Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-29 / 272. szám, szombat

Megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának ülésszaka KÜLPOLITIKAI ÖSSZEFOGLALÓNK EGY HET A NAGYVILÁGBAN * Itolsó külpolitikai összefoglalónk óta két hét telt el és ez alatt az idő I alatt sok minden történt a nagyvilágban. Különösen a szuezi kérdés körül folyik elkeseredett diplomáciai harc. A számtalan apró mozaikból, néhány soros hírből megkíséreljük felvázolni a szuezi kérdés reális képét, hogy olvasóink összefüggéseiben, bonyolult kölcsönhatásaiban láSsák a helyzetet és megértsék a nyugati hatalmak kudarcainak igazi okait. A világpolitikai eseménvek közül kiemelkedik az ötödik nagyhatalom, a népi Kína Kommunista Pártjának kongresszusa, amely a marxizmus alkotó továbbfejlesztéséről tanúskodik. A Moszkvában megindult szovjet-japán tanácskozások pozitív eredményeket ígérnek és a New Yorkban ülésező atomértekezlettöl is sokat vár a békeszerető emberiség. Kudarc után kudarc, aztán még egy vereség Még emlékeznek olvasóink, hogy az első londoni értekezlet sikertelensége után milyen puskaporos hangulatot teremtettek a nyugati hatalmak a Földközi-tenger keleti térségében, hogy Egyiptomot ijesztgetéssel a gyarmatosítás visszaállítását szolgáló Dullesterv elfogadására kényszerítsék. De Egyiptom helyett a nyugati hatalmak ijedtek meg, mikor látták, hogy Naszszer elnök nem alkuszik az ország szuverenitásáról. A tanácstalanságot még fokozta az a tény, hogy a világ közvéleménye egyöntetűen és szigorúan elítélte a katonai akciók útját és a nyugati világ főkolomposa, az USA is leintette a kardcsörtetést. Hogy ezt nem az őszinte békevágy sugalta, hanem egészen más, gazdasági és politikai számítások (az amerikai elnökválasztások előtt Eisenhowernek nemigen lenne tanácsos segédkezet adni egy világkonfliktussá terebélyesedő háború kirobbantásához és az arab világnak sem árt az amerikaellenes hangulatot tompítani), de a nagyhírtelen összecsődített úgynevezett „18-ak" londoni értekezletén bizonyos amerikai üzleti spekulációkat illetően is kibújt a szög a zsákból. „Még egy ilyen győzelem és elvesztünk" Dulles űr jó üzletember. Ügy gondolja, Eden és Mollet megnyirbált tekintélyén is kereshetnének az amerikai monopóliumok néhány milliót. Néha a legjobb barátság, a legőszintébb szövetség sem ér fel egy jó üzlettel. És ha Amerika érdekei úgy kívánják, hogy ne legyen fegyveres beavatkozás, legalább úgy kell a kérdést elintézni, hogy a „békés megoldáson" (értsd: gazdasági megtorláson) is keresni lehessen valamit. Dulles külügyminiszter két napja kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna haszna Egyiptom nemzeti jövedelmében jelentéktelen kis összeg, amely nem oszt és nem szoroz. Ha ez valóban így lenne, akkor csak az a kérdés, milyen gazdasági megtorlás lenne az, amely Egyiptom kezéből kiüt egy olyan csekély összeget, amely szóra sem érdemes, de amelyért a nyugati részvényesek egy háborút is képesek lennének kirobbantani. Az amerikai „segítséget" riadalommal fogadta a Nyugat. Se Franciaország, se Nagy-Britannia gazdasági helyzete nemigen enged meg ilyen bojkottosdit. Azt meg ne is említsük, hogy a nyugatbarát országokban is nehezen akadnának követőkre. Az angol államférfiak párizsi tanácskozásán megerősítették azt a hírt, hogy Anglia új olajvezetékek építését tervezi Törökországon és Izraelen át. De ezek egyelőre csak távoli tervek. Szófia (TASZSZ) — Szeptember 27'én Szófiában megkezdte munkáját a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának VIII. ülésszaka, amelyen 41 európai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország szakszervezeti képviselői vesznek részt. Az ülésszakot Giuseppe di Vittorio, az SZVSZ elnöke nyitotta meg. Az ülésszak napirendje a következő: 1. Hathatós intézkedések a dolgozók időszerű szociális és gazdasági követeléseinek teljesítésére és azoknak az újabb erőknek a fejlesztése, amelyek elősegítik a szakszervezeti világmozgalom egységének megteremtését. (Előadó Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára.) 2. A szakszervezeti mozgalom a függetlenséget nyert vagy függetlenségük kivívására törekvő országokban és a dolgozók testvéri szolidaritása a gyarmati rendszer ellen vívott harcban. (Előadó Abdulaje Diallo, az SZVSZ alelnöke.) 3. A Nemzetközi Szolidaritási Alap tevékenysége. (Előadó Rafael Avila. a Közlekedési, Kikötői és Halászati Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének főtitkára.) 4. A IV. szakszervezeti világkongresszus összehívása. (Előadó Giuseppe Gasadei, az SZVSZ titkára.) 5. A revíziós bizottság beszámolója. Az ülésszak részvevőit Rajkó Darn'janov, a bolgár minisztertanács einökSzukarno indonéz elnök Buiganyinnál és Sepilovnál Szocsi (TASZSZ) — Bulganyin, a Szovjet Minisztertanács elnöke csütörtökön találkozott Szukarno indonéziai elnökkel és Abdul Gani indonéziai miniszterelnökkel. A két indonéziai államférfi a Kínai Népköztársaságba való utazása előtt Szocsiban rövid pihenőt tartott. A találkozón jelen volt Rasidov, a Legfelső Tanács elnökségének elnökhelyettese. az Üzbég SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, valamint Zsukov, a Szovjetunió indonéziai nagykövete. Véget értek a párizsi angol-lrancia tárgyalások Párizs (ČTK) — Csütörtökön délután Párizsban véget értek a kétnapos francia-brit tárgyalások. A megbeszélések fő tárgya az az irányvonal volt, amelyet a két ország a Biztonsági Tanácsban a szuezi kérdés megtárgyalásánál fog követni, valamint Nagy-Britannia és Franciaország álláspontja az úgynevezett Szuezi-csatornát Használók Szövetségében és végül különböző nemzetközi kérdések. A rövid közlemény, amelyet a megbeszélések után adtak ki, bejelenti, hogy „a két ország kormányainak képviselői továbbra is szorosan együttműködnek a Szuezi-csatorna kérdésében és keresni fogják a két ország között még fennálló ellentétek okainak kiküszöbölésére vezető utakat". Franciaország és Nagy-Britannia miniszterelnöke és külügyminisztere ä közlemény szerint elhatározta, huyy továbbra is részt vesz „Nyugat-Európa országainak politikai, gazdasági és katonai együttműködésében''* Szovjet mezőgazdasági küldöttség Egyiptomban Kairó (ČTK) — A szovjet mezőgazdasági küldöttség D. R. Raszulov földművelésügyi miniszterhelyettes vezetésével egyiptomi útja folyamán meglátogatta a Szakha községben levő kísérleti telepet és növénynemefeítő állomást, valamint' több mezőgazdasági intézetet. A küldöttség tagjai ezután At-Tahrirba látogattak, ahol találkoztak a Kínai Népköztársaság kereskedelmi küldöttségével. A francia dolgozók tiltakoznak a L'Humanité elkobzása miatt Páris, (ČTK) — A francia dolgozókat mélységesen felháborítja a rendőrség eljárása, amely szeptember 25-én elkobozta a ľHumanitát azért, mert cikket közölt az algériai helyzetről. A francia rendőrség önkényes eljárása ellen a párisi sajtó és nyomdaalkalmazottak szakszervezetének tagjain kívül tiltakozott a CGT Általános Szakszervezeti Szövetség elnöksége is. A l'Humanité jelenti, hogy szerkesztőségébe olvasóitól számos levél érkezik, amelyekiben az olvasók szolidaritásukat fedezik lá a Francia Kommunista Párt központi lapjával, amely a munkásosztály érdekeit védelmezi és következetesen harcol a dolgozók jogaiért. ŰJ SZÖ 1956. szeptember 29. helyettese, Todor Prahov, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke és Dimitr Popov, a szófiai városi népi tanács elnöke üdvözölte. Az ülésszak ezután egyhangúlag jóváhagyta a szuezi kérdésről a világ szakszervezeteihez és dolgozóihoz intézett felhívást. A fehívás a többi között hangsúlyozza : A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa 88 millió dolgozó nevében testvéri szolidaritását fejezi ki az egyiptomi nép iránt, amely nemzeti függetlenségét és szuverén államjogát védelmezi. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa határozottan elítéli az Egyiptom elleni gazdasági megtorló intézkedéseket s katonai előkészületeket és ezeket a gyarmati rendszer közel- és közép-keleti állásainak megőrzését célzó törekvések kifejezéseként, valamint egy független állam elleni katonai intervenció fenyegetéseként értékeli. A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa arra hívja fel a Szuezi-csatorna rendes működésében érdekelt kormányokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a kérdés békés tárgyalások útján történő megoldására. Az első napirendi pontról Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára megtartotta beszámolóját. Nehru miniszterelnök és Szaud király megbeszélése Delhi (ČTK) — Delhiben szeptember 27-én közzétették a Szaud király és Nehru indiai miniszterelnök megbeszéléseiről kiadott közös nyilatkozatot.'A nyilatkozat rámutat, hogy Szaud király és Nehru miniszterelnök megbeszélték a nemzetközi helyzet legutóbbi fejleményeit, valamint a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlődését. A Szuezi-csatornával kapcsolatban kijelentik, hogy ezt az ellentétet nem lehet erőszakkal vagy Egyiptomnak a Szuezi-csatornára való szuverén jogai megtagadásával elintézni. ' A nyugatnémet szövetségi parlament küldöttsége a Szovjetunióba látogat Bonn (ČTK) — A nyugatnémet szövetségi parlament szeptember 27-i ülésén elhatározta, hogy elfogadja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívását és küldöttséget küld a Szovjetunióba. A küldöttségben képviselve lesz valamennyi párt. A látogatás időpontját e napokban állapítják meg. A Szuezi-csatorna kibővítésének programja Kairó (ČTK) — A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint Taufik Od-Dib, a Szuezi-csatorna egyiptomi hivatala port-szaidi fiókjának igazgató^ kijelentette, hogy a csatornát kibővítik és mélyítik, hogy minél előbb nagy tankhajók is közlekedhessenek rajta. E jelentős terv megvalósítását már október folyamán megkezdik s a munkák összesen húszmillió egyiptomi fontba fognak kerülni. Olaszország továbbra is Egyiptomnak fizeti a hajózási illetékeket Róma, (ČTK). — Az ANSA olasz sajtú

;roda közzétett egy nyilatkozatot, amely megindokolja az olasz kormány elhatározását, amely szerint tiszteletben tartják az olasz-egyiptomi kléring-egyezmény feltételeit és továbbra is az egyiptomi kormánynak fizetik az olasz hajók után járó illetékeket a Szuezi-csatorna használatáért. A nyilatkozat rámutat, hogy az olasz kormányt ebben az elhatározásában az az érdek vezeti, hogy biztosítsa az olasz hajók forgalmát a Szuezi-csatornán. Tekintette! az olasz külkereskedelem Egyiptommal lebonyolított forgalmának aktív mérlegére — mondja a nyilatkozat —, az olasz kormány előnyösnek tartja, hogy az eddigi fizetési módnál maradjon. Tovább folyik a Nemzetközi Atomügynökségrői tárgyaló értekezlet New York (ČTK) — New Yorkban az ENSZ épületében szeptember 27-én tovább folyt a 81 állam értekezlete, amely a Nemzetközi Atomügynökség alapszabályzat-tervezetéről tárgyal. Az ülésen a kanadai és Fülöp-szigeti küldött szólalt fel. Hogyan is született meg a második londoni értekezlet? Miután Egyiptom elutasította a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételét, London és Párizs még egyszer összelicitálta azokat, akik az első londoni értekezleten támogatták a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételét — abban a reményben, hogy valami okosat majd csak kisütnek. A Szovjetuniót, Indiát, Ceylont meg sem hívták, mert úgy gondolták, hogy legalább megszabadulnak az ellenzéktől és nyugodtan elfogadtathatják provokációs tervüket, az úgynevezett Csatornahasználők Szövetségét, amelyről kiderült, hogy lényegileg nem más, mint a Dulles-terv egyik változata. Már maga az a tény, hogy ilyen fontos nemzetközi kérdésben a Szovjetunió és India nélkül tárgyalnak, hogy Egyiptom nélkül akarnak dönteni Egyiptom jogairól — eleve kudarcra ítélte a „18-ak" szeparatív tanácskozását. Milyen az eredmény? Ismeretes. Az egyöntetű nézeteknek híre-hamva sem maradt, a „18-ak" értekezletén teljesen felbomlott az egység és minden ország a saját szempontjából ítélte meg a nyugati tervet és inkább csak szép szólamokkal támogatta azt. A Csatornahasználók Szövetségét nem is merték szavazás alá bocsátani és a legutolsó jelentések szerint eddig mindössze hat tagja van. A nyugati politikusok a második alaposabb kudarc után nyilatkozatukban optimista módon igyekeztek elütni a sikertelenséget. De a szép szavak mögött mindenki észrevette a valóságot, amit nem kis iróniával és bosszúsággal egy burzsoá újságíró így fogalmazott meg: „Még egy ilyen győzelem és elvesztünk." A legjobb barátság, szövetség sem ér fel egy jó üzlettel A katonai intervenciók lehetőségének háttérbe szorulásával egyre többet beszélnek a nyugati világban a gazdasági megtorlásokról. Ennek legfontosabb láncszeme a Szuezi-csatorna bojkottja lenne. Ez azt jelentené, hogy a Nyugat Afrika megkerülésével szállítaná a létfontosságú olajat KözépKeletről, ahonnan a kapitalista világ évi 26 milliárd tonna olajszükségletének kétharmad részét fedezi. E „gazdasáqi szankciónak" az USA is híve. Mint jó szövetséges, mér fel is ajánlotta az amerikai tartályhajók segítségét és egy 50 milliárdos hitelt kínált fel a nyugati országoknak, amelyen amerikai olajat vásárolhatnának a szállítás nehézségeiből eredő hiányok fedezésére. (Afrika megkerülésével ugyanis 6—8 nappal tovább tartana a szállítás és 24—30 százalékkal megdrágulna az olaj), Ha szemellenző nélkül, elfogulatlanul néznék a nyugati hatalmak a szuezi kérdést, észrevennék azokat a momentumokat is, amelyek a szuezi problémát kisegítenék a zsákutcából. Mint ismeretes, Egyiptom felhívást intézett a világhoz a békés tárgyalások folytatására Egyiptom nemzeti érdekeinek és szuverenitásának biztosítása alapján. Ezt a kezdeményezést eddig már 25 ország elfogadta. Bulganyin elvtárs nyilatkozatában hathatalmi értekezletet javasolt a szuezi kérdésben. E javaslatnak figyelemre méltó vonása, hogy India is helyet kapna e hathatalmi értekezleten. A Szovjetunió, mint már többször, ezúttal is mint jelentős nagyhatalommal számol Indiával, amely ugyancsak a szuezi kérdés békés megoldásán fáradozik. Ezt bizonyítják Nehru nyilatkozatai, szaud-aráblai tanácskozásai, valamint az indiai külügyminiszter kairói és londoni megbeszélései. A nyugati hatalmak azonban más utat választottak, az ENSZ Biztonsági Tanácsát kérték határozataik jóváhagyására. Egyiptom ugyancsak a Biztonsági Tanácshoz fordult. A Biztonsági Tanács elé terjesztett két kérelem is világosan bizonyítja a két álláspont össze nem egyeztethető ellentéteit. Lloyd angol és Pineau francia külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat terve jóváhagyását várja a Biztonsági Tanácstól. Egyiptom pedig e tervekkel szemben vár védelmet az ENSZ-től. A Biztonsági Tanács első ülésének ügyrendi vitájában már kifejezésre jutott a nyugati többség. A Szovjetunió javaslatára e tanácskozásra meghívták Egyiptom képviselőjét is. Egyes politikai megfigyelők parázs vitákra számítanak és azt várják, hogy a Szovjetunió csak vétójával lesz képes megakadályozni az egyiptomellenes határozatot. így könnyen meglehet, hogy a Szuezi kérdés az ENSZ közgyűlése elé is eljut. De egyelőre felesleges találgatásokba bocsátkozni, a világ közvéleménye igazságos döntést vár a szuezi kérdésben. Az ötödik nagyhatalom Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusa idején a nyugati sajtóban számos cikk jelenik meg a népi Kínáról. Ezekből az írásokból kitűnik, hogy a 600 milliós országra úgy tekintenek, mint az ötödik nagyhatalomra. „Mao Ce-tung kormánya külpolitikájában mint egyenrangú fél tárgyal a többi nagyhatalommal. Liu Sao-csi a kapcsolatok normalizálását ajánlja fel más országoknak. Már nem tartja szükségesnek a pekingi kormány elismeréséről beszélni. Kína ENSZ-tagságát egyre szélesebb nemzetközi front követeli, amely a Szovjetuniótól a semleges Indián át a brit konzervatívokig terjed. A világ közvéleményétől' az Amerikai Egyesült Államok sem zárkózhat el soká" — írja a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lap. A fenti idézet is bizonyítja, hogy míg a kapitalista világ kígyyót-békát kiabál a népi Kínára, azalatt — a hét év alatt — ennek a szabad országnak sikerült kivívnia világhatalmi helyét. Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa most leméri a megtett utat, levonja a tanulságot belőle és kitűzi a szocialista forradalom befejezésének és a második ötéves terv (1958—1962) óriási feladatait. A testvérpártok küldöttei a párt-, kongresszuson kiemelték a kínai kommunistáknak a marxizmus-leninizmus alkotó fejlesztését és konkretizálását. Különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az ipar és kereskedelem államosítása kínai útjának kidolgozásában értek el ragyogó sikert. A kul-s turális forradalomban is az első sorok-* ban küzdenek a dogmatikus esztéti-i kai nézetek ellen, amelyek akadályozzák a szocialista művészetek virágzás sát. A kínai kommunisták tanácskozása olyan esemény, amelyről még az ellenség is kénytelen szokatlanul sokat beszélni. Mit választ Japán ? Mint ismeretes, a Szuezről tárgyaló első londoni értekezlet miatt megszakadtak Sepilov és Sigemicu között a szovjet-japán tárgyalások a békeszerződés megkötéséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Az igazi ok azonban nem a londoni értekezlet volt, hanem Japán makacs ragaszkodása a Kurili-szigetekhez és DéljSachalinhoz, tehát a Szovjetunióval szemben támasztott területi követelések. Japán közvéleménye azonban mindenáron ragaszkodik a japán-szovjet kapcsolatok megjavításához. Nemcsak a dolgozók, hanem a burzsoázia is követeli a tanácskozások folytatását. A politikai hasznon túl gazdasági érdekek is sürgetik a megegyezést. Japán óriási textilfölöslege nem kell Amerikának. Európában pedig erős vetélytársai vannak. A kereskedelem kiszélesítése a Szovjetunióban a/orvban biztosíthatná Japánnak a teljes foglalkoztatottságot és így a gazdasági fejlődést. Az Egyesült Államok persze mindent elkövet a szovjet-japán kapcsolatok javulásának meg akadály ozasára. Washingtonban attól tartanak, hogy a Szovjetunióval való barátság az amerikai befolyás erős csökkenését hozná. Az USA külügyminisztériuma ultimátumszerű jegyzéket küldött Ható jama kormányánál-;: ha a Szovjetunióval aláírják a békeszerződést, a területi követelések nélkül, Amerika nem adja vissza Japánnak Okinawaszigetét, az USA egyik legnagyobb csendes-óceáni támaszpontját. Amerikát az sem igen érdekli, hogy a Kurili-szlgetek és Sachalin mindig az oroszoké volt, s csak a japán hódítás következtében került egy Időre Japánhoz — Okinawa pedig sohasem volt Amerikáé. Most már csak az a kérdés, mit választ Hatojama, Megbízottja már •Moszkvában tárgyal, előkészíti a 72 éves miniszterelnök látogatását, aki a japán lapok véleménye szerint az amerikai fenyegetés ellenére is aláírja a békeszerződést. Mi lesz az atommal ? Azt akarjuk, hogy ez a kimeríthetetlen energiaforrás a földkerekség valamennyi népének jólétét szolgálja a békés építés, fejlődés lendíiője legyen. Ahol pedig az emberiség ígéretes jövőjéről tanácskoznak, ott a szocialista tábor mindig jelen van. Az ENSZ kezdeményezésére New Yorkban összehívott nemzetközi értekezletein, amelynek az a feladata, hogy megteremtse a nemzetközi atomügynökséget, azért harcolunk, hogy az atom a haladást, az embert szolgálja, ne egyes militarista köröík őrült világhatalmi terveit. Az atomügynökség az első lépés lehet az atomenergia felhasználásénak nemzetközi irányításában. A nyugati hatalmak ugyan részt vesznek a New Yorki-i tanácskozásokon, de az EURATOM mellett csak mellékes szerepet szánnak a most születő világszervezetnek. Az atomügynökség már most is hasznos lehet, de igazí nagy szerepe majd akkor lesz, ha betiltják az atomfegyverek gyártását és a hasadóanyag-készleteiket teljesen a béke szolgálatába állítják. A Szovjetunió és a szocialista tábor országai ezért harcolnak. Hogy ezt mikor sikerül elérni, az főleg a nyugati hatalmakon múlik. Szűcs Béla i