Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-04 / 247. szám, kedd

A Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselőinek közös közleménye Brioni, szeptember 2. (Tanjug) Brioniban vasárnap reggel a következő közleményt adták ki a Len'gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselői között folytatott megbeszélésekről: A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége FranciSzek Mazur elvtársnak, a LEMP politikai bizottsága tagjának és a központi bizottság titkárának vezetésével 1956. augusztus 25-tői szeptember 2-ig Jugoszláviában tartózkodott. A küldöttség meobeszéléseket folytatott Szvetozar Vukmanovicscsal és Petar oztamboliccsal, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságinak tagjaival, valamint Milentije Popoviccsal, Nolrr.a MarkoViccsal és Veljko Zekoviccsal, a JKSZ Központi Bizottságának tagjaival. A megbeszéléseken a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának más tagjai is részt vettek. Ezenkívül a LEMP küldöttsége megbeszéléseket folytatott a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagjaival, valamint a JKSZ belgrádi, maribori, krapinai, ptuji stb. bizottságainak tagjaival. A küldöttséget fogadta Joszip BrozTito elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának főtitkára, és hosszabb megbeszélést folytatott vele. A megbeszélés szívélyes és baráti légkörben zajlott le. A küldöttség jugoszláviai tartózkodása során látogatást tett néhány nagyobb iparvállalatnál, és megtekintett néhány földmüvesszövetkezetet és gazdaságot. A LEMP küldöttsége megbeszélést folytatott a párt szerepéről a szocia.izmus építésében Jugoszláviában, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének struktúrájáról és belső pártéletéről. A küldöttség taojai érdeklődtek a jugoszláviai razdasági rendszer, j a munkás önigazgatás és a dolgozó nép önigazgatása iránt. Mindazok a megbeszélések és viták, amelyek a jugoszláv Kommunisták Szövetsége es a Lengyel Egyesült Munkáspárt közös tapasztalataira vonatkoztak, íszinte és szívélyes légkörben zajlottak le. Mindkét részről kifeiezésre juttatták a JKSZ és a LEMP közötti együttműködés fejlesztésének szükségességét a két országnak a szocializmus építésében alkalmazott módszerei és formái kölcsönös megismerése és a két párt tapasztalatainak kicset élése által. Ezzel kapcsolatban küldöttségcserét és a kölcsönös együttműködés más formáit irányozták elő a párt és társadalmi-politikai élet egyes területeinek iobb megismerése céljából. (MTI) EBREDO SZIBÉRIA Ahol a krasznojarszki vízierőmű épül Ümpepségek a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásénak tizenegyedik évfordulóján Hanoi, szeptember 2. (TASZSZ) — A Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 11. évfordulója alkalmából szeptember 2-an Hanoiban katonai díszszemle volt és a főváros dolgozói ünnepi felvonulást rendeztek. A díszszemle előtt Ho Si Mlnh elnök mondott rövid üdvözlő beszédet. Köszöntötte a vietnami népet az ünnep alkalmából és ismertette az ország feladatait. Erősíteni kell ÉszakVietnamot és törekedni kell a qenfi megállapodásoknak a haza egyesítése érdekében való pontos teljesítésére — mondotta Ho Si Minh. A főváros dolgozóinak sokezres felvonulása után művészegyüttesek szerepeltek. Ünnepi felvonulások voltak Haifonflban. Nann-Dinhben és másutt is. Kína Kommunista Pártjának nyilatkozata az NKP betiltásáról Peking, szeptember 2. (Új Kína) — Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága nevében Teng Hsziao-ping. a politikai bizottság tagja és a központi bizottság titkárságának vezetője szombaton az ÜjKína hírügynökség tudósítójának nyilatkozott Németország Kommunista Pártja betiltásáról. Elítélte a nyugatnémet hatóságok intézkedését. a német kommunisták és más nyugatnémet haladó szervezetek üldözését. Ez a hitleri reakciós eljárás mélységes felháborodást keltett a kínai nép körében. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága a kínai nép nevében erőteljesen tiltakozik a nyugatnémet hatóságoknál — mondotta Tenq Hsziao-pinq. A nyilatkozat befejezésül megállapítja: a kínai nép bízik abban, hogy a német nép ki tudja vívni a végső qyőzelmet abban a küzdelemben, amelyet a németországi fasizmus és a háború megakadályozásáért és a német nép demokratikus egyesítéséért vív. Megnyitották a lipcsei nagyvásárt Lipcäe, (ČTK). — Vasárnap, szeptember 2-án 12 órakor megnyíltak a lipcsei őszi nagyvásár kapui. A látogatók tízezrei között, akik betöltötték Lipcse utcáit, megjelent a Csehszlovák Köztársaságból érkezett 700 turista is. Lipcsében 33 ország 7132 vállalata 103155 négyzetméternyi területen állítja ki gyártmányait. Ezek között az első helyet Csehszlovákia foglalja el, amely kollektív expozícióban 16 pavilonban 2800 négyzetméternyi területen állítja ki készítményeit. A Csehszlovák Köztársaság kiállítási területe a múlt évi őszi nagyvásárhoz viszonyítva 40 százalékkal bővült. A Német Demokratikus Köztársaság 5300 és a Német Szövetségi Köztársaság 1246 vállalata vesz részt a kiállításon. A tőkés államok közül Franciaország és Hollandia vezetnek. A délelőtti órákban az egyes kiállítási pavilonokat megtekintették a nagyvásáron résztvevő államok hivatalos képviselői, az NDK kormányának tagjai, az NDK-ban akkreditált diplomáciai testület és a sajtó képviselői. A csehszlovák részt a technikai kiállítási területen a többi között felkereste dr. h. c. Ottó Nuschke, az NDK miniszterelnökének helyettese és Heinrich Rau, a kül- és belkereskedelmi miniszter. A vendégek között megjelentek továbbá Ottó Kocour, a csehszlovák külkereskedelmi miniszter helyettese, Ottó Klička, csehszlovák nagykövet és a baráti országok politikai, kereskedelmi és gazdasági köreinek több képviselője. A csehszlovák kiállítási rész iránt nagy érdeklődést tanúsítottak a kapitalista külföldről érkezett hivatalos vendégek is. Szukarno elnök útja a Szovjetunióban Moszkva, (ČTK). — Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke és kísérete Szverdlovszkba vezető repülőútját Kazanban, a Tatar Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában megszakította. Az elnököt és kíséretét szívélyesen fogadták a Tatár SZSZSZK vezető tényezői, a tudósok, művészek és az ipari üzemek küldöttei. Sz. N. Nizamov, a Tatár Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az indonéz elnök tiszteletére ebédet adott. Röviddel ezután az indonéz vendégek folytatták útjukat Szverdlovszkba. A délutáni órákban Szverdlovszk dolgozóinak ezrei üdvözölték az indonéz elnököt és kíséretét. A repülőtéren P. G. Pánov, a szverdlovszki városi tanács végrehajtó bizottságánál^ elnöke és Szukarno elnök nnondott beszédet. Hegnyílt a XV i. nemzetközi piovdivi mintavásár Szófia, (ČTK). — Plovdiv ősrégi bolgár városban szeptember 2-án sok vendég gyűlt össze Bulgária egész területéről és a külföldről. A délelőtti órákban ünnepélyesen megnyitották a piovdivi XVII. nemzetközi mintavásárt. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt: Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Todor Zsivkov, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, valamint a Bolgár Kommunista Párt és népi kormány további vezer tő tényezői. Megjelentek a baráti államok kormányküldöttségei, közöttük Václav Ouský könnyűgépipari miniszter vezetésével a csehszlovák kormányküldöttség is. Nemhiába nevezik Szibériát a Szovjetunió kincsesbányájának. Hatalmas, többmillió négyzetkilométeres területének mélyében kiaknázhatatlan mennyiséqű szén, vasérc, ezüst, aranv. ólom, nikkel és eqvéb érték rejlik. Szibéria keleti és nvuqati részén van Szovjetunió egész széntartalékának háromneqved része, erdeinek négyötöd része és vízienergiáiának 80 százaléka. Szibériát bejárni. megismerni talán egv év is kevés lenne, mert csak eqv kerülete több ezer kilométerre nyúlik. Nálunk Európában elég 200—300 km-t utazni, hoqv ezen a távolságon járások, kerületek, sőt országok határát is átszeljük. A krasznojarszki kerületben pediq napokiq utazhat az ember délről a mongol határtól északnak többszáz kilométeres taiqán, sztyeppén, tundrán, sivataqon keresztül eqész az Északi Jeqes-tengeriq, és ez még mindiq eqv és uqvanazon kerület. Felmérhetetlen qazdaqsáqqal, kinccsel van tele ez az orszáqrész, s az ember könnyen megélhet csak abból, amit a természet magától ad. Vadászhatsz vadkacsára, vadlibára, nvűlra. vaddisznóra, medvére, cobolvra. ameddig kedved tartia és senki nem fogja mondani, hoqv az nem a tied. vagy hoqv más vadásztársaság területére tévedtél. Folyók qazdaq halállománya, erdők qvümölcsei mind, mind mindenkié. Szedhetsz belőle annyit csak akarsz, vagy amennyit elbírsz. Az elmúlt ötéves tervek alatt naqyon sokat fejlődött Szibéria ipara. Eqész városok, ipartelepek épültek fel, megtízszereződtek a városok lakói, úi bánvák, szovhozok létesültek. Az utolsó években sokezer szovjet hazafi, komszornoltaq utazott ide fellendíteni a mezőqazdasáqi termelést, felszántani vetés alá az évszázados szűzföldeket. És mindez csak k-izdete volt annak az óriási átalakításnak, iparosításnak, amelv a hatodik §s az utána következő ötéves tervekh-n szerepel. A Szoviet kormánv és a párt a XX. konqresszus után keletre fordította fiqyelmét, és Szibériának az elkövetkező 10—15 év alatt a Szovietunió eqvik leqhatalmasabb ipari bázisává kell változnia. Erre a célra szolqál az eqész Szovjetunió beruházási költséqvetésének kb. a fele.' Az óriási beruházások / qvakorlati eredménye méq a hatodik jtéves terv véqén meqmutatkozik, amikorra Szibéria annyi szenet és öntöttvasat foq adni az iparnak, amennyit 1950- ben az eqész orszáq területén termeltek és jóval több villanvenerqiát. mint amennyit 1954-ben a Szovjetunió öszszes villanyforrásai szolqáltattak. A hatodik és a következő ötéves tervek tehát évszázadokat jelentenek iparosítás terén Szibéria földiének történetében. Konkrét példa erre a krasznoiarszki vízierőmű építése, amelv 3 millió 200 ezer kw óra teljesítménvnvel a viláq eqvik leqnaqvobb vízierőműve lesz. Nyár kezdetén utaztam Sz

i_ béria egyik legnagyobb folyóján, a Jenyiszeien lefelé. A Turgenyev személyszállító haiő fedélzetéről nézegettem a mellettünk avorsan elvonuló sziklás partot, erdőket, heqveket A folvón kis vontatóhajók óriási mennviséqű eqvbekötött szálfákat húztak maquk után, melvek valamelyik fafeldolgozó-üzembe vagv rakodópartra iqvekeztek. A sebes Jenyiszej vize hol a sziklák közé rohant és vonatqvorsasáqqal vitte lefelé hajónkat, hol pediq több áqra szakadt, melyeket széles, lombos fákkal benőtt sziqetek választottak el eqvmástól. Ilven helyeken bizonv még a tapasztalt hajós is vigyázva halad, hoqv össze ne tévessze a főmedret az alacsonv vizű mellékmedrekkel. Éles 90 fokos kanvart is csinált néha a haiő, s ha nem viqváz a haiós, úgv könnven zátonyra futhat a haiő és száradhat a homokon, míq nem jön a naqv víz. Kíváncsian figyeltem a közelben tanyázó vadkacsák, vadlibák százait, amelvek méq a haió kürtjének hanqiára sem menekültek el. Űqv tűnt, mintha már láttam volna valamikor ezt a táiat. Meg is kérdeztem az idevalóktól, hoqv nem itt készítették-e a Tajqa éneke című filmet. Válaszuk iqen volt. az említett film nagyabb részét e Jenyiszej folyón vették fel. A sziklás partok maqas fa!ai évezredekkel ezelőtt történt talai, földcsuszamlásokról tanúskodnak. A sziklák között hol vízszintesen, hol füqqőlegesen húzódtak a márvány, vasérc csíkjai vörös, kék, szürke színekben. A hajó olv közel haladt A Jenyiszej sziklás partja a magas sziklafalak mellett, hoqv néha az volt az érzésem, mintha halónk állna és az óriási qránit sziklatömbök közelednének felénk naqv sebesséaqel. Innen hatalmas vastaq szénréteq látszik a magas part kőzetei között néhány kilométeren át húzódva lefelé a part mentén. A szenet lejjebb csillogó fekete qránitréteg váltja fel. Micsoda óriási tartalék, mennvi kincs. Csak oda kell állni és rakodni a hajónak. És méqsem bányásszák, mégsem termelik e qazdaq felszíni lelőhelyet. Már vagy tíz órája haladunk lefelé a hajón és ez idő alatt kb. 300— 350 m-t tettünk meg. A Jenyiszej partján naqv ritkán látni egy-egy falut, melynek házai, qazdasáqi épületei jól látszanak a parti víz tükrében is. A parton halászbárkák integetnek, a folyó hajónktól felvert hullámain pedig néhány halászladik hintázik. A nap suqarai láqvan törnek meo ezer szikrát vetve minden oldalra az ezüsthabos hullámokon. Közeledünk Sumiha nevű faluhoz, ahol néhány év múlva erős vasbeton fal állja útját a hatalmas folyónak. Nézem ezt az óriási víztömeget, amelv számokban kifejezve 16 000 m

3 másodpercenként, s az az érzésem, hogy nincs az az erő, mely megállítaná a folyót. Pediq van ilven erő. és ez a szovjet ember. A haió fedélzetére fellőtt valamenynvi utas. hogv lássák a jövő vízierőmű óriási vízmedencéjének partjait, építkezéseit. Már látni a parton frissen épült házakat. — Ott fent lesz a tenger felszíne — mutat az egyik fiatal utas a parti maqas sziklák legtetejére. — A folyó vízszintje 100 m-t emelkedik óriási 400 km hosszú vízmedencét képezve. A falvak, gyárak eqész sora rövidesen elköltözik innen. És mennvi faanyaq kerül innen ki azokból az erdőkből, melyek víz alatt lesznek, vagyis a tenger fenekén. Az utasok érdeklődve hallgatták a jövő vízierőmű qrandiózus tervét. Közelebb iöttem én is a lelkesen beszélő fiatalemberhez és megismerkedtem vele. Jókedvű, szőke fiú, mérnök, qeolóqus és Sumihába utazik. Mikor meqmondtam. hoqy Csehszlovákiába való vagyok, néhány percen belül jő barátok lettünk, megkínált cigarettával. elbeszélgettünk hazámról, a csonszlovák iparról, majd a Jenyiszejről. Barátjával, akivel együtt utazott, meghívott, nézzem meq a qeolőgusok munkáját, az alagutakat és mindent ami összefüggésben van a nagy vizierőmű építésével. Ennyi figyelem, ennyi vendégszeretet iqazán nem vártam az egy-két órával ezelőtt méq ismeretlen emberektől. Tőle tudtam meg, hoqv Sumiha közelében, ahol a Jenyiszej 700 méterre összeszorul a gránitfalak maqas. Sziklás partjai között, épül fel a nagy krasznoiarszki GESZ. A folyó medrét összefoqó hegvek belseje és a folyó medre is erős qránitkőből van és éppen ez a természeti adottság tette lehetővé az építkezést ezen a helyen, ahol a leqmegbízhatóbb a talaj a hatalmas víztömeq nyomásának ellenállására. Alapos qeológiai méréseket végeznek már több mint egy éve. Több mint ezer ember vesz részt csak a qeológiai kutató munkában, köztük mérnökök, bányászok, munkások, akiknek a jövő betonqát helyén és környékén 30 km hosszú alagutat kell fúrniok. A topografusok közben lemérték a hegveket, falvakat, a iövő vízmedence minden pontját és pontos térképet • készítettek róla. 24 fúrógép- és torony dolqozik éjiéi nappal váqva a keménv qránátkő falakat. Eddiq már összesen 18 km hosszú ahqutat fúrtak a talai geológiai meqvizsqálására. Mindennek nagy jelentősége van a vízierőmű tervének pontos kidolgozásában, a talaj ellenállásának kiszámításában. Eddig még sohasem történt meg. hoqy a Szovjetunió valamelyik vízierőmüve az építés befejezése után nem bírta volna ki a naq.v nyomást vagy átezívárqott volna a víz. Külföldön már nem egyszer megtörtént, hogy a felületes geológiai számítások miatt úira ktldett erősíteni és építeni a vízierőművet. A Turgenyev hajó közben megérkezett Sumiha faluba. Gyere be hozzánk egy kis időre, a hajó itt 2—3 órát is szokott állni. Megismerkedsz legalább társaimmal, akik most pihennek műszak után. A kikötőből vezető utcán mérnökök, geológusok, bányászok, építészek jártak sietve. A Jenyiszej vizén három lány gumicsónakban evezett lefelé. Frissen épült házba vezetett be Nyikolaj Jalovkin mérnök, amelyben még érezni lehetett a friss fenyő illatát. Kirakott az asztalra egy nagy pirozskit, sült halat és néhány percre eltűnt valahová. Nemsokára viszszajött három kollégájával és egy kolléganőjével. -r Ismerkedjetek, csehszlovák újságíró — mutatott be engem. Egymás után szorítottam kezet Rjabinina elvtársnővel, Lucevics, Piropov, Kaszjanenko elvtársakkal. Barátságos beszélgetés közben elmondták, hogy gyakran járnak vadászni a közeli tajgába, hogy van labdarúgó-csapatuk, mozi, színház, van három saját zenekaruk, énekegyüttesük tánccsoporttal, egyszóval, hogy az itteni élet csak abban különbözik a leningráditól, hogy itt nem aszfaltos utcán, hanem a sűrű tajgában járnak, ahol talán még ember lába nem is volt. Pihenésre, szórakozásra van lehetőség. — Milyen lesz a vízierőmű? — érdeklődtem. Rjabinina elvtársnő válaszolt részletesen és kimerítően kérdéseimre. 6,5 millió m

s vasbetont és betont fognak felhasználni és 10 millió m® földmunkát elvégezni az építésnél. A gépházban 16 óriási 200 000 KW-os víziturbína lesz beszerelve, . melyeket a leningrádi és novoszibirszki gyárak mérnökei terveznek és készítenek el. A Jenyiszej jobb partján Krasznojarszktól országút és vasút vezet, mely hidakon, alagutakon, viaduktokon halad majd át tekintettel a sziklás hegyekre. 2—3 évig az anyagszállítást a Jenyiszeien fogják lebonyolítani, ezért a krasznojarszki Zlobin rakodó kikötőt kétszeresére bővítik. A vízierőművekbe rengeteg betont kell beépíteni. Ehhez négy betongyárat építenek a közelben, melyeknek évi kapacitása meghaladja a 3 millió köbmétert. A folyó torkolatánál nagy szerszám- és gépgyár épül, s tőle nem messze két fafeldolgozó üzem, mely faanyaggal, asztalosmunkákkal látja el a vízierőmű építkezését. Négy garázst építenek 800 teherautó befogadására. Krasznojarszk mellett egy nagy autójavító műhely, egy traktorjavító műhely, panelgyártó üzem és sok egyéb melléküzem építését vették tervbe, ezek mind a vízierőmű céljait fogják szolgálni. Ez a vízierőmű lesz a Szovjetunió legnagyobb cementfogyasztója. Az építkezés tetőpontján egy év alatt egymillió 200 ezer tonna cementet fognak itt elhasználni. A lakásépítés terén is megkezdődött már a munka. Bugács és Laletini felvakban a Jenyiszej partján új lakóépületek, kultúrházak, iskolák, bölcsődék épülnek majd fel. Berezovkában má? ez évben befejezik több kétlakásos családi ház építését. Sokáig, tán másfél óra hoszszat is elbeszélgettem velük, amikor hirtelen felhangzott a hajó kürtje, i — Na most már menned kell, mert 15 perc múlva az első kürt után indul a hajó. Kezet szorítottunk és elbúcsúztunk. Sietve indultam a hajó felé. Már a fedélzeten voltam, amikor láttam, hogy Nyikolaj szalad a hajó felé. — Talán ottfelejtettem valamit, — gondoltam —, mert nem tudtam elképzelni, mit akarhat Nyikolaj. — Fogadd emlékül ezt a könyvet, Szibériáról szól — mondotta lihegve, mikor felszaladt a fedélzetre. írtam bele pár szót is. Ebben a pillanatban megszólalt a hajó kürtje. — Add át forró üdvözleteinket odahaza, o csehszlovák hépnek — kiáltotta még felém a lépcsőről. Horváth Sándor. X