Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-06 / 249. szám, csütörtök

Hol az út vége? Miért késik Deákin a kenyér A rimaszécsi dolgos asszonyok A rimaszécsi EFSZ egyik pillére až asszonyok. Már kora tavasszal a pa­lántálásnál, később pedig a kapálásnál kitettek magúikért. Egész évadban fo­lyik köztük a nemles vetélkedés, a szocialista munkaverseny. Kétszer ka­pálták meg a kapásnövényeket, a cu­korrépát pedig háromszor. Hétszáz boglya szálastakarmányt tettek idejében biztonságba. Az ara­tásnál az egész termést ők rakták ke­resztbe. A cséplésnél ugyancsak dere­kasan kivették részüket a munkából. , Molnár Gyula Rimaszécs A fogyasztási szövetkezet járási ta­gozata pontosan beosztja a tej és ke­nyér szállítási idejét az egyes elárúsí­tőhelyekre. Ez így helyes, de az már kevéssé dicséretes, hogy nem ellenőr­zik a szállítás idejét. A tejjel nincs hi­ba. Annál több azonban a panasz a ke­nyér körül. Reggel 7.30-kor kellene a kenyérnek és a süteménynek a deáki élelmiszer­üzletekbe megérkeznie, sok esetben azonban csak a déli és délutáni órák­ban érkezik. Egy példa a sok közül: szombaton csak négy órakór hoznak kenyeret a faluba, pedig az üzletek 12 órakor zárnak. Egy üzlet van a faluban nyitva, s az alszegi üzlet csak 5 óra után kezdi árusítani a kenyeret. Sokan persze nem kapnak, s ebből kellemet­lenségek származnak. Mivel ilyen rend­szertelen a kenyérellátás, sokan ma­guk kénytelenek sütni. Deáki részére Tornócon sütik a ke­nyeret. Amit a deáki pék süt, azt Far­kasdra viszik. A deákiaknak az a kí­vánságuk, hogy a deáki sütődében sült kenyeret ne vigyék máshová, hanem utalják ki a deáki tejcsarnoknak, ahol a vevők a tejjel együtt mindjárt reg­gel megvehetik. Ezzel csökkenne az elégedetlenkedők száma, akik sokszor reggeltől késő délutánig várják a ke­nyér érkezését. Reméljük, a deákiak kívánsága eljut az illetékesekhez, s az ügy érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. Csörgő István Deáki Path 800 lakosú község a hurba­novoi járásban. Bár a falun keresztül megy az állami telefonvezeték, mé­gis hiába fordul a falu vezetősége járáshoz es kerülethez, hogy adja­nak a községnek telefont. Évek óta kérik, kérvényezik, sürgetik a tele­fon felszerelését, de a válasz mindig ugyanaz: „A kérvényt továbbítottuk." Vajon milyen utat kell megjárnia egy ilyen kérvénynek és hol az út vége? Path község lakosai hűen teljesítik állampolgári kötelességeiket. Ké­résük az, hogy szereljék fel végre náluk is a telefant. Skrivánek Géza, Path. Rohadt dinnyék Amikor Lévára mentem, gyermeke­im utánam kiabáltak: „Apu, hozzál dinnyét is". Léván a 32-es számú zöldség- és gyümölcs-elárusító üzlet­ben találtam is „gyönyörű példányo­kat." Lehetett az üzletben 'egalább száz dinnye. Amikor azonban venni akartam, az elárusító a legnagyobb meglepetésemre azt mondta, hogy nem adhat, mert romlottak. Hány palántát ültettek el, mennyit ápolták, nevelték a termelők, amíg há­rom-tíZkilogrammosra nőttek a diny­nyék, s most annak ellenére, hogy a fogyasztók minden nap keresik, csak egy elárusítóhelyen 100 teljesen meg­poshadt. Nem volna érdemes utánanézni, ki­ket terhel ezért a felelősség? Szabó István Alsóvárad Érdekes falragasz hívta fel figyel­memet a magyarbéli állomáson. Egy park közepén szinte palotaszerű házat ábrázol. Az alatta levő felirat a közsé­gi kultúrház építésénél végzendő bri­gádmunkára szólít. Utam az épülő kultúrház előtt vitt el. Fürge fiatalok ásták az alapot, hordták a téglát, lelkesedéssel folyt a munka. A munka lendülete magával ragadott s 30 óra brigádmunkát én is felajánlottam. Másnap reggel 6 órakor teherautó tülkölt az utcán, felszedte a lapátokkal felszerelt önkéntes jelentkezőket. Egész délelőtt hordtuk aztán az au­Pipaszagú cukorkák MICHAĽANY nagyforgalmú vasúti csomópont. Naponta ezrével fordulnak meg az állomáson az utasok, külföl­diek, belföldiek egyaránt. Mivel a gyors és személyvonatok is megállnak itt, sokan keresik fel az állomáson a vendéglőt, hogy egy pohár sört, üdítő italt fogyasszanak, vagy cukorkát vá­sároljanak. És itt van a baj. A büfét ol-an szűk helyen helyzeték el, hogy egyszerűen nem lehet hozzáférni. A büfé nincs íól elválasztva a sontéstől, a deszkafalon átszivárog a dohányzók füstje, a'z italok szaga, s ettől a cso­magolatlan árú (cukorka, keksz) telje­sen élvezhetetlenné válik. Számtalan­szor volt alkalmam az utasok bosz­szús kifakadását hallani a pipaszagú áruk miatt. Mindez elkerülhető lenne, mert bő­ségesen van lehetőség más helyen el­helyezni a büfét és az utazóközönsé­get megkímélni a fenti kellemetlensé­gektől. Ogy gondolom, megérdemlik a dolgozók, hogy pénzükért élvezhető, jó árut kapjanak, s mindvájunk érdeke, hogy ilyen nagyforgalmú he"lyen a ki­szolgálás feltétlenül kultúráit legyen. Konc Béla Michalany, Q Megint csak a protekció Karburátorhüvelyt meg rugót akar­tam venni a losonci „Mototechna" üz­letben. Az üzletvezető azonban azt válaszolta, hogy 150-es motorkerék­páromhoz való nincs, csak 125-ös mo­torkerekekhez. Ekkor bejött az üzlet­be egy fiatalember. Tölesán kért. Az üzletvezető ezzel a meg jegyzéssel: „Gyere csak, ez neked biztosan kell" hívta a raktárba. Eközben megnéztem, milyen számú karburátorhüvelyek vannak az üzletben. Megállapítottam, hogy ugyanazon számúak, mint ami­lyen az én karburátoromban van. Ideje volna, hogy „protékciómentés" üzletvezetőket alkalmazzanak, olyano­kat, akik azt a célt tartanák szem előtt, hogy minél nagyobb forgalmat érjenek el, hogy minden vevő kíván­ságának kivétel nélkül tennének, ele­get, nem pedig csak ismerőseiknek árusítanák azokat az alkatrészeket, amelyekre az egyszerű, protekció nél­küli polgároknak is szüksége van. Wttféii Egy olvasónk szerkesztőségünk­höz fordult, hogy Ipolyhídvégen létesüljön tejelárusítóhely, hogy a helybeli fogyasztóknak ne kell­jen házre.-házra járniok tejért. Ebben fcz ügyben az ipolysági Járási Nemzeti Bizottság illetékes osztálya értesítette szerkesztősé­günket, hogy az ügyet a Helyi Nemzeti Bizottságon megtárgyal­ták és megtették a szükséges in­tézkedéseket, hogy a Népi Fogyasz­tási Szövetkezet a legrövidebb időn belül megkezdje a tej elárú­sítását. * * * Köszönöm az ŰJ SZÖ közbenjá­rását, melynek nyomán 1955-ben beadott újítási javaslatomat a Földművelésügyi Megbízotti Hiva­tal elfogadta és az érte járó pénzjutalmat átutalta. Beke Zoltán, Vlkyňa. * * * Lapunk július 4-i száimában az 5. oldalon „Fehér lisztért — fekete ke­nyeret" címmel tárnoki mun­káslevelezőnk cikkét közöltük, melyben a so­morjai járás Jednotáiban árusított kenyér minőségét kri­tizálta. E kritikát el­küldtük a Fogyasztási Szövetke­zetek járási központjába. A köz­pontban dolgozó elvtársak vála­szukban többek között ezeket ír­ják: A múltban megtörtént, hogy kenyerünk néha nem volt kifo­gástalan. Az úszori. gőzkemence felépítése és üzembehelyezése óta azonban ez nagyon ritkán fordul elő. Az igaz, hogy az EFSZ ke­nyere szebb, fehérebb és jobb. Az IU SZÖ cikkével megismer­tettük pékségeink dolgozóit és rendkívüli ülésen foglalkoztunk a 1 kenyér minőségével. Munkásaink kötelezettséget vállaltak, hogy a jövőben igyekezni fognak jobb minőségű kenyeret gyártani. A cikk megjelenése óta minden' nap S ellenőrizzük a kenyér minőségét és július 5-e óta legcsekélyebb panasz sepn fordult elő a kenyér minőségére." CSEKELYSEG? Érsekújváron a háztartási cikkeket gyártó üzemnek van egy minden igénynek megfelelő, korszerűen be­rendezett elárusító helye. Még a múlt hónapban odamentem és 5-ös számú húsdarálóba való kést kértem, mivel az otthoni már elkopott. Az elárusí­tőnőtől azt a választ kaptam, hogy most nincs, kb. egy hét múlva lesz. Megnyugodtam a kapott válasszal és vártam egy hetet. A jelzett időben új­ra elmentem, de kés nem volt. Azóta mindennap járok oda, de hiába. Eltelt már egy hónap, de az üzlet vezetőjé­nek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy akár az én, akár számos más fo­gyasztó igényének kielégítésével tö­rődjék. És itt van a hiba! Ne vegyék könnyelműen mellékesnek az ilyen kí­vánságokat azzal a gondolattal, hogy egy húsvágókés eladása nem emeli a forgalmat. Több emberi érzést a köz­ellátásba! Az illetékes üzletvezetők necsak a nagy forgalmat jelentő cik­kekkel törődjenek, hanem azok eset­leg fillérekbe kerülő alkatrészeit ís szerezzék be, mert csak így tudják h dolgozók fokozódó igényeit megfelelő­en kielégíteni. , Szabó István, Érsekújvár A legszebb üdülőhelyeken A Komáromi Állfcmi Birtok szak­szervezeti üzemi csoportja több napos autóbusz kirándulásra vitte az aratás­ban és cséplésben kitűnt dolgozókat. Megtekintették a legszebb üdülőhe­lyeket, a Dobšinai-jégbarlangot, az Aggteleki-cseppkőbarlangot és a Ma­gas-Tátrát. A jól végzett aratási és cséplési munkák után a 40 tagú kiránduló cso­port élvezte a szép kirándulást. Elha­tározták, hogy a jövő évi aratás és cséplés gyors elvégzésével versenyre hívják ki a többi dolgozókat. Igyekezni fognak e versenyt megnyerni, hogy új­ból a megjutalmazottak között legye­nek. A kellemes szórakozás és pihenés után most teljes erővel nekilátnak az öszi munkák mielőbbi elvégzéséhez. Gőgh Ferenc Komárom. tókkal a kavicsot. A munka ütemét nem zavarta meg a rá-rákezdő eső sem. A magyarbéli fiatalok öntudato­san végezték a munkát. A község ré­széről Fodor János és Dolány Gyula irányították és szervezték a brigádot. A tervek szerint egy éven belül kell "elkészülni a munkával. De ha a mun­kaikedv mindvégig ilyen lankadatlan marad, nemsokára már ide járhatunk moziba. A magyarbéli kultúrház a legszebb és legnagyobb lesz a járásban. Fülöp Imre Magyarbél, Mikor lesz már vége? A kékkői ČSAD keveset törődik a munkások hazaszállításával. Hetente többször is előfordul, hogy autóbusz helyett teherautón tesszük meg a 30— 40 km-es utat. Hiába várunk az au­tóbuszra, nem jön. Kérdésünkre ez a válasz: „Elromlott." Nincs más megol­dás, megyünk az üzemhez járművet kérni. Az üzemtől kapott teherautón megyünk haza. Szeretnénk tudni, miért fizetünk au­tóbuszbérletet, ha hetente "többször felmondja az autóbusz a szolgálatot. Ez a kérdés egyik oldala. A másik až, hogy munkánk befejezésével frissen fUrödve 30—40 km-t nyitott teherau­tón utazni — nem egészséges. Márpe­dig mi nem akarunk beteget, kórházat, hanyagság miatt. Az a kívánságunk, hogy a kékkői ČSAD nagyobb felelőséggel intézze a munkások szállítását. A kékkői szénbánya alkalmazottainak nevében Vámos Vendel. Azvoleni vasútállomás Levélszekrény Nem én vagyok az első, de az utol­só sem, aki bosszúságomat alig tudom szóban kifejezni; a zvoleni állomásról van sző, Mint diák, később mint dolgo­zó számtalanszor szenvedtem át az éj­szákét ezen az állomáson. Szánalmas, leverő, amit ott lát és átél az ember. Sok dolgozó és diák áll, vagy ha sze­rencsés, ül a szabad peronon, az ég alatt, mindegy, hogy hűvös nyári az éjszaka, vagy zord, hideg tél van. Az egyik szűk helyiségben, éjjel­nappal nyitva van a büffé, amelyben szeszes italokat árusítanak, bármeny­nyit és bárkinek. Ha figyel az ember, észreveszi, hogy sokszor tisztességes külsejű felnőtt és iskolás fiú ittasan, ténferegve jön ki a helyiségből. No. de ez még hagyján. Sokkal szánalma­sabb, amit bent lát az ember. Ez már több a soknál, és minden pedagógiai munkát lerombol. Nagyon szeretném, ha ez a tartha­tatlan állapot a zvoleni állomáson va­lamilyen módon megszűnnék. Fordít­sanak nagyobb gondot az éjszakai uta­zókra, kényelmükre. Bodor Margit, Rimaszombat. A kassai járáa határmenti közsé-i geiben (Čaňa, Zda- ria) feltűnik, hogy minden ház kapu­ján egy-egy levél­szekrény található, ami lényegesen I megkönnyíti a le­vélkézbesítő mun­ját. Kassán minden háztömb kapualjá­ban az épület minJ den lakásának ilyen levélszekrénye van. A levélhor­dó munkája ezáltal gyorsabb és köny­nyebb. Nem kell gyalog járnia az emeleteket. Ajánlatos lenne ezt a módszert a trebišovi járás községeiben — esetleg Szlovákia egész területén bevezetni. Dohánský Štefan, Malá Tŕňa PÉLDAMUTATÓ FIATALOK A rási CSISZ­csoport a tornai­jai járás egyik legjobb CSISZ­szervezete. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy itt van a CSISZ JB ifjúsági ván­dorzászlőja. Büszke is erre az egész falu. A párt és a kormány felhí­vására az üze­mekből eddig 8 fiatal jött vissza, hogy segítségére legyen az EFSZ-nek. A tavaszi munkáknál szép eredményt mutattak fel. Rendbetettek 50 hek­tár legplőt és kaszálót, kétszer meg­kapálták két hektár dohányt, négy hektár burgonyát, s ezenkívül még több fontos munkát elvégeztek Az EFSZ-ben állandó 23 tagú — ifjúsági munkacsoport van. A cso­port vezetője Máté Sári, a helyi szer­vezet elnöknője. A csoport az aratási munkálatokból is jól kivette részét. 130 hektárnyi termésterületrő! a termés "'5 százalékát az ifjúsági munkacsoport takarította be. A tornaijai CSISZ JB vezetősége ezért értékes jutalomban részesítet­te a rási csoportot. A nyári munkák elvégzése után részt vettek ötnapos magyarorszagi kiránduláson. A fiatalok szivében a vágy, hogy az elismerést további jó munkával viszonozzák és mindannyioknak el­tökélt szándéka, hogy a JB vándor­zászlóját továbbra is megtartsák. Reményi József OJ S 7f? f 1956. szeptember 6. ^

Next

/
Thumbnails
Contents