Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-08 / 251. szám, szombat

lACľiicaoa l JSkandiyiáoiáb a n Bemutató előadás Bergenben Bergen a hegyeken és a hegyek között terül el. Hét Ilyen hegyet számolhatunk össze, amelyek a város cíSšä-ében iš megtalálhatók. Az ú. n. „öreg város" a Waagen kikötő öböl körül fekszik. Öreg, magas, piros, zöld, sárga színű faépületek, kis ablakokkal, piros tetővel; hosszú utcácskák, egyemeletej épületek, amelyek inkább magasabbak, mint szélesek. Ez az oreg Bergen. Egyetlen szikra, erősebb szel elpusztíthatja azt az emléket, amoly a régi Norvégiára emlékeztet. Az új Bergent 1916-tól tartják számon. Az akkori nagy városégés után a régi romok hamvaira épült. Többemeletes épületek, hosszú, széles • utcák, neonreklámok, villamosok, elegáns taxik — ez az új Bergen. Két nagy meglepetés várt itt bennünket. Középiskolában tanulta.ri, h ,gv az évnek 365 napja van, és a 355 nap alatt Bergenben esik az eső. A város ugyanis Európának a legtöbb csapadékban bővelkedő helye. S mégis, mióta itt vagyunk, állandóan gyönyörű, meleg napsütéses az idő. A polgár..,

k szerint ilyen hosszantartó (3 nap) szép idő nem volt hárem év óta. Ez volt tehát az első meglepetés. A második pedig a bemutató előadás. A „KonsertIII. paleet" a város szívében van. Itt léptünk fel először. Oj, közepes iiiéretű a színház, az újságírók és a fotoriporterek fellépés előtt nagy számban elfoglalták a nézőteret. Bíztunk magunkban, mégis mindenkiben izgalom vibrált, mert hallottunk az északiak hidegségéről, zárkózottságáról. Azonban mindenkiben ott élt a vágy, hogy sikert arassunk a mi egyszerű, friss népi művészetünkkel, hogy meghódítsuk a közönség szívét. Otthon szeretik együttesünket, ismerik műsorait, és 'előre tudjuk, hogy egy-egy mozdulatot, dallamot, ötletet hogyan fogad a közönség. A helyzet külföldön más. Minden egyes műsorszámnak ki kell harcolnia polgárjogát. Többet kell nyújtani, mint egyszerű látványosságot. Hanem az első szám után mindjárt felcsattan a „vastaps". A közönség elvesztette északi hidegségét. És ez a tetszésnyilvánítás nem szűnt meg. Az utolsó szám befejeztével szintén tapsviharban fejezte ki a közönség tetszését. A bemutató előadás részvevőit éppen azzal nyertük meg: az egyszerűséggel, az őszintességgel és a fiatalsággal. A bergeni újságok nagy elismeréssel írtak rólunk. A Bergens Arbeiderbald (1956. aug. 22.) ezt írta: „Nehéz szavakat találni a közönség élményére, amelyben a Lúčnica tegnapi előadásán részesítette. Az utóbbi évek során városunkban több kiváló exotikus együttes volt, de amit a Lúčnica 85 fiatal tagja mutatott, az valami más, egészen új volt. Ami nagyon hatott rám: a fiatalság, a mosoly, a végtelen "röm. Az első számmal teljes győzelmet arattak a közönség felett." A cikk az énekkart orgonához hasonlítja, amely a legfinomabb pianiszszimóból, hirtelen crescendóval a tuttiba megy át. A közönség a pontosságot, a ritmust és a tökéletes kidolgozást csodálta a táncokban. „Műsor után a közönség szinte elbűvölten ült a helyén" — írja tovább a cikk. Lehet, hogy ezek erős szavak, de nem túloznak. A taps óriási volt, és az együttesnek sok számot kellett ismételnie. A bemutató előadásnak Bergenben hatalmas sikere volt. Hasonlóképpen írnak a Bergens Tidende és a többi újságok is. Minden reményünk megvan arra, hogy Bergen után Oslo, Malmö, Stockholm, Koppenhága szeretetét is megnyerjük. Bergen, 1956. augusztus. Ing. Tölgyessy György A nemzeti bizottságok jogköre a decentralizáció után Járási Csemadok-nap Vámosladányban Lehet-e szebb célja kultúrális dolgozóinknak, mint mosolyt varázsolni a falusi ember arcára, örömet és megelégedést váltani ki szívében, elnyerni tetszését, elfeledtetni napi gondjait? A felelet kétségtelen: kötelességünk ez s erre kell törekednünk minden alkalommal. Ezt a célt szolgálta a lévai járás Csemadok-napja is és hogy ennek eleget tett, bizonyítja, vagy 1700 néző, vámosladányiak és környékéről valók, mindazok •''.dk elragadtatva végignézték e Csemadok-nap műsorát. Külön élenényt r'elentett figyelmük, a sok előre-hajló arc, amelyeken a ráncok lassan elsimultak, a komorság feloldódott és ime: mosolygott az ember. Egyre jobban meggyőződtem arról, hogy érdemes és hasznos iiyen napot rendezni, sőt, figyelembe véve gyümölcsöző eredményét, erkölcsi kötelesség is. A vámosladányi siker példa, hegy lehet és kell is — most már csak az a fontos, a többi járás is vonja le a tanulságot és rendezzen hasonló ünnepséget. A sikerhez nagyban hozzájárult a gondos felkészülés, a jó szervezés. A lévaiak külön rendező bizottságot választottak, amely gondoskodott a színhely berendezéséről, a műsor összeállításáról és a propagációról. Nagy az érdeme a Kerületi Népművészeti Tanácsadó dolgozóinak is, akik rendszeresen meglátogatták a fellépésre készülő csoportokat és szakszerű tanácsokkal látták el őket. A műsor három óra körül kezdődött, de a kíváncsi közönség, különösen a környékbeliek, már jó egy órával előtte elfoglalták ülőhelyeiket, mitsem törődve a perzselő napmeleggel. Ogy vették ezt a napot, mint kirándulást és felkészültek szatyrokkal, csomagokkal annak rendje-módja szerint. A szükség találékonnyá teszi az embert. Hamarosan mindenki egy leveles ágat szerzett, ezzel védte arcát az égető sugaraktól. A műsort a ladányiak népi zenekara kezdte el ropogós magyar rsárdásokkil. A következő műsorszámokban tánc, ének és szavalat váltakozott. Nagyon tetszett a közönségnek, hogy egy-egy számot a falu, illetve a szövetkezet jč munkásainak ajánlották. Nagy sikert arattak Mészáros Erzsók és Gerőffi Ildikó, akik több táncban felléptek. Ezek á fiatalok, nyolc-tizenkét éves lányok biztató ígéretei a lévai járás tánccsoportjának. Dvorzsák elvtársnő, aki a táncokat betanította, szép, eredményes munkát végzett. A pöttömnyi Holosic Katóka, a gyors lábacska nevű tsneoc járta nagyon kedvesen és elragadóan. A kálnai helyi csoport fiataljainak tánca gyakorlottságra vallott, éneküknél azonban megérzett a jó "ezetés hiánya. Kucs Gyula, alsószecsi szövetkezeti tag előadta saját versét, amelyben figyelmeztet: szeressük és ápoljuk édes anyanyelvünket. Szavalata megragadta a hallgatók figyelmét. Szünet után a lévai színjátszók előadták — immár 49-edszer — a Csárdás királynőt. A tapsvihar, amellyel előadás után a lévai együttest i"ették, a megelégedettség kifejezője, de ugyanakkor intés is a lévaiaknak, hogy népszerűségüket értékes színművek előadásával megalapozzák. Az előadás után táncra perdültek a fiatalok, de lassan az idősebbek is bevegyültek a táncolók közé. Voitak, akik dalba kezdtek. Lámpák fényétől átszőtt légben hullámzott a vidám--ftt-ešŕet-. - . ^-aŕs^ŕíwťsfť^ŕí ság, a jókedv. Egészen más nap volt ez, elütő a falusi élet egyszerű köznapjaitól. Az ünnepség szervezői boldogan nézték a mulatozókat, elégtétellel érezték, hogy kellames órákat szereztek a vámosladányiaknak és a környező faluk lakóinak. Kívánatos volna, hogy más járásokban is ennyi önfeláldozással, ennyi szeretettel és kötelességtudással rendezzentk Csemadok-napokat. Petrik József Mihail Szvetlov:* Ql<CilrLaii(L Poroszkáltunk avagy vágtatva repültünk, szilaj huszárnóta repdesett telettünk. Ezt a dalt susogja máig is a szél végtelen sztyeppéink zsenge zöld füvén. De az én bajtársam más nótát dúdolt, messze földről szólót hordott, hordozott hazai mezőkön, ezernyi csatán: Granada, Granada, drága Granadám! Soha el nem hagyta, bele nem fáradt. — Miért bántja a fiút a spanyol bánat? — kérdi Poltava, a charkovi róna: — Mit sirat, miről szól, testvér, a nóta? Mért Spanyolországról dalolsz, te legény, az árvalányhajas puszta közepén? A dalt, mely termette, hol van a határ: Granada, Granada, drága Granadám. Megszólalt csendesen, halkan a legény: — Testvérek, Granadát könyvben leltem én. Muzsikál a neve, mint a fuvola, Spanyolországban van az a Granada. Otthagvtam hazám, csatába megyek, a népnek adni a spanyol földeket. Arťa járok most, hol arat a halál — Granada, Granada, drága Granadám. Viharként vágtattunk nappal, éjszaka, csatazaj kisért, az ágyúknak szava, s bánat-nyirettyüvel húzza svadronunk az időnek húrján vad huszárdalunk. Hol már a te nótád édes egy-komám: Granada, Granada, drága Granadám! Golyó kaszálta le a szegény kenyerest, úgy maradt először üresen a nyereg... Őrt állt a test felett a hold kék sugara s hallgatta utolszor, hogy susogja: Gramda... Nem tudom, hová lett máig, merre tart. Itt hagyott a bajtárs, elvitte a dalt. Azóta nem csendül fel a nóta már: Granada, Granada, drága Granadám. A halott: halott, — a svadron tovább rohant és zúgta szilajon végesvégig a dalt. Felettünk csend s lábunk alatt sarjú mező, nyugat bársonyára könnyként hull az eső. A sztyeppén az élet új dalokat vetett, régi nóta után, testvér ne keseregj. Feledd el, temesd el, sohse sirasd, már — Granada, Granada, drága Granadám! Fordította: Babos László A szlovák nemzeti szervekre vonatkozó alkotmánytörvény mellett az 1956. július 24-én kelt 1938-as számú decentralizálásra vonatkozó kormányhatározat további okmányt jelent, mellyel Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciája határozata értelmében hozzájárulnak a szocialista demokrácia elmélyítéséhez hazánkban. Ha azt akarjuk, hogy a dolgozók a leljetö legnagyobb mértékben részt vegyenek az állam és a gazdaság irányításában, akkor a gazdasági és kulturális élet alapvető kérdéseire vonatkozó döntést az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságokra kell átvinni. Csupán, ha fontos kérdésekről van szó, akkor kellene a döntést magasabb szervekre bízni, mert ha a helyi jelentőségű dolgokról helyben fognak dönteni, úgy élénkebb, közvetlenebb lesz az ér deklődés és emelkedik a dolgozók sokoldalú készsége az akciókban való kezdeményező és teremtő részvételre. Elesnek az eddigi közbeeső szervek, a levelezés és az utazgatások az alacsonyabb szervektől a magasabb szervekhez és fordítva. Egyszóval minden dolog jelentősen egyszerűbb lesz. Nagy készséggel fogtak hozzá a nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik a párt határozatának gyors és eltökélt megvalósításához. Számos megjegyzést és javaslatot dolgoztak kí a széleskörű decentralizáció kérdéseinek megoldására. Hasonlóképpen a központi hivata lókban is gyors ütemben dolgoznak az ügyek megvalósításán, s ily módon a kormány aránylag igen rövid időn belül határozatot fogadhatott el, mellyel a miniszterek, főosztály igazgatók és vállalati igazgatók jog körének kibővítését illető számos intézkedést és a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei tevékenységének és felelősségének kiterjesztését hagyta jóvá, másrészt meghatározta a további intézkedések realizálására vonatkozó eljárási folyamatot, esetleg a határidőket. Ami a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveit illeti, a decentralizáció mindenekelőtt a tervezési, pénzügyi, beruházási, építkezési, helyi gazdálkodási, mezőgazdasági és begyűjtési, egészségügyi, iskolai és kulturális szakaszokat érinti. Például a tervezés szakaszán már meghagyták az illetékes reszortoknak, hogy a kerületek és járások gazdaságának fejlesztésére vonatkozó 1956—1960-as évekterveiben korlátozzák a kerületi fejlesztési terv mutatóinak számát csupán az alapvető mutatókra, melyek biztosítják a kerület gazdaságfejlesztési tervének a népgazdaság-fejlesztési állami tervvel való összehangolását, és hogy a nemzeti bizottságok önállóan döntsenek a beruházási és anyagi eszközök, továbbá a munkaerők felhasználásáról a meghatározott mutatókon belül. Az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok — tehát a járási és helyi nemzeti bizottságok számára különösen fontos ez a határozat, mely szerint a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak kell biztosítaniok, h°gy a járások és városok gazdaságfejlesztési tervéről a lehető legnagyobb mértékben a járási, eset-, leg a helyi nemzeti bizottságok döntsenek. Ezeket az intézkedéseket részben már az 1957. évi tervben fogják megvalósítani. A fennmaradó tervpontokat a kövétkező években fogják megvalósítani. Ez annyit jelent, hogy mindenütt, ahol a tevékenységet már ebben az évben átvezetik a nemzeti bizottságok hatáskörébe, gondolni fognak erre a körülményre. Az 1957. évi tervet ezekben az esetekben még átdolgozzák az illetékes reszortok, a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaival való szoros együttműködésben. Ügy fognak eljárni, hogy a tervezett feladatokat és a költségvetést a megfelelő szervezeti intézkedések meghatározása és megvalósítása után azonnal átadják a kerületi nemzeti bizottságok szerveinek. A további években ez mindjobban abban fog megmutatkozni, hogy a nemzeti bizottságoknak lehetőséget nyújtanak az anyagi-beruházási pénzeszközök és munkaerők felhasználásának biztosításáról a kerületek, járások és városok nemzetgazdasági feladatainál. Ez kétségtelenül igen fontos dolog. Ugyanis a helyi viszonyok ismerete lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak, hogy körzetükben meghatározzák a szükségletek sorrendjét sürgősségük szerint. Végül a nemzeti bizottságok decentralizálása a helyi források, munkaerők és nyersanyagok jobb kihasználását is lehetővé teszi. A tervezést illető intézkedésekkel egyidejűleg meghatározták az öszszes tervfeladatok költségbiztosításának alapelveit is. Alapvetően leegyszerűsítik a költségvetés összetételét és így lehetővé teszik a nemzeti bizottságoknak a rájuk bízott összegekkel való gazdálkodást, ténylegesen a helyi viszonyok és szükségletek szerint. 1957-től kezdődően a költségvetési kapcsolatokat a kerületi nemzeti bizottságokra és onnan a járási, esetleg helyi nemzeti bizottságokra decentralizálják. Már 1957-től kezdve a nemzeti bizottságok költségvetésébe bekapcsolják számos vállalat és mindenekelőtt a ČSAD országúti gépjárműközlekedési vállalatok gazdálkodásának eredményeit. Ezen intézkedések keretébe tartozik az a lehetőség is, hogy a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai megtéríthetik az irányításuk alá tartozó vállalatok terven felüli veszteségeit a kerület keretébe tartozó más vállalatok terven felüli megtakarításaiból és terven felüli nyereségéből, a beruházások és generáljavítások megtakarításai kivételével. A helyi gazdálkodás szakaszán néhány legközelebbi reszortban gyors ütemben ki lehet terjeszteni a helyi forrásokból és az ipari hulladékokból való fennmaradt nyersanyag kihasználását. Megváltoztatják az ezen kérdést illető eddigi előírásokat. Igen fontos döntés, hogy nagyon rövid időn belül a kormány elé kell terjeszteni az új lakástörvény-javaslatot, amely lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak az összes lakások elosztásának ellenőrzését és meghatározza az egyes reszortok által épített lakásokból való részesedést. Hasonlóan a mezőgazdaság és felvásárlás szakaszán és másutt a kormányhatározatban pontos határidőket írnak elő az egyes határozatok megvalósítására. A minisztériumok és a megbízotti hivatalok decentralizálása egyúttal megköveteli a járási, városi és helyi nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek decentralizálását is. Ez csupán keretvázlata annak, hogy mit hoz ^a decentralizáció a nemzeti bizottságok szempontjából. Ez messzemenő jelentőségű változás. Megvalósítása rendkívüli szervezőképességet követel a nemzeti bizottságok funkcionáriusaitól és dolgozóitól, hogy minden a tervteljesítésben való kilengés nélkül folyjon le. A különféle fokú nemzeti bizottságok kádereinek fejlődése biztosítékot nyújt aziránt, hogy ez teljes mértékben sikerülni fog. (Z b.) Váltópénz-számláló készülék • * Most húsz esztendeje indultak el a világ minden tájáról a szabadságot !( szerető emberek, hogy kezükben fegyverrel is segítsék az interbrigid tag- j jaiként a spanyol nép hősi harcát. !jj Külföldi híradás arról számol be, hogy a közelmúltban sikerült a váltópénz-számlálás fáradságos és időrabló munkáját is gépesíteni. A szerkezetet egy elektromos berendezéssel oldották meg, mely leginkább nagy pénzintézetekben és áruházakban kerülhet alkalmazásba, hol a pénztárosnak nincs más feladata, minthogy a összekevert pénzdarabokat a készülék tartályába adagolja. A készülék minden más feladatot önműködően elvégez. Lényegében úgy történik ez, hogy az elektromotorral hajtott szállítószalag folyamatosan kiemeli a pénzdarabokat a tartályból és osztályozó berendezésbe viszi át őket. Az osztályozó berendezés nagyság szerint szétválogatja a különböző pénzdarabokat és külön rekeszbe dobálja a megfelelő nagyságúakat. E közben elvégzi a számlálást is és az előre meghatározott pénzmennyiséget kicsiny zsákba, vagy papírtekercsbe csomagolja. A gép percenként mintegy 1500 pénzdarab szétválogatását és megszámlálását végzi el, ami sokszorosan túlszárnyalja a leggyakorlottabb pénztáros teljesítményét is. ÚJ ŠZO 1956. szeptember 8. 7