Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)
1956-09-27 / 270. szám, csütörtök
Gottwaldovi kirándulás (II. folytatás) Idegenforga ioai a Svit-gyárban Az utóbbi hónapokban megszoktam Prágában, hogy úton-útfélen idegen nyelven hallok beszélgetni, hogy a Vencel tér lassacskán nemzetközi találkozóhellyé válik, hogy a Várban külföldi turistacsoportok adják egymásnak a kilincset, de arra igazán nem számítottam, hogy hasonló idegenforgalommal találkozom Gottwaldovban is. A város tele van turistákkal és a gyárban is sokan fordulnak meg. Ebben az évben csak eddig 16 000 ember látogatott oda. A külföldiek ugyancsak szép számmal vannak képviselve. Több mint 1500-an nézték végig a korszerű üzemeket. Ottlétemkor igen kedves vendégek tartózkodtak a gyárban. A legnagyobb szovjet cipóüzem, a leningrádi Skorochod-gyár négytagú küldöttsége érkezett 14 napi látogatásra. Előzőleg ugyanis a Svit-gyár küldöttségét látták vendégül a skorochodiak. A szovjet vendégek a legalaposabban végignézik az üzemeket. A baráti tapasztalatcsere minden bizonnyal emelni fogja a két gyár termelésének színvonalát. A szovjet vendégek már az első napon elragadtatással nyilatkoztak a látottakról és őszinte köszönetüket fejezték ki a meleg, szívből jövő fogadtatásért. Nemrégen négy egyiptotni technikus töltött hosszabb időt a Svit-gyárban, hogy megismerkedjenek a cipőgyártás technikájával és a munkaszervezéssel. A Nílus partján épülő cipőgyárban fogják hasznosítani itt szerzett tapasztalataikat. Ahol a divat születik Bevallom, elsősorban, mint nőt érdekelt, hogyan születnek az elegáns, külföldön is annyira közkedvelt svití cipők. Amikor beléptem a modellkészítőkhöz, éppen a lipcsei nemzetközi vásárra készült kollekciót állították öszsze. Mondhatom, megtorpantam az elém táruló képtől. Körülbelül ZOO pár cipő sorakozott egymás mellett, férfi-, női-, gyermek-, sport- és könnyű cipők, s egyik szebb volt, mint a másik. Janú elvtárs, a modellezők vezetője elmondta, hogy ezek a cipők az 1957-es divat előhírnökei. A női cipők leheletkönnyűek, magas, tűsarokkal, formájuk (a férficipőké is) hosszúkás, elkeskenyedő orral. Az egész lapossarkú körömcipők, az úgynevezett papucscipők továbbra is divatban maradnak. A csehszlovák cipőipar újdonsága a szi- i Ion és szilonnal kombinált női cipő. j — Modellezőink az utóbbi időben' sokat utaznak, látják, mi „fut" nyugaton. Terveiket, ötleteiket ezzel összhangban valósítják meg. De azért ragaszkodunk az egészségügyi szempontokhoz is. Az új modellek számára készülő kaptafákat egészségügyi bizottság vizsgálja felül. Ezzel elérjük azt, hogy a sviti cipők divatosak, keresettek, az erős konkurrenciában megállják helyüket, de nem mennek az egészség rovására — magyarázza Janu elvtárs. Az 1957-es kollekcióra már ötvenhat 'januárjában kezdtek készülni. A tervezők megrajzolják modelljeiket, a kis kéziműhelyben elkészítik, majd a belés külkereskedelmi minisztérium, valamint a nagykereskedés képviselőiből álló bizottság a kereslet és tetszetőség kívánalmait figyelembevéve, minden egyes párról külön dönt. Vagy jóváhagyja, vagy bizonyos változtatásokat javasol, vagy elutasítja. Azután kezdik meg a szigorú szűrőn átment modellek nagybani gyártását. A mintateremben az utolsó években készült cipők modelljei láthatók. Minden pár cipőnek megvan a pontos dokumentációja. Miután a divat bizonyos idő múlva rendszerint visszatér és vannak helyek, ahol a vásárlóközönség ragaszkodik némelyik régebbi fajta cipőhöz, a dokumentáció alapján bármikor azonnal előállítható a kért modell. Finnországban vagyok, vagy Gottwaldovban? Bizonyára csodálkozik az olvasó a cím furcsaságán. Az alábbiakban azonban kiderül, mi köze van a Svit-gyárnák az Ezer tó országához. Az üzemi egészségügyi központ ötemeletes épületében vagyunk. A dolgozók egészségügyi ellátásáról 37 orvos gondoskodik. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Bafa elegendőnek tartott két orvost munkásai egészségének ellátására. Az 0 .1 SZO LiJííö. szeptember 27. ambulancián kívül, ahol minden szakrendelés megtalálható, a 120 ágyas üzemi kórház belgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati és szülészeti osztályain nyerik vissza a fekvő betegek egészségüket. A kórház épülete a gyár területén kívül, egy kis erdő közepén van. Bafa építtette, de egészen más célokra. Itt nevelkedtek Tomáš Bata kedvencei, gottwaldovi tájszólással a „Tomášovci", akiket kellő kiképzés után szerteküldött az egész világba, hogy érdekeit képviseljék. Cilinderben és kesztyűben sétáltak ezek a kiválasztottak a város utcáin, s méltóságteljes üdvözlésen kívül (hogy gyakorlatot szerezzenek a cilinder megemelésben) más kapcsolatot nem tartottak fenn a többi halandóval. Hát igen, ebben az épületben most kiváló orvosok kezelése alatt talál gyógyulást 'a gyár bármelyik alkalmazottja. De térjünk vissza az ambulanciához. Üzemi egészségügyi központ nálunk nem újság. Az van mindenütt. A sviti egészségügyi intézetnek azonban van egy teljesen különálló és független osztálya, amelyet az egészségesek látogatnak rendszeresen. Ez az osztály vízgyógyintézetből, kis tornateremből és szaunából áll. A tornateremben bordásfal, gyűrű, villanyra működő futószalag, melyre ha rááll az ember kénytelen egyhelyben szaladni, mert a szalag alatta rettentő sebesen mozog, ugyancsak villanyra működő lónyereg, amelyen ülve az embernek minden porcikája mozog. A szalagtermelésnél való elfoglaltság sokaknál idült reumatizmust vált ki és ezeknek a kis rehabilitációs tornaterem nagyon jót tesz. Es ml a szauna? A szuana ÉszakEurópában, de főleg Finnországban elterjedt száraz fürdő, amely ,:élkül a lakosok el sem tudják képz2Ín.i életüket. Jóformán minden utcában van nyilvános szauna, de magánszauna is akad bőven. A következőképpen használják: Egy kis helyiséget keme-icével körülbelül 110 fokos hőmérsékletre fűtenek jel. Ebben az izzó hőségben tartózkodik a fürdőző 15—20 percig. Innen a szomszédos helyiségbe megy, ahol megmártja magát a 11 fokos vízzel megtöltött kis medencében. Majd visszatér a szaunába, és megint a hideg vízbe. Két-háromszori ismétlés után, egy harmadik helyiségben köt ki, ahol lepedőbe burkolva fél óráig pihen egy nyugágyban. A szauna felszereléséhez még egy kis dézsa hideg víz és egy köteg nyírfaves%zö tartozik. A fürdőző, ha már „túlságosan" melege van és még nincs itt az ideje, hogy megmártsa magát a hideg medencében, a dézsából spricceli le magát, a nyirfavesszővel pedig testét ütögeti, hogy vérkeringését felfrissítse. A szauna állítólag kitűnő idegmegnyugtató, frissé, rugalmassá teszi a testet és aki egyszer megpróbálta, annak örök szenvedélyévé válik. A Svit-gyárban öt évvel ezelőtt Vetečnik elvtárs, a szociális- és egészségügyi osztály lelkes megszervezője vezette be és azóta annyi a szaunázó, hogy csak előjegyzésre, kéthetenként egyszer jut egyre a sor. — Ha az emberek máshol is megismernék, milyen pompás iolog a szaitna, milyen jót tesz az egészségnek, mennyire felfrissíti a testet, idegeket egyaránt, biztosan Csehszlovákiában is, úgy mint Finnországban, gombamódra elterjedne, — bizonygatja Hajný elvtárs, az egyik bősz szaunázó. Még néhány érdekesség a gyárról A Svit-gyár, mint egység, több önálló üzemre oszlik. A már említett cipó- és gumiüzemen kívül a korszerű harisnyaüzemről sem feledkezhetünk meg. A hajszálvékony monofil-szilon harisnyáktól kezdve, a legolcsóbb férfizoknikig, mindent gyártanak itt. Önálló üzem a villanytelep is, amely az idei első félévi országos versenyben a második legjobb üzemi villanytelep lett. Mellette, mintha a felhőket simogatná, egy sudár kémény nyúlik a magasba. 1953—54-ben épült ez a 144 méter magas kémény, s a többi között arról nevezetes, hogy a legmagasabb egész Európában. Gépipari üzem, fakellékeket gyártó üzem, bőrkikészítő üzem, javító és karbantartó üzem, cipőkrémgyártó üzem, nyomda és még ki tudná felsorolni mi minden tartozik ehhez a hatalmas komplexumhoz. Az épületek között az árut a háztetőket összekötő drótkötélpályán szállítják. Mindenről nem lehet beszámolni rrég egy ilyen hosszú cikk keretében sem. Befejezésül még annyit: Igaz, hogy Bata építette fel ezt a gyárat, de az épületek halott falak, a gépek vasból és szögekből álló szörnyetegek, ha az ember nem önt beléjük lelket, életet, mozgást. Bata éhbérért dolgoztatta munkásait, s akinek nem tetszett, fel is út, le is út. A kapu előtt naponta álltak sort a munkanélküliek. Egy helyett akárhány akadt. Szédületes vagyonra tett szert, mert az emberekből kifacsarta még az utolsó csepp energiájukat is. Neki és érte dolgoztak, mint királynak az alattvalói, de értelem és érzelem nélkül. Mennyivel más ma ott az élet! Nincs többé bubus és nincs is szükség rá. Övék a gyár, maguknak dolgoznak. Vidáman zakatolnak a gépek és vidáman, optimistán mosolyognak az emberek. S gyermekeik? Az üzem gyönyörű pionírtáborában töltötték vakációjukat. Lesülve, meghízva, duzzadó egészségben érkeztek haza. Minden bizonnyal legtöbbjük a Svitgyár jövendő gárdáját képviseli. Előttük a ragyogó távlatokkal bíztató jövő! * * * Bevezetőmben csak érintettem Gottwaidovot, a várost. Hadd emlékezzem Színjátszó csoportok vezetőinek megbeszélése A legszebb sugárút meg róla részletesebben, hiszen ilyen jellegű városunk nincs az egész országban. Rövidéi talán így lehetne jellemezni: modern skatulya-házak és mindenütt, amerre csak a szem ellát, zöld, zöld és megint zöld. Rengeteg a háború után épült új ház. A Bata által épített régi negyedeket rögtön meg lehet különböztetni az új építkezésektől. ő két-, vagy négylakásos kis házakat épített, soha nem többet, mint amennyi jelentkező volt. A lakásokért azonban akkor egyáltalán nem verekedtek, inkább bejártak a falvakból. Ma pedig az állandó építkezések ellenére a lakásínség Gottwaldovban ugyanolyan probléma, mint másutt. Eddig ezer új lakásegység épült, csupa 8—9 emeletes felhőkarcoló, a legkorszerűbben berendezve. Van egy kollektív háznak elnevezett tizenegyemeletes épület, amelyben a gyönyörű bölcsődéktől, óvodáktól, kezdve; a tágas, elegáns étteremig minden megtalálható. Jelenleg panelházakat építenek, hogy ezzel is meggyorsítsák az építkezés ütemét. Gottivaldovi érdekesség, hogy minden óriási és minden a cipőre emlékeztet, szállodája tizenegyemeletes, több klubhelyiséggel, télikerttel, étteremmel és négy kávéházzal. Az egyik fenn van a tizenegyedik emeleten levő teraszon, ahonnan majdnem olyan szép a kilátás, mint a gyár adminisztrációs épületéből. A szobák berendezéséhez egy kis cipőállvány tartozik. Az emberek roppant szívélyesek, barátságosak, vendégszeretök s nagyon, nagyon szeretik Gottwaldovjukat és büszkék rája. Nehéz onnan valakit máshová csábítani, még ha Prágáról í van szó, akkor is. Beszélgettem egy l egyetemi hallgatóval, aki az idén Prá, gában végez és maradhatna végleg a fővárosban. Hallani sem• akar róla. Nehezen búcsúztam Gottwaldovtól. Én is megszerettem rövid tartózkodásom alatt. Addig néztem ki a vonatablakból, amíg utolsó ház is eltűnt előlem. Ogy hallottam, mintha a vonat is azt zakatolná: a viszontlátásra. KIS ÉVA öntevékeny színjátszóinkra kulturánk terjesztésében fontos szerep hárúl. Ezt senki sem tagadja. Az elmúlt évek tapasztalatai mégis azt bizonyítják, hogy az egyes színjátszó csoportok nincsenek tisztában küldetésükkel és korántsem töltik be azt a hivatást, amire a nép kulturális nevelésénél hivatottak. A hibák elkövetésének okai mind a hivatalos szerveknél, mind a csoportoknál keresendők. Mert volt és van hiba a kulturális tömegigényt rosszul értelmező, művészileg értékérzéketlen színjátszó csoportok vezetőinek elképzelése körül, de volt és van hiba hivatalos szerveink intézkedéseiben, amelyek a kulturális politikát rosszul alkalmazva, vagy túlságos bal, vagy túlságos jobbratolódást eredményeztek. Gondolok itt arra, hogy egyes esetekben túlhajtották az úgynevezett „aktuális" és a kifejezetten csak „mai" témájú darabok játszását. Másik esetben meg a célt és a művészi értékérzéket mellőzve hagytak jóvá mindent, amit a kiforratlan közízlés kívánt, vagy jónak tartott. Talán mondani sem kell, hogy mindkét véglet hibás, rossz. Ezek következtében adódott az a helyzet, hogy számos színjátszó körünk előtt elsikkadtak a valóban nevelöértékű, művészileg kifogástalan darabok. A színjátszó csoportok vezetőinek mostani megbeszélése, melyet a Csemadok bratislavai helyicsoportja rendezett, választ próbált adni: a jövőben hogyan és mit játszanak műkedvelőink. A felmerült problémákra az összejövetel nagyjában megadta a választ. Ezért mondhatjuk hasznosnak ezt a megbeszélést és ezért érdemli meg, hogy foglalkozzunk vele. Nagymegyer, Dunaszerdahely, Szene, j Diószeg, Galánta, Somorja és Bős színjátszócsoportjainak vezetői jöttek el a megbeszélésre. Előző este közösen megtekintették a bratislavai Nemzeti Színházban színre került Milán Jariš „Értelmiségiek" című darabját. A darab megtekintése azt a célt szolgálta, hogy az igényes előadáson szerzett tapasztalatokkal és benyomásokkal vitát indíthassanak az „Értelmiségiek" mondanivalójáról és rendezéséről, valamint azokról a problémákról, amelyek az öntevékeny színjátszó csoportok előtt felmerültek. A vitát megelőzően Egri Viktor államdíjas író tartott számos problémát felölelő, értékes előadást, alaposan elemezve az „Értemiségiek" eszmei mondanivalóját, rendezését és az egyes szereplők munkáját. Előadásában kimerítően beszélt a színjátszásnak és rendezésnek azoknak a problémáiról, amelyek színjátszócsoportjaink előtt fennállnak. Különösen hatottak a megjelentekre azok a szavai, amelyekben kifejezésre juttatta, hogy színjátszó csoportjainknak _ feladatuk a szép és helyes magyar nyelvhasználatra való nevelés is. Hogy színjátszó csoportjainknak nagy szerepe van édes anyanyelvünk ápolásában — ezzel mindenki egyetértett. Mi csak azt szeretnénk, ha a gyakorlati megvalósítás legalább olyan határozottan folyna, amilyen határozott volt anyanyelvünk ápolása szükségességének a felismerése! A vitában felszólalók előbb az „Értelmiségiek" előadásáról beszéltek. Aztán a saját problémákra terelődött a szó és főképpen az került előtérbe, hogy mit játszanak az öntevékeny színjátszó körök. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a közönségnek nemcsak a könnyű műfaj és az operett kell. A szükséges kellékek birtokában, megfelelő színpadon, jó csoporttal ezek is előadhatók. De nem visszatérően újra és újra csak ezek! Elsősorban komoly, igazán művészi darabok kellenek. Aztán, ezek mellett, színre kerülhetnek a tisztán csak szórakozást nyújtó könnyebb fajsúlyú darabok is. Az elsőbbség azonban a nagy gondolatokat és érzéseket kifejező színmüveké. Ezt meg kell érteni rendezőknek, színészeknek és nézőknek egyaránt! Egy színjátszó kör jólvégzett munkájának fokmérője nem az, hogy hányszor játszanak el nagy sikerrel egy operettet, hanem az, hogyan birkóznak meg az igényes mondanivalójú, nevelóhatású, embert és jellemet formáló darabok színrevitelével. Szó esett a vitában arról is, hogy színjátszó csoportjaink megfeledkeznek a klasszikus magyar drámákról. Ha az adottságok egész darabok előadását nem is teszik lehetővé, próbálkozni kellene a Bánk-Bán, a Fáklyaláng, a Csongor és Tünde, vagy más klasszikus drámák egy-egy nagy jelenetének színrevitelével. Nem egy színjátszó csoportunk ilyen igényes feladattal bizonyosan sikeresen megbirkózhatna. A vita azt is célozta, hogy az öntevékeny színjátszó kör vezetők dolgozzanak ki terveket, mit akarnak együttesükkel az év folyamán előadni. Szó esett arról, hogy a programtervekből nem szabadna hiányoznia a mai témájú és már említett drámákon kívül G. B. Shaw, Vietor Hugó, Ibsen, Gogol, Gorkij és a többi nagy író egy-egy színművének sem. Idén emlékeztünk meg Henrik Ibsenről, a modern dráma egyik megteremtője halálának évfordulójáról. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy öntevékeny színjátszóink közül senki sem gondolt arra, milyen aktuális lenne, éppen az évforduló alkalmából bemutatni valamelyik színművét. Az öntevékeny színjátszó csoportok vezetőinek megbeszélése hasznos volt. Gyakorlati értéke a jövőben bizonyára megmutatkozik a csoportok jólvégzett munkájában. Megelégedéssel írhatunk arról is, amit Gőgh László, a Csemadok bratislavai kerületi titkára mondott: hasonló jellegű megbeszélés az év folyamán még négyszer lesz. Ennek előre is őszintén örül mindenki, aki szívén viseli kulturális életünk és öntevékeny színjátszó csopor-i tunk ügyét. Honi Béla A TELEVÍZIÓNAK KÖSZÖNHETJÜK A brnói gépipari kiállításra köztársaságunk minden részéből érkeznek látogatók. A pavilonok előtt mindenhol tömegek állnak. A tolongásban hullanak a kabátgombok, de még más is előfordul. A televízió, rádió és telefonkészülékek pavilonjában történt a következő eset: Egy sötét helyiségben különféle típusú televíziós vevőkészülékeket állítottak ki. Itt valamennyi egyforma képeket vetít a bejáratnál levő tolongást. Amint ezt figyeljük, egyesek talán szégyenlik már, hogy néhány perccel ezelőtt ugyanúgy rontottak be ebbe az épületbe, mint azok, akik utánuk jönnek. A bejáratnál azonban akadnak látogatók, akik félreállnak és figyelik, ahogy a csehszlovák televízió operatőrje rájuk irányítja a f elvevőgépet. Ezeket a legjobban látni a televíziós készülékek képtiikrein. Figyeljük a néma jeleneteket. Katonák állnak a felvevőgép előtt. Odébb egy kislány almát eszik, mellette hat év körüli gyermek sír. Vajon miért? Egy férfi, aki idebent s velünk együtt figyelte a kinti eseményeket, adta meg rá a választ. Kiáltásával megtörte az itteni csendet: — Jé, az elveszett kislányom. Jóformán meg sem nézhettük az illetőt, rohant a bejárathoz. Televízión keresztül figyeltük a további eseményeket. Az illető karjába kapta kislányát, s magához szorította. A gyermek abbahagyta a sírást. Örömük határtalan volt. Hálásak a televíziónak, hogy megtalálták egymást. D. V.