Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-21 / 264. szám, péntek

Közlemény a kormány üléséről (Folytatás az X. oldalról) gazdaságos megvalósításának biztosítá­sa érdekében a kormány hangsúlyozta azt az alapelvet, hogy a különféle fokú ellátási alakulatok teljes mér­tékben felelősek a népgazdaság ellá­tásáért és kötelesek a népgazdaság szükségleteinek ismerete alapján, az átvevőkkel valő közvetlen kapcsolat és felülvizsgálat alapján konkrét ala­pokat nyújtani a termelésnek. A kormány továbbá meghatározta azt az alapelvet, hogy figyelembe kell ven­ni a szortimentális szükségleteket mind a terv összeállításában, mind teljesíté­sében és ezt a termelővállalatoknak a szortiment szerinti terv-teljesítésben való anyagi érdekeltségük emelésével kell elérni. A műszaki-anyagi ellátás megjaví­tását. az eladási helyeknek a gyárt­mányok természete és a vállalatokban vagy eladási helyeken való fogyasz­tása szerinti decentralizálással és a termelővállalatok vásárlókkal való közvetlen kapcsolatának maximális kiterjesztésével, a szállítók és vevőik közötti kapcsolatok fokozatos stabili­zálásával kell elérni, főleg az együtt­működés szakaszán, valamint a szál­lítási és megrendelési határidők lerö­vidítésével főleg a kohó és gépipari gyártmányoknál. * # * Az 1956 második negyedévében és júliusában kimerített béralapokról sz ;ló jelentés alapján a kormány fog­Ialk»»ott a munkatermelékenység és a bérek fejlődésének jelenlegi hely­zetével. A bérfegyelem komoly meg­sértésére került sor főleg a nehéz és finom gépipar ágaiban, ahol még prémium kifizetést is engedélyeztek anélkül, hogy teljesítették volna az előírt feltételeket a jutalmazásra. A fentemlített hiányosságok egyik leg­komolyabb oka a munka műszaki nor­mázásának megjavítására és a mun­kajutalmazás hiányosságainak meg­szüntetésére irányuló 1955. március 30-án kelt kormányhatározat követ­kezetlen és gyakran formális telje­sítése. A kormány a béralapok jelenlegi fejlődésében komoly hiányosságokat lát a munkajutalmazás irányításában és szervezésében, melyekkel a lehető leggyorsabban végeznünk kell. Meg­hagyta az összes minisztereknek, hogy a béralapokkal való gazdálkodás ál­lami fegyelmének betartáséról való gondoskodást elsőrendű feladatuknak tartsák. • * * A tőzegfejtésre vonatkozó törvény­határozat javaslatának, melyet a kor­mány megtárgyalt, meg kell szüntetnie az eddigi szétíorgác;oitságot a tőzeg­fejtés irányításában azzal, hogy en­nek egész ügyvitelét a jövőben a me­zőgazdasági igazgatás szerveiben összpontosítják. A Földművelés és Erdőgazdálkodásügyi Minisztérium ki­zárólagos joga lesz a tőzegtelepek kivizsgálásának és felülvizsgálásának szervezése és kihasználásuk irányter­vének meghatározása. A kormány továbbá jóváhagyta azt az intézkedést, mely szerint az ál­lami gazdaságok, az állami fajállatte­nyésztési telepek és állami halgazda­ságok alkalmazottainak a termelési pénzügyi tervben való anyagi érde­keltségük felkeltésére ezekben a vál­lalatokban 1856. július 1-től kezdő­dően igazgatói alapokat létesítenek. Ezen alapok eszközeit, melyekbe a tervezett nyereség 3 százalékát és a terven felüli nyereség 25 százalékát fogják elhelyezni, a vállalatok igaz­gatói a szakszervezet üzemi bizott­ságával való megtárgyalás és jóvá­hagyás után a költségvetés keretei között fogják felhasználni. Az alap eszközeinek 40 százaiékít a termelés kibővítésére, megjavítására és mű­szaki tökéletesítésére fordítják, to­vábbá a lakóházak építésére és javí­tására (azon házakról van szó, me­lyek a vállalat igazgatása alá tartoz­nak). Ezenkívül az alap 60 százalékát a vállalat dolgozóinak egyéni jutal­mazására fordítják, főleg pedig a szocialista verseny győzteseinek és a dolgozókról való kulturális, szociális és egészségügyi gondoskodásnak megjavítására fordítják. * * * A munkaidőnek 1956. október 1-től való lerövidítésével összefüggésben a kormány a Központi Szakszervezeti Tanáccsal való tárgyalás után meg­határozta a munkaidő kezdetét és befejezését a központi hivatalokban, a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinél és a többi állami szervek­nél. A munkaidőnek az állami szervek­re vonatkozó elosztásáról szóló rész­letes jelentést a hivatalos közlönyben fogják közzé tenni. Ä Nemzdgplés alkotmányjogi bizottságának üléséről ölésesett a Hegbízottak Testülete Szerdán, szeptember 19-én rendes ülésre ült össze a Megbízottak Testü­lete, melyen megtárgyaltak számos fontos kérdést. Többek között foglal­koztak a pénzügyi megbízottnak a szlovákiai pénztári és hitelterv telje­sítéséről szóló jelentésével. A pénztári terv teljesítésének eredményei a la­kosság vásárlóerejének további növe­kedéséről és a takarékpénztárak pénz­betéteinek további emelkedéséről ta­núskodnak. A pénztári terv folyamatos teljesítése érdekében a Megbízottak Testülete intézkedéseket foganatosí­tott, melyek végrehajtásával megjavul a lakosság közszükségleti árucikkek­kel való ellátása az állami és szövet­kezeti kereskedelemben, továbbá meg­javul a lakosságnak nyújtott szolgála­tok minősége is. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági terménybegyűjtési megbízott és a ke­reskedelmi megbízott tájékoztatták a Megbízottak Testületét a lakosságnak burgonyával, gyümölccsel és téli zöld­séggel való folyamatos ellátásának biz­tosítására irányuló intézkedésekről. A Megbízottak Testülete jóváhagyta azon szervezési intézkedéseket, melyek lehetővé teszik a dolgozók jó ellátását ezekkel a cikkekkel az 1956—57. év telén. . Az orvostudomány gyors fejlődése, továbbá a dolgozóknak nyújtott ingye­nes egészségügyi szolgálatok elmélyü­lése megköveteli az új elméleti isme­retek rendszeres elsajátítását, továbbá áz orvosok ismereteinek és tapasz­talatainak cseréjét is. Ezért a Megbí­zottak Testülete az egészségügyi meg­bízott jelentése alapján jóváhagyta az orvosok továbbképzésének tervét. Jugoszláv képviselők Osiravában A jugoszláv Nemzetgyűlés kép­viselői csütörtökön, szeptember 20­án Ostravában látogattak. A be­cses vendégek délelőtt megtekintették a kunčicei Klement Gottwald Oj Ko­hót. Alois Polanský üzelmi igazgató kí­séretében a képviselők megnézték az üzem egyes t észlegeit. A nehézfém­megmunkálóban érdeklődéssel szem­lélték a Szovjetunió részére készülő 11000 tonna nyomású préshenger ko­vácsolását, amely a maga neméoen legnagyobb Közép-Európában. A ven­dégek megcsodálták a részleg magas­fokú technikáját és automatizálását Az üzem alkalmazottai egy csiszolt vázát ajándékoztak emlékül a jugo­szláv küldöttségnek, amelyre rá van vésve a Klement Gottwald Oj Koho és amely a Železný Brod-i üveggyár dolgozóinak lmunkája. Minden községben telefon A gottwaldovi kerületben már egyetlen község sincs telefon-össze­köttetés nélkül. A telefonhálózat en­nek ellenére tovább bővül. A jövő évben városOK közötti automata tele­fonközpontot építenek a kerületben. A kerület hat járásának bármely he­lyiségéből azonnali városok közötti kapcsolatot létesíthet a telefonelófize­tő, ha készülékén kitárcsázza a hívott számot. A Tűzvész Elleni Védelem Cseh­szlovákiai Szövetségének első orszá­gos kongresszusa előtt. — Szeptem­ber 28-án és 29-én tartják meg Prá­gában a Július Fučík Kultúra és Pi­henés Parkjának kongresszusi palo­tájában a Tűzvész Elleni Védelem Csehszlovákiai Szövetségének első or­szágos kongresszusát. A kongresszu­son, amely többek között megtár­gyalja és jóváhagyja az új szervezési szabályzatot, kb. 800 küldött lesz je­len, akik ezen önkéntes szervezetnek mintegy háromnegyedmillió tagját képviselik. A katonák segítenek bányáinknak. — A csehszlovák néphadsereg ala­kulataiban iš sikerrel folyik a bá­nyászok toborzása azok között, akik az ősszel leszerelnek. A legutóbbi napokig a második évfolyamban szol­gáló katonák közül összesen 1282-en kötöttek munkaszerződést a minisz­tériumok bányavállalataival. Szerdán, szeptember 19-én ülése­zett a nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága, melyet dr. Jaroslav Krofta képviselő, a bizottság elnöke vezetett Az ülés napirendjén megtárgyalták d nemzetgyűlés elnöksége azon tör­vényes intézkedésére vonatkozó ia­vaslatot, amely megváltoztatja a ka­tonai szolgálatra behívott alkalma­zottak béréről szó!" rendeletet és a kormánynak civilrepülésről szóló tör­vényjavaslatát. Az első napirendi pont előadója, dr Miroslav Klinger képviselő hangsú­lyozta azt a nagy gondoskodást, me­lyet népi demokratikus áHamunk a katonai szolgálatra bevonult egyének­re és családtagjaikra fordít. A java­solt törvényes intézkedés a katonai szolgálatra behívott személyekre vo­natkozik, a tényleges katonai szolgá­lat kivételével és módosítja a behí­vott személyek szociális biztosításá­ról szóló eddigi érvényben lévő ha­tározatot oly módon, hogy biztosítja számukra az egész katonai szolgálaí idejére a leszállított bér kifizetését. A civilrepülésről szóló törvényja­vaslat előadója, Miroslav Voborský mérnök, képviselő volt. A képviselők a vita folyamán rámutattak arra, hogy a civil légiközlekedés rohamos technikai haladás korát éli, ami elő­idézi, soha nem látott fejlődését és amely felülemelkedik minden eddigi jogi intézkedésen, amely egyrészt az 1925-ik évi eredeti törvényben, más­részt különféle más előírásokban és irányelvekben foglaltatik, amelyeket főleg 1952 óta a civil légiforgalom egyes szakosztályai tettek. Ami a ci­vilrepülés nemzetközi jogi módosítá­sát illeti, jelentős változások történ­tek, úgyhogy megokolt, hogy civil légiforgalmunkat új törvényes alapra helyezzük további sikeres fejlődése biztosítása érdekében. Az új törvény­javaslat ezeket a feltételeket telj?s mértékben teljesíti. A bizottság mind a két törvényja­vaslatot a nemzetgyűlésnek jóváha­gyásra ajánlotta. Csehszlovák-német barátsági hét Ez év szeptember 24—30 között ren­dezik meg hazánkban a „csehszlovák­német barátsági hetet". Célja, hogy dolgozóink még közelebb kerüljenek a Német Demokratikus Köztársaság népéhez, valamint Nyugat-Németor­szág békeszerető és haladó erőihez, amelyek az egységes, demokratikus Németország megteremtését akarják és ellene vannak Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének. Szlovákiában a barátság hetét a Szlovák Nemzeti Front Központi Bi­zottsága és a Békevédők Szlovákiai Bizottsága rendezi a Nemzeti Front szervezeteivel és a kulturális intézmé­nyekkel együtt. A kerületi városokban és .a járási székhelyeken a barátság hetét szep­tember 24-én ünnepi esttel nyitják meg. A következő napokon beszélge­téseket, előadásokat és egyéb kultu­rális kezdeményezéseket rendeznek. A barátság hetében ellátogat Szlo­vákiába a demokratikus Németország Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsának nyolctagú küldöttsége, amely a bratis­lavai, nyitrai és kassai 'kerületben megismerkedik népünk életével és munkájával. E három kerület szék­helyén manifesztációk zajlanak le dol­gozóink és a német dolgozók barát­ságának és szövetségének elmélyítésé-: ért. KARL-MARXSTADT VÄROS KÜLDÖTTSÉGE OSTI NAD LABEMBEN Kedden, szeptember 18-án esté megérkezett Ustí nad Labembe a Né­met Demokratikus Köztársaság első küldöttsége, amely részt vesz a cseh­szlovák-német barátsági héten. Karl­Marxstadt városának képviselői ezek Kurtl Bertl polgármester vezetésével. A német vendégek szerdán, szeptem­ber 19-én megtekintették a várost és ellátogattak néhány üzembe. Véget ért a Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülése Szerdán, szeptember 19-én vitával folytatódott Prágában a Központi Szakszervezeti Tanács ötödik plenáris ülése. A vita befejezése után Jaros­lav Kolár, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára ismertette a plénummal az ötödik plenáris ülés határozati ja­vaslatával kapcsolatos hozzászólásokat. A végrehajtott változtatások után a határozatot egyhangúlag jóváhagy­ták. A vitát František Zupka képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke értékelte ki. Hangsúlyozta, hogy a vita magas színvonalú volt, és ami az üzemek szakszervezeti tagjait illeti, itt értékes javaslatokat terjesztettek elő, arra vonatkozólag, hogyan lehst megoldani gazdaságunk egyes sürgős problémáit. TÁRGYALÁSOK A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ UNESCO TOVÁBBI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL Dr. František Kahuda iskola- és kul­turális ügyek minisztere szerdán, szep­tember 19-én délelőtt fogadta dr. L. H. Evans urat, az UNESCO vezérigaz­gatóját, akivel Csehszlovákia és az UNESCO további együttműködésének kérdéseiről, valamint az UNESCO tize­dik konferenciájának előkészületeiről tárgyaltak, melyet ez év novemberében tartanak meg Indiában, Üj-Delhiben. Megtárgyalták az 1957. évi J. A. Ko­mensky-ünnepségek előkészítésének kérdését is, ami újabb lehetőségeket nyújt az UNESCO-val való együttmű­ködésre. * • • Csütörtökön, szeptember 20-án Csehszlovákiából Budapestre utazott dr. Luther Harris Evans, az UNESCO vezérigazgatója. A ruzyni repülőtéren dr. Jaroslav Havelka, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyet-, tese búcsúztatta a vendéget. <v. VÁLASZ AZ OLVASÓK KÉRDÉSEIRE Minden sikerünk, előrehaladá­sunk, terveink és célkitűzéseink va­lóra váltásában döntő az ember, az ember állásfoglalása ehhez vagy ah­hoz a dologhoz. Mennyiben vallja magáénak az ország előtt álló fel­adatokat, a társadalom célkitűzéseit, milyen és mennyi részt vállal belőlük, — ez az, ami alapjaiban határozza meg, hogy ezt vagy azt a célkitűzé­sűnket mikor és milyen mértékben váltjuk kézzelfogható valósággá. Per­sze, a leghelytelenebb és legkárosabb dolog volna úgy vélekedni, hogy ha ez így van, akkor bele kell törödni abba, ami és ahogyan éppen van. Amit és ahogyan néznek és elfogad­nak az emberek, annak úgy kell len­nie, az másként nem lehet. Ez per­sze nincs igy. Nemcsak gyárakat és üzemeket, vízierőműveket és bányá­kat, nagyüzemi mezőgazdaságot és korszerű gépeket építünk, — változik, alakul, mássá lesz az ember is. Az ember, aki mindezt alkotja, s a maga és a többi ember hasznára fordítja, azok szolgálatába állítja. Éppen az ember szempontjából döntő fontossá­gú hát, hogy felismerje és felmérje a kört. amely tőle és belőle indul ki, s hozzá tér vissza, ott zárul be: gon­dolatai, töprengése és keze munkája s mindaz, amit ezzel alkot és létrehoz, az ő szolgálatában és javára van. ~ ÜJ S Z O » 1956. szeptember 21. Tágítani és bővíteni e kört annyit jelent, mint tágítani és bővíteni az ember látókörét, mind messzebb tolni a látóhatárt, amelyet ^ szem végig­pásztáz és az értelem felfog. Messzebb látni a barázdánál és a munkapadnál, a falu határánál és a gyár falainál, belátni a tizedik határba, végignézni az egész országon s az ember rájön, hogy munkája és törekvése összefo­lyik, eggyé lesz' százezrek és milliók akaratával és tettével. Mily önbizal­mat és erőt ad az embernek, ha látja, hogy nem egyedül, hanem milliókkal együtt alkot! Ha kitágul körülötte a láthatár, s látja az ország életét. Lát­ja, s a helyét és szerepét tudja benne. Sajtónk, újságaink számára lehet-e szebb feladat, mint az embe­rek előtt tágítani a láthatárt? Arra nevelni őket, hogy a gazda szemével és gondjával nézzék és fogadják a közösség, az ország ügyét, gondját és örömét. De hogyan lehet erre nevelni az embereket? Az újság mivel járul­hat legjobban hozzá, hogy az emberek előtt szélessé, messzelátóvá tegye a láthatárt! Azzal, hogy tájékoztat, ide­jében hírt ad mindenről? Bár ez is egyik fontos és elsődleges küldetése az újságnak, de ennél is fontosabb, hogy sajtónk hirdesse eszméinket és célkitűzéseinket és magyarázza is meg azokat. Igen nagy hiba volna úgy vé­lekedni, hogy az emberek előtt minden természetes, magától értetődő és vi­lágos. És mert nem így van, az újság­nak az emberek között végzett mun­kája nem merülhet ki csupán abban, hogy tényeket közöl és eseményeket rögzít. A sajtó erejét, az újság olva­sottságát nemcsak a jól értesült, a való tényeknek megfelelő híradása ad­ja meg, még csak nem is az, hogy tud-e olvasóinak valami „szenzációt" adni, vagy sem. Mennyire, milyen mélyre nyúl az újság az emberek éle­tébe, mindennapos gondjaikba és problémáiba, képes-e arra, hogy az országot, a társadalom célkitűzéseit az egyén ügyévé tegye, és viszont, az egyes ember gondját-baját, törekvé­seit összhangba tudja-e hozni a kö­zösség érdekeivel — ez az a hatalmas vonzóerő, amely által az újság barát­jává, nélkülözhetetlen segítőtársává válik az embernek. Szenzáció? De mi a szenzáció? Az, ami az embereket megragadja az új­ságból, ami a legjobban érdekli őket? Dehát akkor mi a nagyobb szenzáció az olvasónak, mi érdekli jobban: dráma a szerelmi háromszögben, vagy ;vedig a 46 órás munkahét hogyanja és mi­kéntje? Hát nem éppen az olvasó ér­dekei kívánják meg, hogy az újság részletekbe menő aprólékossággal meg­magyarázzon és felvilágosítson a 46 órás munkahét bevezetésének körül­ményeiről? Rosszul és helytelenül érvelne, aki azt mondaná, hogy mi az, amit nem értünk, mi az, ami nem vi­lágos ezzel kapcsolatban és hogy kü­lönben is az erről szóló törvény, en­nek végrehajtási utasítása részletes utasítást tartalmaznak arra nézve, hol, hogyan és miként. Tévedés, nem így van. A maga módján a legapróbb rész­letekbe menő töpvény és rendelet is csak általános, országos jellegű irány­elveket tartalmazhat, amely nem tér­het ki és nem veheti tekintetbe mond­juk a komáromi hajógyár, vagy az apátfalusi Poľana, sem pedig a rozs­nyói bányák vagy a csallóközaranyosi állami gazdaság adottságait és körül­ményeit. S aztán: ami világos és ért­hető nekem, nem biztos, hogy a másik, a harmadik és a többi ember szá­mára is az. Az újságnak pedig éppen az a feladata és küldetése, hogy — ha csak néhány ember számára szol­gáló magyarázattal és felvilágosítással is — népszerűsítse, mindenki számára világossá és érthetővé tegye a párt és a kormány egyes határozatait és intéz­kedéseit. Másrészről pedig azzal, hogy kikutatja és felfedi az egyes határo­zatok megvalósításának lehetőségeit az egyes helyeken, segít kiküszöbölni az esetleges akadályokat, lehetősége van felhívni az illetékes szervek figyel­mét arra, hogy az egyes határozatok vagy intézkedések gyakorlati megva­lósításuk során milyen módosításra, kiegészítésre szorulnak. Emlékeznünk kell például az 1953-as év első napjaira és heteire, amikor­is hosszabb megszakítás után újra be­vezették az élelmiszerjegyeket. Hatá­rozat és részletes rendelet volt erre is, mégis mennyi megoldásra váró kérdés vetődött fel végrehajtása során. Olvasóink hány meg hány olyan kér­dést vetettek fel, amelyekkel a határo­zat nem számolt és nem is foglalkozz hatott. De más példákra is hivatkoz­hatnánk lapunk rövid történetéből; — hivatkozhatunk a magyarázó szó rendkívül nagy hatására és vonzó­erejére. Hivatkozhatunk a kommunista sajtó legszebb hagyományára, az ért­hető, a világos és az egyszerű szóra, a tények és a logika, a hittel és a tűzzel, az emberiesség mély humaniz­musával írt szó erejére. Aligha kép­zelhető el a kommunista sajtó szá­mára szebb és nemesebb küldetés és célkitűzés, mint vezérlő mondatként felírni: Válasz az olvasók kérdéseire. A kommunista sajtó minden szavával és sorával válaszoljon azokra a kér­désekre és problémákra, amelyek ki­mondva vagy kimondatlanul az embe­reket foglalkoztatják. Az írott, a nyom­tatott szóval tegye tággá a látóhatárt. Tággá és világossá, hogy látható le­gyen a cél, amely felé megyünk. Bátky László. í

Next

/
Thumbnails
Contents