Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-11 / 254. szám, kedd

ÚJRA HITLER ÁRNYÉKÁBAN Restauráció és kártérítés A stuttgarti, tehát nyugat-németországi „Die Kultur" című havi folyóirat ez évi áprilisi számában ezt olvassuk: ,,A restauráció nyomai egyre szaporodnak és a jelek egyre riasztóbbak". Mi a „restauráció" szó politikai jelentősége? A régi állapotnak a visszaállítása, a múlterők jogaiba helyezése. E fogalom a francia forradalom, illetőleg Napoleon buk^a után bukkant fel: a Bourbonok viszszatérését a francia forradalom előtti állapot visszaállításának kellett volna nyomon követni. Ez a restauráció a feudalizmus és a meggazdagodott burzsoázia ellenforradalma volt. Minden baj oka és forrása a forradalom lett és nemcsak Franciaországban. A porosz reakció a restauráció jogán és okán fojtott el minden megmozdulást és maga a Szent Szövetség sem vos más, mint a megtestesült reakció: biztonsági szövetkezés a forradalmak visszatérte ellen. Restaurációnak tehát azt a politikai fordulatot nevezzük, amikor a le-, győzött vagy oldalrasepert múlthatalmak újra győznek és visszatérnek, és visszaszivárogva újra elfoglalják helyeiket. A restauráció a mintha misem történt volna állapota. Ami volt, az történeti tévedés, gikszer, epizód, méq ha világrengető és világfelforgató események, milliós szenvedések és milliós hullák is előzték meg. Napoleon után tehetségtelen pókhasú kiskirályok, visszaözönlő arisztokraták, a stendhali vörösök és feketék: a tisztek és papok, -csattok és menték, görögtüzes ünnepek és korrupciók tértek vissza. 1919 után Magyarországon is beköszöntött a restauráció: no most megmutatjuk, kérlekalássan, mit jelent az Úri Magyarország! És meg is mutatták. Annyira, hogy az 1914 előtti Magyarország igazi arca — visszamenőn — most bontakozik ki istenigazában gátlás- és tekintet nélkül. A restaurációs úri muri illemkódexe még a herélőkést is szentesíthette, így bizonyítva be, hogy a restauráció elengedhetetlen tartozéka az exhibicionizmus, az önmeztelenítés. Amikor Nyugat-Németországban restaurációról beszélnek, akkor ez szintén a tegnapi dolgok és állafK)tok visszatértét és visszaállítását jelenti. Az új és megdöbbentő az egész folyamatban az,-hogy a régi visszaállítását nem győzelem tette lehetővé, de a legteljesebb vereség. Restauráció, a legyőzött múlterők felül• kerekedése — vereség ellenére: a történelmi menetben alapos változás történt, a logika felborult, és mi egy új históriai fenomén előtt állunk: a legyózöttnek hitt nácizmus, a vereséget szenvedett hitlerizmus restaurációja és restauráltsága napjaink egyik legriasztóbb és legreálisabb jelensécie. A színen még hitlerellenes erők is vannak, de az átszívárgás már oly méretű, hogy a tényleges restaurálás csak a taktika és az időpont kérdésén múlik. A kommunista párt betiltása aztán már sutba vetette e taktikai meggondolásokat és ez jelzi a legjobban, hogy az óra mutatója vészesen közeledik a tizenkettő felé. Ahol restauráció folyhat vereség ellenére is, ott megrekedt és kivirult erők dolgoznak kiirthatatlanul. A fasizmus történelmi merénylet. Barbár váratlanság, az ember kiskorúsítása és infantilis visszafejlesztése, hogy minden erényét és erejét időszerűtlen fegyverimádattá, a halál hősi igenlésévé fokozhassa. Háború, minden gátlás nélküli háborús világnézet és háborús készenlét: ez, ennyi a forradalma. A németség történelmi tragikuma, hogy „forradalomként" vélte és kényszerülte megélni a legreakciósabb imperializmus tobzódását. A kiskorúvá visszafejlesztett német „alattvaló" eltorzult aktivitását Hitler világmessziánizmussá, világmisszióvá, világháborúvá fokozhatta. A hitlerizmus máig ható fertőzése nélkül elképzelhetetlen a restauráció megvalósulása, mely akárcsak a fasizmus tegnapi megnyilvánulása, mai alakjában ugyanazt a történelmi merényletet jelenti, mely ellen védekezőn tegnap egy egész világ fogott össze. Hogy a restauráció ténnyé válhatott, abban elsősorban az ellenerőknek tudott tegnapi győztesek az okai és bűnösei. A német lelkialkat — mely évszázados parancs- és engedelmesség-viszonylatában csak abszolutizmust és szolgalelkeket hozhatott létre — ellenszer és ellenméreg nélkül önmagában és önmagától nem képes a hitlerizmus fertőzését kiöklendezni. Nyugat-Németországban 12 év kevésnek bizonyult a változásra, kevésnek és lehetetlennek, mert a 4

ÜJ szö 1956. szeptember 11. írta: FÁBRY ZOLTÁN nyugati győztesek imperialista terveik realizálására pontosan bekalkulálták a hitlerizmus le nem ülepedett háborús lelkiségét. És ha a fasizmus történelmi merénylet volt, akkor még ennél is megbocsájthatatlanabb történelmi bún e lelkiség intézményes biztosítása. Az amerikai trösztök újra fegyvert nyomtak a nácik kezébe és ezzel a restauráció ténye napjaink legriasztóbb valóságává vált. Nyugat-Németországban a fasizmus restaurálásának az állam részéről semmi sem áll az útjában. Adenauer hivatalnokai és katonái kénytelenek rákanyarodni az egyszer már vérrel, könnyel és jajjal kitaposott ösvényre. Dr. Ottó Heinrich Greve szociáldemokrata képviselő a bajor rádióban rezignáltán dokumentálja a má.sodvirágzást: „Németország a legjobb úton van, hogy újra Európa szégyenfoltja legyen. Az elmúlt háború tapasztalatai után azt hittük, hogy fantasztáknak, sovinisztáknak és demagógoknak nem lesz itt több szavuk és terük. Sajnos, minden maradt a régiben." A bonni államban mindenki ott ül a régi helyén: nácibíró és nácirendőr, a náciminiszter és nácitábornok, a náciíró és nácikiadó. Mindenki el van helyezve: állásban és nyugdíjban, talárban és egyenruhában. Weishäuptl, a bajor munkaügyi minisztérium államtitkárának tanúsága szerint, „a bonni állam minden nácivezetőt, aki túlélte 1945-öt, fokozatossan beillesztette apparátusába, a közép- és felsőrangú SS-vezetők 85 százaléka, amennyiben nincs hivatalban, teljes nyugdíjat élvez". A restauráció a fasizmus győzelmét, a nácizmus jogaiba-helyezését jelenti. A restaurációt törvényszerűen nyomon követi az antifasizmus likvidálása. A német kommunista párt betiltásával az első és döntő lépés már megtörtént; az antifasizmus Nyugat-Németországban defenzívába szorult, az antifasizmus a bonni államban újra az ellenállókat, az ellenállást jelenti! Adenauer államában ma nincs kompromitálóbb sžó, mint az antifasizmus, csak annak van nyert ügye, aki nácimivoltára hivatkozhat. Hellmuth Döoke bautzeni tanító 1945ben beadta kérvényét, hogy újra elfoglalhassa 1939-ig betöltött helyét. Kérvényét elutasították, mire újra folyamodott, de most arra hivatkozott, hogy 1944 májusa óta tagja volt a nemzeti szocialista pártnak és az SA-nak, mire azonnal visszanyerte állását. A restaurációt csak az antifasizmus teljes felszámolásával lehet megvalósítani. „Az antifasiszták és ellenállók — államellenes elemek, tehát törvényen kívül helyezendök", írja egy nácilap. A gyakorlatban ez pontosan meg is valósul: a Gestapohivatalnokok állami nyugdíjat élveznek. Miért? Mert az indokolás kimondja, hogy az állammal szemben korrektül jártak el. Hogy ezt az államot akkor az „ezeréves" hitleri birodalom jelentette, tehát egy jogi monstruális képtelenség, az itt és most nem jelent akadályt. Ugyanakkor Mainzban, elárvult gyermekek nyugdíj-kérvényét — kiknek apját Svájcba való szökésekor a hitler-pribékek elfogták és kivégezték, — visszautasították. Miért? Mert a tegnapi nácibírák ma az állam nevében kijelenthetik, hogy e gyerekek apja szökésével a náciállammal szemben nem viselkedett korrektül. Hitler államával szemben korrektül viselkedni, nem jelentett sem többet, sem kevesebbet, mint bűnrészességet vállalni, de ma a bűnösök és megvetettek neve és neme: az antifasiszta, a tegnapi ellenálló és a náciáldozat. A kommunista párt betiltását nyomon követik majd a boszorkányperek, amikor is a régi nácimódszereket kiegészítik a tengerentúli „Amerikaellenes tevékenységet kutató bizottságok" tapasztalataival. A kéz itt kezet mos: az egymásraleltek közösen harcolhatnak az egylidérc: az antifasizmus ér a béke ellen. A restaurálás, vagy jobban mondva a restauráitság, minden nehézség nélküli realizálása a fasizmust katonailag legyőző tényezők egyrészének jóindulata és jóváhagyása nélkül nem képzelhető el. Az amerikai imperializmus itt a szemhunyáson jóval túlmenően — valósággal a bérmaszülö szerepét vállalta. Bérmaszülőnek lenni oly gyermeknél, kinek keresztaoját Hitlernek hívták, nem éppen demokratikus történelmi küldetés. És a restauráltak, valamint az idegen resturátorok mégis nyíltan vallják, vállalják és valósítják a katasztrofális lehetetlenséget, melynek neve: neofasizmus. A magukat újra nyeregben érző nyeregbe segítettek egyik napról a másikra visszatalálnak régi hangjukhoz: a restaurációt elsősorban az önmeztelenítő hajlam, a pökhendi szemtelenség, a provokáló stílus és a tabula rasa exhibicionista gesztusa jellemzi. Az „Anklage" című nácifolyőirat már ez év tavaszán megírta: „Ideje, hogy a félmegoldásokkal szakítsunk és az antifasisztákkal szemben egész munkát végezzünk." Hogy mi az egész munka, azt Buchenwald, Dachau és Osvienczim után nem kell megmagyarázni! Az „Anklage" nyíltan követeli minden antifasiszta szervezet feloszlatását, minden az ellenállásra emlékeztető szobor vagy emlékmű eltávolítását, azon utcanevek megváltoztatását, melyeket az ellenállókról és a fasizmus áldozatairól neveztek el, végül minden olyan kártérítési összeg visszafizetését, melyet a fasizmus áldozatai, illetve hozzátartozói megkaptak. Ezzel egv másik bűvös és döntő szóhoz értünk: kártérítés. A restauráció velejárója a kártérítés. A két szó úgy vonzza egymást, mint mágnes a vasat. Minden reakciós restauráció az anyagi kártérítésben éli ki magát. Hitler „forradalmárai" se csinálhatják máskép. Hitler hadai Párizstól Sztálingrádig, Oslótól Krétáig végigdúlták Európát: öltek, raboltak, égettek. Amikor Hitler hadait legyőzték, mindenkinek volt veszteséglistája emberben, anyagban, testben és lélekben. Nekem is, neked is és millió másnak. Micsoda összegek kerekednének ki abból', ha én is, te is és az összes milliók benyújtották volna a maguk pontos listáját? Ki tudná a rengeteg kárt kiszámítani, amit a hitlerizmus az egyesnek okozott? Az uszítók, a gyilkosok, a rablók és gyújtogatok azonban a restauráció fényénél azonmód benyújthatták számlájukat. Julius Lippert, az „Angriff" volt főszerkesztője és Berlin náci főpolgármestere 80.000 márkára becsüli háborús kárát és annak megtérítését követeli. A helmstedti kerület „Kreisleiterje" Herbert Lehmann, 14 öltönyének árát követeli volt kerületétől. Walter Schröder SS tábornok és Lübeck volt rendőrfőnöke, aki ma 1000 márka nyugdíjat kap, 60 000 márka kártérítést követel villájáért. Ugyanezen Walter Schröder, mint a kártérítés megszállottja 4000 márkás jóvátételt követel bőrbekötött dedikált kincseiért: a Meín Kampfért, Rosenberg és Göbbels „halhatatlan" és „elpusztult" könyveiért. A könyvmáglyákon és más módon millió és millió könyvet pusztíttattak el a Hitlerek, Rosenbergek, Göbbelsek és Schröderek, és most e könyvgyilkosok tákolmányaiért követelhet kártérítést az a rendőrfőnök, aki tudta, látta és posztján maga is irányította ezernyi és százezernyi ember és könyv orgiasztikus pusztulását! A pusztulás és pusztítás aktorai és kéjelgöi ma megrövidítettnek érzik és tudják magukat: restaurációt esi nálnak eredményesen és kártérítést követelhetnek büntetlenül. A Mein Kampf mint kártérítési objektum, a hitlerizmus mint restaurált valóság: Adenauer katasztrófapolitikája kétségtelen és cáfolhatatlan! A fasizmus áldozatainak nemzetközi napján nagy felvonulást tartottak Berlinben Berlin, (ČTK). — Szeptember 9-én, a fasizmus áldozatainak nemzetközi napján a berlini August Bebel téren nagy felvonulást tartottak. A munkásmozgalom lobogóival és az állami zászlókkal feldíszített tér nem volt képes Berlin valamennyi negyedének dolgozóit befogadni. A dolgozók tízezrei gyülekeztek az Unter den Linden sugárúton, az egyetem épülete mellett egészen a Marx és Engels térig. A tüntetés részvevői Németország Kommunista Pártja betiltása ellen és a nyugat-németországi hadkötelezettség bevezetése ellen tüntPtő jelszavakkal transzparenseket vittek. A díszemelvényen VVilhelm Pieck, az NDK elnöke, a kormány tagjai, a párt és tömegszervezetek vezetői, André Leroy, a Fasisztaellenes Harcosok Nemzetközi Szövetségének főtitkára, valamint a Szovjetunió, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia és Nyu gat-Németország fasisztaellenes har cosai foglaltak helyet. A manifesztáción a többi között beszédet mondott Nyikolaj Mihajlov vezérőrnagy. a Szovjetunió küldöttségének vezetője is. Hatojama Moszkvába utazik Peking, szeptember 8. (Üj-Kína) Tokiói jelentés szerint a pénteki minisztertanácson a japán kormány hivatalosan jóváhagyta Hatojama miniszterelnök tervezett moszkvai útját, hogy véget vessen a japán—szovjet tárgyalásokban bekövetkezett holtpontnak. A miniszterelnök isimertette a kormánnyal az új „Hatojama-formulát" vagy „kombinált formulát". Az új formula mindenekelőtt előírja a területi követelések mellőzését. Ä íérv szerint Japán és a Szovjetunió bejelenti a két ország közötti hadiállapot megszűnését és a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét. A terv fertétel nélküli támogatást ír elő Japán ENSZ-f el vételével kapcsolatban. A pénteki minisztertanácson elhat'rozták, hogy az új tervvel kapcsolatos szovjet álláspont megismerése céljából S. Macumotót Moszkvába küldik. Elutazott Angliából a szovjet légierő küldöttsége London, szeptember 9. (TASZSZ) Szeptember 9-én egy TU—104 mintájú repülőgépen Londonból hazautazott a szovjet légierő küldöttsége P. F. Zsigarjov légi főmarsall vezetésével. A londoni repülőtéren a küldöttség búcsúztatására megjelent IvťlawChaprnan légi főmarsall, az Angol Királyi Légierő vezérkari főnökének helyettese és az angol légierő több m&gasrangú tisztje. P. F. Zsigarjov a repülőtéren a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia légierőinek küldöttségcseréje személyes kapcsolatok létrejöttét eredményezte, amelyek az angol—szovjet kapcsolatok erősítését, különösen a két ország repülői közötti kapcsolatok elmélyítését szolgálják. „Mindent megteszünk e kapcsolatok továbbfejlesztése és a barátság megszilárdítása érdekében" — mondotta a szovjet légierő küldöttségének vezetője. A mongol nép tiltakozik az NKP betiltása ellen Ulan Bátor, (ČTK). — Az Unen szeptember 9-i számában közölte a Mongol'Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának tiltakozását az NKP betiltásával kapcsolatban. Németország Kommunista Pártjának betiltása — hangzik a nyilatkozatban — a Mongol Népi Forradalmi Párt és az egész mongol nép felháborodását keltette fel. A Mongol Népi Forradalmi Párt KB ezt a cselekedetet a demokrácia elleni intézkedéseknek minősíti, amelyeknek az a célja, hogy megerősítse a reakciós erőket és hozzájáruljon az európai háború kirobbantásához. A tuniszi belügyminiszter a francia katonai akciók ellen Párizs, (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség tuniszi tudósítójának közlése szerint Mehiri tuniszi belügyminiszter szeptember 8-án Ain-Drahamban beszédet mondott. A többi között kijelentette: „Franciaország az Algéria ellen vezetett háború ürügye alatt katonai akciókat hajt végre Tunisz területén. Nem szabad tűrnünk, hogy Tunisz földje a francia katonaság felvonulási színhelyévé váljék, főképp azért nem, mert baráti ország, Algéria elleni akciókról van szó, amelynek népe a függetlenségéért és szabadságáért küzd." A szovjet kereskedelmi miniszter athéni megbeszélései Athén, szept. 9. (TASZSZ) D. V. Pavlov szovjet kereskedelmi miniszter Athénbe érkezett. Szombaton Papaügurasz görög kereskedelmi és iparügyi miniszter fogadta Pavlovot. Később Pavlov Averoff görög külügyminiszternél tett látogatást. A megbeszélésen eszmeCoere folyt a Szovjetuniót és Görögországot érdeklő kérdésekről. A megbeszélések barátságos légkörben folytak. Pavlov a szaloniki nemzetközi vásár bizottságának meghívására érkezett Görögországba, a ' bizottság vendégeként. A ciprusiak tiltakoznak a francia erők átcsoportosítása ellen Párizs, (ČTK). — A Francé Presse hírügynökség nikóziai tudósítójának jelentése szerint a szalamiszi püspök, aki jelenleg a ciprusi görög-keleti egyház élén áll, az Eleftheria című lapftan elítélte a francia hadierők Ciprus szigetére való áthelyezését. Kijelentette: „A ciprusi nép tiltakozik-a francia katonaság jelenléte ellen, amelynek terveihez a ciprusi lakosságnak semmi köze sincs. A Ciprusra történő haderő-átcsoportosítás arról tanúskodik, hogy Nagy-Britannia nem törekszik olyan megoldásra, amely kielégítené a ciprusi nép kívánságait, vagyis megadná neki önrendelkezési jogát. Ezáltal Anglia és a ciprusi lakosság közötti szakadék' egyre elmélyül." Megkezdődött a bécsi nemzetközi vásár Bécs, szeptember 10. (ČTK) — Ausztria fővárosában szeptember 9-én megnyílt az őszi nemzetközi vásár. Ez a nagyvásár, amely a második világháború befejezése óta sorrendben már a tizedik, terjedelmét, valamint a részvévő államok és vállalatok számát tekintve, eddig a legnagyobb. A Messepalotában és a bécsi Práter kiállítási területén 2600 osztrák és csak 1500 külföldi cég és exportvállalat mutatja be áruit és gyártmányait. A csehszlovák pavilon 1500 négyzetméternyi területet foglal el. Bemutatja a Škoda 440-es autót, a Škoda 1201 személygépkocsi utolsó modelljét, a Javva-CZ és az „ESO" motorkerékpárokat, az Aero-Super repülőgépet és egyéb készítményeket. A zágrábi nagyvásár csehszlovák napja Zágráb, (ČTK) .— A zágrábi nagyvásáron vasárnap, szeptember 9-én* csehszlovák napot tartottak. Délelőtt a csehszlovák pavilon vezetősége által rendezett fogadáson gyülekeztek a város és a nagyvásáron kiállítót' országok képviselői. Nagy érdeklődést váltott ki a csehszlovák divaíbem itató, amelyen vasárnap este a csehszlovák divat legújabb modelljei szereoeltek. Az emberek ezrei egész napon át áramlottak a csehszlovák pavilon két hatalmas csarnokán át, csodálták a csehszlovák gépipar hatalmas alkotásait, érdeklődtek a motorkerékpárok, a gépkocsik, rádiófelvevőgépek és fényképezőgépek iránt. A nagyvásár új pavilonjában tartott csehszlovák kiállításon kívül Zágráb központjában a Csehszlovákiában készített laboratóriumi készülékek kiállítását is megnyitották A leningrádi Svetlana-üzemben ún. félvezetőkből -készítenek mérőkészülékeket. Képünkön az első sorozat gyakorlati lehetőségeit próbálják ki.