Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-27 / 270. szám, csütörtök

A mezőgazdasági terme'és igényes növelése a második ötéves tervben megkívánja, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljünk Dél-Szlovákiának. A Morva folyótól Szlovákia területének egész hosszúságában, egészen Csernóig húzódó termékeny, gazdag síkság-övezetet foggal tartjuk növényi- és állattenyésztési termékeink legfőbb forrásának. A búza, cukorrépa, zöldség, gyümölcs és néhány más növényfajta termelésében ez a terület a döntő. Joggal várjuk el tehát, hogy Dél-Szlovákia járásai döntő mértékben járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés 40 százalékos emeléséhez a második ötéves terv éveiben. Dél-Szlovákia hazánk felszabadulásáig a nagybirtokosok, a grófi maradék- vaav egyházi nnqvbirtokok vidéke volt. A mezőgazdasági dolgozók kizsákmányolása minden képzeletet felülmúlt. A nagybirtokosok főleg a gabona- és cukorrépaterme lésre fordítottak fő figyelmet és csak nagyon kevéssé foglalkoztak az állattenyésztéssel. Dél-Szlovákia legtöbb nagybirtakának 100 ha szántóföldjére csak 20 szarvasmarha esett. Kevés kivétellel ez a föld nagyon kimerített volt s a végletekig elértéktelenedett. így pl. a šarovcei 1600 hektáros nagybirtokon csupán 220 szarvasmarhát tenyésztettek, vagyis 100 hektár után 14 darabot. A lakosság kölcsönös kicserélése Magyarország és Csehszlovákia között további komoly problémákat vetett fel a mezőgazdasági termelésben. DélSzlovákiába visszatértek szlovákok Magyarországból, és nagy számban telepedtek itt le a közép- és északszlovákiai községek lakosai. A mozgalmas háborús események, a lakosság kicserélése következtében komoly változások álltak be a föld birtoklásában, az állatállományban, az egész mezőgazdasági termelésben. A hazánk felszabadulását követő éveket e terület konszolidálásáról való gondoskodás nemcsak a gazdasági, hanem a politikai kérdések megoldása töltötte meg. Ma a szlovákok és magyarok Dél-Szlovákiában jó megértésben élnek együtt, vállvetve veszik ki részüket mezőgazdaságunk felvirágoztatásából az állami gazdaságokon vagy az egységes földmúvesszövetkezetekben. Dél-Szlovákia egész lakosságának testvéri együttélése az egységes földmüvesszövetkezetek közös megalakításában érte el csúcspontját. Örömteli tény, mely az EFSZ-ek alakításáért vívott további harcra lelkesít, hogy éppen a leggazdagabb mezőgazdasági járásokban létesíitek a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés szilárd alapjai. ^él-Szlovákia 12 járásában (Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer Szene, Galánta, Komárom, Érsekújvár, Ögyalla, Léva, Tornaija, Királyhelmec és Szepsi) a földterület 78,7 százalékán EFSZ-ek gazdálkodnak. E járásokban csupán 6 községben nincsen még EFSZ. Dél-Szlovákia legtöbb EFSZ-e jól gazdálkodik, sok közülük, mint pl. a Bratislava-környék járásban levő dunapüspöki EFSZ, az érsekújvári járásban levő búcsi EFSZ, az ógyallai járásban levő perbetei EFSZ kiválóan gazdálkodik és sok más EFSZ is olyan gazdasági eredményeket ér el, hogy a munkaegységekre a természetbeni jutalmazáson kívül 18—20 koronát, sőt még többet is fizethet. Tény az, hogy ezek az egységes földművesszövetkezetek munkájukkal politikai, gazdasági és kulturális életünk fontos részévé váltak. A második ötéves terv nagy feladatainak küszöbén gondosan megvizsgáljuk a mezőgazdasági termelés további gyors növelésének összes lehetőségeit főleg ezen a területen. Szeretném pártszervezeteink, nemzeti bizottságaink, politikai és gazdasági életünk valamennyi dél-szlovákiai tényezőjének figyelmét elsősorban azonban a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások és az egyéni sg gazdálkodó parasztok figyelmét a növényi és az állattenyésztési termelés gyors fejlesztésének néhány nagyon fontos kérdésére fordítani. Az első helyen az egységes földmüvesszövetkezetek továbbfejlesztésének kérdése áll előttünk. Míg a somorjai járásban az EFSZ-eken kívül a földeknek csupán 8,9 százaléka van, a dunaszerdahelyi járásban 7,1 százaléka, Nagymegyeren 8,2 százaléka, Komáromban 19,2 ^zázaléka, addig a szeredi, trnavai. malackvi. verebélyl, topolčanyi és pezinoki járásokban meg kell még nyffnünk a földek 50 százalékát A piešťanyi járásban a földeknek csak 17,6 százalékán gazdálkodnak EFSZ-ek, a skialicai járásban 23,6 szá-, Mezőgazdaságunk sürgető feladatai Dél-Szlovákiában r Irta: M. Cnudí<, mező- és erdőgazdasági megbízott zalékán, a nyitraiban 26 százalékán, a hlohoveci járásban 18,3 százalékán, a kassai járásban 23,2 százalékán, a terebesi járásban 18,3 százalékán. Ezekben és még más járásokban is a legközelebbi napok és hetek legfőbb politikai feladata a további kollektivizálás gyors ütemének kérdése. Dél- és Délkelet-Szlovákiának nagyon kedvező feltételei vannak a magas termések elérésére. Mezőgazdaságunk dolgozóitól függ csupán, vajon a lehetőségeket teljes mértékben felhasználjuk-e a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Elsősorban az a feladat áll előttünk, hogy fokozott gondosságot szenteljünk a legfőbb forrásnak — a földnek. Nem hiába mondják, hogy a föld annyit fizet, amenynyi munkát helyezünk bele. Dél-Szlovákiában az EFSZ-ek és állami gazdaságok nagy többségében sajnos, nagyon keveset adunk földjeinknek. Évente rendszerint csak a föld 9 százalékát trágyázzuk. Ismeretes, hogy csak akkor érhetünk el rendszeresen magas terméseket, ha legalább a föld 25 százalékát rendszeresen istállótrágyával trágyázzuk. Ezért a második ötéves terv igényes mezőgazdasági feladataival kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés földjeink minőségének megjavítása. A talaj termékenysége megjavításának nagy tartalékai rejlenek a tőzeg mezőgazdasági célokra való felhasználásában. Ez idő szerint a tőzeget szerves tőzegtrágyák gyártására, almozásra és komposztkészítésre használjuk. A tőzeg jelenlegi termelését 1960-ig több mint 6—8 szorosára növelhetjük. Az a fontos, hogy szövetkezeti tagjainkat s az állami gazdaságok felelős dolgozóit megtanítsuk, hogy nagyobb mértékben alkalmazzanak tőzeget és készítményeit, melyek nagyon fontos növényi tápanyagok. A növények tápanyagának egyik további forrása a zöldtrágyázás. Ez főleg Dél-Szlövákiában nagy jelentőségű, ahol eddig kevés a szarvasmarha és így az istállótrágya is. A zöldtrágyázásnak mint a szerves növényi tápanyagok azonnali forrásának különösen nagy jelentősége van az ógyallai, malackyi, királyhelmeci és más járások homokos talajain. Meg kell említeni a műtrágyák helyes alkalmazásának fontosságát is. Megtanultuk már a műtrágyák alkalmazását, de nem mindenütt alkalmazzuk a talaj szükségletei szerint. A második ötéves terv éveiben növekedik a műtrágya gyártása és alkalmazása, de nem olyan mértékben, hogy fedezni tudná a maximális szükségletet. Fontos lesz tehát, hogy megkezdjük a trágyák helyes alkalmazását a talaj elemzése alapján. E célból most már laboratóriumaink vannak a gép- és traktorállomásokon és nagy szolgálatot tesznek a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző Kutatóintézet laboratóriumai is. Ha még megemlítjük a savanyú földek meszezésének jelentőségét, melyet nagyobb mértékben ez. idén kezdtünk meg, lényegében képet alkothatunk arról, milyen intézkedésekkel javíthatjuk gyorsan különböző fajta földjeinket. Fontos az, hogy az EFSZ-ek már az 1957-es évre az állattenyésztési termelés munkacsoportjai keretében egy, esetleg több dolgozót jelöljenek ki az istállótrágya gondozására és a talaj termékenységének növeléséről való gondoskodásra. Az elégtelen istállótrágyatermelés oka Dél-Szlovákiában elsősorban az, hogy kevés a szarvasmarha. Ez mezőgazdasági termelésünk, főleg EFSZeink legnagyobb gyengéje. így pl. az ógyallai járásban 100 hektár mezőgazdasági földön a szövetkezet tagjai csak 28 darab szarvasmarhát nevelnek közös tenyészetben. (A poprádi hegyvidéki járásban ugyanilyen nagy mezőgazdasági földön 40 darab szarvasmarhát nevelnek.) Minden mezőgazda tudja, hogy ez az állapot a jövőre nézve nem hasznos. Ez idén — hála szövetkezeti tagjaink erőfeszítésének és a zootechnikai szolgálat segítségének — a bratislavai, nyitrai, kassai és eperjesi kerületekben sikerült elérni az egységes földmüvesszövetkezetekben a tervezett szarvasmarhaállományt. De jól tudjuk, hogy ez a gyér szarvasmarhaállomány nem elegendő sem a szarvasmarhaállomány feljavítására, sem a marhahústermelésre. Csupán a nagy és jóminőségú marhaállományok biztosíthatják szövetkezeteseinknek a tartós nagy jövedelmet. A szarvasmarhatenyésztésben és abban, hogy ez milyen jövedelmet hoz a szövetkezeti tagoknak, például szolgálhat a dunaszerdahelyi járásban levő szentmihályfai EFSZ. Ebben a szövetkezetben 100 hek£Sr mezőgazdasági földre számítva 43 szarvasmarha van közös tenyészetben a háztáji gazdálkodásokon kívül. Emellett 1955-ben 3112 liter tejhozamot értek el egy fejőstehéntől. Ezért tudtak egy munkaegy-Sgre 22 koronát fizetni készpénzben és ezenkívül 6—8 ^orona értékű természetbeni jutalékot adni. Hasonlóképpen jól gazdálkodik a nagymegyeri járásban levő nyárasdi EFSZ, amelynek szintén nagy a szarvasmarhaállománya, az egy tehén utáni' tejhozam 3128 liter és 1955-ben 27 koronát fizettek munkaegységenként. Hasonlóan nagy szarvasmarhaállománnyal rendelkezik számos más jől gazdálkodó EFSZ is. S mikor megállapítjuk, hogy Dél-Szlovákiában kevés a szarvasmarha és lassú ütemben folyik az állományok gyarapítása, hangsúlyoznunk kell, hogy e hiba helyrehozásának útja a takarmányalapról való fokozott gondoskodásban rejlik. Azt akarjuk elérni hogy a szántóföldek takarmánnyal bevetett területűből, amelyek a déli körzetekben mintegy 25 százalékot tesznek ki, legalább 18 százalék legyen a lucerna vagy lóhere Jelenleg sok EFSZ-ben az a helyzet, hogy a szántóföldeken ugyan jelentős százalékban termelnek takarmányféléket, azonban nem termelnek elegendő mennyiségű szálas takarmányt, mert nem szentelnek ennek kellő gondot s csupán alacsony hektárhozamot érnek el. A déli vidékeken kevés gondot fordítanak a lucerna és lóhere szárítására is. Nagyon csekély mértékben honosodott csak meg a szarvasokon való szárítás. Hasonló nagy gondot kell fordítani a takarmányhüvelyesekre Is. övényíerme!ésiínk gyors növelése szempontjából nagy jelentőségű a talajjavítás. Ez Szlovákiában hosszú éveket igénybevevő feladat. A jövő ötéves tervek folyamán fokozatosan ármentesítő berendezéseket építünk ki 132 000 hektárnyi területen s levezetjük a vizet 223 000 hektárnyi területről. A vízzel való ellátás lehetőségeit 718 000 hektárra becsülik. Természetesen e munkák nagyrésze DélSzlovákiára vonatkozik. Dél-Szlovákiának jóformán egy járásában sincs vízhiány. A vizet azonban a talaj és a növényzet nem akkor és nem olyan mennyiségben kapja, ahogyan az a legszükségesebb volna. A legjobb években is, mint pl. az idén Dél-Szlovákia egyes területei aszálytól, máskor viszont áradásoktól szenvedtek. A fejlett mezőgazdasági országok példája nyomán és hazánk számos állami gazdaságának és EFSZének, mint pl. a komáromi járásbnn levő Ifjúsági Falu, a somorjai járásbeli Csölösztő, a nagymegyeri járásbeli Nyárasdi Állami Gazdaság, a ťčszegi és galántai cukorgyár! gazdaságok jó tapasztalatai nyomán megtanultuk, hogy a víz eljuttatását a talajba a növényekhez szabályozni lehet. Kell, hogy állami gazdaságaink és EFSZeink nagy gondot fordítsanak erre, levezessék a felesleges vízmennyiségeket az elértéktelenedett területekről, s gondoskodjanak a talaj öntözéséről, permetezés vagy öntözés útján mindenütt, ahol erre megvannak az előfeltételek. Sajnos, mezőgazdasági dolgozóink eddig rendszerint csak a zöldKésedelem nélkül végzik az őszi munkákat A Nagykaposi G

f

ii- és Traktorállomás traktorosai gyors ütemben végzik az őszi munkákat, hogy a mag időben földbe kerüljön. A nagý szövetkezeti táblákon agregátok dolgoznak. Szeptember 25-én a nagykaposi GTÁ már túlteljesítette tervfeladatait az ősziek vetésében 60 átlaghektárral, a középszántási tervet pedig 15 hektárral. A mai napig a traktorosok elvégezték az első 24 hektár mélyszántást. Egyik igen fontos feladat, melyet a gép- és traktorállomás sikeresen teljesít, a silózás. A gépjavítók átalakítottak egy S—4 gabonakombájnt, silókeverékek begyűjtésére. Az összevagdalt csalamádét a kombájntól traktorok segítségével a silóvermekhez szállítják. Eddig 1545 köbmétert silóztak. A lieškovci szövetkezeti tagok egy hektáros kukoricatábláról KU—2 kombájnnal takarítják be a kukoricát. A gép nagyon jól bevált, naponta két hektárról takarítják be a termést. Bár a kombájn a magas növényzetben nehezen dolgozik, -mégis 60%-ban megtisztítja a kukoricacsöveket és egyúttal összevágja a kórót, melyet a szövetkezeti tagok azonnal besilőznak. Kedden, szeptember 25-én Lieškovén befejezték a kukorica betakarítását és szerdán reaqel a KU—2 kombájn megkezdi a munkát a Pavlovce nad Uhom-i szövetkezet mezőin. A nagykaposi CTÄ dolgozói összesen 6250 köbméter siló elkészítését tervezik a téli időszakra a szövetkezetek részére. Nézzük meg a trnavai mezőgazdasági kiállítást I A szövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodó parasztok és az állami gazdaságok dolgozói (munkájuk eredményét a kiállításon is megmutatják Már a termésbetakarítás is nagy nap az életükben, különösen akkor, ha jó a termés. Nagy ilyenkor az öröm. De még nagyobb, ha ezt az örömet mással is megoszthatják, megmutathatják az ország népének. Ezt a célt jől elősegíti a mezőgazdasági kiállítás. A trnavai mezőgazdasági kiállítás már a második a bratislavai kerü1 tben. A helybeli Kovosmalt üzem ideglenes kiállítási helyén nyílt meg Érdemes megemlíteni a kiállítás egyes újdonságait, mint például azt a gépet, amely a magot komposzttal keverve veti el Ezt a gépet a szemei GTÁ készítette. Ott látjuk a széna és a szalma légszárltására készült gépet, és még több más újdonságot. A körülbelül 3000 fajta kiállított dolog közül a látogatónak van mit néznie. Az idei kiállítás újdonsága az Is, hogy a kiállítókat megjutalmazzák. Háromféle, ízlése* érn>et kapnak a legjobb kollektívák és egyének. Az érmeken kívül okle^let és pénzjutalmat is kapnak Kie-puch E., ízenc. Fordítsunk nagyobb gondot a trágyázásra Sőregen, noha a falu dolgozói magángazdák, valamennyien szorgalmas földművesek. A szántást 100 százalékosan végrehajtották, a takarmányt betakarították, a krumpli és kukorica betakarításával Is jól előre haladnak. Amit kifogásolni lehet, azt főleg abban látom, hogy a kihordott trágya mennyisége kevés, holott bent a faluban még sok trágya bever felhasználatlanul az udvarokon. Márpedig ez komoly hiba. Gacsó István, Fülek. Húsz mázsa gabona egy félévre A hidaskürti szövetkezetben az idén magas hektárhozamokat értek el. Szíztíz hektáron az átlagos terméshozam meghaladta a 32. mázsát. A tervezett hozamokat hektáronkint 6 és lel mázsával lépték túl. Minden egyes szövetkezeti tagnak, aki hozzájárult a magas hozam eléréséhez, pótjutalmat fizettek ki. Pótjutaimazás címén 210 mázsa búzát osztottak ki az EFSZ-ben. Szolga Dániel, a szövetkezet fiatal kocsisa, aki a mezei munkacsoportban dolgozik, pótjütalmazás címén 531 kg búzát kapott. Ennyi gabonája még sohasem volt. Az első félévben ledolgozott munkaegységei után 11,50 q búzát és 3,40 q árpát kapott. Azonkívül pótjutalomként még 5,31 q búzát kapott. Van-e olva:i eqvémleq gazdálkodó Hidaskürtön, akinek ennyi gabonája volna odahaza? Ilyen nem akad a községben. Krajcsovics Perdinánd, Galán'p, ségüítetvényeket öntözik. Az Ifjúsági Falu, a diószegi cukorgyári gazdaság és számos más gazdaság sikerei, amelyeket a cukorrépa, a lucerna és egyéb növények öntözésében értek el, a hektárhozamok gyors növelésének lehető-: ségét bizonyítják. Hogy a talaj termelékenységét mily gyorsan növeljük, ez nem csekély mértékben attól függ, hány ezer hektáron vezetjük be az öntözést vagy pedig a víz levezetését. Dél-Szlovákiában, a Kis-Kárpátok medencéjében, valamint Kelet-Szlovákia déli részében jelentős könnyű ho-. mokos, úgynevezett futóhomok talajok fordulnak elő. A legközelebbi években ezeken a területeken is növelni akarjuk a mezőgazdasági termelést. Ezt azáltal érjük el, hogy kiadósan alkalmazzuk az istállótrágyát, főleg pedig e trágyát új módon alkalmazzuk, az úgynevezett mélytrágyözással Egerszegi magyar kutató módszere szerint. Széles mértékben érvényesítjük a talaj szerves anyagokkal való gazdagításának bevált :nódszerét somkórő. csillagfürt és más pillangós virágú növények termelésével, amelyeket zöldtrágyaként használunk fel. Nagy területeket tervszerűen beültetünk szőlőtőkével vagy megfelelő gyümölcsfákkal. Évente nagy összeget for-i dítunk a különféle növényi kártevők elleni harcra. így csupán az idén repülőgépről és egyéb módon vegyszerekkel bepermeteztünk — mégpedig főleg Dél-Szlovákia területein — mintegy 70 000 hektárnyi földet. A kártevők elleni harcban a jövőben is alkalmazunk vegyszereket. Azonban gyakran megfonto' itlanul saját magunk elősegítjük a kártevők szaporodását például azáltal, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a hasznos madarak tenyésztésére, sőt egyes körzetekben a vadásztársaságok egyenesen kipusztítják ezeket a madarakat. A hasznos madarak, elsősorban a foglyok és fácánok Szlovákiában egy év alat^ 2000 vagon különféle rovart, főleg kártevőt pusztítanak el. Az EFSZeknek, állami gazdaságoknak, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a JNB-k és KNB-k tanácsainak mezőgazdasági osztályai segítségével, valamint a vadásztársaságok segítségével gondot kell fordítanlok a hasznos madarak, mindenekelőtt a foglyok és fácánok tenyésztésére és meg kell óvniok őket a vadorzókkal szemben. A hasznos madarak sikeres tenyésztésének előfeltétele, hogy rendszeresen harcoljunk a kártevő állatok, a varjak, szarkák, valamint a kóbor kutyák és macskák ellen és madáretetőket és legelőket létesítsünk. Gondos gazdáról tanúskodik az a határ, ahol a hasznos madarak olyan mértékben pusztítják a rovarokat, hogy a kártevők ellen csak ritka esetben kell vegyszereket alkalmazni. A sajátos dél-szlovákiai mezőgazdasági problémákon kívül, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésében mutatkoznak, kifogásolnunk kell. hogy a nemzeti bizottságok és az építészeti szervek, nem eléggé takarékoskodnak a földalapokkal. A Csallóközben nincs úgyszólván olyan határ, ahol egy építkezési vagy más vállalat — de egyének is — ne bányásznának kavicsot vagy homokot, miáltal sok hektárnyi termőföldet tönkretesznek. A nemzeti bizottságok ugyancsak a legtermékenyebb földekkel pazarolnak, amikor megengedik családi házak magán építését a község belterületén kívül. A jövőben a mezőgazdasági termelés fokozott, igényes feladatai miatt nem engedhetjük meg, hogy ily felelőtlenül sáfárkodjanak földjeinkkel. A nemzeti bizottságok valamennyi fokozatának, a JNB-k és KNB-k tanácsai mezőgazdasági osztályainak és igazgatóságainak megfontoltabban kell eljárniok a szántóföldeken való építkezések engedélyezésénél és meg kell al.adályozniok azt, hogy kavics és homokszedés, útegyenesités és egyéb más, eddig nem ellenőrzött beavatkozás értéktelenné tegyen földeket. Ezek a problé.nák komolyak és érvényesek Szlovákia egész területére. Dél-Szlovákiában e kérdések megoldása sürgetőbb és jobban előtérbe kerül azért, mert arról a területről van szó, amely szükségleteink éléstára nemcsak gabonafélékben, zöldségben, cukorrépában, hanem más Igényes növényekben és gyümölcsökben is, amelyeket Dél-Szlovákiának az egész köztársaság lakossága szükségleteinek fedezésére kell termelnie. OJ SZO I1956. szepteníbej 27,