Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-09 / 252. szám, vasárnap

• . • . s s • mm HB mrnSsm m H Néphadseregünk a béke őre Bulgária egyik új ipari központja Madana. Képünkön az utóbbi években épült korszerű bányászlakónegyed egy részletét látjuk. A BOLGÁR NEP EPITO SIKEREIRŐL uiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiitiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiii i :• i.iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii.iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii felszabadulásának 12. évfordulóján bolgár nép a hatalmas szovjet hadsereg segítségével 1944. szeptember 9-én örök időkre véget vetett a monarchista-fasiszta uralom­nak. Bulgáriában a nép vette kezébe sorsának intézését. Szélesre tárultak az ország általános fejlődésének táv­latai. Bulgária Kommunista Pártjának történelmi nevezetességű V. kong­resszusán a marxista-leninista tanok és a Szovjetunió világtörténelmi ta­pasztalatán rámutattak arra, hogy az ország népgazdasága fellendítésének érdekében rendkívül fontos a nehéz­ipar kiépítése, mely a nemzetgazda­ság technikai felszerelésének és a nép életszínvonala emelésének alapja. Ezért a tökeberuházások legnagyobb részét a nehézipar fejlesztésére for­dították. Meg is lett a kívánt ered­mény. 1954-ben a termelési eszközök ipari gyártása az 1939. évhez viszo­nyítva 954,2 százalékkal emelkedett. A nehézipar fejlesztésének fő elve az, hogy azokat a nehézipari terme­lési ágazatokat kell kiépíteni, ame­lyek számára az országban megvan a megfelelő nyersanyagalap. A szovjet és bolgár geológusok földtani kutató munkáilatai meghozták a várt ered­ményeket. A lelőhelyek készletei a legtöbb esetben túlhaladták a felté­telezett mennyiséget. A megállapított készletek alapján gyors ütemben, fejlődött a köszénbá­nyászat. 1952-ben, még az elsó öt­éves terv befejezésekor a szénbányá­szat elmaradt a népgazdaság szükség­letei mögött. Bulgária Kommunista Pártjának VI. kongresszusa feladatul tűzte ki a dolgozóknak, hogy az el­maradást behozzák. A következő évek­ben ez sikerült is. Amíg 1939-ben a széntermelés 2 298 000 tonna volt, 1952-ben már 7 410 000-re emelke­dett és 1955-ben elérte a 10 046 000 tonnát. 1956 első felében 5 290 000 tonna szenet, vagyis 420 000 tonná­val többet bányásztak, mint 1955 el­ső felében. Ezzel biztosították a la­kosság, az ipar és a közlekedés szén­ellátását. A szénlelőhelyek jó kilátást nyújtanak a következő évek termelé­sére. legutóbbi öt év folyamán az országban első ízben két he­lyen is leltek kőolajat. A nyers kő­olaj egy részét Bulgáriában, más ré­szét pedig Csehszlovákiában, Magyar­országon és másutt finomítják. Bulgária jelentős sikereket ért el az érctermelésben. Fokozódott az ólom-, cink-, réz-, vas- és mangán­érc-bányászat. Ennek köszönhető a vas- és színesfémkohászat fellendü­lése. A népi kormány vetette meg a gép­ipar alapjait, ameiy hatalmas fejlő­Buigária az utóbbi években egyik utol­só helyről a 17-ikre ugrott a világ széntermelésének táblázatában. 1955­ben 10 millió tonna szenet bányásztak, ami azt jelenti, hogy egy lakosra 1340 kg jut. Az ország legnagyobb szénlelő­helye a Rodope szénmedence. Képün­kön Szlavko Totev főmérnököt és Lju­ben Petro ifjú bányászt látjuk a Gjud­nerszka tárnából. désnek indult. 1955-ben a gépipar ter­melése elérte az 1948. évi termelés tizenegyszeresét. Az országban soro­zatosan gyártják a gazdasági gépek fajtáit. Gyártanak gyümölcs-, zöld­ség-, hús- és halfeldolgozó-gépeket, szivattyúkat, fémmegmunkálö-gépe­ket, gőzkazánokat és trolibuszokat. A vegyiipar rövidesen az ország népgazdaságának elsőrendű ágazatává válik. A vegyiipar terjedelme 1955­ben az 1951. évhez viszonyítva csak­nem négyszeresére nőtt. A műtrágya évi termelése már túlhaladja a száz­ezer tonnát. Dicséretesek az építkezési anyagok, a tégla, a tetőfedőcserép, cement gyártásánál és az épületfa feldolgo­zásánál elért eredmények. ~ i ulgária nehézipara gyártmá­nyainak egy részét külföldre szállítja. A Kínai Népköztársaság, In­dia, Burma, Indonézia, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság, Egyip­tom és az arab államok vásárolnak Bulgáriától mezőgazdasági és építke­zési gépeket, famegmunkáló és külön­böző készülékeket gyártó gépeket. Bulgária Lengyelországnak elektro­motorokat, Jugoszláviának trolibu­szokat ad el. A nehézipar létrehozásával és fej­lesztésévei lefektették Bulfáriíbart' vá' szocialista építés szilárd alapjait. A pártnak és a kormánynak a nehézipar fejlesztésére irányuló politikájával az egész bolgár nép egyetért. munkások, technikusok és mér­nökök, akiket áthatnak és lel­kesítenek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának és a Bul­gária Kommunista Pártja áprilisi ülé­sének határozatai, bátran haladnak a szocializmus kiépítésének Bulgária Kommunista Pártja által kitűzött he- jj lyes útján. Ezen az úton szeptember * 9-én, új, nagy munkasikerekkel fo- fj gadják felszabadulásuk 12. évfordu­lóját. Csehszlovákia népei örülnek a bolgár nép sikereinek és kívánnak neki további sikereket a szocializmus építésében. S. L. Fontos az óvatosság Egy hónapon keresztül ellenőriztem a katonai jármüvek utcai forgalmát, Azelőtt több helyről, többektől hallot­tam, hogy a katonai gépkocsivezetők az utak rémei. Természetesen nem mind. Sajnos azonban előfordulnak esetek, mikor a katonák megszegik a forgajmi szabályokat. Sok fiatalnak a célja, hogy gépko­csit vezethessen. Mikor ezt eléri, ele-' inte óvatos, nagy figyelmet fordít a vezetésnek. De mikor már megszok­ják az utazást és már nem bizonyta­lanok a vezetésben, vakmerőbbé vál­nak. Gyakran gyorsabban megeresztik a kocsit és nem egy esetben ez sze­rencsétlenséghez vezet. íme egy példa: Egy Tátra 600 gépkocsi vezetője Prágá­ból Žilinába utazott. Az út vizes, sikos volt. A sebességmérője ennek ellenére 90—100 között mozgott. Űtban egy kanyart későn vett észre, gyorsan fé­kezett, csúszott egyet és az árokba került. Az autó megrongálódott, a gépkocsivezető megsebesült és még erre föl büntetést várhat. A legtöbb szerencsétlenség oka a forgalmi szabályok be nem tartása. Ka­tonai gépkocsivezetők, ne használjá­tok az atat versenypályának. Kružliak Béla. tiszt. A repülőnap utári sem lankad piló­táink és repülő­mechanikusaink igyekezete az ál­landóan jobb eredmények el­éréséért. Képünk az idei repülő­napon bemutatott helikopter kar­bantartóit mutat­ja be munka köz­ben. A repülés előtt és után a legnagyobb por?"* tossággal vizsgál­ják felül a gép alkatrészeit, hogy a pilóta teljesen megbízhasson gé­pében. A képün­kön látható heli­kopter a repülő­napon egy ágyút szállított és ra­kott ki a repülő­téren. A Mongol Néphadsereg együttese katonáink között A Mongol Néphadsereg Ének- éš Táncegyüttese nyitrai fellépése után ellátogatott a nyári kiképzőtáborunk­ba. Az előadás napján nyomott volt nálunk a hangulat. Esni kezdett. A hangulat az időjárás szerint válto­zott. ; Délután már csendesedett, mi­kor a hatalmas amfiteátrumunk felé mentünk. Rajtunk kívül autóbuszokon polgári személyek is jöttek a környék­beli falvakból, városokból. Öt órakor, amikor megkezdődött a műsor, már nem esett. Gyönyörű mongol népdalok, népi és régi klasszikus mongol táncok felvált­va ragadták magukkal a nézőket. Ami-' kor az együttes a Testvériség táncával befejezte műsorát, mindannyian a vi­szontlátás reményében búcsúztűnk tő­lük. Nagyon megkedveltük Őket két­órás fellépésük alatt és reméljük, hogy viszontláthatjuk még őket. Ádám Barna, közkatona. Felderítők gyakorlatozása Szibéria hatodik ötéves terve A XX. PÁRTKONGRESSZUS irány­elveinek alapján a legközelebbi évek­ben Kelet-Szibériában és a Kazah Szovjet Köztársaságban gyors ütem­ben hatalmas beruházási építkezése­ket kell véghezvinni, melyek fellendítik az ország keleti részeinek iparát és természeti gazdagságának kihasználá­sát. Az irányelvek szerint Szibériában a hatodik ötéves tervben 54 gépipari üzem épül, melyek szerszámgépeket, útépítőgépeket, villanymotorokat, vil­lanymozdonyokat és egyéb gépeket fognak gyártani. Három nagy kapa­citású alumíniumgyár és hat különle­ges kohóüzem épül évi 400 ezer tonna öntöttvas feldolgozására. Mindez Szi­béria keleti részeiben épül a követ­kező öt év alatt. Az egyik alumínium­gyár építését már meg is kezdték Ktasznojarszk közelében, a bauxit lelő­neíyén. *** A GYÁRAKBA, üzemekbe szakembe­rek, mérnökök, iskolázott munkások ;s kellenek. Ezért nemcsak gyárak, vízi­erőművek, de közép- és főiskolák épí­tését is tervbe vették a szovjet embe­rek. 70 közép- és szakiskolát építenek Szibéria ipari központjaiban. Főiskolák egész sora nyílik meg a következő években. Irkutszkban 10 000 hallgatót befogadó főiskola létesül korszerű la­boratóriumokkal, felszereléssel, gé­pészmérnöki, bányamérnöki és poli­technikai szakkal. Omszkban gépész­SZÁMOK ÉS ADATOK mérnöki és útépítőmérnöki főiskola létesül, Kemerovban bányamérnöki, Baruancban pedig mezőgazdasági fő­iskola nyílik meg. Ulan-Udeban is megnyílik egy zootechnikai főiskola. Ezekbe a főiskolákba már a hatodik ötéves tervben sok ezer szovjet ifjú iratkozik be, hogy tudománnyal, szak­tudással felfegyverkezve vegyenek részt Szibéria iparosításában, a ter­mészet meghódításában. SZIBÉRIA belsejében óriási kiterje­désű erdők várnak ősi állapotban a kitermelésre. A tudósok kiszámították, hogy csak a krasznojarszki kerület erdei évente annyi faanyagot adhat­nak az iparnak, hogy elszállítására 32 km hosszú vonatszerelvényre lenne szükség. És fatartalékban nem is a krasznojarszki kerület áll až első he­lyen, hanem az irkutszki, amely kime­ríthetetlen gazdag erdőkben és 300 millió köbméter fával rendelkezik. Ez a kerület válik a hatodik ötéves terv­ben a fafeldolgozó-ipar központjává, ahonnan sok millió köbméter deszka, szálfa, épületfa, faszesz ée más ter­mék kerül ki. A krasznojarszki ke­rületben Maklakovo falu mellett már építenek is egy hatalmas fafeldolgozó­üzemet évi 5 millió köbméter fa fel­dolgozására. * * * * * SZIBÉRIA gabonatermelése a hatodik * ötéves terv végén kétszerese lesz az JJ Oroszországi Szovjet Szocialista Köz- * társaság 1940. évi gabonatermésének. J A Szovjetunió Minisztertanácsának leg- £ utóbbi határozata értelmében Üzbe- J kisztán és Kazahsztán területén ter- £ mékennyé teszik a Golodnaja-sztyep- 5 pet. Hatalmas öntözőberendezés és w csatorna felépítésével 300 ezer ha JJ puszta sivatagot fognak bekapcsolni az a öntözési rendszerbe, amelyen már JJ 1962-ben 320—340 ezer tonna gyapot- f, termésre számítanak. Az öntözött te- J rületről 600 km hosszú betonút fog * vezetni a városokba. 8 Horváth Sándor* Hadseregünkben a Jegnépszerűbb versenyek közé tartozik a felderítő egységek között folyó verseny. A verseny folyamán nemcsak a testi felkészültséget és a mesteri lövést értékelik, hanem a bátorságot, kezde­ményezést és a kitartást is. Kirchner tiszt szakaszában a ka­tonák elhatároz­ták, hogy kemé­nyebb kiképzésen vesznek részt, hogy Philip tizedes győztes alakulatá­val sikerrel mér­hessék össze ere­jüket. A felderítők éjszakai kiképzésen vettek részt. Éjféli riadóval kezdő­dött, De nem az országúton mentek. Réteken keresztül, hegyre fel, pata­kokon át. Egyik kilométert a másik után tették meg az éjszakai sötét­ségben, míg végre eljutottak a kb. 30 kilométernyi távolságban levő cél­ponthoz. Rövid pihenő után újabb feladatot bíztak rájuk: Meg kellett állapítaniok az elszállásolás lehetőségeit. Délelőtt tábort ütöttek és mindenki maga fő­zött. Este saját műsoruk mellett szó­rakoztak. Következő nap úszókiképzés volt csónakversennyel. Délután a politikai előkészítés befejeztével átkeltek a fo­lyón. Ez azt jelenti, hogy legelőször körülbelül 7—8 méter magas fára kell felmászni és a lengő kötélen kell átvetődni a túlsó partra. A felderítő­nek mindezt tudnia kell. Amikor a szakaszparancsnok befejezte a ma­gyarázatot, éppen befejeződött a tér­Menetelés a „fertőzött" terepen. kép szerinti menetelés előkészítése. Én is velük mentem. Nem bántam meg. Láttam, hogy olyan biztosan ha­ladnak a terepen, mint mások a sző­nyegen. Igaz, hogy a verítékcseppek fáradtságról beszéltek. Az út másik felét változatosság kévéért gázálarcokban tették meg a „fertőzött" területen keresztül. Azt gondolják ugye, hogy nem voltak irigyelésre méltók? Én is azt hittem az első pillanatban, de amikor mér­legeltem, hogy az aránylag rövid nap­pali menetelés mi mindent követel tőlük, megváltoztattam nézetemet. Irigykedhetünk rájuk — irigyelhet­jük tőlük a lelkesedést, amit a sza­kasz minden tagja belead a felderítő egységek közötti versenybe. J. Podbrany kapitány. U J SZÖ v 1956. szeptember 9. /

Next

/
Thumbnails
Contents