, ha benne a vér körforgását ismét helyreállítják. A bonyolultabb szervek idegen szervezetből való átültetése mindeddig nem járt eredménnyel. A műtét után legfeljebb 2—3 i hétig maradtak életké: pesek, azután bomlani . kezdtek. Kiderítették, 1 hogy ez a szervezet

! ! védőreakciója folytán i következik be, amely

: nem tűri az idegen fe- j hérjét. Az utóplasztikával; azonban már értek el 1 eredményeket. Ez olyan módszer, amellyel ugyanannak az állat- í nak az egyik végiagi ját máshová ültetik át j vagy a leamputálás | után visszaoperálják. Ilyen kísérletet haji tottak végre legutóbb; ; a szovjet sebészek. A ' Víecsta nevű farkasku! tya bal hátsó lábát ! combközép magasság- j i ban amputálták, majd rényben őrizték. Ezután újból visszavarrták. Mivel a vérkörforgás megszakadása ( miatt hűtés esetén is ( képződhetnek olyan i anyagok, amelyek ké- i sőbb halálosan mér- i gezhetik az egész szervezetet, a konzervált '.ag ereit a visszaoperálás előtt különleqes \ oldatul átöblítették. A visszaoperált láb hat hónap alatt ismét használhatóvá vált, a kutya ismét ugrál, ké'tlábra áll és visszaültetett lábára éppúgy támaszko

Hik, mint a másikra. Hasonló kísérleteket hajtottak végre belső I egy napig hűtőszek-1 szervekkel is. Baloldali képünkön hordozható kis villanyművet láthatunk, amely a pótalkatrészekkel és a javításhoz szükséges eszközökkel együtt 25 kg. súlyú. A villanymú 130 Volt teljesítményű és 22 Voltos váltóáramot ad. Egyben 20 Voltig akkumulátorokat is lehet vele tölteni egyenárammal, f'zt a nagyszerű szerkezetet a prágai Kŕižík nemzeti vallalat gyártja. A villanyerőmű kitűnően felhasználható pl. nehéz hegyi terepen lévő turista menedékházakban és távol fekvő településeken. Másik képünkön a „Nefa" elnevezésű összerakható gyerekkocsit, láthatjuk. A kocsi hétféleképpen rakható összes és lehet belőle bölcső, szánkó stb. Ilyen volt pl. a Nipkow-tárcsa, valamint Rosinq Borisz orosz tudós „villamosteleszkóp" szabadalma, ki az adó képbontó sokszögű forgótiikrérői viszszavert fényt már nem szelénre, hanem fotócellára vetíti és a vevőikészülékbe képösszerakónak a katódsugárcsövet aj-nlja. Ez utóbbi b-.Iyes elgondolást 19o2-ben a német Artienne a képadóban is megvalósítja és ettől számíthatjuk a mai értelemben vett csupán »»iektrónsugarakkal dolgozó televízió feltalálását, mely eszerint már negyedszáz éves és azóta is folyton rohamosan fejlődik. Űttörómunkát végzett még e téren az angol Baird, a forgótükörrel dolgozó német Karolus és a magyar Mihály Dénes, akik a kép egyes elemeit (pontjait) egymásutáni áramimpulzusokkal továbbították a képvevöbe. Ezek készülékeikkel már képeket, majd filmeket és közvetlen távolbalátást közvetítettek. A képadónál különös jelentőségű az 1925-ben szabadalmazott és 1933-ban már használt amerikai Zworykin féle ikonoszkóp (1. ábra). A képet a televíziós kamera objektívjével kb. levelezőlap nagyságú érzékeny lemezre vetítjük. Ez vékony szigetelő csillámlap. amely a fényoldalán egymástól izolált finom fémoxidszemecskékkel (mc). másik oldalán fémmel van bevonva. A televíziós kamera filmfelvevő — 25 képet vesz fel másodpercenként, de ezeket nem rögzíti filmszallagra, hanem az izzó fémszálból, azaz katódból (e) kilövellt és elektromossággal avagy elektromágnességgel fokuszolt (agy) és vezetett elektronsugárral csupán rémgyorsan végigtapogatja a kép egyes sorait (a nálunk használt 625 soros képet 1/25 sek. alatt) és az útjában észlelt fényhatásokat elektromos impulzusokra változtatja át. Az ikonoszkóp csillámlemezén mozaikszerűen elrendezett fémszemecskék (mc) miniatűr fotocellaelemeket képeznek. Ha egy Ilyent fénv ér, a'iból a fotoelektromosság elve alapján a ráeső fény erősségének arányosan elektrónok lépnek ki. K-katód. R-vezérlö rács, A2, a — gyüjtöanódok (közöttük az elektromos lencsével), Cf, Cv-függőleges és vízszintes vonalban kitérítő lemezpárok, E-fluoreszkáló képernyő. A képvevőnél a menet fordított (2. ábra). A kép megint elektronikus úton lesz képezve a fluoreszkáló ernyőn (E.). Ez a kúpalakú katódsugárcső szélesebb végét lezáró foszforos rétegű (a külső nyomás miatt gömbalakú) felület, amely a nekiütköző elektrómok hatására felvillan. Az egymásután felvillanó pontok fényereje a beütközö elektrónok számával, ez viszont az adóból küldött és a képvevő katódsugárcső rácsára (R) vezetett képáramimpulzussal arányos. Hogy a fénypontok a fluoreszkáló ernyő pontosan ugyanazon pontjain villanjanak fel, e célbői az elektronsugár mozgása teljesen megegyezik az ikonoszkóp mozaikcelláit letapogató sugárnyaláb útjával. Ezt az együttmozgást különleges szinkronizáló jelekkel biztosítják, amiket egyszerre adnak le a képjelekkel, mikor a sugár soronkénti és képváltási üres mozgásait végzi. E sugárnyalábok vezetését, mind az adóban, mind a képvevőben, vízszintesen és függőlegesen kitérítő lapocskapárok (C, C) végzik. Mihelyst fogjuk a képernyőn az adóállomás alaphullámát, akkor már a televíziós adó általi sor- és képvezetés is megtörtént. Ekkor a műsor elótt egy különleges katódsugárcső, a monoszkóp küldi a mozaikceliáira rögzített beállítási képet. (Ezért is hívják monoszkópnak, mert csak egy képet ad le). E kép élesítésével és helyes kikontrasztálásával — a vevőkészülék forgatógombjai segítségével — élesre állítjuk be készülékünk magnetikus lencséjét és ezzel a fókusztávolságát, valamint fényerősségét (vigyázat! ne vakítson!) és a kép kontrasztját, míg egy gomb a hangerosséget szabályozza. Az előadósról hazamenve jóleső érzéssel gondoltam a közeli napokban meginduló itteni televízió adásra, valamint az öt évesn belül igért színes és plasztikus képküldésre. Reméljük, hogy a sugárzott műsor színvonala is kielégíti majd felcsigázott várakozásunkat. Kolár Lajos, mérnök