Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-17 / 290. szám, szerda

x Lubeník tovább épül A fiatalok részesedése az építkezésen Sokat olvastunk a napi sajtóban az év derekán a lubeníki új üzemről, modern berendezésű gépházairól, műhelycsarnokairól. Akkor készült el a magnezit-kohók és bányáknak ez az Üzeme, melyben tűzálló magnezittéglát gyártanak. Lubenik új üzemében a gyártás egész folyamata tökéletesen gépesített. Az ország kohóinak nagy szüksége van ezekre a magnezittéglákra, amelyek egyben fontos kiviteli cikkét képezik népgazdaságunknak. A lubeníki új üzem építése még nem ért véget. Az üzemet tovább építik, ipari kombináttá fejlesztik, hogy valamennyi termelési ág egyesüljön benne. S ennek a tovább fejlesztésnek második időszaka küszöbön van. A nagyméretű építkezés jelentőségének tudatában a CSISZ Kerületi Bizottsága Kassán felhívással fordult az Ifjúsághoz, melyben a 18 évet betöltötteket fél és egy évi brigádmunkára hívja a lubeníki építkezéshez. A téli hónapokra fiatalokat toboroznak főleg a falvakról, hogy a háromszáz állandó munkaerő egy hányada az ifjakból kerUljön kl. A Magasépítkezési Vállalat vezetőségével való megállapodás szerint kerületi ifjúsági építkezést szerveznek Lubeníken. A fiatalokat egy szervezőből, építésvezetőből és a CSISZ szervezetének képviselőjéből összeállított vezetőség fogja irányítani. A fiatal munkabrigádosok megfelelő elhelyezéséről és étkezéséről jóelöre gondoskodva van, éspedig igen előnyös feltételek mellett. Meleg ruha és lábbeli is rendelkezésükre áll. A kereseti lehetői.égek is jók A havi beröszszegen kívül a nőtlenek napi 4, a családosok 8 korona távollakási, azonkívül óránként átlag 1 korona jutalékot kapnak. Gondoskodás történt a fiatal brigádosok kultúréletéröl, szórakozásáról, sportlehetőségeiről is. Rendelkezésükre áll az üzemi kultúrház, a mozi s más hasonló helyiségek. A CSISZ Kerületi Bizottságának elnöksége elhatározta, hogy a lubeníki építkezés számára 134, a kőszénbányákba 266 fiatal munkabrigádost toboroz. (m) Folytatjuk a vasutak villamosítását Kit ne töltene el büszkeség, ha olýan feladatot kell megoldania, mely új, melyet azelőtt senki sem csinált. Nehéz és felelősségteljes az ilyen munka, de lelkesít és nagy tettek elvégzésére sugalmaz. Ilyen úttörő feladatot kaptak a kassai körzet vasutasai. Ök a vasutak villamosításának úttörői, ezt a feladatot bízta rájuk a kormány határozata. S ők lelkes elszántsággal fogtak hozzá, hogy az eddigi gőzmozdonyokkal lebonyolított vasúti forgalmat villanyerővel hajtott mozdonyokkal tökéletesítsék. 1949 nyarán fogtak hozzá a vasút villamosításához, s az idén februárban adták át rendeltetésének a Spišská No- vá Ves—Žilina közötti 165 kilométeres villamosított vasútvonal-szakaszt. Minden új, aminek elvégzéséhez nincsenek tapasztalatok, sok nehézséggel kezdődik. Itt is adódtak bőven akadályok. Nem terjedt ki mindenre fim KET JUBILEUM 120 éves a foszforos gyufa — 50 éves a Banská Bystrica-i Gyufagyár A görög mitológia szerint Prometheus lángot lopott az istenektől és rettenetesen bűnhődött ezért. Őseink még kovával és acéllal csiholtak tüzet a taplóból vagy előbb száraz fadarabokat dörzsöltek egymáshoz mindaddig, amíg azok lobbot nem vetettek. Ugrásszerű változás állott be a fejlődésben 120 évvel ezelőtt, tehát 1836-ban, Amikor Irinyi János magyar nemzetiségű, bécsi műegyetemi hallgató feltalálta a foszforos gyújtót. A gyújtó feltalálásáért — akárcsak Homéroszért — 7 nemzet versenyzett és mindent elkövettek, hogy ezt okmányokkal is kimutassák. Irinyi János a Bihar-megyei NagyLétán, a mai Románia területén született 1811-ben. Bécsben kémiát tanult. Mikor tanára az ólom hiperoxidjáról tartott felolvasást és a barna port üvegmozsárban kénvirággal dörzsölte, ígérte a hallgatóságnak, hogy a kén meg fog gyúlni. Mikor ez nem történt meg, Irinyinek eszébe jutott, hogyha kén helyett foszfort vett volna, az már régen é9ne. Ebből állt a találmány. A foszfort forró vízben szemcséssé tette és kihűlés után a barna porral és arab mézgával öszszekeverve fácskákra kente s megszárította azokat. Másnap a műegyetemen a fácskákat megmutatta egy mechanikusnak, aki őt megismertette Rómer István Bécsben lakó gazdag kereskedővel. Ez minden áron meg akarta venni tőle találmányát, hogy másvalaki e címen gyufát ne készíthessen. Ügy nyilatkozott, hogy kérhet tőle akármit. Irinyi szerénységében csak 3 garast kért tőle, mert annyiba került a foszfor. Rómer kipróbálta a gyújtó készítését és azonnal privilégiumért folyamodott (akkori szabadalom). Rómer István a kért három garast megtoldotta még hatvan forinttal és így került a találmány birtokába. Még az évben nagy gyufagyárat alapított, mely negyedszázadon át busás jövedelmet hozott neki. Irinyi azonban később mégis csak megbánta, hogy olyan könnyen lemondott a gyújtó találmányáról és 1840-ben gyufagyárat alapított Budapesten, mely nagy versenytársa lett Rómer bécsi üzemének. Az Öszi utcai gyufagyár 184ö-ban szüntette be működését, mert a nagy föltaláló a szabadságharcnak szentelte magát és tudományát. Utána pedig sokáig bujdosnia kellett, amíg aztán a debreceni István Gőzmalomban alkalmazást kapott. Irinyi János 1895-ben halt meg. Fejedelmi vagyonok ura lehetett volna, ha túlzott szerénységében nem idegenkedett volna attól, hogy találmányát rögtön pénzre váltsa. így ünnepelné most a világ a gyufa 120 éves születésnapját, ha több államban nem akarnák bizonyítani azt, hogy nem Irinyi, hanem más találta fel a gyufát. * * * z első gyújtók klórsavas káliumból, antimonkénegből, fehér foszforból és gumiból készültek. A fehér foszfor nagyon veszélyes, mérgező hatású és a munkásoknak nehéz megbetegedéseket, mérgezéseket okozott, melyek gyakran halállal végződtek. Már Marx írt véleményt valamelyik gyufagyárról: „Ez a gyár annyira ismert, hogy káros és mérgező hatással van a munkások egészségére, hogy csak a legszerencsétlenebb rétege a munkásosztálynak, a kiéhezett özvegyek küldték oďa gyerekeiket dolgozni. Dante meggyőződhetne róla, hogy a pokol legborzasztóbb képeit is — melyeket ^fantáziá ja szült —, felülmúlják az ebben a gyárban uralkodó állapotok." A vörös foszfor feltalálása után nagy fordulat állt be a gyufagyártásban. A megbetegedések és mérgezések száma jelentősen csökkent. Irinyi és Rómer idejében mint kereskedőtanonc dolgozott Bécsben Schajnost, aki onnan vitte át a gyufa gyártást módját Csehországba. Sušicé- ben rendezték be az első nagyobb gyárat és ma is itt van Csehszlovákia legnagyobb gyufagyára. zlovákiában 1906-ban kezdték építeni a Banská Bystrica-i Gyufagyárat, amely 1908-ban készült el. Utána alakultak a trnavai, žilinai, ružomberoki és bytčai üzemek. A Banská Bystrica-i Iskra Gyufagyárban Matych főmérnök, majd Mayer mérnök vezetnek bennünket, akik megmutatják az egyes műhelyeket és gyártási részlegekét. Megtudjuk, hogy azelőtt a gyárak nagyrésze az úgynevezett gyufadrótot (gyufaszálakat) és dobozokat készen vette és úgy dolgozta fel. Ma már a Banská Bystrica-i üzem mindezt egyedül gyártja. A gyufaoyártás azelőtt idénymunka volt, mert csak télen, öt hónapon keresztül dolgoztak a gyárban. Ez az idénymunka ma megszűnt. — Melyek a gyufagyártáshoz szükséges legfontosabb nyersanyagok? — kérdezzük kísérőnket. — A nyár-, jeaenye- fűz, fenyő-, és a bükkfa. így a dobozokra a fenyőfa, a gyufaszálakra pedig a nyárfa vagy a kanadai jegenyefa a legalkalmasabb. A fekete jegenye egyáltalában nem dolgozható fel. — Lenne szíves nagyjában és röviden megmagyarázni a gyártási folyamatot. — Nagyon szíves&n. A beérkezett farönköket a fűrészüzemben tönkökre fűrészelik és utána hántolják, vagy gőzölik. Csak egészséges tönkök használhatók gyufa vagy dobozok gyártására. A tönköket Roller-, vagy Ahrens-gépeken hámozzák spirálisan, úgyhogy a fatönkök a saját tengelyük körül forognak és a gépben levő kétélű acélkés hámozza le a hártyaszerű faanyagot. Ezt használják fel dobozok készítésére. A gyufaszálakat a drótvágógépeken vágják, majd rámákba helyezik. A ráma rovátkás fallécekből áil. melyek vasrudakra tölthetők és ékkel visszaszoríthatok. Megtöltésük aképpen történik, hogy a munkás egy csomó pálcikát végighúz a lécen, mialatt megtelnek a rovátkák. Majd gyalu-, csiszológépbe, osztályozódobba, szérítókészülékbe kerülnek. A szárított, sima és megtisztított gyufadrót a gyufaszálrendező gépbe kerül. Itt az üzemben Czerweny-féle automaták dolgoznak. • Ezután parafinba, majd gyújtóanyagba mártják a gyufaszálak végeit, s végül megszárítják azokat. Majd kocsikra rakva a töltőosztályba viszik. Közben fc fahártyákból, szintén automatikusan, dobozok készülnek. A gyufadobozokra először kékszínű borítópapírt ragasztanak, utána pedig a címkéket ragasztják, majd megtöltik a dobozokat. Ekkor kenik önműködően a dobozok két oldalára a foszforés enyvkeveréket, amely dörzsfelületen gyújtják meg a gyufát. A dobozokat megszárítják és utána tízesével csomagolják, majd ládába rakják. A gyártási folyamat mindvégig önműködően történik. Ugyanazt a munkát, amit azelőtt 600 munkás végzett, ma már 200 elvégzi. — Amint látjuk, mindenütt női munkaerőket alkalmaznak. — Igen, magában a gyufagyártásban a munkaerők -92%-a nő. A meiléküze-neket (lakatosmühely, fűrésztelep hántoló) figyelembe véve, ahol férfiakat is alkalmazunk, az egész üzem 72%-a női munkaerő. Meg is szólítjuk a dobozgyártórészlegben Júlia Styková elvtársnőt, akit példás munkájáért már többször megjutalmaztak. 1942 óta dolgozik az üzemben, s annál a gépnél dolgozik, ahol címkékkel látják el a dobozokat. A norma itt 48 000 darab nyolc óra alatt. Eddig még mindig túlteljesítette azt. Hatalmas terembe érkezünk, ahol legkegyesebb 30 gép zakatol. Itt dolgozik már 37 éve Júlia Mikulová elvtársnő. A dobozokat szárítják ebben a részlegben. Mikulová elvtársnő nagyon meg van elégedve munkájával. A gyár az év elejétől kezdve teljesítette a tervet. A dolgozók üzemen befüli önálló elszámolás szerint dolgoznak. • A továbbiakban még megtudjuk, hogy a második ötéves terv folyamán impregnáló-üzemet építenek, amellyel szintén csökkentik az önköltségeket. A Banská Bystrica-i gyár a belföldi szükséglet részére gyárt, a sušicei üzem viszont sokat szállít külföldre is. Sokat jelent ez, hogy a nagy versenyben megállja helyét. A gyufaexportban ugyanis Svédország vezet, amely „gyufanagyhatalom". Finnországgal együtt nagyon versenyképes, mert egyrészt elegendő nyersanyag áll rendelkezésére, azonkívül a hajózható folyók és a tengeri hajózás lehetővé teszik az olcsóbb szállítást. a, 120 év távlatából nézve megállapíthatjuk, hogy nem volt oly sima az út, amíg az emberiség idáiq eljutott. Ma tüzet gyújtani nem jelent olyan problémát, mint egykor. Most csak arra várunk, hogy mikor valósítják meg az örök gyufa találmányát. Grek Imre. gyelmük a beruházásnál, amit most utólag kell pótolniok. Nem gondoltak az elektromos berendezések minden részletére, a személyzet iskolázására, a forgalmi szabályzatok és karbantartási tervek kidolgozására, a pótalkatrészek és anyagok tartalékolására és egyebekre. Mindezeket a hibákat a tapasztalatok hiánya szülte. De ez már a múlté. Mert ma a Žilina—Sp. Nová Ves villamosított útszakaszon zavartalanul közlekednek a vonatok, amelyeket villanyerővel hajtott mozdonyok szállítanak. Meggyorsult a forgalom s jóval gazdaságosabb. A munkatermelékenység tervteljesítése az elmúlt hónapokban magasan száz százalék Jölött van. Az eddigi gőzmozdonyok vezetőit egy külön erre a célra szervezett iskola neveli át villamos-mozdonyok vezetőivé. Három hónapig tart a tanfolyam, amelyen a szükséges műszaki ismereteket sajátítják el a hallgatók. Sok minden más most ezen a vonalszakaszon, mint annakelőtte. Örömtel jesebb itt az élet, eltűnt a megerőltető tes i munka, a korom, a tisztátalanság. S mennyivel gazdaságosabb, mennyivel olcsóbb! Az energiát vízi-: erőmüvek s részben hőerőművek szol'-: gáltatják, melyek a kőszéntelepek közelében vannak. Nincsen tehát szükség arra, hogy a szenet néhány száz kilométernyi távolságról ideszállítsák, el-: raktározzák és a gőzmozdonyokra rakják. A második ötéves terv még nagyobb' feladatokat jelöl meg a vasútvonalak villamosításában. Már folyamatban van a Spišská Nová Ves—Kassa és Žilina —Púchov vonalszakaszok villamosítá-: sa, beruházási terveinek összeállítása. Mindkét útszakasz, amely 140 km hosszú, második ötéves tervünk idején készül el, s 1960-ban mór mintegy; 300 kilométer hosszú villamosvasútvonalunk lesz. A további munka sikerét azok a tápasztalatok viszik előre, amelyeket vasutasaink a villamosítás úttörő munkálataiban, a 165 kilométeres útszakasz elektrifikálásában szereztek. Minden előfeltétele megvan tehát vasútvóna-' Iáink több száz kilométeres további gyors villamosításának. S az eredmény: szénmegtakarítás, a forgalom megjavítása és gyorsabbá tétele. (mgy)' Tenyészállatvásár Senicán Senicán $ napokban őszi állatvásárt rendeztek, amelyen Nyugat-Szlovákia hét legjobb EFSZ-e és állami birtoka 50 mutatták be. A '-;gjobb pontozást a Jozef Pavlík gondozása nyerte. Képünkön a bikák bemutatásátláthatjuk. többek között tenyészbikáját alatt álló bika GONDOLKODJUNK KISSÉ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS javasolt rendezése arra késztet bennünket, hogy gondolkozzunk kissé gazdaságunk múlt évi eredményei felett, vegyük fontolóra az idei költségvetési kiadásokat és bevételeket és emlékezetünkbe idézzük, hogy oldja meg államunk a szociális biztosítást és mekkora pénzeszközöket szentel e célra. Már sokszor mutattak rá, hogy a mi szociális biztosításunk a világ legjobbjai közé tartozik Ezt a legmeggyőzőbb formában bizonyítja állami költségvetésünk is. Idei költségvetési kiadásaink 89 887 millió koronányi összegéből 53,5 szá zalékot fordítunk a gazdaság fejlesztésére, 32 százalékot kulturális, szociális, egészségügyi és iskola ügyi célokra, 3,8 százalékot a közigazgatásra és csupán 10,7 százaié kot országunk védelmére. Hozzászólás az Új Szóban megjelent kritikához Az Oj Szó szeptember 19-i számában megjelent „Már elég tollas ahhoz, hogy repüljön" című cikk rám vonatkozó részére válaszolok: A cikknek a bírálat elfojtására vonatkozó részéhez azt szeretném hozzáfűzni, hogy a dolgok megmagyarázását sok esetben a bírálat elnyomásaként értelmezzük, legújabban pedig a személyi kultusz köntösét húzzuk rá sok olyan esetre, melyeknek ehhez semmi közük. Egyesek véleménye szerint ez ugyanis mindenre megfelel. Egyébként Endréd községben az EFSZ vezetőségén kívül más funkcionáriusokkal nem volt alkalmam beszélni, mert más községekben voltam instruktor, ahol tevékenységemmel kapcsolatban egész biztosan más véleményt mondanának. A cikkben bírált Pillárik raktárnok leváltásáról, illetve munkahelyéről való elbocsátásáról az irazgatósági bizottságban már tárgyaltunk és elhatároztuk, hogy azokat a raktárakat, amelyek jelenleg teljesen meg vannak telve, kivételesen a diszpozíciók keretén belül előnyösen kiürítjük és ezen idő alatt a raktár kezelésére alkalmas embert keresünk Pillárik raktárnok helyett. Számításunk szerint ez legkésőbb december végéig megtörténik. Ľudevit Horňák, a begyűjtési vállalat igazgatója, Zseliz. Ugyanezzel a cikkel kapcsolatban Nehnevaj Józset, az endrédi partbizottság tagja levelet írt szerkesztőségünknek, amelyben kifogásolja, hogy a cikkben több endrédi lakos véleménye alapján a valóságnak megfelelő tényeket tartalmazó, de hamis név alatt beküldött levél írójaként őt tüntették fel. Nehnevaj József kérésének megfelelően közöljük olvasóinkai, hegy a kérdéses levelet nem ő Irta. (Szerkesztőség.) A kultúrára, iskolaügyre, egészségügyre és a szociális biztosításra fordított kiadások 28 779 millió koronát fognak kitenni, ugyanakkor az egy biztosított személyre eső költségvetési kiadások az 1950. évi 1563 koronával szemben az idén 2351,82 koronát fognak kitenni. Betegbiztosítási és járadékbiztosítási célokra az idei költségvetés 12 747 millió koronát fordít, vagyis 7635 millió koronával többet, mint 1948-ban. És így felsorolhatnánk további össze-, geket is, amelyeket államunk a lakosa ság szociális biztosításának szentel, nagyobb mértékben, mint tavaly és az előző években, noha ezek alatt az évek alatt is szép eredményeket értünk el e téren. Hisz pl. csupán tavaly az egészségügyi szolgálat céljaira 5239 millió koronát fordítottunk az állami költségvetésből. A múlt évben nyolc kórház, ny^c szülőotthon, két csecsemőintézet és 11 szakintézet létesült. Az egy lakosra eső átlagos egészségügyi kiadások 382 koronát tettek ki. A SZOCIÁLIS biztosításnak ilyen lehetőségei csupán ott valósulhatnak meg, ahol maga a nép uralkodik. A tőkések a kevésnél is kevesebbet juttatnak a szociális biztositásnak. Náluk az állami költségvetési kiadások túlnyomó része fegyverkezési célokat szolgál. így az USA-ban az idei költségvetési évben 40 548 millió dollárt fordítanak fegyverkezésre, vagyis az amerikai költségvetési kiadások 65 százalékát. Hasonlóképen Nyugat-Németországban is a katonai kiadások teszik ki a költségvetésnek 37 százalékát. Világos, hogy ilyen óriási kiadások mellett nem marad pénz a szociális biztosítás céljaira. (rm) ÚJ S Z O 1956. október 17.