Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-22 / 265. szám, szombat

N. Sz. Hruscsov Jugoszláviában Belgrád. (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára csütörtökön, szeptember 20-án J. Broz Tito elnök kíséretében Belgrádból az Észak-Ju­goszláviában levő Beije mezőgazdasá­gi birtokra utazott, amely nagyon jó gazdasági eredményeket ér el főleg az állattenyésztési termelés terén. Beljében N. Sz: Hruscsov megtekin­tette a „Kogingrád" baromfitenyészetet továbbá a beljei mezőgazdasági kom­bináthoz tartozó „Jaszenovác" gazda­ságot. A jugoszláv sajtó e napokban hírül adta, hogy ez a kombinál most jelentősen bővíteni készül termelését. Az egyes farmok megtekintése után N. Sz. Hruscsovot, J. Broz Titót és a többi vendégeket ebéden vendégül látták a gazdaság igazgatóságának épületében. N. Sz. Hruscsov, J. Broz Tito és a többi vendégek csütörtök délután va­dászaton vettek^ részt a „Kostnyjak" körzetben. Mosa Pijade fogadta a lengyel parlamenti kormányküldöttséget Belgrád. (ČTK) — Mosa Pijade, a Szövetségi Népi Szkupstina elnöke fogadta a lengyel szejm küldöttségét Sztaniszlaw Kulczynsky vezetésével. A küldöttség már 18 napja tartóz­kodik baráti látogatáson Jugoszláviá­ban. Szeptember 20-án este Henryk Bro­chulski belgrádi lengyel nagykövet a lengyel parlamenti küldöttség tiszte­letére fogadást adott. A szovjaf-japén tárgyalások előkészítése Tokió. (ČTK) — Amint a Kiodo hír­ügynökség jelenti, csütörtökön To­kióból Moszkvába repült Sunicsi Ma­cumoto japán képviselő, hogy a szov­jet kormány képviselőivel a Hatojama ispán miniszterelnök küszöbin álló szovjetunióbeli útjával összefüggő kér­désekről tárgyaljon. Hatojama a két ország közötti kapcsolatok normalizá­lásáról folytatott japán—szovjet tár­gyalások befejezése céljából utazik a Szovjetunióba. BURMÁBAN ÉS INDONÉZIÁBAN •Jf Csehszlovák bábjátsző útijegyzetei * (Folytatás) A Lúčnica nagy sikerrel szerepel Dániában Az együttes nagy sikert aratott a koppenhágai kö­zönség előtt. A dán lapok nagyra be­csülik a csehszlo­vák együttes tel­jesítményét. A Lúčnica Dánia fő­városiban tartott három előadasán kívül fellép Gden­se és Aarhus vá­rosokban. Képün­kön azt a jelene­tet látjuk, mikor az együttes Koppen­hágába érkezésekor a városháza előtt rögtönzött fellé­pést rendezett. Reggel hat órakor Bangkokba ér-, tünk. Utunk utolsó szakaszán a Szun­da-tenger felett áthaladtunk az Egyenlítőn. Röviddel ezután felbukkant Dzsakarta, Indonézia fővárosa piros háztetőivel, kókuszpálmáival A repü­lőtéren a népnevelésügyi minisztérium képviselői vártak. A népnevelésügyi, iskolaügyi és a külügyminisztérium vezetőinél tett lá­togatásunk után összeállítottuk prog­ramunkat s bábfilmbemutatóval egy­bekötött előadást tartottunk. A szín­játszás Indonéziában nagy népszerű­ségnek örvend. A bábszínház több bábtípust szerepeltet. A mi bábjaink a bennszülöttekre az újdonság erejé­vel hatottak. Rendkívüli lelkesedéssel fogadták őket. Nekünk is tetszett az ő játékuk. Első ízben, a dzpakartai rá­dió stúdiójában volt alkalmunk gyö­nyörködni benne. Végre útra kelünk jáva-szi­getére. Vonaton utazunk. Rekkenő a hőség. A kettősüvegű ablakokat nem lehet kinyitni. A vasúti kocsi hűtőbe­rendezéssel van felszerelve. Annak el­lenére, hogy a trópuson utazunk, kel­lemes a levegő. A táj csodaszép. Kó­kuszpálmaerdök, rizsföldek, cukornád­ültetvények váltják egymást. A rizs­termelők a rizsföldek iszapjában gá­zolnak. fejükön szalmakalap. Egyesek aratnak, mások az iszapos talajt ve­tésre készítik elő. Az iszapföldet bi­vallyal vontatott primitív ekével szánt­ják. Vöröses, zavaros pocsolyában a gyermekek a marhákkal együtt fü­rödnek. A gyalogutakon férfiak sietnek nehéz terhükkel, amely a vállon nyug­vó bambuszrúdon lóg. Siető, hintázó léptekkel haladnak, hogy betartsák a teher mozgási ütemét és ne teayék azt még nehezebbé. Az orszáq túlné­pesedett, talaja termékeny, azonban megmunkálását még mindig primitív eszközökkel végzik. A vonat kanya­írta: OTTO RODL Szukarno elnök ma érkezik hazánkba Az indonéz Köztársaság a szabadság és a virulás útján A z Indonéz Köztársaság területe több mint 5000 kilométer hosz­szú szigetláncolaton terül el, amely a Maláj-félszigettől Ausztrália partjáig húzódik. A szigetek száma megha­ladja a háromezret, a legjelentősebb és a legsűrűbben lakott közülük Já­va, amelyen a köztársaság lakosságá­nak (összesen 80 millió) kétharmada él. Jáván van Indonézia fővárosa, Dzsakarta is. Indonézia agrár állam. A hosszú gyarmati uralom megakadályozta sa­ját nehéziparának fejlődését. Fö me­zőgazdasági termékei a kaucsuk (a viláq termésének több mint 40 szá­zaléka). a tea, kávé, kakaó, cukornád, stb. Az elégtelen földtani kutatások ellenére is már ma nagymennyiségű ércet bányásznak az országban. Indonézia felszabadulásának története Indonézia több mint három évszá­zadon holland gyarmati uralom alatt volt. amely ellen a nép úgyszólván az egész idő alatt kisebb-nagyobb siker­rel harcolt. Jelentős felkelésekre ke­rült sor a 1825—1830-as években Já­ván. 1830 után Közép-Szumatrán. to­vábbá a Bali-szigeteken. Lombokon és Celebeszen. Az első világháború után megalakultak a dolgozók első szerve­zetei. 1919-ben alakult a szociálde­mokrata szövetség, egv évvel később megalapították a kommunista pártot, s ezzel eqyidejűlea alakultak a szak­szervezetek is. A nemzeti felszabadító mozgalom 1926/27-ben érte el tető­fokát. de a dolgozók felkelését .a gyar­matosítók vérbe fojtották. 1942 eleién Indonéziába betörtek a iapánok. A holland csapatok hamaro­san meqadták maqukat és Ausztráliá­ba menekültek. Japán yereséne után a nemzeti ellenállás egyesült erői 19-'5 Szukarnonak, az Indonéz Köztársaság elnökének cseh­szlovákiai látogatása fokozott érdeklődést kelt Ázsiának e jelentős, békés állama, a fiatal Indonéz Köztársaság iránt. Az alábbiakban néhány rövid földrajzi és történel­mi adatot közlünk Indoné­ziáról. augusztus 17-én kikiáltották4a függet­len Indonéz Köztársaságot, amely­nek élén a nemzeti burzsoázia állott. Elnökké dr. A. Szukarnot ne­vezték ki. A függetlenség kikiáltása után a meggyengült holland gyarma­tosítókmk segítségükre siettek első­sorban az angolok, akik a japánok lefegyverzésének lep'e alatt betörtek Indonéziába. Az angolok után ameri­kai segítséggel Indonéziába ismét visz­szatértek a régi holland qvarmatosí­tók. 1950 közepén az indonéziai nemzeti erőknek sikerült úqynevezett föderá­ciót — az Indonéz Egyesült Allamo­kat-eqységes állammá egyesí'.eniök. !gy jött létre az Indonéz Köztá'/saság. Ennek ellenére a hollandok erőszak­kal hatalmuk alatt tartják Nyugat­Iriánt, amelynek Indonéziához való csa­tolásáért mindmáig folvik a harc. Az 1953-1955-ös években Szasztro­amidzsozso kormányának érdeméből Indonézia nemzetközi helyzete meg­szilárdult. Fejlesztette külkereslíedel­mét és kapcsolatait a szocialista tá­borral. Naqy fontosságú volt Indo­nézia részvétele az ázsiai és afrikai orszáqok bandunqi értekezletén. Dr. Szukarno elnök és Szasztroamidzsozso miniszterelnök rendkívüli naqy érde­meket szereztek az értekezlet sikeré­ben. Csehszlovák-indonéz kapcsolatok Csehszlovákia az Indonéz Egyesült Államokat 1950 február 2-án ismerte el. Méq ugyanazon év júliusában Cseh­szlovákia megkötötte Indonéziával az első kereskedelmi egyezményt. 1952 március 3-án Dzsakartában megkezd­te működését a csehszlovák főkonzu­látus. amelyet 1955 augusztus 4-én nagykövetségi rangra emelték. Országaink kapcsolatai nanyon je­lentősek a kereskedelem terén, és év­ről évre növekvő irányzatot mutat­nak. 1955 ifi ! íusában megegyezés jctt létre az indonéz iskola- és kul­turális ügyek minisztériumával a két orszáq kulturális kapcsolatainak 1955 évi tervéről. A terv alapján 1955-ben a Csehszlovák Köztársaságba indonéz zene- és táncművészek nagy csoport­ja érkezett Bali-sziqetéről. Ez idén Indonéziának 14 főiskolai ösztöndíjat nyújtottunk. Ez évben Indonéziával fenntartott kapcsolatainkban iqen ielentős itpések következtek be. 1956 május 16-án egyezményt írtak alá az ipari fejlesz­tésről. amelynek alapján a Csehszlo­vák Köztársaság hitelt nyújt Indo­néziának beruházási cikkek vásárlá­sára. MáiU6 véqén ellátoqatott hazánk­ba dr. R. M. Szartono, az indonéz parlament elnöke, a parlament két al­elnökének kíséretében. Októberben sor kerül eav 20 tagú indonéz parlamen­ti küldöttséq látoqatására. Ugyanebben a hónapban új kereskedelmi tárgya­lások indulnak Prágában. A Csehszlo­vák Köztársaság és Indonézia kapcso­latai fejlődésének naqvon kedvezőek a feltételei és ehhez jelentős mérték­ben hozzá íárul Szukarno elnök mosta­i., látogatása. rogva halad a buja tropikus növényzet között. Emelkedünk. A tűzhányók ké­kes körvonalai mindinkább közelednek. Az eget sűrű felhők borítják. Kezdődik a trópusi záporeső. Szakadatlanul esik. Esőben érkeztünk meg Bandung pá­lyaudvarára. Másnap december 24-én autón kirándultunk. A rizsföldek között ha­ladtunk. itt, az örök nyár hazájában évente háromszor aratnak. A túlnépe­sedett Jáva-szigete el tudja tartani lakosait. A sziget területe kb. akkora, mint a mi köztársaságunké, lakosainak száma azonban ötven millió. A látha­táron kékesen füstölgő tűzhányók tűn­tek fel. Meredek dombokra kapasz­kodtunk. A rizsföldek véget értek, völ­gyeket pillantottunk meg _ hegyipata­kokkal, vízesésekkel. Pálmák és banán­fák övezték az országutat, majd ez a vegetáció is ritkulni kezdett, apró fák, majd bokrok váltották fel. 1830 méter magasra jutottunk. Korláttal védett sziklás fennsíkról néztük a Tankupan Prahu három hatalmas krá­terét. A levegőt kéngáz töltötte meg. A kráter nyílásából fehér füst és a kén sárqa csíkja aomolygott. A tó partján sziklából rakták össze ezt a feliratot: „Afrika, Ázsia 1955, április." E két világrész népei bandungi érte­kezletének jelképes felirata, mely né­pek országaik irányítását saját kezükbe vették és megszabadultak a gyarmati uralomtól. Este, visszatérésünk után a ban­dungiaknak játszottunk. Ezt tízórás kőtömbök néhány centiméternyire el­távolodtak egymástól. Ezt a föld vul­kanikus rázkódása okozza. Esőben hagytuk el Borobudurt. A túlnépes te­rületen mindig látni valakit az or­szágúton. A járókelőket az eső ellen esernyő nagyságú szalmakalap védi. Mások hatalmas banánlevéllel véde­keznek és mezítláb gyalogolnak. A természet itt annyira gazdag, hogy még esernyővel is szolgál. Közép- jáva következő városa Szolo. Itt meghívtak bennünket a rá­dióba. Megállapítottuk, hogy az euró­pai zenét itt csak a bécsi keringők képviselik. Megígértük, hogy mutató­ba küldünk a mi zeneműveinkből. Sza­vunkat betartottuk. Népi és művészi zenei alkotásaink megnyerték a szó­lóiak tetszését. A Nový Orient című lap (a keleti intézet cseh nyelvű lap­ia) legutóbbi száma közölte, hogy az in­donéz rádió havonta egyszer rendsze­resen közvetít csehszlovák zenét. Szó­lóban szobrászművész barátunk, Szu­sziloamidzsozso a színpadon mint nagyszerű dalang szerepelt. Virtuozi­tással mutatta be nekünk a jávai ár-, nyékjátékot. Repülőgépen tértünk vissza Dzsa­kartába. Újévkor a felhők között Bali csodás szigetére tartottunk. Dempa­szark szállodájában cókmókjainkat le­rakva és utána megvacsorázva a vá­ros megtekintésére indultunk. Gyéren világított utcáin nagyszámú kétkerekű kordé döcögött. A kocsikat apróter­metü lovak húzzák. Bali szigetén ezt a fogatot bedebeknek hívják. Beül­tünk a kocsiba, hogy a rádió stúdiójá­ban megtekinthessük a bali táncosnők táncát. A kordé végére ültem, hogy láthassam a mögöttünk maradó utat. Forró tropikus éj. A hold világít. A kocsik lámpásai úgy fénylenek, mint a szentjánosbogárkák. A póniló nya­kán az apró csengők egyhangúan csi­lingelnek az éjszakában. Bambuszból és nádfalakból épült kunyhók között haladunk. A kertek mámorító édes il­lata különféle illatszerek keveréke-: ként hat. Gyönyörködésemben kelle­metlenül zavart meg kocsisunk. Inguj­jamat húzva maga mellé hívott az ülésre. Kézmozdulatokkal igyekeztem tudtára adni, hogy nincs szándékom­ban eleget tenni kívánságának. De amikor kitartott kívánsága mellett, rá­álltam. Ostorával gondterhelten muta­tott a lovacskára. Szegény lovacska csak időnként érintette első lábaival a földet és pegazusként úszott a le­vegőben. Testem súlyával a szegény állatot — mint a hintán — a levegőbe emeltem. Leültem a kocsis mellé. Most már a lovacskának rnind a. négy lába földet ért és vígan kocogtunk tovább. Első képünk nr hrtonéz Köztársaság fővárosának, Dzsakartának egy terét mutatja. Második képünkön Kebajoran indonéziai város modern lakóházai láthatók. Kókuszdió-szüret Indonéziában utazás követte vasúton Közép-Ázsia városaiba. Jogjakarta kulturális intéz­ményeivel Indonézia kulturális élete központjának látszik. A múzeum föld­szintes épületének néhány termében a bábok nagyszerű kiállítását látjuk. Bábmúzeumot úgyszólván minden na­gyobb városban találni. Mikor ér­jük meg azt, hogy Prágában is méltó helyet kapnak értékes gyűjteményeink, amelyek egyelőre a Nemzeti Múzeum pincéjében és a gyűjtőknél várják, mikor kerülnek méltó helyre, ahol a közönség láthatja őket. Majd művészklubokba látogattunk, amelyek tagjai a festőművészeken, írókon, zenészeken és színészeken kí­vül bábszínművészek is. Megtekintettük a tánciskola tanu­lóinak nagyszerű előadását, valamint a népiskolák esztétikai nevelésének bemutatóit, ahol a diákoknak saját zenekaruk van, mely a lányok táncát kíséri. Megnyitották előttünk a kirá­lyi székhely múzeumának kapuit is. Meglepett a bábszínházak hagyomá­nya, amikor megpillantottuk a gazda­gon díszített szekrényeket a csoda­szép bábokkal, amelyekkel az uralko­dókat szórakoztatták. Hálásak voltunk a szultánnak, hogy megengedte ne­künk — a távoli ország dalangjainak — a belépést. Üsöben, viharban tettük meg az emlékezetes Borobuclurhőz, a legna­gyobb buddhista építményhez az utat. A működésben levő füstölgő vulkánok koszorúja el-eltünedézett a viharfel­hőkben. amelyeket időnként villám világított meg. Egy hatalmas kőépít­ményhez érkeztünk. Ügy hatott, mint egy számos szoborral, relieffel és to­ronnyal díszített piramis. Emberi ke­zek alkották több ezer éve. Meglepett — amelyen az építmény, áll — a dom­bot övező tűzhányók koszorúja. A vul­kánokat időnként eltakarták a felhők. Az úszó. sötét felhők mögül ki-kibúj­tak a tűzhányók kVáterei. Festői látványt nyújtottak a hegyek körvonalai, s a fehér füst a vulkánok felett. A felhős égből időnként szitált az eső, villámok cikáztak és körös­körül dörgött az ég. Észrevettük, hogy az építmény egy kissé ferde. Egyes Riksa Rangoon utcáján A rádió stúdiójában két komi­kus előadását megtekintve folytattuk utunkat a külvárosba. Végre egy tér mellett álltunk meg, amely felett ace­tilén lámpa égett. Gamelan *;zólt az éjszakában és a lámpa fényénél szóló­táncosnő táncolt. Szemben az a kínai társaság ült, amellyel együtt utaztunk a repülőgépen. Jól szórakoztak. Külö­nösen amikor a táncosnő megérke­zésünk után felénk lejtett. Sőt mi több. Nem volt szégyenlős, ellenkezőleg na­gyon is merész. Kitartóan néz rám és legyezőjét mellemre teszi. Vajon mit akarhat? Ijedt szemekkel nézek rá. Apró léptekkel távozik és kezével táncra hív. No még csak ez hiányzik! Én és a tánc. No, jól választottál. Min­denki nevet. Különösen átellenben a kínaiak. Jókedvűek, ütemesen ütöge­tik combjaikat. A táncosnő rájött, hogy először vagyok itt és más táncos után nézett. Egy idősebb benszülöttet hívott táncra. Bali szigetén mindenki táncol. A táncosnő és partnere kígyó­ként ringatóztak, távolodtak, köze­ledtek, ugrándoztak. Sikert arattak. A táncosnő eltűnt a függöny mögött. Kis idő múltán ismét előjött, a zene dal­lamára táncolt. Most ismSt hozzám jött. Nyugodtan vártam. Kísérőm fi­gyelmeztetett, hogy a táncot meg kell fizetni. (Befejezés következik.) t

Next

/
Thumbnails
Contents