Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)
1956-10-16 / 289. szám, kedd
Moszkvában megkezdődtek a szovjet-japán tárgyalások Moszkva. (TASŽSZ) — Hétfőn, október 15-én, moszkvai idő szerint 17 órakor a Kremlben megkezdődtek a Szovjetunió és Japán kormányküldöttségének tárgyalásai. A szovjet kormányküldöttséget N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a japán kormányküldöttséget pedig K. Hatojama kormányelnök vezeti. Francia-marokkői tárgyalások a Marokkóban állomásozó francia csapategységekrö! Párizs. (ČTK) — Párizsban vasárnap francia—marokkói tárgyalások kezdődtek a Marokkóban állomásozó francia csapatok jövő statútumáról. Mulaj Hasszan trónörökös, a marokkói hadsereg vezérkari főnöke, aki a marokkói szultán megbízásából Párizsba utazott, hogy a francia kormányt tájékoztassa a francia csapategységek marokkói területre való átcsoportosítása következtében kialakult helyzet komolyságáról, megbeszéléseket folytatott Alain Savaryval, a Marokkó és Tunisz ügyeit intéző államtitkárral. Hatojama miniszterelnök a Lenini Gorkijba látogatott Moszkva. (ČTK) — Hatojama japán miniszterelnök, felesége, valamint Kono miniszter, Macumoto nagykövet és más személyiségek kíséretében október ' 14-én a Lenini Gorkijba látogatott. Megtekintette a Lenin-múzeumot és azokat a helyeket, ahol Lenin életének utolsó napjait töltötte. A BUKARESTI csehszlovák kereskedelmi képviselet helyiségeiben október 15-én újabb két hétig tartó kiállítás nyílt meg: a „Chi.ana" vállalat egészségügyi berendezését bemutató kiállítás, amelyet a Kovo külkereskedelmi vállalat rendezett. (ČTK) A helyi közigazgatási szervek választásaira készülnek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Fenjan, (ČTK) — Korea Hazafias Frontja Központi Bizottságának elnöksége október 13-án felhívást tett közzé a helyi közigazgatási szervek küszöbön álló választásaival kapcsolatban. E választásokra ez év november 20—27ke között kerül sor. Észak-Korea városaiban és falvaiban folynak a választási előkészületek. A népnevelők megmagyarázzák a helyi közigazgatási szervekbe való választások szabályait, beszélnek a Koreai Munkapártnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ország megszilárdítására, a lakosság anyagi jólétének növelésére és az ország békés egyesítésére irányuló intézkedésekről. Közös közlemény Szukarno elnök Kínai Népköztársaságban lett látogatásáról Peking (ČTK) — Szukamonak, Indonézia elnökének a Kínai Népköztársaságban tett látogatása végén október 14-én közös sajtónyilatkozatot tettek közzé. A nyilatkozat bevezető részében emlékeztetett arra, hogy Szukarno elnök pekingi tartózkodása folyamán Abdulgani külügyminiszterrel és más indonéz vezető tényezőkkel együtt több megbeszélést folytatott Mao Ce-tung köztársasági elnökkel, amelyeken részt vettek Csou En-laj, az Államtanács elnöke és a Kínai Népköztársaság más vezetői is. A megbeszélések szívélyes légkörben folytak le és különböző nemzetközi problémával, valamint a két ország jelenlegi kapcsolataival foglalkoztak. A problémákról folytatott tárgyalások részvevőit az ázsiai és afrikai országok bandungi konferenciájának szelleme és elvei vezették. Egyebeken kívül a két fél megtárgyalta a Kínai Népköztársaság ENSZ-ben való képviseletének problémáját, Nyugat-Irián kérdését, valamint az Egyiptom kormányának nyújtandó további támogatást a Szuezi-csatorna problémájának békés eszközökkel, Egyiptom szuverenitása és méltósága teljes tiszteletbentartásával való megoldásában. Ezenkívül megtárgyalták az Indonéz Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kereskedelmi kapcsolatainak bővítését és kifejezték azon reményüket, hogy azok a kereskedelmi tárgyalások, amelyekre a közeljövőben Pekingben kerül sor, mindkét fél számára kielégítő eredményekhez ve zetnek az egyenjo gúság és a kölcsönös előnyök alapján. Szukarno elnök meahívta Mao Cetung -köztársasági elnököt hogy a neki megfelelő időben látogasson el Indonéziába. Mao Cetung a meghívást Amerikai tudósok a hidrogénfegyver-kísérletek beszüntetéséért Pasadena. (ČTK) — A kaliforniai technológiai intézetben dolgozó tiz atomtudós október 14-én közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben támogatják Stevensonnak, az amerikai demokrata párt jelöltjének azt a javaslatát, hogy szüntessék be a hidrogénbombával végzett kísérleteket. A kaliforniai tudósok nyilatkozata arról tanúskodik, hogy az amerikai közvélemény a hatóságok ellenállása ellenére érdeklődik a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek megtárgyalása iránt. A kaliforniai tudósok nyilatkozata végül a következőket mondja: „Az a véleményünk, hogy Stevenson javaslata gyakorlati kiutat mutat abból a zsákutcából, amelybe az e kérdéssel kapcsolatos jelenlegi tárgyalások kerülteik." Á Biztonsági Tanác s szuezi tárgyalásai A vitás nemzetközi kérdésekben a tárgyalások alkalmazásának új sikere A japán dolgozók győzelme Peking. (ČTK) — Az Oj Kína sajtóiroda jelenti, hogy a japán kormány október 14-én elhatározta, hogy beszünteti a szunagavai amerikai légi támaszpont bővítésének tervével kapcsolatos mérési munkálatokat. A kormánynak ez az elhatározása Szunagava lakosságának több napon át tartó tiltakozó tüntetései következtében jött létre. E tüntetésekbe a rendőrség véresen beavatkozott. A vérontások ellen, amelyeket a rendőrség a mérési munkálatok erőszakos végrehajtása következtében okozott, október 14-én 4000 munkás és főiskolás, közöttük szocialista képviselők tiltakoztak. elfogadta; látoga- i Szunagava polgármestere hangsútásának időpontját i lyozta, a lakosok elhatározták, hogy Szukarno indonéz elnök Cs ou En-lajjal, az Allamtanacs később állapítják | nem engedik a munkák tovább folytatáelnökével beszélget meg. j Sát. Biztonsági Tanácsban kilenc napon át folyt a szuezi kérdés megtárgyalása. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka egyhangúlag elfogadták azt a hat alapelvet, amelynek kereteit a további tárgyalások során konkrét tartalommal kell megtölteni. Jóllehet a szuezi kérdésben számos súlyos probléma megoldatlan marad. ,.a kezdFt ió" — amint Sepilov, Szovjetunió külügyminisztere mondotta. Eisenhower elnök már pénteken előzetes bejelentésében rámutatott. hogy „a nagy válság már mögöttünk van". Akár „nagy haladásról" van szó ramint Pineau fi ncia külügyminiszter mondotta), akár „kis haladásról", amelyet „nao- nézetellentétek mellett" értek el (Lloyd brit külügyminiszter szavai szerint), tény marad, hogy lépést tettek előre. A megegyezés elérésében — amint erre a nyugati országok külügyminiszterei is rámutattak, — nagy érdeme van dr. Favzi egyiptomi külügyminiszternek, aki a tárgyalásokhoz való közeledésével újból megmutatta országának jóakaratát. Ugyancsak általánosságban nagyra becsülik azt a segítséget, amelyet az álláspontok közeledésében Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára nyújtott. Az elvben elfoqadott hat pont a tárgyalásoknak, mint a vitás kérdések megoldási formájának nagy diadalát jelenti. Megerősítést nyert, hogy ma ez az egyedüli forma, amellyel ésszerűen lehet közeledni a nemzetközi problémákhoz és amelyeknek célhoz kell vezetniöik. Maga a valóság megcáfolja mindazok állításait, akik a dolgokat másképp igyekeznének magyarázni. Megcáfolja például Eden brit miniszterelnöknek azon szavait is, melyek szerint állítólag azért értek el nagy haladást, mert a válság folyamán „szilárdságról és határozottságról tettünk tanúságot mi és azok, akik úgy gondolkoznak, mint mi". És hová vezetett a „szilárdság és határozottság" politikája, amelyet katonai alakulatok fenyegető összpontosítása kísért Ciprus szigetén, valamint az olyan szabotázsakció, mint pl. a külföldi alkalmazottak visszahívása a csatorna térségéből, Egyiptom külföldi pénzügyi követeléseinek blokkolása stb. Hová vezetett az a kísérlet, hogy Egyiptomnak elfogadhatatlan feltételeket diktáljanak az úgynevezett 18 ország határozatának formájában ? Zsákutcáiba. De a tárgyalások módszere legalább részleges sikerekhez vezetett. Maga a szombati ülés arról tanúskodik. hogy a nyugatiak a hat pont elfogadása ellenére mindeddig nem mondtak le kétes módszereikről. A brit—francia határozati javaslatban a hat pont mellett egy függelék van, amely teljes világossággal megismétli azokat az ultimativ pontokat, amelyeket a londoni konferencia befejezése után Egyiptomnak előterjesztettek és amelyeket Egyiptom szuverenitásának megőrzése érdekében elutasított. Ez nagyon átlátszó mesterkedés, amely már előzőleg a világ közvéleményének nagy ellenállásába ütközött. Most ezt a Biztonsági Tanács tekintélyével akarják alátámasztani. A Szovjetuniónak érdeme, amely vétójoggal rendelkezik és amely Jugoszláviával együtt e függelék ellen szavazott, hogy ez a mesterkedés meghiúsult. Ebben az esetben is, valamint az egész előző tárgyalások folyamán újból előtérbe került az a tény, hogy a gyarmati uralom béklyóiból felszabadult országoknak felbecsülhetetlen támaszuk van. Senki sem leplezi azt a tényt, hogy a végső megegyezésig még sok a teendő. Meg kell oldani a nagyon nehéz kérdések egész sorát, mint pl. az egyiptomi kormány és a csatornahasználók közös kapcsolatát. A további tárgyalások sikerének előfeltételei nemcsak a hat pontban létrejött megegyezés, hanem az az aránylag jó légkör is, amelyet a ,New York-i tárgyalások folyamán sikerült megteremteni. A kedvező előfeltételeket távolról sem utolsó sorban azzal kell megerősíteni, hogy végleg lemondanak minden ellenséges akcióról Egyiptommal szemben. Az első lépést megtették. A békeszerető emberiség most a következőt várja. Pŕemysl Tvaroh. Imperialista intrikák az izraeli-jordán incidens hátterében Abban a pillanatban, amikor a szuezi kérdés elérte forrpontját, egy másik bonyolult probléma vonja magára a világ közvéleményének figyelmét, olyan kérdés, amely hosszú évek óta nyugtalanság és zavargások forrása a Közel-Keleten: a palesztinai kérdés. Az október 11-ére virradó éjszakán egy újabb komoly incidens játszódott le a jordán-izraeli határon. Kalkilija községnél, Tel-Avivtól északkeletre hét órán át tartó ütközetre került sor, amelynek folyamán éppúgy, mint a szeptember 26-i jusszani incidensnél, nehéz tüzérséget és légierőket is harcba vetettek. Az október 11-i éjszakán lefolyt katonai akció a palesztinai háború vége óta a legnagyobb és a világ közvéleménye jogosan teszi fel a kérdést, miért került rá sor éppen most. Az izraeli és jordániai vezérkar hivatalos jelentései teljesen eltérők a két incidens okait és lefolyását illetőleg s így nem marad más hátra, mint hogy az ENSZ bizog:ságának jelentését tartsuk a legmegbízhatóbb hírforrásnak. E bizottság jelentése szerint annak az eseménynek az oka, amely ellen az izraeli kormány szeptember 26-án megtorló intézkedést tett, egy jordán katona önkényes cselekedete volt, aki szeptember 23-án tüzet nyitott arra az archeológus kongresszusra, amelyet nem messze Jeruzsálemtől tartottak. A jordániai vezérkár közleménye szerint a katonát letartóztatták s vallomása szerint tettét pillanatnyi elmezavarban követte el. Azok a politikai erők, amelyek a Közel-Keleten mozgásba jöttek a két incidenssel kapcsolatban, arról, tanús kodnak, hogy a hirtelen megőrült katonának az egész dologhoz annyi köze volt, mint néhai Habsburg Ferdinánd trónörökösnek az első világháború igazi okaihoz. A határincidens hátterében ugyanis a bagdadi paktum közel-keleti hívei erőinek újabb összemérésére kerül sor annak az imperialistaellenes irányzatnak képviselőivel, amelyet elsősorban az egyiptomi külpolitika képvisel. A jobboldali arab körök elsősorban az iraki és jordániai félfeudális nagybirtokosok kis, de befolyásos rétegére támaszkodnak. Libanonban aggodalommal figyelték azokat a fejleményeket, amelyekre az utóbbi évben Jordániában, abban az országban került sor, amelynek földrajzi helyzete nagy stratégiai fontosságú a Közel-Keletet érintő valamennyi jelenlegi kérdésben. Jordániának a bagdadi paktumban való részvétele komoly szakadást jelentene az egyiptomi-szíriai-szaud-arábiai szövetségben, mert Jordánia e három országgal szomszédos. Másrészt Jordániának csatlakozása e „nagy arab hármashoz" a bagdadi paktum végét jelentené az arab világ szemében. Ezek a tények okozzák nyilvánvalóan azt, hogy Husszein király gondosan kitért mindkét lehetőség elől és arra igyekszik, hogy mintegy a középúton haladjon Egyiptom és Irak politikája között. Az arab „harmadik erőnek" ezt a politikáját Husszein elődjének, Abdullahnak az a gondolata ihleti, amely szerint a Husszein-dinasztiának nagy szerepet kell játszania az arabok egyesítésében. Ez vezetett továbbá arra, hogy Jordánia elutasította a briteknek azt a javaslatát, hogy támogatják hadseregét. Ezért a támogatásért Nagy-Britannia az országban három légi és több szárazföldi támpontot tart fenn. Ehelyett Jordánia elfogadta Egyiptom, Szíria és Szaúd-Arábia támogatását. Husszein király ezt a segítséget csak abban az esetben akarta elfogadni, ha részt vesz benne Irak is. Az Izraeli határon kiéleződött jelenlegi feszültség, amely Jordániának azt jelentheti, hogy kis hadserege egy szép napon az izraeli túlerővel, a legmodernebb nyugati fegyverekkel felszerelt izraeli hadsereggel találja magát szembe. Ez az egyik oka annak, hogy Jordánia királya és kormánya kénytelen az arab országokban megbízható szövetségeseket keresni. Űgy tűnt, hogy az események Irak és a bagdadi paktum javára szólnak. Megkezdték az iraki hadsereg összevonását Jordánia határán és az iraki kormány Jordániára nyomást gyakorolt ultimativ javaslatok formájában, amelyekbai a segítséget különféle feltételekhez kötötte, például a két hadsereg egységes parancsnokságának megteremtéséhez iraki főparancsnok alatt. Ezeket az éles iraki követelményeket abban a tudatban fogalmazták meg. hogy Jordánia szorult helyzetben van Izrael provokációi miatt katonailag és politikailag is azáltal, hogy most, néhány héttel a jordániai parlamenti választások előtt a király és a kormány nem óhajthatja az izraeli határokon növekvő feszültséget azzal ellensúlyozni, hogy szövetséget köt Egyiptommal és így elvágja utolsó kötelékeit a bagdadi paktum országaival és a nyugati hatalmakkal, elsősorban NagyBritanniával. Az az iraki kísérlet, hogy az incidenst felhasználják arra, hogy Jordániát falhoz szorítsák, az országban erős lehangoltságot keltett. Az „A1 Difaa" befolyásos jordán lap ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Kértük az iraki kormányt, nyújtson segítséget az 1947-ben kötött iraki-jordáni szerződés értelmében. Hogyan foglalhatott el ez a kormány most olyan álláspontot, amelyet az imperialisták ellentétek szítására használhatnak fel az arab országok között?" Az iraki ajánlattal szemben oly erős volt az ellenállás, hogy maga a király rádióbeszédében kijelentette: „Elutasítunk minden segítséget, amelyet nem jóakaratból nyújtanak, hanem hátsó gondolatokkal." Egyes" arab országok jobboldali és imperialistapárti körei igyekeznek egymással szembeállítani Szueznek és az arabok palesztinai érdekeinek kérdését. Az A1 Nahar című reakciós libanoni lap ezzel kapcsolatban addig ment, hogy Egyiptomot és Nasszer elnököt azzal vádolta, hogy Szuez államosításával megbontják az arab egységet, amelynek egyetlen feladatra kellene összpontosítania erejét: az Izrael elleni harcra. És így a feszültség felszítása az izraeli határon csupán azon közel-keleti körök malmára hajtaná a vizet, amelyeknek érdekük, hogy Szuez kérdése és ezzel Egyiptom imperialistaellenes külpolitikájának befolyása is háttérbe szoruljon. Az az erély, amellyel az új incidenssel kapcsolatban előtérbe léptek a bagdadi paktum hívei, mutatja ezen incidensek igazi hátterét. A segélynyújtásról és szövetségről folytatott iraki-jordán tárgyalások csődje azt mutatja, Jordánia tudatára ébredt, hogy sokkal tovább ment. mint amennyit a két politikai felfogás közötti helyzete megengedett. Jordániában éppúgy, mint a Szuezi-csatorna esetében és az arab világra fontos öszszes többi kérdésekben elsősorban arról van szó, hogy az arab országok egyre jobban és jobban meggyőződnek róla. hogy függetlenségük és biztonságuk biztosításának egyedüli útja abban van, hogy közösen járjanak el és határozott szolidáris álláspontot foglaljanak el az imperializmus ellen, annak tömbjei és intrikái ellen. Az a tény, hogy Abdel Hadi, Jordánia külügyminisztere az iraki javaslat elutasítása után azonnal Nasszer elnökhöz fordult, aki az arab országok körében az imperializmus egyik legerélyesebb ellensége, több mint jelkép, és hosszú kommentároknál jobban illusztrálja az arab országok gondolkozásának jelenlegi fejlődését. Jaroslav Bouček Kairó, 1956 október. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőbe politikai bizottságának határozata Budapest, (ČTK) — A Szabad Nép. október 14-én közölte a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége politikai bizottságának határozatát, amelyet Nagy Imre levelének megtárgyalása után hozott. Ebben a levélben Nagy Imre párttagságának visszaadását kérte a párt Központi Vezetőségétől és részleges önbirálatot gyakorolt. Az MDP Központi Vezetőségének politikai bizottsága elhatározta, hogy hatálytalanítja az 1955. novemberi határozatot, amely Nagy Imre elvtársat kizárta a párt soraiból, mert bár elkövetett politikai hibákat, ezek nem tették indokolttá a pártból való kizárását. A kizárási határozat létrejöttében jelentős szerepet játszott Kákosi Mátyás elvtárs személyi elfogultsága. Mindezeket figyelembe véve a politikai bizottság Nagy Imre elvtársat visszahelyezte pírttagsági jogaiba. A politikai bizottság I.atározata továbbá javasolja a Központi Vezetőségnek, hogy az ügynek még nyitott kérdéseit a közeliövőben vitassa meg, s tisztázza a Nagy Imre elvtárs által ténylegesen elkövetett hibákat. OKTÓBER 15-ÉN Pekingben két hónappal a kitűzött határidő előtt üzembe helyezték az első elektroncső-qyár.tó üzemet, amelyet a Szovjetunió segítségével építettek fel. (ČTK) A NYUGATNÉMET szövetségi statisztikai hivatal jelentette, hogy Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlinben 68 000 törvénytelen gyermek maradt a megszálló katonák után. Az anyák túlnyomó többsége a gyermekek apjától semmi támogatásban sem részesül. Az esetek 55 százalékában a törvénytelen gyermekek apja az amerikai megszálló csapatok tagja. (ČTK) AZ OLASZ Kommunista Párt küldöttsége Luigi Longo vezetésével október 14-én a Szlovéniái Kommunisták Szövetsége KB-nak ljubljana székhelyére látogatott, ahol tovább folytatta tárgyalásait a jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB tagjaival. (ČTK) OKTÓBER 14-ÉN Fenjanban megkezdődött a koreai írók második kongresszusa, amelyen több mint ezer koreai irodalmi dolgozó vesz részt. Ezenkívül jelen vannak a Szovjetunió Írószövetségének képviselői, kínai, csehszlovák, lengyel és japán Tók is. (ČTK) u i «: 7 •>. . 1956. október 16. V