Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-21 / 264. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! Bulganyin elvtárs válaszai K ;ngsbury Smith kérdéseke UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÁPJA 1956. szeptember 21. péntek 30 Mér IX. évíolyam, 264, szám, SZAMADAS Nem vagyunk ünneprontók. Ügy hisszük, nem is válunk azokká, ha idei sajtónapi vezércikkünkben nem történelmi visszatekintést nyújtunk pártsajtónk eddigi útjá­ról, hanem számadást teszünk. Számadást az elmúlt egy-két év­ről, — újságírók és olvasók egy­aránt. Mert van miről beszélnünk őszinte szóval, különösen most, amikor az előttünk álló feladatok megkövetelik minden kérdés, köz­tük a tollforgatás, az újságírás kérdéseinek nyílt megvitatását. Ki tagadhatná, hogy nem­csak a XX. kongresszus utáni hó­napokban, hanem már jóval an­nakelőtte lapjaink hasábjain érzé­kelhetően megnyilatkozott egy az­előtt ismeretlen folyamat, megin­dult egy friss szél, hogy szétka­varja a dogmatizmus áporodott levegőjét. Pártunk egy-két eszten­dős körültekintő, de amellett kö­vetkezetes harca a személyi kul­tusz és annak minden velejárója ellen meghozta eredményét az új­ságírás terén is. És erre felette nagy szükség volt, hiszen az előbb említett okok következtében gyen­gült a párt kapcsolata a nép tö­megeivel, s gyengült a pártsajtó hatása, befolyása is. Természete­sen a régi hibákat nem lehet má­ról holnapra megszüntetni. A „ne /szólj szám, nem fáj fejem" nézet ellen, amely szinte felszívódott nem egy ember agyába, hosszú ideig harcolni kell. Nekünk újság­íróknak is minden tőlünk tel­hetőt meg kell tennünk, hogy új­szerűen, meggyőző hangon és egy­szerű szóval szóljunk az emberek­hez, hogy az életet sokré­tűen ábrázoljuk. Szükséges az, hogy munkánkat érvek légió­jával felvértezve folytassuk, hogy pártosabban lángolóbb szívvel ír­junk. Ebben örök példaképünk marad Julius Fučík, a cjeh nép nagy fia, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának megfélemlíthetet­len harcosa, akit mi magyarok is a magunkénak vallunk. Az ilyen emberek meg tudnak birkózni minden nehézséggel, az utolsó pillanatig nem teszik le a fegy­vert és haláluk után is győzte­sek. Fučík, a kommunista újságíró példáját követve kell törekednünk arra, hogy jobban betöltsük fel­adatunkat, megszilárdítsuk a párt és a tömegek kapcsolatát, mind több embert megnyerjünk ügyünknek. Olvasó táborunk gyarapítása egyik legfontosabb célunk. De megmondjuk őszintén, itt sem választjuk az olcsó megoldást. Az élet sokrétű feltárása semmi esetre sem jelenti nálunk az ol­csó szenzációhajhászást. Adott fel­tételeinkből kiindulva, szigorúan tartjuk magunkat a kommunista újságírás elveihez. Az utóbbi időben sok szó esett a sajtószabadságról. Számunkra a sajtószabadság annyit jelent, hogy a nép, a dolgozók kezében vannak a nyomdák, biztosítva van az új­ságírás és a kiadás minden anya­gi feltétele, és a szabad vélemény­nyilvánítás. Szabad vélemény­nyilvánítás alatt pedig azt értjük, hogy helyt adunk minden nézet­nek, kivéve az ellenséges, a rend­szerünk, pártunk, országunk jövő­je ellen irányuló hangoknak. A szabadság nálunk csak a népet illeti meg,< s ennek tudatában kel­lene lennie mindazoknak, akik a sajtószabadság követelésének örve alatt az urak, a bankárok, a nagy­birtokosok és a gyárosok szabad­ságát akarnák visszaállítani. Nehéz volt pártsajtónknak a tő­kés elnyomás ellen folytatott har­ca, amikor számolnia kellett a cenzor kíméletlenségével, a pénz­bírságokkal, az üldözéssel, majd később a burzsoá demokráciát kö vető időkben, az elnyomás sötét éveiben, a legmélyebb illegalitás kegyetlen feltételeivel. De bár a múlt és a jelen körülményeit ne­héz összehasonlítani, ma semmi­vel sem kisebb feladatok hárulnak a pártsajtóra, amelynek a párt szócsöveként mozgósítania kell a szocialista országépítés minden feladatának maradéktalan teljesí­tésére. Ha a múltban a pártsajtó min­dig a munkás és paraszt-levelezők tömegeire, olvasóira támaszkodott, ma annál inkább szüksége ván segítségükre. Sokan vannak még, akik mindmáig valahogy nem vették észre, hogy mint egész életünkben, úgý a sajtóban is az elmúlt egy-két esztendőben válto­zásokra került sor. Sokan vannak még ma is, akik elítélő véleményt mondanak lapunkról, pedig már régesrégen nem olvassák egyet len sorát sem. Elsősorban kom­munista olvasóink kötelessége, hogy eljuttassák az ilyen embe­rekhez is a lapot, meggyőzzék őket tévedésükről. De sokan van­nak olyanok is, akik a régi szo­káshoz híven megelégszenek az­zal, hogy az Űj Szónak hetente csak egy, csütörtöki példányát ol­vassák. A mezőgazdasági dolgo­zók között majd hétezer ilyen ol vasónk van, s ha ezeket meg­nyernénk — aminek maguk is csak hasznát látnák, — hetente több mint negyvenezer példány nyal több fogyna el az Űj Szó­ból. Bevalljuk azt is, kevésnek, igen kevésnek tartjuk levelezőink szá mát. Szeretnénk, ha minél többen szólalnának meg, minél többen adnának híradást munkahelyük ről, számolnának be az eredmé­nyekről — de a visszás jelensé­gekről is —, minél többen vennék kezükbe a tollat, ha olyan cikket olvasnak el a lapban, amely fel­kelti érdeklődésüket, amelyhez van mondanivalójuk. Munkánk értékének mércéje a lap hatásossága, elterjedtsége, az olvasók megbecsülése lapunk iránt. Szeretnénk, ha közös mun­kánk mind sikeresebb volna, ezért íródott ez a rövid sajtónapi szám­adás, amely csak egynéhány kér­dést érintett, de amely — remél­jük — mégsem marad pusztába kiáltott szó. A lipnói gáton megkezdték a turbina szerelését VAN BEKES MEGOLDÁS A SZUEZI KERDESBEN Á szovjet kormány hajlandó részi venni a négy nagyhatalom, valamint Egyiptom és India kormányfőinek értekezletén Moszkva, szeptember 19. (TASZSZ). I Kingsbury Smith, az International News Service amerikai hírügynökség alelnöke és vezérigazgatója táviratot intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökéhez, és kérte, válaszoljon több, a Szuezi­csatorna problémájával összefüggő kérdésre. Az alábbiakban közöljük N. A. Bulganyin válaszait Kingsbury Smith kérdéseire. Kedden, szeptember 18-án a brnói Elektrostroj alkalmazottai megkezd­ték a lipnói gát kiegyenlítő szaka­szán a turbina szerelését. A szerelők csoportját Ladislav Fajt vezeti, aki néhány napja tért vissza Bulgáriából, ahol a Stará Zagora-i vízierőmű sze­relésén dolgozott. A brnói Elektro­stroj dolgozói elkésve kezdték meg a- szerelést, de ennek ellenére vállal­ták, hogy megszabott határidőben, vagyis 1957. március végéig elvégzik feladatukat. KÉRDÉS: A közép-keleti háborús veszély elhárítása érdekében hajlan­dó-e a Szovjetunió kormánya hala­déktalanul részvenni egy államfői színvonalon tartandó találkozón Egyiptom, India, Franciaország, Nagy­Britannia és az Egyesült Államok kormányával? VÁLASZ: A szovjet kormány már állást foglalt amellett, hogy a szuezi kérdést igazságosan, békésen, tár­gyalások útján kell megoldani. Hogy elősegítse e kérdés ilyen megoldását, a szovjet kormány hajlandó részt venni Egyiptom, India, Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányfőinek érte­kezletén. KÉRDÉS: Ügy véli-e ön, hogy az említett hatalmak vezetőinek érte­kezlete békés megoldást tudna talál­ni a szuezi kérdésre, olyan megoldást, amely egyfelől megőrizné Egyiptom szuverenitását, másfelől pedig bizto­sítaná a csatornán való hajózás sza­badságát az egész világ hajói számá­ra? VÁLASZ: Kétségtelenül lehetne ta­lálni ilyen békés megoldást a szuezi kérdésben. Mint ismeretes, Egyiptom kormánya már kifejezésre juttatta, hogy hajlandó a többi érdekelt ál­lammal együtt felülvizsgálni az 1888. évi konstantinápolyi egyezményt, és egyezményt kötni a csatornán való hajózás szabadságára vonatkozólag. Egyiptomnak ez a javaslata meg­nyitja az utat a szuezi kérdés békés rendezéséhez. Magától értetődik, hogy a csatornán való szabad hajózásra vonatkozó megfelelő egyezményt vég­eredményben úgy kell létrehozni, hogy ezt a kérdést megvitatják egy széleskörű nemzetközi értekezleten, valamennyi érdekelt állam részvételé­vel. KÉRDÉS: Ha az említett hatalmak vezetői megegyezésre tudnának jutni a Szuezi-csatorna kérdésének rende­zéséről, hajlandó lenne-e a Szovjet­unió kormánya ezt az egyezményt ratifikálás végett az Egyesült Nem­zetek Szervezete elé terjeszteni? VÁLASZ: A szovjet kormány nem, ellenezné, hogy ezt az egyezményt az ENSZ elé terjesszék. KÉRDÉS: Mennyi időn belül volna hajlandó részt venni a Szovjetunió kormánya a fent említett találkozón és az ön véleménye szerint hol volna jó megtartani azt? VÁLASZ: A Szovjetunió kormánya a részvevők számára bármely alkal­mas időpontban és bármely elfogad­ható helyen hajlandó részt venni egy ilyen találkozón, ha az összes emlí­tett hatalmak hajlandók a szóban forgó találkozóra. Alkalmas hely lehetne például Genf, természetesen akkor, ha a svájci kor-í mány ehhez hozzájárul. Közlemény a kormány üléséről Szerdán, szeptember 19-én megtar­tották a kormány plenáris ülését. A CSKP országos konferenciájának határozataiból kiindulva a kormány megtárgyalta az ügyészségre vonatkozó törvény tervezetét. A tervezet a szo­cialista ügyészség küldetésének és szervezésének lenini alapelveire tá­maszkodik. Kifejezésre jut benne az ügyészségnek, mint a szocialista tör­vényesség legfőbb őrének, a törvé­nyeknek az egész köztársaságban való egységes felhasználása biztosítása szervének és az állam és a szocialista szervezetek jogai és érdekei védelmé­nek, továbbá a polgárok politikai és személyes jogai őrzőjének feladata. A tervezetben meghatározzák az ügyészségi felügyelet jogait és köte­lességeit. * * A kormány meghatározta az anyagi­műszaki ellátás megjavítására és az eladási és ellátási szervezet rugalmas­sá és egyszerűvé tételére irányuló hosszúlejáratú intézkedések munka­programját és munkafolyamatát. Mindenekelőtt a tervezés egyszerű­sítése érdekében 1957. április 30-ig korláaozni kell a kötött gyártmányok számát és lecsökkenteni az állami együttműködési terv terjedelmét, le kell egyszerűsíteni a megkövetelt alá-: pok indokolását, egyszerűsíteni a fo­gyasztás iormái és mutatói k ;dolgo-. zásának és kihasználásának módját, továbbá a tartalékok normázásának módját is. Az 1958. évi tervtől kez­dődően alapvetően korlátozni kell a központilag tervezett gyártmányok ter­jedelmét és a minisztériumok által tervezett együttműködés terjedelmét, csökkenteni kell a minisztériumok és központi szervek számát, melyeknek központilag határozzák meg anyagi alapjaikat. Az elhelyezés és ellátás rugalmas és (Folvtatás a 2. oldalon) Bányáinkból jelentik A novákyi Béke bányában a harmadik részleg a legjobb A novákyi Béke bányában az egyes részlegek közötti szocialista verseny­ben legjobb eredményeket a harmadik fejtési szakasz bányászai és techniku­sai érték el Peter Richtárik vezeté­sével. Ebben a hónapban behozták az év eleji lemaradást, szeptember 19­ig pedig 42 tonna szenet fejtettek ter­ven felül. A harmadik részleg bányászai és előkészítő munkásai a hónap elejétől mostanáig úgyszólván 200 tonna szenet fejtettek terven felül. Egy fejtési szakasz 771 tonna szenet termel terven felül A handlovai Nagybányában az új nyugati részleg bányászai és techni­kusai dolgoznak a legjobban Kettős falon dolgoznak Dénes Zoltán és Ta­taiák János élvájárok vezetésével. Az előkészítő csoporttal együtt a hónap elejétől szeptember 19-ig 771 tonna szenet fejtettek terven felül. Az új nyugati részleg bányászai és techni­kusai, kiknek Rudol'" Bezák a vezető­jük, a handlovai Nag-'bányáljan eddig a legjobb fejtési teljesítményt mutat­ják. '•'Vív.' • ifrrtrňfiťŕT'i^ Már hírt adtunk arról, hogy a stu­pavai cementgyár dolgozói az agyag vízzel való ^eitésére készülnek A hidromechanikus agyagfejtéshez szük­séges berendezést Ján Putterlík mér­nök találta fel. Képünkön a berende­zés szerelésének befejező munkála­tait láthatjuk. A próbafejt^st a kö­zeljövőben kezdik meg. A mezőgazdasági gépek prágai kutatóintézete a brnói gépipari kiállításon bemutatta 2—PNO—35 típusú traktorekéjét, amely Zetor-Super traktorral vontatva jól alkalmazható hegyvidékeken is. Egyre nagyobb az érdeklődés a brnói kiállítás iránt Szerdán, szeptember 19-én újból 60 ezer látogatója volt a brnói kiállítás­nak. A látogatók között sok külföldi vendég is volt: a jugoszláv küldöttség Franco Leskosnak, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagjának vezetésével, magyar kereskedelmi küldöttségek, az NDK nehézgépipari minisztériumának dolgozói, a berlini Humboldt Egyetem dolgozóinak csoportja, jereváni, rigai turisták és mások. A vendégek szak­májuk szerint a legkülönbözőbb tár­gyak iránt, főleg a gépkocsik, irodai gépek, motorkerékpárok iránt érdek­lődtek, de mindannyian megegyeztek abban, hogy a kiállítás nagyszerűen van megszervezve és a csehszlovák ipar gyártmányai a világ legjobbjai közé tartoznak. A külföldi érdeklődőkkel a kereske­delmi tárgyalások egész nap folytak. Ojabb üzleteket kötöttek traktorok és megmunkáló gépek szállítására. Számos üzlet még folyamatban van. Hogy az idei gépipari kiállítás rendkívüli mó­don hozzájárul a nemzetköfi kereske­delem fejlődéséhez, azt a külföldi ven­dégek egyre nagyobb száma bizonyítja. Nyilatkozott erről például Björn Eidsvold úr az Ungdomsbygg norvég építészeti cég képviselője, aki kije­lentette, amit a kiállításon látott, messze felülmúlta várakozását. Elis­meréssel állapította meg, hogy Cseh­szlovákiában a kereskedelmi tárgya­lások egyes nyugati országoktól elté­rően nincsenek politikai feltételekhez kötve. A gottwildovi geuo ár dolgoioi a ki­áhitús-n bemutatják az utóbbi időben külföldre is szállított cipőgyár, gé­peink működését. Képünkön: cipőt'ej készítő gép, amely 8 óra alatt 600 pár cipőfejet készít.

Next

/
Thumbnails
Contents