Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-29 / 272. szám, szombat

Véget ért Kína Kommunista Pártjának Vili. kongresszusa Kína Kommunista Pártjának módosított szervezeti szabályzata Az új helyzetnek és feladatoknak megfelelően módosított szervezeti szabályzatot a .kongresszus szerdai ülése fogadta el. Az új szervezeti szabályzat kilenc fejezetben általános programot és 60 cikkelyt foglal magában. Az általános programot tartalmazó rész rámutat, hogy a párt tevékenységének irányítója a marxizmus-leninizmus, hogy a pártnak a szocializmus és a kommunizmus építésében a valóságból kell kiindulnia és a marxizmus-leninizmus elveit hajlékony és teremtő szellemben kell alkalmaznia. , „A párt következetesen ragaszkodik tevékenységében ahhoz az elvhez, hogy a marxizmus-leninizmus általános igazságait egybehangolja Kína forradalmi küzdelmének tényleges gyakorlatával és küzdjön mindenfajta doktriner elhajlás ellen" — szögezi le az új szervezeti szabályzat. Majd röviden ismerteti a párt fő feladatait a Kínai Népköztársaság megalakítása és a szocialista társadalom megvalósítása közti időszakban. „Határozott sikert értünk már el országunk szocialista átalakításának minden területén — állapítja meg a szervezeti szabályzat • — Kína Kommunista Pártjának ' feladata, hogy állandóan a helyes módszereket alkalmazza a még megmaradt kapitalista tulajdonnak az egész nép tulajdonává való átalakításában, az egyéni tulajdon maradványainak a dolgozó tömegek kollektív tulajdonává való átalakításában, a kizsákmányolás rendszerének felszámolásában és mindazon okok kiküszöbölésében, amelyek az ilyen rendszert előidézik. A szocialista társadalom felépítése során lépésről lépésre érvényesíteni kell a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" elvét, és valamennyi volt kizsákmányolót békés úton úgy kell neveini, hogy saját munkája után élő dolgozóvá váljék." Az általános program a továbbiakban leszögezi a párt feladatait a gazdaság, a tudomány és a kultúra területein; a pártnak a nemzeti kisebbségekkel Kapcsolatban folytatandó politikája, a népi demokratikus diktatúra megszilárdítása, az összes hazafias erők egységfrontjának megerősítése és a más demokratikus pártokkal és pártonkívüli demokratákkal hosszú időre szóló együttműködésének fokozása tekintetében. A nemzetközi kérdésekről az általános program a következőket mondja: „Kína Kommunista Pártja támogatja az olyan külpolitikát, amelynek célja a világbéke fenntartása és a békés egymás mellett élés megvalósítása más társadalmi rendszerben élő országokkal. A párt diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtését és (fejlesztését kívánja Kína és a világ többi országa között, valamint a baráti kapcsolatok elmélyítését és megerősítését a kínai nép és a világ összes többi népe között. A párt határozottan szembehelyezkedik az imperialista országoknak Kína ellen irányuló bármiféle agressziós cselekményével és egy újabb háború kirobbantását célzó mindenfajta imperialista tervvel. A párt fejleszteni és megerősíteni törekszik Kína barátságát a békének, demokráciának és szocializmusnak Szovjetunió vezette táborához tartozó összes többi országgal, meg kívánja szilárdítani a proletariátus nemzetközi szolidaritását és tanulni kíván a kommunista világmozgalom tapasztalataiból. Az általános program a szervezés kérdésében olyan elveket szögez le, amilyenek a demokratikus centralizmusnak. a oárt szolidaritásának és egységének, a bírálatnak és önbírálatnak elvei, valamint az a követelmény, hogy az összes párttagoknak a pártérdeket szegélyes érdekeik fölé kell helyezniök. Az 1. fejezet, amely a tagsággal foglalkozik, a következőkben határozza meg a tagságra való képesítést: „A párttagság nyitva áll minden kínai polgár számára, "aki dolgozik és nem zsákmányolja ki más munkáját, aki -elfogadja a párt programját és szervezeti szabályzatát és a párt valamelyik szervezetében tevékenyseget fejt ki, végrehajtja a párt határozatait és megfizeti a kötelező tagdíjat." Ezt követően felsorolja a párttagok tízféH kötelességét és hétféle jogát. A párttag kötelességei a következők: a marxizmus-leninizmus szorgalmas tanulmányozása és szüntelen törekvés arra, hogy a párttag emelje műveltségi színvonalát: a pártszolidaritás megőrzése és egységének megszilárdítása; a párt politikájának és határozatainak hűséges végrehajtása és a párt által kijelölt feladatok határozott teljesítése; a párt szervezeti szabályzatának és az állam törvényeinek szigorú betartása és a kommunista erkölcsnek megfelelő magatartás, amely kivétel nélkül érvényes minden párttagra nézve, bárminők legyenek is múltbeli érdemei vagy jelenlegi helyzete; a párt és az állam, azaz a néptömegek érdekeinek a személyes érdekek fölé való helyezése és amennyiben bárminő ellentét támadna a kettő között, megalkuvás nélkül alávetni magát a párt és az állam érdekeinek, azaz a néptömegek érdekeinek; szívvel-lé'ekkél szolgálni a nép tömegeit, megerősíteni a kapcsolatokat a nép tömegeivel, tanulni tőlük, meghallgatni véleményeiket, kívánságaikat és ezeket haladéktalanul továbbítani a párthoz, megmagyarázni a népnek a párt politikáját és határozatait; jó példát mutatni a munkában és állandóan fokozni a termelésben való jártasságot és hivatásbeli képességet; bírálatot és önbíráiatot gyakorolni, rámutatni a fogyatékosságokra és hibákra a munkában és ezek leküzdésére és kijavítására törekedni; jelentést tenni a vezető pártszerveknek, a központi "bizottságig bezárólag az ilyen fogyatékosságokról; küzdeni mind a párton beiül, mind a párton kívül minden ellen, ami ártalmára van a párt és a nép érdekeinek; őszinte és tisztességes magatartást tanúsítani a párt irányában és nem leplezni vagy elferdíteni az igazságot; állandó éberséget tanúsítani az ellenség, mesterkedéseivel szemben és megőrizni az állam és a párt titkait. A párttagok jogai pedig: a pártpolitikát érintő elméleti és gyakorlati kérdésekben részt venni a szabad, mindenre kiterjedő vitában a pártértekezleten vagy a pártsajtóban; javaslatokat tenni a pártmunka tekintetében és teljes mértékben érvényesíteni az alkotóképességet a munkában; választani és megválasztatni a párton belül; bármely pártszervezet vagy funkcionárius felett bírálatotgyakorolni a pártértekezleteken; személyes megjelenést kérni, ha valamely pártszervezet fegyelmi eljárást határoz el valaki ellen, vagy ha valakinek a jellemét és munkáját értékeli; bárki véleményét figyelembe venni, vagy ezt a párt valamely vezető testülete elé terjeszteni, a párt bármely határozatával szemben felmerülő ellentétes nézet esetén, a határozatot azonban időközben feltétel nélkül végre kell hajtani; bármely megállapítást, felhívást vagy panaszt a központi bizottságig bezárólag bármely pártszervezet elé terjeszteni. Ez a fejezet még a következőket szögezi le: „A párttagoknak jogSban áll kilépni a pártból. Ha valamely párttag kilépését kéri, annak a pártszervnek, amelyhez tartozik, taggyűlési határozatával törölnie kell nevét a párttagok névsorából és nyilvántartás céljából jeientenie kell az ügyet a közvetlenül felette álló pártbizottságnak." A módosított szervezeti szabályzat a továbbiakban szabályozza a pártfegyelmi eljárást, majd a Teng Hsziao-ping elvtárs beszámolójában javasolt módo.i meghatározza az alacsonyabb és magasabb pártszervezetek egymáshoz való viszonyát. Előírja, hogy mielőtt a párt vezető testületei pártpolitikai döntéseket hoznának, az alacsonyabb pártszervezeteknek és a pártbizottságok tagjainak szabad gyakorlati vitát kell tartaniok a pártszervezeteken belül a pártértekezleteken és javaslataikat a párt vezető szervei elé kell terjeszteniök. Ha azonban a párt vezető szervei már döntést hoztak, ezt el kel! fogadni. Ha valamely alacsonyabb pártszervezet úgy találná, hogy egy, a magasabb pártszervezet által hozott döntés nem felel meg a hely vagy valamely különleges szakma tényleges körülményeinek, akkor kérnie kell az illetékes magasabb pártszervezetet döntésének módosítására. Ha a magasabb pártszervezet továbbra is fenntartja döntését, akkor ezt az alacsonyabb pártszervezetnek feltétel nélkül végre kell hajtania. Országos jellegű politikai kérdésben a területi vagy helyi pártszervezeteknek és felelős tagjaiknak r.em szabad semmiféle nyilvános közlést adni vagy önkényes döntést hozni, mielőtt a párt központi vezető szervei erre nézve nyilatkozatot nem tettek vagy döntést nem hoztak, de egymás között megvitathatják ezeket az országos jeilegű kérdéseket és javaslatokat tehetnek a központi vezető szerveknek. Az országos pártkongresszus működést idejének öt évnek kell lennie, a tartományok, autonóm területek vagy a közvetlenül a központi hatóságoknak alárendelt községek pártkongresszusainak működési ideje két év. Ezeket a pártkongresszusokat minden síkon évenként egyszer össze kell hívni. A párt alapszerveiről szóló fejezet szerint az alapszervezetek feladatai a következők: Propaganda és szervező munka folytatása a tömegek között és mindannak gyakorlati megvalósítása, amit a párt támogat, valamint a magasabb pártszervezetek döntéseinek megvalósítása: a párt alapszerveinek állandó figyelmet, kell szentelniük a tömegek érzésmegnyilvánulásainak és kívánságainak és ezekről jelentést kell tenniök a magasabb pártszervezeteknek; állandó figyelmet kell szentelniäk a tömegek anyagi és kulturális életének és törekedniök kell ennek megjavítására; meg kell szervezníök a párttagokat a marxizmus-leninizmus, a párt politikájának és tapasztalatainak tanulmányozására; a nép tömegeit rá kell vezetniök arra, hogy tevékeny részt vegyenek az ország politikai életében; rá kell vezetniök a tömegeket, hogy teljes mértékben érvényesítsék tevékenységüket és alkotó képességüket, hogy fokozzák munkafegyelmüket és biztosítsák termelési és munkaterveik megvalósítását; elő kell mozdítaniok a bírálatot és az önbíráiatot. A párt szervezeti szabályzata zarószakaszában a következőket mondja: „Valamely kormányszerv vagy népi szervezet vezető testületében, amelyben három vagy több párttag felelős tisztséget visel, bizottságot kell alakítani vezető párttagokból. Ennek a bizottságnak feladata a nevezett szerven vagy szervezeten belül a következő: vállalni a párt politikája és határozatai végrehajtásának felelősségét; megerősíteni az egységet a pártonkívüli káderekkel; megszilárdítani a kapcsolatot a tömegekkel; fokozni a párt- és állami fegyelmet és küzdeni a bürokrácia ellen." N. Sz. Hruscsov hazatért Belgrádból Tito elnök és Rankovics a Szovjetunióba utazott N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára, a Legfelső Tanács Elnökségének tagja, rövid jugoszláviai üdülése után csütörtökön reggel 7 órakor a batajniciai repülőtérről visszautazott a Szovjetunióba. N. Sz. Hruscsovval együtt a Szovjetunióba utazott Joszip Broz-Tito köztársasági elnök és felesége, valamint Alekszander Rankovics, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke és Gyuro Pucar, Bosznia és Hercegovina Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöke, akik néhány napon át a Fekete-tenger partján üdUlnek majd. Búcsúztatásukra a repülőtéren megjelent Edvard Kardelj, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, valamint Kocsa Popovics és Mijalko Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagjai, továbbá Veljko Zekovics, a szövetségi végrehajtó tanács titkára és Firjubin belgrádi szovjet nagykövet, a nagykövetség tagjainak élén. N. Sz. Hruscsov, J. Broz-Tito és A. Rankovics csütörtökön este megérkezett a Szovjetunióba. Az Egyesült Atomkutató Intézet munkájából Moszkva (ČTK) — Az Egyesült Atomkutató Intézetben Moszkvában a tagállamok értekezletének alkalmából szeptember 27-én sajtóértekezletet tartottak, amelyen szovjet és külföldi újságírók vettek részt. D. I. Blohincev tanár, az intézet igazgatója beszámolt a tagállamok képviselőinek megbeszéléseiről, amelyeken jóváhagyták az intézet alapszabályzatát. Ez az alapszabályzat leszögezi e nagy nemzetközi kutatószervezet alapvető céljait és feladatait. Az alapszabályzat szerint az Egyesült Atomkutató Intézet valamennyi tagjának egyforma joga van mind az irányításban, mind a kutató tevékenységben, tekintet nélkül arra, hogy országa milyen anyagi hozzájárulást ad az intézetnek. Blohincev továbbá azt mondotta, hogy az intézet tudományos tanácsa jóváhagyta a kutatómunkák ötéves perspektívatervét. A sajtóértekezlet részvevői nagy érdeklődéssel hallgatták Blohincev tanár azon kijelentését, amely szerint új laboratóriumok és nagy teljesítményű intézmények létesülnek, amelyek segítségével további behatóbb ismereteket szerezhetnek az atomkutatás terén. Blohincev tanár továbbá felsorolta a tagállamok kiváló tudósait, akik már az intézet laboratóriumaiban dolgoznak és hozzátette, hogy az intézet még az idén további ötven külföldi tudóst vesz fel sorai közé. A német-csehszlovák barátság hete az NDK-ban Berlin (ČTK) — A Csehszlovák Nemzeti Front küldöttségének egy csoportja, amely a rostocki kerületben tartózkodik, szerdán a stralsundi hajógyár dolgozóinak vendége volt. Este a csehszlovák küldöttekkel baráti beszélgetést rendeztek, amelyen 500 stralsundi polgár vett részt. A csehszlovák küldöttség másik csoportja meglátogatta a ruhlei Klement Gottwald óragyárat. A Csehszlovák Nemzeti Front küldöttségének további csoportjai gyűléseken és ünnepi esteken vesznek részt a hallei, drezdai és a Kari Marx-Stadt-i kerületekben. Jules Moch beszéde a moszkvai televízióban Moszkva (ČTK) — Jules Moch. az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési bizottságának francia képviselője, a francia nemzetgyűlés képviselője, szeptember 27-én beszédet mondott a moszkvai televízióban. J. Moch orosz nyelven tartott beszédében csodálattal adózott az ország építésében elért sikereknek, nagy elismeréssel nyilatkozott a kultúra és technika terén elért fejlődésről. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy ők a békés egyijňás mellett élés hívei és most Franciaországba való visszatérésükkor jobban mint azelőtt meg vannak győződve a szovjet-francia barátság szükségességéről." rfá Az Antifasiszta Harcosok Nemzetközi Szövetségének tiltakozása Bécs, (ČTK). — Az Antifasiszta Harcosok Nemzetközi Szövetsége nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozik a Német Szövetségi Köztársaság kormányának azon határozata ellen, ameiy szerint az új Wehrmachtba felveszik a volt SS-tagokat. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának határozata ellenkezik a nemzetközi egyezményekkel és világosan tanúskodik arról a veszélyről, amelyet Nyugat-Németország újrafelfegyverzése jelent. Hétezren jelentkeztek a Szuezi-csatornán való munkára Kairó, (ČTK). — A Szuezi-csatorna igazgatóságának egyiptomi hivatala legutóbb hivatalos adatokat tett közzé a Szuezi-csatornán működő révkalauzokkal kapcsolatban. Ezek az ada-; tok bizonyítják, hogy a nyugati hatalmak minden mesterkedése ellenére biztosítani tudja a csatorna zavartalan forgalmát. Jelenleg a Szuezi-csatornán 89 szakképzett révkalauz működik, most folyik Port Saidban további 120 révkalauz kiképzése s közülük 75 külföldről jött. Az egyiptomi hatóságokhoz eddig az egész világból 7000 munkaerő ajánlkozott a Szuezi-csatornára. A Reuter és a Francé Presse csupán szeptember 27-én öt amerikai, egy olasz és egy görög révkalauz érkezését jelentette. Ezenkívül útban vari Egyiptomba az amerikai kereskedelmi tengerészet három tisztje. A három nyugat-németországi révkalauz után, akik közül az egyikre szeptember 27én már önálló hajókaraván vezetését bízták, további öt készül Egyiptomba jönni. • W. Lippmann a szuezi kérdésről New York, (ČTK). — Walter Lipp-: mann, a New York Herald Tribúne politikai megfigyelője cikkében a szuezi kérdéssel foglalkozik és azt ajánlja a nyugati nagyhatalmaknak, hogy a szuezi kérdésnek az ENSZ-ben való megtárgyalásánál a reális helyzetből induljanak ki és ne ragaszkodjanak olyan szempontokhoz, amelyek elmélyítik elszigeteltségüket. W. Lippmann megjegyzi, Nagy-Bri-í tanniának és Franciaországnak a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslataival kapcsolatban, hogy nem észszerű olyan javaslatokat tenni az ENSZ-ben, amelyekről előre tudjuk, hogy nem fogadhatók el.'' W. Lippmann végül a következő megoldást ajánlja: „A Szuezről tárgyaló első londoni értekezlet elé két javaslatot nyújtottak be: a nyugati nagyhatalmaknak a nemzetközi igazgatásra tett javaslatát és a nemzetközi ellenőrzésre benyújtott indiai javaslatot. Az ENSZ-nek erről a két tervről kellene tárgyalnia." Peking, (ČTK) — Kínai Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa határozatot hozott a Központi Bizottság politikai beszámolójáról. A határozat kitűzi a jelenlegi legfontosabb feladatot — Kínának a lehető legrövidebb időn belül való átalakítását elmaradott mezőgazdasági országból haladó ipari országgá. A határozat megállapítja, hogy a szocialista iparosítás folyamán a következő gazdaság-politikai . kérdéseket kell megoldani: 1. Továbbra is ki kell tartani a nehézipar elsődleges fejlesztése mellett, erélyesen törekedni a kohászat, gépipar, energetika, szénfejtés és kőolajtermelés, a vegyiipar és építőanyagipar fejlesztésére, bevezetni és fejleszteni a kiváló minőségű acélt, a színes fémek és nehéz gépek gyártását. 2. Ezzel egyidejűleg hatékonyan fejleszteni kell a könnyűipart oly mértékben, ahogyan ezt a nyersanyagkészletek és alapok a piaci követelményekkel összhangban megenaediS, i A VIII. kongresszus határozata a Központi Bizottság politikai beszámolójáról 5. Még nagyobb erőfeszítést kell tenni a mezőgazdaság fejlesztésére 4. Megfelelően fejleszteni kell a közlekedést és a kereskedelmet, emellett kell. hogy az állami kereskedelem legyen az egységes szocialista piac fő része és ezenkívül az állam által irányított szabadpiacot kell létesíteni. 5. Növelni kell az ipari és kézművesipari fogyasztási árucikkek minőségét. valamint az építkezések tervezését. 6. Emelni a technika színvonalát, elsajátítani a Szovjetunió, a népi demokratikus és más országok legújabb tudományos és technikai ismereteit, független tervezést kell elérni az új árucikkek termelésében.. 7. Helyesen kell megoldani az ipar földrajzi elhelyezését. 8. Helyesen kell megoldani a központosított és a decentralizált irányítást s emellett lehetővé keli tenni egyes árucikkek állami vezetés alatt, történő szabad termelését. 9. Az országépítés szükségleteit összhangba kell hozni a nép életszínvonalának emelésével. 10. Meg kell akadályozni a konzervatív és a „baloldali" kalandorirányzatokat úgv, hogv a Kínai Népgazdaság szilárdan és egészséges alapokon haladhasson előre. A határozat második része kitűzi Kína külpolitikájának alapelveit: 1. Tovább kell szilárdítani és fejleszteni a nagy Szovjetunóval és a népi demokratikus országokkal való tartós és megbonthatatlan testvégbarátságot, 2. Baráti kapcsolatokat Seil felvenni és fejleszteni az áásiai és afrikai országokkal, valamint a vj-: lág többi országaival, amelyek támogatják a békés egymás mellett élés öt elvét. 3. Normális diplomáciai, gazdasági és külturális kapcsolatokat kell felvenni és fejleszteni valamennyi országgal, továbbra is szembe kell helyezkedni az eröpolitikával és az erőiszakkal való fenyegetés politikájával a nemzetközi kapcsolatokban és szembeszállni egy újabb háború előkészítésének politikájával. 5. Támogatni kell valamennyi ország békemozgalmát és baráti kapcsolatokat kell fejleszteni valamenynyi ország népeivel. 6. Harcolni kell a gyartnati rendszer ellen és támogatni Ázsia, Afrika is L-»':in-Amerika népeinek a gyarmati *jndszer ellen, nemzeti jogaik védelméért vívott harcát. 7. Váir.ogatni kell, a (nunkároszfály és a többi dolgozók mozgalmát, valamennyi országban azt a mozgalmat, amelynek célja a szocializmus és meg kell szilárdítani minden ország proletariátusának nemzetközi szolidaritását. 8. Nélkülözhetetlenül szükséges á kínai dolgozókat az egyenlőség szellemében nevelni és élesen harcolni a nacionalista sovonizmus ellen. A párt vezető szerepéről a határozat ezt mondja: Jelenlegi munkánk fő hibája, hogy számos pártdolgozó még nem mentesült gondolkozásának és munkájának szubjektivizmusától. A munka irányításának szempontjából nélkülözhetetlenül szükséges megőrizni á marxista-leninista realista állásfoglalást. Fejleszteni kell a párt tömeges vonalát, érvényesíteni a kollektív vezetést és a párton belüli demokrácia elveit és leküzdeni a bürokráciát, valamint a szektánsságoť. O

J SZO T> 1956. szeptember 2fl. «