Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-18 / 291. szám, csütörtök

Munkában a répakombájn -.-..ý Ez is a nép képviselőinek ügye A somorjai EFSZ-ben „SZKĽM-3 jeizésű rápakombájnnal iakarít.iak be a cukorrépát. A repakombájnon Kővári József és Tóth Kálmán dolgoznak. A répakombájn napi teljesítménye másfél hektár. Ha ? kombájnt jol előkészítették és jó kezelők vannak, úgy naponta két hektárról is felszedi cukorrépát. Időszerű kérdésekről Äz őszi talajművelés feladata Az őszi munkálatok egyik fő részét a t&lajmüvelés alkotja. A talajmüvelés igen fontos része a mezőgazdaság: termelésnek. Éppúgy, mint a trágyázás, a talajmüvelés sem szorítkozik csupán az öszi időszakra, hanem jóformán az egész évre. Az őszi időszak nemcsak a betakarítást jelenti, hanem az előkészüld tet a jövő gazdasági évre. Az öszi talajmüvelés fontos, mert növényeink számára az ószi időszak fejlődésük kezdeti szakaszát jelenti. A talajmüvelés célja, hogy a növény részére a legkedvezőbb talajszerkezetet biztosítsuk. A termékeny talaj morzsalékos szerkezetű, ami azt jelenti, hogy a talaj szemcséi morzsákká (2—10 mm) rögöcskékké válnak. A talajrögöcskék, tartósak, ha humuszszal és mésszel vannak átitatva, összeragasztva. Ha a talaj humuszban, mészben szegény, a táplálóanyagok mennyisége csökken

v a rögöcskék szétesnek, s ezáltal kisebb lesz a talaj termelőképessége. A talajművelés munkálatai a gyomok ellem küzdelemben, valamint a növényi és állati kártevők pusztításában mutatkoznak. A talajmúvel ssel növeljük a megművelt talajréteg vastagságát, alátakarjuk a trágyát, bemunkáljuk a vetőmagot, ápoljuk a növényt. Például az oszi mélyszántás a talajba húzódott és ott bebábozódott különféle rovarálcákat is írtja, azzal, hogy szántás következtében az álcák a talaj felszínére jutnak és ott télen a •hidegtől, nyáron pedig a melegtől elpusztulnak. A rendszeresen, jó! művelt talaj morzsalékos szerkezeténél fogva a csapadékot magába veszi és visszatartja. Sokkal jobban, mint' az összetömödött talaj. Természetük szerint a talajmunkákat porhanvító és tömörítő munkákra osztjuk. A talajművelés munkáit két csoportba foglalhatjuk. Az alap (ószi) talaimuvelési munkák, és a vetés előtti talajművelési munkák. Az alap (öszi) talajművelési munkák célja, hogy a tartósan morzsalékos szerkezetet helyreállítsa, hogy a csapadékot a legnagyobb mértékben képes legyen befogadni és megtartani. Az öszi talajművelés két munkából tevődik össze, a tarlóhántásból, és az őszi mélyszántásból, Szárazságra hajlamos éghajlatunk (szlovákiai alföld) alatt a tarlóhántás elvégzése nagy jelentőségű. Tulajdonképpen az őszi mélyszántás előkészítő munkája. A tarlóhántás csupán a talaj legfelső, 4—5 cm-es rétegének a megműveléséből áll. A tarlóhántás célját a következőkben foglalhatjuk össze. Küzdelem a gyomosodás ellen, az elóvetemények betakarítása utáni esők vizének megóvása, továbbá az őszi mélyszántás megkönnyítése, s a talajnedvesség megőrzése. A tarlóhántás alkalmával a talajba jutó gyommagvak kicsíráznak. Ezeket a kihajtó gyomokat az őszi mélyszántás a talajba forgatja, elpusztítja. Mihelyt' az elővetemény lekerül a szántóföldről, a tarlóhántást azonnal el kell végezni. Ilyenkor még a talajban elegendő nedvesség van. Már egynapi késés is nagy talajnedvességveszteséget' okoz, mivel a talajt a növényzet nem árnyékolja, s a szél és a nap gyorsan kiszárítja. Az őszi munkálatok másik csoportját- alkotja az őszi mélyszántás. Az öszi mélyszántást közönséges ekékkel végzik. Ennél sokkal jobb munkát végez az előhántós eke. Az eke a talajt megfordítja és egyben porhanyítja. A fordítás és porhanyítás mértéke az eke szerkezetétől fügq. Az őszi mélyszántás után a talaj rögös marad. A rögöket a tél fagya fogja szétmállasztani. A rögösen hagyott föld felszínén a csapadék behatol és megmarad a talajban. Tudjuk, hogy a talaj felső szintje mindig tömöttebb, {nit; az alsó. A felső szintet a lehulló csapadék, de a rajta járó emberek is összetömörítik, A felső szint mindig szárazabb és rögösebb, mint az alsó. A felső szint bői a tápanyagokat és főleg a mész sókat a csapadék az alsó szintbe vi szi. A felső szintben több a levegő, a humusz is gyorsabban szétbomlik. Az alsó szintben viszonylag több lesz a humusz. A felső és alsó szint kü lönbsége miatt az őszi mélyszántást úgy kell elvégeznünk, hogy a két szint felcserélje egymást. A közönséges «ke nem tudja a két szint felcserélését jól elvégezni. Ezért' végezzük ezt a munkát előhántós ekével. Az ősz: mélyszántás mélysége 20— 25 cm legyen. Természetesen ez függ a talaj szerkezetétől és az előző évben végzett szánt-ások mélységétől. Célszerűbb a 25 cm-nél mélyebb szántás. A mélyítést azonban fokozatosan végezzük Évente 2—3 cm-nél vas tagabb rzántatlan réteget a talaj felszínére ne hozzunk. Az őszi szántást a késő ősszel beálló esőzések előtt okvetlenül végezzük el. Az eketalp a szántott réteg alatt a talajt nagyon öszszetömít-i. Ez ellen úgy védekezünk, hogy a szántás mélységét évente néhány cm-rel változtatjuk. Egyik évben 2—3 cm-rel az előző évi szántás felett, a következő évben pedig 2—5 cm-rel mélyebben szántunk. Az előhántós ekével végzett' őszi mélyszántás nem hagy nagy barázdáltat és ezért az ilyen talaj egyenletesebben szikkad, tehát korábban lehet elkezdeni a tavaszi munkát, mint a közönséges ekével végzett őszi szántás után. A homok és láptalajokat ősszel a szélhordás vaszélye miatt nem tanácsos megszántani. Ezeket a talajokat tavasszal szántjuk és azonnal simítózzuk. Ami a trágyázás kérdését illeti, az őszi mélyszántással adjuk a szerves trágyát a talajba és a műtrágyák közül a szuperfoszfátot, valamint a kálisót. Az őszi mélyszántást mindig hantosan végezzük, tehát sohasem fogasolunk vagy boronálunk. Az őszi mélyszántás a legfontosabb talajmutika, azt nem szabad mellőzni. Amikor az ószi szántást végző gazdát figyeljük, nem is gondolunk arra, hogy a mezőgazdasági művelés során a felső termőtalaj lélegzéséről gondoskodik. Maga a szántó gazda nincs tudatában annak, hogy munkája kapcsán egy egész kis világ mozdul meg és kap új életlehetőséget'. A talajban a kis élőlények hihetetlen tömege él. Ezek a kis élőlények, a baktériumok testméreteiket messze meghaladó teljesítményekre képesek. A talajban levő tápanyagokat ezek a kis élőlények saját testük felépítése során feltárják és hozzáférhetővé teszik magasabbrendű élőiénveknek (növényeknek, állatoknak). Természetes tehát, az embernek arra kell törekednie, hogy ezeket' a mikroorganizmusokat saját munkájába vonja. Amikor tehát a talajt előkészítjük a vetésre, olyan alapfeltételeket kell biztosítanunk, amelyek kedvezők a baktériumok számára. A kis élőlények szempontjából döntő befolyása van a víznek, a levegőnek. A legkedvezőbb körülmény, ha a talaj nedvességtartalma eléri a 65%-ot. Ilyen körülmények között a baktériumok száma 1 gramm jó talajban átlagban 16—17 milliót' tesz ki. Számuk a víz hiánya miatt csökken. A réten a művelés alá nem vett területeken, s»ámuk rohamosan csökken, ami a talajmüveléssel függ szorosan össze. A helyes szántással és egyéb talajműveléssel tehát a gazda arra törekszik, hogy a talajban a legkedvezőbb állapotok álljanak elő. Kétségtelen tehát, hogy technikailag már fel vagyunk készülve. Ha szakszerű talajműveléssel sikerül a talajmunkát helyesen elvégezni, ezzel nagyobb termést biztosítunk. Gasparlk Sándor N

emzeti bizottságaink a választások óta sokat fejlődtek, javult a munkájuk, de a képviselők zöméről sajnos nem mondhatjuk, hogy igazi képviselőkké váltak volna, akik szívből törődnek választó körzetük ügyeivel, a dolgozók kérdéseivel. Mert ne higyjük, hogy a nemzetközi bizottságok tevékenysége csak a hivataloskodásban, vagy pedig a képviselők tervszerinti gyűlésezésében merül kí. A képviselőknek nyitott szemmel keli járniok választó körzetükben,. meg kell látniok a jót, a roszszat, s mhit a jó orvosnak, mindenben segédkezniük kell, hogy a „test", a hatáskörükhöz tartozó körzet viruljon az egészségtől. Van erre követendő példa. Nem is egy. Laukóné, az apátfalusi Poľana Üzem dolgozója, kerületi képviselő, a képviselők legutóbbi közös tanácskozásán Banská Bystricán jogos felháborodással szólalt fel a terbelédi (losonci járás) bölcsőde ügyében. Kijár választó körzetébe és ott ezt tapasztalta: a falunak bölcsődére volt szüksége, így hát a felsőbb szervhez, a járáshoz fordult ebben az ügyben. Ott meglepő választ kapott: a faluban még nincs EFSZ, a falut még nem szocializáltátok, nincs mit kérnetek! A képviselő e helytelen nézet gyors orvoslását sürgette. És joggal tette ezt.S itt van a fülekiek esete. Milyen szép példa arra, hogy a közös összefogásban nagy erő rejlik. Tudjuk, hogy sok helyen igen lassú ütemben halad az iskolák építése. De Füleken nem így történt. Ott összefogott az egész járási székhely, a helyi nemzeti bizottság, a szülők, az Iskolai építkezések ellenőrző bizottsága az iskola igazgatója és csatlakozott hozzájuk a Kovosmalt is. Szívügyüknek tartották az iskola mielőbbi feiépítését, s így nem volt hiányuk építőanyagban, sem kőművesekben. Tudták, hogy az iskolát maguknak, gyermekeiknek építik, Ebből a munkából alaposan kiH vették részüket a HNB képviselői. Nagy volt bennük a felelősségérzet, hisz a választások idején megígérték, hogy Füleken új iskola lesz. a már az iskolák kérdésénél tartunk, maradjunk is ennél, mert mint tapasztaljuk, a nemzeti bizottság több helyen nem sokat törődik az iskolaüggyel. Mindig akad fontosabb dolguk. Csak néhány példát annak bizonyítására, hogy ez milyen kárc« jelenség volt mostanáig. A rimaszombati járásban történt: Dolné Zahorany községben most szeptemberben nem kezdhette meg a tanítást az eqvik úi tanítónő. A HNB írásba is adta, hogy a tanítónő részére nem tudnak szállást és ellátást biztosítani. Hogy történhet meg ez egy faluban? Milyen ott a HNB kapcsolata a falu népével, amikor egy egyszerű kis szobát sam tud biztosítani a gyermekek nevelőjétiak?! S azután itt van az új iskola építésének kérdése. A Banská Bystrica-i kerületben sok helyen használhatatlan a régi iskola, gyarapszik a lakosság, több a gyermek, növekednek az igények, tehát több új iskolára van szükség. És építik is őket, sok épül a kerületben, ebben az évben csaknem 21 millió koronát fordítanak az építkezésekre. Építenek, de hogyan? Amikor megkezdték a lőnyabányai iskola építését, a Losonci Járási Nemzeti Bizottság és a község helyi nemzeti bizottsága olyan kezdeményezők voltak e téren, hogy feltűnést keltett az egész kerületben. S azután? Most? Alig gondolnak rá. Lassan halad az építkezés. Kevés a munkaerő. Későn kapják a tervrajzokat. A korponai új iskola építése is vontatottan halad. Ök is elkésve kapták a tervrajzokat, még hozzá hibásan. Ugyanilyen ok miatt halasztgatták a radványi új iskola építésének kezdését is. Vinicán, Rimavská Baňán, Železná Breznicán, meg másutt is, kevés az építőanyag. ÜHú kevés a munkaerő. Rím. Kokaván már két éve kész az új iskola, vízvezetékük ugyan van, csak vizük nincs. Mit csinálnak a helyi nemzeti bizottságok, a járási nemzeti bizottságok? A képviselők nem látják ezeket a fogyatékosságokat? És milyen lesz a helyzet jövőre, amikor újabb iskolák építésébe kezdenek? Lenne-e ennyi hiba, hiány, ha a képviselők nyitott szemmel járnának? Nem lenne! Elhisszük, hogy a legkönnyebb vállat vonogatni, — nincs elég kőműves, nincs elegendő építkezési anyag, — mint a dolgok után járni. A Banská Bystrica-i kerületben például tavaszszal nem volt egy „fekete építkezés" sem és most hetvenötöt tartanak számon. Ezeket az épületeket kőművesek építik, és anyaggal is „jól" el vannak látva. A z iskolákat terv szerint épitjük, tehát meg is adjuk hozzá a szükséges anyagot. A hibákat egyes nemzeti bizottságok hanyagsáqában kell keresni. A sok hivataloskodásban, annak ügyelésében, hogy az invesztíciós összegeket kimerítsék, a sok Irat és számla aláírása közben elhanyagolják a szükséges ellenőrzést és utánajárást. Már az a tény, hogy az iskolai építkezések ellenőrző bizottságában 95 százalékban vannak képviselve a járási nemzeti bizottságok dolgozói, megmutatja, hol kell a hibát keresni. Ebben az ellenőrző bizottságtan! Ha Füleken jól tud ez a bizottság működni, akkor megvan ez a lehetőség máshol is. A nemzeti bizottságok képviselőinek azért kell nyitott szemmel járniok, hogy min

J denütt 'feltárhassák a hibákat, az iskolai építkezések körül is. Segítsék elő a gyorsabb ütemű építkezést, mert nekik is örömet jelent, hogy a gyermekek minél előbb szép, új iskolákban tanulhassanak. Ez is a nép képviselőinek ügye. P. l Mennyit eszik meg Prága egy év alatt Statisztikai kimutatásaink szerint egy felnőtt ember nálunk egy év leforgása alatt csaknem két mázsa lisztet, lisztkészítményeket, rizst, darát, borsót, nagy mennyiségű zöldséget, csaknem 40 kg gyümölcsöt, több mint 30 kg cukrot, 270 liter tejet, stb. fogyaszt. Az, amit egy négytagú család egy év alatt elfogyaszt, nem igen férne el egy teherautón. Egy négyszáz lakosú falu élelmi szertartalékainak összpontosítására 1 km hosszú gépjárműsorra lenne szükség. Prága főváros évente 4000 vagon élelmiszert fogyaszt, vagyis 40 millió kilogramm húst, és 270 millió liter tejet, ami 54 000 ötezer literes tartályban férne el. Prága egy év alatt 30 millió kilogramm cukormenynyiséggel édesíti meg életét. Az új iskolákban fogászati rendelők is lesznek A múlt' évtizedekben elhanyagolt fogászati gondoskodás arra vezeti az egészségügyi dolgozókat, hogy nagyobb gondot fordítsanak erre a problémára. A szolgálatok nyújtásánál főleg a tanuló ifjúságra gondolnak. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal az újonnan épülő iskolák terveiben má'" számol a gyermekfogászati rendelők létesítésével. A SANDRIK új gyártmányai A Sandrik-üzem dolgozói az elmúlt napokban megkezdték az új tiszta alumínium fazekak második sorozatos gyártását, a nagy üzemi konyhák részére 20—75 literes űrtartalommal, 5 mm vastagságú fazékaljjal és 3 mm vastagságú oldalfalakkal. Aiuminiumhordókat is gyártanak nagyban az export-sör számára, melyek kitűnően beváltak erre a célra. Üjfajt" alumínium teáskannákat gyártanak 8 mm-es kannaaljjal, melyek mindenekelőtt 8 villanytűzhelyek és villamosrezsók számára alkalmasak. Ezekben a kannákban a tea gyorsan és takarékosan megfő. A teáskannákat díszítésekkel látják el. Az új év,tői kezdődően az összes alumínium fazekakat műanyagból készített fogantyúkkal fogják ellátni. „KIS 1 ÉLEDÉSEK"??? Hazánk felszabadulása óta községünk, Jóka óriási fejlődésen ment keresztül és örvendetes virágzásnak indult. A falu képe ez idő alatt teljesen megváltozott, új házak és néhol egész utcasorok nőttek ki. Azóta szép iskoláink, parkunk, mozitermünk és hangszórónk is van. Bár sokat elértünk, de még nincsen minden úgy, ahogy azt mi szeretnénk. Még sok a tennivaló. Áruházunk is van, mely arról híres, hogy benne majdnem minden árucikket drágábban adnak, mint másutt az országban. így van ez az áruház megalakulása óta, már több mint egy éve. Községünk lakossága nincs megelégedve ezzel, de mit is csinálhatnak, hiszen hiába jelentették fel Simigh Gábor üzletvezetőt a helyi és a járási illetékes szerveknél, eredménytelen volt. Néhány példa: Krasík jelzésű tisztítószer kiskereskedelmi ára 5,25 korona, áruházunk ezt 4 koronáért árulja. A 3 literes fazék hivatalos ára 7.45 fillér, nálunk 17 korona. Egy 4 literes fazékért 9.15 korona helyett 22 koronát kérnek. A községben nemrég épített park számára gumicső kellett az öntözéshez. Több mint 50 m-t kaptak a helyi áruházban, méterét 17.80 koronáért. Mivel ez nem volt elég, így még 30 métert járásunk székhelyén, Szencen vásároltak, ahol 13.40 koronát fizettek méteréért. Nyilvánvaló, hogy az üzletvezető sokkal drágábban adta a gumicsövet. Ennek ellenére csak a helyi nemzeti bizottság többszörös felhívása után volt hajlandó e többletet visszafizetni. Az üggyel kapcsolatban a helyi szövetkezeti vezetőség gyűlést is hívott öszsze, melyen elhatározták, hogy Simigh Gábor üzletvezetőt augusztus elsejére felmentik állásától és új öntudatos vezetőt választanak. Erről jegyzőkönyvet is írtak. A határozatot azonban mindmáig nem hajtották végre. Hasonló eset történt a helyi szénés tüzelőanyag-raktár vezetőjével, Palsovlcs Jánossal is, aki ugyanolyan csövet vett, mint amelyről már szó volt. Amikor rájött, hogy drága áron kapta az árut, rögtön jelentette a közbiztonsági szerveknél, ahol jegyzökönyvet vettek fel és továbbították a járási központba. Ott azonban az ügyet agyonhallgatták. Az egységes földművesszövetkezet kertészének is szüksége volt gumicsőre, melynek kiskereskedelmi ára 12,50 korona, a jókal áruházban azonban 16.50 koronáért kapta. Legügyesebben Hegyi Bálint, az egyik géplakatos Intézkedett, ö is vett Jókán egy vasszerszámot 13 koronáért. Kissé drágálotta a szenei vasés éppen ezért elment a szenei vaskereskedésbe, ahol ugyanazt az árut megkapta 5,60 koronáért. Hazaérve, a helyi áruházban vett tárgyat visszaadta az üzletvezetőnek és megmutatta neki a Szénéről kapott számlát is. Az üzletvezető ezt az esetet, mint a többit is „kis tévedésnek" minősitette. Május havában tudomást szerzett az ügyről az állami kereskedelem inspekciós szerve is. A Jókára küldött ellenőrök is meggyőződtek a fent említettekről. Az ellenőrzés folyamán bebizonyult, hogy az áruk 60 százaléka nincs helyes hivatalos árral megjelölve. Simigh Gábor üzletvezetőt akkor 1500 koronára büntették meg árdrágítás címén. Szlovákia Kommunista Pártja Kerületi Bizottságának lapja, a Hlas Ľudu Is bőven foglalkozott 1956. július •i-án az üggyel, de ez idáig javulás ezen a téren nem észlelhető. Azóta is már egy rádióasztalt 60 koronával drágábban adott el Szép Elemérnek, akinek a feljelentés után sem volt, hajlandó ezen összeget visszaadni. Bízunk benne, hogy az Oj Szóban közzétett cikkünk hatására jelentős változás történik áruházunkban. (M) új s / 1956. október 18.