Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-28 / 271. szám, péntek

Megkezdődött a Biztonsági Tanács ülése A szovjet küldött javaslatára Egyipiomot meghívják a Biztonsági Tanács ülése elé New York, (ČTK) — New Yorkban az ENSZ épületében szeptember 26án délután megnyílt a Biztonsági Tanács első rendkívüli ülése, amelynek célja, mint ismeretes, egyrészt a britfrancia kérelem megtárgyalása, másrészt Egyiptom kérelmének megtárgyalása. Mint ismeretes, a britek és franciák azt akarják elérni, hogy a Biztonsági Tanács ítélje el a Szuezicsatorna államosítását a „békét és biztonságot veszélyeztető" aktusként, Egyiptom viszont azért folyamodott a Biztonsági Tanácshoz, mert NanvBriiannia és Franciaország akciói valóban veszélyeztetik a nemzetközi békét. Az ülésen elsőnek sir Pierson Dixon brit küldött jelentkezett szólásra. Kijelentette, hogy a „brit-francia panasz teijes jellege a további ülések folyamán mutatkozik meg". Beszédénejt további részében kirohanásokat intézett Egyiptom kérelme ellen, és azt mondotta, természetes, hogy a Biztonsági Tanács először a brit-francia kérelemről tárgyaljon. Másodiknak Bemard Cornut-Gentille francia küldött emelkedett szólásra. A Szuezi-csatorna államosítását a nemzetközi egyezmény megsértésének minősítette és szintén azt a reményét hangoztatta, hogy a brit-francia kérelmet Egyiptom kérelmének megtárgyalása előtt tűzzék napirendre. Henry Cabot Lodge, az USA küldötte üdvözölte Nagy-Britannia és Franciaország „kezdeményezését" és reEgyiptom elutasítja a gyarmatosítók provokációs támadásait Moszkva, (ČTK). — A moszkvai Pravda szeptember 27-én közli V. Medvegyevnek, kairói tudósítójának cikkét arról, hogyan reagált Egyiptom Menzies ausztráliai miniszterelnök szeptember 25-i beszédére. Menzies felhívott „nagyszabású gazdasági szankciók alkalmazására" Egyiptommal szemben és „erőszak alkalmazására a Szuezi-csatorna feletti nemzetközi ellenőrzés felújítása céljából". A brit külügyminisztérium képviselője egy londoni sajtóértekezleten hangoztatta, hogy teljesen egyetért Menzies beszédével és szintén szankciókkal, sőt erőszak alkalmazásával fenyegetőzött. Menzies kijelentése, aki a Biztonsági Tanács ülésének előestéjén durva támadásokat intézett Egyiptom ellen, nagy felháborodást keltett az arab közvéleményben — hangsúlyozza V. Medvegyev. Mint ismeretes, Menzies az úgynevezett „ötös bizottság" élén nemrégen Kairóban igyekezett Eaviptomra rákényszeríteni a londoni értekezlet részvevői egy csoportjának követeléseit. Menzies küldetése csődöt mondott. Egyiptomi körökben hangsúlyozzák, hogy az ausztráliai miniszterelnök most ezért visszavágni készül és további eljárásával világosan bizonyítja, hogy továbbra is Egyiptom és a többi arab állam ellensége marad. Egyiptom hivatalos képviselője e beszéddel kapcsolatos kommentárjában kijelentette, hogy Menzies álláspontja „hallatlan" abban az időben, amikor a szuezi kérdést a Biztonsági Tanács elé terjesztették. i, F. Dulles a szuezi kérdésről .Washington (ČTK) — J. F. Dulles, az USA államtitkára szeptember 26-i sajtóértekezletén kizárólag a szuezi problémával foglalkozott. A szuezi kérdésnek a Biztonsági Tanácsban való megtárgyalásával kapcsolatban Dulles nem ígért feltétlen támogatást Nagy-Britanniának és Franciaországnak. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint azonban Dulles kijelentette, hogy az USA álÖalában támogatni fogja Franciaország és Nagy-Britannia álláspontját, amennyiben ez összhangban áll a két Szuezzel kapcsolatos londoni értekezleten elért egyezménnyel — vagyis Dulles első tervének, amely Szuez nemzetközivé tételére irányul és Dulles második tervének elveivel, amelyek a Szuezi-csatorna használói szövetségének létesítésére irányulnak. J. F. Dulles újból megerősítette, hogy az amerikai lobogó alatt haladó hajók a csatorna használatáért illetéket nem az egyiptomi Szuezicsatorna Társaságnak, hanem a jövő „csatornát használók szövetségének" fogják fizetni és utalt arra, hogy e téren nyomást fognak gyakorolni a nem amerikai zászlók alatt utazó hajókra is. Dulles a továbbiakban a Szuezicsatorna bojkottjáva! fenyegetőzött s kijelentette, hogy az amerikai hajók a jó Reménység-foka körül is hajózhatnak. Újból megerősítette az amerikai kormánynak az amerikai monopoliumok érdekeinek megfelelő nézetét, amely szerint a nyugat-európai országok a Közép-Kelet helyett kőolaj szükségletüket amerikai köolai vásárlásával fedezhetnék. ményét fejezte ki, hogy a többi, a csatornát használó államok támogatni fogják a britek és franciák kérelmét. Hozzátette, az USA arra fog szavazni, hogy Egyiptom kérelmét tűzzék napirendre, de ez „nem jelenti azt, hogy az USA támogatni fogja Egyiptom kérelmét." Végül azt az óhaját fejezte ki, hogy a brit-francia kérelmet Egyiptom kérelme előtt tárgyalják meg. Mivel azonban több küldöttség ezzel ellentétben azt óhajtotta, hogy a napirend első pontja Egyiptom kérelmének megtárgyalása legyen, a jugoszláv küldött azt javasolta, hogy mindkét kérelmet egyidejűleg tárgyalják meg. A szovjet küldött erre visszavonta azt az ajánlatát, hogy elsősorban az egyiptomi kérelmet tárgyalják meg, és csatlakozott a jugoszláv javaslathoz. További véleménycsere után a Biztonsági Tanács külön-külön szavazott az angol-francia és az egyiptomi javaslat napirendre tűzéséről. >Az angol-francia kérelemnek napirendre tűzését egyhangúlag jóváhagyták, az egyiptomi kérelem napirendre tűzését szavazattöbbséggel fogadták el. Az egyiptomi javaslat napirendre tűzése mellett szavazott a Szovjetunió, Peru, Irán, Irak, Jugoszlávia, az USA küldöttsége és a csankajsekista küldött. A napirendre tűzés ellen senki sem szavazott. Nagy-Britannia, Ausztrália, Franciaország és Belgium tartózkodtak a szavazástól. Ezután a jugoszláv javaslatot bocsátották szavazás alá, mely szerint a két kérelmet egyidejűleg tárgyalnák meg. Ezt a javaslatot a Biztonsági Tanács többsége elutasította. A javaslat mellett szavazott a Szovjetunió és Jugoszlávia küldöttsége, Peru, Irán és a csangkajsekista küldött tartózkodtak a szavazástól. A többi hat küldöttség a javaslat ellen szavazott. Szobolje , szovjet küldött ezután felhívta a figyelmet arra, helyes lesz, ha a további tárgyalások folyamán Egyiptomnak lehetőséget adnak arra, hogy képviselője a Biztonsági Tanács ülésén kifejtse országának álláspontját. A Biztonsági Tanács ezután Egyiptom meghívásáról (amely nem tagja a tanácsnak) a formális brit-francia javaslat alapján szavazott és egyhangúlag elhatározta, hogy Egyiptomot meghívják a tárgyalásokra. Az ülés végén arról vitatkoztak, mikor kezdődjön a kérdés érdemleges megtárgyalása. Javaslatok hangzottak el, melyek szerint a Biztonsági Tanács erre vonatkozó ülését október 4-re vagy 5-re hívják össze. Végül elhatározták, hogy a Biztonsági Tanács elnöke tanácskozik a küldöttségekkel és a többség óhaja alapján dönt. A kővetkező ülés időpontját szeptember 28ban állapították meg. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának tizenegyedik ülése Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának 11. ülésén az új alapszabályzat jóváhagyása után Tun Csinlin, az' országos népi képviselők állandó bizottságának alelnöke üdvözölte a kongresszust. Ezután Burham, az országos népi képviselők nemzetiségi ügyeket intéző bizottságának alelnöke a Kínában élő egyes nemzetiségek közötti kapcsolatokkal foglalkozott, beszámolt a kínai muzulmánok arab országokba tett útjáról. Jan Csi-hua, a Kínai Szakszervezeti Szövetség női osztályának vezetője beszédében a nőkhöz és anyákhoz való helytelen viszonyt bírálta, amely egyes üzemekben tapasztalható. A kínai írás reformjának kérdéséről Vu Ju-csan, a Kínai Népi Egyetem rektora beszélt. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az írás reformját nem lehet a nyelv megreformálásának minősíteni. Rámutatott, hogy az írás reformja fontos politikai feladat, amelyet nem lehet gyorsan és elhamarkodottan megoldani. A kínai írás reformjára irányuló intézkedésekről beszélve, kijelentette, hogy már bizonyos, hogy a kínai írásjegyeket latin írással helyettesítik. Ezt megelőzően azonban — mondotta — még különféle bonyolult kérdéseket kell megoldani és ehhez valamennyi kínai nyelvész közös erőfeszítése szükséges. A vaskohászatnak az ország iparosításában levő nagy feladataival Van Ho-sou kohóipari miniszter foglalkozott. Megállapította, hogy Kínának minden előfeltétele meg van a kohászat gyors fejlesztésére. Ju Huan-juan, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága propaganda osztálya tudományos szekciójának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben nagyobb figvelmet kell szentelni a tudományos munkának, meg kell javítani a tudományos munka szervezőinek kádereit. Ten Taj-juan, vasútügyi miniszter beszédében a kínai vasutak sikereivel, hibáival és a jövő feladataival foglalkozott. A háziipar szocialista átépítéséről és jelentőségéről Pai Ju-pin, a háziipari igazgatóság vezetője beszélt. Hangsúlyozta, hogy a háziipar és a kézművesipar fontos szerepet játszik a kínai gazdaságban, segítségére van a nagyiparnak az egyre növekvő fogyasztás kielégítésében. Hszu Jun-pej, egészségügyi miniszterhelyettes, az utóbbi évek nagy sikereiről beszélt, amelyeket az egészségügy terén értek el. Hszu Jun-pej elvtárs beszdével véget ért Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának plenáris vitája. A vitában összesen 68 küldött szólalt fel, 45 küldött vitahozzászőlását írásban nyújtotta be. A kongresszust a testvéri kommunista és munkáspártok 49 képviselője üdvözölte a világ valamennyi részéből. Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa ezután rátért a negyedik napirendi pontra: a párt Központi Bizottságának megválasztására. Az elnök bejelentette, hogy a Központi Bizottságba 97 tagot és 73 póttagot választanak (az eddigi Központi Bizottságnak 48 tagja és 26 póttagja volt.) A küldöttek jelenlétének felülvizsgálásánál megállapították, hogy valamennyi 1026 küldött jelen van. A Központi Bizottság tagjainak választásánál elsőként a kongresszus 11. ülése elnökségének tagjai dobták be az urnába vörös szavazólapjaikat. Utánuk valamennyi jelenlevő viharos tapsa mellet Mao Ce-tung, Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökének vezetésével a politikai iroda tagjai adták le szavazataikat. A választások után az elnök a választólapok ellenőrzése után bejelentette, hogy a választáson valamennyi 1026 küldött részt vett és minden szavazat érvényes. Ezzel Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának ülése véget ért. Pineau külügyminiszter a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága előtt Párizs, szeptember 26. A francia kormány elutasította a nemzetgyűlés idő előtti összehívására vonatkozó javaslatokat. Minthogy azonban a közvélemény sürgette a kormány szuezi politikájának parlamenti megvitatását, a kormány áthidaló megoldásként a nemzetgyűlés külügyi bizottsága rendkívüli ülésének összehívását javasolta. A bizottság keddi ülésén Pineau külügyminiszter tartott beszámolót a szuezi kérdés állásáról és a két londoni értekezlet fejleményeiről. Elismerte, hogy „bizonyos kudarcok" érték a kormány politikáját, és hogy — mint mondotta — ,,a nyugati szolidaritásnak nehéz időket kellett átvészelnie". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a francia kormánynak széleskörű akciószabadsága van a szuezi kérdésben. ************* ********* ****************** A-AAjAl^A A * Egy újságíró jegyzeteiből (5) A bolgár gazdasági élet nagy seregszemléje A nemzetközi vásár Plovdivban I okan nálunk azt sem tudják, merre van Plovdiv. Pedig Bulgária második legnagyobb városa, s immár a 17. bolgár nemzetközi vásár színhelye. Nem véletlen, hogy a nemzetközi vásárokat Bulgáriában 1933 óta, amikor az elsőt tartották, nem a fővárosban, hanem a kereskedelem szempontjából sokkal alkalmasabb Plovdivban, az egykori Rumélia központjában rendezik. Bulgáriát ugyanis a nyugatról kelet leié húzódó Balkán-hegység két, egy északi és egy déli részre osztja. A délit,'a sokkal termékenyebbet, a Balkán és a Rhodope hegységek közötti alföldet, amelyet a Marica folyó öntöz, Ruméliának nevezik. Á nagyszerű termőföldü, vagy 200 km hosszú és 100 km széles lapály közepén, valami geológiai véletlen folytán magányos sziklaköbörc emelkedik. Ezen a természetes központon épült fel Nagy Sándor apjának a városa: Filipoppolis, mai nevén Plovdiv. Nagy gazdasági energiájú hely tehát Plovdiv. Felismerték ezt a Levante legtehetségesebb kereskedői, az örmények is, akik az említett sziklaköbörcön és körülötte évszázadokon át — minden üldözés ellenére — kitartottak. Felismerte ezt a tényt a bolgár kormány is és ide, az ország leggazdagabb részének központjába helyezte nemzetközi vásárát. Séta a vásáron A Marica folyó déli partján van a teljesen korszerű elvek alapján felépített vásár. Ebben az évben kb. százezer négyzetméternyi nyitott és fedett kiállítási területen huszonhat Az örmény városrész a régi Plovdivban állam kollektív és egyéni bemutatóját láthatjuk. Sétáljunk végig a csarnokokon, nézzük meg, mit lehet látni ezen a Balkán szívében rendezett vásáron. A bejárattól jobbra az első a lengyel pavilon. A lengyelek jól oldották meg azt a kettős feladatot, hogy megfelelő választékot nyújtsanak a komoly érdeklődőknek s egyben kielégítsék a vásár több százezer, tanulni vágyó érdeklődőjét. A lengyel fedett és szabadtéri kiállításnak középpontjában a nehézipar áll; különösen az igen masszívan épített kombájn kelt feltűnést. Egy transzparens azt mondja — a sok, gyakran zavarosan ható statisztika helyett, — hogy Lengyelország nemzeti jövedelme 1937-ben 47 százalékban az iparból származott, míg 1955-ben immár 80 százalékban. Nagyon sok az érdeklődő a lengyel textilipar termékei körül. Érthető ez, Bulgáriában a jó textilanyag — szemben pl. az élelmezési cikkekkel — elég drága és kevés. A csehszlovák pavilon Mindjárt a szomszédban a csehszlovák pavilon. Nehéz helyzetük volt szervezőiknek, mert a csehszlovák iparnak a Balkánon, de különösen Bulgáriában igen nagy a tekintélye. S<ámos, sokszor megható jelét lehet Miinek tapasztalni még r<>vid bulgáriai tartózkodás alatt is. Ennek a nehéz feladatnak a csehszlovák csarnok lényegében jól megfelel. Bár hiányzanak a brnói kiállításon látható fémmegmunkáló-gépkolosszusok, sok olyan dolgot lát a bolgár és a külföldi érdeklődő, ami megkapja figyelmét. Egész szövetkezetek állanak — csoportosan látogatják a kiállítást — a különösen gazdag mezőgazdasági géppark körül s töviről hegyire elmagyaráztatják maguknak az egyes mezó.gazdr»sági l gépek működését. Különösen nagy a sikere a lenkombájnok, a különleges rendeltetésű automobilok között a különböző műhely-kocsiknak s az immár Európa-szerte ismert Kukláknak, az önműködő szemetes-kocsiknak. A Fekete-tenger partján, Sztálin városában is láttam működésben őket. A magyar csarnok A következő csarnok Magyarországé. Kissé takarékoskodtak a hellyel, egy csarnok felében akarták bemutatni a magyar ipar egész, ma már annyira széles skáláját. Ez aztán a zavartalan közlekedés kárára történt. Szeptember 16-án, amikor 70 000 látogatója volt a vásárnak, be se jutottam a magyar csarnokba. De a szomszédos, hasonlóan „térspórlóan" épített német pavilonba sem lehetett bejutni. így a szabad téren kiállított röntgen-autót és a nálunk is jól ismert Ikarus 55-öt nézegettük, ami jól állja a versenyt a számos nyugati, agyoncicomázott autóbusz között. Jugoszlávia 1948 óta először vesz részt a plovdivi vásáron. Bár külön csarnoka és fedetlen kiállítási területe van, azon — a jugoszláv ipar és külkereskedelem mai struktúrájának megfelelően — az egyes vállalatok egymással is versenyezve vesznek részt. A bolgárok meglepődve látják a jugoszláv ipar hatalmas fejlődését az elmúlt nyolc év alatt. Bizonyos, hogy a jugoszlávok meglepődése a bolgár ipar plovdivi bemutatóján semmivel sem kisebb ennél. A német bemutató A Német Demokratikus Köztársaságé a következő pevilon, miután a vietnami kiállítási anyag nem érkezett meg idejére. A Balkánon is érvényes az a babona, hogy „ami német, az nem lehet rossz", s így itt is életveszélyes a tolongás. Engem az kapott meg legjobban, hogy az egyetlen könyvet a mai Bulgáriáról az ő kiállításukon láttam: Szófiában hiába jártam végig érte az összes könyvkereskedést, A kiállítás vezetője megígérte, hogy a vásár végeztével elküldi nekem ezt a Bulgáriáról szóló könyvet. De azért maguk a bolgárok is kiadhatnának szép, gazA plovdivi nemzetközi vásár i