Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-29 / 272. szám, szombat

A Szlovák Nemzeti Tanács szűkebbkörű elnökségének üüése Csütörtökön, szeptember 27-én a Szlovák Nemzeti Tanács szükebbkörü elnöksége munkaülésre gyűlt egybe, melyet František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke vezetett. A szükebbkörü elnökség tárgyalt azokról a szervezeti intézkedésekről, melyek a Szlovák Nemzeti Tanács jogkörének kibővítéséből fakadnak és megtárgyalta a Szlovák Nemzeti Tanács 1957. évi költségvetési javaslatát. Végül megtárgyalta a Szlovák Nemzeti Tanács ülésének előkészítésével öszszefüggö kérdéseket és meghatározta annak programját. A gyűlés befejező részében a szükebbkörü elnökség foglalkozott a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai határozatának teljesítéséről szóló jelentésekkel. Ion Rab nagykövet Szlovákiában Csütörtökön, szeptember 27-én baráti látogatásra Szlovákiába érkezett Ion Rab, a Román Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Bratislavába érkezése alkalmából a Carlton szálló szalonjában Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke üdvözölte a kiváló vendéget. Az üdvözlésnél jelen voltak JoSľef Gajdošík munkaerőügyi megbízott és Ján Račkay, a kerületi nemzeti bizottság elnöke. *** František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke csütörtökön, szeptember 27-én Ion Rab nagykövet tiszteletére ünnepi vacsorát adtak a Carlton szállóban. Az egyiptomi iparügyi miniszter Brnóban Csütörtökön, szeptember 27-én a háromtagú egyiptomi küldöttség dr. Aziz Szitky iparügyi miniszter vezetésével a Külkereskedelmi Minisztérium dolgozói kíséretében megtekintette a II. csehszlovákiai gépipari kiállítást. A kiállítás megszemlélése után — főleg a megmunkáló és gazdasági gépeket tekintették meg — dr. Aziz Szitky, a küldöttség vezetője a sajtó képviselőinek ezt mondta a brnói kiállításon szerzett benyomásairól: „A gépipari kiállítás Csehszlovákia nagy ipari kapacitásának bizonyítéka. Nagyon érdekesek számunkra azok a gyártmányok, melyeket a kiállításon láttunk, és hisszük, hogy a jövőben még jobban kiterjednek a már ma is jól fejlődő csehszlovák-egyiptomi kereskedelmi kapcsolatok." Az amnesztiarendelet alapján a Csehszlovákiába visszatérő személyek biztosításával foglalkozó bizottság üléséről Szerdán, szeptember 26-án összeült az amnesztiarendelet alapján Csehszlovákiába visszatérő személyek biztosításával foglalkozó bizottság. A bizottság titkára tájékoztatta a bizottság tagjait a visszatérő polgárok számáról, szociális rétegeződésükről, munkábaállltásuk folyamatáról és több más kérdésről. A bizottság az eredmények mérlegelése után megállapította, hogy a köztársasági elnök amnesztiarendeletének határozata alapján továbbra is sikeresen folyik a csehszlovák polgárok visszatérése. A bizottság titkársága Prága I., dr. Václav Vacek polgármester tere 2. (a központi nemzeti bizottság épülete, telefon 632-92) alatt működik, s továbbra is válaszol a köztársaság területéről és a külföldről érkező. a visszatérésre vonatkozó Ké.désekre. Az indonéz nagykövet elutazott Csehszlovákiából. Dr. Ahmad Szukarnőnak, az Indonéz Köztársaság elnökének távozása után dr. Tamzil Szutan Narayau. az Indonéz Köztársaság nagykövete is elutazott Csehszlovákiából: őt csupán dr. Ahmad Szukarno elnök csehszlovákiai látogatása idejére neveztek ki Csehszlovákiába. • ,w 4 wvitittl • . s<f£ 6 áiadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek Antonín Zápotocký köztársasági elnök szeptember 27-én a prágai Várban fogadta Guido Keelt, Svájc rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét megbízólevelének átadása alkalmából. A megbízólevél átadása és a beszédek elhangzása után a köztársasági elnök elbeszélgetett a követtel. A beszélgetésen jelen volt Václav Dávid külügyminiszter. Á köztársasági elnök a helyi gazdálkodás kiállításán Antonín Zápotocký köztársasági elnök hitvesével csütörtökön, szeptember 27-én a Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában megtekintette a helyi gazdálkodás országos kiállítását. A Banská Bystrica-i kerület lett az első a városrendezési akcióban A Megbízottak Testülete város- és falurendezési bizottságának ülésén értékelték a városrendezési nagy hazafias akció augusztus hónapi eredményeit. Az elért eredmények összehasonlítása alapján a bizottság a Banská Bystrica-i kerületet jelölte meg augusztus hónapra az akció győztesének. A Bratislavai Központi Nemzeti Bizottság a második helyre került. A kerületek további sorrendje: Nyitra, Žilina, Bratislava, Kassa és Prešov. A lengyel szakszervezeti dolgozók küldöttsége elutazott Szlovákiából A lengyel szakszervezeti dolgozók hattagú küldöttsége, amely kétnapos szlovákiai látogatása során eszmecserét folytatott az óturai finommechanikai üzem és a bratislavai Juraj Dimitrov-üzem dolgozóival és kicserélte tapasztalatait a szakszervezeti kulturális tömegmunka terén a Szlovák Szakszervezeti Tanács vezető dolgozóival, pénteken Bratislavából Prágába utazott. A koreai vendégek elutaztak Csehszlovákiából. Csütörtökön, a Koreai Népi , Demokratikus Köztársaságból ér kezett vendégek elutaztak* Prágából. A koreai vendégek egyhetes csehszlovákiai tartózkodásuk során megtekintették a II. csehszlovákiai gépipari kiállítást és egyes ipari üzemeket. Miért kell idejében vetni az őszi búzát? A jövő mezőgazdasági év munkálataihoz tartozik az őszi búza vetése. Búzatermésünk mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolja az őszi Öúza vetésének ideje és módja. A búzatermés mennyiségének és minőségének alakulása szorosan összefUgg a ráfordított emberi munka mennyiségével és minőségivel. A termőtalaj-művelés, a vetőmag előkészítésé, a vetés, ápolás, betakarítás munkálatai, egyszóval az agrotechnika mai színvonala módot ad, hogy a talaj és időjárási viszonyokat jól hasznosítsuk, s így biztosítsuk az őszi búza állandó nagy és jó minőségű terméshozamát. Jó termést, úgy várhatunk, ha nagy és fejlett, megfelelő hektoliterfajsúlyú (100 liter magnak a súlya) csíraképes, fajtiszta vetőmagot vetünk. Terméseredményeink fokozása megköveteli a gazdáktól, hogy a vetőmagra nagy gondot fordítsanak. A nagy, megfelelő hektolitersúlyú, fajtiszta vetőmag növeli a termést. A nagy, nehéz magban több a lisztes anyag, a keményítő, s ez biztosítja a mag kicsírázásakor a csíranövény táplálékát. Erősebb lesz a felnövekedett növény, tehát nagyobb lesz a termés. Az apró, gyengén fejlett mag gyenge és gyér bokrosodást eredményez. A fajtiszta vetőmagból fejlődő növény ellenálló a betegségekkel szemben, nem pereg és nem dől meg. Népgazdaságunk növénytermelési terve • fokozott gondot fordít a fajtiszta vetőmag használatára, annak továbbszaporítására. A csíraképesség a vetőmag egyik legfontosabb tulajdonsága. Fontos az, hogy rövid idő alatt minél több mag csírázzon ki. A vetőmag csírázását nagyban befolyásolja a mag érettségi foka. Egyenetlenül érett mag egyenetlenül csírázik. Rossz lesz a csírázási eredmény az olyan vetőmagnál, amelyikben sok a törött és aszott szem, vagy az idegen mag és gyommagvak. A búzaszem megfelelő hőmérsékleten nedves környezetben vizet vesz fel és megduzzad. A vízfelvétel, a duzzadás egyszerű fizikai jelenség; ezt később kémiai folyamatok követik. A csírázás folyamata a talajban, sötétben játszódik le. Ott az új csíranövényke napfény hiányában még nem kezdheti meg önálló táplálkozását. A csírázó búzaszemet a talajban sokféle ellenség veszélyezteti. Baktériumok, gombák leselkednek rá, a gyönge vagy sérült csírát könnyen fertőzhetik. A búzaszem felső részén vagy a hosszanti bemélyedésben gyakran megtapad a kőüszög apró fekete spórája, amely a nedves talajban szintén kicsírázik, gombafonalakat hajt, behatol a csiranövénykébe, vele fejlődik és a vége az, hogy a kalászban a szemek helyét fekete spóratömea tölti ki. Mindezt megelőzhetjük, ha a magot vetés előtt csávázzuk. A szántóföldi növények termesztésének sikerét az eddig elmodottakon kívül jelentősen befolyásolja a vetési munka jó megszervezése. A talaj előkészítését úgy végezzük, hogy a vetőágy talaja vizet és levegőt tartalmazzon. Tehát jól beérett, nedves, morzsalékos szerkezetű legyen. A vetést közepes mélységre október végén végezzük el, hogy a csírázáshoz szükséges hőmennyiség ne hiányozzék s a búza gyorsan, egyenletesen kikelhessen. A vetés idejének közelebbi meghatározását a talaj hőmérséklete, illetve mindazon feltételek befolyásolják, amelyek egyúttal a csírázás feltételei is. Pl. hiába van elegendő levegő, nedvesség, ha a talaj nem melegedett fel kellően. Ha a magot idő előtt vetjük el, a talaj nedvessége következtében vagy megrothad, vagy a kártevők (egerek, pockok) pusztítják el. Nagy kárt jelent az idő előtti vetés abban az esetben is, ha a talaj hajlamos a gyomosodásra; mire kikelne a kultúrnövény, akkorára a gyom elnyomja, mert a gyom erőteljesebb fejlődésű és nehéz az irtása. Ha helytelen időben vetünk, tehát hamarabb, akkor nemcsak a csírázás húzódik el, hanem a növény fejlődése is s a vetés gyönge lesz. Ha később vetünk, ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy a növény nem fejlődik ki idejében. A fejlődése belenyúlik a nem kívánt szárazságba. Az áttelelő növények vetésidejét úgy határozzuk meg, hogy azok a téli fagy kezdetére elérjék fejlődésük nyugalmi állapotát. Igy az őszi árpa, rozs még az ősz folyamán bokrosodjék. Az őszi vetésű búzánál ez nem fontos, mert tavasszal is bokrosodhat. GASPARIK SÁNDOR. HHM

HH

MHHMHMM

Hi

mMMMHMMHMH FELHÍVÁS A KÉTÉVES FELSŐBB PEDAGÓGIAI ISKOLA (VPŠ) MAGYAR TAGOZATÁNAK TÁVHALLGATÖIHOZ Figyelmeztetjük a Felsőbb pedagógiai iskola magyar tagozatának távhallgatóit, hogy az 1956/57. tanévre a beiratások a következő napokon lesznek: Bratislavában: a II. évfolyamba f. évi október 1-én az A—

N kezdőbetüsek, október 2-án az O—Z kezdőbetüsek; a III. évfolyamba október 3-án az A—N, október 4-én az O—Z kezdőbetúsek; az I. évfolyamot ismétlők szintén október 1-én (az A—N), október 2-án (az O—Z kezdöbetüsek). Kassán mindhárom évfolyamba október 8-án. A beiratásokat a jelzett napokon reggel 8 órától d. u. 15 óráig tartjuk. A VPŠ távtanfolyam vezetősége. Igazat kell adni annak a levélírónknak. aki azt írja, hogy a kulákkérdés megoldása az utóbbi hónapokban sok helyütt zsákutcába jutott. Valóban több helyen találkozunk bizonytalankodással, de még inkább azzal, hogy „legjobb lesz várni, majd meglátjuk, mi sül ki ebből az egész kulák dologból". Egyes elvtársaink előtt még mindig nem eléggé világos az országos pártkonferenciának az osztályharc kérdéseiben való állásfoglalása. Akadnak olyanok, akik az osztályharc feladásáról, osztálybékéről beszélnek, mások meg csak valami „átmeneti időszaknak". „taktikának" tekintik az SZKP XX. kongresszusát követő új politikát. Pedig hát ezek az elvtársak alaposan tévednek. Nincs itt sző semmiféle „átmeneti időről", „taktikázásról", meg ilyesmiről. Egyszerűen arról van szó, hogy a XX. kongreszus megállapításai nyomán a mi pártunk is elvetette a szocializmus építésével párhuzamosan élesedő, a gyakorlatban eddig alkalmazott osztályharc elméletét. Fölösleges most már arról beszélni, hogy ez az elmélet és a belőle származó gyakorlat a betegesen gyanakvó légkör megteremtésével, azzal, hogy ellenséget és osztályellenséget keresett minden bokorban, és a fű minden zizzenésében az osztályellenség kezét vélte felfedezni, nem egy, örök életében két keze munkájából élő emberen is sérelmet ejtett. Most már ismeretes és érthető az ember előtt, hogy mily súlyos és áldatlan következményekkel járt „az osztályellenséget ne a kolhozon kívül, hanem a kolhozon belül keresd", megdönthetetlen igazságnak vélt tétel gyakorlati alkalmazása. Hát persze, hogy a szövetkezetekben akár volt rá ok, akár nem, keresték az osztály ellenséget. Ha nem találták meg „vadképű, agyaras, vastagnyakú, kurtapuskás ember formájában", akkor keresték a mindennapi, a közülük való egyszerű emberek között, s „megtalálták" főként azok között, akik valamiféle önálló véleményt mertek hangoztatni a szövetkezet vezetőségének ilyen vagy olyan tervével kapcsolatban. Az egyre élesedő osztályharc, s a vele párosult személyi kultusz ellentmondást nem tűrő légkörében igen könnyű volt "marékre rásütni a kulák és az r* U I S / 0 L Válasz az olvasók kérdéseire FELVEHETŐ-E A KULÁK A SZÖVETKEZETBE? 1956. szeptember 29. osztályellenség bélyegét mindennemű következményeivel együtt. Az egyre élesedő osztályharc mesterségesen létrehozott elmélete és gyakorlata helytelen irányba terelte, eltorzította az osztályellenséggel szemben való magatartásunkat. Megmutatkozott ez egyrészt abban, hogy az osztályharc lényegében az adminisztratív rendszabályokra korlátozódott, másrészt abban, hogy osztályharc címén olyan emberek ellen is különféle rendszabályokat alkalmaztak, akik megalkudva az adott helyzettel — tehát az új társadalmi renddel — ellenséges szándékkal egy szalmaszálat keresztbe nem tettek, bűnük csupán a múltban elfoglalt osztályhelyzetük volt. S végül, de nem utolsó sorban ez a mesterségesén kiélezett osztályharc eltorzult abban is, hogy sok helyütt és sok esetben a nép nem értett vele egyet, nem támogatta, ami viszont azt jelentette, hogy ezt az osztályharcot a néptől elszakadva csupán az államhatalom egyes szervei folytatták. Körülbelül ez dióhéjban, mi volt, s ezt fontos feleleveníteni azért, hogy könnyebben megértsük a hogyan tovább-ot. Mit kell elsősorban is tisztázni? Azt, hogy az egyre élesedő osztályharc elméletének az elvetése semmiesetre sem jelenti az osztályharc megszűnését, nem jelent osztálybékét. Az osztályharc tovább folyik, mégpedig elsősorban ideológiai vonalon, ami azt jelenti, hogy az embereket megnyerjük a szocializmus építésének, erősítjük öntudatukat, bővítjük marxista-leninista ismereteiket. Adminisztratív eszközökkel lépünk fel a cselekvő ellenséggel, a kémekkel és szabotörökkel, az uszítókkal, a törvényeket be nem tartókkal és a hozzájuk hasonlókkal szemben. Nem beszélhetünk osztálybékéről, ha továbbra is küzdünk a kapitalizmus maradványai, a burzsoá nézetek és ideológia ellen, de nem lehet erről szó azért sem, mert hiszen magyarán mondva eszünk ágában sincs a dolgozó nép politikai és gazdasági érdekeit összeegyeztetni, valamiféle összhangba hozni a volt kizsákmányoló osztályok tagjainak politikai és gazdasági érdekeivel. Az országos pártkonferencia határozatainak értelmében a kulákokat, mint osztályt, illetve mint egy volt kizsákmányoló osztály utolsó számottevő számú és erejű maradványát továbbra is a népi demokratikus rendszer, a szocializmus építésével szembenálló ellenséges osztálynak tekintjük. Logikus és törvényszerű, kibékíthetetlen osztályellentétek teszik ezt szükségessé. Természetes, hogy másmás érdekek vezérlik a volt százholdas nagygazdát és cselédjét. Éppen ezért továbbra is változatlanul érvényben maradnak a kulákok gazdasági korlátozására vonatkozó intézkedések és ugyanígy a kulákok politikai elszigetelésére vonatkozó álláspont is. Mint pártunk az utóbbi időben oly sokszor hangsúlyozta: a kulákok gazdasági korlátozása és politikai elszigetelése azonban semmiesetre sem jelenti azt, hogy megfosszuk őket gazdálkodási lehetőségeiktől és állampolgári jogaiktól. Csupán azért, mert valaki kulák, nem lehet és nem szabad ellene semmiféle megtorló intézkedést alkalmazni, és őt különféle zaklatásoknak kitenni. A kulák számára is biztosítani kell a zavartalan termelési feltételeket, valamint azt, hogy élhessen állampolgári jogaival. Ha eleget tesz termelési és beadási kötelezettségének, ha betartja az állam minden polgára számára egyaránt kötelező törvényeket és előírásokat, ha nem követ el állam- és népellenes cselekedetet, akkor a kulák is államunk törvényeinek védelme alatt áll. Bár az eddig elmondottak már mindenki előtt elég ismeretesek és világosak, szükséges volt a dolgok lényegét újra összefoglalni, elsősorban azért, hogy könnyebben érthetővé és világosabbá tegyük a mondanivaló további részét, e cikk tulajdonképpeni lényegét. Mi az, amire választ várnak olvasóink? Mi az az új mozzanat a falusi osztályharcban, amelyet nem egy helyen ahány ember annyiféleképpen értelmez és magyaráz? Ez az utóbbi hetekben oly sokat vitatott kérdés: felvehető-e a kulák a szövetkezetbe vagy sem. Ez az a kérdés, amely ma nem egy embert, EFSZ-t és falut foglalkoztat, s amelyre e cikk keretében választ adni szeretnénk. Érzékeltetésül e lényegbevágó kérdés tisztázásához fel kell tennünk két kérdést. Az egyik: felvehetők-e a kulákok az EFSZ-be? A válasz: nem! A j másik kérdés: felvehető-e a kulák az EFSZ-be? A válasz: adott helyzetben igen. Mi a különbség e két, látszólag azonos kérdés és a rájuk adott ellentétes válaszok között? Az első kérdésre a magyarázat: a kulákok előtt, mint egész, mint osztály előtt nem nyitjuk meg a szövetkezetek kapuit. A kulákok, mint volt kizsákmányoló osztály gazdasági és politikai érdekekből kifolyólag ma is ellenséges osztály, és törekvései összeegyeztethetetlenek a dolgozó parasztok, az EFSZ-ek érdekeivel és törekvéseivel. Következésképpen az EFSZ-eket védjük a kulákok beszivárgásától és attól, hogy a szövetkezetekbe esetleg beférkőzve azokat saját céljaik szolgálatába állítsák. A másik kérdésre a magyarázat: egy osztállyal szemben való állásfoglalásunk nem mindig és nem minden esetben érvényes az egyesekkel, az egyénekkel szemben való magatartásunkra és állásfoglalásunkra. Következik ez pedig ennek épp az ellenkezőjéből, abból, hogy ami jellemző a velünk szemben ellenséges osztály állásfoglalására és cselekvésére, nem lehet az minden egyén állásfoglalására és cselekvésére is. Hooy értsük ezt? Ogy, hogy lehetségesek és vannak olyan kulákok, olyan volt kizsákmányolók, akik bár kénytelen-kelletlen, de beletörődtek a megváltoztathatatlanba, abba, hogy a régi idők visszatérhetetlenül elmúltak, és mert a helyzetet reálisan, iózanul ítélik meg, két kezük munkájából élő emberekké válnak és tisztességes szándékkal igyekeznek beleilleszkedni az új társadalmi rendbe. Igaz, és lehetségesek az ilyen esetek? A saját erőnket, a szocializmus építésének nagy emberformáló erejét becsülnénk le, tagadnánk meg, ha kételkednénk benne. JL ováb.OI döntő körülmény az ilyen egyéni esetek elbírálásában a szövetkezet tagságának, az egész falu lakosságának állásfoglalása és hangulata az illetővel szemben. Megbocsátják-e, elfelejtik-e múltbeli helyzetét és magatartását, befogadják-e maguk közé? A leghelytelenebb és legkárosabb, politikánk durva megsértése volna, holmi „meggyőző" munkát végezni egy-egy valóban megváltozott kulák érdekében. A döntő a szövetkezet politikai és gazdasági helyzete, az' emberek véleménye, tehát csakis velük együtt és nem akaratuk ellenére. Végső összefoglalásul: anélkül, hogy megváltoztatnánk pártunk fő irányvonalát a falusi osztályharcban, egyéni elbírálás alapján, az összes helyi körülmények alapos megvizsgálása után és alapján lehetséges egyes volt kulák felvétele az EFSZ-be. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ott, anélkül, hogy valami megkülönböztető bizalmatlanságot éreztetnének vele szemben, vezető beosztásba nem kerülhet. Érthető, hogy számos elvtársunk előtt, akik hosszú évekig a marxizmus-leninizmust, annak az életben való alkalmazását csonttá merevedett dogmákból tanulták, furcsának, szinte érthetetlennek tűnnek a falusi osztályharcban a kulákokkal szemben ilyetén beállott, az élet megkövetelte változások. Nem az a célunk, hogy embereket eltaszítsunk magunktól, még a volt kizsákmányoló osztályok tagjait sem. A múltja nem lehet örök ismérv egy emberre, még a volt kizsákmányoló osztályok tagjaira sem. Pártunk nemcsak lehetségesnek tartja, de meg van győződve arról, hogy népi demokratikus rendszerünk megváltoztatja és átneveli a volt kizsákmányoló osztályok tagjainak jelentős részét. Végső soron tehát egy-egy elmber elbírálásában nem a múltbeli osztályhelyzete lesz a mérvadó, hanem a munka és a tett, amit ma végez. A volt kizsákmányoló osztályokkal szemben való magatartásunkat, az osztályharc formáit és erejét tehát nemcsak mi határozzuk meg, hanem döntő mértékben függ ezen osztályok tagjainak magatartásától és állásfoglalásától is. Anékül, hogy egy pillanatra is elfeledkeznénk a volt kizsákmányoló osztályok maradványaival szemben szükséges éberségről, senkit sem fosztunk meg annak lehetőségétől, hogy megtalálja a maga helyét társadalmunkban. Bátky László.