Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-10 / 253. szám, hétfő

Egy kizili mezőgazdasági iskolában A mezőgazdasági Tizenhét pár bogárszemü tuvai fiú és leány nézte figyelmesen a táb­la mellett magyarázó fehérköpenyes tanár mozdulatait, amikor belépten a kizili mezőgazdasági szakiskola . har­madik osztályába. A tanulók szorgal­masan jegyezgettek íü^teiyj^ — Megállunk egy kicsit, hogy részle­tesebben megismer­jük az infekciós * megbetegedések okait. A méhecskék betegsége majdnera minden esetben a gyomruktól ered. Aj első ilyen infekciós betegség a nozema­toz — magyarázta, a tanár a diákok-* nak. Közben képe-* ket vett elő, fel­akasztotta őket a táblára. A képek a betegségek kóroko­zóit ábrázolták. Pálcájával mutogatott az egyes ábrák­ra, magyarázatot fűzve mindegyikhez. A tanterem falán Liszenko, Micsurin, Pavlov nagy orosz természettudósok képei alatt növények, bogarak ábrái­nak egész sora függött. Tele volt vele a tanterem fala. Az ablakok előtt pe­dig sokféle virág, növény és még egy citromfa is. Citromfa Szibériában ? — néztem nagyot a biológiai szertárban. Hisz itt olyan hidegek szoktak lenni, hogy a fagyott tejet zsákban viszik a piacra. És a melegövi fa mégis él, nő, sőt gyümölcsöt is hoz. Ennek az a magya­rázata, hogy itt Kizilben ugyanannyi a napos idő, mint a Krimi félszigeten. Borult, vagy esős idők errefelé nincse­nek. Egész éven át télen vagy nyáron kék az ég és vihar vagy eső sohasem tart néhány óránál tovább, s utána is­mét kitisztul az ég. A Kék folyónak elkeresztelt Jeniszej a kék égtől kapta a nevét, mert a folyó felszíne vissza­tükrözi az ég kék színét. Egyszóval a sok növény között jogosan foglal he­lyet a melegövi citromfa is. — Befejeztem az előadást — riasz­tott fel gondolataimból a fiatal állat­orvos. — Van valakinek kérdése az elhang­zott anyaghoz? Nincs? Akkor ellenőrző kérdésekkel mégegyszer átismételjük az anyagot. — Karakuske Csadu! Milyen infek­ciós betegségeket ismersz a méhek­nél? Fekete szemű és hajú, tagbaszakadt fiú állt fel és értelmesen válaszolt a kérdésre. Majd még fiúk és lányok vá­laszoltak a tanár kérdésére. Tovább azonban már nem kérdezett, mert csengettek. Kikísértem a folyosóra Szulimov Alexander Dmitrievicset, az nemzetiségű. Az államtól ingyen lakást, ellátást és ruházatot kapnak, amit jó tanulmányi eredménnyel hálálnak meg. A tuvai nép nemcsak munkában válik ki szorgalmával, haňem a tanulásban is. A tuvai diákok egytől egyia mind . vagy jeleMi; fi LarwfmSflj* arred­Szurimov Szása és Sura fiatal tanárok Omszkból jöttek Tuvába állatorvost, aki egy másik szertárba vezetett, ahol a felesége tartott elő­adást. Itt a növények anyagösszetéte­lével foglalkoztak a jövő agronómusai, és úgy látszik annyira érdekes lehe­tett számukra ez a tantárgy, hogy to­vább folytatták megfigyelésüket a mik­roszkópon a csengetés után is, mikor mi beléptünk a terembe. Ez a négyéves mezőgazdasági iskola nagy szaktudású agronómusokat és zootechnikusokat nevel. Az iskola nagyon jól fel van szerelve laborató­riumokkal, szertárral, mikroszkópokkal és minden segédeszközzel. Biológiát, vegytant tanulnak itt azok a diákok, akiknek szülei még nem is olyan régen csak először láttak burgonyát, kukori­cát ezen a vidéken, vagy akik az álla­tok megbetegedését rossz szellemek büntetésének vélték és mindenféle hó­kusz-pókusszal, varázslattal próbálták gyógyítani az állatokat. Ezek a fiatal iskolázott tuvaiak már nem hisznek a babonában, mert meg­ismerték a tudomány világát, a bioló­giai törvényeket, megtanulták megelőz­ni a fertőző állatbetegségeket. Az iskola 500 diákjának fele tuvai ÜJ SZÖ 1956. szeptember 10. iskolában e redlftényéséh dolgozik airo­da Imi kör ményt érnek el, ami más iskolában nagy ritkaság. A valamikor elhagyott vidéknek se­gítségére száz és száz szovjet hazafi sietett Szibériába a Szovjetunió ipari vidékeiről, hogy tudást, műveltséget, szaksegítséget hozzanak a tajga szü­lötteinek. S ezek között volt Szulimov állatorvos is, akivel nemrég ismerked­tem meg és akinek ifjú felesége szin­tén pedagógus. — Omszkból jöttünk mindketten. Én 1954-ben, Sura pedig a múlt év­ben — mutatott feleségére Szulimov elvtárs. — Komszomolisták vagyuuk mindketten, én októbertől tagjelölt i*. Saját kérelmünkre küldtek ide mind­kettőnket. A komszomol szervezetben mint titkár dolgozom. Nagyon meg­tetszett nekünk ez a vidék és az itt élő testvéri tuvai nép. Többet nem mondott magáról, de annál többet beszélt az iskoláról, a diákokról, a tanulásukról. Sorba jár­tuk az osztályokat, benéztünk a pél­dás rendbén lévő hálószobákba is, amelyek ugyanabban az épületben voltak. — Hová való vagy? — állítottam meg egy mellettem elhaladó diákot. Oroszul válaszolt. — Én a Baj-Tajgiuszk-i járásbai Mumakesi faluba. Ott laknak a szü-! leim, kolhozban dolgoznak. — És hol fogsz dolgozni, ha vég­zel? — Otthon a falumban — válaszolta határozottan. Visszatér falujába 4 tajgához, amelyet kiskorától megsze­retett és elviszi oda a tudományt^ amit az iskola ad neki. Az iskola udvarán egy csoport diák ültetett, öntözött kis parcellákon. Kannával a kezükben szaladgáltak a vízvezetékhez és vissza és nagy gonddal öntözik meg a paradicsom és paprika palántákat. De nemcsak az iskolai parcellákon végeznek gyakor­lati munkát, hanem kint a széles búza­és kukoricatáblákon is. A harmadik és negyedik osztályosok tavasszal kötelező 2 hónapos gyakorlatra men­nek ki szovhozokba, kolhozokba. A zootechnikusok pedig a vágóhídra és az állatkórházba járnak el taná­raikkal megismerni az állatok egyes szerveit. Igy tehát az elméleti tudás szoros kapcsolatban van a gyakorlat­tal is, és az iskolát végzett diákok már mint tapasztalt szakemberek lép­hetnek akárhol munkába. A tanári szobában Hermenko igazgató, Kolesznyikov és Nazarov tanárok beszélgettek az iskola prob­lémáiról. Mikor beléptem a szobába és bemutatkoztam; mindannyian kí­váncsian vettek szemügyre. — Ugyan mi hozta magát ilyen messzire hazájától? — kérdezte az igazgató. — Rokonaink laknak itt Kizilben — válaszoltam kérdésére és szívélyesen elbeszélgettünk egymással. Érdeklőd­Újjáépítik Zadart Belgrád, (ČTK) — A jugoszláv épí­tészek Dalmácia ősrégi városának, Zadarnaik újjáépítésével foglalkoznak. A második világháborúban 72 súlyo* bombatámdaás elpusztította azt. ami! j Zadar szigetén kétezer év alatt fel- > építettek. 1 Zadar város népi bizottsága 1953-' j ban versenypályázatot írt ki a sziget',^ újjáépítésének tervére, amelyben 14 > közismert építész vett részt. ,j Az énítkezési munkálatok már fo- } lyamatban vannak. Évente fél milliárd , dinárt fektetnek az építkezésekbe. Az építészekre nehéz feladat "ár, meg kell őrizniök Zadar város történelmi jelle­gét és megoldani a levegős, tágas, kor­szerű lakások kérdését is. : tek a mi mezőgazdasági iskoláinkról, szövetkezeteinkről, iparunkról. — Nálunk az iskolát végzett fiatal szakembereknek nagy tekintélyük van a szovhozokban és kolhozokban. Le­het az 18 éves fiú vagy leány, de idősebb kolhoztagok is meghallgatják tanácsaikat, véleményüket — magya­rázta Kolesznyikov tanár. Erről magam is meggyőződtem a kolhozokban, a szovhozokban, ahol a brigádvezető (csoportvezető) agronó­mus és zootechnikus funkciókat mind fiatal, szakiskolát végzett komszomo­listák töltötték be. Megtudtam, hogy a tuvai autonóm kerületben ebben az ötéves tervben 85 százaié <kal emelkedik a középisko­lák száma és 35 százalékkal a tanulók száma. 1960-ban már tízszer annyian ; végzik el a tízéves középiskolát, mint 1955-ben. Üj pedagógiai iskola nyílik meg Kizüben és minden középiskolában bevezetik a politech­nikai nevelést. Még sokat beszéltek a z isko­láról, a diákokról ezek a lelkes taná­rok. Beszéltek a komszomol-szervezet munkájáról, amely legnagyobb táma­sza a tanári karnak. Elmondták, hogy az iskolának van saját tánc-, zene­és énekegyüttese, amely tuvai nem­zeti dalokat és táncokat tanul és gyakran lép fel a közeli kolhozokban. Beszéltek az iskola sikereiről, amely annyira a szívükhöz nőtt ez alatt a né­hány év alatt. Együtt örültem én is velük, a tuvai nép sikereinek. Horváth Sándor A Bolgár Népköztársaság legfontosabb szénlelőhelye a Rodopei-szénmmjence. Képünkön: drótkötélpályán <saaUí»|ák a bányákból a --r-~t .ľriKct^ íjrapóM Az NDK-ban a schwarzei VVilhélm Pieck műselyemgyárban készül a ked­velt perlon. A perionból gyártott női harisnyát, fehérneműt, ruhaanyagot, kefét, hálót, szőnyeget és bőröndöt szívesen vásárolják. Igen tartósak a perionból készült fookefék. A csancstmi első kínai gépkocsigyárban az ifjúsági mühelv figyelemreméltó munkasikereket ér el. A kétéves tanfolyamokon kiképzett ifjúmunkások az alvázak osztályán a hátulsó kerekeket szerelik. A prágai energetikai központi fcfub ki­állítási helyiségében e napokban be­mutatták az NDK-ban készült energe­tikai-. vegyi- és bánvászati szabályozó és mérőkészülékeket. A szakemberek körében nagy sikere van a gázanali­zátornak Fehéroroszországban a minszki Gastell­knlhozban nagy figyelmet szentelnek az állattenyésztési termelés fokozásá­nak. A kolhoz nyári sertéshizlaldájának' képe Ez év augusztusában megnyitották a sanghaji képtár­ban a kínai képzőművészek második országos kiállítását, amelyen Kína valamennyi tartományából 760 képet állí­tottak ki. A képek eav részét Pekingből küldték Sanghaj­ba, ahol ez év júliusában tartották meg a nagy képző* művészeti kiállítást. „Üt ban hazafele" — Csou Csan-ku Csekian tarto­ii.*.. mánybeli festőművész alkotása. „A Jangce-folyó n", Csun Cse-sien pekingi festő műv e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents