Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)
1956-09-22 / 265. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA 1956. szeptember 22. szombat 30 :illér IX. évfolyam, 265. szám, Bátran kilépni Igen. Bátran ki kell lépni elvtársak! De hol? Mindenekelőtt a legfontosabb helyeken: a párt alapszervezeteiben! Ök működnek az üzemekben, a falvakon, a vállalatokban — vagyis mindenütt, ahol naponta döntenek a termelés fontos kérdéseinek sorsáról, szocialista építésünk problémáiról és előrehaladásáról, ahol közvetlenül valósítják meg az ötéves terv feladatait. Éppen ezért sok függ az alapszervezetek alkotó és tevékeny munkájától. Nem felesleges tehát szüntelenül emlékezetben tartani különösen a legfontosabb feladatot: fáradhatatlanul és minden erővel arra törekedni, hogy fokozatosan minden szakaszon következetesen megvalósítsuk azokat a célokat, melyeket a párt országos konferenciájának határozatai kitűztek. Természetesen nemcsak emlékezetben kell tartani őket. Ez határozottan kevés lenne. Arról van szó, hogy szilárdan és határozottan hozzáfogjunk a munkához, merészen és haladéktalanul teljesítsük a feladatokat. Természetesen ez nem csekély és nem könynyű dolog. Nagy igényeket támaszt minden pártszervezet tevékenységével szemben. Állandó és sok bizonyíték van és volt arra, hogy dolgozóink milyen meleg visszhanggal fogadták a párt országos konferenciájának határozatait. Hiszen ezek közvetlenül érintik minden egyes dolgozó, az egész társadalom életét és népünk érdekében állók. Természetesen a visszhang nem volt csupán egyértelmű egyetértés, hanem eltökélt elszántság is a kitűzött feladatok megvalósítására, elszántság, hogy aktívan részt vesznek teljesítésükben, önfeláldozóan hozzájáruljanak a közös, nagy mű megvalósításához. A pártszervezetek is kezdettől fogva kezükbe ragadták a kezdeményezést és becsületes, komoly munkát végeztek: megismertették a dolgozókkal a konferencia eredményeit, megmagyarázták a legkülönfélébb problémákat és többnyire habozás nélkül, nagy hévvel fogtak hozzá a munkához. Ez a fő és döntő tényező. Nyílt szemmel körülnézni magunk körül, helyesen meghatározni az adott helyzet és feltételek szerinti cselekvést és ez irányben széleskörű politikai, megnyerő és szervező munkát végezni, hogy az emberek készségesen magukévá tegyék a meghatározott feladatokat és mélységesen meg legyenek győződve azok hasznosságáról, s nagy eltökéltséggel hozzá fogjanak teljesítésükhöz. V Kétségtelen, hogy már sok mindent tettek az országos konferencia lezajlása óta, hogy a párt és államszervek lépésről lépésre megvalósítják a konferencián elhatározott intézkedéseket. Mindennek ellenére azonban még sokkal jobb eredményeket lehetett volna elérni, ha a kommunisták mindenütt teljes mértékben éreznék felelősségüket, ha minden pártszervezet szüntelenül harcolna a határozatok megvalósításáért. Egyes helyeken azonban olyasmivel találkozunk, hogy egyik vagy másik pártszervezet néhány hetes munka után ellankadt: „Mintha az elvtársak azt mondanák: már eleget tettünk, a konferencia megvilágította a dolgokat, elfogadták a határozatokat, mi ismertettük az emberek széles körében e határozatokat, tehát egy kis időre megpihenhetünk." És lustán megpihennek a babérokon. Minden pártszérvezetet gyorsan ki kell ragadni ebből a helyzetből. Egész pártunk a lenini alapelvek teljes felújítására és szigorú érvényesítésére törekszik. Ez feltételezi, hogy minden egyes szervezet lenini módon dolgozzék és cselekedjék. Nem utolsósorban • azt jelenti ez, hogy a pártszervezet összes tagjai teljes értékű pártéletet éljenek, tevékenyen részt vegyenek a pártszervezet megbeszélésein és munkájában, kčzde- ményezően megoldják a sürgős feladatokat tevékenységi területükön, hogy egy percig se maradjanak közömbösek az üzem, vagy a földművesszövetkezet • problémái iránt. Ellenkezőleg, mindig és mindenütt élen kell járniok. Sajnos, nem mindenütt van ez így. Egyes szervezetekben például a párt alapszabályának azt a megváltoztatását, mely nem mondja ki, hogy a bizottságot legalább egyszer egy héten össze kell hívni — úgy értelmezik: „Jól van ez így. Egyszer egy hónapban .sem kell összeülni. |Hiszen nincs miről tárgyalni, nincs mit megoldani." Az ilyen indokolás természetesen egy fabatkát sem ér. Van miről tárgyalni, van mit megoldani. Minden szervezetnek sok sürgős feladata van. Elég, ha megemlítjük például azt, hogy egy hét múlva megkezdődik a munkaidő lerövidítése. Nem akarjuk csökkenteni, ellenkezőleg, tovább akarjuk növelni a termelést. Ez megköveteli a munkaszervezés megjavítását, a technika széleskörű érvényesítését, a szocialista munkaverseny további fejlesztését, a munkatermelékenység- szüntelen fokozását. A falvakon már az őszi munkáknál tartanak, begyűjtik a kapásnövényeket, vetnek. Helyenként csigalassúsággal megy a decentralizációval összefüggő feladatok teljesítése. Nem mindenütt karolják fel következetesen az irányelv-tervezetről folytatott vitában felmerült ösztönző javaslatokat és hozzászólásokat. Az emberek rendszeres feleletet követelnek számos nemzetközi politikai kérdésre. A helyi viszonyok .szerint mindenütt szá-« mos konkrét feladat van. Azonban helytelen lenne egyes kényelmesen dolgozó szervezetek helyzetét csupán e szervezetek hibájaként felróni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal nagyobb, egyenesen megbocsáthatatlan részük van ebben a járási bizottságoknak. Ahelyett, hogy megmutatnák az elvtársaknak a fontos helyi megoldásra vár kérdéseket, sokhelyütt magukra hagyják őket. És az indokolás gyakran olyan, hogy „nem akarják gátolni a kezdeményezést". S azokon a helyeken is így indokolnak, ahol ez a kezdeményezés, enyhén szólva, valóban szerénynek mondható. Az alapszervezetek többsége azonban helyesen értelmezi küldetését és tudatában van nagy felelősségének. Helyenkéftt azonban azt hiszik, a konferencia után nyugodtan megpihenhetnek. Ez helytelen. Mindenütt bátran ki kell lépni a feladatok teljesítésére. Ezt követeli pártunk, ezt követeli dolgozó népünk érdeke és a szocialista építés fennkölt célja. Üdvözöljük Csehszlovákiában dr. A. Szukarnót i———~ ~ az Indonéz Köztársaság elnökét Szukarno indonéz elnök — hazánk vendége Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke 1901. június 6-án született Szurabajában. Kora fiatalságától kezdve "o'itikai téren tevékenykedett. Tagja volt a „Ifjú Jáva" ifjúsági szervezetnek és a bandungi technikai főiskola elvégzése után, ahol mérnöki diplomát szerzett, minden erejét az Indonézia' szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcnak szentelte. 1927-ben több más kiváló tényezővel együtt megalakította Indonézia Nemzeti Szövetségét, amely később a Nemzeti Párt nevet kapta. 1929-ben a gyarmati hatóságok betiltották a pártot és Szukarnót négy évi börtönre ítélték. 1945. augusztus 17-én Indonézia függetlenségének kihirdetése után A. Szukarnót az Indonéz Köztársaság elnökévé választották. 1942 óta Szukarno nem tagja semmilyen politikai pártnak. A háború után azonban, mivel Hollandia nem volt hajlandó lemondani Indonéziáról, háborús műveleteket indított. 1948-ban Szukarnót és más köztársasági vezetőket letartóztatták s csupán 1949-ben az indonéz-holland egyezmény aláírása után bocsátották szabadon. A. Szukarno ugyanazon év decemberében az Indonéz Egyesült Államok első elnöke lett és 1950 augusztus 17-én az Indonéz Köztársaság kikiáltása után a parlament újból megválasztotta őt a köztársaság elnökévé. A. Szukarno rendíthetetlen híve és védelmezője a bandungi értekezleten kihirdetett békés egymás mellett élés öt elvének. Állást foglalt a délkelet-ázsiai katonai tömb (SEATO) felszámolása mellett és szüntelenül hangsúlvozza, hogy az ENSZ közgyűlésének el kell ismernie a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. Népünk forró szeretettel üdvözli hazánkban A. Szukarnót, az Indonéz Köztársaság elnökét és m*'g van győződve róla, hogy látogatása megszilárdítja országaink együttműködését. Teljes ütemben friynak az őszi munká k Szlovákiában eddig 6000 hektáron vetették el az őszieket Ez idén a földműveseknek jóformán idejük sem volt arra, hogy megünnepeljék az aratást. Az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban alig szúliították az utolsó gabonát a cséplőgéphez, vagy alig aratta le a kombájn az utolsó búzatáblát, már is sor került a burgonya betakarítására, vagy az ősziek vetésére. Az őszi munka úgyszólván már minden kerületben teljes ütemben folyik. Eddig Szlovákiában érték el a legjobb eredményeket az őszi munkákban. Az utóbbi öt nap alatt rendkívül szép eredmények születtek. Ez elsősorban a gép- | és traktorállomások traktorosainak érdeme, akik 27 000 hektár területet készítettek elő a vetésre. Szeptember közepéig már 30 233 hektárral több földet készítettek elő az őszi munkákra, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Szeptember 15-ig Szlovákiában a gép és traktorállomások dolgozói 6000 hektárt vetettek be ősziekkel. A burgonyabegyüjtés is folyik minden kerületben. Szeptember közepéig a gép- és traktorállomások összesen 3380 hektár területről takarították be a burgonyát. A KASSAI KERÜLETBEN EDDIG 13 086 HEKTÁRT SZÁNTOTTAK FEL Az idén a kassai kerületben sokkal jobban folynak az őszi munkák, mint tavaly. A legszorgalmasabbak az állami gazdaságok dolgozói, akik a Spišská Nová Ves-i gazdaságon kívül már száz százalékban teljesítették az őszi rozs vetési tervét. Az őszi keverékek vetési tervének teljesítéséhez már csak 20 százalék hiányzik. A Királyhelmeci Állami Gazdaságokban 115 hektár helyett már 215 hektáron vetettek őszi takarmánykeverékeket. Az EFSZ-ekbi n is jobban megy az idén a vetés, mint a múlt évben. Szeptember 18-ig a GTÁ-k 4624 hektár őszit vetettek el, s így 31,8 százalékra teljesítették a tervet. Tavaly ugyanezen ideig csupán 1893 hektárt vetettek be. A kassai kerület GTÄ-i a szántást is gyorsabban és jobban végzik, mint tavaly és eddig összesen 13 086 hektárt szántottak fel, míg tavaly ugyanezen időpontig csupán 7711 hektár volt felszántva.. .A GT.4-k őszi szántási és vetési versenyében a sečovcei GTÁ vezet, amely 42,8 százalékra teljesítette a szántási és 48,2 százalékra a vetési tervet. A második helyre a királyhelmeci GTÁ került. Munkában a kukoricakombájn A bratislavai és nyitrai kerület déli járásaiban már megkezdték a kukorica kombájnnal való betakarítását. Javában folynak a munkák a vágsellyei, szeredi, somorjai és dunaszerdahelyi járásokban. Az új KU—2-es kukoricakombájnok kitűnően beváltak. A nagylégi szövetkezetesek 140 hektáron vetettek kukoricát és ennek A vágsellyei járás vezet a burgonya beadásában Szlovákia déli járásaiban tovább folyik a burgonya betakarítása. A nagykaposi járás után, amely már a nyári időszakban, korai burgonyából, elsőnek teljesítette a burgonyabeadás tervét Szlovákiában és a köztársaságban, a nyitrai kerületben a vágsellyei járás vezet az őszi burgonya beadásában. A nyitrai kerület többi járása is előnyben van a bratislavai kerület déli járásaival szemben, melyekkel versenyben állanak. A nyitrai kerület járásainak sorrendje: Vágsellye 81,2 szászalék, Komárom 68,4 százalék, Ögyalla 58,3 százalék, Zselíz 43,3 százalék, Érsekújvár 43 százalék. A bratislavai kerületben a Bratislava-környéki járás 38,8 százalékkal, a galántai járás pedig 32,3 százalékkal vezet. Banská Bystrica-i kerületben a legtöbb burgonyát az ipolysági Nová Eaňa-i iárásban adtak be: a kassai kerületben a királyhelmeci és a tőketerebesi járásban; a žilinai kerületnen az ilavai járásban, a prešovi kerületben pedig a nagykaposi és a humennéi járásban. A kerületben elsőnek teljesítették a burgonyabeadást A kassai kerületben kedden, szeptember 18-án a levočai járás studeneci szövetkezetének tagjai 110 százalékra elsőnek teljesítették a burgonyabeadást. Az idei termésből 11 vagon burgonyát adtak kötelező beadásra, állami felvásárlásra még 6 vagon jutott. Igy a studeneci EFSZ növényi termékákből eleget tett ez évi beadási kötelezettségének. betakarítására a kombájnok mellett csak hat emberre van szükségük. Az egész kukoricatermést 25—30 nap alatt takarítják be és ugyanakkor el is silózzák a kukoricakórót. Fenti képünkön a KU—2 kukoricakombájnt láthatjuk munka közben. Második képünkön: Kiss János szövetkezeti tag, Szászi Jáwos kombájnkezelő és Rudolf Herič brigádvezető, valamint Takács Miklós traktoros a kukoricát vizsgálják, érett-e már a betakarításra.