Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-20 / 263. szám, csütörtök

A CSEHSZLOVÁK EJTŐERNYŐSÖK elérték n világszínvonalai Nagyon rövid idö alatt, egy hónap folyamán egymásután kétszer ejtették csodálatba a világot kiváló teljesítményeikkel a csehszlovák ejtőernyősök. Még élénken emlékszünk felejthetetlen teljesítményeikre Moszkvában a ill. világbajnokságon, ahol nagy fölénnyel legyőzték a Szovjetunió kiváló ejtőernyőseit uz ejtőernyőkkel végzett pontos munka eredményeképpen. Még nem csitult el a sajtó dicsérete és érdemes sportmestereink Gustáv Koubek, Jaroslav Jehlicka újból csodálatba ejtették a világot a repülőnapon soha nem látott ejtőernyős akrobata mutatványaikkal. Szeretnénk legalább röviden beszélni a csehszlovák ejtőernyős sport fejlődésének e két határkővéről, ami minőségi változást hozott és a csehszlovák ejtőernyősöket a világ élenjáró helyére emelte. * * * Moszkva—Tusino ... Az ejtőernyős világbajnokság utolsó napja. A szovjet csapat csekély pontszámmal vezet csapatunk előtt. 1000 méter magasságból csoportugrás a célra, a következő szám. Az ANT-2. repülőgépünk indult. Széles köröket írt le, miközben a magasba lendült. Néha eltűnt a felhők fölött. Néhány perc múlva František Kdér pilótánk a repülőtér fölé vette az irányt. Abban a pillanatban elszörnyedve vettük észre, hogy a szél iránya csaknem 25 fokkal elhajlott és erősödött. A nemzetközi szabályok nem engedik meg, hogy a levegőben levő ejtőernyősökkel közöljék a légköri változásokat. Mink lent a földön izgultunk. Idegesen futkostunk egyik helyről a másikra. Ce nem tudtunk segíteni. A pilóta csökkentette a gázt, Jaroslav Jehlicka kapitány ellenőrizte az időt és jelt adott az ugrásra. De nagyon messze és távol a repülőtértől. Ami nem egészen 4 perc alatt lejátszódott a levegőben, az örökre emlékezetünkben marad. Ahogy a fiúk kiugrottak, mindjárt megállapították a szél irányának változását és drámai harc kezdődött a másodpercekért minden centiméteren. Az ejtőernyők irányításával valamennyien a kör közepe fölé kerültek és Leopold Ozabal a körtől 1,29 m-nyi távolságban szállt le. Mindjárt az ugrás után hozzánk sietett a Borba moszkvai levelezője és gratulált a győzelemhez. „Világbajnokok lesznek..." jósolta. Mi csak mosolyogtunk és arra gondoltunk, hogy most következnek a szovjet ejtőernyősök. akik jobb eredményt is elérhetnek. És végül is a versenyszámnak még nincs vége. A Borba levelezője azonban nem értett egyet ellenvetéseinkkel. Figyelemmel kísérte a versenyt és szerinte a csehszlovák csapat a legkiegyensúlyozottabb csapat, amely győzni fog. Ezek a szavak jutottak eszembe akkor, amikor csapatunk a győztesek emelvényén állott és átvette a gyönyörű kristályserleget himnuszunk hangja mellett. Nagyszerű pillanat volt... A Szovjetunió ejtőernyőseinek a negyedik sportszám első ugrása nem sikerült. Messze a kör mögé repültek ... Abban a pillanatban csapatunk világbajnok lett! Ejtőernyőseink sok sportgyőzelemmel tértek haza a Szovjetunióból. De legtöbbre becsülik azt, hogy a versenyek idején új barátságot kötöttek 10 ország ejtőernyőseivel, hogy világhírt szereztek Csehszlovákiának ebben a nehéz sportágban is. Köszönetét és elismerését tolmácsolta nekünk Zápotocký köztársasági elnök is a prágai várban. Néhány hete annak, hogy Jaroslav Jehlicka és Gustáv Koubek érdemes A ruzyni repuloteren a repulonapon 5 léceket tartak fel Ilyen .„ . , , .. ~T "a Kuiawy mellett talalt történték a kővetkezők: - , ..... - Rendkívül koltseges es (Milliárdos értékű új ásványtelepek Lengyelországban sportmesterek, ejtőernyőseink arany- | betűkkel írták be nevüket a csehszlo- I A népi Lengyelországban az utóbbi vák és a világ ejtőernyőseinek törté- \ tíz évben igen intenzív geológiai kunetébe. " Š tatások folytak. Hatalmas ásványteelsosorban kősótelep. „ fáradságos A bemondó bejelentette két ejtóer-§ munkaval töb

b százezer méternyi fúnyös akrobata-mutatványait Százezer l

rólyukak elkészítése utánK

ujawy v

4_ szem szegezodott az azúrkék egre, ahol ^ rosg me]le

(. feltárták Európa egyik a magasban egy repülogep ezüstös ^ ]

egnagyob

b sótelepét A sóréteg több szárnya ragyogott. Nehéz elképzelni, = kilométer széles é

s kb. 60 Kilométer hogy a levegőben mindenféle specia- | hosszü A k&ó kálisókkal együtt £o

r. lis berendezés nélkül akrobata mutat- | du] e

l'

ő_ Az ú;jonnan fe]tar

t bányák ványokat végezhetnek az ejtőernyősök. | nemcsak a ve

gyi

Parnak fognak értéHozzá voltunk szokva ahhoz, hogy ami- .. kes nyersanyago

t szolgáltatni, hanem kor az ejtőernyős kiugrik a gépből, = feIbecs

üi

het

etlen jelentőségű káhműnéhány percig szabadon zuhan, meg é trágyát adnak a mezőgazdaságnak is. voltunk szokva, hogy közben nagyon | N

éhány évvel ezelőtt hasonlóan neszép helyzetben esik, repül mint egy | hé

z feltáró munka után sikerült a sólyom. De akrobácia? Ezt egyszerűen | Nida f

oi

yó völgyében ktntelepeket nem lehet elképzelni. | találni. A telepek igen nagyok, a felEs mégis sikerült. I lelt ásvá

ny minősége igen jó, Min.., ' , ... .... - den remény mtgvan arra, hogy a leHisszük, hogy hazunkban az ejtöer-j ^ ké ártást tes

2 nyos sport hatalmas fejlodese mellett . d lehetőv

é a Hadsereggel Együttműködő Szövetség | hábor

ü ^ , kutatömu

n_ hazafias szervezeteinek jo irányítású- | kg harmadjk fonto

s eredménye a val néhány even belül számos ejtoer- = nuősünk lesz, akik akrobata mutatvá- ä .. L ' i t. ' •• I*. •• ' nyaikkal szerepelnek majd a repülőna-i ľlOSZtlKUS QMQgöQ\ KČSZUIt muszív pokon, akik világhírű sportmestereink | Leczyca melletti vaséretelepek fel-í tárása. A vasércek kb. 30% vasat tar-' talmaznak, tehát gazdaságos feldolgozásra alkalmasak. Emellett az új ércek bázikusak, úgyhogy feldolgo-i zásukhoz aránylag kevés földpátra van szükség.Lublin környékén foszforit-tt találtak. Ez az ásvány a mezőaazdaság számára igen jslsntős, foszforostrágyák gyártása céljából. A; Nida-völgyben találták nemrégen Európa egyik legnagyobb gipsztelepét. A gipszlerakodás kedvező elhelyezkedése könnyűvé fogja tenni ennek az értékes ásványnak a bányászatát. Ezeken kívül az elmúlt tíz év során számos új barnaszéntelepet, kőszenet, tőzeget, földgázt, cinket, ólmot, rezet, nikkelt, kvarcot, valamint különböző krétafajtákat is találtak. A Káipátok alatti olajvidéken foiytatják a kutatásokat. Lengyelország északi részén is sikerült olajat találni. nyomdokaiba lépnek. A győztes raj: J. Jehlička, J. Kriváň, Z. Kaplan, G. Koubek, J. Maxová, D. Kloubcová, R. Panglerová. I A szívgyógyászok stockholmi kongSTEFAN ÜH£

R f resszusán Inge Rygg, dán orvos bemu- tatta a plasztikus anyagból keszitett . Z müszivet. Ezt a müszívet a szív egyes " műtéteinél a vérkeringés fenntartására - IZÜLETEKET gyártanak műanyagból í Csehszlovákiában. Zdenék Havranek - cseh mérnök a sebészek régi törek" vését valósította meg. Hosszú idő óta I kísérleteznek azzal, hogy a megsé• rült emberi izületeket olyan műanyag1 gal pótolják, amely nem hat károsan - a szervezetre. A cseh mérnök tnű2 gyantából, úgynevezett szerves üveg- bol készített comb-, váll- és könyókf ízületei eddig hatszáz betegnek adtak l vissza mozgásképességét. i * " AZ AMERIKAI orvosegyesület lap- ja szomorú képet fest a trachoma " (egyiptomi szembetegség) okozta vak• ság terjedéséről. A lap szerint Észak| Afrikában és Egyiptomban minden í 500, Törökországban minden 300, az ? egykori Palesztina területén minden = 60-ik ember vakul meg a .betegség = miatt. szivattyúként használják. Eddig egy bonyolult készüléket használtak, amelynek ára mintegy 240 000 korona, míg a Rygg-féle egyszerű szív olyan olcsó, hogy használat után még fertőtleníteni sem fizetődik ki. GYORSHAJTÁS ellen véd a Tempostop elnevezésű kis készülék, amely az autóba szerelve zümmögő hangot ad, ha a soffőr a megengedettnél nagyobb sebességgel hajt. ALUMlNIUMBEVONATÜ vászonból készítenek hőálló ruhákat. Az „ezüstruha" előnyösebb, mint az azbesztruha. Könnyebb, hőállóbb, tüzbiztosabb, élettartama lényegesen hosszabb. • ÜJ TlPUSÜ közúti villamos hajtómotorok készülnek a Klement Gottwald Villamossági Gyárban. A motorokat az új „stuka" villamoskocsikba építik majd. A motorok hatásfoka 50 százalékkal nagyobb a régieknél. A MŰVÉSZÉT NEMZETI SAJATOSSAGA A művészetek nemzeti- sajátossága kérdéseinek nagy elméleti és gyakorlati jelentőségük van. Elválaszthatatlanul összefüggnek a nemzetek barátságának megszilárdítása és a művészi alkotás, a kultúra terén kifejtett együttműködés feladataival, a burzsöánacionalizmus és kozmopolitizmus elleni harccal, a proletárnemzetköziség elveinek győzelmével. Minden nemzet demokratikus és szocialista művészete jellegével és tartalmával nemzetközi, de soha nem nemzetietlen. Bemutatja a nép életét, szociális és nemzeti életének konkrét feltételeit, visszatükrözi a dolgozók közéleti és esztétikai ideáljait, nemzeti sajátosságait, sajátos történelmi és kulturális fejlődésének megfelelően. Ezek a sajátosságok alkotják a különböző nemzeteknél az egyéni jellegzetességet és irányzatosságot. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban a kulturális építés gyakorlata meggyőzően bizonyítja, hogy a nemzetek a világ- és szocialista kultúrához nyelvüknek, életformájuknak és nemzeti sajátosságuknak megfelelő formák útján jutnak el. Alábbiakban a sajátos nemzeti kultúrának csupán néhány legidőszerűbb kérdésével fogunk foglalkozni. A nemzet lelki alkatának kifejezése a művészetben Az embernek sok lehetősége van arra, hogy megismerkedjék a különböző nemzetek kultúrájával és lélektani adottságaival: így olvasással, utazással, személyes kapcsolattal, tudományos adatok alapján. A különböző nemzetek kultúrájának és lélektanának megismeréséhez azonban nehéz közvetlenebb módot találni, mert a művészet figyelmének középpontjában — ábrázoljon bármit is, — az ember áll, élete, érzései, gondolatai, törekvései, az őt körülvevő valósághoz való kapcsolata. Ha művészi alkotásokkal ismerkedünk meg, behatolunk f\ 0 .1 S Z Ö 1956. szeptember 20. irta: A. JEGOROV a nép életébe, megismerjük életfor- ! nyezetből, a nép életmódjából és gazmáit és az emberek nemzeti lelki alkatát. Felvetődik a kérdés, hogyan tükröződik a művészetben a nemzet lelki alkata? A nemzet lelki alkata (vagy az úgynevezett nemzeti jelleg) a különleges életkörülmények visszatükröződése a népek tudatában: Ezek a körülmények: érzések, benyomások és elképzelések, amelyet az adott nép az őt. körülvevő környezethez való viszonyából nyer. A nemzet lelki alkata a legkülönfélébb tevékenységben alakul és jut kifejezésre. A legszemléltetőbben a nemzeti kultúra sajátosságaiban, többek között a művészetek jellemző sajátosságaiban észlelhető. Az egyik nemzet művészetét sajátos vonások különböztetik meg egy másik nemzet kultúrájától. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetek között nincsen semmi közös. A különböző nemzetek dolgozóinak sok közös vonása van az életkörülményekben, a lelki alkatban és a kultúrában. A különböző nemzetek művészi alkotómunkájának különlegessége elsősorban azzal függ össze, hogy valamennyi nemzet lelki alkatában viszszatükröződik különleges történelmi fejlődése, közélete, életmódja, és ugyancsak a földrajzi környezet, amelyben él. Mindez visszatükröződik a művészi alkotásokban, amelyek nemzeti koloritot, sajátos nemzeti színezetet kapnak. Bármely művészi alkotásban találkozunk bizonyos sajátossággal, amely az adott nemzeti közösség művészetének jellemzője. Lehetetlen például meg nem különböztetni az érzelmes, elnyújtott és lendületes többszólamú orosz népdalokat, a jakut rögtönzésektől vagy a kromatikus azerbajdzsáni dallamtól. Nemcsak dallambeli felépítésében, hanem a reprodukálás módjában is eltérnek egymástól. A művészet nemzeti sajátosságát gyakran leegyszerűsítve fogják fel. Akadnak, akik azt hiszik, hogy a kultúrát és a nemzeti sajátosságot teljesen ki lehet ragadni a földrajzi kördasági érdekeiből. A valóságban sokkal bonyolultabb ez a kérdés. A társadalmi, történelmi és földrajzi helyzet általában a nemzet lelki alkatában tükröződik és csak később, a lelki alkat útján a. kultúra és a művészet sajátosságaiban. Másképp nem is lehet. Hiszen a művész a körülötte levő természetet nem ábrázolja mint „objektív" realitást, nem érzékeli a természetet „általában", hanem azt eleveníti meg, ami kedves neki, amit népe szeret. A nemzeti művészet igazi alkotásai mindig a szülőföldben gyökereznek. Emellett a nemzet lelki alkata viszszatükröződéséről beszélünk a sajátos nemzeti művészetben. Nem szabad elfelejteni, hogy minden művész egyéni módon bizonyos osztály világnézetéhek hatása alatt fogja fel a nemze_ti sajátosságot, a társadalmi-esztétikai nézetet. A művészetben tehát a nemzeti, népi jellemvonások aszerint jelentkeznek, milyen szociális helyzetből jellemzi azt a művész. Ez könnyen érthető, mert a művész az adott nemzet valamely osztályának tagja. A művészet a nép nemzeti jellegét nem időtől és tértől függetlenül tükrözi, hanem mindig a társadalmi fejlődés bizonyos fokán. Ezért a nemzet lelki alkatának megjelenési formája a művészet különleges sajátosságában történelmileg feltétlenül konkrét. Nem szabad elfelejteni, hogy a nemzeti sajátosság jelei létének hosszú ideje alatt nem maradnak változatlanok. A nemzet lelki alkatát, a nemzeti jelleget az emberek életkörülményei határozzák meg, amelyek közepette születik és él. Ezért kell figyelembe venni egyik oldalon azt, hogy a lelki alkat sajátos vonásait az életből és a szellemi kultúrából, az adott nemzet művészetéből vettük át, s a másik oldalon látni kell azt az újat, ami a nemzet társadalmi létének új feltételei között születik a nemzeti karakterben és ami így, vagy úgy visszatükröződik a művészi alkotásban, az irodalomban, a zenében, a festészetben stb. Az osztálytársadalom művészetének nemzeti és osztályjellege A művészet az osztálytársadalomban nemcsak tükre az osztályharcnak, hanem színtere és eszköze is. A művészet a nemzet életét mindig a társadalmi, a történelmi és a nemzeti környezet konkrét körülményei között ábrázolja és ezért a nemzeti sajátosság és nemzeti hagyomány visszatükröződik az adott nemzet valamennyi osztályának művészetében. Persze különbözőképpen tükröződnek, mert osztálypszihológiát és ideológiát képviselnek. A reakciós burzsoá ideológusok tagadják a művészet osztályjellegét és a művészi alkotófolyamat fejlődését egyöntetű folyamatnak, azaz osztályon kívüli harcnak tüntetik fel. A burzsoánacionalisták általában szembeállítják egyik nemzet művészetét mint egészet, a másik nemzet kultúrájával, mint egésszel, mint kölcsönösen ellentétes valamit. Ennek az „elméletnek" célja világos. Az imperialista ideológusok igyekeznek eltitkolni azt a tényt, hogy az uralkodó burzsoázia kultúrája mellett minden burzsoá országban léteznek és kibontakoznak a demokratikus és szocialista kultúra elemei is. Az imperializmus hívei általánban a reakciós burzsoázia érdekeit a nép érdekeinek, egész nemzeti érdekeknek tüntetik fel. De az imperialista burzsoázia uralma alatt lehetetlen a burzsoá nemzet valamennyi osztályának közös érdeke, ezért lehetetlen az osztály-egységes nemzeti művészet is. A művészet osztályjellege egyáltalán nem zárja ki és nem korlátozza nemzeti sajátosságát, a nemzeti formát, éppúgy, mint az antagonisztikus osztályok léte és a közöttük dúló kegyetlen harc sem jelenti a nemzet széthullását. A nemzet valamennyi osztálya azonos nemzeti feltételek között él: közös a területük, nyelvük, gazdasági életük, jellegzetes sajátosságuk, nemzeti kultúrájuk. Miben jut kifejezésre konkréten az osztálytársadalom művészetének egész nemzeti vonása? A nemzeti sajátosság, az adott nemzet művészetében mindenekelóu abban mutatkozik meg, hogy a tömegek kollektív tevékenységével alkotott és a hivatásos művészet alkotta értékek az egesz nemzet tulajdona és soha nem egyetlen osztályé, noha különböző osztályok hozzák létre, és mindegyikük a maga módján magyarázza. Meg kell említeni, hogy a lelki alkat némely vonása — tekintet nélkül az ellentétes érdekű osztályok létére, a nemzet különleges sajátossága. Ezeket a vonásokat megtaláljuk a nemzet művészi kultúrájának sajátosságai közt. Ezzel magyarázható az a jelenség, hegy különböző nemzetek művészeinek alkotásaiban azonos szociális tünetek, jellemek eltérnek egymástól, úgynevezett nemzeti színezetet kapnak. Az osztálytársadalom művészetében elválaszthatatlanul együtt fordul elö a nemzeti és osztályjelleg, amelyben a főszerepet az osztályjelleg játssza. A nemzetek közötti valamennyi eltérés ellenére az osztályérdek sokkal erősebb, mint a nemzetiségi érdekek. A művészet és irodalom történetében nem egy példa van arra, mikor a nemzet legszebb vonásait maradéktalanul az uralkodó, kizsákmányoló osztálynak tulajdonították, amelyet „a föld sójának" hazudtak. A másik oldalon pedig a társadalmi élet osztályok feletti értelmezése az antagonisztikus társadalomban arra vezet, hogy a kizsákmányoló osztályok (nemesség, burzsoázia), tulajdonságait az egész nemzet tulajdonságának tűnte-, tik fel. A nemzet legszebb vonásainak megtestesítői nem az élősködő csoportok, hanem a haladó, demokratikus erők, amelyek utat törnek előre és a társadalom megmaradásáért küzdenek. Természetesen a nemzeten bilül az osztályokat nem választja el légmentes fal. Egy társadalomban élnek és befolyásolják egymást. Az osztálytársadalom szellemi kultúrájában természetesen az az osztály uralkodik, amelynek kezében van az anyagi termelés. A nemzet valamennyi osztálya hozzájárul a maga eredményeivel a nemzeti kultúra és művészet kincseihez. Az adott nemzet nemzeti kultúrájához a különböző osztályok hozzájárulása nem egyforma és más-más a különböző nemzeteknél. A nemzeti hagyományokról é

s a nemzetközi művészi kapcsolatokról Ismeretes, hogy a különböző nemzeteknél az életfeltételek és a dolgo-