Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)
1956-09-17 / 260. szám, hétfő
(Folytatás) A Bazilika Európa egyik legszebb és legnagyobb temploma. 54 évig (1851—1905) épült. Az Országház Budapestnek ma is legszebb épülete. Keletkezésének idején a világ egyik legnagyobb palotája volt. Steindl Imre tervezte neogotikus stílusban és 1884-től 1904-ig épült. Az épület hoszsza 268, legnagyobb szélessége 118, magassága 27, a kupola magassága pedig 96 méter. A párkányokat 450 allegorikus szoboralak díszíti. A beépített terület az udvarokkal együtt 18 000 négyzetméter. 18 udvara, 27 lépcsőháza, valamint több mint 100 terme van. A termek gyönyörűen aranyozottak, s ehhez nem kevesebb mint két mázsa aranyat használtak fel. A felszabadulás után épültek közül gyönyörű a Gellért-hegyen a felszabadulási emlékmű, a Szabadság-szobor, Kisfaludy-Strobl Zsigmond alkotása. Fő alakja egy karcsú leány, aki a béke pálmaágát tartja magasba. Nem tudunk megállás nélkül elhaladni a Pestet Budával összekötő hidak mellett sem. A háború ezeket is áldozatul követelte. A régi hét híd közül hatot már helyreállítottak és két újat is építettek. Ezek egyike a SztáÜn-híd, a főváros legszebb hídja. Közel két kilométer hosszúi Gyönyörű ez is, mint a városnak még sok más nevezetessége. — Szép, szép! — mondogattuk Budapestről még az autóbuszban is, útban Eger felé. nek hossza Szentlélektől Felsözsolcáig 30 km, lakosainak száma pedig 150 000. Idegenvezetőnk elsőnek említi, hogy Miskolcnak 20 évig csak egy villamos sínpárja volt, s egy-egy villamosra bizony sokszor 30—40 percet is kellet várni, A felszabadulás után az ötéves terv első évében a miskolciak nagy megelégedésére kiépítették a második sínpárt is. Ezzel nemcsak a forgalom vált zavartalanná, Miskolc nagyvárosias jelleget is kapott. Ebéd közben újságolták, hogy a városnak rengeteg látnivalója van. A műemlékein, a múzeumon és az egyetemi városrészen kívül a várost ölelő hegyek, gyönyörű kirándulóhelyek, látványos ipartelepek, hőforrások, fürdők, parkok' várják a látogatókat. Időhiány miatt nem mehettünk mindenhová. így csak a legnevezetesebb helyek megmutatását kértük. A nálunk is bemutatott Déryné című filmből a Déryné Színház keletkezésének egyes epizódjait már ismertük és most jól esett közelről megnézni. Miskolc főútvonalának majdnem közepén áll ez a sokak által „lábasháznak" nevezett híres színházi épület, amelyet hivatalosan 1823-ban nyitottak meg, de mivel színpada akkor még nem volt kész, egy ideig a Rákóczi-ház udvarán deszkadobogón játszott az új színház híres színésznője, Déryné Széppataki Róza. Megtekintettük a Rákóczi-házat is, majd a múzeum és a leghíresebb szobrok megnézése után Miskolc Gellért-hegyére, az Avasra mentünk fel. Gyönyörű innen a kilátás. Az avasi kilátó tornyaiból úgyszólván az egész vidék látható. TeA bikavér hazájában és ismét für- kintetünk végigjárva a Sajó és a dővárosban vagyunk, ahol a világhí- Szinva völgyét, a hegyalját, a tokaji rü borok mellett gyógyszálló, gyógy- kopasz hegyet, az Alföld messzenyúpark, gyógyfürdő és sok-sok gyógy- ló síkságain pihent meg... forrás várja a látogatókat. I Másról is híres ez a hely. Azt Eger azonban inkább boráról és történelméről híres. Hogy mint fürdőváros is jelentős, kevesen tartják számon. Pedig érdemes megjegyezni, hogy az aránylag nem nagy fürdőtelepen több mint 50 értékes gyógyforrás fakad. A feltörő gyógyvizek hőmérséklete átiag 28 Celsius fok. A versenyuszodában 23, a gőzfürdőben 14, a strandfürdőben 8, a népfürdőben 5, a gyógy- | mondják, hogy itt tárták fel az ősfürdöben 2, az Erzsébet-fürdőben | ember állítólag egyetlen ismert „iparpedig egy forrás tör elő a föld mé- telepét", amelyből megállapították, EGER A budapesti Országház. l.yéből. Az egriek büszkén mondják, hogy a feljegyzések szerint e néhány holdnyi területen van az ország leggazdagabb forrásterülete. Első utunk a várba vezetett. .Útközben ízlelgettük az egri hegyek levét. Bizony még a bornemisszáknak is el kell ismerniük: áldott ital ez. Érthető, hogy Petőfi is megénekelte: „Környékez sok jó barát, Töltögetve poharamba Egri bércek jó borát ..." . Az egri vár sok kemény évszázadot élt át. A vár védelme a magyar történelem egyik legdicsőségesebb fejezete. E helyen, ahol most mi lépkedünk, valamikor Dobó István, Rákóczi és Mátyás király járt. Amerre tekintünk, mindenütt egy darab történelem. A városnak úgyszólván minden talpalatnyi földjéhez a történelmi események sorozata fűződik. Idegenvezetőnk kifogyhatatlanul idézi a letűnt korokat ... Mi csak állunk és elmerengve nézzük azokat a falakat, ahol egykor a híres egri nok kivont karddal álltak ellen a török hódítóknak ... Eger a műemlékek városa is. Mialatt csoportunk tagjai a rengeteg műemlékeket, a minarettet, a templomokat nézik, én a várban maradva az „Egri csillagok szerzőjének", Gárdonyi Gézának sírját keresem fel. Ott van a vár sarkában. Drótkerítés egy betonlapot von körül és olvasom a feliratot: „Csak a teste nyugszik itt." Fnnyi az egész ... Gárdonyi lelke valóban él. A -könyveiben. De hogy az utókor a testét takaró betonlapra tiszteletadásul egy szál virágot sem helyez, ez az írót ismerő idegenből jöttnek szomorú és fájó. Történelmi ismereteinket gazdagítva és táskánkban egy-egy „Egri bércek jó borát" tartalmazó üveggel indulunk Egerből tovább. hogy a kőkorszak embere itt iparszerűen bányászta a kemény anyagokat. melyekből szerszámait: a lándzsahegyeket, kőkéseket, baltákat, stb. készítette. Az értékes leleteket, amelyet az ősember műhelyeiben és raktárában találtak, az Avas lábánál levő múzeumban láttuk viszont. Miskolcról jövet átutazóban megálltunk Lillafüreden. Erre a szépségében tündöklő híres fürdóhalyre valamikor csak a kiváltságos osztály tagjai léphettek. A gyönyörű épületeket az úri rend építtette a kiváltságosoknak. A felszabadulás után a fényűző úri tanyából szakszervezeti munkásüdülö lett, ahol a pihenő dolgozók százaival találkoztunk. Együtt néztük a szálló mellett a Szinva vízesését. Szemet gyönyörködtető volt a kék ég alatt kacéran tündöklő másfél kilométeres Hámori tó, amelynek vizét a parti fák lombjai mélyzöldre festik. Szívesen töltenénk itt akár heteket is, — mondogattuk egymásnak ... Kár, hogy tovább kellett mennünk ... Következő megállónk: nál Medgyessy Ferencnek, a kiváló szobrászművésznek lenyűgözően szép szobraival találkoztunk. A főbejárat falán latinnyeívű feliratok: — História magistra vitae (A történelem az élet mestere...) Ars longa, vita brevis. (A művészet örök, az élet rövid ...) A múzeum páratlanul gazdag. Enqem legjobban az a terem ragadott meg, amelyet külön Munkácsy Ecce Homo világhírű óriási festménye számára építettek. A múzeumban az EcI ce Hornon kívül még több rn:nt 30 | eredeti Munkácsy képet őriznek. Az ember a képeket nézve csak ámul és csodálkozik, milyen nagy művészei vannak a magyar népnek ... Ellátogattunk a messzeföldön híres debreceni kollégiumba is, ahol még megvan az az emelvény, ahonnan 1848-ban Kossuth Lajos híres beszédét mondta. Vele szemben padsorok. az akkori miniszterek helyét ielző lapokkal. Láttuk a kollégium múzeumát is. Benne a rézmetsző diákok eredeti tábláit, régi tógákat, ősnyomtatványokat, kódexeket. Különös érdeklődéssel néztük Arany János és Csokonai Vitéz Mihály kéziratait. Hosszan időztünk a református Nagytemplomban, amelyhez a magyarság történelmi múltjának egyik jelen-' tős emléke fűződik. Ennek az épület| nek falai között detronizálta 1849 áp! rilis 14-én az országgyűlés a Habsburgházat. és itt hangzott el a nevezetes Függetlenségi nyilatkozat, amely Mgyarországot „szabad önálló független státusnak" kiáltotta ki. Itt ült össze a felszabadulás után 1944-ben az újjászülető Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése, itt alakult meg az első demokratikus magyar kormány s itt született meg a magyar kommunista párt által kidolgozott és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front részére javasolt program. amely Magyarország demokratikus újjáépítésének és fel-i emelkedésének programja volt. Vezetőnk felhívta figyelmünket arra, hogy Debrecenben emléktáblák jelzik Csokonai, Petőfi és Ady egykori tartózkodási helyét. Sajnos, nem láthattuk mindegyiket. Tovább utaz-, tunk. SZEGED DEBRECEN MISKOLC Igazi nagyvárosba érkeztünk. Magyarország második városába, amelyBudapest és Miskolc után ez az ország egyik legnagyobb városa. Beépített lakóterülete több mint 4000 hold, lakóinak száma pedig 110 000. Óriási a határterülete, gazdasági, valamint kulturális jelentőségénél fogva az Alföld fővárosának mondják. Szállóhelyünk a történelmi nevezetességű Arany Bika volt. Már az is élményt jelentett, hogy a szálló falai között lehettünk, amely ez elmúlt években oly sok történelmi személyiségnek nyújtott otthont. Ablakából a Kálvin térre láttunk, ahol a nagymúltú református Nagytemplom előtt Kossuth Lajos bronzszobra és a szovjet hősök emlékműve áll. Városnézésünk során első utunk a Déry Múzeumba vezetett. A bejárat-' E város a világ előtt leginkább paprikájáról nevezetes. Pedig ruennyi másról lehetne még!... Az itt termett paprikának kétségkívül megvan a világ elsősége, és megérdemli, hogy híres legyen. De ne feledjük, hogy Szeged Tömörkény István, Móra Ferenc és Juhász Gvula városa is. József Attilának is itt jelent meg a Szépség koldusa című első verses kötete. Foqadóhelyünk a Hungária szálló volt. Mielőtt bárhová mentünk, egy sokunk által jól ismert névvel találkoztunk: a szálló előtt van Darikó Pistának, a híres népdalköltőnek rózsaszínű márványszobra. Városnézésünket a Széchényi téren kezdtük, amely egyébként a város központja. Itt láttuk Széchényi István és Deák Ferenc emlékművein kívül Tisza Lajosnak, a város újjáépítőjének és Vásárhelyi Pálnak, a magyarországi fol.vamszabályozás úttörőjének emlékművét. Szép látvány a Tanácsnáza is, amelyhez oly sok történelmi emlék fűződik. Szeged pezsgő életében gyönyör-1 ködve értünk a Dóm térre, amely — vezetőnk szavaival — az ország egyik legszebb tere ... Hamar meggyőződtünk róla, hogy a mondásban semmi túlzás sincs: Elsőnek az 1879-es árvíz emlékére emelt fogadalmi templomot jártunk körül. A templom 6000 személy befogadására elég. A nagyméretű kupolával rendelkező hatalmas épülettömeqnek két 93 méter magas tornya van. Kórusán a több mint 12.000 sípú orgona, Európának a második legnagyobb orgonája. A gyönyörű tár egyébként egy nagy Pantheon. ahol a magyarság nagyjainak márványba faragott vagy bronzba öntött másait helyezték el. Radnóti emlékművét már láttuk, de Adyét fájón hiába kerestük... Érdeklődéssel jártuk be a Móra Ferenc Múzeumot, amelyet egykor névadója igazgatott. Érthetően <'ddigi utunk során, eqyetlen múzeumban sem találtunk olyan gazdag irodalmi emléket, mint itt, ahol a Tömörkény, Móra, Juhász és József Attila kéziratait és a többi irodalmi emlékeket külön szoba őrzi. Balázs Béla. (Folytatjuk.) lüktető, életteli képével, amit a zágrábi kiállítás mutatott nekik. A zágrábi vásár csarnokainak felét természetesen egyetlen állam termékei töltik be, a rendező államé. Jugoszláviáé A legnagyobb csarnok a gépiparé. Az új, mindenféle fajta és sok esetben versenyképes kivitelű jugoszláv gépipari termékek láttán e sorok íróját hasonló érzések fogták el, mint amikor tavaly, hat évi szünet után, Brnóban bemutatták a csehszlovák gépipar időközben elért menynyiség- és minőségbeli fejlődését. Lehet, hogy az 1948—1955 közötti évek Jugoszláviát a termelőeszközök előállítása terén ma már újra bizonyos mértékben felesleges autarchiába kényszerítették bele, kétségtelen azonban, hogy ennek a nehéz körülmények között elért fejlődésnek az új viszonyok között is tartós eredményei maradnak. Igen jelentősek és gazdagok a jugoszláv bőr-, élelmiszer-, közszükségleti és elektromosipar termékeit bemutató csarnokok. Meglepő a részben nyugati szabadalmak alapján gyártott gazdasági gépek, traktorok, automobilok és autóbuszok kiállítása. Ki gondolta volna, hogy olyan kis vidéki városok, amelyek csak mint az első világháború sokszor szomorú emlékű csataterei voltak ismertek, mint például Szabács, Kragujevác, vagy Valjevo, ma mint a jugoszláv nehézipari termékek gyártásának színhelyei válnak világszerte ismeretessé. A jugoszláv gazdasági élet méltán büszke lehet — és büszke is — iparának az elmúlt nehéz évék ellenére elért eredményeire. Meg kel! emlékeznünk természetesen néhány szóval a tőkés államok bemutatóiról is. Az igerr fejlett nyugatnémet ipar például élenjáró » vegyészeti, műanyagipari termékeket, elektromos berendezéseket, műszereket, rádió- és távolbalátó készülékeket, legfőképpen azonban meÍJ J SZO zőgazdasági gépeket, traktorokat és teherautókat állít ki. Nagyszerűek az olasz könnyűgépipar termékei; elegáns • kivitelükkel, anyagmegtakarító megoldásaikkal bizonyos értelemben példát adhatnak a mi könnyű- és középgépiparunk számára is. Annál kínosabban hat az Egyesült Államok tisztán propagandára, olcsó hatásra beállított kis kollekciója a régi vásár területén. Nem méltó ez a szinte vásári mutatványos bódé az igen fejlett amerikai ipar és gazdasági élet képviselésére. Távolbalátó készülékek, gyerekjátékok, háztartási berendezések és néhány autó — ez jóformán minden, amit az Egyesült Államok gazdasági fejlettsége bemutatására a zágrábi vásárra küldeni szükségesnek tartott. Ezen a tényen az sem változtat, hogy az egészet átlátszó propagandaképanyaggal igyekeznek „összefogni". Ügy látszik, m'g nem értették meg önteltségükben, hogy csak az a gazdasági hírverés hatásos, amely magából a gazdasági élet adottságaiból, annak termékeiből, eredményeiből fakad. A nagy gazdasági csata tehát ott folyik e hó 7-e óta az 51. zágrábi nemzetközi vásár régi és új kiállítási területén. A tőkés állalmok az 1948. évi események következtében ingyen az ölükbe hulló, egészen 1955-ig kivá'tságos és kizárólagos gazdasági pozícióikat védik itt elkeseredetten. Érthető ez az ideges kapkodás a gazdasági kapcsolatok ama céltudatos fejlesztése láttára, amellyel a Szovjetunió és a Jugoszláviával közvetlenül szomszédos népi demokrat'kus államok — de a távoli Kína is — építik egy esztendő óta gazdasági kapcsolataikat Jugoszláviával. Valószínűleg ők is látják már, mi lesz ennek a békés qazdasági versenynek a vége. Mindenesetre látja azonban ezt a fejlődést a zágrábi vásár sok százezer látogatója, akik nap -nap után valósággal elárasztják ennek a Nyugat és Kelet, a szocializmus és a kapitalizmus rendszerének határterületén lezajló gazdasági bemutatót. Szőke Lőrinc BUG® j©©OOO©OO©OOO©OO0OO©OOOOO©©0OO0©©000©©0©00000©0000 A nemzetközi nagyvásár sok látogatója egész nap a Moszkvics új szovjet személygépkocsit szemléli. Lengyelország eftéjäz területén szeptember 1-én nyitották meg Varsó felépítésének hagyományos hónapját. A lengyel közélet a köztársaság fővárosának építésére 1945-től 1 154 748 128 zlotyt fordított, ami azt jelenti, hogy Lengyelország egy lakosára átlag 42 zloty jut. Ezen alap segítségével Varsóban felépítették az új várost, a sportstadiont, befejezik még a Nagy Színház és a hangversenyterem, a kultúra park és más épületek építését. Képünkön Nowy Swiat varsói utcát látjuk. Autóbuszkörút Magyarországon